Az agyműködés monitorizációjának kérdése. A komputációs vizsgálatok szerepe a megértés gyakorlatában 1
|
|
- Ákos Barta
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Péter Mónika Az agyműködés monitorizációjának kérdése. A komputációs vizsgálatok szerepe a megértés gyakorlatában 1 Kulcsszavak: komputációs vizsgálatok, mesterséges intelligencia, Turinggép, művészi megértés Az agyműködés monitorizációjának kérdése végigkíséri az emberiség történetét, mégis az emberi megismerés legfőbb eszközéről, az agyról, annak működéséről még ma is igen keveset tudunk. Olyan kérdéskörrel állunk szemben tehát, ami ma is központi problémának számít a különböző tudományágakban. E különös érdeklődés kettős indíttatású. Egyrészt abból fakad, hogy az agy az emberi megismerés legfőbb eszköze. Ismereteinkre, tudásunkra, az információk feldolgozására az agyi funkciók működése révén teszünk szert. Másrészt pedig a században egyre több áldozatot követelő idegrendszeri megbetegedések, a kóros lelki elváltozások szintén az agykárosodással vannak kapcsolatban, amelyek terápiás megoldása egyre sürgetőbb problémának számít. Éppen ezért az agy működése, annak funkciói nemcsak a biológusokat, orvosokat foglalkoztatja, hanem a pszichológia, sőt a filozófia is egyik központi kérdéskörének tekinti. Az agy csodálatos rejtélye még a képzőművészeket is megihlette, gondoljunk csak Leonardo da Vincira, aki 1504 és 1507 között a firenzei Santa Maria Nuova kórházban pontos rajzokat készített az agykamráról és az agykéregről. Olyan problémával állunk szemben tehát, amelyet még a 21. század igen fejlett tudományai sem tudtak kimeríteni, ugyanakkor egyre sürgetőbb problémát jelent több tudományág kutatója számára. Filozófiai szempontból az agykutatók számára különösen fontos kérdés az, hogy mi biztosítja a kapcsolatot a külvilág és belső énünk, az agyműködés között? Milyen kapcsolat van az agy és a tudat között, kérdésként merül fel, hogy meghatározza-e az agy tudatunkat vagy pedig inkább a tudat az, ami befolyásolja az agyműködést? Ebben a tanulmányban az agyműködés monitorizációjának kérdését filozófiai szempontból közelítem meg, különös hangsúlyt fektetve a mesterséges intelligenciára, a komputációs vizsgálatokra. A tanulmány első felében a komputációs vizsgálat problémakörét, kutatási irányait, eredményeit vázolom, majd pedig arra próbálok meg választ keresni, hogy ezek a vizsgálatok mennyiben segítik az emberi megértés folyamatának 1 A dolgozat megírásához szükséges anyagi támogatást a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és az Európai Szociális Alap biztosította a POSDRU/107/1.5/S/76841 projekt A doktori tanulmányok időszerűsége: nemzetköziség és interdiszciplinaritás keretéből.
2 vizsgálatát. Kérdés az, hogy ez az igen divatossá vált, ugyanakkor provokatív, több kritikát is kiváltó nézet, művelet mennyire hasznosítható a szépművészeti alkotások, gondolok itt a szépirodalmi szövegek, képek megértésében? Az agyműködés monitorizációja mennyiben segíti elő a művészi megértés folyamatának megismerését, ugyanakkor mennyire igényel egy művészi megértés ilyen fajta pontosan meghatározható, leírható megértési mechanizmust? 1. Az agy megismerő funkciójának komputációs vizsgálata A tudat problémájával Arisztotelész óta a filozófusok többsége foglalkozott. Az agy működését Sherrington (1940) az ember megoldhatatlan misztériumának nevezte. A 20. században már-már úgy tűnt, hogy e misztériumra választ kaphatunk. Ez előrelépés a század közepén bekövetkezett kognitív fordulathoz köthető, amikor is Alan Turing 1937-ben egy elvont számítógépet hozott létre, ezt a gépet szokás Turing-gépnek nevezni. Majd 1950-ben megjelent Computing Machinery and Intelligence 2 című munkájában részletesen kifejtette erről vallott nézetét. Magát a tézist első ízben ugyan Alan Turing dolgozza ki, de e felfogáshoz kapcsolódik Alan Newell, Herbert Simon, Marvin Minsky, valamint Hilary Putnam és Jerry Fodor filozófusok neve is. Turing tézise szerint minden olyan probléma eldönthető, amelyre létrehozható egy működő véges algoritmus. Az algoritmus fogalmán informálisan valami olyasmit értünk, hogy véges elemi lépésekre lefordítható minden nagyon komplex folyamat, ahol a végső lépések tulajdonképpen elemi, aritmetikai és logikai műveletek lesznek. 3 Amikor Turing e vizsgálattal kapcsolatos elgondolásai 1937-ben megszülettek, még sehol sem voltak azok a számítógépek, amelyek mindent elemi aritmetikai és logikai műveletekként próbáltak volna megoldani. Tehát a megismeréskutatás komputációs vizsgálatának szellemi alapjai hamarabb megfogalmazódtak, minthogy létrejöttek volna azok a fizikai gépek, melyek képesek lettek volna megvalósítani ezeket a számításokat. A vizsgálat abból indul ki, hogy az agy információt dolgoz fel, a gondolkodás pedig nem más, mint egyfajta komputáció. A Turing-féle gép egy olyan matematikai modell, amely minden algoritmizálható feladatot képes véges idő alatt megoldani. Leegyszerűsítve a gondolatmenetet azt mondhatnánk, hogy ez egy olyan gép, aminek a közepén van egy szalag. Ezeken a papírszalagokon 0-k és 1-ek lehetnek, és a szalag balra és jobbra mozgatásával ez az elméleti gép valójában minden feladatot, ami egyáltalán kiszámítható, képes lesz majd kiszámítani. 4 2 A. M. Turing (1950): Computing Machinery and Intelligence. Mind Pléh Cs.: Bevezetés a megismeréstudományba. 4 Vö. Pléh: Im.. 164
