Az adóbevallást kettő, egymással teljesen megegyező példányban kell kitölteni, az egyik példányt 5 évig meg kell őrizni.

Átírás

1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁHOZ BENYÚJTANDÓ ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ I. AZ ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE Ezt a bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük (telephelyük) évben Paks Város Önkormányzatának illetékességi területén volt. Az éves bevallást az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani, az adót a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni! Azon adózóknál, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követő 150. napon kell az éves bevallást benyújtani. A bevallási időszak ebben az esetben értelemszerűen az adóév (üzleti év) első és utolsó napja közötti időszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév első napja a naptári év első napjával, az utolsó napja pedig a választott mérlegforduló nappal egyezik meg. Az adóbevallást kettő, egymással teljesen megegyező példányban kell kitölteni, az egyik példányt 5 évig meg kell őrizni. Az iparűzési adó alanyának minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban feltüntetett vállalkozói tevékenysége tekintetében; közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; a mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a Ft-ot meghaladta; a jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is; az egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéb szervezetet is. Az adóalanyt azon a településen terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség - így bevallás-benyújtási kötelezettség -, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv) rendelkezéseiből kell kiindulni.

2 Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában {alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephelynek minősül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hagy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj - vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, továbbá a hang, kép, adat vagy egyén információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezést, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván. Telephelynek számít az építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkák, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységek folytatásának, illetőleg természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye(i) szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 6 hónapot (180 napot) meghaladja. Telephelynek minősül továbbá a vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás (a továbbiakban ezen alpont alkalmazásában együtt: szolgáltatás) közvetlenül a végső fogyasztónak történő nyújtása esetén azon önkormányzati illetékességi területe, ahol a szolgáltatás nyújtása a végső fogyasztó számára történik. II. A BEVALLÁSI NYOMTATVÁNY EGYES SORAI 1. Azonosító adatok Az adózó azonosításához szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni. 2. A bevallás jellege Az adózás rendjéről szóló törvény többféle esetben ír elő bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány egyes pontjaiban ezt kell megjelölni ÉVES BEVALLÁS melletti négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha a vállalkozást teljes adóévben iparűzési adókötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az iparűzési adókötelezettség a év közben keletkezett (az adózó év közben kezdte tevékenységét) és az adókötelezettség fennállt december 31-én is. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a 4. pontban a "Bevallási időszak" sorban január december 31. időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától december 31-ig terjedő időszakot kell beírni. Például: ha a vállalkozás július 1-én létesített a településen telephelyet, akkor a bevallási időszak július 1-től december 31-ig tart ZÁRÓ BEVALLÁST kell benyújtani, ha az adózó átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy az egyéni vállalkozói igazolványt visszavonták, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszűnteti, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény 23. -ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záró bevallás benyújtásának okát a 3. pontban kell jelölni. A 4. pontban meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A bevallás benyújtásnak időpontjára az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak az irányadóak.

3 Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége az önkormányzat illetékességi területén azért szűnt meg, mert székhelyét más településre áthelyezi vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettsége továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephely-megszűntetés évében az adózó más okból záró bevallás-benyújtására kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás melletti négyzetbe is egyaránt X-et kell tenni, a 4. pontban pedig az adóévben a településen fennálló adókötelezettség időtartamát is meg kell jelölni. Annak a vállalkozónak, aki az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanya is egyben és az iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap megállapítást választotta, de év közben az eva alanyisága megszűnt, az adóév első napjától az eva alanyiság utolsó napjáig terjedő időszakról (melyet jelölni kell a 4. pontban) évközi bevallást kell benyújtani az eva bevallás benyújtásával egyidejűleg. Ilyen esetben ha az iparűzési adóalanyiság egyébként nem szűnik meg a 2.1. sor és a 2.2. sor melletti négyzetbe, továbbá a 3.9. sor melletti négyzetbe is x-et kell tenni ELŐTÁRSASÁGI BEVALLÁST a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokosság társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A 4. pontban az előtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni. Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszűntetésének napjáig terjedő időtartam minősül. A bevallást ezen esetben addig az időpontig kell benyújtani ameddig a számviteli törvény alapján a beszámoló készíthető, (jellemzően az előtársasági időszak utolsó napját követő 90 napon belül). Ha az előtársaság kérelmét jogerősen elutasították, vagy azt visszavonja, akkor a 2.2. sorban és a 3.6. sorban is X- el kell jelölni A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó, e minőségét jelzi a rovatban Az év közben kezdő vállalkozó ezt a tényt az ebben a rovatban lévő kockában jelzi. (Emellett az éves bevallás benyújtását a 2.1. vagy 2.2. rovatban is jelölni kell.) 2.6. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetében az áttérés éve egy adóév, de annak hossza mindig kevesebb mint 12 hónap. Ennek tényét itt kell jelölni. (Emellett az éves bevallás benyújtásának tényét a 2.1. rovatban is jelölni kell. A bevallási időszaknál pedig az áttérés időszakát mint önálló adóévet kell feltűntetni.) 2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő bevallása 2.8. A Htv. 37. (2) b) pontja alapján állandó jellegű iparűzési tevékenységgé váló tevékenység után benyújtott bavallás 3. A záró bevallás benyújtásának oka Meg kell jelölni a bevallás benyújtásának okát a megfelelő kockában. 4. Bevallási időszak Meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik.

