Magyarország régiós logisztikai központtá válásának feltételrendszere

Átírás

1 Magyarország régiós logisztikai központtá válásának feltételrendszere Pomázi Gyula, Helyettes Államtitkár Iparstratégiákért és gazdaságszabályozásért felelős Helyettes Államtitkárság Október 3.

2 EU Bizottság közzétette Investing in a smart, innovative and sustainable Industry: A renewed EU Industrial Policy Strategy c. közleményét Széleskörű tagállami konszenzus alakult ki arról, hogy a jelenlegi uniós szakpolitikák megfelelő alapot nyújtanak az ipari szektor hosszú távú kihívásainak kezeléséhez. Jövő tavaszi EiT ülést megelőzően javaslattétel azon beavatkozásokra amelyek az ipari versenyképesség erősítését szolgálják megújított iparpolitikai stratégia a Bizottság szándékai szerint a gazdasági, társadalmi, környezeti változásokra, valamint a forradalmi technológiai változásokra adott válasz. A döntéshozóknak azt is figyelembe kell venni, hogy a szolgáltatások és a feldolgozóipar közti határok mára elmosódtak. Helyzetelemzésében megállapítja, hogy az utóbbi néhány évben magára talált az európai ipar, de az említett kihívásokra megfelelő válaszokat kell adni a versenyképesség megőrzéséhez 2

3 Az EU iparpolitikai cselekvési területeinek 7 témaköre A tagállamokkal, régiókkal, városokkal és a magánszektorra való partnerségek A belső piac mélyítése és igazságosabbá tétele: az emberek és vállalkozások felvértezése, Az ipari innováció helyben való támogatásába Az ipar a digitális kornak való megfeleltetése. A jövő iparába való beruházás Az alacsony szén-dioxid kibocsátású és körkörös gazdaság népszerűsítése. 3

4 A cselekvési területeket 7 témakörbe sorolja be: 1. A belső piac mélyítése és igazságosabbá tétele: az emberek és vállalkozások felvértezése, mely a vállalkozások esetében a globális értékláncokba való bekapcsolódást segítené, míg a lakosság számára a megfelelő készségek, képzettségek megszerzését. 2. Az ipar a digitális kornak való megfeleltetése. Fő feladat COM szerint a digitális átmenet támogatása, az intelligens technológiák használatának terjesztése főleg a kkv-k vannak ebben lemaradva. A kapcsolódó kezdeményezés a kiberbiztonsági csomag, az adatok szabad áramlása kezdeményezés, az 5G akcióterv, az összekapcsolt és autonóm közlekedés határon átnyúló tesztelése. 3. Az alacsony szén-dioxid kibocsátású és körkörös gazdaság népszerűsítése és megvalósítása terén elért európai vezető szerep megtartása fontos cél. A folyamatban lévő ügyek (ETS, tiszta energia csomag) mellett új kezdeményezést tesz közzé a Bizottság a közeljövőben, mint pl. a második mobilitási csomag (benne az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló cselekvési terv), biogazdaság stratégia, műanyagokra vonatkozó stratégia, a kritikus nyersanyagok stratégia végrehajtására pl. az e-mobilitás akkumlátorok kezelés. 4. A jövő iparába való beruházás az innovációba és egyéb immateriális javakba való beruházás erősítését érti COM, melyhez az európai pénzügyi eszközökről hozott döntések implementációját, az EFSI megújítását, a CMU további elemeinek kidolgozását tartja szükségesnek. 4

