Magyarország Veszélyes áru szállítás helyzete: törvénykezés, intézményi háttér, veszélyes áru áramlás

Átírás

1 Magyarország Veszélyes áru szállítás helyzete: törvénykezés, intézményi háttér, veszélyes áru áramlás 1 Törvényi szerkezet / háttér Magyarország veszélyes árukat elsősorban közúton, vasúton és belvízen szállít. Kisebb mértékben érintett a légi és a multimodális szállítások kapcsán a tengeri veszélyes áru szállításban is. A szállítások lebonyolításához adottak az EU előírásoknak is megfelelő jogszabályok. Közúti szállítás - Magyarország 1979-ben csatlakozott a veszélyes áru közúti szállítására vonatkozó Európai Egyezményhez (ADR). Ezt az 1979 évi 19. törvényerejű rendelettel hirdették ki /20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet/. Ennek módosítására 2007-ben került sor, a évi CXX számú törvénnyel (ezzel Magyarországon a veszélyes áruk szállításának szabályozása a legmagasabb jogszabály alkotási szintre emelkedett), ami egyben az ADR 2007 évi módosításait és kiegészítéseit is kihirdeti. - A belföldi közúti közlekedés törvényi alapját az évi I. törvény a közúti közlekedésről képezi, ami tartalmazza az ADR belföldi alkalmazásának lehetőségét. - A veszélyes áruk szállítására és ellenőrzésére vonatkozóan további jogszabályok is alkalmazásra kerülnek: - az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet ( KRESZ ) a veszélyes árut szállító járművek közúti közlekedésének feltételeit határozza meg. - a 6/1990. (IV.12.) KöHéM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit adja meg, külön is foglalkozva a veszélyes árut szállító járművekkel. - a 113/2004. (IX.23.) GKM rendelet a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról az ADR által üresen hagyott terület közúti szabályozását oldja meg, a magyar közúti szállítási stratégia részeként. - a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit szabályozza, összehangolva az ADR előírásaival. - a 101/1996. (VII: 12.) Kormányrendelet illetve az azt módosító 240/2005. (X. 27.) Kormányrendelet, a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanítási szóló Bázeli Egyezmény kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról. - a 191/2001. Kormányrendelet a polgári célú robbanóanyagok szállításáról. - a 155/2003. Kormányrendelet a polgári célú pirotechnikai anyagok szállításáról. - a 14/1997. KHVM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról. 1

2 - a 35/1996 BM rendelet a tűzveszélyes veszélyes áruk szállításáról (OTSZ), módosította a 26/2005. (V. 28.) BM rendelet. - a 2/2002. (I.23.) BM rendelet a töltött gázpalackok szállításáról. - a 45/2005. (VI. 23.) GKM rendelet a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről. - az 1/2002. (I.11.) Kormányrendelet illetve az azt jelentősen módosító 60/2007. (III. 31.) Kormányrendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról. - az 57/2007. (III. 31.) Kormányrendelet a közúti szállításokhoz kapcsolódó egyes szabálytalanságok díjtételeiről. Vasúti fuvarozás - A nemzetközi veszélyes áru vasúti szállítására vonatkozó megállapodásnak Magyarország 1986-óta részese. A COTIF kihirdetése (a RID a COTIF B Függelék 1. sz. melléklete) az évi 2. törvénnyel történt meg. - Belföldi alkalmazásának a 4/1987. (IV.13.) KM rendelet teremtette meg az alapját. Az új COTIF (Vilnius ) kihirdetése a évi LXXVII. törvénnyel történt meg, aminek belföldi alkalmazását a 66/2007. (VII. 05.) GKM rendelet teszi kötelezővé. - A vasúti közlekedés keleti vonalára (SZMGSZ) vonatkozó megállapodást a 2134/2001. (VI. 15.) Kormány Határozat hirdette ki és a 170/2002. (VIII. 7.) Kormányrendelettel került alkalmazásra. - Magyarország tagja az OTIF-nak is. Belvízi szállítás - Magyarországon a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállítására vonatkozó szabályzatot a 2/1982. (II. 22.) KPM rendelet tette a magyar jogrendszer részévé. Utolsó módosítását a 32/2005. (VI. 2.) GKM rendelet törvényesítette. - A belvízi szállításra vonatkozóan én hatályba lépett a CMNI (belvízi árufuvarozási szerződések), majd ezt a területet a Magyar Országgyűlés a évi CXLI törvénnyel a legfelsőbb jogalkotói szinten is szabályozta. - Az új ADN megerősítéséről a Magyar Országgyűlés döntött, a 11/2004. (III.10.) Országgyűlési Határozattal. 2

3 A Magyar Kormány a veszélyes áruk vasúton, közúton vagy belvízen történő szállításának biztonságosabbá tétele érdekében, összhangban az EU erre vonatkozó előírásaival, a 2/2002. (I. 11.) Kormányrendelettel kötelezővé tette a biztonsági tanácsadói rendszer bevezetését és meghatározta a tanácsadói képesítés megszerzésének feltételeit. A 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet, illetve az azt módosító 39/2005. (VI. 11.) GKM rendelet meghatározza a képzés és vizsgáztatás szabályait 2007 végéig 825 fő képzésére került sor. Közülük 823 fő ADR, 41 fő RID, 15 fő ADN területre érvényes képesítéssel rendelkezik. 572 tanácsadó tevékenykedik aktívan és 1211 vállalkozás foglalkoztat Veszélyes Áru Szállítási Biztonsági Tanácsadót. A képzés és ellenőrzés illetékes hatósága az NKH és az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága. Légi szállítás - Az ICAO-TI (Chikagói Egyezmény) elfogadására Magyarországon 1971-ben került sor, az évi 25. törvényerejű rendelettel. Ennek módosítását is kihirdette a 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet, - A Magyar Kormány ezt kiegészítette a 26/1999. (II. 12.) Kormányrendelettel, amely a légi fuvarozás és ezen belül természetesen a veszélyes áruk szállításának szabályairól rendelkezik. - A 2007 évi módosításokat a (a függeléket) évi XLVI. törvény hirdette ki. Tengeri szállítás - A SOLAS Egyezményt (Életbiztonság a tengeren) Magyarország 1980-ban hirdette ki, a 16/1980. (V. 23.) Minisztertanácsi rendelettel. Ezt megerősítette a évi XI. törvény, és kihirdetésre is került a 35/201. (X. 12.) KöViM rendelettel. - Ezzel párhuzamosan a évi X. törvény és a 34/2001. (II. 12.) KöViM rendelet elfogadta és kihirdette a MARPOL-t (tengerszennyezés) is. A törvényi háttár megteremtése mellet amely elsősorban a konkrét árumozgásokat szabályozza, megteremtése mellett Magyarország igyekszik hosszú távon is a veszélyes áruk szállításának stratégiai hátterét létrehozni. Ezt elsősorban a következő dokumentumok biztosítják: - A 19/2004. (III. 26.) Országgyűlési határozat a Magyar Szállítási Politikáról (http), ami közti időszakra határoz meg pontos irányokat. - A fenti határozat végrehajtására összpontosít a Közlekedési Operációs Program, ami minden elemében a http eredményességét célozza. - Előkészítés alatt van a Szállítás Fejlesztésére vonatkozó Egységesített Stratégia (USTD), ami hosszú időre meghatározza az ország áruszállítási elképzeléseit. 3

4 2 Intézményi háttér Intézmény Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Nemzeti Közlekedési Hatóság a GKM hatósági szerve (NKH) Szervei: Központi Hivatal, Kiemelt ügyek igazgatósága, Regionális igazgatóságok A Közlekedési Főfelügyelet és területi szerveit től a korábbi 19 megyei közlekedési felügyelet helyett 7 regionális igazgatóságba szervezték át. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium /Végrehajtásban résztvevő szervei a Rendőrség/ Rendőrhatóság hatósági szállítási engedély kiadása, veszélyes árut szállító jármű közúti és telephelyi ellenőrzése, Veszélyes áru ellenőrzésében résztvevő hatóságok Nemzeti Közlekedési Hatóság, Katasztrófavédelem. Rendőrség, Határőrség (a 2008-as integrációval beolvadt a rendőrségbe, jogaival és kötelezettségeivel együtt), Vám és Pénzügyőrség, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szervei: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (MKI), Tűzoltóság, Felelősség A veszélyes áruk szállításáról, ellenőrzéséről szóló jogszabályok előkészítéséért, a jogszabályokban meghatározottak értelmezéséért. Kapcsolatot tart az ENSZ és az EU illetékes bizottságaival. Illetékes hatóság a veszélyes áruk szállítása terén. Országos jogkörben irányítja és ellátja a veszélyes áruszállítás ellenőrzését közúton és telephelyen. Illetékes hatóságként végzi a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos értékelő-, elemző tevékenységet. Együttműködik a társ minisztériumokkal a veszélyes árukra és veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabályok kidolgozásában. ORFK Igazgatásrendészeti Főosztály meghatározott eseteiben engedélyt ad ki az 1-es és 7-es osztályba tartozó veszélyes áru nemzetközi vagy belföldi szállításához. Ellenőrzési jogkörüket az 1/2002. (I. 11.) Kormányrendelet biztosítja. A Közlekedési Hatóság, a Rendőrség a Határőrség és a Vámhatóság a Kk.tv. 20. illetve 44. -a alapján is kompetens ellenőrző hatóság. A veszélyes áru katasztrófák megelőzése érdekében megelőzési elhárítási gyakorlatokat szervez, terveket készít a veszélyhelyzetek megelőzésére, felszámolására, önállóan végzi esetenként együttműködve az ellenőrző társhatóságokkal a veszélyes áru 4

5 Polgári védelem. szállítás közúti és telephelyi ellenőrzéseiben, végzi a veszélyes áru balesetek következményeinek felszámolását, a környezetben okozott szennyeződések mentesítését. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Atomenergia Hivatal (OAH) MÁV Zrt., GYSEV Zrt..pl. Magyar Vasúti Hivatal Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete (BTE) Verik (Vegyipari Riasztási és Információs Központ) Szakhatóságként működik közre, a radioaktív anyagok szállításában, sugár egészségügyi szempontból!. Elbírálja a szállítási kérelmeket és járműveket. A területileg illetékes ÁNTSZ által kiadott szállítási engedélyeket kérelemre országos és/vagy nemzetközi érvényességűvé terjeszti ki. Illetékes hatóság a radioaktív anyagok csomagolása és szállítása tekintetében. Magyar Államvasutak Zrt, és pl. a Győr- Sopron-Ebenfurt Zrt. vasúti társaságok, amelyek vonalaikon felelősséggel biztosítják a RID előírásainak betartását a veszélyes áruk vasúti fuvarozásában ben alapították a vasúti szereplők versenyének ösztönzésére, illetve a tisztességes verseny védelme érdekében. A korábbi Közúti Koordinációs Igazgatóság alapjaira alapították. Ez a központ koordinál minden szállítási projektet (tervezés, ellenőrzés, figyelés, stb.), az EU támogatta KÖZOP része. A Veszélyes áru szállítási tanácsadók egyesülete 2006-ban alakult.- javítani. Jelenleg tagsága (135 fő) felügyeli a magyar vállalkozások közel 40%-t. Támogatja az ellenőrző hatóságok tevékenységét. az OKF -el együttműködési megállapodás kötött, folyamatban van az együttműködési megállapodás az ORFK val és a VPOPval az érintettek részére rendszeres tájékoztatást, továbbképzést, szakmai segítségnyújtást, tanácsadást, konferenciákat szervez. Vegyipari gazdálkodó szervezeteknél (7 helyen) telefonos és helyszíni tanácsadás, helyszíni kárelhárítás. Komplett cselekvési tervekkel rendelkezik a HAVARIA helyzetek kezelésére. 5

6 Hungária Veszélyes Áru Mérnöki Iroda Meghatározó a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók és ügyintézők képzésében. Az ellenőrző hatóságok (OKF, VPOP, NKH, Rendőrség) munkatársainak képzésében és továbbképzésében részt vesz! 6

7 3 Jelenlegi helyzet és adatok a veszélyes áru forgalomról Magyarországon Magyarországon a veszélyes áruk nagy részét közúton illetve vasúton szállítják. A legfontosabb útvonalak nemcsak belföldi, hanem a tranzit forgalom számára is nyitottak. 1. ábra Magyarországi tranzit utak hálózata 2. ábra Legfontosabb belföldi szállítási útvonalak 7

8 3. ábra Magyarország vasúthálózata A követésre kötelezett áruk esetében útvonal kijelölési határozat alapján kerültek szállításra az áruk. Az útvonal kijelölések számának fokozatosan növekedését az EU-ba lépés után rövid visszaesés követte, majd a tendencia ismét emelkedett. Az útvonalkijelölések száma db IV. né III. né II. né I. né ábra Útvonal kijelölési határozatok számának alakulása 8

9 Ezek az áruk csak azokat a kijelölt határátkelőket vehették igénybe, amelyek védőtöltéssel felszerelt ADR-es parkolóval is rendelkeznek. Záhony Rajka Csengersima Ártánd Rédics Letenye Drávaszabolcs Tompa Röszke Nagylak 5. ábra ADR-es parkolóval rendelkező határátkelők Gyula A hatósági szakemberek képzést kapnak a veszélyes áru ellenőrzések végrehajtására. Ebben tevékenyen részt vesz a Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete is. Az ellenőrzéseket elsősorban az alábbi hatóságok speciálisan képzett emberei végzik az adott keretlétszámmal: a) Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága kb.250 fő. b) Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság kb.160 fő. c) Nemzeti Közlekedési Hatóság kb. 200 fő. d) Rendőrség kb (a Határőrségtől integrálódott) fő. A végrehajtott ellenőrzésekről hatóságonként közlünk adatokat, általában a már lezárt 2006-os évig. Tájékoztatásul a 2007 évi adatokra vonatkozóan a hatóságok mindenhol emelkedésről számoltak be. 9

10 Vám- és Pénzügyőrség ADR ellenőrzések száma 6. ábra A VPOP által végzett ellenőrzések 2006-ig Az ellenőrzéseket elsősorban a határátlépések illetve a mélységi ellenőrző csoportok által végzett közúti ellenőrzések kapcsán hajtották végre. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény /Kk. tv./ alapján folytatott ellenőrzések hatékonyságát és a prevenciót jelentős mértékben növelte a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 57/2007. (III.31.) kormányrendelet /bírságkatalógus/, valamint egyes kapcsolódó új jogszabályok és módosítások május 1-jei hatályba lépése. A 2007-es évben 292 db szabálytalan ADR szállítmány került felderítésre db szállítmányellenőrzésből. A 2006-os év 70/24347 db szabálytalan szállítmányai számához és arányához képest ez jelentős növekedés. A bírságbevétel a korábbiakhoz képest drasztikus bírságtételek amelyek az EU-ban egyébként közepes nagyságúnak számítanak miatt többszörösére nőttek. Az EU belső határok életbe lépése (2004. máj.01) kapcsán felkészítették embereiket a belső ellenőrzésekre és ennek kapcsán létrehozták az ún. Mélységi Ellenőrző Csoportokat. Az ellenőrzési helyek mind a belföldi mind a tranzit szállításokat érintik. A jelentős számú képzéseknek köszönhetően bár az ellenőrzések száma csökken, a felderített szabálytalanságok száma nő. A korábbiakhoz (jelentős nem EU többség) képest jelentős a hovatartozás tekintetében az eltolódás a szabálytalan EU fuvareszközök számára vonatkozóan. Ez részben magyarázható azzal, hogy Románia és Bulgária január 1-én vált EU taggá. A szabálytalansági kategóriák megoszlása tekintetében stagnálás tapasztalható, bár a legsúlyosabb kategória tekintetében kismértékű csökkenés is kimutatható. Szabálytalanságok megoszlása 2007-ben Nemzeti megoszlás szerint Kategóriák szerint Összesen Magyar EU Nem EU I. kateg. II. kateg III. kateg

11 Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Az OKF által végrehajtott veszélyes áru ellenőrzések Ellenőrzött gépjárművek száma (db) II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé Ell. gj ábra Az OKF által ellenőrzött járművek Hibás szállítások alakulása Érintettség / év Magyar 34% 27% 20% 14% Külföldi 25% 31% 29% 21% Összes 33% 27% 22% 15% 9. ábra Az ellenőrzött járműveken talált szabálytalanságok arányai 11

12 Az ellenőrzések értékelése azt mutatja, hogy bár több járművet ellenőriznek, a szabálytalanságok száma csökken. A magyarországi szakmai munka színvonalának emelkedését jelzi a belföldi szabályszegések csökkenő aránya. A hiányosságok típus szerinti megoszlása egyéb 10% okmányok 28% felszerelések 35% szállítás módja 7% jelölések 20% 10. ábra Az ellenőrzésekkel felderített szabálytalanságok típusai Nemzeti Közlekedési hatóság A Nemzeti Közlekedési Hatóság a szállítással közvetlen kapcsolatban tevékenykedő hatóság Magyarországon. Komplex közúti ellenőrzéseket végez, amelyeknek része a veszélyes áru szállítását végző járművezetők, járművek és a kísérő okmányok alkalmasságának a vizsgálata. Ellenőreik évente 2 alkalommal vesznek részt továbbképzésen, ahol aktívan jelen vannak hatósági jogkörrel nem rendelkező civil szervezetek (pl. BTE, HVESZ). A Nemzeti Közlekedési Hatóság teljes jogkörű hatóságként végez ADR-es ellenőrzéseket. Ezen ellenőrzések tapasztalatai minden év végén összegzésre kerülnek. 12

13 A járművek forgalomba helyezésének helye Belföldi Eu tagállam Nem EU tagállam Összesen Ellenőrzött járművek száma Kiszabott büntetések száma Veszélyes áruk mennyisége (kg) Elvégzett ellenőrzések száma SZABÁLYTALANSÁGOK TÍPUSA AZ ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK ALAPJÁN Szabálytalanság típusa Belföldi Eu tagállam Nem EU tagállam Összesen Ell.jegyzék 14. pontja Ell.jegyzék 16. pontja Ell.jegyzék 17. pontja Ell.jegyzék 18. pontja Ell.jegyzék 19.pontja Ell.jegyzék 20. pontja Ell.jegyzék 21. pontja Ell.jegyzék 22. pontja Ell.jegyzék 23. pontja Ell.jegyzék 24. pontja Ell.jegyzék 25. pontja Ell.jegyzék 26. pontja Ell.jegyzék 27. pontja Ell.jegyzék 28. pontja Ell.jegyzék 29. pontja Ell.jegyzék 30. pontja Ell.jegyzék 31. pontja Ell.jegyzék 32. pontja Ell.jegyzék 33. pontja Ell.jegyzék 34. pontja Ell.jegyzék 35. pontja Ell.jegyzék 36. pontja Összesen KISZABOTT BÜNTETÉSEK TÍPUSA ÉS SZÁMA Büntetés típusa Belföldi Eu tagállam Nem EU tagállam Összesen Szabálysértési eljárás Közigazgatási bírság Feltartóztatás Egyéb Összesen ábra A veszélyes árut szállító járművek NKH általi 2006-os ellenőrzéseinek összegzése 13

14 A járművek forgalomba helyezésének helye Belföldi Eu tagállam Nem EU tagállam Összesen Ellenőrzött sz. egységek száma Szabálytalan sz.egységek száma Veszélyes áruk mennyisége (kg) Feltartóztatott sz. egységek száma SZABÁLYTALANSÁGOK TÍPUSA AZ ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK ALAPJÁN Szabálytalanság típusa Belföldi Eu tagállam Nem EU tagállam Összesen Ell.jegyzék 11. pontja Ell.jegyzék 13. pontja Ell.jegyzék 14. pontja Ell.jegyzék 15. pontja Ell.jegyzék 16.pontja Ell.jegyzék 17. pontja Ell.jegyzék 18. pontja Ell.jegyzék 19. pontja Ell.jegyzék 20. pontja Ell.jegyzék 21. pontja Ell.jegyzék 22. pontja Ell.jegyzék 23. pontja Ell.jegyzék 24. pontja Ell.jegyzék 25. pontja Ell.jegyzék 26. pontja Ell.jegyzék 27. pontja Ell.jegyzék 28. pontja Ell.jegyzék 29. pontja Ell.jegyzék 30. pontja Ell.jegyzék 31. pontja Összesen SZABÁLYTALANSÁGOK SZÁMA KOCKÁZATI KATEGÓRIÁK SZERINT Belföldi Eu tagállam Nem EU tagállam Összesen I. kockázati kategória II. kockázati kategória III. kockázati kategória Összesen KISZABOTT BÜNTETÉSEK TÍPUSA ÉS SZÁMA Büntetés típusa Belföldi Eu tagállam Nem EU tagállam Összesen Szabálysértési eljárás Közigazgatási bírság Figyelmeztetés Egyéb Összesen ábra A veszélyes árut szállító járművek NKH általi 2007-es ellenőrzéseinek összegzése 14

15 Az NKH Központi Hivatala köteles az éves jelentést a tárgyévet követő 12 hónapon belül az Európai Közösségek Bizottsága számára megküldeni. A legutolsó jelentés a 2006-os évről szól. REPORT Checks on the transport of dangerous goods by road Hungary/2006. Place of registration of vehicles Country of ch. Other EU Non-EU Total Number Numb. of transp. units checked Numb. of transp. units not conf. to ADR Numb. of transp. units immobilised Number of infringements noted, according to risk category Country of ch. Other Eu Non-EU Total Number Risk category I Risk category II Risk category III Total Number Number of penalties imposed, according to penalty type Country of ch. Other Eu Non-EU Total Number Caution Fine Other Total number Estimated total quantity of dangerous goods transported by road: t 13. ábra A Magyar Köztársaság területén 2006-ban hatóságok által végzett ellenőrzések összegzése A veszélyes áru szállítások ellenőrzésének jelentősége megnőtt, párhuzamosan az azt végző hatóságok felelősségével. Intézkedéseik a szabálytalan vagy illegális szállítások kiszűrését, a professzionális és egységes ellenőrző rendszer kialakítását célozza. Ezt segítik a fentebb már felsorolt központi jogszabályok is, amelyek előkészítésében aktívan részt vesznek az azt alkalmazók is! Az ellenőrzések mellett a gépjárművezető képzés terén Európa egyik legszigorúbb követelményekre épülő rendszere működik Magyarországon. Ez meg is látszik a járművezetők által végzett munka szakmai színvonalán. A képzés terén az illetékes hatóság a Nemzeti Közlekedési Hatóság. Mint hatóság nem csak a járművezetőket, hanem a képzést végző szervezeteket is szigorú ellenőrzés alatt tartja. 15

16 Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság A Haváriára való felkészülés terén a szakhatóságok komplett tervekkel rendelkeznek. Ezen a téren az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint illetékes hatóság jár az élen. Döntő szerepe van a balesetek hatásainak csökkentésében, a lakosság védelmének biztosításában. Előfordulás Eset % Eset % Eset % Eset % Háztartás ,5 Ipar ,3 Mezőgazdasá g ,7 Szállítás ,5 Egyéb Összesen ábra Az OKF beavatkozásainak száma veszélyes anyagok jelenlétében A fentiekből kiderül, hogy a veszélyhelyzetek száma folyamatosan nő. A növekvő esetszám megfelelő kezelésében speciális szolgálatok is besegítenek, amelyek egyegy terület működtetőinek igényeit elégítik ki (lásd. pl. VERIK). 4 Értékelés, következtetések Magyarországon, a veszélyes áruk biztonságos szállításához szükséges EU konform törvényi háttér rendelkezésre áll. Megfelelő tervek és eszközök állnak rendelkezésre az ország bármely pontján kialakuló rendkívüli események kezelésére. A veszélyes áru ellenőrzések száma nőtt, az ellenőrzést végző hatóságok felkészültsége erősödött. Az ellenőrzések többsége közúton történik, de elsősorban az NKH és OKF együttműködésének köszönhetően folyamatosan nő a telephelyi ellenőrzések száma. Az említett hatóságok ezt a tendenciát folytatni kívánják. A veszélyes áru szállítási folyamatban résztvevő társaságok többsége alkalmaz veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót. A hatósági ellenőrzéseket ennek az előírásnak a betartására fokozni kívánják. A veszélyes áru szakma kezdeményezésére Megalakult a biztonsági tanácsadók szakmai egyesülete, a BTE. Munkáját a veszélyes áru szállítás magas fokú biztonságának érdekében fejti ki. Célja, hogy tevékenységével, ismeretterjesztő, tájékoztató rendezvényeivel támogassa a biztonság érdekében tevékenykedő szakemberek munkáját. Ellenőrzési pontok kijelölése szükséges az országban, ahol adottak a veszélyes áru ellenőrzések feltételei. A hatóságok (pl. OKF) rendelkeznek belső végrehajtási utasítással az ellenőrzésekre vonatkozóan. A veszélyes áruk szállításával kapcsolatban a hatósági ellenőrzések és nyilvántartások elsősorban a közútra fókuszálnak. Feltétlenül szükséges valamennyi közlekedési ágazat teljesítményét szigorúbban felügyelni. 16

17 Az alábbi nyilvántartásokat indokoltnak tartjuk közzétenni: - éves veszélyes áru forgalom, lebontva közlekedési ágazatokra - kiemelt témák szerinti nyilvántartások: - éves teljes forgalom 1 osztály, - éves teljes forgalom 7 osztály, - éves teljes árumozgás veszélyes hulladékok terén, - nagy közbiztonsági kockázattal rendelkező áruk, - összehasonlító táblázat osztályok nélkül a teljes mennyiségről, elkülönítve a tranzit és a belföldi szállítást, - speciális szektorok (pl. üzemanyag) nyilvántartása, - összefoglalás az ellenőrzésekről, feltárt szabálytalanságokról, megoszlásukról (belföldi, nemzetközi), szankcionálásról. - veszélyes áru események száma és értéke (nemzetközi lejelentés alatti értékek esetén is!). 5 Referenciák A jelentés adatait az illetékes hatóságok szakemberei szolgáltatták a Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesületének közreműködésével. A felsorolása nem teljes, de mindenképpen alkalmas az információs háttér kellő szélességének demonstrálására. 1. Gazdasági Közlekedési Minisztérium Nemzeti Közlekedési Hatóság 3. Országos Rendőr-főkapitányság 4. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 6. Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Egyesülete 17