Dr. ARADI Mátyás Pál

Átírás

1 Parasit. Hung Dr. ARADI Mátyás Pál Mindnyájunkát, akik ismertük és szerettük, villámcsapásként ért a hir, hogy ARADI Mátyás Pál dr április 5-én 40 éves korában, váratlanul, szívroham következtében elhunyt. Személyében a magyar parazitológia és orvosi rovartan egyik leglelkesebb kutatója és propagátora távozott közülünk. Dr. ARADI Mátyás Pál Kalocsán született február 2-án. Édesapja fodrász kisiparos és illatszerész volt. Egyetemi tanulmányait Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi karán muzeológus szakon végezte ben abszolvált ben állatrendszertanból summa cum laude" doktorált. Középiskolai indexéből és érettségi bizonyítványából egyaránt kitűnik, hogy a biológiai és a földtani tudományok már fiatalon is nagyon érdekelték. Számos közleménye bizonyltja, hogy érdeklődési köréhez nem lett élete folyamán sem hűtlen ben, az egyetem elvégzése után, a győri Xantus János múzeumba kerül természettudományi muzeológusnak. Győrben a Kls-Alföld állatvilágát, ezen belül is a Kis-Alföld Orthoptera-faunáját kutatja, s a Kis-Alföldet a szöcske- és sáskafajok élettere szerint tipizálja. E megállapításai ma is megállják a helyüket ben a Honvéd Egészségügyi Tudományos Kutató Intézetbe kerül, ahol a parazitológiai laboratórium vezetője lett. Tehetségét bizonyitja, hogy a szerteágazó és nagy elmélyültséget kivánó humán parazitológiát viszonylag rövid idő alatt elsajátitotta, pedig az akkori humán parazitológiának mindhárom ágát, a

2 protozoológiát, a helmintológiát és az entomológiát egyszerre kellett megtanulnia és művelnie. Részt vesz a haemorrhagiás nephroso-nephritis természetes fertőző góc kutatásában, ezzel mintegy az első magyar zoológusok egyike,aki a természetes fertőző góc kutatásaiból kiveszi részét. Ezen felül maradandó értékűt alkot azzal, hogy a katonai táborok légyvektor-szerepét kutatja. Közleményében az emberi bélcsatornában élő közönséges baktériumfajok egész sorát mutatja ki a táborokban fogott legyekből. Az egyik laktanya vízvezetékében ritka Chironomusszennyezettséget ismer fel,és azt fel is számoltatja. Helmintológiai szűrővizsgálatokat végez és ezek eredményeit közreadja ben lépett át a Fővárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomáshoz, ahol évekig a parazitológiai osztályon dolgozott, majd később a fertőtlenítő osztály rovartani laboratóriumának lett a vezetője. Szakmai munkája i t t teljesedett ki. A rutin parazitológiai vizsgálatok mellett,melyek éveken át körül mozogtak, tudományos igényességgel megirt munkákat közöl protozoológiai és entomológiai tárgykörből. Több ember helyett dolgozik. Közben arra is jut ideje, hogy az egészségügyi középkáderek (labor, asszisztensek, közeg, ellenőrök) és az alsó káderek (egészségőrök, fertőtlenítők) oktatásában is oroszlánrészt vállaljon. Éveken keresztül heti órát oktat s közben kutat, i r j a közleményeit s ellátja a rutin munkákat. Tudományos munkássága sokrétű, sokoldalú képzettségről tesz tanúbizonyságot. Munkáit a megfontolt precizitás és a sokoldalú, alapos tudás jellemzi. Elsőként közöl Budapestről adatokat a szájban élő protozoonokról, a Trichomonas tenax-ról és az Entamoeba gingivalis-ról. Vizsgálja Budapest bélprotozoon-fertőzöttségét és a Trichomonas hominis gyakoriságát. Ezeknek a munkáknak a munka- és időigényességéről csak annak van fogalma, aki szintén végzett ilyen jellegű vizsgálatokat. Egy-egy munka elkészültéhez többezer személy többszöri átvizsgálására s az egysejtűek tenyésztésére van szükség, amelyek napi több órát elvesznek a kutató idejé-

