FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR HASZNÁLAZELEMZÉSE

Átírás

1 FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR HASZNÁLAZELEMZÉSE Készítette: Árvay Anna Gyárfás Noémi Hollósi Lilla Jauernik Zsófia Nusszer Diána Tóth Anett Péntek Bálint Rudolf Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki kar Építés - és tervezés gazdaságtan Budapest, május 14 1

2 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló Történet - Épület A könyvtár szervezeti felépítése Statisztikák A könyvtár gazdálkodása Értékek Biztonság Kiszervezett tevékenységek, külső érdekeltségek Stratégia Interjú (audit elemzés) Összehasonlítás Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Felmerülő problémák, hiányosságok: Jótanácsok építészmérnök hallgatóknak: Munkanapló Munkacsoport Függelék

3 1.Vezetői összefoglaló Használatelemzésünkben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat kívánjuk bemutatni. Az indító ok mindenképpen az volt, hogy építészeti szemmel kihívást jelent a tervezőnek három eltérő építészeti stílus összhangba hozása, egy egységként való összefoglalása.ahogyan azt Hegedűs Péter Ybl-díjas építész és Hefkó Mihály belsőépítész megfogalmazta az építészeti értékek és a könyvtári funkcionalitás harmóniáját kellett megalkotni. Hiszen az "Az építészet több, mint a jól használható ház. A többlet az, amitől az emberivé, humánussá válik. A kisugárzás. Olyan, amelyik egyedül a szépen elrendezett, épített környezet sajátja. Vizuális élmény, amely - ha a szemlélőnek van szeme és szíve hozzá - megérinti jobbik énjét. Belső terek olyan harmóniája, amely formák, és a beléjük kódolt gondolatok és érzelmek arányos egymásnak feszüléséből bontakozik ki. Hogy ma is lehetséges az ilyesmi? A budapesti Központi Szabó Ervin Könyvtár bizonnyal ilyen... Talán megragadóan gazdag többszólamúsága miatt. Jelen van itt és felmagasztosul benne az örökölt érték, ám minden ma szokásos nosztalgikus nyafogás nélkül. Ugyanakkor becsülettel vállalja a mát, sőt a belátható jövőt is. Elsősorban nem is azzal, hogy alkalmas helyet kínál az információs technológia mai és holnapi ketyeréinek, hanem azzal, hogy arra az emberre összpontosítja figyelmét, aki ezt a környezetet használni fogja. Amikor a tegnap, a ma és a felsejlő holnap jelenlétének szétválaszthatatlanságában jelenít meg olyan közvetlenül átélhető magyar és európai értékeket, ami a polcról leemelt legértékesebb könyvek üzenetével egyenrangú, de sem nyelvhez, sem szóhoz nincsen lehorgonyozva." 1 A könyvtár Budapest szívében található, a Szabó Ervin tér 1. szám alatt. Ebből következik, hogy igen jól és gyorsan megközelíthető, mely fontos alapfeltétel a gazdaságos működéshez. A XXI. században sokan megkérdőjelezhetik egy könyvtár szükségességét, mégis a tanulmány készítése során rá kellett döbbennünk, hogy nagyobb igény van rá, mint azt gondoltuk. Számos szolgáltatása közül, az is, ami a legkevésbé kihasznált, 50% fölött hasznosított naponta. Budapest lakosságának minden generációja megfordul a könyvtárban, amely szintén jól tükrözi az épület/funkció fontosságát. Mivel a könyvtárat leginkább az egyetemisták látogatják ezért az elhelyezkedése számukra még inkább kedvező, hiszen a környéken több nagy egyetem található. Nem csoda, hogy a könyvtár asztalainak kihasználtsága minden nap közel 100%-os. A könyvtár épülete egy gyönyörű XIX. század végén épült eklektikus főúri palota, melyet 1998 és 2001 között felújítottak, ebből következőleg a használatelemzés során csak néhány apróbb, könnyen kiküszöbölhető problémát fedeztünk fel, melyre igyekeztünk megoldást is adni. Fontosnak találtuk, hogy olyan alternatívákat találjunk, amely költséghatékonyság szempontjából is a legmegfelelőbb az esetleges hibák kijavítására. 1 Borvendég Béla építészmérnök, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Építészek Szövetségének örökös tiszteletbeli elnöke. Részlet "A hercegi tollfosztás, az arrogancia, avagy: merre van az arra" c. írásából (2001. december 27.), amely az ÉPÍTÉSZFÓRUM c. internetes újságban olvasható 3

4 2. Történet - Épület A könyvtártárat 1903-ban alapították és 1904-ben kezdte meg a működését, ekkor a Városi Statisztikai hivatal könyvtárától átvett kötetet kezelte, mely demográfiai, statisztikai szociológiai összetételű könyvanyag volt. Szabó Ervin társadalomtudós irányítása alatt től kezdődött a könyvtár nyilvános könyvtárrá való átalakítása től új szervezeti és működési szabályzat szerint működött és általános gyűjtőkönyvtárrá vált. Négy évig tartó átalakítás után 1931-ben nyílt meg a könyvtár a jelenlegi épületben. Ez az épület egy neobarokk stílusú Wenckheim palota. Budapest ostromát a körülményekhez képest kevés veszteséggel élte át a központi épület, viszont két fiókkönyvtár teljesen elpusztult től a társadalomtudomány és újkori történelem országos szakkönyvtára től rendelkezik a könyvtár zenei gyűjteménnyel. Az intézmény igénybevétele 1952-től ugrásszerűen megnőtt, főként egyetemisták, főiskolások, értelmiségiek vették nagy számban igénybe. A bővítések idővel kevésnek bizonyultak a megnövekedett igények kielégítésére. Végső megoldást az közötti rekonstrukció jelentette, melynek végeredménye egy világszínvonalú könyvtárépület lett. (forrás: ) A könyvtár irányító szerve, fenntartója Budapest Fővárosi Közgyűlése, az eredeti épület a Wenkheim-palota, melynek tervezője Meining Artur. A felújítás tervezője a MATESZ 2 a tervező építész Hegedűs Péter Ybl-díjas építész közreműködött még Felcsuti László, Ybldíjas, Vargacz Csaba valamint Hefkó Mihály és Jakab Csaba belsőépítészek. 2.1.Néhány gondolat az eredeti épületről A palota építtetője gróf Wenckheim Frigyes volt ( ). Az építkezést 1886-ban kezdték meg, és 1891-ben fejezték be. A fényűző eklektikus főúri palota tervezője Meining Artur ( ), német származású építész végén a Főváros megállapodott az épület megvételéről az örökösökkel. A könyvtárrá történő átalakítási munkák 1927-től 1931-ig folytak. A Wenckheim-palotába történt 1931-es beköltözés óta a palotában átfogó rekonstrukció nem volt. Az eltelt évek állománygyarapodása a helyhiányt nyomasztóvá, az állomány hozzáférhetőségét nehézkessé, a lehetséges szolgáltatásokat korszerűtlenné tette októberében a Fővárosi Közgyűlés a FSZEK kezelésébe adta az ún. Pálffy-palotát, mely a FSZEK-al közvetlenül szomszédos (Ötpacsirta u. 5.). A MATESZ tervező iroda (vezető építész tervező Hegedűs Péter) elkészítette a Pálffy-palota rekonstrukciójának és átalakításának terveit a Zenei Gyűjtemény és a könyvtári irodák egy része céljára és a kivitelezési munkák 1998-ban befejeződnek. 2 MATESZ Magasépítési Tervező és Szervező Szövetkezet 4

