Az Irinyi Terv és megvalósításának eszközei

Átírás

1 Az Irinyi Terv és megvalósításának eszközei Lepsényi István Államtitkár GTE Közgyűlés,

2 Makrogazdasági kilátások (előrejelzés) GDP növekedés* (%) 3,1 2,1 4,1 Háztartások fogyasztási kiadása (%) 3,1 5 7,2 Közösségi fogyasztási kiadás (%) 0,6 2,1 0,7 Befektetett eszközök (%) 1,9-10,2 10,8 Export (%) 7,7 6 5,3 Import (%) 6,1 6,4 7,7 Bruttó átlagkereset, év/év % 4,2 6 9,3 Foglalkoztatottak számának változása, év/év (%) 2,7 3,2 1,4 Fogyasztói árszínvonal változása, év/év (%) -0,1 0,4 1,6 * A KSH az 1995 és 2015 közötti nemzeti számlákat 2016 szeptemberében revideálta. A módszertani változások következtében a folyóáron mért GDP 2015-ben (+287,2) milliárd forintnak, a GDP volumenének növekedése pedig 3,1%-nak felelt meg (+0,2 százalékpont). 2

3 Munkaerő hiány kezelése A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a felek megállapodtak, hogy: 1. a minimálbért ~25%-kal emelik, Hat évre szóló történelmi bérmegállapodás a garantált bérminimumot pedig ~40%-kal növelik két év alatt; 2. a szociális hozzájárulási adó 27%-ról 12%(11,5%)-ra csökken hat év alatt; 3. a társasági adókulcs minden vállalatra egységesen európai uniós szinten rekord alacsonynak számító 9%- ra csökken 2017-től. Ennek eredményeként: a reálbérek akár 40%-kal is emelkedhetnek a következő hat év során, Chile Új-Zéland Mexikó Izrael Dél-Korea Svájc Írország Ausztrália Egyesült Királyság Kanada Egyesült Államok Japán Izland Lengyelo. OECD átlag Hollandia Dánia Norvégia Luxemburg Töröko. Észto. Görögo. Spanyolo. Magyaro. (2022) Szlovakia Portugalia Szlovénia Svédo. Cseho. Finno. Magyaro. (2016) Franciao. Olaszo. Németo. Ausztria Belgium 7,0 17,6 19,7 21,6 21,9 22,2 27,5 28,4 30,8 Személyi jövedelemadó Munkavállalók szoc.hozzájár.adó Munkáltatók szoc.hozzájár.adó 31,6 31,7 32,2 34,0 34,7 35,9 36,2 36,4 36,6 38,3 38,3 39,0 39,3 39,6 41,2 41,3 42,1 42,6 42,7 42,8 43,9 48,2 48,5 49,0 49,4 49,5 55,

4 Versenyképességi pozívciónk regionális összehasonlításban A World Economic Forum (WEF) Doing Business rangsorában az EU-tagállamok között 21. helyen szerepelünk a vállalkozásindítás nehézségét vizsgáló listán, és 41. világszinten. Ugyanakkor az Európai Bizottság 2016-os SBA-tájékoztatója szerint a vállalkozásindítás feltételei már nem jelentenek problémát Magyarországon, a vállalkozásindítás költségei és ideje az uniós átlag körüli. A Globális Vállalkozói és Fejlettségi Index (GEDI) tekintetében Magyarország 120 ország közül a 42. A digitális felkészültségi indexen (DESI) a 21. helyen vagyunk az EU-28-ban (2017), illetve a Flash Eurobarometer üzleti környezeti indexen a helyen. A WEF globális IT jelentésén a régió országainak listája: CZ 43, PL 50, HU 53, SL 59. Az US szellemi tulajdoni indexen (US Chamber IP) Magyarország 45 ország listáján a 13. Source: OECD 4

5 Versenyképességi Tanács Létrehozása: Kormány az 1538/2016. (X. 13.) Korm. határozatával döntött a Nemzeti Versenyképességi Tanács felállításáról, alakuló ülés: március 23. Feladata: véleményezi a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából releváns kezdeményezéseket, javaslatokat fogalmaz meg a gazdasági versenyképességet javító kormányzati beavatkozásokra Doing Business akcióterv : az üzleti szabályozás versenyképességének javítása a Doing Business felmérés alapján azonosított kritikus területeken Cégalapítás Építési engedélyek Villamos hálózatra csatlakozás Adóadminisztráció Kisebbségi tulajdonosok védelme Csődszabályozás Több, a gazdasági növekedéshez hozzájáruló vállalkozás Beruházások hamarabb kapcsolódhatnak be a termelésbe Több erőforrás az értékteremtő gazdasági tevékenységre Könnyebb tőkebevonás Javuló a hitelezési hajlandóság 10+ hely előrelépés a Doing Business rangsorban Javuló versenyképesség, gyorsabb gazdasági növekedés 5

