BGSZC Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziuma. Német nyelv Második idegen nyelv. a évfolyamok számára

Átírás

1 BGSZC Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziuma HELYI TANTERV Német nyelv Második idegen nyelv a évfolyamok számára Közgazdaság-, Ügyvitel ágazat Készült: augusztus 31. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A tantárgy tanulásának célja 2. Követelmények 3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 4. Ellenőrzés, értékelés 5. A taneszközök kiválasztásának elvei 6. A tanterv évfolyamokra és témakörökre lebontva 2

3 NÉMET NYELV Második idegen nyelv évfolyam 1. A tantárgy tanulásának célja Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös Európai Referenciakerettel összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A második idegen nyelv tanulásának célja, hogy a tanulókat a négy tanév során alapszintű nyelvtudáshoz juttassa. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során is építeni tudjanak a más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. A második nyelv tanulását megkönnyítheti az első nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelvű óravezetés, a feladattípusok, munkaformák és követelmények már ismertek. A tanulókban részben már kialakultak nyelvtanulási stratégiák. Ezért reálisan elvárható, hogy a 12. évfolyam befejezésére az Európa Tanács által leírt szintek közül az A2 szintet elérjék a tanulók. A szakközépiskolákban lehetőséget nyílik arra, hogy a tanulók idegen nyelven is ismerkedjenek az intézmény profiljának megfelelő szakmai tartalommal. Ez a nyelvi órákon az egyszerű szakmai tartalmak feldolgozását jelenti, amelyek megjelenhetnek például a felhasznált szövegekben, a szókincs fejlesztésében és a témakörök feldolgozása során, valamint egyes kommunikációs helyzetek is adaptálhatók szakmai szituációkra. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli általános és szaknyelvi jellegű nyelvtanulás lehetőségeit, hogy ez is segítse a tanulókat az önálló nyelvtanulóvá válás útján. 2. Követelmények 2.1. Általános követelmények A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban képes néhány mondatos információt cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. (Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a számos direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőség.) Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulót abban, hogy nyelvtudását önállóan ápolja, illetve 3

4 fejlessze. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról, kapcsolatot tud kialakítani német anyanyelvűekkel. 2.2.Tartalmi követelmények A nyelvtudás nehezen meghatározható, sok elemből összetevődő fogalom: különböző nyelvi, szociális és pszichológiai ismeretek és képességek összessége, ezért mérése is nehéz és összetett folyamat. A követelmények a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozhatók meg. A tartalmi követelményekben megtalálhatók a különböző témakörök és a hozzájuk tartozó követelmények, amelyek a következők: 1. Nyelvi készségek 2. Nyelvi eszköztár (Megjegyzendő, hogy a nyelvhasználat képességének olyan lényeges elemei, mint a kiejtés és az intonáció, valamint a helyesírás és központozás csak a beszédkészséggel, illetve az íráskészséggel összekapcsolva mérhetők.) 3. A vizsgázó életkorának és érdeklődésének megfelelő témák 4. Kulturális, interkulturális ismeretek és készségek 5. Egyéb készségek (pl. szakmai tartalmak, tantárgyközi integráció) 2.3.Készségfejlesztés-követelmények a 12. évfolyam végére Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; ebben ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni, a fontos információt megérteni, a szövegben specifikus információt azonosítani. Beszédkészség: A tanuló legyen képes közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési és kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgást követni; beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.250 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni; a fontos és specifikus információkat megtalálni. Íráskészség: 4

5 A tanuló legyen képes kb.200 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni. Szóbeli interakció: Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, a tanulóhoz intézett kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Egyszerű jelenetek közös előadása. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. 3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Az adott évfolyam követelményeinek teljesítése a magasabb évfolyamra lépés feltétele. A részletes követelményrendszer megtalálható az egyes évfolyamok tantervi leírásánál. 4. Ellenőrzés, értékelés; Az értékelés általános elvei és módszerei 5