3 bői. Közben sorra jelennek meg rovartani tárgyú közleményei is. Alapvető munkákat i r a Tabanidae, a Sphaeroc eridae, a Borboridae családokhoz tartozó legyekről. Élete fő müve,a Bögölyökről irott munka a Magyarország Állatvilága sorozatban megjelenik. Budapest szemétkezelési hiányosságait vizsgálva kimutatja, hogy az un. synanthrop legyek nagy tömege kel ki a kukatartályok üledékéből, mely révén fény derül arra is, hogy a belvárosban miért gyakoriak a Bánnia genus fajai. Egy veszedelmes vektorszerepű vérszivó atkafaja, Bdellonyssus bacoti hazai első előfordulását is közreadja. Áttér az élelmiszer- és raktárkártevők kutatására is, kimutatva, hogy ez az eddig elhanyagolt terület gazdátlansága mennyi anyagi kárt jelent és milyen megbetegedéseket okoz. Megkezdte a főváros piaci legyeinek kutatását is, amely témával a kandidátusi fokozatot szerette volna elnyerni. Szorgalmát 25 közlemény fémjelzi. Ezek mindegyike újdonság mind a hazai humán parazitológiában, mind az orvosi rovartanban ben megszerzi az egészségügyi gázmesteri képzettséget ben a kormányzat az Árvízvédelemért" kitüntetést adományozza számára Budapest és Baja környékén végzett kiemelkedő árvízvédelmi munkájáért.eredményes munkásságát a Eővárosi Köjál több elismerő oklevéllel jutalmazza. Kiváló szakmai ismereteinek elismeréséül 1967-ben igazságügyi szakértő lesz. Emberi magatartására, közösségi szellemére jellemző, hogy önkéntes rendőri szolgálatot vállalt és látott el éveken keresztül. Több könyvfejezetet és jegyzetet i r t, melyek kiváló pedagógiai érzékről tanúskodnak. Az egészségügyi középkáderek számára i r t Parazitológiai alapismeretek könyvfejezete kiváló didaktikai érzékről tesz bizonyságot. A gázmesteri fertőtlenítő és kártevőismereti jegyzete jelentős összeállítás, kitűnő hézagpótló munka, melyben toxikológiai, ökológiai és parazitológiai alapismereteket ad át a jövendő gázmestereknek. Korai halálát nem kisrészben a túlhajszolt munkavégzés i s okozta. Halálával a Eővárosi Köjált, a magyar parazitológusokat és

