KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA"

Átírás

1 MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MEGBÍZÓ: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület szeptember

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ÁGAZATI KONTEXTUS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A nemzetközi turizmus alakulása A hazai turizmus alakulása A helyi turizmus alakulása A turizmus szerepe a helyi gazdaságban és A társadalomban Térségi turisztikai együttműködések Kaposvár és környéke turizmusának jelenlegi helyzete. Pozícionálás Kereslet jellemzői Szálláshelyek (férőhely, vendégéjszaka) A Tourinform Kaposvár iroda vendégforgalma Kínálat (attrakciók, szálláshely, vendéglátás, MICE) Attrakciók Szálláshelyek, vendéglátás, MICE jellemzése Versenytárs elemzés Intézményrendszer, márka, marketing TDM szervezetek jellemzői Magyarországon TDM szervezet Kaposváron A helyi TDM szervezet szakmai munkájának és struktúrájának változásai Márka, marketing Fejlesztések bemutatása, értékelése Önkormányzat által megvalósított fejlesztések A Tourinform-Kaposvár iroda megvalósított programjai A Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület megvalósított fejlesztései Turisztikai fejlesztések Kaposvár és környékén A turizmus finanszírozási hátterének változása SWOT, kihívások Startégia, tervek, célok, fejlesztési lehetőségek A helyi turizmust kiszolgáló háttér-infrastruktúra fejlesztése Kultúra, kultúrához kapcsolódó fejlesztési javaslatok Szabadidős tevékenységekben, természetben rejlő lehetőségek Marketing és kommunikációs tevékenységek fejlesztése

3 10.5. Együttműködés kialakítása térségi, regionális TDM, illetve egyéb szervezetekkel: Folyamatban levő turisztikai, közjóléti fejlesztések Új attrakció: Zselici Csillagpark Kalanderdő a Desedai parkerdőben és arborétumban Országos Kékkör túraútvonal Dél-dunántúli szakasza Közjóléti fejlesztések a Gyertyánosi Parkerdőben Kaposvári Vigasságok Tere Somogyi Kastélyok Völgye A Kaposvár környéki turisztikai potenciál infrastrukturális fejlesztésének lehetőségei Közlekedésfejlesztésre váró célterületek Tájházak Ropolyban Lovas pihenő állomás kiépítése A horgászturizmus fejlesztése Erdőjáró erdei tömegközlekedési eszköz beszerzése A turizmusfejlesztési koncepció és az ITS összefüggései

4 BEVEZETÉS Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata önként vállalt feladatként hosszú évek óta tudatosan figyel a helyi turizmus alakulására. Fokozott figyelmet fordít arra, hogy Kaposvár ismertségét és versenyképességét növelje, a kereslet érdeklődését Kaposvárra és a Zselicre irányítsa. Kaposvár sokoldalú város! Adottságai alapján elmondható, hogy önmagában ismert, nevével, kultúrájával, hangulatával, rendezvényeivel önálló, vonzó úti cél is lehetne a turisták szemében. De Kaposvár felismerte, hogy a turisták igényei összetettek, elvárásaik sokrétűek, ezért a város komplex egészként a környezetével együtt jelenik meg. Célja egy olyan tudatos termék-, ill. szolgáltatásfejlesztés, amely Kaposvár kulturális értékeinek megőrzése és a Zselic természeti örökségének megóvása mellett a desztináció legjellemzőbb vonzerőire, kultúrára, továbbá a természetre és az ehhez kapcsolódó aktív szabadidős lehetőségekre alapoz. Kaposvár és a Zselic komplex egységként kezelése követi hazánk turisztikai fejlesztésének irányvonalát. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata komolyan együttműködik a helyi turizmust képviselő Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesülettel. A helyi TDM szervezet egyik célja, hogy a különböző méretű és különböző jellegű szolgáltatást nyújtó tagjait egységbe kovácsolja, együttműködésre bírja. Célja a különböző források együttes elérése, a hosszú távú működés és működtetés, a fenntartható fejlődés modelljéhez való igazodás. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi turizmusban kitűzött céljaik eléréséhez komplex kínálati rendszer létrehozását, hatékony belső és külső kommunikációt, hatékony együttműködést a helyi turisztikai egyesülettel, erőteljes marketinget és a desztináció márkaként történő megjelenítését tartja szükségesnek. 4

5 1. ÁGAZATI KONTEXTUS A turizmus az emberiség és a történelem szerves része. Az ókortól kezdve napjainkig végigkíséri, és egyben jellemzi is azt a történelmi időszakot, amelyben több-kevesebb sikerrel működhetett. Tömegjelenséggé a XX. század második felében vált, mert a fejlett országokban ekkor teremtődtek meg az alapfeltételei annak, hogy széles társadalmi rétegek kapcsolódhassanak be a turizmusba. Keresleti oldalról ezek a szabadidő, a fizetett szabadság, a diszkrecionális jövedelem, és az utazási motiváció. A kínálati oldalon megjelentek a modern közlekedési eszközök, a fogadóterületeken kiépült a turisztikai infrastruktúra, és az igényeknek megfelelő szolgáltatások. Nem utolsó sorban megjelent az utazásszervező és utazásközvetítő szektor. A mai értelemben vett turizmus jelentős gazdasági és társadalmi hatásokat kiváltó jelenség. Első lépésként a fejlett társadalmi gazdasági háttérrel rendelkező nemzetgazdaságokban figyelhető meg a térhódítása, majd a közepesen és a gyengén fejlett országok is bekapcsolódtak a turizmusba. Az 1950-es évektől a forgalom folyamatosan növekedik, melyet a negatív környezeti hatások sem tudnak megtörni. A Turisztikai Világszervezet (WTO) statisztikái szerint napjainkban a turistaérkezések átlagosan évi 5%-os növekedése mellett, hasonló ütemben emelkednek a nemzetközi turizmusból származó bevételek is. Az idegenforgalom fejlődését, a turistaforgalmat nagymértékben meghatározzák a világgazdaság és a küldő, illetve fogadó országok makrogazdasági folyamatai. A turizmus gazdaságban elfoglalt helye meglehetősen szerteágazó: a gazdaság más területeihez kapcsolódva áttételesen keresletet és bevételt generál a közvetlen turisztikai kínálaton túl is; hozzájárul valamennyi gazdasági ág hatékonyságához a munkaerő újratermelődésének, az életminőség javításának révén; kiváló marketing eszköz, a célterület meglátogatásával a leghatékonyabb módon juthat el információ a potenciális utazó közönséghez; segít nem csak a turisztikai céllal utazók orientálásában, hanem a munkaerő vándorlás, a pénzügyi befektetések, és a beruházások irányának alakításában is. E sokrétűségnek köszönhető, hogy a turizmust nagyon kevés országban kezelik önálló jogi háttérrel. A szomszédos Ausztriában van turizmust szabályozó önálló törvény. Magyarország Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióval rendelkezik, a Turizmus törvényt többszöri nekifutásra sem sikerült megalkotni, s ennek komoly hiányát érzi a szakma. Az sem meglepő, hogy egységesen az Európai Unióban sem találkozunk a turizmus koordinálásával. Az alapszerződések nem tartalmaznak külön turizmus címszót, az Európai Uniónak nincs a turizmust illetően világosan meghatározott kompetenciája, a turizmusra az általános elvek és szabályok vonatkoznak. A turizmusra vonatkozó szubszidiaritás elvét a különböző tagországok eltérő módon értelmezik. Az EU kompetenciájának meghatározása azért is nehéz, mert a turizmus viszonylag új ágazat, résztevékenységeivel az egész nemzetgazdasághoz kapcsolódik, minden hagyományos ágazatnak megvan a maga felelős minisztériuma, a szervezésében a magánszektor játszik főszerepet, rendkívül összetett és nehezen behatárolható szektor, a növekvő privatizáció mellett az állam turizmusban játszott szerepe sokat vitatott téma. A közszektor feladatai közé tartozik az oktatás és szakképzés, a kutatás, az infrastruktúrafejlesztés, a szociálturizmus és az ifjúságturizmus segítése stb., amely az állam aktív szerepvállalását feltételezi, mert a rövid távú profit maximalizálása által vezérelt, és nem mellesleg korlátozott hatáskörrel rendelkező magánszektor nem képes e feladatok elvégzésére. Mint minden országban, így hazánkban is megtalálhatók a turizmus különféle szervezeti rendszerei, kezdve a turisztikai keresletet kiszolgáló vállalkozóktól, a különböző szintű területi, ill. szolgáltatói összefogásokon keresztül, a központi irányítást végző régiós, vagy országos szervezetekig. Kaposvár esetében ezek a rendszerek szerencsésen jelennek meg, mert a szolgáltatókhoz legközelebb eső szinten is jelen vannak. 5