6 Hatékonyan nevelni és tanítani lehetetlen megfelelő ellenőrzési és értékelési eljárások nélkül, hiszen az ellenőrzési folyamatban nyert információkat elemezve alakíthatók ki további pedagógiai munkánk irányai, lépései. Ugyanakkor az ellenőrzés és értékelés a tanulási és önnevelési folyamat fejlesztésének fontos eszköze, a folyamatos ellenőrzés rendszeres munkára szoktatja a tanulókat, ellenőrzés eszközéül szolgáló feladatok megoldása közben hozzászoknak a koncentrált, pontos munkavégzéshez, az önálló munkához, fejlődik gondolkodásuk, szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük. Miden tanulói teljesítményt lehet és kell értékelni, de nem minden teljesítményt lehet és kell osztályozni. A tantárgyi teljesítmények elbírálásánál messzemenően objektivitásra kell törekedni. Az írásbeli és szóbeli tanulói teljesítményt minden esetben értékelni kell, az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelésével együtt legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A szóbeli feleleteknél is élni kell a tanári és tanulói értékelés, bírálat lehetőségével, elősegítve ezzel a tanulók ítélőképességének és önértékelésének fejlődését. Egy-egy tanulónak félévenként minimum a tantárgy heti óraszámának megfelelő érdemjegyet kell adni, ebbe a kötelezően írt (témazáró) dolgozatok érdemjegyei nem számítanak. A heti 1 órás tárgyak esetében a minimális érdemjegyek száma 2. Az érdemjegyek kb. felét a félév első felében (a negyedéves értékelésig) kell szerezniük a tanulóknak. A félévi és év végi osztályzat nem lehet kizárólag az érdemjegyek számtani átlaga, vegye figyelembe az értékelési időben bekövetkezett fejlődést. A rendszeres szóbeli számonkérés alapkövetelmény (kivéve a gyakorlati és készségtárgyakat, amelyek iskolánkban az gépírás, egyes szakmai tárgyak, testnevelés), a szóbeli és írásbeli érdemjegyek aránya a szaktárgy jellegétől függ. Szaktárgyi érdemjegy nem adható magatartásbeli, szorgalmi problémák esetén. A diákoknak és a szülőknek hozzáférésük van az e-naplóhoz, így azon keresztül folyamatosan tudnak tájékozódni az órarendről, a hiányzásokról és az osztályzatokról. Lehetőség van az üzenetküldésre is, mind az osztályfőnök, mind a gyermeket tanító szaktanár részére. Negyedévenként szükség esetén szövegesen is értékeljük a tanulók teljesítményét, valamint félévkor a lezárásokkal kapcsolatosan is értesítjük a szülőket az ellenőrző könyvben. A szülők rendszeres és folyamatos tájékoztatása történhet továbbá tanári fogadóórán, össztanári fogadóórán, szükség esetén a szülő külön behívásával. Amennyiben a tanuló bukásra áll, a szülőket a szaktanár jelzése alapján az osztályfőnök köteles erről a tényről 2 alkalommal írásban értesíteni. A tanuló kérésére a szaktanár tanórán kívül félévenként lehetőséget biztosít arra, hogy számot adjon a tananyag ismeretéről. Ilyen lehetőségnek tekintjük a javító dolgozat írását. A tanulók értékelése 5 érdemjegy felhasználásával történik. Az értékelés formái szóbeli számonkérés (felelet, előadás), írásbeli számonkérés (teszt, feladatlap, példamegoldás és elemzés, esszé), gyakorlati feladat bemutatás az érdemjegybe és az osztályzatba bele kell számítani a tanulóknak a tantárggyal kapcsolatos valamennyi megnyilvánulását, így versenyeken, vetélkedőkön való részvételt, pályázatok, pályamunkák készítését, gyakorlati tevékenységet (kísérletek, gyűjtőmunka, adatfeldolgozás és értékelés, monográfia, faliújság, kiállítás, múzeum látogatás megszervezése, beszámoló a látottakról, több órai aktív ill. passzív tanulói munka, stb. ) 6