4 5. A csatolt kiegészítő lapok jelölése A bevallási nyomtatványhoz különböző kiegészítő lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítő lapokat is tevékenység jellegének megfelelően ki kell tölteni. Az A -tól E -ig terjedő lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet a vállalkozásra irányadó kiegészítő lapot kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. Az F jelű kiegészítő lapot az adóalap megosztással összefüggésben kell kitölteni, annak, aki székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap megosztásra kötelezett. A G jelű kiegészítő lap a más adóhatóságnál fennálló köztartozások megnevezésére szolgál. A H jelű kiegészítő lapot pedig az alvállalkozói teljesítések alapján kell kitölteni. Az "A" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. A "B" jelű kiegészítő lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. A "C" jelű kiegészítő lapot a biztosítóknak kell kitölteni. A "D" jelű kiegészítő lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. Az "E" jelű lapot a kockázati tőkealapoknak és a kockázati tőketársaságoknak kell kitölteni. 6. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata 6.1. Az egyszerűsített adóalap-meghatározás módját választók nyilatkozata A Htv. lehetővé teszi az adóalap egyszerűsített meghatározásának módját az alábbi adózói körben: a) a személyi jövedelemadó törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély vállalkozó (egyéni vállalkozó, őstermelő) esetében, továbbá b) azon más vállalkozó iparűzési adóalany esetében, akinek a nettó árbevétele a adóévben a 4 millió Ft-ot az adóévben nem haladta meg. Amennyiben az adózó az előző évi adóbevallásában élt ezzel a lehetőséggel, azt a négyzetben jelölnie kell. Az a) esetben az iparűzési adóalap összege a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadó alap 20 %-al növelt (1,2-vel szorzott) összege azzal, hogy az adó alapja nem lehet több mint az SZJA tv. szerinti e tevékenységéből származó bevételének 80 %-a. A b) esetben az iparűzési adóalap összege a nettó árbevétel 80 %-a (0,8-al szorzott összege). Az egyszerűsített adóalap meghatározás választásakor az a) és b) esetben nem kell kitölteni a sorokat, továbbá A jelű kiegészítő lap sorait Az egyszerűsített adóalap-meghatározás módját választók évi nyilatkozata Amennyiben a 6.1. pontban írt adóalany itt a 4 millió Ft alatti nettó árbevétel a évre vonatkozik adóévre az egyszerűsített adóalap-meghatározás módját választja, azt itt kell jelölni Egyszerűsített vállalkozói adó alanyának egyszerűsített adóalap meghatározási módjáról szóló nyilatkozata a adóévre

5 Amennyiben az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanya a adóévre vonatkozóan az iparűzési adóalap egyszerűsített meghatározási módját választotta, azt itt kell jelölni. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozási szintű iparűzési adóalap ebben az adózói körben az eva alapjának 50 %-a. A 811. sorban az eva alapját a 815. sorban pedig az eva alap felét, azaz iparűzési adó alapját kell csak bejegyezni (a sorokat nem kell kitölteni, hasonlóan az A jelű kiegészítő lap soraihoz.) 6.4. Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának egyszerűsített adóalap meghatározási módjáról szóló nyilatkozata a adóévre Amennyiben az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanya a adóévre vonatkozóan az iparűzési adóalap egyszerűsített meghatározási módját választotta, azt itt kell jelölni. 7. Könyvvezetés módja A könyvvezetés, nyilvántartás-vezetés módját a megfelelő kockában kell jelölni. 8. Az adó kiszámítása 811. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képződő Htv szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel-elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó kiegészítő lapon található. A vállalkozási szintű nettó árbevételt a vonatkozó kiegészítő lapon kell levezetni. Ezért elsőként a vonatkozó kiegészítő lap 811. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni! Az adott kiegészítő lapon szereplő (kiszámított) 811. sor összegét kell itt feltűntetni sor: Itt kell feltűntetni a vállalkozási szintű eladott áruk beszerzési értékének összegét (elábé). Eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany anyagköltségként, közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenő közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltűntetni. Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye - vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany az eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nettó árbevételét nem csökkentette.