6 Kaposvár Tourinform irodája 22 éve ad információt Kaposvár és környékének programjairól, vendégváró szolgáltatóiról, természeti és kulturális adottságairól az ezekhez kapcsolódó fejlesztésekről és lehetőségekről. Az itt végzett információgyűjtő munka, majd az ügyfelek felé közzétett információk a teljesség igényével valósul meg a Tourinform iroda szintjén. A franchise tulajdonos Magyar Turizmus ZRt. kiépített és átfogóan koordinált, egész Magyarországot lefedő mintegy 124 irodából álló Tourinform irodahálózata, továbbá regionális és külképviseleti révén az lokális turisztikai információk célzottan juthatnak el az érdeklődőkhöz belés külföldön egyaránt. A 2009-ben megalakult Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület a megyeszékhely 25 km-es körzetének kiemelkedő szolgáltatóinak és turizmusbarát településeinek így Kaposvárnak közös szakmai szervezete. Az egyesület a turisztikai piac helyi képviselőinek munkáját, lehetőségeit igyekszik valamennyi egyesületi tag számára előnyös módon koordinálni. Emellett részben tagsági viszony létesítésével, részben szakmai párbeszéd kialakításával épít ki együttműködéseket más típusú, a desztinációban található civil szervezetekkel, közösségekkel, amelyek munkájuk során hozzájárulnak a Kaposvár, mint célterület turisztikai arculatának kialakításához (Kaposvári Sporthorgász Egyesület, Kaposvári Városszépítő Egyesület, Deseda Tájvédelméért és Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület, lovas egyesületek, hagyományőrző egyesületek, klaszterek). Az egyesület munkájáról, a megvalósult fejlesztésekről a további fejezetek adnak tájékoztatást. A szakmai partnerség Kaposvár esetében nem csupán a város saját kapcsolatainak tükrében, hanem Kaposvár, illetve az azt turisztikai szempontból stratégiailag képviselő Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület, továbbá az egyesület tagjainak kapcsolatrendszerében értelmezendő. A Kaposvár központtal létrejött turisztikai desztináció választott szlogenjében, természeti értékek által övezett kulturális vonzerők képében jelennek meg a legjelentősebb vonzerőt képviselő turisztikai attrakciók. Ennek megfelelően a szakmai együttműködések ökoturisztikai, és kulturális vonalon a legjelentősebbek, de más specializált kapcsolatok is fellelhetők, mint a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter, Duna-Dráva Nemzeti Park, Szentendrei Skanzen, Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálfürdők Egyesülete. A lokális szinten túl, nagy ugrás következik a szakmai intézménymátrixban. A közigazgatás átalakítása során nemrég újjáalakult járási és a továbbra is létező megyei szinteken sem a turizmusirányításnak, sem pedig az együttműködésnek nem találjuk meg az intézményi hátterét. A kormányhivatalok, illetve a járások megalakításáról szóló törvények nem foglalkoznak a turizmussal, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény pedig nagyon szűkszavúan fogalmaz a települések, megyei önkormányzatok turisztikával kapcsolatos feladatairól: az önkormányzat feladata különösen:,, 13.p.a turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása, 13. (1). A közigazgatás járási, illetve megyei szintjein nincs olyan sem alulról, sem felülről kezdeményezett fórum vagy intézmény, amely jellemzően a turizmussal foglalkozna. Somogy megyében a Területfejlesztési koncepció komoly turizmusfejlesztési irányokat mutat, ez mindenképpen kitörési esélyt jelent a települések számára. A turisztikai egyesület különböző települések és szolgáltatóik között teremt a turizmus területén együttműködési lehetőséget, így ha felmerül az igény a turizmusmenedzsment egyesületek közötti párbeszéd kialakítására, ennek alulról jövő kezdeményezésként kell megvalósulnia. Nagyon fontos megemlíteni Kaposvár turizmusának kapcsolatrendszerét az oktatás szemszögéből nézve is. Első sorban a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének munkájáról kell említést tenni, mivel több alkalommal az intézet munkatársai készítették el azt a regionális vonzerőleltárt, amely alapján a régiót érintő turisztikai fejlesztési lehetőségekhez kapcsolódó pályázati források is kiírásra kerültek. Ez volt az alapja a mintegy 8 évvel ezelőtti turisztikai magterület lehatárolásnak, amely jórészt tükrözi a mai turisztikai desztinációk határvonalait. Ez a magterületi lehatárolás a fejlesztési források alapja is, az abban nem szereplő térségek turisztikai fejlesztéseit nem támogatják. Kaposvár város és a szakmai utánpótlás szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy a Kaposvári Egyetem és a Pannon Egyetem, illetve több kaposvári szaktanfolyami képzőhelyen folyó oktatás során, az intézmények rendszeresen keresik a TDM egyesület munkaszervezetét, mint gyakorlati helyet. 6

7 2. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK 2.1. A NEMZETKÖZI TURIZMUS ALAKULÁSA Európa fogadóterületként és küldő területként is vezető szerepet játszik a világ turizmusában, de Ázsia és Amerika erőteljesen törekszik. A korábbi észak-dél irányú mozgás helyett a kelet-nyugat irányú mozgás a jellemző. Tény, hogy Európában a küldő piacok saját régiójukon kívüli utazásaiból történő részesedése viszont folyamatosan csökken. Az európai országokba történő utazások száma ugyanakkor 2011-ben meghaladta a korábbi 2008-as csúcsot. Az STR Global European Rewiew adatai szerint a szállodák átlagos foglaltsága is 3,1%-kal növekedett. Az európai légitársaságok is 7,1%-kal több utast szállítottak 2011-ben, mint korábban. Az IPK International felmérése szerint Európa minden régiójában növekedést tapasztaltak a több éjszakás külföldi utazások számában. Jelentősen bővült a kelet-európai kiutazások, valamint a szabadidős céllal tett utazások száma is. Jellemző, hogy a turisták egy évben több alkalommal, rövidebb időre utaznak. A tömeges igények helyett a személyre szabott, egyedi utazási csomagokra tartanak igényt. Az utazásban nőtt a senior korosztály megjelenése, akik egészségtudatos utazóközönségnek bizonyulnak, így az egészségmegőrző programok jellemzőek. A fiatal természetjáró párok is egyre nagyobb számmal jelennek meg. A korábban népszerű sun-seasand programok veszítenek népszerűségükből. Tömegessé vált a légiközlekedés. Csökken a papíralapú információ, az igény az on-line információ és az on-line foglalás felé tolódik. Új fogyasztói csoportok léptek be a piacra (fiatalok, szinglik, árérzékeny csoportok, stb.), akik gyors, hirtelen változásokat jelentenek. Az utazáshoz szükséges döntési idő jelentősen lerövidül. Növekvő érdeklődést mutat a kulturális kereslet és a városlátogatás. A kiutazó turizmus bázisai a XX. században elsősorban a világ leggazdagabb országai voltak. A XXI. században prognosztizálható, hogy újabb növekedési hullám indul majd be, amelynek a bázisa áttevődik keletre. A turizmus várható tendenciái 2020-ig azt mutatják, hogy az autentikus ajánlatok, az egyedi élmények, a tradicionális vendégszeretet jelentik az értéket a 40 év feletti turisták körében, akiknek az aránya a legtöbb társadalomban egyre nő. A következő időszakban a belföldi kereslet és a belföldi utazási kedv várhatóan világszerte növekedni fog. Sok fejlődő országban ez lesz a kiutazási boom előhírnöke. Megváltoznak a fogyasztói igények. A 40 év alatti lakosság szerte a világon világmárkák olyan tipikus fogyasztójává vált és válik, akinek fő célja az életben a szabadság és a szórakozás, élményszerzés, de szinte lényegtelen, hogy ezt melyik országban találja meg. Megnyerésükhöz komplex turisztikai termékek megjelenése és újfajta marketing szükséges. Hátránya, hogy az emberek egyre kevésbé szeretnének többször ugyanarra a helyre utazni, tehát csökkenni fog az ismételt utazások száma. Népszerűvé a különleges helyszínek válnak. A turisták esetében már napjainkban is egyre jobban tapasztalható, hogy keresik és elvárják a kiváló minőségű szolgáltatásokat. Prognosztizálható, hogy ezért a jövőben nem hajlandóak többet fizetni. A biztonság és a higiénia alapvető, de a jelentősége a turizmusban növekedni fog. Azok a városok, szálláshelyek, szolgáltatások, desztinációk vonzóak, és versenyképesek, ahol a biztonság és a higiénia kiemelt fontosságú. Kimutatható, hogy a turizmus fejlődése a természeti környezetünkre nincs feltétlenül jó hatással. Ezért a fejlesztéseinknek fenntarthatónak kell lennie, ellentétben a mostani trenddel, amely már az életminőség lerombolásával jár. (OECD Tourism Reports, 7