5 5. Az ipari innováció helyben való támogatásába a startup/scale-up kezdeményezés mellett az adópolitikai (közös társasági adóalap, héa csomag), versenypolitikai javaslatokat sorolja, de azt is kiemeli, hogy a jobb szabályozás agendában is alkalmazzák az innováció alapelvét. 6. A nemzetközi dimenzióban a kereskedelempolitikai megállapodások megkötését, implementációját (CA, JP), valamint a tárgyalások folytatását (pl. Mercosur, MEX stb.) tartja szem előtt COM, de emellett a kereskedelemvédelmi eszközök modernizálása is prioritás, melyben viszonyt a Tanácsnak és az EP-nek kell előrehaladást elérni. 7. Az uniós szintű kezdeményezések mellett kiemelt szerepe van a tagállamokkal, régiókkal, városokkal és a magánszektorra való partnerségnek, mert a végrehajtás helyben történik, és így tudják figyelembe venni a helyi sajátosságokat is. Ehhez COM a strukturálisreform-programokhoz nyújtott támogatás és az intelligens szakosodási stratégia mellett be kívánja vezetni az ún. beruházási követek rendszerét (tagállami COM képviseleteken), valamint létre kívánja hozni egy magas szintű ipari kerekasztalt (High Level Industrial Roundtable). 5

6 Irinyi Terv célrendszere Járműipari függőség csökkentése Innováció vezérelt ipar erősítése KKV-k megerősítése, hatékonyság javítás Export orientált ágazati érték láncokba kapcsolódás Kiemelt ágazatok fejlesztése Ipari K+F+I képességek fejlesztése Képzett munkaerő teremtés KKV-k tőke ellátottságának javítása KKV-k termelékenységének javítása Beszállítói értékláncok - Integrátor általi fejlesztés - Beszállítói mentor program - beszállítók finanszírozása - Kockázatkezelés Ipari digitalizáció - Ágazati specifikumok - Ipar 4.0 rendszerek - Szemléletformálás - Forrásbővítés Innováció fejlesztése - K+F+I képességek - KKV innovációs források - K+F Erőforrások Szabályozás és ipari kapcsolatok - szabványosítás - bürokrácia csökkentés - Ipari szabályzók Humán tőke fejlesztés - Szakismeret - Digitális Készség - Gyakorlati Tapasztalat Materiális tőke - Infrastruktúra technológia fejlesztés - KKV Adatvagyon - Digitális transzformáció - Hálózatok fejlesztése Kapcsolati tőke - Együttműködési Kultúra - Klaszteresedés - Ágazati koordinációs - Ipari inkubáció 6

7 IKT szektor + SSC Számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása Egészséggazdaság + turizmus 1 Járműipari függőség csökkentése Kiemelt ágazatok 11,4% 4,62% Orvosi berendezés- és eszközgyártás, gyógyszeripar, Egyedi gépgyártás 6,7% Járműgyártás 27,5% 7,2% További kiemelt, stratégiai területek: o vegyipar o acélipar Élelmiszer-ipar 11,28% Védelmi ipar 1% Zöldgazdaság pl. építőanyag-ipar, épületgépészeti termékek gyártása 7

8 2 Innováció vezérelt ipar erősítése Paradigmaváltás Nem az olcsó korlátlan erőforrás hazája vagyunk, hanem a magasan képzett hozzáadott értéket előállítani képes, korlátos erőforrásokkal működő ország. 1.Szemléletváltás kell: Középpontban a hatékonyság, a termelékenység és a rugalmasság, megtámogatva tudatosabb vállalkozási szemlélettel, és kiszámítható, szabályozott támogató rendszerekkel 2.Magasan képzett, minőségi, piacorientált humán erőforrás biztosítása szükséges a munkaerő mennyiségi fejlesztése helyett 3.A további erősödéshez a magas fejlődési potenciállal rendelkező ágazatokra kell fókuszálni a hazai adottságok kihasználásával, azok fejlesztési lehetőségeire, FDI növelésére, a K+F+I teljesítmény javítására, a KKV-k hatékonyságának fejlesztésére. Középtávon pedig a külső forrásokat a belső megerősödő források kell, hogy váltsák. 4.Tovább kell javítani a versenyképességet, üzletbarát környezet fejlesztésével, a bürokrácia és adóterhek csökkentésével. 8