5 Mindezen előzmények 1997 elején aktuálissá tették a FSZEK központi könyvtára bővítésének és rekonstrukciójának alapját jelentő szakmai program elkészítését. A Papp István főigazgatóhelyettes által kidolgozott szakmai program alapján 1997-ben Hegedűs Péter építész vezetésével a MATESZ tervező iroda építési engedélyezési tervet készített, melyre az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1997 októberében adott építési engedélyt. A tervezett fejlesztéshez a Magyar Állam céltámogatást biztosított, így 1998-ban megkezdődhetett a kiviteli tervek készítése, és még ebben az évben a Baross u. 18. alatti új épületrész alapozása is elkészült. Az első, meghatározó ütem ünnepélyes átadására november 15-én került sor. A palota műemléki tereinek restaurálásával 2001 decemberére a teljes beruházás befejeződött Terület felhasználási arányok A felújítást követően a publikus és az elzárt terek aránya 1/4-ről 2/3-ra változott. Megfigyelhető tehát a publikus terek arányának emelkedése, mely álláspontunk szerint mindenképpen szükséges volt Alaprajzi felépítés Az alaprajzi felépítés célja az volt, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a jelenlegi helyén kibővülve méretében, szolgáltatásaiban, funkcióiban teljes mértékben megfeleljen a nagyvárosi könyvtár elvárásainak, s az oda látogató olvasók minden igényét kielégítse. A szintek a következők: 1.szint, alagsori- és pinceszintek: A szolgálati parkoló garázs, a szociális blokkok, és raktárak (göngyöleg, karbantartás), valamint a gépészet területe. (Trafó, sprinkler-központ, hőközpont, szellőzőgépház). 2.szint, földszint: Új nyilvános bejárat, ruhatár, fedett belső udvar, kávézó(egykori kocsiszín), kölcsönzési ellenőrzési pont, lépcső és felvonó blokk; Reviczky-u-i épületrész: gyermekrészleg(udvari samott sárkányok); Baross u-ról szolgálati bejárat,és szolgálati lépcső, felvonó 3.szint: Szabadpolcos könyvkiválasztó; az olvasószolgálati pont (a földszinti fölött) a szolgálati lépcső és felvonók körül helyezkedik el. 4.szint: 3 ( ) 5

6 Olvasótermek; a teljes emelet a nem kölcsönözhető (prézens) szolgáltatások területe. A Wenckheim-palota felújított termei olvasótermekként működnek. 5. szint: Budapest Gyűjtemény termei, olvasóhelyei, kutatófülkéi, külön gyűjtemények klimatizált raktári területei; az utolsó olvasói szint. 6.szint: A legnagyobb raktári szint, és itt található a klimatizált, nem kölcsönözhető, védett állomány 7.szint: Irodaszint: egységes irodai övezetben (szerzeményezés, feldolgozás,katalogizálás,számítógépesítés, irodák stb.); könyvraktár; a Wenckheimpalota keresztszárnyának tetején gázkazánház, gázmérő és szellőzőgépek. 8. szint: Utolsó könyvraktári szint; süllyesztett tetőszinti "udvarban" hűtőtorony Működés - az információs táblák adatai A könyvtár területén egységes kialakítású tájékoztató táblák segítik a látogatók tájékozódását. Ezen felül az egyes szintek különböző színkódokat kaptak (zöld, kék, piros,...), ezzel is segítve az eligazodást Gépészeti rendszerek: áramellátás, légtechnika, fűtés A könyvtár tereiben, a nyári időszakban hőmérséklet-temperálás történik, légkondicionáló berendezés csak a kiemelt raktárakban és a szerver szobában működik. Az épület fűtését és a temperálást fan-coil rendszer végzi. 6

7 3. A könyvtár szervezeti felépítése A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az alábbi szervezeti egységekből áll: 1. Főigazgatóságból 2. Gazdasági-műszaki igazgatóságból, 3. Műszaki osztályból, 4. Központi szakmai szolgáltató szervezeti egységből, 5. Központi Könyvtárból, 6. Regionális szakmai irányító egységekből, 7. Tagkönyvtárakból, 8. Tanácsadó testületből, 9. Intézményi tanácsból áll. 3.2.Feladat: 1. A főigazgatóság feladata az intézmény irányításának megszervezése, az intézmény képviselete, az ügyvitel irányítása. 2. A Gazdasági-műszaki Igazgatóság a gazdasági-műszaki szolgáltató szervezeti egység irányítója. A gazdasági-műszaki szolgáltató részlegek feladata a FSZEK alap-, kiegészítő és vállalkozási tevékenységének megalapozása és elősegítése. Ide tartozik többek között: pénzés adóügyek intézése, könyvvitel, anyagbeszerzés és gazdálkodás, vagyonvédelem, bérszámfejtés, társadalombiztosítással kapcsolatos feladatok, gépek, berendezések, felszerelések karbantartása. 3. Műszaki osztály feladata a FSZEK épületeinek karbantartása és felújítása, az építési beruházások lebonyolítása, az energetikusi és biztonságtechnikai teendők ellátása, az épületeket karbantartó gyorsszolgálatának üzemeltetése. 4. Központi szakmai szolgáltató szervezeti egységek feladata a tagkönyvtárak szakmai szolgáltatási tevékenységének megalapozása és segítése. 5. A Központi Könyvtár általános feladata: A könyvtár alapvető feladata Budapest közönségének közkönyvtári ellátása. - Kölcsönzési és raktári osztály: ellátja a Zenei Gyűjtemény és a Budapest Gyűjtemény kivételével - a Központi Könyvtár kölcsönzési és dokumentumtárolási, a FSZEK 4 fszek_szmsz_2009_.doc 7.-9.old. minőségfejlesztés.doc old. 7

8 tagkönyvtárainak könyvtárközi kölcsönzési, belső átkölcsönzési és letétbe adási feladatait. - Tájékoztató osztály: általános és szaktájékoztatást nyújt szóban, írásban és telekommunikációs eszközökkel. Gondozza az általános és szakolvasótermek dokumentumállományát. Szakirodalmi adatbázisokat és egyéb tájékoztató segédeszközöket állít elő. Közhasznú információs szolgálatot és gyermekrészleget működtet. - Budapest gyűjtemény: a Budapestre vonatkozó várostörténeti, helyismereti dokumentumok különgyűjteménye, ezeket megőrzi, szolgáltatja és analitikusan feldolgozza. Gazdag tájékoztató apparátussal segíti a helyismereti kutatást, e területeken programokat szervez, gondozza a könyvtár állományában található régi, ritka dokumentumokat és külön gyűjteményeket. - Szociológiai gyűjtemény: részt vesz a szociológiai gyűjtemény állományának gyarapításában, ellátj a a szociológiai gyűjtemény szolgáltatási és szakkönyvtári együttműködési feladatait, szakirodalmi adatbázisokat épít. - Zenei gyűjtemény: Az alapító okirat tartalma gyűjti és szolgáltatja a zenei dokumentumokat, más könyvtárak zenei gyűjteményével együttműködve részt vesz a zenei információellátásban. Saját és külső források segítségével tájékoztatást nyújt a zene területén. A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata, irányító szerve: fenntartója: Budapest Főváros Önkormányzata. Besorolása: -tevékenységi jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv: közintézmény. -a feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerint: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv -jogállása: önálló jogi személyesen Jogszabályban meghatározott közfeladata: közgyűjteményi feladatok, könyvtári tevékenység. Alaptevékenysége könyvtári levéltári tevékenység, társadalomtudományi, humán kutatás január 1-jétől érvényes szakfeladatrend szerint szakfeladatai: könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, feltárása, megőrzése, védelme. Továbbá: könyvtári szolgáltatások, könyvkiadás, szociológiai alkalmazott kutatás, filozófia és történeti alkalmazott kutatás. Kiegészítő tevékenysége: könyvkiadás, egyéb kiadói tevékenység, adatfeldolgozás, web- 8