3 Az ötvenes évek közepén létrejöttek a tárolt programú számítógépek, amelyek megteremtik az analógiát a gép és az ember, mint információt feldolgozó rendszer között. E felfogás nézete szerint az ember is elképzelhető úgy, mint ami információt vesz fel, ezeket a fejében meglévő programok szerint átalakítja és értelmezi, és viselkedését ezek alapján irányítja. Az emberi agy tehát úgy jelenik meg, mint egy kettős rendszer, amely adatokat és műveleteket tartalmaz. Az egyre magasabb memóriával rendelkező számítógépek létrejöttével a mesterséges intelligencia kultusza folyamatosan erőteljesebbé vált. Egyre inkább megvalósulni látszott a Turing-féle elképzelés. 5 Turing ugyanakkor kidolgozta műveletének a próbáját is, ami Turing-próba néven vált ismertté. Ennek lényege abban áll, hogy azt kísérli meg vizsgálni, hogy van-e különbség adott szituációban az ember által adott válaszok és a gép által adott reakciók között. Nézete szerint abban az esetben, ha a gép ugyanúgy viselkedik és reagál mint az ember, arra kapunk bizonyítékot, hogy a gépek ugyanúgy gondolkodnak mint az emberek. Turing munkájának érdemét az is növeli, hogy előre látta mindazokat az ellenvetéseket, amelyek ellene felhozhatóak, és munkájában ezekre is egyaránt választ próbál adni. Valóban Turing provokatív elmélete igen sok kritikát váltott ki. Ezek közül a legismertebb John R. Searle (1980) Ned Blocktól kölcsönzött kínai-szoba néven ismertté vált cáfolata. Searle Az elme. Az agy és a programok világa 6 című tanulmányában megkülönbözteti a mesterséges intelligencia gyenge és erős verzióját. A gyenge verzió szerint az elme tanulmányozásában a számítógép nem mást mint eszköz, ami lehetővé teszi a hipotézisek jóval pontosabb megfogalmazását és tesztelését. Az erős verziót vallók számára a számítógép nem csupán csak eszköz, hanem a megfelelően programozott számítógépet valóban elmének tekintik, mint ami a megfelelő programok birtokában, akárcsak az emberi elme, valóban megért, ugyanakkor egyéb kognitív állapotokkal rendelkezik. A mesterséges intelligencia erős verziója valójában Allen Newell és Herbert Simon General Problem Solver, magyarul Általános Problémamegoldó programjához kapcsolódik, amelyet az ötvenes évek közepén 7 fejlesztenek ki, mint amely már nem csak a matematikai feladatsor megoldására képes, hanem annak levezetésére is. A hatvanas években már olyan rendszerek jöttek létre, amelyek arról igyekeztek meggyőzni, hogy a gépek ugyanúgy viselkednek, mint az ember. Searle valójában a mesterséges intelligencia erős verziója, és ezen belül Roger Schank programja ellen lép fel. Schank programja az ember 5 Vö. Pléh: Im. 6 In.: Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány ban publikált 165
4 történetmegértő képességének a szimulációjára vonatkozik. E program szerint a gép nem csak szimulálja az ember megértő képességét, hanem akárcsak egy személy a szó szoros értelmében megérti magát a történetet, és ugyanakkor válaszolni tud a történetre vonatkozó, abban explicit formában nem megfogalmazott kérdésekre is. Searle demonstrációjában önmagát egy szobában ülve képzeli el, amint egy halom kínai írást kap úgy, hogy sem írni, sem pedig olvasni nem tud kínaiul. Majd egy ablakon keresztül egy újabb íráshalmazt kap, amiben különböző utasítások találhatóak angolul a kínai jelek feldolgozására vonatkozóan. Ezek a szabályok lehetővé teszik, hogy a szimbólumok egyik készletét összekapcsolja a másikkal. Ezt követően egy harmadik csomót kap instrukciókkal, amelyek arról igazítják el, hogy hogyan adjon vissza válaszként bizonyos kínai szimbólumokat. Tehát a kínai szimbólumsorozatokat a könyvben lévő angol nyelvű utasításoknak megfelelően feldolgozza, majd pedig az eredményt továbbítja. Ebben az esetben megtörténhet az, hogy a kínai szobán kívül lévő személy nem tud különbséget tenni a szobából kapott szövegek között és mondjuk aközött, amit egy kínai anyanyelvű ember produkálna. De még így sem állíthatjuk azt, hogy a gép, ez esetben a szobában lévő, csakis angolul értő és beszélő ember, megértette a kínai írást. Ugyanis a jeleket csakis formálisan dolgozza fel, viszont a szövegből semmit sem ért. A szimbólumokat formájuk alapján azonosítja anélkül, hogy azokhoz bármilyen jelentést is társítana. 8 Searle példájával azt kívánja bizonyítani, hogy a mesterséges intelligencia felfogás csakis szintaktikai, hiszen a jelek átalakítását úgy végzi a gép, hogy ebben a folyamatban a jelek jelentését nem veszi figyelembe. A számítógép nem végez információfeldolgozást abban az értelemben, ahogyan azt az ember teszi, hiszen nem gondolkodik. Amit végez az a formális szimbólumok kezelése, hiszen ezek a szimbólumok sosem kerülnek értelmezésre. A megismerés ebben az esetben a jelek átalakítását jelenti. A jelek átalakítása szintaktikai szabályok szerint történik, hiszen az elme a minta alapján következtet, és nem a jelek tartalma alapján. Ebből arra a következtetésre jut, hogy a gépek rendelkeznek ugyan szintaktikával, de szemantikával nem. A jelek alakja a meghatározó, az adja meg, hogy mit kell velük kezdeni, nem pedig azok értelme. 8 Vö. Searle: Az elme. Az agy és a programok világa