9 3 KKV-k megerősítése, hatékonyság javítás Vállalat összetétel javítása KKV-k megerősítése a legfontosabb kiemelt cél Boda György: Foglalkoztatási kilátások az EU perifériáján. Közgazdasági szemle, április. Életpálya szakasz Induló Növekvő Érett Megújuló Hanyatló Beavatkozások Inkubáció Mentorálás Akceleráció Magvető tőke Hatékonyság Piacfejlesztés Technológia Kockázati tőke Értékláncok Piaci források Tőzsdei kibocsátás Mentorálás Újrakezdő tőke Áthidaló támogatások Integráció Megújuló erőforrások Beavatkozásra szánt források - nagyságrend 39 Mrd Ft+ piaci források 760 Mrd Ft+ piaci források 40 Mrd Ft+ Irinyi célelőirányzat+ piaci források 3 Mrd Ft + piaci források Piaci források 9

10 4 Export orientált ágazati érték láncokba kapcsolódás Ipar 4.0 a termelésben pl. CPPS, IoT Állami szabályzó rendszer Digitalizáció, Shared Economy stb. Új szereplők Beszállítói láncok Szolgáltatói, értékesítési láncok Alapanyag gyártók Integrát orok Termék / szolgáltatás Nagyker Kisker Végfelhasználó Szolgáltató Beszállítók Új szereplők Hazai és EU-s támogatási rendszerek 10

11 Kiemelt ágazatokhoz tartozó stratégiák elemei 1. Hazai kereslet / kínálat felmérése, hazai igények kielégítésére 2. Beszállítók fejlesztése (a lehető legnagyobb hazai hozzáadott érték elérése) 3. Adott terület szabályozási környezetének vizsgálata, szükség szerinti módosítása (elavult, nem reális) 4. A támogatások felülvizsgálata, szükség szerint az Irinyi terv irányába terelése 5. Pilot projektek létrehozása, kivitelezése, sokszorozása 11

12 Iparági fókuszok Ágazati beavatkozások Ágazati beavatkozások Irinyi Terv 1 2 Vállalkozásfejlesztés Ipari digitalizálás Önálló stratégia/fejlesztési tervek Horizontális Célok 3 Beszállító fejlesztés Kapcsolódó fejlesztéspolitikai eszközök 4 Logisztika Beavatkozások, intézkedések 5 K+F+I+O Cselekvési Terv Ágazatok versenyképességét javító intézkedési tervek Ágazati stratégia/fejlesztési terv Ágazati Célok rendszere Kapcsolódó ágazati fejlesztéspolitikai eszköz Ágazati Beavatkozások, intézkedések 12

13 A logisztika és a Irinyi Terv kapcsolata a logisztikai szolgáltatók összes nettó árbevétele a nemzetgazdaság összes nettó árbevételének közel 5 százalékát teszi ki, ami 3400 milliárd Ft-ot jelent logisztikához köthető vállalkozás működik jelentős része KKV. a magyar logisztikai szektor közel 259 ezer főt foglalkoztat, (a teljes foglalkoztatott létszám 6,5%-a) a szektor hozzájárulása a magyar bruttó hazai termékhez 6,3%. Vállalat összetétel javítása 13

14 Magyarország LPI rangsor Pontosság Nyomonkövethetőség LPI érték Vámkezelés Infrastruktúra LPI érték 3,17 3,43 Vámkezelés 2,82 3,02 Infrastruktúra 3,14 3,48 Nemzetközi szállítás 2,99 3,44 Logisztikai kompetencia 3,18 3,35 Nyomon követhetőség 3,52 3,40 Szállítási pontosság 3,41 3,88 Logisztikai kompetencia Nemzetközi szállítás Környező országok logisztikai teljesítmény indexe Magyarország - 3,43 Austria Czech Republic Poland Hungary Slovak Republic Slovenia Croatia Romania Serbia Ukraine 4,1 3,67 3,43 3,43 3,34 3,18 3,16 2,99 2,76 2, Forrás IFKA Logisztikai stratégia felülvizsgálata