9 hosting szolgáltatás, címtárak levelezőjegyzékek kiadása, világháló-portál szolgáltatás, saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, videó-kazetta, lemez kölcsönzése, egyéb személyi használatú háztartási cikk kölcsönzése. 3.3.Számítástechnikai rendszer, szoftverek A beszerzés, katalogizálás, kölcsönzés stb. folyamatait egy un. integrált könyvtári szoftver ( Corvina rendszer) látja el. Ez tárolja, figyeli és ellenőrzi az olvasói és az állományi adatokat, automatikusan intézi a figyelmeztető levelek kiküldését. A raktárakból való kikérés is a számítógépes adatbázis segítségével működik. Az olvasó a saját vonalkódjával és a könyv pontos adataival kérvényt küld a raktárnak. A raktárban kikeresik, majd lifttel leküldik. Az olvasónak digitális információs sáv jelzi, hogy melyik szinten, melyik pultnál veheti át a könyvet. 3.4.Virtuális magán hálózat Ezen a rendszerek keresztül történik a könyvtár minden számítógépes művelete. A könyvtár teljes területét wifi rendszer fedi le, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók saját laptopjukkal bárhol hozzáférhetnek az internethálózathoz. 3.5.Állomány 5 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a dokumentumok száma december 31-i adatok alapján: db. A könyvtárban polcfolyóméternyi könyv található a raktárakban és a szabadpolcokon összesen. Ez kötetet jelent (ebből a központi könyvtár állománya kötet). Emellett az állomány része még db kartográfiai dokumentum, db nyomtatott zenei dokumentum, db hangdokumentum, db képdokumentum, elektronikus dokumentum, egyéb dokumentum. A kurrens időszaki kiadványok száma 1154 cím (ebből 176 külföldi). 3.6.Könyvek beszerzése A könyvek polcra kerülése magyar nyelvű dokumentumok esetében: a feldolgozástól a polcra kerülésig: 8-10 nap, a megrendeléstől a polcra kerülésig: nap. A feldolgozó 9

10 csoport hétfőn átadja az on-line katalógusban már szereplő - könyveket a beszerzéssel foglalkozó munkatársnak. Hétfőtől-szerdáig ezekre a könyvekre a központi könyvtárszakmai osztályai igényeket jelentenek be. Ez egy un. könyvkísérő jegyzék kitöltésével, illetve október 15-től a Corvina rendszer ACQ moduljában történik. A javaslatok alapján a magyar könyvek beszerzését végző munkatárs behasonlítja a címeket a számítógépes katalógussal, ezt követi a döntés a beszerzésről (csütörtökön, szerzeményezési bizottság megbeszélése alapján). A megrendelendő példányokról jegyzék készül, ami elküldhető postai úton vagy ben. A rendelés megtehető on-line módon is, ekkor nem megrendelő levél megy, hanem a honlapon jelzik a megrendeléseket. 3.7.Állomány amortizációja, cseréje A könyvek restaurációja a hazai viszonyok között nem jellemző, gyakoribb azok cseréje. A könyvtár tulajdonában levő számítógép állomány 15%-át cserélik le évente amortizáció miatt. Ez kb. 140 gépet jelent. 3.8.Kommunikáció (telefon, adatszállítás, internet) A dolgozók egymás közti kommunikációja telefonszolgáltatótól független, saját belső rendszeren keresztül történik (a tagkönyvtárakkal is). Hálózaton kívüli hívások tekintetében a meghatározott limit túllépése esetén a dolgozó saját költségére telefonál. Ez bevált eszköze a visszaélések korlátozásának. 3.9.Alaprajzi felépítés tematika: A könyvtár alaprajzi felépítése a könyvek tematikájához igazodó. Az egyes kategóriák külön-külön szinteken, azon belül külön termekben kaptak helyet. Tematika szerint megkülönböztetik a szépirodalmi műveket, könnyű-olvasmányokat stb. A társadalomtudományi szekción belül külön helyet kapnak a szociológia, pszichológia, stb. témakörbe tartozó alkotások. Külön szintet foglalnak el a raktárak, ahonnan külön kéréssel lehet könyveket kikérni, illetve a klimatizált raktárak. Az új raktárak a legmodernebb polcrendszerrel lettek felszerelve, a gördíthető állványrendszer legfontosabb tulajdonsága, hogy az adott helyiségben a legnagyobb mennyiségű könyv tárolását képesek elvégezni. Az átépítés óta létezik a gyermekkönyvtári részleg, mely az alaprajzilag elkülönülő Reviczky utcai épület földszintjén kapott helyet. (Ebben az épületrészben az egyébként is elkülönítendő funkciókat helyezték el.) Igyekeznek minél több programot biztosítani minél 10

11 szélesebb korosztály igényeit figyelembe véve, a gyermekkönyvtár belsőépítészeti kialakítása is ezt a célt szolgálja (pl. különböző szék- és polcméretek, játékok). A cél az olvasás megszerettetése minél kisebb korban mesés eszközökkel (pl. nagymama olvasófotelja, amelynek beszerzése és felújítása erősen emelte a költségeket). A gyermekrészleghez kapcsolódik egy saját belső védett játszóudvar egy sárkányos samott-plasztikával (melyet Pusztai Ágoston készített) Befogadóképesség, kapacitás A könyvtár elméleti kapacitása egyidejűleg közel 1000 fő, 330 olvasótermi asztal mellett 760 ülőhely található. A rendezvényi övezetekben további 150 férőhely alakítható ki Kihasználtság Az egyes övezetek kihasználtsága természetszerűen különbözik, az olvasók nagyszámú, különféle funkciókra kialakított tereket használhatnak. A különböző eszközök kihasználtsága típusonként változó, de minden eszköz kihasználtsga 50% feletti, az olvasók asztalainak kihasználtsága egy átlagos napon is 100%-os. A 100 éves könyvtár történeti gyűjteménye és szakgyűjteményei által, ODRszolgáltató könyvtárként országos hatókörű tevékenységet folytat. Interneten elérhető szolgáltatásai és jelentős számú külföldi diákolvasója révén nemzetközi jelentősége sem hanyagolható el A gazdálkodás keretei (forrás: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szervezeti Működési Szabályzata) Működésének és fejlesztésének forrásai: Támogatás: Saját bevétel: - Fővárosi önkormányzati költségvetésből. - Az alapító okiratban meghatározot alaptevékenységből, - az Alapító okiratban meghatározott az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenységből, - az Alapító okiratban meghatározott vállalkozási tevékenységből, - alapoktól, köztestületektől, egyéb pályázatokból, - adományokból 11