8 2.2. A HAZAI TURIZMUS ALAKULÁSA A turizmus Magyarországon jelentős mértékben hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi Statisztikai Hivatal a turizmus szatellitszámláit legutóbb 2007-ben készítette el. Ezek alapján a turizmusra jellemző ágazatok bruttó hozzáadott értéke 1322 milliárd Ft-ot tett ki, ami közvetlenül 5,9%-os hozzájárulást jelent a GDP-hez. A turizmus szatellitszámlái szerint 2007-ben a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma 323 ezer fő volt. A multiplikátor hatást figyelembe véve a munkahelyek kb. 13%-át közvetlenül vagy közvetve a turizmus generálja. (KSH ) Trendek tekintetében hazánk is a nemzetközi kutatások előrejelzéseire hagyatkozik a kereslet, a fogyasztói igények változásaira vonatkozóan. Előtérbe került az élmény keresése, a szabadidő aktív eltöltése. A turisták tudatosak, elsősorban programot keresnek, ehhez csatolják a szállást-étkezést, és az egyéb szolgáltatásokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium adataira hivatkozva elmondható, hogy 2010 óta évről-évre javulnak a vendégforgalmi adatok. A 2013-as év közel tízszázalékos bővülést mutat az előző évekhez viszonyítva vendégéjszaka, szobakapacitás, bruttó szállásdíj bevétel tekintetében. A SZÉP kártya lett a belföldi turizmus motorja évi forgalmát tekintve 67 Mrd Ft feltöltés 67 Mrd Ft költést jelentett. A SZÉP kártya forgalmát március 31-ig több mint 955 ezer kártyabirtokos, 53 ezer elfogadóhelyi szerződés, és 23 ezer munkáltatói szerződés mozgatja. A 20,6 Mrd Ft feltöltés (+11%), a 12,6 Mrd Ft költés pedig 5% növekedést jelentett 2013-hoz képest (2014. január-márciusban). Nagyon fontos megemlíteni, hogy komoly EU-s fejlesztések állnak a turizmus szolgálatában, között turisztikai projekt 291 Mrd Ft EU-s támogatást nyert el A HELYI TURIZMUS ALAKULÁSA 2010-ben készült kutatás szerint (EconoConsult, 2010.) Kaposvár és környéke még nem tartozott a kiemelten fontos célterületek közé. A Zselic spontán ismertsége magasnak számított ugyan, mivel a megkérdezettek földrajzi fogalomként tudták azonosítani. A legismertebb település, amelyet a Zseliccel azonosítottak Kaposvár volt, majd ezt Szenna és Bőszénfa követte. A térség további látnivalóinak, programlehetőségeinek spontán ismertsége jelenleg nem kielégítő. A meglátogatásra érdemesnek tartott helyek listáját a városban a Virágfürdő, a Csiky Gergely Színház, a környéken a Szennai Skanzen, és a Katica Tanya vezette, majd mindezeket követte Kaposvár belvárosa (Fő tere) és a Bőszénfai Szarvasfarm után megállapítható, hogy jelentős változások történtek a helyi turizmusban: Kaposvár megállította a Balatonról délre irányuló átutazó forgalmat. Először csak egy belvárosi séta erejéig látogatták meg a turisták a várost, majd kiegészítő programokat (múzeumok megtekintése, Virágfürdő) kapcsoltak hozzá. megjelentek a hosszú hétvégét eltöltő turisták, nagyrendezvényeink programja vonzó lett, kimondottan a programokra érkeztek a látogatók, a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál olyan magas minőséget, és kulturális érdeklődésű közönséget vonzott, amely korábban nem volt jellemző, sportrendezvényeink vonzzák a környező országokból a látogatókat, turistákat (Nemzetközi Ifjúsági Futball Fesztivál, KE Lovasakadémia eseményei), a város fejlesztése, akadálymentesítése (belváros megújulása, intézmények felújítása) jelentősen hatott az érdeklődésre, a turizmusban résztvevőkre, a szezon kitolódott, kora tavasztól késő őszig vannak a városnak látogatói, a korábbi nyugdíjas célcsoport mellett a kisgyermekes családok és a fiatal párok, valamint a speciális érdeklődésű turisták jelentek meg és váltak célcsoporttá. Az iskolás csoportok is beiktatták osztálykirándulásként a desztináció meglátogatását. 8

9 A turisták többsége nemcsak Kaposvárt látogatja meg, - mint azt a települést, ahol megszállt-, hanem a környékét is, vagy az egész régiót bejárja. Akik Kaposvár és környékére utaznak, ők mind a kultúra, mind a természet iránt érdeklődnek. Elsősorban mindig az aktuális programkínálat határozza meg az úti célok kiválasztását, aztán következnek az épített látnivalók, attrakciók, a kirándulási lehetőségek. Kaposvár mára a nagyrendezvények idején is, és kirándulóprogramként is vonzó. A éves korosztálynál kifejezetten fontos a gyermekbarát szolgáltatások és az aktív programok megléte. Ezt helyben a Virágfürdő élményelemei jelentik elsősorban a kisgyermekes családok számára. A környéken vitathatatlanul a Katica Tanya élménybirtok és a Bőszénfai Szarvasfarm biztosítja mindezt. A látogatóink legszívesebben sétával, könnyebb kirándulással, szabadtéri programok múzeumok megtekintésével és a jellegzetes ételek, italok megkóstolásával töltik az idejüket. Szeretik a jó kirándulási lehetőségeket, a kedvező árakat, a vendégszerető helyieket, az egyéni bánásmódot, amelyben az ingyenes helyi információs anyagok is benne vannak. A belföldi turisták elsősorban Budapestről, és Közép-Magyarország városaiból érkeznek. A külföldi turisták mára már a világ minden tájáról érkeznek, a múzeumok látogatása mellett szállást és éttermi szolgáltatásokat vesznek igénybe. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a turistáink jellemzően minél rövidebb idő alatt, minél kisebb anyagi ráfordítással, minél több élményt szeretnének átélni. Tudatosan választják ki a komplex turisztikai terméket, igényesek, előzetesen tájékozódnak. Az általuk kiválasztott minőséget hajlandóak megfizetni, de az adott minőséghez tartozó szolgáltatást el is várják. A széles kínálati palettát szeretik, a választási lehetőségeket preferálják. Keresik az új helyszíneket, az új úti célokat, a jól felismerhető, hiteles desztináció márkákat. Fontos számukra a környezet megóvása, az egészség megóvása, az aktivitás. Kaposvár és a Zselic abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy hosszú hétvégén, megfelelő ár-érték arányú szolgáltatások mellett ezeket a jellemzőket produkálni tudja. A komplex turisztikai terméket együttesen jeleníti meg a desztinációban a kultúra és a természet. Az élményhez a kultúrán kívül Kaposvár hozzáteszi a rendezvényeit, a lovaglási lehetőségeket, vagy a fürdési-strandolási lehetőségeket. A környezet biztosította aktív programokat a város közvetlen környékén (pl. a Deseda-tónál), ill. a Zselicben lehet kipróbálni. A környezettudatos látogatóknak a legmegfelelőbb ajánlat a Zselici Tájvédelmi Körzet. A turista látogatások alkalmával megfigyelhető a senior látogatók mellett a segítséggel élők jelenléte a turizmusban. Mivel a desztináció méltán kiérdemelte a Kiváló Európai Desztináció címet az akadálymentes turizmus témában, ezért nem okoz gondot programokat ajánlani akár a segítséggel élők, akár a kisgyermekes családok, akár a senior célcsoport számára. Kaposvár és környéke ismertségének kialakításában körülbelül azonos szerepe van a kaposvári és a környék látnivalóinak. Ha marketing szempontból nézzük, akkor az ország távolabbi területén élők megnyerése szempontjából kiemelt jelentőségű Kaposvár szerepe. 9