4 a rovartan művelőit is nehezen pótolható veszteség érte. Mindig segítőkész kollegát, lelkes kutatót vesztettünk el vele, és nemcsak szükebl családja, hanem mi, munkatársai is őszintén gyászoljuk. M e g j e l e n t közleményei ARADI M.P.: A Hanság élővilága. - Győr, 1-32, 1954? ARADI M.P. - BODÁCS I. : Die Odonaten-Fauna der kleinen ungarischen Tiefebene. - Folia Ent. Hung., VII, 41-51, ARADI M.P. - ROSTÁS Gy.: Ritka ivóviz-szennyeződés Ghironomusok által. - Katonaorv. Szemle, YIl/ll, , ARADI M.P.: A Kls-Alföld Orthoptera-faunájárói (Orthoptera, Saltatoria). - Folia Ent. Hung., VIII, , ARADI M.P.: A légykérdés egészségügyi jelentősége táborainkban és a légy vektorszerepével kapcsolatos ujabb vizsgálatok. - Katonaorv. Szemle, VIIl/5, , ARADI M.P. - BÁTYI M. - ROSTÁS Gy.: Egyszeri bélféregpete-vizsgálatok felnőtt polgári és honvéd egyéneken, valamint óvodás korú gyermekeken. - Katonaorv'.Szemle, VIIl/ll, , ARADI M.P.: Tabanids from the Carpathian-Basin in the collec tions of the Hungarian Natural History Museum. - Folia Ent. Hung., IX, , LOSONCZY Gy. - NIKODEMUSZ I. - ORMAT 1. - ROSTÁS Gy. - ARADI M.: További adatok a haemorrhagiás nephroso nephritis hazai előfordulásához. - Honvédorvos, VIIl/ l-2, 76-84, ARADI M.P.: Revision der Tabaniden-Fauna des Karpatenbeckens. - Folia Ent. Hung., X, , ARADI M.P.: Das erste Vorkommen von Bdellonyssus bacoti Hirst. (Acarina, Gamasoidea) in Ungarn. - Folia Ent. Hung., X, , 1957«ARADI M.P. in: SZÉKESST V.: Magyarország Állatvilága. Bögölyök, Tabanidae. - Fauna Hung., 27/9 Diptera 1, XIV, 1-44, MAKARA Gy. - ARADI M.P.: Néhány atka előfordulása és egészségügyi jelentőségük. - Egészségtudomány, VIl/l, 45-56, ARADI M.P.! Die Drosophilidenfauna des Karpatenbeckens. - Folia Ent. Hung., XII, , 1959.

5 ORMAY L. - ARADI M.P. - NIKODEMUSZ I. - LOSONCZY Gy.: Haemorrhagiás nephroso-nephritis góckutatása Magyarországon. - Népegészségügy, I, 18-24, ORMAY L. - ARADI M.P. - NIKODEMUSZ I. - LOSONCZY Gy.: Bewertung der Herdforschungsergelnisse der in Ungarn vorkommenen hämorrhagischen Nephroso-Nephritis Erkrankungen. - Zbl. Bakt. Parasit. Infekt, u. Hyg., I. Orig. 178, , I960. ARADI M.P.: Budapesti lakosok bélprotozoon-szürővizsgálatának értékelése. - Egészségtudomány, I I I, , ARADI M.P. - EMBER M.: Trichomonas hominis gyakorisága Budapesten és Szegeden. - Egészségtudomány, V, , ARADI M.P.: Menschliche Fäkalien besuchende Sphaeroceriden (Diptera) in Ungarn. - Folia Ent. Hung., XVIII, , ARADI M.P.: Tabanidae. Cahier O.R.S.T.O.M. ser. Ent. med. IV/7, 43-74, ARADI M.P. in: ORMAY L.: Az orvosi laboratóriumi asszisztensek kézikönyve. Parazitológiai alapismeretek. - Medicina, Budapest, I I. kiad., I I, , ARADI M.P.: The Frequency of Infections by Oral Protozoa in Budapest. - Parasit. Hung., I, 69-76, ARADI M.P.: Szemétgyűjtési hiányosságok összefüggése Budapest légyhelyzetével. - Parasit. Hung., I, 85-94, ARADI M.P. in: ORMAY L.: Az orvosi laboratóriumi asszisztensek kézikönyve. Parazitológiai Alapismeretek. I I I. kiad. - I I Medicina, Budapest, , ARADI M.P.: A szemétgyűjtés hiányosságainak kihatása Budapest légyhelyzetére. - Budapesti Közegészségügy, 1, 17-19, DÖMÖTÖR L.-né - ARADI M.P.: Élelmiszereink állati kártevőkkel való szennyezettsége. - Parasit. Hung., 2, , ARADI M.P.: Gázmesteri Kártevőismeret. - Budapest, 1-153, 1969, (litografált). ARADI M.P.: Fertőtlenités. - Budapest, 1965, (litografált). Érkezett: 1970.IV.28. Dr. SZABÓ J.B. Országos Közegészségügyi Intézet, DDD Oszt., Bp., IX. Gyáli ut 2.

6