5 1.2. A test-lélek paradoxon feloldása? Az agy és a tudat egysége, a lélek megléte, a lelki állapotok szerepének kérdésessége az ókori filozófiáig nyúlik vissza. Hippocrates, a nyugati orvostudomány megalapítója, az egészséget a tudat, a test és a környezet egységének képzelte el. Arisztotelész viszont a tudatot már függetlenítette az agy struktúrájától, sőt a tudat helyét a szívben helyezte el. A reneszánsz gondolkodói pedig a lelket már az agykamrákban vélik felfedezni. A 17. században Descartes elkülönítette egymástól a testet és a lelket, viszont az emberi lélek székhelyének az agyat tekintette, és azt állította, hogy a test és a lélek kölcsönhatásban van egymással. Az agy működését géphez hasonlította, az ember válaszait a külvilági eseményekre automatikusnak képzelte, viszont az emberi gondolatokat a lélekhez kötötte. Miután így áttekintettük az összes funkciót, melyek egyedül a testhez tartoznak, könnyű felismerni, hogy semmi nem marad bennünk, amit a lelkünknek kellene tulajdonítanunk, hacsak nem a gondolataink. 9 A betegségekre nagyon gyakran úgy tekintettek, mint ami Isten büntetése. E nézet a 18. században változik majd meg, amikor is felfedezik, hogy az elmebetegség oka valójában az agyban keresendő, annak nem megfelelő működése okozza. E filozófiatörténeti kiragadások is épp azt bizonyítják, hogy a test lélek paradoxon végig kíséri az emberről való gondolkodás történetét. Az elme komputációs vizsgálata úgy próbálja feloldani e paradoxont, hogy azt állítja, hogy a vágyak és vélekedések egyaránt információk, amelyek szimbólumok konfigurációiban testesülnek meg. A szimbólumok pedig valamilyen anyag fizikai állapotai, olyan anyagé, mint a számítógép csipjei vagy pedig az agybeli idegsejtek. Ezek azáltal szimbolizálják a világ dolgait, hogy azok a dolgok idézik elő ezeket az állapotokat, és azáltal, amit előidézésük következtében tesznek. 10 Úgy vélik, hogy az elme komputációs elmélete lehetővé teszi, hogy a vágyakat, vélekedéseket úgy tartsuk meg a viselkedés magyarázatában, hogy eközben a fizikai világba ágyazzuk azokat, azaz a gondolat ok és okozat lehessen. 11 Viszont a lélek szerepét nem lehet kiiktatni még talán a legszigorúbb tudományos alapon sem. A legújabb neuro-immunológiai eredmények arra utalnak, hogy az aktuális tudati állapot jelentősen képes befolyásolni a kognitív és a nem-kognitív ingerekre adott immunválaszt egyaránt. A legújabb szociálpszichoimmunológiai kutatások szintén a test és a lélek kölcsönhatását igazolják. Azokból a megfigyelésekből indulnak ki miszerint a kis és nagy közösségekben, illetve izoláltan élő egyének lelki állapota, amely kognitív ingerekre, behatásokra jelentkezik, teljesen eltérő. Ugyanakkor ezt a nézetet 9 Descartes: A lélek szenvedélyei Pinker: Hogyan működik az elme Pinker: Hogyan működik az elme
6 támasztja alá az az ismert adat is, hogy a nem-kognitív külső ingerekre, például fertőzésekre vagy súlyos, rosszindulatú megbetegedésekre az immunválaszok mennyisége és minősége, a beteg ellenálló képessége a személy pillanatnyi lelkiállapotától függ. 12 Erre szuggesztív példa az, hogy a rákos megbetegedések gyógyszeres kezelését pszichikai terápiával egészítik ki, az így kezelt betegek gyógyulási aránya sokkal magasabb, mint azoknál a betegeknél, akiknél csak gyógyszeres terápiát alkalmaznak. Mindezen ismeretek alapján kérdésként merül fel az, hogy ha az orvostudomány nem zárhatja ki a lelket, annak állapotát, hatását az egészségi állapotra nézve, a megértési folyamatból képesek vagyunk-e kizárni, s ha igen mindez milyen következményekkel járhat? 2. A művészeti alkotások megértése 2.1. A komputációs vizsgálatok cáfolatainak néhány szempontjai Az elmúlt hat évtized alatt rengeteg ellenérv fogalmazódott meg a mesterséges intelligencia kutatásokkal szemben, ezek közül csupán csak azokra a mozzanatokra térnék ki, amelyek a művészi alkotások megértésében is relevánsak lehetnek. Az egyik ellenérv az, hogy a komputációs elemzés nem tud mit kezdeni az élmények problémájával. Searle kínai szoba érvelése ugyanakkor két alapvető kritikai mozzanatot is egyesít, az egyik épp az élmények, az intencionalitás problémája, a másik pedig a gondolatiság kérdése. Viselkedhet egy gép úgy, mint amely pontosan ismeri a feldolgozott információt, ez esetben a kínai nyelvet, de valójában eközben nem gondolja, amit mond. Ha e felvetést a pszichológia irányából közelítjük és fogalmazzuk meg, azt mondhatnánk, hogy nincsenek élményei. Szimbólumai pedig csak a külső szemlélő számára referálnak, nincs inherens intencionalitásuk. 