6 Irinyi Terv Irinyi terv EU ipari termelés GDP részesedése 16% 20% Minőségi jellemzők Magyarország GDP részesedés 24% 30% Kiegyensúlyozott ipar Innováció vezérelt gazdaság Mennyiségi jellemzők 6

7 Az Irinyi Terv ágazatai Számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása Kiemelt IKT szektor + SSC Egészséggazdaság + turizmus ágazatok 11,4% 4,62% Orvosi berendezés- és eszközgyártás, gyógyszeripar, Egyedi gépgyártás 6,7% Járműgyártás 27,5% 7,2% További kiemelt, stratégiai területek: o vegyipar o acélipar Élelmiszer-ipar 11,28% Védelmi ipar 1% Zöldgazdaság pl. építőanyag-ipar, épületgépészeti termékek gyártása 7

8 Irinyi Terv Az Irinyi Terv +GDP Irinyi Terv várható GDP-hatása a feldolgozóipari részarányra Autóbuszgyártás Kiszámítható rendelésállomány (hazai iparpolitikai szempontok) Finanszírozási láb megteremtése ( Mrd) Járműgyártás +6,05% Kötöttpályás jármű gyártása IC+ kocsi mint zászlóshajó K+F kiszervezése Építőipar Járműipari beszállítók Beszállítói láncok egységként kezelése Rendszerintegrátor ösztönzése a beszállítói láncainak fejlesztésére Speciális gépgyártás +1,47% Mezőgazdasági gépgyártás Erőgépgyártás újraindítása Agrárinformatikai K+F Cél- és szerszámgépgyártás Gépelemek hazai gyártása Kiemelt beruházások egyedi igényei Élelmiszeripar +2,48% Belföldi kereslet élénkítése (REL) Regionális élelmiszeripari innovációs központok IKT-szektor +2,45% Szakemberképzés erősítése IKT innováció kínálat-kereslet javítása Egészséggazdaság +1,02% Orvostechnológia Hálózatosodás segítése Hazai kereslet kínálat összevetése Gyógynövényipar Új termékcsoport, minősítési rendszer PILOT projektek Zöldgazdaság Hazai feldolgozóipari háttér erősítése Körforgásos gazdaság ösztönzése +1,58% Védelmi ipar +0,22% Fegyveres testületek igényeire alapozva hazai gyártás Fokozatosan növekvő lokalizáció További stratégiák Acélgyártás Energiakiadások csökkentése Acélhulladék-export mérséklése Vegyipar Innovatív termékek fejlesztésének támogatása Bürokráciacsökkentés 8

9 Az előttünk álló legnagyobb kihívások 2017-ben Paradigmaváltás Nem az olcsó korlátlan erőforrás hazája vagyunk, hanem a magasan képzett hozzáadott értéket előállítani képes, korlátos erőforrásokkal működő ország. 1. Szemléletváltás kell: Középpontban a hatékonyság, a termelékenység és a rugalmasság, megtámogatva tudatosabb vállalkozási szemlélettel, és kiszámítható, szabályozott támogató rendszerekkel 2. Magasan képzett, minőségi, piacorientált humán erőforrás biztosítása szükséges a munkaerő mennyiségi fejlesztése helyett 3. A további erősödéshez a magas fejlődési potenciállal rendelkező ágazatokra kell fókuszálni a hazai adottságok kihasználásával, azok fejlesztési lehetőségeire, FDI növelésére, a K+F+I teljesítmény javítására, a KKV-k hatékonyságának fejlesztésére. Középtávon pedig a külső forrásokat a belső megerősödő források kell, hogy váltsák. 4. Tovább kell javítani a versenyképességet, üzletbarát környezet fejlesztésével, a bürokrácia és adóterhek csökkentésével. 9