15 Germany Luxembourg Sweden Netherlands Belgium Austria United Kingdom Switzerland Finland France Denmark Ireland Italy Spain Norway Czech Republic Lithuania Hungary Poland Portugal Estonia Iceland Slovak Republic Latvia Greece Slovenia Croatia Romania Bulgaria Serbia Ukraine Bosnia and Herzegovina Russian Federation Macedonia, FYR Belarus Montenegro 4,23 4,22 4,2 4,19 4,11 4,1 4,07 3,99 3,92 3,9 3,82 3,79 3,76 3,73 3,73 3,67 3,63 3,43 3,43 3,41 3 3,35 3,34 3,33 3,24 3,18 3,16 2,99 2,81 2,76 2,74 2,6 2,57 2,51 2,4 2,38 2 2,5 3 3,5 4 4,5 Az ország rangsor: 1. Németország 2. Luxemburg 3. Svédország 4. Hollandia 5. Belgium 6. Ausztria 7. Egyesült Királyság 8. Svájc 9. Finnország 10. Franciaország Magyarország Megállapítások: EU-s rangsorban az első 15 tagországban nincs V4 országbeli A Közép-Kelet EU-i országok közel azonosan teljesítenek (nagy a versenyhelyzet) Mindenki logisztikai szolgáltató központ akar lenni! Forrás IFKA Logisztikai stratégia felülvizsgálata

16 Aktuális problémák Az ún. posting-irányelv végrehajtása kapcsán Németországban, Franciaországban és Ausztriában bevezetett szabályozások versenyképességet csökkentő hatásainak kezelése Hazai közúti szállítók védelme kínálati oldal a jelenlegi papír alapú engedélyek korszerűbbé is biztonságosabbá tétele mind a bilaterális, mind pedig a multilaterális engedélyekhez kapcsolódóan a harmadik országbeli járművek magyarországi és más EU-s tagállamok közötti áruszállításának nyomon követésére az EKÁER rendszerben külföldi fuvarozók magyarországi tevékenységének fokozottabb ellenőrzése autóbuszos személyszállító vállalkozások járműkorszerűsítési támogatása de minimis támogatási koncepcióban Vasúti, vizi, légi fuvarozás versenyképességét javító intézkedések Logisztikai szolgáltatások versenyképessége megrendelő vállalkozások megerősítése logisztikai szolgáltató központok megerősítése logisztikai folyamatok digitalizálásának lehetőségei termelési logisztika 16

17 Logisztikával kapcsolatos stratégiai cél: - hazánk a régió logisztikai szolgáltató-központjává váljon - innováció-vezérelt gazdaságra történő átállás IT fejlesztések, üzleti infrastrukturális beruházások támogatása egységes információs adatbázis létrehozása a logisztikai képzés felülvizsgálata és korszerűsítése a nemzetközi innováció követésének támogatása a K+F+I oktatási és üzleti szféra együttműködésének elősegítése a technológia innováción kívül a szervezeti, üzleti folyamatokkal kapcsolatos folyamat innovációk támogatása, szabályozási és elszámolási rendszerének kidolgozása a hazai kkv-k logisztikai szerepvállalásának és kultúrájának fejlesztése a logisztikai kkv-k nemzetköziesedésének és regionális hálózataik kialakításának támogatása 17

18 Logisztikai beavatkozások 1. A logisztikai ágazat újrapozícionálása, új ipari, digitális logisztikai megoldások megjelenésének erősítése, innováció támogatása 2. Együttműködések erősítése, versenyhelyzet javítása érdekében, koncentrált programok, 3. Ágazat specifikus megoldások erősítése pl. Élelmiszeripari logisztikai központok, azonosításon alapuló gyógyszer logisztika, digitalizált termelés logisztikai központok 4. A logisztikai tevékenységek támogatásának kiterjesztése az áruk/termékek gyártási/termelési folyamataira 5. A támogatási rendszereken belül is a kerítésen belüli, illetve az üzemi anyagmozgatási, tárolási és készletezési rendszerek és megoldások előtérbe helyezése; 6. A termelést segítő támogatások esetén az üzemi logisztikai eszközök preferálása, 7. Erőforrás teremtés Digitális Munkaerő Program, vagy a szakmunkásképzés kiterjesztése és korszerűsítése a termelési feladatoknak megfelelően 8. A teljes ellátási lánc integrálásának további erősítése, a megfelelő nem csak gyártási elemek bekapcsolásával 18