10 3. A TURIZMUS SZEREPE A HELYI GAZDASÁGBAN ÉS A TÁRSADALOMBAN A turizmust nem szabad önmagában, a tágabb értelemben vett környezete nélkül szemlélni, s a környezetétől elkülönítve kezelni. Mindig úgy vizsgáljuk, hogy a központjában maga az ember áll és a rendszerelméletet alkalmazzuk, mivel a problémák és a benne zajló folyamatok összefüggéseinek a feltárása csak így lehetséges. Alapelv, hogy a turizmus az az iparág, amely a környezetében mindennel kapcsolatban áll, mindenkivel kapcsolatba hozható, bármi történik a környezetben az pozitív-negatív hatással van a turizmusra. Vitathatatlan, hogy a turizmus mára már az egész világon a legjelentősebb iparágnak számít, mivel a legnagyobb mértékben hozzájárul egy ország, egy térség, egy desztináció, vagy egy település gazdasági tevékenységéhez. Azoknál a településeknél, akiknek adottságaik nem elegendőek arra, hogy bekapcsolódjanak a gazdaság egyéb ágazataiba, csak a turizmus az egyetlen gazdasági tevékenység és gazdaságfejlesztő eszköz, ott kiemelt figyelmet kap az állam és a helyi lakosság részéről is. A turizmusnak megfelelő életszínvonalra, elegendő szabadidőre és jó anyagi körülményekre van szüksége, nem fejlődhet ki ott, ahol a lakosság minden erejét felemészti a megélhetésért való küzdelem. Nagyon fontos szempont a fogadóterület megfelelő életszínvonala is, mivel a turisztikai szolgáltatások nyújtása csak bizonyos életszínvonal mellett lehet gazdaságos tevékenység. A turizmus külső környezetre gyakorolt hatásai közül éppen ezért a gazdasági hatások a legfontosabbak, annak ellenére, hogy a turizmus közvetlen hatást gyakorol az országok, a desztinációk kulturális, és társadalmi életére is. A turizmusnak olyan tulajdonságai vannak, amelyek megkülönböztetik a többi iparágtól. Ezek közül a legfontosabb, hogy láthatatlan exportnak tekinthető. Azért láthatatlan, mert a turisztikai termék egy szolgáltatás. Megfoghatatlan, szállíthatatlan, nem lehet raktározni, szubjektív a megítélése. A fogyasztója utazik a fogyasztás helyszínére, így ő is részese lesz a szolgáltatásnak, a szolgáltatásnyújtási folyamatnak, tehát a viselkedése befolyásolja annak minőségét. A turizmus, mint exporttevékenység esetében meghatározó, hogy a turisztikai termékek iránti kereslet általában szezonális és rendkívül érzékenyen reagál az előre nem látható, és a kevésbé befolyásolható változásokra. A szabadidős turizmusban a vendégeket elsősorban a kikapcsolódás motiválja, az hogy jól érezzék magukat, tehát nem kívánnak olyan desztinációkba utazni, ahol pl. nem megfelelő a közbiztonság, az infrasturktúra. Kaposvár és a Zselic esetében a szezonalitás napjainkra már egyre kevésbé mérvadó, mivel a látogatottság az év minden hónapjára kiterjed. Ettől függetlenül a nagyrendezvények idején jelentősen megnő a turisták száma a városban. A közbiztonság pedig jónak ítélhető. Az a tény, hogy a szezonalitás se nem adottsága, se nem jellemzője a desztinációnak megállapítható, és azzal a következménnyel jár, hogy a turizmusban működő vállalkozásoknak, turisztikai szolgáltatóknak nem egy szezon alatt kell megteremteniük az egész éves jövedelmüket, és a nyereséget produkálniuk. Mivel a turizmus iparágat a pozitív hatásai miatt tartják számon, a pozitív gazdasági hatásai alapján is ítélik meg. Emiatt támogatja a kormány, ezért vannak pályázati, fejlesztési lehetőségek. Minden olyan, a környezetre pozitívan ható tevékenység fejleszthető az égisze alatt, amelyre egyébként nem biztos, hogy lenne forrás. Kaposvár és a Zselic, mint desztináció turizmusában működő vállalkozások, turisztikai szolgáltatók is kihasználják a pályázatok nyújtotta lehetőségeket és élnek azokkal. A TDM szervezet együtt is, a szervezet tagjai külön-külön is beruházásokat valósítottak meg, fejlesztéseket hajtottak végre, rendezvényeket finanszíroztak a pályázati források által. A turizmus fejlesztésével az adott térségnek a gazdasága erősödik. Min- 10