13 A Turing-próba hagyományos szintjein tehát a gép ugyanazokat az algoritmusokat végezheti mint az ember, de ettől még nem lesznek élményei. A szimbólumokat formálisan kezeli, sok esetben jobban mint azt maga az ember tenné, mégsem beszélhetünk megértésről vagy gondolkodásról. Szemantikai értelmezésre nem kerül sor. Az ember és a gép között lévő egyik legfőbb különbség tehát abban áll, hogy a gépek, az emberrel ellentétben, nem tudnak gondolkodni. Másrészt inadekvát lenne a komputációs felfogás abból a szempontból is, hogy nem tud mit kezdeni sem a szociális világhoz, sem az észlelés világához történő illesztéssel. Ezek a rendszerek nem tudnak mit kezdeni a fénnyel, a hangokkal, egyáltalán azzal, hogy az ember a környezetnek kiszolgáltatott 12 Vö. Pléh: Bevezetés a megismeréstudományba.. 13 Vö. Pléh: Im. 168
7 lény. Ez ellenvetést már maga Searle is megfogalmazza, hangsúlyozva azt, hogy ezek a gépek elláthatóak ugyan fény- és hangérzékelő detektorokkal, végtagokkal, de a»perceptuális«és»motoros«készségek ilyenfajta hozzáadása nem ad hozzá semmit sajátlagosan a megértés programjához. 14 Amikor érzékeljük a fényt, a hangot és azt agyunkban feldolgozzuk sokkal bonyolultabb tevékenységet végzünk, mintha egy szöveggel kapcsolatban általános érvényű kérdéseket fogalmaznánk meg, vagy azokra választ keresnénk, hiszen ez esetben nem csupán csak formális szimbólum feldolgozás történik. Ugyanakkor megértésünket nagyban meghatározzák a világról szerzett addigi ismereteink, előzetes tudásunk, kultúránk, szociális hátterünk, s mindezeket az adatokat pedig szinte teljesen lehetetlen egy gépbe beletáplálni. Ahhoz, hogy a gép adott szinten ugyanarra az értelmezésre legyen képes, mint maga az ember, egy folyamatosan frissített világmodellre lenne szüksége, mindazokra az információkra, élményekre, állapotokra, amelyekkel maga az ember rendelkezik. Az ismeret, tudás fogalomkörébe beletartoznak az érzékelés útján szerzett ismeretek is, ez az, amit perceptuális felismerésnek és perceptuális tudásnak nevezünk. A komputációs elméletek viszont csak azokkal a megismerési formákkal foglalkoznak, amelyek leírásként konstruálódnak meg. A leírás előtti állapotról viszont nem esik szó. Ahhoz, hogy a rendszer bármit is kezdeni tudjon velük az élményszerű, perceptuális dolgokra vonatkozó tudásainkat is kijelentéssé kell formálnunk. Viszont a világról alkotott tudásunk igen nagy része nem leírásként, hanem képekben konstruálódik, jelenik meg. 15 Éppen ezért a mesterséges intelligencia cáfolatoknak egyik visszatérő eleme az, hogy a gépeknek nincsenek képeik, ott csakis kijelentések, leírások vannak. Amikor már képeik lesznek a gépeknek, akkor valójában emberekké válnak A képek megértése Arra a kérdésre próbálok meg választ adni, hogy filozófiai szempontból mennyiben is elfogadható a mesterséges intelligencia erős verziójának azon állítása, hogy a gépek ugyanúgy gondolkodnak és értenek meg mint az emberek, ugyanakkor milyen veszélyeket rejt magában egy ilyen jellegű kijelentés. Kérdésként merül fel az, hogy a művészi megértés esetében szükségünk van-e egy pontos, objektív értelmezésre, vagy pedig ez a művészetet épp művészi mivoltától fosztaná meg? A komputációs nézet szerint a világ dolgai kijelentések által leírhatóak, a gép pedig ezeket a kijelentéseket tudja viszonylag feldolgozni. Azonban a 14 Searle: Im Vö: Pléh: Im. 169
8 világról alkotott ismereteink, mint arra már utaltam, nagyon sok esetben képekben konstruálódnak meg. Gondoljuk csak a színek egyszerű esetére. Nagyon nehezen tudnánk egy vak ember számára kijelentések által megfogalmazni azt, hogy milyen is a zöld szín. Meglátásom szerint a komputációs vizsgálatok igen hasznosak az agyműködés élettani funkcióinak vizsgálatában, viszont igen keveset mondanak az egyén, az ember megértő, interpretációs tevékenységéről. Még ha el is fogadjuk azt a feltevést, hogy valóban létrehozható olyan gép, aminek kapacitásai, gyorsasága, betáplált információk minősége megfelel az emberi agynak, akkor sem állíthatjuk azt, hogy ugyanúgy értene meg, mint az ember. E gépi értelmezés lehet pontosabb, objektívebb, jobb, mint az emberi megértés, de semmiképp sem lesz azonos az emberivel. A mesterséges intelligencia védelmezőinek egyik legfontosabb érve az objektivizmus. A gépek nem rendelkeznek érzelmekkel, nem éreznek sem pszichikai sem pedig fizikai fájdalmat, éppen ezért a megértésüket semmi sem befolyásolja. Kérdés az, hogy szükségünk van-e egy ilyen objektív megértő szerkezetre ahhoz, hogy megértsük a műalkotásokat? Valójában ez lenne az igazi megértés? Meglátásom szerint egy ilyen erős tudományos alapú megértés épp a művészetet annak csodájától, művésziességétől fosztaná meg. Hans-Georg Gadamer az Igazság és módszer című művének A kép létrangja fejezetében elkülöníti egymástól a kép és a képmás fogalmát. A kép létmódját úgy kell közelebbről meghatároznunk, hogy azt a módot, ahogy a képben a bemutatás valamit mintaképre vonatkozik, megkülönböztetjük a képmásszerű leképezés [Abbildung] viszonyától, a képmásnak a mintaképre való vonatkozásától. 