6 8131. sor: Itt kell feltűntetni a 813. sorban szereplő Htv. szerinti közvetített szolgáltatások értékéből az alvállalkozói teljesítések értékét. Alvállalkozói teljesítésről akkor lehet szó feltéve, ha az adott ráfordítás nem került közvetített szolgáltatásként, elábéként, anyagköltségként elszámolásra ha az adózó mind a megbízóval, mind a szállítóval (alvállalkozóval) is a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Amennyiben ebben a sorban szerepeltet adatot, úgy a H jelű kiegészítő lapot is ki kell tölteni! 814. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű - nettó árbevételt csökkentő - anyagköltség összegét. Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak a számvitelről szóló törvény szerint anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany az eladott áruk beszerzési értékeként vagy a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintű adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tartott fenn), akkor ezt az összeget kell - az adóalapmegosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között. A Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap megállapításához a 811. sor (nettó árbevétel) összegéből kell levonni a 812. sor, a 813. sor és a 814. sor együttes összegét. Ha a 811. sor összegét eléri vagy meghaladja a 812. sor, a 813. sor és a 814. sor együttes összege, akkor ebben a sorban 0 -t kell szerepeltetni. Ebben az esetben a 819. sorba, a 820. sorba és a 823. sorba egyaránt 0 -t kell írni. Az egyszerűsített adóalap meghatározását választó adózó esetében itt kell feltűntetni az adóalap számított összegét a 6. ponthoz fűzött magyarázat alapján sor: Itt kell feltűntetni a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség összegét a Htv. 39/D. alapján sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentességének összegét sor: Itt kell feltűntetni a foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalap-növekmény összegét sor: A 815. sorban szereplő összeg csökkentve a 816., 817. sor összegével, valamint növelve a 818. sor összegével sor: Itt kell feltüntetni a 819. sorban szereplő vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló törvényi szabályok szerinti - települési adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelyeszerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az e sorban szereplő összeg megegyezik a 819. sor összegével.

7 821. sor: Itt kell feltűntetni azon mentességek számszerűsített hatását, melyek az önkormányzat rendelet szerint a települési adóalap összegét csökkentik. Ez a sor a sorok együttes összegét kell, hogy tartalmazza sor: Az önkormányzat rendelete 2 millió Ft vállalkozási szintű nettó árbevételi összeghatárt meg nem haladó vállalkozót mentesít a helyi iparűzési adó megfizetése alól, ezért ebbe a sorba a mentesített 820. sorral megegyező összeget kell feltűntetni sor: Adómentes a Hegyes, Biritó, Csámpa, Cseresznyés és Gyapa puszta területén folytatott bolti kiskereskedelem, kivéve az italárusítást. Ebben az esetben ki kell számolni, hogy a vállalkozási szintű nettó árbevételnek mekkora hányada származott e tevékenységből és a 820. sor összegéből az e hányadnak megfelelő összeget kell ide beírni sor: Mentes az adó alól a megalakulás évében és további 2 adóévben az a kezdő vállalkozás, amely által foglalkoztatott munkavállalók több, mint 50 %-a az adóköteles tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt nem az adóalanyt alapító gazdálkodó szervezetek által foglalkoztatott munkavállaló volt. Ebben az esetben a 820. sorban szereplő összeget kell ide beírni. Kezdő vállalkozásnak minősül az a magán és társas vállalkozás, amely korábban Paks közigazgatási területén nem folytatott vállalkozói tevékenységet. Nem minősül kezdő vállalkozásnak az a társas vállalkozás, amelynek jogelődje vagy a társas vállalkozásban résztvevő valamelyik tagja, tulajdonosa már folytatott vállalkozói tevékenységet Paks közigazgatási területén sor: Mentes az adóalany, ha teljes adóéven át a korrigált áltagos statisztikai állományi létszáma több, mint felében megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztat. A 820. sorban szereplő összeget kell itt feltűntetni sor: Ez a bevallási sor az adóköteles adóalap megállapítására szolgál. A 820. sor összegéből le kell vonni a 821. sorban feltűntetett összeget. Abban az esetben, ha a 821. sor összege eléri a 820. sor összegét, akkor itt 0 -t kell feltűntetni, valamint a 823. sorba és a 826. sorba egyaránt 0 -t kell írni sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó adó összegét kell itt feltűntetni. Az adó összege a 822. sor összegének 2 %-a sor: Az önkormányzati rendelet szabályai szerint az adót csökkentő kedvezmények összegét kell feltűntetni, összesen. Ez a sor a sorok együttes összegét kell, hogy tartalmazza. A sorokban jogcímenként kell részletezni az adót csökkentő önkormányzati kedvezmények összegét sor: Az adóalanyt a mezőgazdasági, élelmiszeripari termelő tevékenység után számított adóból 50% adókedvezmény illeti meg. Ki kell számolni, hogy a vállalkozási szintű nettó árbevételnek mekkora hányada származott e tevékenységből és a 823. sor összegéből az e hányadnak megfelelő összeget kell ide beírni sor: Azt az adóalanyt, aki az önkormányzat által kötelezően ellátandó egészségügyi, kulturális, oktatási és szociális alapfeladatot végez, e tevékenysége után számított adóból 50 % adókedvezmény illeti meg, amennyiben e tevékenység ellátására az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban áll. Az e tevékenységből származó bevétel arányának megfelelő kiszámított adó összegének 50 %-át kell itt feltűntetni.