12 4.Statisztikák 4.1.Időbeli változások 6 A könyvtár a 60-as évek közepéig viszonylag egyenletesen növelte az olvasói létszámot. Ezt követően viszont a 80-as évek közepén és 2000-es évek elejére elért csúcs között a mélyponton mintegy 50 ezerrel csökkent olvasószám alakult ki. Ennek nyilvánvalóan van a demográfiai változásokhoz köthető oka is: a főváros népességének és a gyermekpopulációnak a csökkenése. A 2000-es évektől napjainkig újból emelkedő az olvasói létszám, ennek oka többek között a felsőoktatásban bekövetkezett változások, több diák, olyan tanulmányok, amik közkönyvtárból elérhetők, és az egyetemi könyvtárak fejlesztéseinek elmaradása. A budapesti lakosságból a könyvtárba beiratkozottak aránya 2003-ban 12,3 %, a 14 év alattiaknál ez az arány 19,6 %. Ez jól mutatja a könyvtár elért eredményeit, hiszen mindegyik tagkönyvtárban van gyermekkönyvtár rész, és az egyik fő célközönség az általános iskolás gyerekek. 4.2.Használók köre 7 A regisztrált könyvtárhasználók száma éves szinten a 200 ezer főt is meghaladja. A könyvtárhasználók között vannak egyetemi és főiskolai hallgatók, tanulók, főállású vagy részmunkaidős alkalmazottak, munkanélküliek, nyugdíjasok, még sorkatonák is. Legnagyobb arányban a felsőoktatásban tanulók vannak, az összes felhasználó 51,1%-a nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai hallgató. A használók között minden korosztály képviselteti magát, a bölcsődéstől a nyugdíjasig. A használók legnagyobb csoportját 52,5%-át a éves korosztály alkotja, de igen nagy részben jelen van a éves korosztály is, az összes látogató 20,4%-át ők képviselik. A használók köre a társadalom széles spektrumát képviselteti, ezért a könyvtárban felmerülnek mindazok a hétköznapi problémák, amik globálisan a társadalomban jelen vannak. Mind a használók, mind a dolgozók körében többséget alkot a női nem, minek következtében speciálisabb problémakezelésre van szükség (váratlan családi gondok => betegszabadság, helyettesítés; egészségügyi kérdésekre való fokozottabb érzékenység => helyileg és központilag is szabályozható légtechnikai rendszer). 6 A könyvtártól beszerzett adatok alapján 7 uo. 12

13 4.3.Látogatók napi eloszlása 8 Hétköznap a legmagasabb látogatószám általában 13:00 és 17:00 óra között van, legkevesebben 19:00 és 20:00 között lépnek be a könyvtárba, de a könyvtár látogatottsága a reggel 10:00 órás nyitástól az este 20:00 órás zárásig folyamatos. A szombati napon a hétköznaphoz hasonlóan alakul a látogatottság a 16:00 órás zárásig. 4.4.Napi látogatottság 9 A könyvtárba lépő látogatók száma átlagosan 5000 fő. 5.A könyvtár gazdálkodása Bevételek A könyvtár bevételeinek egy részét különböző támogatásokból kapja, főként az államháztartásból ( ezer Ft). A többi bevétel többek között adódik az áru- és készletértékesítésből ( ezer Ft), a dokumentumok kölcsönzéséből ( ezer Ft), a beiratkozási díjakból ( ezer Ft), a szolgáltatások ellenérték bevételéből ( ezer Ft), illetve egyéb sajátos bevételből (pl. bérbeadás) ( ezer Ft). A es év összes költségvetési bevétele ezer Ft volt. 5.2.Kiadások Főbb kiadási tételek a személyi juttatások ( ezer Ft), könyvtári dokumentumok beszerzése ( ezer Ft), egyéb készletbeszerzések, mint pl kávézó árubeszerzése, tisztitószerek, karbantartási anyagok, számítástechnikai segédanyagok beszerzése ( ezer Ft). A költségek egy jelentős részét alkotják az energia-költségek ben a gázenergia szolgáltatás, a villamos energia szolgáltatás, a távhő és melegvíz szolgáltatás, az egyéb fűtés és a víz és csatornadíjak összesen ezer Ft-ba kerültek. Emellett még jelentősek a karbantartási költségek ( ezer Ft), a számítástechnikai szolgáltatás díja ( ezer Ft), a távközlési és telefon díj ( ezer Ft). 8 u.o. 9 u.o es adatok alapján a teljes könyvtárra vonatkozóan. 13

14 6.Értékek Speciális értékek a különböző dokumentumok (könyvek, nyomtatott zenei dokumentumok, hang- és képdokumentumok, elektronikus dokumentumok, stb.) 7.Biztonság 7.1.Könyvek ellenőrzése, nyilvántartása (rádiófrekvenciás technológia) Az állomány nyilvántartását RFID (rádiófrekvenciás) rendszer végzi. Ez lehetővé teszi a kölcsönzés és visszavételezés automatizálását, a jobb leltári nyilvántartást és biztonsági ellenőrzést. A könyvtári RFID rendszer nyilvántarthatja az olvasó történetét, a könyv életciklusát. A rendszer úgy működik, hogy az olvasó az önkiszolgáló kölcsönzési állomáshoz megy, amely mellső lapjában RFID leolvasót tartalmaz. Meglengeti a kártyáját a lap felett, amely azonosítja, és megnyitja kölcsönzési számláját. A könyveket a lapra teszi, amely leolvassa az információt, és kikölcsönzött állapotra programozza át a címkéket. Ezután a könyvek riasztás nélkül kivihetők a kijárati érzékelő kapun át. A kinyomtatott elismervény tartalmazza a kölcsönzési határidőt, a meghosszabbított határidőt, és egyéb adatokat. Ha a könyvet nem léptették ki, a kijáratnál megszólal a riasztó, a berendezés jelzést ad az információs pultnak. A könyvet az RFID rendszerrel követik nyomon. Amikor a könyv bekerül a könyvtárba, azonosító számot kap, és beléptetik a könyvtár adatbázisába. Ezután a polcra helyezik, és aktiválják a kölcsönzési rendszerben. A könyvtáros a leltározást kézi leolvasóval végezheti. A leolvasót végiglengetik a polcok mentén, és az felveszi a könyvek egyedi jeleit. Így a hibásan elhelyezett könyvek is megtalálhatók. Az RFID rendszer bevezetése kapcsolatot igényel az integrált könyvtári rendszerrel. A rendszer a könyvvisszaadás automatizálására is lehetőséget ad. A könyvet a visszaadó nyílásban elhelyezett RFID leolvasó egység azonosítja, majd a mögötte levő tároló ládába kerül. Az állomás automatikusan visszaveszi a könyveket, törli őket az olvasó kölcsönzési számlájáról, és újra aktiválja a biztonsági funkciót. Az RFID rendszernek számos előnye van. Például a kölcsönzési pultnál nincsenek sorok, vagy jelentősen rövidülnek, a személyzetnek kevesebb az ismétlődő munkája (és feszültsége), és többet foglalkozhat a használókkal. Az RFID rendszer használata fokozza a könyvtári biztonságot, csökkennek az anyag- és kezelési költségek (egy címke kettő vagy három helyett), lehetséges a rendszeres állomány-ellenőrzés és adatbázis-frissítés, automatizálhatók a rendezési és továbbítási funkciók, könnyen megkereshetők a hibásan elhelyezett könyvek. 14