16 A képmás lényege abban áll, hogy hasonlítson a mintaképhez, adekvátságának mércéje az, hogy a képmásban felismerhető legyen a mintakép. A képmást úgy kell nézni, hogy figyelembe vesszük mire is vonatkozik. A képmás és a mintakép egymásnak megfeleltethető kell legyen. Funkciója az, hogy azonosítsa azt, amit megmutatni, ábrázolni kíván. E funkció betöltése viszont együtt jár önmagának megszüntetésével. A képmás önmagát szünteti meg abban az értelemben, hogy eszközként funkcionál, s mint minden eszköz, funkcióját veszti, ha eléri a célját. 17 Ezzel szemben a kép rendeltetése nem az önmegszüntetés. Itt magára a képre irányulunk, mert épp az a kérdés, hogy hogyan mutatkozik meg benne a megmutatott [Dargestelle]. 18 A kép itt már nem utasít minket tovább a megmutatotthoz. Hiszen a kép léte épp a megmutatásban áll, abban, hogy mindig is van érvényes mondanivalója a néző számára. Nem a referencia meghatározása a tét, hanem épp a benne való elmerülés, a megértés játékában való részvétel. Az esztétikai értelemben vett 16 Gadamer: Igazság és módszer Gadamer: Im Gadamer: Im
9 képnek van saját léte, e léte pedig a megmutatásban áll. 19 A műalkotásnak nincs egy végérvényes interpretációja, mert ha lenne, az azt jelentené, hogy funkcióját betöltve megszünteti önmagát. Ezzel pedig épp azt veszítené el, amit őt műalkotássá teszi, azaz örökérvényűségét. Egy műalkotásnak mindig van számunkra aktuális mondanivalója, éppen ezért újból és újból megköveteli a hozzá való megértő odafordulást. Ha mindezt a gépi megértés folyamatára vonatkoztatjuk, azt kell mondanunk, hogy lehetséges az, hogy a gép képes egy képet megérteni, referenciáját megnevezni, viszont nem képes egy művészi képet annak műalkotási mivoltában értelmezni. Ahhoz, hogy egy képet megérteni tudjunk igenis alapvető emberi tulajdonságainkra, érzelmeinkre, lelkünkre, érzékszerveinkre van szükség. Ha a képeket úgy értenénk meg, objektíven, kijelentésekbe, leírásokba átültetve mint ahogyan azt egy gép tenné, a műalkotásokat épp örökérvényűségüktől, művészi mivoltuktól fosztanánk meg. 3. Összegzés Valójában el kell ismernünk azt, hogy a komputációs, mesterséges intelligenciavizsgálatok a 20. század nagy felfedezései, amelyek igen hasznosak az orvostudomány terén, sőt a különböző idegrendszeri megbetegedések vizsgálatában és gyógyításában nélkülözhetetlenné váltak, viszont igen merész következtetés lenne azt mondani, hogy a gépek ugyanúgy gondolkodnak, értenek meg, mint az emberek. A megértés során valóban az agyban lejátszódó folyamatok kapják a legnagyobb szerepet, viszont tudatunk, érzelmi világunk meghatározó szerepét nem vonhatjuk ki a vizsgálatból. A gépi megértés analógiája valójában az emberi komplex megértési folyamat redukálását jelentené. A szubjektum legértékesebb jellemvonását, a szellem működését hagyja figyelmen kívül. Az elme nem egyetlen szerv, hanem sokkal inkább szervrendszer, amelyet pszichológiai képességek, állapotok, mentális modulok összességeként képzelhetünk el 20, ezért mindezeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül a megértési folyamat vizsgálatakor. Egy műalkotás, művészi szöveg, kép megértése nem merül ki annak kijelentések által való leírásában. A megértés sokkal inkább egy olyan komplex folyamat, amelyben az egyén, annak aktuális lelkiállapota, érzelmei, világképe, múltbeli élményei, ismeretei mind-mind meghatározó szerepet játszanak. Igaz, ez nem egy objektív interpretáció. De szükségünk van-e arra, hogy egy műalkotásról végérvényes, adekvát értelmezést kapjunk? S ha ezt megkapjuk, akkor megszólíthat-e még minket a műalkotás? Képesek leszünk-e arra, hogy ettől elvonatkoztatva meglássuk benne azt, ami igazán hozzánk, 19 Gadamer: Im Pinker: Im