10 A KKV fejlesztés hangsúlyai Kiemelt cél a magyar kkv-k megerősítése, hatékonyságuk, termelékenységük, versenyképességük javítása A vállalkozások életciklusának megfelelő beavatkozások: Induló Növekvő Érett Megújuló Hanyatló Nagyvállalatok és KKV-k összhangjának megteremtése - a globális értékláncokba történő bekapcsolódás erősítése Fókuszban az új minőséget nyújtó rendszerek Ipar4.0 Összetett finanszírozási eszköztár, a kkv-k igényeihez és aktuális helyzetéhez, problémáihoz illeszkedő megoldások nyújtása vissza nem térítendő, visszatérítendő, kombinált források, tőkeoldali finanszírozásból álló mix kialakítása A KKV-k aránya a magyar gazdaságban A vállalkozások száma Alkalmazotti létszám GDP-hozzájárulás HU EU28 HU EU28 HU EU28 db rész rész fő rész rész Mrd. rész rész KKV % 99.8 % % 66.8 % % 57.4 % Nagyvállalat % 0.2 % % 33.2 % % 42.6 % Össz % % % % % % Forrás: 2016 SBA Fact Sheet, előzetes adatok 10

11 Fejlesztéspolitikai eszközök Vállalat összetétel javítása Életpálya szakasz Beavatkozások Beavatkozásra szánt források - nagyságrend Induló Inkubáció Mentorálás Akceleráció Magvető tőke 39 Mrd Ft+ piaci források Növekvő Hatékonyság Piacfejlesztés Technológia Kockázati tőke 760 Mrd Ft+ piaci források Érett Értékláncok Piaci források Tőzsdei kibocsátás 40 Mrd Ft+ Irinyi célelőirányzat+ piaci források A vállalati piramis törzsét vastagítva érhető el a javulás Megújuló Hanyatló Mentorálás Újrakezdő tőke Áthidaló támogatások Integráció Megújuló erőforrások 3 Mrd Ft + piaci források Piaci források Boda György: Foglalkoztatási kilátások az EU perifériáján. Közgazdasági szemle, április. 11

12 A negyedik ipari forradalom 1. Gépesítés 2. Tömeggyártás 3. Automatizálás Mi az Ipar 4.0? a valós és virtuális valóság integrációja a termékek teljes 4. Kiber-fizikai rendszerek életciklusában, az egész értéklánc új szintre emelt szervezése, szabályozása követi az individualizált ügyféligényeket kiterjed a termék tervezésétől, a megrendelésen, a fejlesztésen, a gyártáson keresztül a kiszállításig, illetve az újrahasznosításig, beleértve a szolgáltatásokat. az összes releváns információ valósidejű rendelkezésre állása, az értéklánc objektumainak hálózatba kapcsoltsága dinamikus, optimalizált, önszervező, vállalatokon átívelő termelő hálózatok jönnek létre VDMA IMPULS-Stiftung Industrie 4.0 Readiness, 2015 nyomán Az agrárforradalom megváltoztatta az életterünket, az ipari forradalom a munkahelyünket, a digitális forradalom pedig teljesen átalakítja a gondolkodásmódun kat. /J. Becher, SAP Digital/ 12

13 Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform 2016 május: alakulás 40 (mára mintegy 60) tagszervezettel, az ipar digitalis átalakításának legfontosabb érintettjeivel, az MTA SZTAKI veztésével, az NGM égisze alatt Célok a hazai digitalizált gyártás erősítése A digitalizáció igényeinek meghatározása, a szakmai kultúra és módszerek terjesztése Az átalakulás folyamatának szakmai minőségbiztosítása Hét szakmai munkacsoportjának súlypontjai: I4.0 stratégia, kihívások, jövőkép, felzárkózás Munkaerőpiac, oktatás-képzés Műszaki, szervezési, üzleti és jogi szakmai kérdések 13

14 Ipar 4.0 alkalmzások kiterjednek minden szegmensre Kiválósági központok: Centre of Excellence in Production Informatics & Control: SZTAKI, BME, Fraunhofer, Audi, Bosch (Győr) Mintagyárak: (GINOP kiemelt program pályázat alapján (1000 KKV) Mintagyárak, alkalmazások Szegmens Hagyományos I. lépcsős beszállítók Járműipar Egészségügy Gyógyszeripar Mezőgazdaság, élelmiszer Tipikus alkalmazás Platformok, tesztgyárak Autonóm és kapcsolt vezetésű járművek; Megalapozó technológiák (pl. 5G); Tesztpálya (Zalaegerszeg, A9 tesztprojekt) big data ; Paciens e-kontrol rendszerek, mobil-alkalmazások Ipar 4.0 automatizált gyártás Automatizált, ipari-jellegű termelési rendszerek; Intelligens, alkalmazkodó adatgyűjtő és irányítórendszerek 14