15 Ezzel ellentétben a régi elektromágneses rendszer manuálisan működött. A könyvtárosnak kellett hatástalanítania a könyvbe rejtett mágnescsíkot, az olvasó ezután tudta kivinni az épületből. A mágnescsík nem hordozott információt sem a könyvről, sem arról aki kikölcsönözte. Az FSZEK esetében ez a technológiai átállás létszámleépítés nélkül, csupán munkaerő átcsoportosítással ment végbe. 7.2.Beléptető rendszer Az épület bejárhatóságának korlátozására a főkulcsos rendszerhez hasonló kártyaleolvasós módszer szolgál. Minden dolgozó saját kártyája tartalmazza a hatáskörébe tartozó helyiségekbe való belépési jogosultságát. 7.3.Adatvesztés kockázatainak csökkentése (számítógépes rendszer védelme áramkimaradás esetén) Áramkimaradás esetén két biztonsági áramfejlesztő egység áll rendelkezésre, amely biztosítani tudja a központi szoftver folyamatos áramellátását az adatvesztések kiküszöbölése érdekében, illetve a menekülő útvonalak elektromos ellátását. Az áramfejlesztőre való átállás időtartamát akkumulátorok hidalják át. 7.4.Tűzvédelem (oltórendszer, füstmentesítés) Az épület tűzvédelmét sprinkler - rendszer biztosítja. A tűzjelző megszólalása esetén a felelős könyvtári dolgozó a jelzés helyszínére siet, hogy mebizonyosodjon a riasztás valódiságáról. Téves riasztáskor pár perc áll rendelkezésére, hogy kézi úton kikapcsolja a rendszert, mielőtt a vízpermetezés beindul. Ez a késleltetett rendszer a könyvek védelmét szolgálja. Tényleges riasztás esetén a tűzgátló ajtók automatikusan lezárulnak, a menekülési útvonalak pedig megnyílnak. A menekülő lépcsőház füstmentesítését egy padlástérben elhelyezett nagyméretű ventillátor végzi, amely fentről fújja be a levegőt a lépcsőtérbe. 8.Kiszervezett tevékenységek, külső érdekeltségek 8.1.Büfé üzemeltetése A könyvtár saját üzemeltetésű büfét tart fenn, amely mögött nincs anyagi érdek, ennek köszönhetően alacsonyak az árak, ami a vonzza és egyben marasztalja is a látogatókat. 15

16 9. Stratégia A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2002-ben a 2008-ig terjedő időszakra középtávú stratégiai tervet készített, amelyben a hazai és a nemzetközi trendekkel összhangban határozta meg a működtetés céljait és a fejlesztés irányait. A terv különös hangsúlyt helyezett az emberek élethelyzetének változására, a növekvő információs igényekre, a civil társadalom megerősödésére, kulturális kezdeményezésekre, a tanulás felértékelődésére, a művelődés/műveltség értékének változására, a hagyományos könyvtári funkciók megőrzésére, a megújulásban az információs központ szerepre, a kultúraközvetítés megváltozására. A könyvtár fejlesztési programját a szervezet, az ellátó rendszer, a szolgáltatások, a dologi (épületek, eszközök, költségvetés) és a humán erőforrások összehangolt átalakítására alapozta. A tervidőszak éveiben érzékelhető minőségi változás következett be a város közkönyvtári ellátásában: valamennyi tagkönyvtár a hagyományos funkciói mellett információs feladatkörrel bővülve tölti be szerepét. A fejlesztések eredményeként a korszerű szolgáltatások rendszerbe foglalásával jó adottságokkal rendelkező tagkönyvtárak hálózata alakult ki. (forrás: ) 10. Interjú (a könyvtár büféjében) 1. Honnan hallott a könyvtárról? Diáklány: Barátaitól. Öreg néni: Anyja hozta el gyermekkorában. Tanár: Feleségétől. Diák1: Volt barátnőtől. Diák2: TV/Hírek 2. Járnak ismerősei, családtagjai a könyvtárba? Diáklány: Csoporttársai Öreg néni: Nem élnek Tanár: Gyermekei, felesége, kollegái Diák1: Igen, csoporttársai is. Diák2: Nem 3. Milyen céllal látogatta meg a könyvtárat? Diáklány: Tanulni Öreg néni: Szereti a helyet. Régi folyóiratokat olvas. Tanár: Hoz vissza könyveket, kölcsönöz, adatot gyűjt. Diák1: Vizsgákra tanul. Diák2: Szakdolgozathoz adatot gyűjt. 4. Mi a véleménye a könyvek nyilvántartására használt rádiófrekvenciás technológiáról? 16

17 Diáklány: Praktikus. Öreg néni: Nem ért ért hozzá. Tanár: Néha nem érzékel elsőre. Diák1: Nem használja. Diák2: Egyszerű. 5. Megtalálta azt a könyvet vagy zenei anyagot amit keresett? Diáklány: Nem keresett Öreg néni: Nem keresett. Tanár: Megtalálta Diák1: Nem keresett. Diák2: Megtalálta. 6. Mi a véleménye a higiéniáról? Diáklány: Megfelelő Öreg néni: Tiszta Tanár: Elfogadható Diák1: Jó Diák2: Látszik, hogy alaposan takarítanak. 7. Mi a véleménye a könyvek állapotáról? Diáklány: Jó állapotú Öreg néni: Látszik, hogy vigyáznak a könyvekre. Tanár: Volt összefirkált könyv. Diák1: Nem néz könyvet. Diák2: Kitűnő 8. Mi a véleménye a számítógépek működéséről? Diáklány: Lehetnének gyorsabbak a gépek, túl bonyolult a kártyás internethozzáférés. Öreg néni: Nem használja. Tanár: Nem használja. Diák1: Hangosak, lassúak a gépek. Diák2: Nem bomlik össze a netkapcsolat ezért biztonságban vannak az adatai. 9. Szívesen visszajönne? Mindannyian szívesen visszajárnak. Összefoglalás: A vendégek sokféle céllal látogatják a könyvtárat de abban egyet értenek, hogy megfelelő a higiénia, jó a könyvek állapota és mindenki szívesen jönne vissza újra. A rádiófrekvenciás technológia jól bevált, csak néha vannak érzékelési problémái melyek frissítéssel valószínűleg kijavíthatók. A gyenge pont a számítógéppark. A gépek lassúak, hangosak és bonyolult az internethozzáférés. Az lehet a probléma oka, hogy az amortizáció miatt vásárolt új gépek elavultak. 17