7 4.1. Az írásbeli számonkérés formái az iskolánkban: 1. A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli témazáró dolgozat: nagyobb anyagrészt számon kérő írásbeli dolgozatot. Ezek számát a tantárgyak helyi tanterve rögzíti: első idegen nyelvből félévente két témazáró dolgozatot, 2. idegen nyelvből félévente egy témazáró dolgozatot írnak a tanulók. A témazáró dolgozat összefoglaló dolgozat, nagyobb anyagrészben kíván tájékozódást szerezni a tanuló felkészültségéről. Mérhető vele a tudás, az ismeretek szilárdsága és azok biztonságos alkalmazása. Bizonyos anyagrészek lezárásakor íratjuk; összefoglalás és rendszerező ismétlés előzi meg. Ennek a dolgozatnak a megíratását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulóknak, és fel kell hívni a figyelmet a legfontosabb anyagrészekre, az előforduló problémákra. Célszerű gyakorló feladatokat kijelölni, ezzel is fokozni a felkészülés intenzitását. A dolgozatot úgy kell tervezni, hogy egy nap két témazárónál ne legyen több. A dolgozatot a hiányzó tanulókkal pótoltatni kell. A témazáró dolgozat eredménye jól elkülönül az e-naplóban, hiszen külön oszlopban, pirossal kerül be. A szaktanár egyszeri alkalommal javítási lehetőséget ajánlhat fel, mellyel nem csak az elégtelent kapott diákok élhetnek. A javító dolgozatot két héten belül kell megírni, lehetőség szerint tanórán kívül. A javító dolgozat beadása nem kötelező. Ha a diák javító dolgozatát beadja, akkor ezzel (eredményétől függetlenül) újabb osztályzatot szerez, melyet a szaktanár az eredeti témazáró mellé könyvel el. A témazáró dolgozatok dupla súllyal szerepelnek a jegyek között, ezt a rendszer automatikusan számolja. Az osztályozás a következő százalékos megoszlás alapján történik: 0-29 % elégtelen (1) % elégséges (2) % közepes (3) % jó (4) % jeles (5) Ettől eltérni csak rendkívül indokolt pedagógiai szituációban megengedett. 2. Rövid írásbeli számonkérés (röpdolgozat): kisebb anyagrész elsajátításának ellenőrzése szolgáló számonkérési forma. Célja a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése, ezért előre bejelenteni nem kell. Időtartama ne haladja meg a 20 percet. 3. A felvett tanulók szeptember elején egységes feladatlap alapján felmérő dolgozatot írnak. Ennek célja a tanulók tudásszintjének vizsgálata, a tanár további tervező és 7

8 felzárkóztató munkájához való adatgyűjtés. A felmérőre adott érdemjegyet nem számítjuk az osztályzatokba! 4. Évfolyamok egységes felmérése: Értékelése osztályzattal történik, melyet az osztályozó naplóba a megfelelő hónaphoz egyszeres súllyal ír be a szaktanár. 5. Diagnosztikus felmérést iratunk a 10. évfolyam végén május hónapban a 9. és a 10. évfolyam tananyagából, valamint a 12. évfolyam végén április hónapban az érettségi tartalmi követelményéből, amelynek százalékos teljesítményét értékeljük. Hiányzás esetén a tanulóval pótló dolgozatot iratunk. Az elégtelent írt tanulók javítóvizsgán vesznek részt. Az írásbeli dolgozatokat szóbeli vizsga is követi. Ezen felmérések eredménye összesített vizsgajegyként kerül beírásra a naplóba és a rendszer automatikusan megkülönböztetett színnel jelzi (lila) és kétszeres súllyal veszi figyelembe az átlag számításakor. A kötelező témazáró dolgozatokat az íratás előtt egy héttel a tanulók tudomására kell hozni, egyéb írásbeli számonkéréseket előzetesen bejelenteni nem kötelező. Egy nap legfeljebb két előre bejelentett dolgozat iratható. Bármely írásbeli számonkérésre elégtelen osztályzat adható, ha a tanuló nem megengedett segédeszközt használt megírása során. Az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelése mellett aláírásával ellátva, legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A tanuló joga, hogy a kijavított és értékelt írásbeli számonkérést megtekintse. A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli témazáró dolgozatokat, szintfelmérő dolgozatokat, valamint a diagnosztikus felméréseket a szaktanár a tanév végéig megőrzi, majd leadja irattározásra Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók otthoni munkája az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. Általános elvek a házi feladatok kiadásánál: 1.Ösztönözni kell a tanulókat a házi feladat rendszeres elkészítésére. 2. A kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget (figyelembe véve a csoport képességét). 3. A feladatok kijelölése differenciáltan történjen. A feladatsor mindig tartalmazzon elégséges, közepes és jó képességű tanulókra vonatkozó feladatot. 4. Az önálló gyakorlás igényének fokozása érdekében témakörönként jelöljünk ki nagyobb időintervallumra gyakorló feladatokat, melyeket felhasználhatunk dolgozatoknál, feleléseknél. 8