10 rólunk szól, vagy pedig elfogadva az értelmezést lezártnak tekintve félredobjuk azt? Hivatkozott irodalom Altrichter Ferenc, A tudat két aspektusa: intencionalitás és qualia Buzsáki György, Agy-tudat: válaszok egy nehéz problémára Descartes, René (1994) A lélek szenvedélyei. Ictus. Donald, Merlin (2001) Az emberi gondolkodás eredete. Osiris. Budapest. Fodor, Jerry (1996) Összefoglalás az elme modularitásához. In.: Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Osiris. Láthatatlan Kollégium. Budapest Fodor, Jerry (1996) Fodor kalauza a mentális reprezentációhoz: az intelligens nagynéni segédlete. In.: Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Osiris. Láthatatlan Kollégium. Budapest, Gadamer, Hans-Georg (2003) Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Osiris Kiadó, Budapest. (Második, javított kiadás). Gulyás Balázs (2003) Funkcionális képalkotó eljárások a kognitív idegtudományban. In.: Pléh Csaba, Gulyás Balázs, Kovács Csaba (szerk.): Kognitív idegtudomány. Osiris. Budapest. Hernád István (1996) A szimbólum-lehorgonyozás problémája. In.: Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Osiris. Láthatatlan Kollégium. Budapest Hernád István, Az érzés-működés viszony Kampis György, Test és tudat egysége és távolsága Karmiloff-Smith, Anette (1996) Túl a modularitáson: a kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése. In.: Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Osiris. Láthatatlan Kollégium. Budapest Lehmann Miklós (1998) Az intelligencia kialakulása Lehmann Miklós (2001) A dinamikus elme. Trezor kiadó. Budapest. Linke B. Detlef, Az agy Piattelli-Palmarini, Massimo (1996) Evolúció, szelekció és megismerés: a tanulástól a paraméterbeállításig a biológiában és a nyelvekben. In.: Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Osiris. Láthatatlan Kollégium. Budapest Pinker, Steven (2002) Hogyan működik az elme. Osiris. Budapest. 172
11 Pléh Csaba (1996) A modern kognitivizmus mozgalma és változásai. In: Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Osiris. Láthatatlan Kollégium. Budapest Pléh Csaba: Bevezetés a megismerétudományba. Typotex. Budapest Searle, John R. (1980) Minds, Brains and Programs. Behavioral and Brain Science Magyarul: Az elme. Az agy és a programok világa. In: Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Osiris. Láthatatlan Kollégium. Budapest Smolensky, Paul (1996) A konnekcionizmus helyes kezeléséről. In: Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Osiris. Láthatatlan Kollégium. Budapest. Turing, Alan Matheson: Computing Machinery and Intelligence. Mind 49: Ulmann, Simon (1996) A látás komputációs tanulmányozásának előfeltevései. In.: Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Osiris. Láthatatlan Kollégium. Budapest Vizi E. Szilveszter, Az agy és a tudat kapcsolata, digitális és analóg ingerületátvivő rendszerek
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKognitív módszerek a vallástudományban és a hebraisztikában
Kognitív módszerek a vallástudományban és a hebraisztikában Biró Tamás 2015. szeptember 16.: A hatvanas évek kognitív forradalma Praktikus dolgok: A kurzus honlapja: http://birot.web.elte.hu/courses/2015-csr/
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik
RészletesebbenA személyiségtanuláselméleti megközelítései
Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenPszichikai képességek és alakítása. Sárközi István UEFA Elite Youth A
Pszichikai képességek és alakítása Sárközi István UEFA Elite Youth A 1. Figyelem, megfigyelőképesség 2. Érzékelés észlelés 3. Emlékezet 4. Gondolkodási funkciók 1. A figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése:
RészletesebbenTájékoztató óra. A pszichológia evolúció nélkül. LEHETSÉGES REFERÁTUM : Kimura: Férfi agy női agy Referáló 1: Varga Veronika
EVOLÚCIÓS SZEMLÉLET A PSZICHOLÓGIÁBAN KURZUS BME KOGNITÍV TUDOMÁNYI TANSZÉK Dr Pléh Csaba, Ivády Rozália Eszter e-mail: ivady@cogsci.bme.hu 2007/2008 1. félév. Péntek 13.15.-14.45. ST 320-as terem TEMATIKA:
RészletesebbenMagyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.
Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által
RészletesebbenEMBERISMERET ÉS ETIKA
Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA TEST ÉS AZ ELME VISZONYA
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan
RészletesebbenMit látnak a robotok? Bányai Mihály Matemorfózis, 2017.
Mit látnak a robotok? Bányai Mihály Matemorfózis, 2017. Vizuális feldolgozórendszerek feladatai Mesterséges intelligencia és idegtudomány Mesterséges intelligencia és idegtudomány Párhuzamos problémák
RészletesebbenTÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER. Csépe Valéria
TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER Csépe Valéria csepe.valeria@ttk.mta.hu 1 TÉMÁK Szerep Hely Hatás Tanóra és azon túl 2 A MŰVÉSZETEK SZEREPE Világgazdasági Fórum- a tíz legfontosabb
RészletesebbenMindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK
2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,
RészletesebbenII. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra hozandók
RészletesebbenTartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenKora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)
RészletesebbenZáróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, Filozófia:
Záróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, 2018 Filozófia: 1. Mi a kapcsolat az agyak a tartályban gondolatkísérlet és a szkepszis problémája között Wright, Crispin (1992) On Putnam's Proof That
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenMilyen a modern matematika?