18 10. Összehasonlítás Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Tevékenységi köre a FSzEK-hez képest (forrás: ) Az államháztartási szakrenedelet alapján hasonló tevékenységi csoportba tartozik a két intézmény, hiszen mindkettő egy nyilvánosan látogatható közkönyvtár feladatköreit látja el. Ehhez képest az OMIKK egy szakkönyvtár és egyetemi könyvtár is egyben. Ebből következik, hogy speciális elvárásoknak is meg kell, hogy feleljen és speciális feladatokat is el kell, hogy lásson. Ilyen például, hogy országos szakkönyvtárként feladata, hogy segíti az országhatáron túli magyar nyelvű műszaki éstermészettudományos képzést nyújtó egyetemek könyvtárait feladataik ellátásában, hogy adatbázisokat épít és szolgáltat, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) Nemzetközi Nukleáris Információs Rendszer (INIS) hazai' központjaként adatfeldolgozói és szolgáltatói feladatokat lát el,hogy eredményeit közleményekben, konferenciákon és hírlevélben ismerteti. Egyetemi könyvtárként pedig: szakirodalommai, valamint szakirodalmi információval látja el az Egyetem oktatóit, kutatóit, hallgatóit, dolgozóit, és könyvtári eszközökkel az általános műveltség terjesztésére és elmélyítésére törekszik, biztosítja a megfelelő tanulási és kutatási körülményeket, részt vesz a könyvtárak közötti bel- és külföldi dokumentum-, valamint információcserében, ellátja az Egyetem publikációs adatbázisának (BME PA) adminisztrációs teendőit. Nyilvános szakkönyvtárként a feladatai: - gyűjti - a Gyűjtőköri Szabályzatában meghatározott módon - a műszaki, társadalom- és természettudományok dokumentumait elektronikus és nyomtatott formában külföldről és belföldről, - részt vesz az országos gyűjtőköri, konzorciális együttműködésekben és ellátja az ebből ráháruló feladatokat, - referens gyűjteményei számára az általános tájékozódást szolgáló bibliográfiákat, enciklopédiákat, lexikonokat, szótárakat és fontosabb kézikönyveket, adatbázisokat szerez be Egyetemi könyvtárként: -gyűjti az Egyetemen oktatott és kutatott tudományterületek irodalmát -gyűjti az Egyetem polgárainak tanulmányaihoz és általános műveltségük elmélyítéséhez szükséges könyvtári dokumentumokat 18

19 Az OMIKK Szervezeti felépítése (forrás: ) Az ábrán látszik, hogy az OMIKK felépítése jóval összetettebb struktúrának tűnik, mint a FSzEK szervezeti felépítése. Az OMIKK egy önálló szervezet saját vezetéssel, irányítással. A Szabó Ervin könyvtár, mint szervezet felépítésében a Központi Könyvtár egy szervezeti egység, nem pedig ő maga a szervezet. Ezért lehetséges az, hogy egy összetettebb rendszer egy egységeként tud nagyon egyszerű felépítésű lenni. Mindkét intézmény nagy közkönyvtár, hasonló funkciókat látnak el, hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, így mint szervezet is hasonlóak. Közös bennük, hogy mindkettő felépítésében szerepel egy osztály, mely a könyvbeszerzési és feldolgozási osztály(omikk), ez nagyban megegyezik a kölcsönzési és raktározási osztállyal(fszek). A másik megegyező egység a tájékoztatási osztály. Ezeken az általános osztályokon kívül a speciális saját profiljuknak megfelelő osztályok vannak mindkét intézményben. A vezetése egyértelműen az OMIKK-nak egyszerűbb, hiszen összesen a könyvtár és a levéltár igazgatásáról van szó. A FszEK esetében a különböző tagkönyvtárak vezetése, regionális könyvtárak és tanácsadó testületek is ide tartóznak. 11.Felmerülő problémák, hiányosságok: 11.1.Néhány, a látogatók által észlelt hiányosság és a lehetséges megoldások: - A könyvtárban megszűntették az alagsori, nagyobb méretű ruhatárat, helyébe önkiszolgáló ruhatári szekrényeket helyeztek, de mivel a felső ruhatárban nincs elegendő hely, így sokszor rákényszerülnek a látogatók a szekrények használatára. A könyvtár mindezt azzal magyarázta, hogy a megszorító intézkedések miatt kénytelen volt az ún. alsó hagyományos ruhatárat megszűntetni, mert ezzel az intézkedéssel hat ruhatáros munkáját tudták kiváltani. Megoldás: egy nagyobb, megfelelő méretű ruhatár kialakítása a földszinten, mely kevesebb munkaerőt igényel, így olcsóbb a fenntartása. Az önkiszolgáló 19

20 ruhatári szekrények leköltözhetnének az alagsorba, ahol kamerás megfigyeléssel visszaszorítható a visszaélések száma. Ha alaprajzilag nincs is lehetőség a bővítésre, a ruhatár fogasrendszerét, bútorzatát átalakítva, vertikális irányba terjeszkedve növelni lehetne annak befogadóképességét. - Nincs külön pelenkázó vagy úgynevezett baba-mama szoba, így a kisgyermekes anyák nem tudják hol tisztába tenni illetve megetetni gyermeküket. A könyvtár megoldásként a mozgássérültek számára fenntartott földszinti mosdó előterében elhelyezett pelenkázó asztalt illetve etetés céljából a gyermekkönyvtár kisebbik helyiségét javasolta. Megoldás: tervezés során szem előtt kell tartani a különböző korcsoportok és társadalmi osztályok eltérő igényeit. A könyvtárat több kisgyermekes szülő is látogatja, így egy pelenkázó elhelyezése nélkülözhetetlen. Utólagos megoldásként egy, a vizesblokkok közelében kialakított pelenkázó helyiség megoldást jelenthetne. - Az egyik fapadlózatú olvasóteremben a székhúzások miatti gyakori zaj zavarja az olvasókat, ráadásul a padlóburkolatot is jelentősen rongálja. Megoldás: a padlóburkolatok megválasztásánál figyelembe kell venni a későbbi használatból eredő problémákat. Egy olvasóteremben, ahol az emberek csendre vágynak, kellemetlen a székek tologatásából származó zaj, a tűsarkú cipők hangos kopogása. Nem feltétlenül szükséges a burkolat teljes cseréje, ami a műemléki környezetben nem is lehetséges. Olcsóbb, egyszerűbb és gyorsabb megoldást jelenthet a székek lábára ragasztható bútorcsúsztató filc, mely védi a padlót is és a zajhatást is csökkenti. Költségét tekintve székenként már akár 40,- Ft-ból is megoldható, így jóval kedvezőbb megoldás, mint egy esetleg padlócsere. Mivel bejárásunk alkalmával nem véltünk felfedezni semmilyen egyéb, komolyabb problémát, így az átalakítás előtti hiányosságokat, és azok megoldásait ismertetjük a továbbiakban. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1998 és 2001 közötti bővítéssel egybekötött rekonstrukciója során egy méretében, funkcióiban, szolgáltatásaiban és szemléletében is korszerű, nagyvárosi könyvtárrá alakult. 20