11 denekelőtt az infrastruktúra fejlesztése szükséges, ami utakat, közműveket, szolgáltató központokat, kulturális beruházásokat, sportpályákat, stb. jelent. Kaposvár város fejlődése, turizmushoz kapcsolható fejlesztése önmagában is fontos, de nem elegendő. A turizmusfejlesztést a desztináció egész területén kell végrehajtani, közösen gondolkodva, az itt működő szolgáltatókkal, vállalkozásokkal. A beruházások feladatokat és munkát jelentenek az építőiparban dolgozóknak, majd a beruházások megépültével, azok berendezésénél újabb szektor juthat megbízáshoz. Az elkészült beruházások piacra történő bevezetése során komoly promóciós és marketing munkát kell elvégezni, melyben nagyszámú, e területen dolgozó szakember, például nyomdaipari vállalkozó, a helyi írott és elektronikus média kerül pozícióba. Amennyiben a beruházások megvalósulnak, életképesek, akkor végre megérkeznek a vendégek a célállomásra. Szükség van a közigazgatás minden területére. A turisták, látogatók felmerülő egyéni problémáin kívül elmaradhatatlan többek között az ellenőrzés, az adózás, az élelmiszerbiztonság, munka és tűzvédelem, rendfenntartás. A desztinációban történt fejlesztések részletes bemutatása külön fejezetben történik. Fentiekből látható, hogy a legegyszerűbb turisztikai beruházás is olyan gazdaságfejlesztési folyamatokat indít el, melyek nem csak egy szakterületre, és nem csak egy foglalkoztatási célcsoportra terjednek ki. Ezért állíthatjuk, hogy a turizmusfejlesztés egyben komplex gazdaságfejlesztés is. Jelentősen emeli a foglalkoztatottságot és biztosíthatja az itt dolgozók helyben maradását. Mint az előzőekből kiderült, nagyon fontos elem a turizmus gazdasági hatása megemlítése esetében a munkahelyteremtés, amelynek a pozitív gazdasági hatás mellett jelentős társadalmi és kulturális hatása is van. A munkahelyteremtésen kívül pozitív hatást jelent az infrastruktúra fejlesztése, a helyi adók bevételének növelése is. Az infrastrukturális feltételek megteremtését követően a vendégfogadás és kiszolgálás a következő olyan feladat, amely a desztinációban működő TDM szervezetet és szolgáltatókat is érinti. Kevés a szakképzett, turisztikai végzettséggel rendelkező szakember, idegen nyelvet beszélő hostess, felkészült és gyakorlott idegenvezető. Szükség van szakképzett szakácsokra és nyelveket beszélő felszolgálókra; valamint rátermett programszervezőkre, animátorokra. A korszerű turizmusfejlesztés megköveteli az új, a szakirányú ismeretek megszerzését. Fontos a korábban megszerzett tudás felfrissítése, bővítése; a szakmában igazán van jelentősége a life long learning koncepciónak. Aki ebben a szolgáltatási iparágban dolgozik, legalább alapvető kommunikációs szinten kell beszélnie egy idegen nyelvet. A negatív gazdasági hatások nyomatékosan még nem jelennek meg Kaposvár és a Zselic, mint desztináció életében pl. szezonális foglalkoztatottság, árfelhajtás. Kaposváron az élelmiszergazdaság tudatos fejlesztésén kívül kellő adottság áll rendelkezésre a turizmus fejlesztésére is. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a tudatosan fejlesztett és menedzselt turizmusból előnyei származnak a helyi közösségeknek. (Inskeep, 2000.) Ha ezek gazdasági oldalát nézzük, akkor megállapítható, hogy új munkahelyeket teremt azoknak a rétegeknek is, akiknek eddig korlátozottak voltak az elhelyezkedési lehetőségeik, ezáltal csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság a városban. Példaként említhető a Tourinform Kaposvár iroda és a helyi TDM szervezet, akik 2007 óta folyamatosan részt vettek és vesznek különböző munkahelyteremtő és foglalkoztatási programokban. A különböző típusú programok keretében lehetőség adódott évente 2-3 fiatal, pályakezdő, nyelvet beszélő turisztikai végzettségű szakember foglalkoztatására. A programok nem teremtettek állandó munkahelyeket, de rendkívül hasznosnak bizonyultak. A nyertes pályázatokból történt fejlesztések a helyi turisztikai vállalkozások erősödését segíti elő. Helyi viszonylatban pl. a belváros megújulása, ezáltal a turisták megjelenése tőkeáramlást eredményez a városban és a környékén. Jelenleg a turisztikai vállalkozások többsége a közszférához köthető. Ott ahol a helyi vállalkozók kezében vannak, a nyereség helyben visszaforgatható, ami a helyi közösségek előnyére válik. 11

12 A helyi adó bevételek a látogatók számának növekedésével az utóbbi években növekedtek a térségben. Ez lehetővé teszi a közösségi szolgáltatások bővítését, árbevételt jelent és tisztes megélhetést biztosít a turizmusban dolgozóknak. A turizmus piacot teremt más iparágak termékeinek is, szolgáltatásainak is, valamint lehetőséget jelentene a helyi specialitások előállítóinak (pl. kézművesek). További pozitív előny a helyi közösségek szempontjából, hogy ha a helyi lakosok sokszor hallják, és ezáltal felismerik, hogy a turisták miatt (is) rendben és tisztán kell tartaniuk a környezetüket, akkor jobban odafigyelnek rá, így javulhat a környezetvédelmi állapot a városban. Ha a helyi lakosok sokszor hallják és nekik maguknak is van lehetőségük megtapasztalni azt, hogy gyönyörű ez a város, milyen vonzó a lakóhelyük az ideérkezők szempontjából, milyen értékei vannak a desztinációnak, akkor feléled bennük az örökség iránti büszkeségük. Ez által erősödik a lokálpatriotizmus. A lokálpatriotizmus erősítéséhez a helyi Tourinform iroda évek óta hozzájárul azzal, hogy a helyi lakosoknak rendszeresen szervez városnéző sétákat idegenvezetéssel. Összefoglalva az előzőket, ha az elkészültek a beruházások, ott már vendégeket lehet fogadni, szolgáltatásokat nyújtani, akkor már nem a saját tőkét mozgósítják, hanem értékesítik mindazt, amiért a fejlesztés létrejött. Az érkező vendégek költenek a térségben, megvásárolják a szállást, az étkezést, az utazást, a programokat, az ajándéktárgyakat, mindenért fizetnek. Ez ad lehetőséget arra, hogy újabb megrendelések, fejlesztések során - a mezőgazdasági termelőtől a nyomdáig - széles körben mások is bevételhez jussanak a turizmusból. Ezt nevezzük multiplikátor hatásnak, ami elsőrendű célja Kaposvár turizmusának is. Megállapítható, hogy a turizmus fejlesztése önmagában nem vizsgálható, az kizárólag a helyi gazdaságfejlesztéssel együtt lehetséges. A szép, rendezett település, a rendezett porták, a jól szervezett fesztiválok és programok, vagy a vendégszerető magatartás összességében a település gazdaságélénkítő eszközévé válik. E mellett a turizmusfejlesztésben résztvevő valamennyi szereplő bevételei után helyi adót fizet, ami a települések bevételeit gyarapítja. A realizált vendégéjszakák bevételei után központi adó kiegészítéshez is juthatnak. Ezek újabb fejlesztéséket támogathatnak, amely során az anyagi eszközök körforgása megvalósulhat. 12

13 4. TÉRSÉGI TURISZTIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK Kaposvár MJV Önkormányzata szoros szakmai kapcsolatot tart a megyei jogú városokkal. Szoros és jól működő kapcsolatot tart kulturális és turisztikai témában külföldi testvérvárosaival. Évente sor kerül testvérvárosi találkozások lebonyolításra, és Kaposvár nagyrendezvényein is jelen vannak a képviselőik. Ez különösen azokra a testvérvárosokra vonatkozik, akik földrajzi elhelyezkedése közeli. A horvátországi Kaproncával nem csak a városnak, hanem a kaposvári civil szervezeteknek is kiváló a kapcsolata, és szoros az együttműködése. Erdélyből Csíkszeredával szoros a kapcsolat, az utóbbi négy évben Kaposvár meghívást, és ezáltal bemutatkozási lehetőséget kapott a Csík Expo-n. A Magyar Turizmus Zrt. Névhasználati szerződése alapján működő turisztikai információs irodák a Tourinformok, komoly, országosan jól kiépített hálózattal állnak a turisták rendelkezésére. Az irodák egységes arculati elemek használata mellett, egyformán meghatározott szakmai feladat-ellátási hatáskörrel, ellenőrzött minőségbiztosítással működnek évek óta az ország 124 pontján. A Magyar Turizmus Zrt. évente minősíti a Tourinform irodákat. A kiváló minősítéssel rendelkezők, mint a kaposvári iroda is, promóciós lehetőségekkel élhet, amelyek Kaposvárnak az elmúlt években jelentős marketing támogatást jelentett. (2013-ban hazai újságírók részére belföldi tanulmányút szervezése, valamint akadálymentes turizmus témában két napos konferencia és tanulmányút szervezése, annak finanszírozása.) A Tourinform- Kaposvár iroda elérte, hogy kiváló kapcsolatot ápoljon a Magyar Turizmus Zrt.- vel. Az országos Tourinform hálózatnak hatalmas előnye, hogy az irodák dolgozói az egész ország területén képesek azonnal megosztani egymással a helyi információkat, használják egymás információit és együttműködnek. Különösen igaz ez az egy turisztikai régióban működő irodák esetében. A Tourinform Kaposvár iroda is mondhatni, napi szintű információs kapcsolatot tart fenn a régió többi irodájával. Mindamellett, hogy megosztják egymással az ügyfelekre vonatkozó információkat, rendszeresen szakmai értekezleteken, konferenciákon vesznek együtt részt. Évek óta a Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság égisze alatt, közösen jelennek meg a turisztikai kiállításokon, vásárokon. A Regionális Marketing Igazgatóság esetében kijelenthető, hogy A regionális irodák fő feladata a régiók identitásnövelése, a vidék felzárkóztatása és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termékek kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A belföldi keresletélénkítés érdekében elsődleges feladat a szolgáltatók versenysemleges piacra juttatása és piacon tartása. Az Regionális Marketing Igazgatóságok (továbbiakban RMI) ennek érdekében a régió marketingtervében foglaltaknak megfelelően kapcsolatot tartanak a helyi turisztikai szolgáltatókkal és regionális szervezetekkel, részt vesznek a termékfejlesztésben, a kiadványok elkészítésében, képviselik a régiót, illetve annak szolgáltatóit a belföldi és külföldi turisztikai kiállításokon, valamint közreműködnek a regionális pályázatok kezelésében és elbírálásában. /MT ZRT., 2012./ Mivel a Balaton önmagában képvisel egy egész turisztikai régiót, turisztikai szempontból kiesik a Dél- Dunántúli Marketing Igazgatóság égisze alól. Kaposvár és a desztináció esetében a Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság kell, hogy a versenysemleges piacra jutást elősegítse, és a hazai turisták érdeklődését Kaposvárra irányítsa a saját marketingeszközei segítségével. A DDRMI esetében Kaposvár nagyobb promóciót, erősebb és hatékonyabb marketing megjelenést vár el. 13