8 825. sor: A helyi adótörvény szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét - az adóalap-magosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például ha az adózó adóévben forintot fizetett ki adóátalány címén, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintű adóalap 20%-a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz forint. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a 823. sor összegét, akkor itt csak a 823. sorban szereplő összeget lehet feltűntetni, a településre jutó adóátalány összegét pedig a 9. sorban kell szerepeltetni sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparűzési adófizetési kötelezettség kiszámítására. Az adóköteles adóalapra vetített adó összegéből (823. sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentő tételeket (a sorok együttes összegét). Abban az esetben, ha az adót csökkentő tételek együttes összege eléri vagy meghaladja a 823. sor összegét, akkor itt 0 -t kell feltűntetni sorok: Ezen sorok szolgálnak az adóévi adó elszámolására, pénzforgalmi rendezésére. A 827. sorban az adóévben adóelőlegre ténylegesen befizetett összeget, a 828. sorban pedig - a kettős könyvvitelt vezetők esetében - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeget kell feltűntetni. Amennyiben a 826. sorban szereplő összeg meghaladja a 827. sor és a 828. sor együttes összegét, akkor a különbözetet a 829. sorban (még fizetendő adó) kell feltűntetni. Ezt az összeget kell - éves bevallás esetében legkésőbb az adóévet követő év május 31-ig befizetni az önkormányzat számú Iparűzési adó beszedési számlájára. Záró bevallás és előtársasági bevallás esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyező időpontban kell az adót megfizetni. Abban az esetben, ha a 827. sor és a 828. sor együttes összege meghaladja a 826. sor összegét, akkor a különbözetet a 830. sorban kell feltűntetni. 9. sor: Itt kell feltűntetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 825. sorban feltüntetett összeggel, ha a 823. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít, ha nem, akkor annál csak nagyobb összeg szerepelhet ebben a sorban. 10. sor: Itt kell jelölni az adóévben alkalmazott adóalap megosztási módszert. A háromféle megosztási módszer közül a tevékenységre leginkább jellemző módszer alapján lehet az adóalapot megosztani.

9 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ A JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ Az A jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! 811. sor: Ebben a sorban kell levezetni a vállalkozási szintű nettó árbevétel összegét. A sorban, sorban, sorban, sorban szereplő összeget össze kell adni és a sorban szereplő összegből le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 811. sorában feltüntetendő összeggel! sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott vállalkozási szintű nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltűntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebbe a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. Az egyszerűsített adóalap megállapítást választók itt a nettó árbevételt, az átalányadózó magányszemélyeknek az átalányadó alapját, az EVA alanyoknak pedig az EVA alapjának összegét kell feltűntetni és a 811. sorba beírni. Ezen egyszerűsített adóalap megállapítást választó adózói körnek a sorokat nem kell kitöltenie sor: Itt kell szerepeltetni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéket sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó összegét sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összegét sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a felszolgálási díj árbevételét.