21 1952-től ugrásszerűen megnőtt a könyvtár igénybevétele. Hiába növelték belső átalakításokkal az olvasótermi férőhelyek számát, az igényeket egyre nehezebben lehetett kielégíteni. Az igazi megoldást a régi épületek bővítéssel egybekötött rekonstrukciója jelentette. A palota hegyesszögű alaprajzához a Reviczky utcai oldalon egy XIX. század végén épült egykori lakópalotát, a Baross utcai oldalon egy lebontott kétszintes épület helyén új, 8 szintes épületrészt kapcsoltak. Ezek szerves egységéből született az új, kötetes, mintegy m2 alapterületű könyvtáregyüttes. 11 A rekonstrukció előtt a palota főkapuján át egy rideg, sötét lépcsőelőtérbe lépett a látogató, ahol egy igen nyomasztó ruhatári sorbaállás várta, hogy utána az igen sötét főlépcsőn keresztül eljusson a lepusztult, elpiszkolódott kölcsönző terembe. A sötét épületrészek sok helyen problémát jelentettek, melyek megoldásra vártak. Tetőtéri alaprajz. Jobb oldalon a meglévő épületek, a bal felső sarokban pedig a patkó alakú belső udvarral rendelkező új épületszárny látható. Metszet Az új épületrész lefedése egy negatív kúp formájú íves tetővel kedvezőbb benapozást biztosított a belső udvarban található terasz és játszóterem számára. A három különböző épületet a tervező világos, nyílt terekkel kapcsolta össze, így vált a könyvtár jól működő egésszé. A MATESZ építésziroda tervei alapján az épületben a földszinttől a tetőtérig maximális benapozás biztosítható. A homorúan ívelő tető lehetővé teszi, hogy a napfény a nap bármely szakában bejusson a tetőtérbe, ahol irodákat alakítottak ki a központi könyvtár és a 70 kerületi fiók könyvállományával kapcsolatos adatfeldolgozás elvégzéséhez. Az új szárny patkó alaprajzú tetőszerkezetét végig tetőtéri ablakok tagolják. A tetőtéri ablakok egymás mellé és fölé sorolásával, valamint a tetőgerinc közelében elhelyezett felülvilágítókkal az Az elkészült belső tér. A meglévő tetőtér átalakítása ( ) 21

22 építész kiegyenlített fényviszonyokat teremtett az egylégterű, nagy mélységű irodákban. 12. Jótanácsok építészmérnök hallgatóknak: Úgy gondoltuk, hogy a tanulmány végére megpróbálunk néhány jó tanáccsal szolgálni az építészhallgatók, illetve mindazok számára, akik könyvtár tervezésébe, építésébe kezdenek. Mindenképpen figyelembe kell ilyenkor venni a következő szempontokat: 12.1.Elsődleges feladat a könyvtár típusának meghatározása (azaz a funkció fontossága): A könyvtárak minősítés szerint: nemzeti könyvtár: az adott nemzet minden dokumentumának gyűjtése, rendszerezése a feladata tudományos és szakkönyvtár: egy-egy tudományág, szakterület információs igényeinek a kielégítése a fő feladatuk közművelődési könyvtár: feladatuk, hogy szolgáltatásaikkal minden állampolgár számára biztosítsák a művelődés, a tájékozódás lehetőségét. Alapozó jellegű szolgáltatást nyújtanak a lakosság széles rétegeinek. felsőoktatási könyvtár: feladata az egyetemi oktató-nevelő munka támogatása, valamint az egyetemeken folyó tudományos kutatómunka kiszolgálása iskolai könyvtár: a tanárok és a diákok számára biztosítja az iskolai munkához szükséges dokumentumokat. Kialakítása szerint lehet: Zárt, raktári rendszerű: az olvasók és a dokumentumok közötti kapcsolatot a katalógus teremti meg. Ez a rendszer a dokumentumok számára fokozott védelmet biztosít. Szabadpolcos: az olvasók közvetlenül hozzáférnek a polcokon tárolt dokumentumokhoz. Vegyes rendszer: a könyvtár legnépszerűbb dokumentumai szabadpolcos rendszerben vannak, de a ritka és fokozott értéket képviselő könyvek zárt raktári rendszerben kerülnek elhelyezésre. Az általunk ismertetett Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest legnagyobb közművelődési könyvtára, és egyben országos szakkönyvtár is, ezáltal látogatói köre igen széles skálán mozog, így minden társadalmi osztálynak és korcsoportnak az igényeit ki kell, hogy elégítse Tervezési szempontok: 22

23 tágas bejárat (lehetőleg egy, de az minél nagyobb) megfelelő méretű ruhatár a bejáratnál világos, nyitott, könnyen áttekinthető térkapcsolatok akadálymentesítés lakosság minden rétegének szabad mozgását lehetővé tevő, otthonos olvasói terek egy, az épületben elhelyezett büfé nagyban hozzájárul a látogatók kényelméhez az olvasó, a könyvtáros és a könyv útjának határozott elkülönítése olvasói területek felfűzése a nagyobb forgalmútól a nyugodtabb, elmélyültebb használatot biztosító terekig változatos terek, amelyek alkalmasak az egyedi elmélyülésre vagy a csoportos foglalkozásra, alkalmazkodnak a kutatók, a hallgatók, a tanárok igényeihez elegendő számú mosdó külön a személyzet és külön a látogatók részére pelenkázó és akadálymentes mosdó kialakítása is többszintes épület esetén a pince- és padlásterek tehermentesítése a fő funkcióktól szintenkénti szolgálati pontok elhelyezése az információs, tájékoztató rendszereknek elegendő hely biztosítása gépészet helyigényének figyelembe vétele épületszerkezetek statikai méretezése (könyvek, berendezések figyelembe vétele) tűzvédelem betörés és lopás elleni védelem lehetséges megújuló energiaforrások betervezése szelektív hulladékgyűjtés betervezése az épületbe Végezetül álláspontunk szerint mindenképpen érdemes az alábbiakat is figyelembe venni: Ernst Neufert: Építés- és tervezéstan Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTÉK 13. Munkanapló Dátum Tevékenység március 16. megalakul a csapat április 3. lehetséges témák felvetése április 16. végleges épület kiválasztása/kapcsolatfelvétel 23

24 2012. április 19. helyszín bejárása április 24. kérdések összeállítása a könyvtár felé május 2. megérkeznek a válaszok május 3. feladatok kiosztása május 9. közös munka május 12. végleges összeállítás május 13. leadás 14. Munkacsoport Munkacsoportunk kissé nehézkesen, de megalakult. A legtöbben nem ismertük egymást, de legalább lehetőségünk adódott új embereket megismerni. Első lépésként elindítottunk egy -levelezést, majd pedig felvetettük a lehetséges témákat: Sportmax 1 és Szabó Ervin Könyvtár. Melyek közül hamar választottunk, mivel a könyvtár vezetősége nagyon segítőkésznek bizonyult. A munka során alapelvünk a kevés személyes találkozó és annál több -es egyeztetés bizonyult, amely úgy tűnik sikeres volt, hiszen megszületett a tanulmány! 15. Függelék Könyvtári minőségfejlesztés könyvtári korszerűsítés 24

25 A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának fejlesztési projektje Teljesítménymutatók a magyar könyvtári rendszerben Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatán nyert forrásból kidolgozta a az intézményre vonatkozó minőségfejlesztési mutatókat. 25