15 Az Ipar 4.0 nagy potenciálú területe az autonomóm vezetés Navigáció Hajtási rendszerek Az autó 2011 Komplex gép GPS Hibrid 2016 Intelligens, kapcsolt gép : mechanika + elektronika + szoftver + öntanuló + egyre több AI Autonóm jármű Teljesen elektromos Kulcstechnológiák: Szenzorok, diverzifikált gépi látás, távvezérlés, big data és analaitika, szélessávú megbízható kommunikáció (5G), autonóm döntési rendszerek, öntanulás, AI fejlesztések Forrás: S&T vállalati bemutató

16 Létszám Létszám Az ipar erőforrás igényeinek változása Jelenlegi ipari szerkezet erőforrás igény eloszlása Az Ipar 4.0 kihatása az erőforrás igény megoszlására Hangsúlyos MÉRNÖK és TECHNIKUS képzés A jelenlegi képzési kapacitások fókusza A jövő képzési fókusza A jövő képzési fókusza Technikus, szakmunkás Magas szintű szakképzettség és/vagy BSC 1 2 Utánpótlás nevelés és képzés: Meg kell erősíteni a magas szintű szakképzettséget és mérnöki ismeretet adó képzéseket Képzettség MSC és/vagy PHD Magas szintű szakképzettség, technikus Ipar által definiált erőforrás fejlesztési keretprogram Vállalati képzés, átképzés: Meg kell oldani a meglévő erőforrások továbbképzését (pl. technológiai, IT, irányítási, hálózat és folyamat menedzsment stb.) 3 Új gazdasági motiváció: Új generációk számára vonzó: a) Vállalkozói környezet b) Munkavállalói közeg kialakítása 4 BSC Képzettség MSC és/vagy PHD Vállalkozások új fejlesztése: a) Új vezetési és üzleti modellek b) Tudásfejlesztés és megosztás c) Gazdasági hálózatok 16

17 Oktatás-képzés: Ipar 4.0 tematikájú nemzetközi képzések Nemzetközi tendenciák az oktatásban: nagy adatbázisok, alkalmazások műszaki és üzleti téren, új üzleti modellek szoftvervezérlés+elektronika, pl. beágyazott rendszerek, mechatronika, robotika, gépjárművek rendszerei A legfrissebb hazai fejlesztések: európai szintű nemzetközi programok EIT Digital: új Autonóm Rendszerek / ELTE: "Autonómrendszer-informatikus MSc szak Programtervező informatikus szak angol nyelven Tervezett mesterképzés: önvezető autók intelligens szoftverei EIT Digitális Szakiskola tananyagfejlesztés Legfontosabb lehetséges partnerek: BME, Ericsson, Evopro, Bosch 17

18 Fejlesztéspolitikai eszközök II. Fókuszban az Ipar 4.0 Az újraiparosítás fejlesztéspolitikai eszköztára Vissza nem térítendő támogatások Visszatérítendő támogatások Tőkealapok Ipari támogató környezet 12 Mrd Ft Inkubáció Mentorrendszerek Ipar 4.0 mintaalkalmazások Gyors növekedésű vállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása - 33,5 Mrd Ft Több komponensből álló fejlesztések Beszállítók Stabil működés Ipar 4.0 alkalmazása előny Hitelprogramok: 102 Mrd Ft Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása hitelprogram Mikro-, kis-és középvállalkozások versenyképességének növelése hitelprogram Irinyi Kockázati Tőkealap I II. Ipar 4.0 kapacitásbővítés 5 Mrd Ft KKV-k digitalizációs folyamatainak ösztönzése Meglévő költségvetési források Nagyvállalati beruházási támogatás 15 Mrd Ft/év Irinyi Célelőirányzat 3 Mrd Ft/év Ipar 4.0 és Irinyi Terv szempontok érvényesítése a felhívásokban Kombinált hitelprogramok: 277,5 Mrd Ft Mrd Ft Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása IKT vállalati fejlesztések támogatása KKV-k kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Élelmiszeripari termelési kapacitás bővítésének támogatása - 8 Mrd Ft GINOP 8.-ból, kevésbé fejlett régiókban - 8 Mrd Ft JEREMIE visszacsorgó forrás, Közép-M.o Régió (Irinyi II. alap) Korai és érett növekedési szakasz millió Ft, 3-7 év 18

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 19