19 Ágazatok ipari digitalizációjának fő területei Fejlesztési irányok, szakmai koordináció Ipar 4.0 átállás Szemléletformálás. Mintagyárak, TechKözpontok Digitális Transzformáció Nemzeti technológiai platform, Kiemelt projektek Ipari informatikai együttműködés Adatvédelem, adatbiztonság 5G koalíció Hálózatfejlesztés pl. 5G, IoT 19

20 Piacrakerülési idő csökken: 20-50% A karbantartási költségek csökkennek: 10-40% Az Ipar 4.0 várható hatásai a gyártásban A termelékenység nő: 3-5% Az állásidő csökken: 30-50% Az előrejelzések pontossága javul: 85+% A minőségköltség csökken: 10-20% A raktározási költségek csökkenek: 20-50% A termelékenység a műszaki munkakörökben a szellemi munka automatizálásának köszönhetően nő: 45-55% Forrás: McKinsey - Industry

21 Mintagyárak, alkalmazások Ipar 4.0 alkalmzások kiterjednek minden szegmensre Kiválósági központok: Centre of Excellence in Production Informatics & Control: SZTAKI, BME, Fraunhofer, Audi, Bosch (Győr) Mintagyárak: (GINOP kiemelt program pályázat alapján (1000 KKV) Szegmens Hagyományos I. lépcsős beszállítók Járműipar Egészségügy Gyógyszeripar Mezőgazdaság, élelmiszer Platformok, tesztgyárak Tipikus alkalmazás Autonóm és kapcsolt vezetésű járművek; Megalapozó technológiák (pl. 5G); Tesztpálya (Zalaegerszeg, A9 tesztprojekt) big data ; Paciens e-kontrol rendszerek, mobilalkalmazások Ipar 4.0 automatizált gyártás Automatizált, ipari-jellegű termelési rendszerek; Intelligens, alkalmazkodó adatgyűjtő és irányítórendszerek 21

22 Közvetlenül a logisztikai ágazat számára elérhető források A GINOP 1. prioritásában az ipari parkok, logisztikai központok fejlesztésére allokált uniós támogatás összege 23,97 milliárd Ft 22

23 Hazai költségvetési források NBT Nagyvállalat i Beruházási Támogatás 2017-re 15mdFt Nagyvállalati kapacitásbővítés 2017-ra 1 Md Ft Termelés fejlesztés 2018-ra tervezett forrás Irinyi Célelőirányzat Kötöttpályás Fejlesztési forrás Elektromos buszok fejlesztése Irinyi Ágazatok HAZAI forrásai NBP - Nemzeti Beszállítói Program 2017-re 6 mdft, 2018-ra 3 mdft KKV fejlesztés 2017-re 3 mdft 2018-ra 2 mdft KKV fejlesztés 2018-ra 1,2 mdft Ipari digitalizáció Ipar4.0 előirányzat 23

24 Következtetések: paradigmaváltás a logisztikában is! 1. Nem az olcsó korlátlan erőforrás hazája vagyunk, hanem a magasan képzett hozzáadott értéket előállítani képes, korlátos erőforrásokkal működő ország. 2. Szemléletváltás kell: Középpontban a hatékonyság, a termelékenység és a rugalmasság. 3. A külső forrásokat középtávon a belső megerősödő források kell, hogy váltsák (csökkenő, megszűnő VNT) 4. A további erősödéshez a jó adottságokkal rendelkező ágazatokra kell fókuszálni, azok fejlesztési lehetőségeire, FDI növelésére, a K+F+I teljesítmény javítására, a KKV-k hatékonyságának fejlesztésére. 5. A megújulás része : 1. Multik és nagyok szerepe, ágazati és térségi szerepvállalás, a KKV-k mozdítása, együttműködés. 2. KKV fejlődése meghatározott új finanszírozási módok, tudatosabb vállalkozási szemlélet, és kiszámítható, szabályozott támogató rendszerek. 24

25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Nemzetgazdasági Minisztérium 25

26 26