26 Általános megjegyzések: A teljesítménymutatók kidolgozáshoz szükséges adatokat döntően a könyvtári statisztika forrásaiból nyertük. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár több mint 60 tagkönyvtárból és egyéb szolgáltató szervezetből (nyomda, kötészet, műszaki ellátó szervezet, stb.) álló intézmény, amelyben a szervezeti egységek részleges költségvetési önállósággal rendelkeznek, de a teljesítménymutatók kiszámításához szükséges költségvetési adatok nem jeleníthetők meg. Ezért általában arra törekedtünk, hogy a költségvetéshez kötődő mutatókat az intézmény egészére, illetve a közös teljesítményre vetítsük ki. A FSZEK nagyságrendje miatt számos olyan gazdasági funkciót integrál szervezetébe, amelyet a kisebb könyvtárak fenntartói szolgáltatásként megkapnak Az egyes mutatók számításnál lehetőség szerint legalább három-négyévnyi időtartamot vettünk figyelembe, mert az egyes évek adatai önmagukban nagyfokú viszonylagosságot hordoznak (nagyobb beruházás, alkalmai támogatás, sikeres pályázati év, stb.) Néhány esetben tanulságosnak tűnt több évtizednyi trend bemutatása is. A költségszámítási mutatóknál feltétlenül számolni kell azzal, hogy a költségvetési intézmények gazdálkodási kereteit továbbra is jelentősen befolyásolja a fenntartók finanszírozási magatartása, az infláció, a szolgáltatás alapjait meghatározó dokumentumbeszerzés költségeinek alakulása. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy itt mindig a költségvetés egészét vizsgáltuk és a figyelem terjedhetett ki az intézményi költségvetés belső szerkezetére, különösen annak két meghatározó elemére, a bérköltségre és a fenntartási kiadásokra. Pár esetben a mutatóban rejlő lehetőségek felvillantása miatt kiléptünk a könyvtár belső köréből és a FSZEK adatait a könyvtári rendszer egyéb könyvtáraival elsősorban a megyei könyvtárakkal vetettük össze. A mutatók nagy részének esetében igen összetett szolgáltatási teljesítménnyel állunk szemben, amely érdemi kibontására nincs lehetőség, ezért a leírtakat csak az elsődleges számba vétel igényével közöljük. Emellett azonban néhány téma részletes kidolgozására sor került, mint pl. a raktári kérések teljesítése, vagy a dokumentumbeszerzés vizsgálata. A könyvtár technológiáját lényegesen meghatározó integrált számítógépes rendszer naplózott adatai további teljesítménymutatók kidolgozását tennék lehetővé. Ezekből néhányat bemutatunk, de az egységes feldolgozás miatt az adatok többségénél megmaradunk a könyvtári rendszerben általánosan használható adatoknál. A vizsgált minőségfejlesztési mutatók 1. A közönség mint használó A mutató meghatározása: A a használók száma a szolgálandó/vagy célközönségből B a szolgálandó közönség/vagy célközönség létszáma Képlet: A/B*100 Az adatok forrása: Budapest portál és a FSZEK statisztikai adatai 26

27 Munkamódszer: Az alábbi táblázatban rögzített mutatók a kérdéskör egyszerű megközelítéséhez nyújtanak támpontot. Év Budapesti lakosok száma Regisztrált könyvtárhasználók száma Mutató % ,3 Jelen vizsgálatban a különböző szegmensek közül a gyermekek, mint kiemelten fontos célközönség adatait rögzítettük külön, azonban tervezzük, hogy a közeljövőben ennél pontosabb, differenciáltabb számbavételre kerül sor. A célközönséget és a szolgálandó közönséget a intézmény szervezeti és működési szabályzata általánosságban rögzíti. i A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár alapvető feladata Budapest közönségének közkönyvtári ellátása. Ebben a megközelítésben a szolgálandó közönség a főváros lakossága, amely mennyiségi és demográfiai jellegzetességei miatt igen differnciált igényt támaszt a könyvtári ellátással szemben. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ennek az összetett feladatnak természetesen egy szeletét vállalhatja teljes körűen a közkönyvtári ellátást. Ezt a feladatot csak egy különböző szolgáltatási szintekre strukturált könyvtári hálózat képes ellátni. Ez jelenleg 65 tagkönyvtár ezért az egyes tagkönyvtáraknak sajátos cél-és szolgálandó közönsége lehet. Egy részletesebb elemzésnek ki kellene terjednie arra, hogy Budapest igazgatási, gazdasági, oktatási, turisztikai, valamint igen nagy lélekszámú agglomeráció központja, illetve régióközpont. Ezeket az ún. másodlagos szolgáltatási funkciókat nem a FSZEK látja el önállóan, figyelembe kell venni az igen sok gonddal küzdő felsőoktatási könyvtári hálózatot, illetve azt a szakkönyvtári rendszert is, amelyik a fővárosban jelenleg működik. A valós teljesítményt a fővárosban működő különböző könyvtártípusok közös vizsgálatával lehetne megállapítani. A fővárosban jelentős számú nemzetiségi/kisebbségi lakosság található. Ezek ellátását csak részlegesen lehet felvállalni, hiszen sehol sem képeznek zárt populációt. A könyvtár használói között a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó tanuló, munkavállaló külföldiekkel is számolni kell. A könyvtár az országos könyvtári rendszerben betöltött funkciója alapján hagyományosan a társadalomtudomány szűkebben a szociológia területén a tudományos kutatás sajátos célközönségét is kiszolgálja. Ebből következően az ODR-funkció közelebbről nem meghatározható országos célközönséget is jelent. A könyvtár tradicionálisan vállalja a főváros helyismereti irodalmának gyűjtését is ezzel szintén sajátos célközönség szolgálatában áll. A fővárosban koncentrálódott nagy számú népesség miatt a célközönség további jelentős csoportjait alkotják a különböző kedvezményezettek: 27

28 o Pedagógusok o Közgyűjteményi, közművelődési dolgozók o Oktatási rendszerből Felsőoktatási diákok Gyermekek o Nyugdíjasok o Fogyatékosok Látás- és halláskárosultak Mozgáskorlátozottak A cél- és a szolgálandó közösségek ellátásának megszervezéséhez, az ellátás hatékonyságának méréséhez, értékeléshez feltétlenül figyelemmel kell lenni arra, hogy nem statikus tényezővel állunk szemben, hanem a különféle társadalmi-gazdasági változások miatt számban, szolgáltatási igényben dinamikusan változó használói körrel. Az utóbbi két évtizedben a főváros lakónépessége a nyolcvanas évek végéig emelkedett és a csúcs időszakban meghaladta a 2 milliót, több százezres ideiglenes itt lakó népességet is eredményezve. A kilencvenes évek elejétől a lakónépesség és az állandó lakosság egyaránt csökkenni kezdett, amely folyamat mindmáig tart. A jelenlegi mély pont szerint nem éri el az 1,7 milliót. Közben a lakó- és az állandó népesség közötti olló is szűkült, és 2003-ban már alig kimutatható különbségre csökkent. Összességében ez azt eredményezte, hogy a lakóhelyi ellátás cél- és szolgálandó közösségének lélekszámában közel félmilliós fogyás következett be. Arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a könyvtár egyik kiemelten kezelendő szolgálandó népességcsoportjában, a 14 év alatti gyerekeknél, a lakosság általános változásánál is drasztikusabb a változás, hiszen számuk ről re csökkent ii, ez 58%-os index. Ugyanebben az időszakban az állandó népesség indexe 85,9%. 28