14 5. KAPOSVÁR ÉS KÖRNYÉKE TURIZMUSÁNAK JELENLEGI HELYZETE. POZÍCIONÁLÁS Kaposvár a Dél-Dunántúli Régió egyik központja, Somogy megye székhelye. Fekvése a Dél-Dunántúl vonatkozásában központi elhelyezkedésű, a megye szempontjából egy kis túlzással- szintén központinak mondható. Közlekedési szempontból Kaposvár kedvező helyen, a Budapest-Gyékényes vasútvonal mellett, három főútvonal (61-es, 67-es, 66-os) találkozásánál fekszik. A várostól északi irányban mindössze 50 km a Balaton távolsága, déli irányban 100 km Horvátország. Ugyanakkor közelségük fejlesztési és együttműködési lehetőségeket rejtenek magukban. A desztináció megközelítése az országos átlaghoz viszonyítva kedvező, amely a turizmus szempontjából lehetne vonzóbb. A desztináció infrastrukturális adottságai megfelelő minőségűek és megfelelnek az elvárásoknak. A turizmus szempontjából érintett kisebb-nagyobb települések alapinfrastruktúrája és technikai színvonala kiépített, a természeti és az épített környezet rendezett. A településeken fontos a parkosítás, virágosítás. Megoldásra vár a turista buszok parkolása, valamint a frekventált helyeken a nyilvános illemhelyek kialakítása KERESLET JELLEMZŐI A Kaposvár és a Zselic vidéke desztináció imázskutatása 2011-ben zajlott. A kutatás nem reprezentatív jellegű, de a főbb irányvonalat megmutatja. A kutatási jelentés eredményeit alapul véve megállapítható, hogy Kaposvár és a Zselic, mint kulturális és természeti értékeket és programokat kínáló belföldi úti cél potenciális célcsoportját a magasabb jövedelmi helyzetű, képzettebb, aktív tevékenységre vágyó családok (25-44 év közöttiek, 14 év alatti gyermekekkel), illetve a középkorúak (45-64 évesek, akik fele-fele arányban érkeznek 14 év alatti gyermekkel, vagy anélkül) jelentik. A látogatók jellemzően családdal vagy partnerrel utaznak. A személygépkocsi mellett jellemző a tömegközlekedés is. A látogatók évente több alkalommal utaznak, s általában hosszú hétvégére érkeznek. Nagyon fontos, hogy nem csak a főszezont kedvelik, hanem az elő- és az utószezont is erőteljesen preferálják. Ennek megfelelően tapasztalható, hogy a desztinációban sincsenek szezonok, szinte egész évben folyamatos a látogatók jelenléte. Kivételt képeznek a nagyrendezvények, amelyek hangsúlyosak a látogatottság szempontjából. Tapasztalható, hogy a desztinációba érkezők a változatos programokat kedvelik. A hangulatos, nyugodt környezetben legszívesebben sétával, könnyebb kirándulással, szabadtéri kiállítóhelyek, múzeumok megtekintésével, továbbá helyi ételek és italok megkóstolásával töltik az idejüket. Mobilisak, tehát a központon kívüli területekre, helyszínekre is szívesen ellátogatnak. Erre mindig egy különleges, egyedi program, vagy látnivaló motiválja őket, amire hasznos információkkal, kuponfüzettel is ösztönözhetők. Az egyedi bánásmódot a Tourinform az előzetes interaktív információváltással, ingyenes promóciós anyagok elküldésével, vagy a helyszínen történő átadásával biztosítja Szálláshelyek (férőhely, vendégéjszaka) A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint Kaposváron a kereskedelmi férőhelyek száma jelenleg 1600 fő elhelyezésére alkalmas. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a szám megtöbbszöröződik a nyári szezonban, amikor a kollégiumok is teljes mértékben bekapcsolódnak a vendégfogadásba. 14

15 Kaposvár hosszú időn keresztül ellátta szállásférőhelyekkel a városba érkező turistákat. Jelenleg megállapítható, hogy a nagyrendezvények idején kevés a szállás a városban és 2006 között a belföldi és a külföldi összes vendégek számát tekintve 10 %-os emelkedés figyelhető meg. Ami a vendégéjszakák számát illeti, ott csökkenés tapasztalható. Ez arra vezethető vissza, hogy megváltoztak az utazási trendek, az utazók egy évben több alkalommal, kevesebb időt töltenek el egy célterületen. Ugyanezt mutatja az átlagos tartózkodási idő is. A gazdasági válság erőteljesen *előzetes adat hatott a turizmusra től egyenes arányos visszaesés mutatkozik forrás: KSH mind a vendégek számát, mind a vendégéjszakák számát illetően, egészen 2010-ig. Az alábbi adatok jól jellemzik a Kaposvárra vonatkozó, 2011 évtől kezdődő növekedést. VENDÉGEK SZÁMA VENDÉG ÖSSZESEN VENDÉGÉJSZAKA ÁTLAGOS TARTÓZKODÁSI IDŐ , , , , , , , , , , , , , * ,54 KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEN EGYÉB SZÁLLÁSHELYEN ÖSSZESEN ELŐZŐ ÉVI %-ÁBAN % % VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEN EGYÉB SZÁLLÁSHELYEN ÖSSZESEN ELŐZŐ ÉVI %-ÁBAN % % 2013.* * 119%* *január-október Ez nem csak a helyi statisztikai és fogalmi adatokban nyilvánul meg, országos szinten tapasztalható től jelentős változás állt be a szálláshely forgalomban, megállapítható, hogy Kaposvár a jelenlegi átlagos tartózkodási idő adatával nem marad le az országos átlagtól. 15