9 4.3. A nyelvi készségek fejlesztésére irányuló fakultatív feladatok a, Kiselőadás A tanár által meghatározott témákból fakultatív jelleggel a tanulók kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, előadásmódjának megfelelően értékelünk. b, Iskolai pályázatok, vetélkedők Az idegen nyelvi munkaközösség minden tanév elején meghatároz változatos, érdekes témaköröket az iskola tanulói számára, melyet a pályázati kiírásnak megfelelően adnak le az érdeklődő tanulók szaktanáruknak. A sikeres pályázatokat, a vetélkedőkön való eredményes szereplést jeles érdemjeggyel jutalmazzuk. c, Gyűjtőmunkák: Gyűjtemények készítése az egyik legkreatívabb pluszmunkát igényli tanulóinktól. Szorgalmukat igényes munkáik leadásakor mindig pozitívan értékeljük. Esetenként tudományos gyűjtőmunkák kiadásával csábíthatjuk a diákokat a tantárgy egy-egy részletének, mélyebb szerkezetének felkutatására, melyet a ráfordított energia és munka tükrében értékelünk. 5. A taneszközök kiválasztásának elvei Olyan tananyagokat és taneszközöket választunk, melyek segítségével az ismeretek spirálisan bővíthetők, a szelektív, ill. totális megértés kiegészíthető. Az oktatás alapjául szolgáló eszközöknek lehetővé kell tenniük a reproduktív gyakorlást és el kell juttatni a tanulókat a produktivitást igénylő feladatok sikeres megoldásához, miközben változatos módszereket kínálunk az ismeretek elsajátításához. Az OM által kiadott tankönyvjegyzékéből ajánljuk a tankönyvcsaládokat. A taneszközökről, a kereskedelmi forgalomban lévő és a korszerű nyelvtanítás követelményeinek megfelelő anyagokból válogatva, mindig az előző tanév első félévének végén dönt a munkaközösség. 9

10 5. A tanterv évfolyamonkénti lebontása NÉMET NYELV 9. évfolyam Heti óraszám 2 1. Témakörök 1. Én és a családom: személyi adatok, foglalkozások, otthoni teendők, családi ünnepek 2. Az otthon: a szűkebb környezet, a lakás, egy szoba bemutatása 3. Tágabb környezetünk: falu-város hasonlóság, különbségek 4. Városi közlekedés: jegyváltás, átszállás, helyátadás a járműveken 5. Az iskola világa: az osztályterem leírása, tantárgyak, tanárok, iskolai tevékenységek 2. Célok Célunk, hogy a tanuló megértse és elfogadja az idegen nyelvek elsajátításának/tudásának fontosságát. felismerje a német nyelvnek mint egyik fontos világnyelvnek különös jelentõségét. kedvelje meg a tanult idegen nyelvet. sajátítsa el a nyelvtanulás legalapvetõbb módszereit. 3. Készségfejlesztés-követelmények a 9. évfolyam végére Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni, a szövegből fontos információt kiszűrni, a szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség: A tanuló legyen képes egy kérdésre egyszerő struktúrákba rendezett 10

11 válaszokat adni, egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, megértési problémák esetén segítséget kérni, egyszerű párbeszédekben részt venni. Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes a szövegben fontos információt megtalálni, a szöveget felolvasni, annak lényegét megérteni, egyszerű, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség: A tanuló legyen képes néhány szavas mondatokat helyesen leírni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni, üzenetet, üdvözletet létrehozni. Szóbeli interakció: Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, a tanulóhoz intézett kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. 10. évfolyam Heti óraszám 2 1. Sport: tömegsport, sport, mint szabadidős tevékenység 2. Időjárás 3. Egészség és betegség: életmód, megbetegedés, baleset 4. Étkezés: otthon, étteremben, kedvenc ételek, étkezési szokások 5. Öltözködés: iskolába, színházba 2. Célok a német nyelvet az elsajátított szinten a kommunikáció eszközeként a gyakorlatban legyen képes használni. 11

12 ismerje meg a német országok kultúrájának, szokásainak, értékrendjének, gondolkodásmódjának néhány fontos jellegzetességét. a négy nyelvi alapkészség területén alapfokú jártasságra tegyen szert. 3. Készségfejlesztés-követelmények a 10. évfolyam végére Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; ebben ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni, a fontos információt megérteni. Beszédkészség: A tanuló legyen képes közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési és kifejezési problémák esetén segítséget kérni. Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.150 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni. Íráskészség: A tanuló legyen képes kb.100 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni. Szóbeli interakció: Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). 4. A továbbhaladás feltétele: A tanuló a 9, illetve a 10. évfolyam számára előírt követelményeket minimum elégséges szinten teljesíti. 12

13 5. Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Entschuldigung, Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Das ist Peter. Ich heiße Liebe(r) Viele Grüsse. Dein(e) Wie geht s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung! Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass / Toll! Es ist prima, dass.. Schade, dass Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Schade, dass Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés tetszés, nem tetszés akarat, kívánság, képesség, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach Was denkst darüber? Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf 13

14 szükségesség, lehetőség, ígéret, szándék, terv dicséret, kritika, Ich mache das schon! Ich will Klasse! Blödsinn! Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, Das ist Meine Mutter ist... leírása események leírása Zuerst, dann, zum Schluss. / Es war einmal információkérés, információadás Wie ist? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du? / Können Sie mir bitte sagen? igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß (nicht), dass / ob.. Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés tiltás, felszólítás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás Gib mir bitte! / Kannst du bitte? Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Möchtest du? Ja, gerne! / Können wir gehen? Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés nem értés betűzés kérése, betűzés felkérés lassabb, hangosabb beszédre Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. Buchstabiere bitte. Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Fogalomkörök nyelvi kifejezései 14

15 jelenidejűség sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. múltidejűség, Präteritum, Perfekt Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok jövőidejűség Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu Hause. sich-verben Ich freue mich. személytelenség "es" Es ist kalt. Es regnet. Es geht um.../ Es dauert lange bis... irányok, helymeghatározás haben, gehören Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. Wessen? von, -s das Buch von Peter, Peters Geschichte Nomen Genitiv die Tür des Hauses Possessivpronomen Das ist meine Familie. Präpositionen mit A/D: an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino. Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um, Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von, nach Gehen Sie durch den Park! Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma. Időbeli viszonyok 15

16 Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok Modalitás gyakoriság Wie oft? selten, manchmal, immer, nie Ich gehe jeden Morgen in die Schule. időtartam wie lange? eine Woche, von bis, den ganzen Tag, időpont in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat határozott mennyiség határozatlan mennyiség felszólítás Esetviszonyok névszók a mondatban alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleiche mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens) Nominativ, Akkusativ, Dativ, eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen. Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Dieses Buch ist besser, als. Er ist nicht so alt, wie Das Bild ist am schönsten. Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Ich zeige den Schülern Bilder. 16

17 Logikai viszonyok alárendelések Kausalsatz Subjektsatz denn, weil, Objektsatz Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Temporalsatz Als / wenn..., Finalsatz: um zu / damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Relativsatz Die See, an der wir voriges Jahr... Die Kinder, deren Eltern... Függő beszéd mit dem Präsens Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. Szövegösszetartó eszközök kötőszók, und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als névmások das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, man 6. Az ellenőrzés a fent leírt módszerekkel történik, az évfolyam sajátosságait figyelembe véve. 17

18 NÉMET NYELV 2. idegen nyelv 11. évfolyam Heti óraszám: 2 1. Témakörök 11. évfolyam 1. Szabadidő: hobbi, szórakozás 2. Televízió: műsorok, műsorkritika 3. Utazás: előkészületek, nyaralás 4. Utazás külföldre: közlekedési eszközök előnyei, hátrányai 5. Fővárosunk, lakóhelyünk nevezetességei, története 2. Célok A tanuló német nyelvû kommunikációja mind formailag, mind tartalmilag javuljon, gazdagodjon és érzelmeit is ki tudja fejezni. négy nyelvi alapkészsége harmonikusan fejlõdjön. a tanult nyelvtani szerkezeteket és szókincset felismerje és helyesen használja. ismeretei bõvüljenek a német anyanyelvű népekrõl. 3. Követelmények 11. évfolyam Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; ebben ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni, a fontos információt megérteni. Beszédkészség: 18

19 A tanuló legyen képes közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési és kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgást követni. Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.200 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni; a fontos és specifikus információkat megtalálni. Íráskészség: A tanuló legyen képes kb.150 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni. Szóbeli interakció: Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. 1. Témakörök 12. évfolyam Heti óraszám: 2 1. Magyarország bemutatása 2. Helyünk Európában 3. Német anyanyelvű országok bemutatása 4. Környezetvédelem 19

20 2. Célok német nyelvû kommunikációja árnyaltabbá váljon mind szóban mind írásban értsen meg és használjon gazdagabb szókincset és bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket. értsen meg globálisan ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmazó rövidebb hallott vagy látott szövegeket. bátrabban és gördülékenyebben használja az ismert nyelvi elemeket. 3. Követelmények 12. évfolyam Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; ebben ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni, a fontos információt megérteni, a szövegben specifikus információt azonosítani. Beszédkészség: A tanuló legyen képes közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési és kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgást követni; beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.250 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni; a fontos és specifikus információkat megtalálni. Íráskészség: A tanuló legyen képes kb.200 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni. Szóbeli interakció: 20

21 Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. 4. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 11. évfolyamon a továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló a számára előírt követelményeket minimum elégséges szinten teljesítse. A 12. évfolyam követelményeinek teljesítésével a tanuló sikeresen befejezi középiskolai tanulmányait. Saját döntése szerint a német nyelvi érettségire jelentkezhet. 5. Tartalom (A 11. osztályban belépő szándékok és fogalomkörök dőlt betűvel szerepelnek.) a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Entschuldigung, Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Das ist Peter. Ich heiße Guten Tag, das ist Auf Wiederhören! Tschüs! Liebe(r) Viele Grüsse. Dein(e) Wie geht s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung! Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok 21

22 sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat bosszúság Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass / Toll! Es ist prima, dass.. Schade, dass Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Schade, dass Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés érdeklődés, érdektelenség tetszés, nem tetszés akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, kötelezettség ígéret, szándék, terv dicséret, kritika, ellenvetés érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach Was denkst darüber? Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Ich interessiere mich für (nicht). Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf Ich mache das schon! Ich will Klasse! Blödsinn! Das stimmt, aber Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder lieber Tee? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, Das ist Meine Mutter ist / Es geht um leírása események leírása Zuerst, dann, zum Schluss. / Es war einmal információkérés, információadás Wie ist? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du? / Können Sie mir bitte sagen? igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder noch tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob ismerés, nem ismerés Ich kenne.. gut / nicht. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok 22

23 kérés tiltás, felszólítás segítségkérés és arra reagálás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás Gib mir bitte! / Kannst du bitte? Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Können Sie mir bitte bei helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! Möchtest du? Ja, gerne! / Können wir gehen? Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés nem értés betűzés kérése, betűzés felkérés lassabb, hangosabb beszédre beszélési szándék jelzése, téma bevezetése megerősítés témaváltás, beszélgetés lezárása Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. Buchstabiere bitte. Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? Dabei fällt mir gerade ein, Ja, das stimmt. Und was sagst du zu? Nun, so viel für heute. b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség sein, es gibt Fogalomkörök nyelvi kifejezései Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. múltidejűség, Präteritum, Perfekt Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. jövőidejűség Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu Hause. sich-verben Ich freue mich. 23

24 Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok személytelenség irányok, helymeghatározás "es" Passiv (Präsens) Es ist kalt. Es regnet. Es geht um.../ Es dauert lange bis... Sie werden am Flughafen abgeholt. haben, gehören Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. Wessen? von, -s das Buch von Peter, Peters Geschichte Nomen Genitiv die Tür des Hauses Possessivpronomen Das ist meine Familie. Präpositionen mit A/D: an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino. Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um, Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von, nach Gehen Sie durch den Park! Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma. Időbeli viszonyok gyakoriság Wie oft? selten, manchmal, immer, nie Ich gehe jeden Morgen in die Schule. időtartam wie lange? eine Woche, von bis, den ganzen Tag, időpont in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat 24

25 Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok Modalitás határozott mennyiség határozatlan mennyiség felszólítás Esetviszonyok névszók a mondatban alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleiche mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens, Präteritum) Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen. Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Dieses Buch ist besser, als. Er ist nicht so alt, wie Das Bild ist am schönsten. Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Er wollte nach Hause. Ich konnte das Fenster nicht schließen. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Ich zeige den Schülern Bilder. Das ist das Foto meiner Freundin. 25

26 Logikai viszonyok alárendelések Kausalsatz Subjektsatz denn, weil, Es ist schön, hier zu sein. Objektsatz Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Temporalsatz Als / wenn..., Finalsatz: um zu / damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Relativsatz Die See, an der wir voriges Jahr... Die Kinder, deren Eltern... feltételesség Konditonalsatz: Wenn ich Zeit habe, (Indikativ) Präsens Wenn ich Zeit hätte,... Konjunktiv II. Sie würde kommen, (würde) wenn... Függő beszéd mit dem Präsens Sie sagte, dass sie heute in Szövegösszeta rtó eszközök kötőszók, die Schule geht. und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als névmások das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, man 6. Az ellenőrzés a fent részletesen leírt módszerekkel történik, az évfolyamok sajátosságait figyelembe véve. 26

27 A középszintű érettségi vizsga témakörei Német nyelv Érettségi témakörök: Témák Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célnyelvi országokban. Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat, munkaruházat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők). Konfliktusok és kezelésük. Munkahelyi konfliktusok. Társadalmi szokások nálunk és a célnyelvi országokban. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért? Környezetvédelem a képzési iránynak megfelelő szakmákban. Időjárás, éghajlat. Globális kihívások. Kapcsolódási pontok Etika: önismeret, ember az időben gyermekkor, ifjúság, felnőttkor öregkor, családi élet. Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek 27

28 Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célnyelvi országokban. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás, szakmai gyakorlat. A képzési iránynak megfelelő szakmák, a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek, kihívások. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú. Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célnyelvi országokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és a célnyelvi országokban. különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi, állampolgári ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig tartó tanulás. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően. Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre. Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, 28

29 médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popzene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi kultúrák. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés, szaktudományok. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben és a képzési iránynak megfelelő szakmákban. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: kapcsolattartás számítógépen keresztül, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett 29

30 Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. A közgazdaság és ügyvitel gazdasági vonatkozásai. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban. Közgazdasági és ügyviteli témakörök Szakmai terminológia, szakmai ismeretek, alapfogalmak. A szakma fejlődésének trendjei. Marketing, menedzsment. Reklamáció. Munkahelyi konfliktusok. Stb. alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően. 30