Milyen a modern matematika? Simonovits Miklós Milyen a modern matematika? p.1 Miért rossz ez a cím? Nem világos, mit értek modern alatt? A francia forradalom utánit? Általában olyat tanulunk, amit már
RészletesebbenBioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés
Neuroetika Neuroetika: Idegtudományok kapcsán felmerülő etikai kérdéseket vizsgálja alapvetően filozófiai diszciplína, tárgya: pszichiátria, neurológia, idegsebészet, neurofiziológia, neuroanatómia, pszichológia,
RészletesebbenPszichológiai Irányzatok és Iskolák
Pszichológiai Irányzatok és Iskolák Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned. Mark Twain Dr. Szabó Attila, PhD A Behaviorizmus A behaviorizmus a pszichológia egy elméleti irányzata, amely
RészletesebbenAz emberi információfeldolgozás modellje. Az emberi információfeldolgozás modellje. Alakészlelés. Más emberek észlelése.
Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Az emberi információfeldolgozás modellje Látási bemenet Hallási bemenet Feldolgozás Érzékszervi tár Alakfelismerés Probléma megoldás Következtetés
RészletesebbenLogikai ágensek. Mesterséges intelligencia március 21.
Logikai ágensek Mesterséges intelligencia 2014. március 21. Bevezetés Eddigi példák tudásra: állapotok halmaza, lehetséges operátorok, ezek költségei, heurisztikák Feltételezés: a világ (lehetséges állapotok
Részletesebben1. óra : Az európai népviseletek bemutatása
RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az
RészletesebbenOlvasás-szövegértés fejlesztése. Ötletek saját gyakorlatból, az OFI újgenerációs olvasókönyvéhez kapcsolódva (1.osztály)
Olvasás-szövegértés fejlesztése Ötletek saját gyakorlatból, az OFI újgenerációs olvasókönyvéhez kapcsolódva (1.osztály) Feladataink szókincs gyarapítása a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének
RészletesebbenIT technológiák a társadalmi kommunikációban
IT technológiák a társadalmi kommunikációban Elme és számítógép mi a mesterséges intelligencia? Szerző: Ács Péter Lektor: Szakadát István Bevezető A következő elektronikus tanagyag az emberi gondolkodás
RészletesebbenHasználd tudatosan a Vonzás Törvényét
Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó
RészletesebbenDr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája
Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső
RészletesebbenAz intelligencia kialakítása
1 Az intelligencia kialakítása Lehmann Miklós lehmann@ludens.elte.hu A kognitív folyamatok szimulálására és modellezésére immáron sok és változatos elmélet áll rendelkezésünkre. Azon túlmenően, hogy a
RészletesebbenA memória szemantikus értelmezései és metaforikus képei a művészetben
Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola A memória szemantikus értelmezései és metaforikus képei a művészetben DLA értekezés tézisei Antik Sándor Budapest, 2008 Témavezető: Dr. Peternák Miklós, egyetemi
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenCsépe Valéria. MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke
A kicsi, a nagy, a komplex és az integrált Csépe Valéria MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke MTA KÖZOKTATÁSI ELNÖKI BIZOTTSÁG TERMÉSZETTUDOMÁNY ÚJRAGONDOLVA
RészletesebbenNP-teljesség röviden
NP-teljesség röviden Bucsay Balázs earthquake[at]rycon[dot]hu http://rycon.hu 1 Turing gépek 1/3 Mi a turing gép? 1. Definíció. [Turing gép] Egy Turing-gép formálisan egy M = (K, Σ, δ, s) rendezett négyessel
RészletesebbenSzámítógép architektúra
Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Számítógép architektúra Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@roik.bmf.hu Irodalmi források Cserny L.: Számítógépek
RészletesebbenAgresszió. olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése
Agresszió olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése Ösztöntan Mc Dougall (1908) 18 különböző ösztön Freud (1920) Örömelv, libidó Frusztráció Erosz (életösztön) Thanatosz (halálösztön)
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára
VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez
RészletesebbenEsszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.
Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű
RészletesebbenÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)
ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenA mesterséges intelligencia filozófiai problémái
A mesterséges intelligencia filozófiai problémái Szigorlati dolgozat ELTE-BTK filozófia szak Hallgató: Csáji Balázs Csanád Témavezető: Farkas Katalin Budapest, 2002/2003 őszi félév Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...
RészletesebbenSPONTÁN ASSZOCIÁCIÓK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK MŰELEMZÉSEIBEN, SALVADOR DALI ALKOTÁSAI NYOMÁN
SPONTÁN ASSZOCIÁCIÓK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK MŰELEMZÉSEIBEN, SALVADOR DALI ALKOTÁSAI NYOMÁN Témavezető: Dr. Dósa Zoltán Végzős hallgató: Szente Anita 2017. Az érzelmi szenvedés tudattalan konfliktusok
RészletesebbenA pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
RészletesebbenAngol nyelv. 5. évfolyam
Angol nyelv 5. évfolyam Témakör 1. Család 2. Otthon 3. Étkezés 4. Idő, Időjárás 5. Öltözködés 6. Sport 7. Iskola 8. Szabadidő 9. Ünnepek, Szokások 10. Város, Bevásárlás 11. Utazás, Pihenés 12. Egészséges
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenA tanítás-tanulás két sikertényezője
A tanítás-tanulás két sikertényezője BÁCSI János SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája, Szeged bacsi@jgypk.u-szeged.hu Ha feltesszük
RészletesebbenSYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy
RészletesebbenFogalom- és tárgymutató
Fogalom- és tárgymutató A, Á ábra, 78 ábrázolás kép~ 32 verbális~ 66 általános, 309, 310, 315, 316 analógia közvetlen~ 226 személyes~ 226 szimbolikus~ 226 aspektus, 91, 92 ~látás autokinésis, 60 azonosítás,
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenA gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.
BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenAz érzelmek logikája 1.
Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia
RészletesebbenTantárgyleírás és tematika
Tantárgyleírás és tematika Általános lélektan gyakorlat A tantárgy során kipróbáljuk és megtárgyaljuk a kísérleti pszichológiai kutatásokban alkalmazott legfontosabb vizsgálati módszereket, eljárásokat,
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János
Részletesebbenközötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenA fejlesztés várt eredményei a 1. évfolyam végén
A tanuló legyen képes: A fejlesztés várt eredményei a 1. évfolyam végén - Halmazalkotásra, összehasonlításra az elemek száma szerint; - Állítások igazságtartalmának eldöntésére, állítások megfogalmazására;
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenA neveléslélektan tárgya
Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenEMBERISMERET ÉS ETIKA
Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé
RészletesebbenStressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.
Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges
RészletesebbenVázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség
Vázlat 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség 6. Termodinamika 7. Informatika 8. Filozófiai következtetések 9. Szociológiai háttér 1.
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
RészletesebbenInformatika a valós világban: a számítógépek és környezetünk kapcsolódási lehetőségei
Informatika a valós világban: a számítógépek és környezetünk kapcsolódási lehetőségei Dr. Gingl Zoltán SZTE, Kísérleti Fizikai Tanszék Szeged, 2000 Február e-mail : gingl@physx.u-szeged.hu 1 Az ember kapcsolata
RészletesebbenEMBERISMERET ÉS ETIKA
Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
RészletesebbenA tudomány, mint rendszer
A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-
RészletesebbenTARTALOM. Typotex Kiadó ELŐSZÓ FEJEZET / A NAIV ÉS A TUDOMÁNYOS EMBERISMERET 2. FEJEZET / A MODERN PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA
TARTALOM ELŐSZÓ 11 1. FEJEZET / A NAIV ÉS A TUDOMÁNYOS EMBERISMERET 1.1 A népi pszichológia fogalma, eredete és értéke 15 1.2 A tudományos pszichológia rendszeressége 20 1.3 Versengő emberképek a pszichológiában
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN
PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN OBJEKTIVITÁS ÉS MÉRHETŐSÉG BEVEZETÉSE PAK TÁJÉKOZTATÓ Programjaink célja,
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0005/4. Módosítás
8.2.2017 A8-0005/4 4 Jean-Luc Schaffhauser 1 bekezdés felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a kiberfizikai rendszerek, az autonóm rendszerek, az intelligens autonóm robotok és alkategóriáik
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenREKLÁM PSZICHO- LÓGIA
REKLÁM PSZICHO- LÓGIA Ű Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés, bevésés,
RészletesebbenAz értekezés tárgya, a kutatás célja
Az értekezés tárgya, a kutatás célja Művészeti gyakorlatomban is évek óta foglalkozom a valóság észlelésének, szemlélésének és leképezésének komplexitásával, bemutathatóságával, a térbeli nézőpont kérdésével.
RészletesebbenESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
RészletesebbenIFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika
IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt
RészletesebbenKogníció, koncepciók, modellek
Kogníció, koncepciók, modellek A szoftver-technológia koncepcionális alapjai Irodalom Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba, Typotex, 1998 Kognitív tudomány, Szerk.: Pléh Csaba, Osiris, 1996 M.
RészletesebbenSchéner Mihály Az alkotás létállapotai
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék
RészletesebbenA Nemzeti Névtér megvalósításának néhány kérdése
A Nemzeti Névtér megvalósításának néhány kérdése A Nemzeti Névtér létrehozásának és működtetésének igazi értelme abban van, hogy a névterek közös archívumi használata révén átjárhatóvá tegyük a kulturális
RészletesebbenMATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR
MATEMATIK A 9. évfolyam 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok
RészletesebbenBevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.
1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív
RészletesebbenGRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban
GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenBetegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
RészletesebbenLehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA
Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA "... ott, ahol egybetorkollik a biológia és önmagunk filozófiai megbízatása, az ember hivatásába gyökerezve áll az igazság és a nagyság égboltja alatt. Ennek tanításai
RészletesebbenBIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok
BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,
RészletesebbenÖsszeállította Horváth László egyetemi tanár
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Intelligens Mérnöki Rendszerek Szakirány a Mérnök informatikus alapszakon Összeállította Horváth László Budapest, 2011
RészletesebbenAz esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink
RészletesebbenIDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
RészletesebbenSzaktanárok a 21. században
Szaktanárok a 21. században Pedagógiai, pszichológiai kihívások és lehetőségek Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia 1 Vázlat Történeti áttekintés (2010 jan 2011 október) A szaktanárképzés lehetséges
RészletesebbenMatematika. 1. osztály. 2. osztály
Matematika 1. osztály - képes halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint, halmazt alkotni; - képes állítások igazságtartalmának eldöntésére, állításokat megfogalmazni; - halmazok elemeit összehasonlítja,
Részletesebben