16 *előzetes Forrás: KSH *előzetes Forrás: KSH *előzetes Forrás: KSH 16

17 A Tourinform Kaposvár iroda vendégforgalma Kaposvár MJV Önkormányzata 1992 óta tartja fenn a Tourinform-Kaposvár irodát, amely 1999-től területi információs és marketing iroda minőségben működik. Tevékenységi köre (továbbiakban gyűjtőterülete) a kaposvári kistérségen túli területekre is kiterjed. A Tourinform-Kaposvár ügyfélforgalmat ellátó területi turisztikai információs és marketing iroda. Ennek megfelelően feladatkörében egyrészt eleget tesz a Magyar Turizmus Zrt. Névhasználati Szerződésében előírt feltételeinek, másrészt eleget tesz Kaposvár MJV Önkormányzata által meghatározott feladatainak. A Tourinform irodák fő feladata ügyfélbarát nyitva tartás mellett az ügyfélforgalom ellátása, a turisták versenysemleges tájékoztatása a helyi, térségi és országos turisztikai kínálatról. A hazai és külföldi vendégek az információkérés mellett, a legváltozatosabb igényekkel keresik fel az irodát: programot, szállást, étkezési lehetőséget keresnek, kerékpárt kölcsönöznek, belépőjegyet vagy egyéb szolgáltatást vásárolnak. Az MT Zrt. a Névhasználati Szerződés alapján az előírt szakmai feladatok magas szintű ellátását várja el a létesítőtől, illetve a létesítő által fenntartott Tourinform irodától, mivel a hálózathoz tartozó Tourinform irodáknak a színvonalas működésükkel hozzá kell járulniuk a pozitív márka imázs kialakításához, folyamatos erősítéséhez. A külföldi és belföldi turisták kiszolgálása mellett nagyon fontos a kapcsolattartás a helyi lakossággal, amely szintén jelentős ügyfélforgalmat generál. Az ügyfélforgalom növekedése egyrészt az iroda szolgáltatásainak a bővülésével arányos. Másrészt a város nagyrendezvényei alatt, a programok-belépőjegyek értékesítése miatt tapasztalható. Nem utolsó sorban ma már fő birtokolja a helyi lakosok részére kiváltható lokálpatrióta Kaposvár Kártyát, aminek mindennemű feladatait az iroda dolgozói látják el óta a helyi TDM szervezet munkaszervezete a Tourinform-Kaposvár turisztikai információs iroda. Már évek óta ellátja a város és környéke turisztikai szolgáltatóinak képviseletét, az ehhez kapcsolódó marketing tevékenységet. Ügyfélszolgálati munkája során több ezer belföldi, külföldi látogatót és kaposvárit szolgált ki évente. A munkaszervezetet egyértelmű vezetés és hatékony csoportmunka jellemzi. Szakmai munkájuk évek óta, többszörösen kitüntetett, országosan elismert. A Tourinform-Kaposvár iroda 2007-ben az Év Tourinform irodája lett, az irodavezető munkáját 2008-ban az Év Tourinform munkatársa díjjal jutalmazták. Az ügyfélforgalom illusztrálja az iroda életében bekövetkezett változásokat, a forgalmát, valamint a tevékenységének szükségességét. A 2000-es évek elején jól látható, hogy egyenletes az irodai ügyfélforgalom, kirívó események ezen sem pozitív sem negatív irányban nem mutattak elmozdulást. A változás viszont 2005-től látványos. A növekedés arra enged következtetni, hogy megfelelő szemléletváltás mellett, új szolgáltatások jelentek meg az iroda életében. Jelentős szerepe van a Kaposvár Kártya bevezetésének, ill. mindennemű vele járó ügyintézésnek, valamint különböző értékesítési tevékenységeknek. Ezek a szolgáltatások amellett, hogy növelték az ügyfélforgalmat, növelték a bevételeket is. Ezeknek az új szolgáltatásoknak a bevezetése azt eredményezte, hogy a helyi lakosok is szívesen betérnek, és előszeretettel veszik igénybe azokat.. A kaposváriak mozgása szezonhoz nem köthető, egész évben egyenletes. A helyi lakosok bevonása a turisztikai információs iroda életébe tudatos volt. Szükség van arra, hogy a kaposváriak érezzék, hogy a turisták jelenléte fontos egy település életében, mert itt költik el diszkrecionális jövedelmüket, ezáltal fejlődik, gazdagodik egy térség, ez a lakosság életére is hatással van, megtapasztalják, hogy értékei, hagyományai vannak a saját lakóhelyüknek, ez erősíti a lokálpatriotizmust, megismerjék a helyi látnivalókat, attrakciókat, ezek számukra is élményt jelentsenek. Természetesen a forgalom növekedése a kaposvári ügyfelek megjelenése mellett, azt is magában foglalja, hogy a turisták megjelenése is évről-évre jelentősebb a városban. 17

18 A Tourinform Kaposvár iroda vendégforgalma (fő) JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER ÖSSZESEN Forrás: Tourinform-Kaposvár Forrás: Tourinform-Kaposvár 18

19 5.2. KÍNÁLAT (ATTRAKCIÓK, SZÁLLÁSHELY, VENDÉGLÁTÁS, MICE) Attrakciók Kaposvár és a Zselic, mint desztináció, két jelentős húzótermékkel büszkélkedhet: a város egybeforr a kultúrával és a rendezvényekkel, a Zselic pedig melléteszi a természetet adta lehetőségeket. Kaposvár Kaposvár sokoldalú város. Olyan város, ahol a helyiek is jól érzik magukat, és ez önkéntelenül átragad a turistákra. Kaposvár a megye legnagyobb települése, turisztikai szempontból a legnagyobb regisztrált vendégforgalmat bonyolítja le. Az attrakciók és a nagyrendezvények mellett itt található a legtöbb kereskedelmi és egyéb szálláshely. A tiszta levegőjű, virágos belvárosban a szecessziós építészet emlékeivel, működő szökőkutakkal, körbejárható szobrokkal találkozunk. Kaposvár turisztikai díjakkal büszkélkedhet! 2003-tól napjainkig szinte minden évben elnyert a város egy Virágos Magyarország díjat, majd 2004-ben Az Európai virágos városok versenyén arany minősítést szerzett. A Magyar Turizmus Zrt. a Tourinform-Kaposvár irodát között minden évben Kiváló iroda minősítéssel tüntette ki ben Kaposvár a díj történetében először nyerte el Az év Tourinform irodája, Az év Tourinform iroda fenntartója címet ban a Tourinform-Kaposvár iroda munkatársa kapta meg az Év Tourinform munkatársa címet ben Kaposvár elnyerte az Év települése címet ben a díj történetében először Kaposvár nyerte el Magyarország legszebb főtere, fő utcája címet. Kaposvár minden segítséggel, vagy fogyatékkal élő számára elérhető, ezért az Európai Bizottság 2013-ban Kiváló Európai Desztinációvá (European Destination of ExcelleNce) nyilvánította a várost és a Zselicet A település hűen őrzi híres festő szülötte, Rippl-Rónai József emlékét, kultúrájában, múzeumaiban. A Rippl- Rónai Emlékház, a Róma-villa a város európai hírű nevezetessége, a művész egykori otthona. A Rippl-Rónai Múzeum kulturális, tudományos, művészeti értékei, valamint Vaszary János és Takáts Gyula emlékháza mellett, különleges magánygyűjtemények tekinthetők meg (Ásványmúzeum, Steiner öntöttvas gyűjtemény, Somogy Kereskedelme anno ). A Szentjakabi Bencés Apátság Romkert kövei ezeréves történelmet idéznek. A város nagyrendezvényei februárban a Csokonai Vitéz Mihályt idéző Kaposvári Farsang Dorottya Napok programjával kezdődik. Kétévente kerül megrendezésre a Nemzetközi Gyermekszínházi Biennálé. Igazi bohém, mediterrán hangulatot áraszt májusban a Rippl-Rónai Fesztivál korábban Festők Városa Hangulatfesztivál. A nyárhoz kötődik a Kaposvári Nyári Színházi Esték programsorozat, melynek előadásai túllépnek a régió határain. Július közepén a Nemzetközi Ifjúsági Labdarúgó Fesztivál a világ minden tájáról vendégül látja az utánpótlás korosztály a foci szerelmeseit. Leghangsúlyosabb rendezvényünk a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál, a világ élvonalába tartozó művészekkel és egy igényes, magas minőséget és magas kultúrát kedvelő közönséggel. Elsősorban a kaposváriak nagyrendezvénye a Miénk a város fesztivál szeptemberben, és a Karácsonyi Ünnepi Hetek rendezvényei decemberben. A gasztronómiát képviseli szeptemberben a Kaposvári Mézfesztivál, amely látogatottsága kiterjed a térségre. Az agrárium egyik meghatározó eseménye a Kaposvári Állattenyésztési Napok, amely kora őszi esemény. A város rendezvényeinek szervezése az Együd Árpád Kulturális Központhoz kapcsolódik. Színvonalas rendezvényeivel a helyi kultúrát képviselik a Bábszíntér előadása kicsiknek bábjátékok terén. Nagyobbak számára a Roxínház, a Megarox, a Kaposfüredi Rock Színkör, és nem utolsó sorban a Déryné Vándorszíntársulat előadásai jelentenek programot. Népzenei hagyományokat a Somogy Zenekar, és a Somogy Táncegyüttes ápolja, a modern zenés-táncos kategória képviselője Bódis-Nagy Katinka stúdiója. Időszakos kiállításokat a Rippl-Rónai Múzeumban, a Rippl-Rónai Emlékmúzeumban, az Együd Árpád Kulturális Központban, a Somogy Megyei Kormányhivatal galériáján rendeznek. Továbbá a Tourinform galéria, a Kapos-ART galéria, Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, a Kaposfüredi galéria, a Somogy Megyei Levéltár, a Csiky Gergely Színház télikertje, valamint a különböző oktatási intézmények kiállításai (Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Galéria, Kodály Zoltán Központi Általános Iskola tárlata) szintén jelentősek. 19

