A MISKOLCI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

Átírás

1

2 A MISKOLCI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A tudás kutató egyetemet épít, az Egyetem jövőt épít! AZ EGYETEM KARAI: Műszaki Földtudományi Kar Műszaki Anyagtudományi Kar Gépészmérnöki és Informatikai Kar Állam- és Jogtudományi Kar Gazdaságtudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar Egészségtudományi Főiskolai Kar AZ EGYETEM INTÉZETEI: Alkalmazott Kémiai Kutató Intézet Bartók Béla Zeneművészeti Intézet MISKOLC, DECEMBER

3 TARTALOMJEGYZÉK 1.1. FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (ALAPÍTÁSTÓL NAPJAINKIG), AZ EDDIGI TEVÉKENYSÉG RÖVID ÉRTÉKELÉSE A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYT JELLEMZŐ LEGFONTOSABB AKTUÁLIS ADATOK, AZ INTÉZMÉNY TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, MUNKAERŐ-PIACI KÖRNYEZETE: ELEMZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Az intézmény jelenlegi helyzetének elemzése Az intézmény adatelemzéséből levonható következtetések AZ INTÉZMÉNY KÖZÉPTÁVON ELÉRENDŐ HELYZETÉNEK, ÁLLAPOTÁNAK, CÉLJAINAK ÖSSZEFOGLALÓ MEGFOGALMAZÁSA. A KÜLDETÉSNYILATKOZATÁBAN MEGFOGALMAZOTT JÖVŐKÉP AKTUALIZÁLÁSA A állapotjellemzői A fejlesztésének feltételrendszere Csatlakozás az EU-hoz, az Egységes Európai Felsőoktatási és Kutatási Térhez A felsőoktatási intézmények működési feltételeinek alakulása az Ftv. és a vonatkozó költségvetési döntések alapján Hallgatói létszám alakulása, beiskolázás feltételeinek változása Munkaerőpiac alakulása, a régió gazdasági fejlődési számai Az egyetemi innovációs tevékenység feltételeinek alakulása Fejlesztési lehetőségek, beruházások Verseny kiéleződése a felsőoktatásban Az egyetemi fejlődés célrendszere, a jövőkép aktualizálása AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA A KÉPZÉSI SZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA Hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése Alapképzési szakstruktúra kialakulása, indítások ütemezése, belső finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehetőségei Mesterképzési szakstruktúra kialakulása, indítások ütemezése, belső finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehetőségei Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre, párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása Mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel elősegítése, intézményi gyakorlata, közös képzések indítása az Európai Felsőoktatási Térségben Felsőfokú szakképzés keretében szakközépiskolával közösen és saját keretek között indított és indítandó képzések jellemzői Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák bemutatása Idegennyelvű kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehetőségeinek bemutatása ESÉLYEGYENLŐSÉG, TEHETSÉGGONDOZÁS (SZAKKOLLÉGIUMOK, TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR, MENTORPROGRAM, FOGYATÉKKAL ÉLŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGE STB.) Esélyegyenlőség Tehetséggondozás Fogyatékkal élők esélyegyenlősége Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése DOKTORI KÉPZÉS FOLYTATÁSA, TOVÁBBFEJLESZTÉSE A doktori képzés rendszerének átalakítása SZÁMÚ TÁBLÁZAT. A MISKOLCI EGYETEMEN FOLYÓ DOKTORI (PHD) KÉPZÉS LEGFONTOSABB ADATAI ÖSSZEGZÉS AZ 1992-TŐL 2006-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA A doktorjelölti jogviszonyban levők számára biztosított lehetőségek bemutatása AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS INTÉZMÉNYI "SZOLGÁLTATÓ" RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA A célcsoportok feltárási lehetőségei, a regionális igény felmérése a képzésben érdekeltek és a foglalkoztatók oldaláról, képzési programok kidolgozása

4 Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzés munkaerő-piaci hátterének bemutatása OKTATÁSI SZOLGÁLTATÓ FUNKCIÓK KÜLSŐ ÉRDEKLŐDŐK SZÁMÁRA, A RÉGIÓ IGÉNYE KUTATÁS-FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ STRATÉGIA ÉS INTÉZMÉNYI GYAKORLAT Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatása Az intézményi innovációs szervezetek tevékenységének bemutatása, innovatív környezet kialakítása Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (MeAKKK) Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ (ImKKK) Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont (MLR RET) eredményei és további tervek Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet Fejlesztés az innovációs területeken Együttműködés a régió kutató-fejlesztő hálózataival Intézményi kutatás-fejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása, a hallgatók és doktoranduszok bevonásának mértéke, felmutatható eredmények e tekintetben Tudományos teljesítmények bemutatása az intézményben, összehasonlítás hazai és nemzetközi vonatkozásban, kiválósági központok, Kutató Egyetem HELYI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS KAPCSOLATOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, RÉSZVÉTEL A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTŐ ÉS TÁRSADALOMALAKÍTÓ PROGRAMOKBAN NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK (HÁLÓZATI, INTÉZMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN) INTÉZMÉNYI SZERVEZET, MENEDZSMENT STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Az intézmény demokratikus testületeinek működtetése A menedzsmentet segítő szervezetek bemutatása, eredményorientált működtetés gyakorlatának kialakítása Szervezetfejlesztés A központi egységek és más szervezeti egységek kapcsolata Új típusú szervezetek létrehozása, projekt és mátrix szervezetek Az Egyetem kiszolgáló (back-office) szervezeteinek infrastrukturális működését segítő fejlesztések Integrált működés gyakorlata, kari erőforrások Az intézményi és a vezetői információs rendszer helyi fejlesztési programja Intézményi beiskolázási stratégia hazai és külföldi hallgatók vonatkozásában Szabályzatalkotó tevékenység Az intézményi PR tevékenység bemutatása, továbbfejlesztése, a munkáltatókkal, a társadalom szereplőivel való kapcsolattartás gyakorlata Az egyetemi marketing stratégia szükségessége, feladata és céljai Célcsoportok a marketing stratégiában Stratégiai célok és programok meghatározása MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM KIDOLGOZÁSA, A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MŰKÖDTETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK BEMUTATÁSA, VISSZAHATÁS A KÉPZÉSI ÉS FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGRE Elvi megfontolások Megvalósítás HUMÁN STRATÉGIA JELLEMZŐI, A FOGLALKOZTATÁSI TERV KIDOLGOZÁSA, FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER MEGHATÁROZÁSA INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS KORSZERŰSÍTÉSE Belső erőforrás allokációs rendszer kialakítása A gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű kifejlesztése, rendszerbeállítás bemutatása, kapcsolata döntéshozókkal és a szervezeti egységekkel. A gazdasági tranzakciókon túlmenően hatékonysági mutatók, összefüggések Bevételszerzési stratégiák bemutatása, érdekeltségi rendszer a bevételek megszerzésénél és visszaforgatásánál

5 Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása, cégalapítás lehetőségei a versenyszféra szereplőivel való együttműködésben Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének bemutatása Az intézményi pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának lehetőségei, felhasználási gyakorlatának bemutatása Hatékonyság-értékelési módszerek bevezetése INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSI ÉS FELÚJÍTÁSI PROGRAM Az intézményi infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése, ütemezett fejlesztési javaslat Jelenlegi állapot leírása Felújítási program Az ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával való összhangjának elemzése Regionális könyvtári és informatikai szolgáltató központ kialakítása Tanulmányi épületek felújításának folytatása a természettudományi, a műszaki képzés és a tehetséggondozás feltételeinek javítása érdekében K+F tevékenységet segítő fejlesztések Regionális Konferencia Központ megvalósítása Kutató generációk lakópark (KUTAT-LAK) és lakópark alapú infrastruktúra fejlesztés Lakópark alapú infrastruktúra kialakítása (EGYETEM-VÁROS) Rekreációs Központ kialakítása Regionális Felnőttképzési Központ kialakítása Forrásbevonási koncepció a PPP és saját erős fejlesztési és felújítási programok megvalósításához Az intézményi beruházások koncepció szintű terveinek bemutatása, üzleti tervek kidolgozása, főbb paramétereinek kidolgozása Regionális könyvtári és informatikai szolgáltató központ kialakítása Tanulmányi épületek felújításának folytatása a természettudományi, a műszaki képzés és a tehetséggondozás feltételeinek javítása érdekében K+F tevékenységet segítő infrastruktúra fejlesztés Informatikai fejlesztések Regionális Konferencia Központ megvalósítása Kutató generációk lakópark (KUTAT-LAK) és lakópark alapú infrastruktúra kialakítása Sportlétesítmény-rendszer bővítése Regionális Felnőttképzési Központ kialakítása Zenepalota rekonstrukció Az intézmény infrastrukturális beruházásainak megvalósulása utáni működtetés költségtervének és fedezeti forrásainak bemutatása. Az intézményi saját források bevonásának bemutatása OKTATÓI, DOLGOZÓI, HALLGATÓI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ FEJLESZTÉSEK A munkahelyi infrastruktúra javításának programja Hallgatói infrastruktúra javításának programja Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése Sport és kulturális célú infrastruktúra-fejlesztési program Jelenlegi infrastruktúra az Egyetemvárosban Az infrastruktúra állapota Az úszás oktatás és a vizes sportok helyzete Fejlesztési irányok AZ INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA A FEJLESZTÉSI PROJEKTEK INDIKÁTORAINAK MEGHATÁROZÁSA MONITORING TEVÉKENYSÉG KITERJESZTÉSE A FEJLESZTÉSI MODULOKRA, ÉRTÉKELÉSI TECHNIKÁK, STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSE AZ EGYETEMI SZENÁTUS ÉS A GAZDASÁGI TANÁCS FELADATRENDSZERE AZ ELLENŐRZÉSBEN

6 4. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS FÓRUMOK KÖZREMŰKÖDÉSE HALLGATÓI ÉS OKTATÓI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG MEGJELENÉS A HELYI, REGIONÁLIS, ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓS RENDSZEREKBEN

7 A MISKOLCI EGYETEM JÖVŐKÉPE ÉS KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A első, mai értelemben vett intézményfejlesztési terve 1 (IDP) 1998-ban, az arra épülő beruházási terve 2 (CIP) pedig ben készült el. Az intézmény természetesen az ezt megelőző időszakban is rendelkezett fejlesztési elképzelésekkel, különböző időtávú tervekkel, amelyeket az Egyetemi Tanács emelt törvényerőre. Az ezredforduló óta még egy évtized sem telt el, hanem csak annyi idő, amennyi a kifutó képzésben egy hallgató átlagos tanulmányi ideje, a lezajlott változások mégis gyökeresen érintették a felsőoktatást, így a et is. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával a felsőoktatási intézmények átkerültek egy új dimenzióba, az Európai Felsőoktatási Térbe, részeseivé váltak a Bologna folyamatnak. Az Országgyűlés elfogadta az új felsőoktatási törvényt 3, elkészült az Új Magyarország Fejlesztési Terv 4. Szűkebb környezetünkben elfogadásra került Miskolc városfejlesztési stratégiája 5, Miskolc fejlesztési pólus stratégiája 6, egyeztetés alatt áll az Észak-magyarországi Operatív Program 7, mind-mind építve a tudás potenciáljára. Az Egyetem rektorainak pályázati anyagai egyúttal egyetemfejlesztési programot is jelentettek, illetve jelentenek; napjainkban pedig egy külső szereplő (Szinergia Kft.) támogatja a középtávú fejlesztési elképzelések megfogalmazását. A magyar felsőoktatás, benne a újkori történetének egyik legkülönlegesebb helyzetében van. Ennek a helyzetnek a jellegzetességei az alábbiakban összegezhetők. Az Európai Felsőoktatási Tér, amelyhez csatlakozunk, maga sem alakult még ki, az alapkérdés azonban eldőlt: a bolognai folyamat visszafordíthatatlanná vált. A kitágult térben felértékelődött a mobilitás és az ahhoz elengedhetetlen nyelvtudás, mind a hallgatói, mind az oktatói oldalon. Világ- és európai szinten egyaránt az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág a kutatás-fejlesztés. Magyarországon a K+F ráfordítások a GDP átlagában az európai átlag felét érik csak el, régiónkban pedig pusztán a harmadát. Az európai szintű prioritásokban (arány, vállalkozói szféra szerepvállalása stb.) komoly lemaradást kell behoznunk. A költségvetés oktatási kiadása az elmúlt másfél évtizedben alig változott, miközben a hallgatói létszám ugyanabban az idő intervallumban négyszeresére nőtt. Tekintettel a demográfiai folyamatokra is, a beiskolázott minőség szükségszerűen csökkent. A hazai felsőoktatás állandó válsághelyzetben van, amelynek fő elemei a magas hallgatói létszám, a finanszírozási helyzet, a megújítási és megújulási képességek hiánya, továbbá a folyamatosan változó és bizonytalan jogszabályi környezet. Tekintettel a felsőoktatási folyamatok viszonylag nagy időállandójára, a változások 1 Intézményfejlesztési Terv., Beruházási Terv., évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Foglalkoztatás és növekedés. 5 Miskolc megyei jogú város közötti időszakra vonatkozó városfejlesztési stratégiája és operatív programjai április. 6 Miskolc Fejlesztési Pólus TECHNOPOLISZ alkalmazott high-tech ipari megoldások. Fejlesztési pólus stratégia március Észak-magyarországi Operatív Program ( ). Egyeztetési változat október 16. 5

8 követése nehézkes, a szabályozás nem teszi érdekeltté a szereplőket a fejlesztésre, a komplex, legalább középtávú gondolkodásra. A munkaerőpiac új kihívásokat támaszt a diplomásokkal szemben, ebből következően a képzéssel szemben is. A konvertálható tudás, a gyakorlati felkészültség, az idegen nyelv tudás és a csoportmunkára való alkalmasság napjainkra elengedhetetlenné vált, ami gyakorta ellentmondásban van a tudomány művelése és fejlesztése tárgyában óhajtott szereppel. Ez nyilvánvaló és szoros kapcsolatban van a kétszintű képzés valódi versenyhelyzetet eredményező bevezetésével, a hallgatókért folyó harc tovább erősödik, megjelenik annak intézményi, nemzeti és nemzetközi szintje egyaránt. Másfél évtizedes időtávlaton belül a felsőoktatásba belépő korosztály létszáma mintegy 20 %-kal csökken, egyidejűleg csökken a költségtérítéses képzésben résztvevők száma is. Ugyanakkor a felnőttképzés utáni kereslet megnő, a piaci szereplők okán azonban igen erős versenyhelyzet alakul(t) ki. Az Észak-magyarországi régió demográfiai folyamatai az országos folyamatoknál kedvezőtlenebben, az Egyetem a megjelenő problémákat saját érdekében nem kerülheti ki. Az innováció jelentősége Magyarországon és a régióban egyaránt nő, a hangsúly azonban nem az innovatív technológiák létrehozásán, hanem azok terjesztésén, fejlesztésén van, illetve lehet. Középtávon azzal is számolnia kell az Egyetemnek, hogy a K+F partnereket elsősorban a régión kívül, illetve a nemzetközi piacon kell megkeresnie és megtalálnia. Az egy hallgatóra jutó költségvetési támogatás reál értékben 16 év alatt az eredeti érték 30%-ára csökkent. Mindezek együttesen a változtatás kényszerét jelenítik meg, az Egyetem (új) profiljának meghatározása és a változtatási képesség megteremtése elengedhetetlen szükségszerűség. Tekintettel a vázolt bizonytalanságokra az idő horizont szegmentálása kívánatos. ÁTFOGÓ CÉL: 2013-ra be kell fejezni a regionális tudáscentrum kiépítését, ezen belül re érzékelhető változásokat kell teremteni a jelenleg érintettek számára. A 2013-ig terjedő időszak az NFT II. időszaka, a 2010-ig terjedő, rövidebb időszak pedig jelen intézményfejlesztési terv időszaka. A regionális tudáscentrum kiépítése során az Egyetem működési, bevételi pozíciói nem csökkennek, megteremtődnek a teljesítmények növelésének és az igények korszerűbb kiszolgálásának a feltételei. Ebben az időszakban az Egyetem által nyújtott szolgáltatások szerkezete jelentősen átalakul, az oktatásból szerzett bevételek csökkenését az innovációs (kutatás-fejlesztési) tevékenységből származó bevételek növekedése ellensúlyozza. JÖVŐKÉP: 2020-ra a nek nemzetközileg versenyképes kutató egyetemmé kell válni. Ennek részeként az Egyetem a régió igényeinek megfelelő, általános és széleskörű képzési kínálatot nyújt, valamint a tudományterületek összekapcsolásával egyedi képzési programokat is kínál; egyedi területeken, saját tudásbázisra épülőn, a régió határain túlmutató vonzerővel rendelkezik, ismert és elismert kutatási-oktatási műhelyeket működtet. A kutató egyetemmé válás folyamatában az Egyetem minden tevékenységében a minőséget tartja elsődlegesnek, elkötelezett a fiatalok régióban való megtartásában, hozzájárul a régió versenyképességének és kulturális vonzerejének növeléséhez. A célok elérése érdekében az Egyetem átalakítja szervezetét és szervezeti működését, preferálja és elismeri a valódi teljesítményeket, megteremti az egyéni és az intézményi érdekek összhangját. Saját 6

9 versenyképességének biztosításához az Egyetem a kompetencia alapú hálózatépítés generáló eleme és aktív részese. A 2013-ra kitűzött átfogó cél elérését az értékteremtő tevékenységek (képzés, innováció, szolgáltatások) és a működés (szervezeti irányítás és működési struktúra, szervezeti magatartás és emberi erőforrás menedzselés, gondolkodás) megújításán keresztül kell biztosítani. A képzés területén az értékteremtés forrása a régió oktatási, képzési igényeinek lehető legszélesebb körű kiszolgálása, országos és nemzetközi igényeket kielégítő MSc és PhD portfolió kialakítása, a jelentkező felnőttképzési igények kielégítése. A BSc képzés területén a veszteség minimalizálását (lehető legtöbb hallgató megszerzése), a gyakorlatorientált, piacképes tudás átadását, továbbá a munkaerőpiaci igények folyamatos figyelését és becsatlakoztatását kell elérni. Az MSc képzésben minél több szak akkreditálása, majd indítása a feladat, könnyű átjárhatósággal, valamint az universitas-ban lévő előnyök (inter- és multidiszciplinaritás) kihasználásával. A PhD képzésben el kell érni a nemzetközi nyitást, a fő mutatókban legalább az országos átlagot biztosítva. A felnőttképzésben új felnőttképzési programokat kell indítani (horizontális elem) és szakterületen belüli portfolióbővítést (vertikális elem) kell elérni. Ezek mellett olyan új értékesítési stratégiát kell megfogalmazni, amely a kiélezett versenyben is biztosítja a kívánatos bővülést. Az innováció területén az értékteremtés legalább négy elemét szükséges megfogalmazni. Az innovációs tevékenységek területén a saját bevételek számottevő növelése szükséges, a nagyvállalati partnerek megtartása mellett a KKV-ok bevonásán keresztül. A K+F tevékenység olyan szellemi műhelyek létrehozását segíti és szolgálja, amelyek képesek az MSc képzés és a felnőttképzés bővülésének megalapozására is. Az Egyetem megteremti a K+F, illetve az innovációs tevékenység olyan szervezeti és infrastrukturális hátterét, amely az egyetemi alkalmazottaknak és a külső partnereknek egyaránt vonzó. Ebben a gondolatban a tudásközpont modell, a vállalkozási szemléletű (innovációs) menedzsment, az egyetemi és nem egyetemi szereplők által közösen üzemeltetett, részben önálló infrastruktúra, valamint kompetencia központok működtetése egyaránt bele tartozik. Az Egyetem kialakítja azokat a készségeit és képességeit, amelyekkel a kívánt forrásokhoz hozzájut, támogatva egyúttal a szükséges szerkezet átalakítást. E területen a projekt (mátrix) alapú működés elterjesztésének és a finanszírozás megújításának kiemelt szerepe lehet. A szolgáltatási tevékenység megújításának középpontjában a biztos alapokra épített, minőségi szolgáltatások mint értékek megteremtése áll. Alapvető a szerepek tisztázása, a szolgáltatás igénybe vevőinek meg kell fogalmazni elvárásaikat, a szolgáltatóknak pedig tudomásul kell venniük szerepüket és kötelezettségeiket. A szolgáltató egységek élére világos szerep-, felelősség és hatáskörrel rendelkező vezetőket kell állítani, akik képesek erőforrásaik hatékony működtetésére. 7

10 A belső szolgáltatások értékek, az azokat ellátóknak a piaci magatartás szabályai szerint kell viselkedniük. A belső szolgáltatás során mindkét félnek úgy kell eljárni, mintha az külső lenne, a kifelé történő szolgáltatás pedig élesedő versenyhelyzetben valósul meg. A hatékony erőforrás gazdálkodás mindkét irányban alapkövetelmény. Szükséges és kívánatos a szolgáltatások tartalmának fejlesztése, mind a belső, mind pedig a külső ügyfelek igényei alapján. Csak olyan szervezeteket szabad működtetni, amelyekre reális igény van, azoknak pedig maradéktalanul az intézmény érdekeit kell szolgálniuk. Szét kell választani a front-office és back office szolgáltatásokat. Általánossá kell tenni, hogy a szolgáltatások költségeit a ténylegesen igénybe vevők fedezzék, előzetes megállapodások szerint. A megállapodásoknak mért és értékelt teljesítményeken kell alapulniuk, a szolgáltatók érdekeltségi rendszereinek a költséghatékonyságot és a minőséget kell a középpontba helyeznie. A szervezeti irányítás és struktúra megújítás programjában kizárólag azokat a célokat szabad és kell szem előtt tartani, amelyek az Egyetem gyökeres megújítását szolgálják. Meg kell erősíteni és folyamatosan fenn kell tartani az Egyetem hosszú távú, stratégiai fejlesztése iránt elkötelezett menedzsmentet. Meg kell teremteni a vezetők 3-5 évre történő választása és a stratégiai időtávú szemlélet közötti összhangot, ki kell alakítani a közös egyetemi érdek érvényesítéséhez szükséges hatásköröket. A fiatalítás e területen is prioritást élvez. A vezetői tevékenységekben jobban el kell különíteni a szakmai és az irányítási szerepeket és felelősségeket, egyúttal határozottabban meg kell jeleníteni a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó szerepeket. Meg kell találni és teremteni azokat a szervezeti megoldásokat és/vagy együttműködési technikákat, amelyekkel a belső erőforrások az Egyetem hatókörében tarthatók, a külső erőforrások pedig intenzívebben bevonhatók oda (projekt célok, inkubátor ház, spin off, start up vállalkozások). A szervezeti megoldásoknak a hangsúlyok átrendeződése okán is támogatniuk kell az innovációs tevékenységeket. A szervezeti magatartás és emberi erőforrás menedzselés területén ki kell tűzni és végre kell hajtani a kultúra váltás programját. Az Egyetem vezető testületei megalkotják és elfogadják azokat a közös szervezeti normákat és értékeket, amelyek mentén együttműködnek. Ezek középpontjában az egyéni és a szervezeti teljesítmény javítása/javulása, illetve annak megbecsülése áll. Befejeződik annak a teljesítmény mérési, értékelési és ösztönzési rendszernek a kialakítása, amely minden időtávlatban alkalmas az egyéni és a szervezeti, illetve a képzési, az innovációs és a szolgáltatási érdekek összhangjának megteremtésére és kiszolgálására. A rendszer csak a valós teljesítményeket preferálja, azokat azonban feltétlenül. Az Egyetem versenyképességének fenntartása érdekében elengedhetetlen az emberi erőforrás fejlesztés programjának kidolgozása és következetes véghezvitele. A programnak legalább három elemet kell megkülönböztetnie: személyes kompetencia (benne értékesítési, projekt menedzsment és nyelvi) fejlesztés; utánpótlás nevelés, amely mára már több, mint a fiatalítási kényszereknek való megfelelés; vezetői készségés ismeret fejlesztés. 8

11 A gazdálkodás területén a tartalmi és a technikai elemek megújítását egyaránt el kell végezni. Ki kell munkálni azokat a módszereket, amelyekkel a kincstári gazdálkodást és a piacorientált működést az Egyetem érdekében ötvözni lehet. A bevételtermelő képességet a gazdasági szervezet felkészültségén és működésén keresztül is támogatni kell. Ennek legalább a bevételek reális tervezését, valamint a költségek valós arányú felosztását szolgálnia kell. A bevételszerző tevékenység nem önként vállalt feladat, a költségvetés alapján előírt kötelezettség teljesítésén alapul. Megalapozott bevételi tervek esetén elvárható, hogy a bevételek realizálásáért az adott szervezet, illetve terület vezetői felelősséget vállaljanak. A tervezést, a megvalósítást és az eredmények értékelését integrált gazdálkodási rendszer alkalmazásával kell támogatni. Kívánatos, hogy a rendszer vezetői információs és/vagy döntéstámogató modellt is tartalmazzon. A gazdálkodás szerves része az infrastruktúra fejlesztés, amelyet alá kell rendelni a stratégia megvalósításának. Az intézmény gazdálkodásának és versenyképességének alapvető kérdése a pénzügyi konszolidáció végrehajtása. Ennek első fázisát 2007-ben le kell zárni, amelyhez alapot szolgáltat egyes vagyonelemek értékesítése. A konszolidáció további fázisaiban nem lehet sem cél, sem eszköz az újabb vagyonelemek értékesítése. A kitűzött célok elérése és a vázolt feladatok elvégzése erősödő versenyben, mégis együttműködések keretében kell hogy megvalósuljon. Alapvető a belső együttműködés, amelyhez társítani kell a külső együttműködések különböző elemeit. Együtt kell tudni működni a felsőoktatás hazai és nemzetközi szereplőivel, a város, a régió, a térség önkormányzati és gazdasági tényezőivel, ezeken túl pedig minden olyan szereplővel, aki a, mint nemzetközi szinten jegyzett kutató egyetem létrehozásában segítségünkre van, illetve lehet. 9

12 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVŐ 1.1. Felsőoktatási intézmény története (alapítástól napjainkig), az eddigi tevékenység rövid értékelése A) Az alapítástól az integrációig Az észak-magyarországi régió felsőoktatásának fejlődése szorosan összefüggött a térség gazdasági-társadalmi fejlődésének folyamatával, ami elsősorban az ipar fejlődéséhez kapcsolódó felsőfokú képzés fejlesztését jelentette. Az 1949-ben miskolci székhellyel megalapított Nehézipari Műszaki Egyetem a térségben gyökértelenül, képzési tevékenységét illetően azonban kiemelkedő tradíciókon építkezve kezdte meg működését. A magyar országgyűlés évi 23. törvényében rendelte el, hogy a felsőfokú műszaki szakképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet kell létesíteni. A Borsodi Iparvidék központjában létrehozott új műszaki egyetem bányamérnöki és kohómérnöki kara révén több mint két és fél évszázados múltra tekinthet vissza. Selmecbányán 1735-ben a bécsi udvari kamara bányászati-kohászati iskolát létesített, amely a világon az első műszaki jellegű főiskola volt. Az 1867-es kiegyezés után az akadémia magyar állami intézmény lett, 1904-től Bányászati és Erdészeti Főiskolaként működik ben a főiskola Sopronba települ át, majd 1934-ben a főiskola az újonnan megszervezett József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó-és Erdőmérnöki Kara lesz. A bánya és kohómérnöki osztály ebben a szervezeti keretben működik 1949-ig, amikor Miskolcon ugyanebben az évben alapított Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki és Kohómérnöki Karává alakul át, majd Sopronból a tanszékek fokozatosan költöznek át Miskolcra. Az Egyetem alapításával egyidőben új karként alakul meg a Gépészmérnöki Kar februárjában kijelölték az Egyetem mai helyét, mintegy 85 hektár területen. Az Egyetem szervezete 1969-ben a dunaújvárosi Kohó- és Fémipari Főiskolai Karral bővült. A hetvenes évek végére azonban erőteljesen hatott a társadalmi igényből fakadó további képzési profilok bevezetése iránt jelentkező érdeklődés megnövekedése, ezen belül a humán képzés iránti érdeklődés, így 1981-ben megindult a jogász képzés, 1987-től pedig a közgazdász képzés, bölcsészek pedig 1992-től tanulhatnak az intézményben. A régió meghatározó felsőoktatási intézménye től néven - belső önfejlődés eredményeképpen széles képzési profilú, universitas jellegű intézménnyé vált. Az Egyetem továbbra is folytatta azt a törekvését, hogy széles képzési profillal rendelkező igazi univerzitassá váljon. A Tanácsa év elején hivatalosan is kezdeményezte a régió felsőoktatási intézményei felé felsőoktatási szövetség keretében, vagy közvetlenül létrejövő integráció megvalósítását. Ekkorra a képzési profiljának jelentős kiszélesítésével elérte, hogy hallgatói létszáma alapján a Magyar Köztársaság harmadik, a vidék egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye lett. A régió intézményeivel folytatott tárgyalások eredményeként július 1-jei hatállyal a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Intézete - az anyaintézményről való leválással egyidőben - integrálódott a szervezeti keretébe. A Miskolci Egyetem Tanácsa 19/1997. számú határozatával az intézetet Bartók Béla Zeneművészeti Intézet néven, önálló oktatási szervezeti egységként befogadta. A regionális külső integráció részeként a campusán működött MTA Bányászati Kémiai Kutató Laboratórium (BKKL) integrálódott az Egyetem szervezetébe. Az integrációt az MTA intézményi hálózatkorszerűsítési programja keretében hozott azon döntés gyorsította fel, amely az MTA BKKL számára az egyetemi integrációt, mint egyik 10

13 alternatívát jelölte meg, így a 40 éves múltra visszatekintő intézet 1998-tól Alkalmazott Kémiai Kutató Intézet néven a önálló szervezeti egységeként működött tovább. A felsőoktatási intézmények integrációjának sajátos formáját jelentette a nek az a törekvése, miszerint saját intézményi szervezetébe integráltan újraindítja a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Miskolci Kihelyezett Tagozata keretében korábban folyt főiskolai szintű védőnő- és gyógytornászképzést. A tagozat megszüntetését 1995-ben az anyaintézményben kényszerűen végrehajtott létszámcsökkentés miatt kezdeményezték. A képzés szükségességére jelentős igény mutatkozott a régióban, amelyhez a szellemi bázis rendelkezésre állt Miskolcon. Az egészségügyi képzés 1998-ban indult el az intézményben az Egészségtudományi Intézet keretei között, amely 2006-ben Egészségügyi Főiskolai Karrá vált. A regionális integráció részeként a régió tradicionális önálló felsőoktatási intézménye a sárospataki Comenius Tanítóképző kinyilvánította integrációs szándékát, így 2000-től az Egyetem főiskolai karaként működik tovább Comenius Főiskolai Kar néven. A Dunaújvárosi Főiskolai Kar - összhangban az Oktatási Minisztérium akkori szerkezetátalakítási terveivel - további tevékenységét önálló, többkarú főiskolaként tervezte. A Dunaújvárosi Főiskolai Kar önállósodásához szükséges határozatot a Tanácsa már 1997-ben elfogadta, így 2000-ben a Dunaújvárosi Főiskolai Kar levált az Egyetemről és önálló intézményként működik tovább. A belső és külső integráció eredményeként 2000-re létrejött egy többkarú, a tudományok széles skáláját művelő integrálódott intézmény. Az Egyetem universitas jellege lehetőséget ad arra, hogy eredményes legyen az új képzési rendszer bevezetése, az Európai Felsőoktatási Térben való működés kritériumainak teljesítése. Napjainkban az Egyetem hat egyetemi, két főiskolai karral, egy zeneművészeti intézettel és egy kutató intézettel rendelkezik. Az Egyetem karai/intézetei történetének rövid ismertetését alapításuk, illetve integrációjuk sorrendjében az számú melléklet tartalmazza. B) Az intézményi integráció eredményei, helyzetértékelés Az intézményi integráció a szervezeti kereteken túlmenően a működési mechanizmusokban is változást okozott. A tanszéki, intézeti struktúrák nagyrészt változatlanul maradtak, hiszen nem voltak a karokon működő párhuzamos profilú szervezeti egységek. A gazdasági és adminisztratív szervezetek a csatlakozásokkal nem bővültek, munkájuk hatékonyságát kellett javítanunk. Ezen a területen az integráció nem igényelt létszámnövelést. A kulcskérdés az erőforrások elosztása a különböző képzési területeket magába foglaló karok között. Kezdetben sikeres kísérletek történtek a karok erőforrás felhasználó és bevételszerző tevékenységén alapuló költségvetési (finanszírozási) allokáció kidolgozására, ami eltért az OKM normatív rendszerétől. Ez a helyi sajátosságokat jobban figyelembe vette és lehetőséget teremtett az erőforrások karok közötti átcsoportosítására. Az oktatási szervezetek lemerevedése, az átoktatások elszámolásában keletkezett feszültségek feloldása érdekében az Egyetem is áttért a karok OM normatívához közelítő finanszírozására. Az ebből eredő esetleges negatív hatást csökkentette a keretek centralizáltan (pl. közüzem, szolgáltatások), illetve pénzeszközeinek decentralizáltan kezelt elkülönítése. (Nyilvánvalóan a rezsi költségek kiterhelése és a normatívákkal való szembeállítása beláthatatlan feszültségeket teremtett volna). A földrajzi elhelyezkedésből (Sárospatak 70 km-es távolsága) és a különböző infrastrukturális állapotból következő feszültségeken túlmenően az integrált működés zavarmentes volt, igaz annak előnyei kihasználása vonatkozásában pl. több kar által indított közös képzés kutatás az intézmény jelentős tartalékkal rendelkezik. 11

14 Az utóbbi években az erőforás allokáció kari bázisai elkészültek, így esély van arra, hogy az Egyetem jövőképét megalapozó allokációs mechanizmusok beépüljenek az Egyetem költségvetésébe. Az erőforrás adatbázisa és a kidolgozandó teljesítmény adatbázis jó alapot teremthet a vezetői döntések meghozatalához. A a történetéből adódó fejlődése következtében meglevő infrastruktúrájával nem tudta megoldani a megnövekedett hallgatói létszám kezelését és anyagi helyzetéből következően nem tudott végrehajtani minőségi fejlesztést. Erre a Felsőoktatási Fejlesztési Program adott lehetőséget 2000-től kezdődően. A integrációt követően 6,36 milliárd Ft fejlesztési forráshoz jutott az Egyetem, így főleg a hallgatói létszámnövekedés miatti nagy előadótermi kapacitásnövelő, valamint a hallgatói életminőség javítást szolgáló beruházások valósultak meg (melléklet számú táblázat), a meglévő infrastruktúra korszerűsítése azonban csak részben történt meg. A program keretében jelentős informatikai fejlesztés is történt. A műszaki képzés laboratóriumi hátterének fejlesztésére vonatkozó modul pedig teljes egészében elmaradt a program leállása miatt, aminek pótlását különösen a Bologna-i új képzési rendszerre való átállás okán a gyakorlatorientált oktatási infrastruktúra megújítása teszi szükségessé. E program után a 2003-ban meghirdetett PPP programok keretében 5 kollégiumi épület felújítása, új diákotthon építése valósult meg és egy irodaház kialakítása decemberében fejeződik be (melléklet számú táblázat). A os években több sikeres, jelentős intézményi szintű pályázat nyert támogatást, amelyeket a mellékletben található számú táblázatban foglaltunk össze a finanszírozási források szerint. Az egyik legjelentősebb ezek közül a Regionális Egyetemi Tudásközpont létesítésére elnyert projekt, valamint NFT I. keretében EU támogatással megvalósuló laboratóriumi infrastruktúra megújítását szolgáló projekt. A fent ismertetett programokkal érintett épületeket az számú mellékleten mutatjuk be. Az Észak-magyarországi Régió gazdaságfejlesztési programja és a további fejlesztési igénye sok tekintetben találkozott és a Pólus Fejlesztési Programban megfelelő együttműködési keretet is kapott. Az Egyetem kiemelten kezelte a K+F-hez kapcsolódó és a régió szerepét erősítő szolgáltató központok (Konferenciaközpont, Könyvtár és Informatikai Központ stb.) megvalósítását az Egyetem Campusán. Reményeink szerint az NFT II. program lehetőséget kínál a további célok erőforrás szükségletének pályázásához. A a következő pontokban felvázolt tervekkel a régió K+F kapacitását, annak minőségi javulását, a fiatal diplomások végzés utáni megtartását, az innováció és a XXI. századi életminőség elérését célozza és konkrét fejlesztési projektekkel kívánja támogatni A felsőoktatási intézményt jellemző legfontosabb aktuális adatok, az intézmény társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci környezete: elemzés és következtetések Az intézmény jelenlegi helyzetének elemzése Az intézményt jellemző legfontosabb adatok közül kiemeljük a hallgatói létszám megoszlását és alakulását a végzős hallgatók elhelyezkedését a munkaerő-piaon, a beiskolázást meghatározó középiskolai teljesítményeket a régióban, az oktatói humán erőforrás jellemzőit és a költségvetés adatait. A) Hallgatói létszám alakulása, képzési kínálat A több tudományterületet átfogó műszaki, jogi, közgazdaságtudományi, bölcsész, zeneművészeti, egészségügyi és tanítóképzés az ezredforduló óta igazi univerzitásként működik, amely Északkelet Magyarország legnagyobb felsőoktatási intézménye. 12

15 Az ezredfordulón befejeződött integráció utáni években a hallgatói létszámok változását a melléklet és számú táblázataiban, valamint az számú diagramokban foglaltuk össze Hallgatók száma, fő Összes hallgatói létszám Államilag finanszírozott hallgatói létszám számú diagram. Összes hallgatói létszám Hallgatók száma, fő Nappali tagozatos hallgatói létszém Államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatói létszám számú diagram. Nappali tagozatos hallgatói létszámok 13

16 Hallgatók száma, fő Levelező tagozatos hallgatói létszám Államilag finanszírozott levelező tagozatos létszám számú diagram. Levelező tagozatos hallgatói létszámok Hallgatók száma, fő Nappali tagozat Levelező tagozat Esti tagozat számú diagram. Hallgatói létszámok tagozatonként Az integráció utáni létszámadatok elemzése alapján a következőket állapíthatjuk meg: a 2001-től az össz hallgatói létszám közel 20%-os növekedése következett be 2004-ig; a nappali tagozatos létszám egyenletesen mintegy 10%-kal nőtt; az utóbbi két évben a létszám kismértékű csökkenése tapasztalható; az államilag támogatott hallgatók létszámaránya a vizsgált években 49,5 55 % között alakult; a nappali hallgatók részaránya % közötti; 14

17 a levelező hallgatók aránya % között kismértékű ingadozást mutat; az esti képzésben részvevők aránya elhanyagolható: 0,6 0,8 % közötti. A karonkénti hallgatói létszámok a melléklet számú táblázatában találhatók. A képzési formák szerinti részletes adatokat terjedelmi okok miatt itt nem taglaljuk, csak a karok közötti létszámarányokat tekintjük át. A karonkénti létszámokat elemezve a következőket állapíthatjuk meg: az Egyetem legnagyobb oktatási egysége a Gépészmérnöki és Informatikai Kar; az Állam és Jogtudományi, a Bölcsészettudományi, és a Gazdaságtudományi Karok közel azonos létszámmal rendelkeznek; átlagosan a legkisebb oktatási egység a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet; arányát tekintve a legnagyobb létszámnövekedés a felfutó oktatási struktúrával rendelkező Egészségügyi Főiskolai Karnál történt. A hallgatók területi megoszlását két ábra segítségével mutatjuk be. Az számú diagram az első évfolyamos hallgatók, míg az számú diagram az összes hallgató területi megoszlását szemlélteti /2003. tanév 1. féléc 2003/2004. tanév 1. félév 2004/2005. tanév 1. félév 2005/2006. tanév 1. félév 2006/2007. tanév 1. félév 40 Arány, % Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Szabolcs- Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Budapest Többi megye számú diagram. Az első évfolyamos hallgató területi megoszlása 15

18 /2003. tanév 1. félév 2003/2004. tanév 1. félév 2004/2005. tanév 1. félév 2005/2006. tanév 1. félév 2006/2007. tanév 1. félév 40 Arány, % Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Szabolcs- Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Budapest Többi megye számú diagram. Az összes hallgató területi megoszlása A két adatsor sem tendenciájában, sem nagyságrendjeiben nem tér el egymástól, ami azt jelenti, hogy a minden törekvése és szándéka ellenére szinte megyei egyetemnek nevezhető, hallgatóinak kétharmada származik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, míg körülbelül 70 %-a a statisztikai régióból. A különböző tudományok oktatásának és tudományos kutatásainak egymásra épülése az intézmény keretein belül kiemelkedő lehetőségeket nyújt az itt tanulni, kutatni vágyóknak. Az Egyetem egyes tanszékei, intézetei az u.n. átoktatás -sal több karon, szakon tanítanak. A hallgatóknak lehetőségük van párhuzamosan több szakon tanulmányokat folytatni. A hallgatók más karon, szakon oktatott tantárgyat tanulhatnak akkor is, ha az adott karon a teljes képzésben nem vesznek részt. Ily módon a hallgatói tanulási igények mind teljesebb kielégítésére van lehetőség. Az Egyetem karai kölcsönösen kedvezményt biztosítanak a párhuzamos képzésben résztvevő hallgatóknak. Az Egyetem folyamatos fejlődése, szervezeti felépítésének átrendezése, az oktatáshoz szervesen kapcsolódó tudományos kutatások tartalmi bővítése, színvonalának emelése azt célozza, hogy univerzitás a XXI. század elején és a jövőben is nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi összehasonlításban mindenben megfeleljen a kor követelményeinek. A en karonként változóan többféle szintű képzés folyik. Ezek az alábbiak: akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés; alapképzés (főiskolai vagy egyetemi szinten); kiegészítő képzés (főiskolai végzettségre épülő egyetemi képzés azonos szakon); 16

19 szakirányú továbbképzés (főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő képzés más szakon); doktori képzés (PhD). Az Egyetem nyolc karán és egy intézetében eddig közel hatvan szakon folytatott oktatás bőséges lehetőséget biztosít a párhuzamos képzésre is. A második képzés költségtérítéses, de az Egyetem hallgatói e képzési formában harmad áron tanulhatnak. A legtöbb szakon lehetőség van arra, hogy hallgatóink külföldi egyetemeken részképzés keretén belül teljesítsék a félévi tanulmányi kötelezettségeiket. A Bolyai Kollégiuma az ország egyik legnagyobb, koncentrált kollégiumi egysége. Az egyetemi campus 1500 férőhelyes hat kollégiuma és a februárjában átadott új, 603 ágyas, apartman rendszerű Uni-Hotel épülete összességében több mint kétezer hallgatónak biztosít nyugodt, pihentető otthont. Sárospatakon a Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar Dezső Lajos Kollégiumában 340 főiskolai hallgatót lehet elhelyezni, modern 3 ágyas kollégiumi szobákban. B) Végzős hallgatók elhelyezkedése a munkaerő-piacon Az egyes oktatási egységek a karok és az intézet társadalmi, gazdasági környezetét, legfontosabb munkaerő-piaci helyzetét a következőkben mutatjuk be röviden. A Műszaki Földtudományi Kar (MFK) hazánk egyetlen olyan felsőoktatási intézménye, amelyben a természeti erőforrások (nyersanyagforrások) kutatása, kitermelése, előkészítése szakterületeken mérnöki képesítés szerezhető. A környezetmérnöki képzés különlegessége, hogy a földtudományok magas szintű ismeretére épít, a hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás, hulladékkezelés, környezetgeofizika témaköröket csak itt oktatják és kutatják. A képzés iránti érdeklődést a gazdasági-társadalmi folyamatok alapvetően meghatározzák közötti időszakban a nyersanyagkutatás és termelés volumenének csökkenésével, a mélybányászat megszűnésével csökkent a végzett mérnökök elhelyezkedési esélye, de nőtt az ipar részéről a karon folyó tudományos kutatások iránti igény től ismét jelentősen megnőtt ezen a területen is a mérnök hiány, különösen olaj- és gázmérnök, hidrogeológus mérnök és ma már a bánya- és geotechnikai mérnökök iránt jelentős kereslet mutatkozik nemcsak a hazai, hanem a multinacionális cégek részéről is. A korszerű képzésben részesülő környezetmérnökök és előkészítés-technika mérnökök szakmai tudása elismert és keresettek itthon és külföldön egyaránt. A BSc képzésre történő átállás következményei ma még nem láthatók, hiszen négy korábbi önálló szakterület (szak) teljesen indokolatlanul egy alapszakba került, így a műszaki földtudományi alapszakot végzettek munkaerő piaci fogadtatása kérdéses. Várható, hogy több szakon, olaj és gázmérnöki, hidrogeológus mérnöki, előkészítés-technika mérnöki szakokon a mesterszakot végzettek iránt lesz jelentős a kereslet. A karon végzettek részére kinyílt a világ, és ezt sokan ki is használják és a multinacionális cégek el is várják a külföldi munkavállalást is (olaj és gázmérnök, hidrogeológus mérnök). A nyersanyagforrások, energiaforrások kutatása, feltárása és kitermelése iránt világszerte megnőtt az igény és ez a kar képzése iránti igény növekedésében is tapasztalható. A kar oktatói-kutatói tudományos teljesítménye hazai és nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő. A szakmai-tudományos közéleti szerepvállalás nemzetközi szinten is elismert. A kar oktatói létszáma a jelenlegi hallgatói létszámhoz, a művelt szakterületekhez éppen elég, vagy inkább kevés. A korösszetétel az elmúlt években javult, a minősítettek száma magas. A Műszaki Földtudományi Kar a HVG 2006/5. novemberi Diploma 2007 című különszámában ismertetett összesített rangsorban a hazai műszaki karok első harmadában van. 17

20 Az OTDK helyezések és a PhD-fokozatot szerzett hallgatók létszámaránya szerint értékelt 32 műszaki kar közül a 4. legjobb helyezést érte el a Műszaki Földtudományi Kara. A Műszaki Anyagtudományi Karon (MAK) végzett mérnökök jellemzően több iparágban is igen jó eséllyel tudnak elhelyezkedni. A hagyományos kohászati területeken kifejezett hiány alakult ki a felsőfokú metallurgus szakemberek iránt. A végzett kohó- és anyagmérnökök nemcsak a fém-, kerámia- és műanyagelőállító nagyvállalatoknál és kisebb-nagyobb öntödéknél helyezkedhetnek csak el, hanem nagy szükség van a speciális képzettségükre számos ipari tevékenységet folytató vállalkozásnál, ahol fémes, illetve fémtartalmú, kerámia és polimer típusú anyagok feldolgozásából maradványok és hulladékok, feldolgozható veszélyes anyagok származnak. A karról kibocsátott friss diplomások munkanélküliségi aránya az országos átlagtól messze elmarad, szinte valamennyi végzett mérnök azonnal elhelyezkedik. A Kar - főleg a viszonylag kicsi beiskolázási irányszámok miatt - évek óta nem képes az ipar mérnökutánpótlását biztosítani, még több jól képzett, nyelveket beszélő és számítástechnikai ismeretekkel rendelkező mérnökre lenne szüksége a szakterülethez kapcsolódó ipari üzemek, vállalkozások részére. Ezért a vállalatok különböző alapítványokon keresztül anyagilag közvetlenül támogatják a hallgatók tanulmányait. A Borsodban lévő nagyüzemek részéről felmerülő igény váltotta ki a három évvel ezelőtt a vegyipari technológiai (és vegyipari ágazati) képzés beindítását. A fém-, szilikát- és műanyagipari specializációval rendelkező mérnökök és technológusok iránti ipari igény sokszorosa a Karra jelenleg felvehető BSc és MSc létszámnak. Ezért gyakori, hogy az érintett cégek tanulmányi szerződést kötnek, a szakirányainkon tanuló hallgatókkal. A Kar tevékenységi köréhez legközelebb álló fenti területeken a vállalatok részéről évente kb végzett mérnök felvételére van igény. A magyarországi vállalatok szakember utánpótlási igényüket folyamatosan jelzik, amit megerősítenek a végzett mérnökök elhelyezkedési tapasztalatai is. A karon végzett mérnökök leggyakrabban a metallurgiai, öntészeti képlékenyalakító, hőkezelő üzemek, cementipar, betonipar, üvegipar, tégla-és cserépgyártó, kerámiaipar, tűzállóanyag ipar, erőművek, energetika, vegyipar, műanyag feldolgozás, polimer alapanyaggyártás, környezetvédelem területén tudnak gyorsan elhelyezkedni. A Műszaki Anyagtudományi Kar a HVG 2006/5. novemberi "Diploma 2007" című különszámában publikált, oktatókra vonatkozó rangsorban az első harmadban, míg a hallgatókra vonatkozó adatok szerint az utolsó harmadban található; az OTDK helyezések aránya szerint viszont a 2. helyezést érte el. Gépészmérnöki és Informatikai Kar (GÉK) dolgozóinak létszáma 309 fő. A 200 fő oktató több mint 55 %-a tudományos fokozattal rendelkezik. Az oktatók példás helytállással, következetességgel tanítják a legkorszerűbb ismeretekre a Kar több, mint 3000 hallgatóját. Az utóbbi évtized gazdasági fejlődésének és a gépipar nemzetgazdaságon belül elfoglalt kiemelkedő szerepének köszönhetően az itt végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségei rendkívül kedvezőek. Jól képzett gépészmérnökökből, informatikusokból határainkon belül és kívül egyaránt hiány van. A Gépészmérnöki és Informatikai Karon tanult szakok mindegyike országhatártól függetlenül hasznosítható tudást hordoz, ebből következően az Európai Unió bármely országában könnyen kaphatnak munkát, mind a mérnöki, mind a nem mérnöki szakokon végzettek. A végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségei jónak tekinthetők. A diploma illetve a szakdolgozat védése előtt általában egy évvel már megkeresik a hallgatókat a kart szakképzési hozzájárulással is támogató cégeken kívül a multinacionális vállalatok és a kisebb vállalkozások is. Egy-egy cég alkalmanként 10-es nagyságrendben keresi a frissen végzett mérnököket és/vagy informatikusokat. A végzettek átlagosan 3 hónapon belül találnak igényeiket is kielégítő állást. 18

21 A Gépészmérnöki és Informatikai Kar képzéseinek széles volta lehetőséget ad arra, hogy a hallgató érdeklődésének megfelelő irányban végezze tanulmányait és bontakoztassa ki tehetségét. A legújabb felmérések szerint a Gépészmérnöki Kara az összesített rangsorban a hazai műszaki karok első 20 %-ában van. Az OTDK helyezések és a PhD-fokozatot szerzett hallgatók létszámaránya szerint értékelt 32 műszaki kar közül a 10. helyezést érte. A hazai informatikai képzési rangsorban a Gépészmérnöki és Informatikai Kara a középmezőnyben foglal helyet. Az Állam és Jogtudományi Karon (ÁJK) jelenleg 2773 hallgató (ebből 1942 joghallgató, 661 főiskolai/bsc igazgatási hallgató, 117 szakirányú továbbképzési hallgató és 53 PhD hallgató), 74 oktató (ebből 65 teljes-, 9 részfoglalkozású) és 23 adminisztratív munkatárs (ebből egy informatikus mérnök és egy részmunkaidős) van. A hallgató/oktató arány igen intenzív, időszakonként kifejezetten megterhelő munkavégzést kíván meg a Kar oktatóitól. A társadalmi feltételrendszer közelmúltbeli kedvezőtlen változásai úgymint a demográfiai mutatók alakulása, a (klasszikus) jogászi pályák viszonylagos telítettsége, valamint az utóbbi időben felerősödött ellenpropaganda a hallgatói létszám jelentős csökkenését vetítik előre. Ugyanakkor a jogállam és a szabályozott piacgazdaság feltételrendszere között hosszú távon is számolni kell bizonyos képzési igénnyel. Meggyőződésünk szerint biztosítani kell a jogiigazgatási felsőoktatásban résztvevő hallgatók, közel három évtizede kialakult, változatlanul 4-5%-os részesedését. A regionális hátrányok ellenére jelenleg a Kar mintegy 10%-os arányban vesz részt a hazai jogászképzésben. A karon folyamatosan növelik a képzés színvonalát és a végzett hallgatók piacképességét (pl. az idegen nyelvi és a gyakorlati képzés arányát, illetve a specializációs lehetőségeket). A közeljövőben kívánják megteremteni a jogászképzés lehetséges alternatíváit jelentő bővebb képzési kínálatot. A kar hallgatóinak 95%-a a végzés után három hónapon belül el tud helyezkedni a gazdasági területeken, közigazgatásban, ügyvédi irodákban, bíróságokon és számos más területen. A HVG 2006 novemberi különszámában publikált legújabb adatok szerint a Állam és Jogtudományi Kara a hazai jogász karok között a hallgatói-oktatói összrangsorban a 4., az OTDK helyezések és a PhD-fokozatot szerzett hallgatók létszámaránya szerint értékelt tíz hazai jogász kar közül a 2., az oktatók kiválóságának értékelése alapján pedig a legjobbnak ítélt 1. helyezést érte el. A Gazdaságtudományi Karon (GTK) az 1990-es évek elején részben a piaci igényeknek, másrészt az észak-magyarországi regionális elvárásoknak megfelelően a hallgatói létszám dinamikusan fejlődött. A piaci feltételek megváltozása miatt a kar az elkövetkezendő években kiemelt fontosságúnak tekinti a felnőttképzés, illetve a felsőfokú szakképzés terén jelentkező igények rugalmas kielégítését. A HVG-ben közölt legújabb felmérési adatok szerint a Gazdaságtudományi Kara az összesített rangsorban a hazai gazdaságtudományi karok első 20 %-ában van. Az OTDK helyezések és a PhD-fokozatot szerzett hallgatók létszámaránya szerint értékelt 33 hazai közgazdász kar közül a legjobbnak ítélt 1. helyezést érte el a Gazdaságtudományi Kara. Bölcsészettudományi Kar (BTK) az elmúlt másfél évtizedben a régió meghatározó képzőhelyévé vált az oktatott szakokon, az ország hasonló intézményei között az erős középmezőnyben (bizonyos mutatókban vezető helyen) található az oktatás színvonalát és hallgatói létszámát tekintve. A Kar iránt a felvételizők érdeklődése az elmúlt években folyamatosan nőtt, regionális szerepe erősödött. A munkaerőpiac felmérése bölcsész- és társadalomtudományok esetén különösen 19