20 Kaposvár büszkesége a Virágfürdő, amely a Dunántúl legnagyobb egybefüggő vízfelületű élményfürdője. A felújított Kaposvári Élmény- és Gyógyfürdő szezontól függetlenül várja a vendégeket, és nemcsak a gyógyulni vágyókat. A Virágfürdő nyári szezonban 17-féle, összesen 46 db látványelemmel, a fedett élményfürdő hármas medenceegysége a hűvösebb napokban várja az érdeklődőket. A fürdő gyógyvize mozgásszervi megbetegedések, baleseti sérülések utókezelésére alkalmas leginkább. A sokoldalú élményfürdőzés mellett, frissítő szaunavilág, wellness, komplex gyógyászati, magas színvonalú uszodai és strandszolgáltatás várja a kicsiket és a nagyokat. Az uszoda mellett a szabadidős és sport rendezvények helyszíne a Városi Sportcsarnok, a Dél-Dunántúl egyetlen fedett Jégcsarnoka, a Rákóczi Labdarúgó Stadion, valamint a Bene Ferenc Akadémia sportpályái. Lovas turizmus területén többfajta, egyedülálló lehetősége van a városnak és környékének. Elsőként, említsük meg a Kaposvári Egyetem Pannon Lovasakadémiát, amely Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájával rendelkezik. A nézőtéri lelátón közel fő élvezheti a lovas rendezvényeket és eseményeket. Rendszeresen megrendezésre kerülnek európai és világversenyek díjlovaglásban, díjugratásban, lovastusában és lovastornában. Unikális a terápiás lovaglás lehetősége, ami az egészségturizmushoz kapcsolható. A működő lovas bázisok a populárisabb hobbilovaglásnak és a tereplovaglásnak adnak otthont. A Meistro Lovastanyán állatsimogatót, horgásztavat, paintball pályát, strandröplabda-pályát, 50 fős rendezvénytermet és sátrat, valamint lovardát üzemeltetnek. Kiváló helyszín osztálykirándulások, baráti társaságok, csapatépítő tréningek szervezőinek a Kapos folyó partján lévő 10 hektáros terület. Alkotó táborok mellett amatőr hobbi lovas versenyeket tartanak minden tavasszal és ősszel. Fontos tudni, hogy a lovasbázis komolyan foglalkozik a néphagyományokkal, a hagyományőrzéssel is. Évek óta megrendezésre kerül a Nemzeti Vágta előfutama a Kaposvári Vágta is a Meistro Lovastanyán, mely a régió leglátogatottabb előfutama. (Kaposváron kívül Szentlőrinc rendez még Nemzeti Vágta előfutamot a régióban.) A Kaposfői Lovassport és Kulturális Egyesület a Boronka-völgy és a Zselici Tájvédelmi Körzet határán fekszik. A lovagolni vágyók igényeit már fedett lovardában is biztosítani tudják. Rendelkeznek még egy négy napraforgó minősítésű vendégházzal is. Hungarikum és kuriózum az ősi magyar lovasíjászat meghonosítása, egyedülálló a Kassai Lovasíjászat, a Kassai Völgy rendezvényei. Gasztronómiai örömök somogyi tárháza a Fino-Food Gasztrotékában a sajt- és a borgasztronómia szerelmesei találják meg a kaposvári tejüzem termékeit, valamint neves somogyi pincészetek borait, pálinkáit fő befogadására alkalmas rendezvénytermeik modernek, légkondicionáltak, igény szerint projektort és hangosítást biztosítanak. A létesítmény 150 főig akadálymentes. Konyhájuk meleg étkeztetésre alkalmas, kisebb csoportok részére főzőbemutatók megtartását is vállalják. A város környéke A Kaposvár környéki tavak (Deseda, Töröcskei-tó) és parkerdők, valamint a Deseda Arborétum remek kirándulási lehetőségeket nyújtanak, míg a kerékpárosok, kerékpárutakon járhatják a környéket. Deseda A Gombás-Desedai, a Tókaji és a Gyertyánosi parkerdő a gyermekektől felnőtt korig terjedő minden korosztály kedvelt kirándulóhelye. A megyeszékhely, Kaposvár a Zselic peremén kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Környezetében négy parkerdő várja a látogatókat. A városközponttól tíz kilométerre, északra, a 67-es út két oldalán terül el a Deseda-parkerdő, amelyhez szervesen kapcsolódik a Deseda-patak. A desedai parkerdő és tározó kedvező hatású a város klímájára is, Kaposvár "zöld tüdejének" tekinthető. Az erdőnek a vízfelülettel alkotott természetes egysége önmagában is vonzó a szabadidő eltöltésére, a természetben való felüdülésre. A tavon és a környék nádasaiban élő vízimadarak tarka serege élményt nyújt a természet kedvelőinek, a kirándulóknak. A parkerdőben a SEFAG autóparkolókat, turistautakat, játszótereket és erdei oktató-ösvényt létesített. 20

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014-2020. MEGBÍZÓ: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon Desztináció menedzsment A Tourinform rendszer Magyarországon A Tourinform irodák szerepe A turizmus non-profit szervezeti rendszerének részét képező Tourinformirodák területi illetékességű információs

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Tavasz Jeles Kaposvár Festők Városa Hangulatfesztivál. A program siketek és hallássérültek számára ajánlott.

Tavasz Jeles Kaposvár Festők Városa Hangulatfesztivál. A program siketek és hallássérültek számára ajánlott. Kiváló Európai Desztináció European Destinations of Excellence Könnyű elérni nehéz elhagyni! Fókuszban az akadálymentes turizmus 1 A pályázati anyag tartalma a 2012 évben, Kaposváron, a ténylegesen megvalósult

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület munkaszervezete, a Tourinform-Kaposvár 2012.évi munkájáról. Készítette: Máyerné Bocska Ágnes

BESZÁMOLÓ. a Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület munkaszervezete, a Tourinform-Kaposvár 2012.évi munkájáról. Készítette: Máyerné Bocska Ágnes BESZÁMOLÓ a Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület munkaszervezete, a Tourinform-Kaposvár 2012.évi munkájáról Készítette: Máyerné Bocska Ágnes 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés, 3.oldal 1. A helyi TDM szervezet

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Print portfolió és médiaajánlat

Print portfolió és médiaajánlat 2014 Print portfolió és médiaajánlat Cégünkről A MIDMAR Nonprofit Közhasznú Kft 2012 szeptemberében jött létre. Miskolc helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezete, amely 2012 októberétől a Nemzetgazdasági

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011. Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény

NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011. Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011 Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény KÜLDETÉS TRADÍCIÓ 114 éve a Balaton és az Önök szolgálatában Projektportfólió ALFA program Balatoni Múzeum Fejlesztendő

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei Kincses Márk marketing stratégiai titkár Magyar Turizmus Zrt. Budapest, Corvinus Egyetem 2011. május 24. Kitekintés 2010,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 8/2015. (III.5.) önkormányzati rendelete

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 8/2015. (III.5.) önkormányzati rendelete Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 8/2015. (III.5.) önkormányzati rendelete a Kaposvár Kártyáról szóló 5/2005. (III. 4.) önkormányzati rendelet módosításáról Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturisztikai és természetvédelmi konferencia Magyar Nemzeti Parkok Hete, Tata, 2014. június 13. Ökoturizmus a Magyar Turizmus

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése

A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Mi a turisz*kai marke*ng? Egy tudatos

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben