BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV (Az SZK Hivatalos Közlönye, 85/2005., 88/2005.-jav., 107/2005.-jav., 72/2009. és 111/2009. szám)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV (Az SZK Hivatalos Közlönye, 85/2005., 88/2005.-jav., 107/2005.-jav., 72/2009. és 111/2009. szám)"

Átírás

1 BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV (Az SZK Hivatalos Közlönye, 85/2005., 88/2005.-jav., 107/2005.-jav., 72/2009. és 111/2009. szám) ÁLTALÁNOS RÉSZ Első fejezet ALAPRENDELKEZÉSEK Nincs bűncselekmény és büntetés, ha törvény nem írja elő 1. szakasz Senkire sem szabható ki büntetés vagy más büntetőszankció olyan cselekményért, amelyet elkövetése előtt törvény nem nyilvánított bűncselekménnyé, és senkire sem szabható olyan büntetés vagy büntetőszankció, amilyent a bűncselekmény elkövetése előtt nem írt elő törvény. Nincs büntetés bűnösség nélkül 2. szakasz Büntetés és figyelmeztető intézkedés csak arra az elkövetőre szabható ki, aki bűnös a bűncselekmény elkövetésében. A büntetőjogi kényszer alapja és korlátja 3. szakasz A bűncselekménnyé nyilvánításnak, a büntetőszankciók előírásának és alkalmazásának az alapja és korlátja az ember és az alapvető társadalmi értékek védelme, továbbá az a mérték, amelyre a bűncselekmények leküzdéséhez szükség van. A büntetőszankciók és általános céljuk 4. szakasz (1) A büntetőszankciók a következők: büntetés, figyelmeztető intézkedés, biztonsági intézkedés és nevelőintézkedés. (2) A büntetőszankciók előírásának és kimondásának az általános célja az olyan cselekmények leküzdése, amelyek sértik vagy veszélyeztetik a büntetőjogilag védett értékeket. (3) Büntetőszankció nem szabható ki olyan személyre, aki a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be 14. életévét. Nevelőintézkedés és más büntetőszankció a fiatalkorúra külön törvényben előírt feltételekkel mondható ki. 1

2 Második fejezet A SZERB KÖZTÁRSASÁG BÜNTETŐTÖRVÉNYÉNEK A HATÁLYA A büntetőtörvény időbeli hatálya 5. szakasz (1) A bűncselekmény elkövetőjére a bűncselekmény elkövetése idején hatályos törvényt kell alkalmazni. (2) Ha a bűncselekmény elkövetése után egyszer vagy többször módosul a törvény, az elkövetőre nézve a legenyhébbet kell alkalmazni. (3) Az olyan bűncselekmény elkövetőjére, amelyet bizonyos időtartamra szóló törvény minősít, azt a törvényt kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az elkövető ellen mikor folyik az eljárás, hacsak az a törvény másként nem rendelkezik. A büntetőtörvény hatálya Szerbia területén 6. szakasz (1) A Szerb Köztársaság büntetőtörvénye mindazokra érvényes, akik a területén követnek el bűncselekményt. (2) Szerbia büntetőtörvénye érvényes a hazai hajón elkövetett bűncselekményre is, függetlenül attól, hogy a hajó a bűncselekmény idején hol tartózkodott. (3) Szerbia büntetőtörvénye érvényes a hazai polgári légi járművön repülés közben vagy a hazai katonai légi járművön elkövetett bűncselekményre is, függetlenül attól, hogy a légi jármű a bűncselekmény idején hol tartózkodott. (4) Ha az 1 3. bekezdés szerinti esetekben külföldön megindult vagy lezárult a büntetőeljárás, Szerbiában csak a köztársasági ügyész engedélye alapján indulhat meg a bűnüldözés. (5) Ha az 1 3. bekezdés szerinti elkövető külföldi, a bűnüldözés a kölcsönösség alapján átengedhető a külföldi államnak is. Szerbia büntetőtörvényének hatálya bizonyos, külföldön elkövetett bűncselekmények esetében 7. szakasz Szerbia büntetőtörvénye érvényes mindazokra, akik külföldön a és szakasz szerinti bűncselekményeket követik el és a 223. szakasz esetében akkor, ha a hamisítás tárgya hazai pénz. Szerbia büntetőtörvényének hatálya, ha a szerbiai állampolgár külföldön követ el bűncselekményt 8. szakasz 2

3 (1) Szerbia büntetőtörvénye a szerbiai állampolgárra akkor is érvényes, ha a 7. szakasz szerintiek kivételével külföldön követ el bűncselekményt, de Szerbia területén tartózkodik, vagy ha kiadják Szerbiának. (2) Szerbia büntetőtörvénye az 1. bekezdés szerinti feltételekkel érvényes arra az elkövetőre is, aki a bűncselekmény elkövetése után válik szerbiai állampolgárrá. Szerbia büntetőtörvényének hatálya, ha külföldi személy külföldön követ el bűncselekményt 9. szakasz (1) Szerbia büntetőtörvénye érvényes arra a külföldire is, aki Szerbia területén kívül Szerbia vagy állampolgára ellen követ el bűncselekményt, még ha nem a 7. szakasz szerinti bűncselekményekről van is szó, ha Szerbia területén tartózkodik, vagy ha kiadják Szerbiának. (2) Szerbia büntetőtörvénye érvényes arra a külföldire is, aki külföldi állam vagy külföldi személy ellen külföldön követ el olyan bűncselekményt, amely miatt az elkövetés országának törvénye szerint ötévi börtönbüntetés vagy súlyosabb büntetés szabható ki, ha Szerbia területén tartózkodik, és nem adják ki a külföldi államnak. Ha ez a törvénykönyv másként nem rendelkezik, a bíróság ilyen esetben nem szabhat ki súlyosabb büntetést, mint amekkorát az elkövetés országának a törvénye előír. A külföldön elkövetett bűncselekmény miatti üldözés külön feltételei 10. szakasz (1) A 8. és 9. szakasz szerinti esetben nem indul meg a bűnüldözés, ha: 1/ az elkövető teljesen letöltötte külföldi büntetését; 2/ az elkövetőt jogerős bírósági ítélet felmentette, vagy büntetése elévült vagy elengedték; 3/ a beszámíthatatlan elkövetővel szemben külföldön végrehajtották a megfelelő biztonsági intézkedést; 4/ a bűncselekmény miatti bűnüldözéshez a külföldi törvény szerint a sértett magánindítványára van szükség, ilyen indítvány viszont nincs. (2) A 8. és 9. szakasz szerinti esetben csak akkor indul meg a bűnüldözés, ha a bűncselekményt az elkövetés országának a törvénye is bünteti. Ha a 8. és 9. szakasz szerinti esetben az elkövetés országának a törvénye nem bünteti az adott bűncselekményt, a bűnüldözés csak a köztársasági ügyész engedélye alapján indulhat meg. (3) Ha a 9. szakasz 2. bekezdése szerinti esetben olyan cselekményről van szó, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általános elvei szerint bűncselekménynek volt tekintendő, a bűnüldözés Szerbiában a köztársasági ügyész engedélye alapján megindulhat, függetlenül attól, hogy az elkövetés országának milyen a törvénye. A külföldi előzetes fogva tartás és büntetés beszámítása 11. szakasz 3

4 Az előzetes fogva tartás, a szabadságtól bűncselekménnyel kapcsolatban vagy kiadatási eljárás folyamán való megfosztás, továbbá az elkövető által külföldi vagy nemzetközi büntetőbíróság ítélete alapján letöltött büntetés beszámít a hazai bíróság által ugyanazért a bűncselekményért kiszabott büntetésbe, ha pedig nem azonos büntetésfajtákról van szó, a beszámítás a bíróság értékelése alapján történik. A jogi személyek felelőssége a bűncselekményekért 12. szakasz A jogi személyek bűncselekményekért viselt felelősségét, valamint a bűncselekményekért járó büntetést külön törvény szabályozza. E törvénykönyv általános részének a hatálya 13. szakasz A törvénykönyv általános részében foglalt rendelkezések az e törvénykönyv és más törvények szerinti összes bűncselekményre érvényesek. Harmadik fejezet A BŰNCSELEKMÉNY 1. Általános rendelkezések a bűncselekményről A bűncselekmény 14. szakasz (1) A bűncselekmény törvény által bűncselekménnyé nyilvánított jogellenes és felróható cselekmény. (2) Nincs bűncselekmény, ha a jogellenesség vagy a felróhatóság ki van zárva, még ha a bűncselekmény összes törvényben előírt ismérve meg is valósult. Mulasztással elkövetett bűncselekmény 15. szakasz (1) Mulasztással elkövetett az a bűncselekmény, amelyről a törvény kimondja, hogy bizonyos cselekmény elmulasztása, azaz a nemtevés bűncselekmény. (2) Nemtevéssel olyan bűncselekmény is elkövethető, amelyet a törvény tevésnek nyilvánít, ha az elkövető a köteles tevékenység elmulasztásával valósította meg a bűncselekmény ismérveit. A bűncselekmény elkövetésének ideje 16. szakasz 4

5 (1) A bűncselekmény elkövetésének ideje az az idő, amikor az elkövető tett vagy köteles lett volna tenni valamit, függetlenül attól, hogy a cselekmény következménye mikor állt be. (2) A társtettes a bűncselekményt akkor követte el, amikor tett vagy tennie kellett volna valamit. A bűncselekmény elkövetésének helye 17. szakasz (1) A bűncselekménynek helye az is, ahol az elkövető tett vagy tennie kellett volna valamit, de az is, ahol a cselekmény következménye részben vagy teljes egészében beállt. (2) A kísérlet elkövetésének helye az is, ahol az elkövető tett valamit, de az is, ahol elképzelése szerint a következménynek be kellett volna állnia, vagy beállhatott volna. (3) A társtettes a bűncselekményt ott is elkövette, ahol a társtettesi cselekményt megtette. A csekély jelentőségű cselekmény 18. szakasz (1) Nem bűncselekmény az a cselekmény, amely megvalósítja ugyan a bűncselekmény ismérveit, de csekély jelentőségű. (2) A cselekmény csekély jelentőségű, ha a felróhatóság mértéke kicsiny, ha nincsenek káros következmények, vagy elhanyagolhatóak, és a büntetőszankciók általános célja nem követeli meg büntetés kiszabását. (3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései legfeljebb öt évi börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető bűncselekmény esetén alkalmazhatók. A jogos védelem 19. szakasz (1) Nem bűncselekmény az a cselekmény, melyre jogos védelem során kerül sor. (2) Jogos a védelem, ha az elkövető saját javait vagy mások javait fenyegető egyidejű jogtalan támadás elhárításához feltétlenül szükséges cselekményeket tesz. (3) A büntetés enyhíthető, ha az elkövető az elhárítás szükséges mértékét túllépi. Ha az elkövető a jogos védelem szükséges mértékét felindulás vagy ijedtség miatt lépi túl, fel is menthető. A végszükség 20. szakasz 5

6 (1) Nem bűncselekmény az a cselekmény, amelyet az elkövető végszükségből tesz. (2) Végszükségről van szó, ha az elkövető saját vagy mások javait egyidejű másként el nem hárítható veszélyből menti, ha a veszély előidézése nem róható a terhére, és cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek az elhárítására törekedett. (3) Ha az elkövető gondatlanságból maga idézte elő a veszélyt, vagy túllépte a védekezéshez szükséges mértéket, büntetése enyhíthető. Ha az elkövető a végszükséghelyzetben különösen enyhítő körülmények között lépte túl a szükséges mértéket, fel is menthető. (4) Nem állapítható meg végszükség annak a javára, akinek a veszély vállalása kötelessége. A kényszer és a fenyegetés 21. szakasz (1) Nem bűncselekmény az a cselekmény, amelyet elháríthatatlan kényszerítő erő hatására követnek el. (2) Ha a bűncselekményt nem elháríthatatlan kényszerítő erő vagy fenyegetés hatására követte el, az elkövető enyhébben büntethető. (3) Az 1. bekezdés szerinti esetben a bűncselekmény elkövetőjének az a személy tekintendő, aki az elháríthatatlan kényszerítő erőt gyakorolta. A bűnösség 22. szakasz (1) A bűnösség megléte akkor állapítható meg, ha az elkövető tettének elkövetésekor beszámítható volt, és szándékosan cselekedett, pedig tudatában volt, tudatában lehetett vagy tudatában kellett volna lennie, hogy cselekménye tilos. (2) Bűncselekményben való bűnösség állapítható meg akkor is, ha az elkövető gondatlanul járt el, de a törvény ezt is büntetni rendeli. A kóros elmeállapot (beszámíthatatlanság) 23. szakasz (1) Nem bűncselekmény az a cselekmény, amelyet beszámíthatatlan, azaz kóros elmeállapotban követnek el. (2) Beszámíthatatlan az az elkövető, aki elmebetegség, tudatzavar, értelmi fogyatékosság vagy más kóros elmeállapot miatt képtelen felismerni cselekményének a következményeit vagy képtelen irányítani cselekedeteit. (3) Ha a bűncselekmény elkövetőjének az a képessége, hogy felismerje cselekményének a következményeit, vagy hogy irányítsa cselekedeteit, a 2. bekezdés szerinti valamely állapot miatt lényegesen csökkent, enyhíthető a büntetése. Az előidézett beszámíthatatlanság 6

7 24. szakasz (1) Annak az elkövetőnek a bűnösségét, aki szeszes ital vagy kábítószer hatására, illetve más módon került olyan állapotba, hogy képtelen volt felismerni cselekményének a következményeit vagy irányítani cselekedeteit, az ilyen állapotot közvetlenül megelőző idő alapján kell megállapítani. (2) Ha az elkövető az 1. bekezdés szerinti körülmények esetén lényegesen csökkent beszámítási képességgel követett el bűncselekményt, ilyen alapon nem enyhíthető a büntetése. A szándékosság 25. szakasz Ha az elkövető tudatában volt cselekményének, és kívánta elkövetését, vagy ha tudatában volt, hogy elkövetheti a cselekményt, és ráállt, szándékosan követte el a bűncselekményt. A gondatlanság 26. szakasz Ha az elkövető tudatában volt, hogy cselekedete bűncselekménynek minősül, de könnyelműen bízott a következmények elmaradásában vagy abban, hogy meg tudja őket akadályozni, vagy ha nem volt tudatában, hogy cselekedetével bűncselekményt követhet el, habár az elkövetés körülményei és személyes tulajdonságai alapján köteles volt vagy köteles lett volna tudatában lenni e lehetőségnek, gondatlanságból követte el a bűncselekményt. A súlyosabb következményekért való felelősség 27. szakasz Ha a bűncselekmény súlyosabb következményekkel járt, s ezért a törvény súlyosabb büntetéssel büntethető, a súlyosabb büntetés akkor szabható ki, ha az elkövető a következmények tekintetében gondatlanul cselekedett, ha pedig szándékosan cselekedett, csak akkor, ha nem valósultak meg valamely más bűncselekmény ismérvei. A ténybeli tévedés 28. szakasz (1) Ha az elkövető elháríthatatlan ténybeli tévedésből követte el tettét, nem bűncselekményt követett el. 7

8 (2) A ténybeli tévedés akkor elháríthatatlan, ha az elkövető nem köteles és nem képes elkerülni a tévedést valamilyen, bűncselekmény ismérvét képező tényállási elem vagy megléte esetén a cselekményt engedélyezetté tevő tényállási elem tekintetében. (3) Ha az elkövető gondatlanságból volt ténybeli tévedésben, gondatlanságból elkövetett bűncselekményt követett el, ha a törvény az adott cselekményt bűncselekménnyé nyilvánítja. A jogban való tévedés 29. szakasz (1) Ha az elkövető jogban való elháríthatatlan tévedésből követte el tettét, nem bűncselekményt követett el. (2) A jogban való tévedés elháríthatatlan, ha az elkövető nem volt köteles tudni és nem tudhatta, hogy cselekménye tilos. (3) Ha az elkövető nem tudta, hogy cselekedete tilos, de tudnia kellett volna és tudhatta, enyhíthető a büntetése. 2. A kísérlet A kísérlet 30. szakasz (1) Aki szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be, kísérlet miatt büntetendő, ha a szóban forgó bűncselekmény a törvény szerint ötévi vagy azt meghaladó tartamú börtönbüntetéssel büntethető, más bűncselekmény esetében pedig csak akkor, ha a törvény kimondja, hogy a kísérlet is (2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét vagy enyhébb büntetést kell alkalmazni. Az alkalmatlan kísérlet 31. szakasz Ha az elkövető alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan tárgyon követi el a kísérletet, büntetése mellőzhető. Az önkéntes elállás 32. szakasz (1) Ha az elkövető kísérletbe kezdett, de a bűncselekmény folytatásától önként elállt vagy az eredmény bekövetkezését elhárította, mellőzhető a büntetése. (2) Az 1. bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni, ha az elkövető a bűncselekményt ellehetetlenítő vagy jelentős mértékben megnehezítő körülmények miatt vagy ilyen körülmények meglétének a vélelme miatt nem fejezte be cselekményét. 8

9 (3) Mellőzhető a társtettes, a felbujtó vagy a bűnsegéd büntetése is, ha önként meggátolja a bűncselekmény elkövetését. (4) Ha az elkövető az 1. és 3. bekezdés szerinti esetben valamely más, a tervezett bűncselekménytől független bűncselekményt befejezett, ugyanazon az alapon nem mellőzhető a másik cselekmény miatti büntetése. 3. A társtettesség és a részesség A társtettesség 33. szakasz Ha több személy az elkövetés cselekményében részt véve, szándékosan vagy gondatlanságból cselekedve bűncselekményt követ el, vagy ha közös döntést valóra váltva más szándékos cselekménnyel lényegesen hozzájárul a bűncselekmény elkövetéséhez, mindegyikükre a bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. A felbujtás 34. szakasz (1) Arra, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír, a bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. (2) Arra, aki mást olyan bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír, amelynek a törvény szerint a kísérlete is büntetendő, még ha a kísérlet el is marad, a bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. A bűnsegély 35. szakasz (1) Arra, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt, a bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni, de enyhébben is büntethető. (2) Bűnsegélynek elsősorban a következők tekintendők: tanácsadás vagy utasítás a bűncselekmény elkövetéséhez, a bűncselekmény elkövetési eszközének az elkövető számára való adása, a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges feltételek megteremtése vagy az akadályok elhárítása, a bűncselekmény, az elkövető, az elkövetési eszköz, a nyomok vagy a bűncselekménnyel szerzett tárgyak fedezésének előre való megígérése. A társtettesek felelősségének és büntethetőségének a határa 36. szakasz (1) A társtettes az elkövetett bűncselekmény miatt szándékának vagy gondatlanságának a mértéke szerint, a felbujtó és a bűnsegéd pedig szándékának a mértéke szerint felel. (2) Az elkövető bűnösségét kizáró okok (23., 28. és 29. szakasz) nem zárják ki a társtettes, a felbujtó vagy a bűnsegéd bűncselekményben való bűnösségét. 9

10 (3) Azok a személyes kapcsolatok, tulajdonságok és körülmények, amelyek alapján a törvény engedélyezi a büntetés alóli mentesítést vagy a büntetés kiszabásának a befolyásolását, csak annak az elkövetőnek, társtettesnek, felbujtónak vagy bűnsegédnek az esetében vehetők figyelembe, akinél ezek a kapcsolatok, tulajdonságok vagy körülmények megvannak. (4) A bűncselekmény lényeges ismérvét képező személyes kapcsolatoknak, tulajdonságoknak és körülményeknek nem kell feltétlenül meglenniük a felbujtó és a bűnsegéd esetében. Ha a felbujtónak vagy bűnsegédnek nincs ilyen minősége, büntetése enyhíthető. 4. A felbujtó és a bűnsegéd büntetése kísérlet esetén A kísérlet és az enyhébb bűncselekmény 37. szakasz (1) Ha a bűncselekmény csak kísérlet maradt, a felbujtó és a bűnsegéd kísérlet miatt (2) Ha az elkövető enyhébb bűncselekményt követ el, mint amire felbujtották, vagy amelyben segédkeztek neki, s ez a bűncselekmény része lenne, a felbujtó és a bűnsegéd az elkövetett bűncselekmény miatt (3) A 2. bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni, ha a felbujtó a 34. szakasz 2. bekezdése értelmében súlyosabban büntethető. 5. Külön rendelkezések a sajtó és más tömegtájékoztatási eszközök útján elkövetett bűncselekményekről A szerkesztő felelőssége 38. szakasz (1) Az információnak újságban, rádióban, televízión vagy más tömegtájékoztatási eszközben való közlésével elkövetett bűncselekmény elkövetője az információ szerzője. (2) Az 1. bekezdés rendelkezésétől eltérően az újság, rádió, televízió vagy más tömegtájékoztatási eszköz útján elkövetett bűncselekmény elkövetője a felelős szerkesztő, illetve az információ közlésekor őt helyettesítő személy, ha: 1/ az első fokú bíróságon folyó főtárgyalás befejezéséig a szerző ismeretlen marad; 2/ az információt a szerző jóváhagyása nélkül közölte; 3/ az információ közlésekor a szerző üldözésének tárgyi vagy jogi akadályai 10

11 voltak, és ezek továbbra is fennállnak. (3) A felelős szerkesztő vagy az őt helyettesítő személy mentesül a felelősség alól, ha a 2. bekezdés 1 3. pontjában felsorolt körülmények valamelyike tekintetében elháríthatatlan tévedésben volt. A kiadó, a nyomdász és a gyártó felelőssége 39. szakasz (1) A 38. szakasz szerinti feltételek megléte esetén az elkövető: 1/ a kiadó ha a bűncselekményt nem időnkénti nyomtatvány útján követték el, ha pedig nincs kiadó, vagy üldözésének tárgyi vagy jogi akadályai vannak, akkor a nyomdász, aki ezt tudta; 2/ a gyártó CD, gramofonlemez, magnetofonszalag és más auditív eszköz, nyilvános és magánvetítésre szánt film, diapozitív, videoanyag vagy más hasonló, nagyobb közönségnek szánt eszköz útján elkövetett bűncselekmény esetében. (2) Ha a kiadó, nyomdász vagy gyártó jogi személy vagy állami szerv, az elkövető a kiadásért, a nyomtatásért vagy a gyártásért felelős személy. A 38. és 39. szakasz alkalmazása 40. szakasz A 38. és 39. szakasz rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha e személyek a törvénykönyv általános rendelkezései szerint nem tekintendők bűnelkövetőnek. Az információforrás védelme 41. szakasz A 38. és 39. szakasz szerinti személyek nem tekintendők bűnelkövetőnek azért, mert a bírósággal vagy más illetékes szervvel nem közlik az információ szerzőjének kilétét vagy az információ forrását, kivéve, ha olyan bűncselekményről van szó, amelynek a büntetési tétele legalább ötévi vagy azt meghaladó tartamú börtönbüntetés, vagy ha erre az ilyen bűncselekmény elkövetésének a megakadályozásához feltétlenül szükség van. Negyedik fejezet BÜNTETÉSEK 1. A büntetés célja, a büntetési nemek és a büntetéskiszabás feltételei A büntetés célja 42. szakasz A büntetőszankciók általános célja (4. szakasz 2. bekezdés) keretében a 11

12 büntetés célja: 1/ annak megelőzése, hogy a bűnelkövető bűncselekményt kövessen el, és ráhatás, hogy a jövőben ne bűnözzön; 2/ ráhatás másokra, hogy ne bűnözzenek; 3/ a bűncselekmény társadalmi elítélése, az erkölcs erősítése és a törvénytisztelet fokozása. A büntetési nemek 43. szakasz A bűnelkövetőkre a következő büntetések szabhatók ki: 1/ börtönbüntetés; 2/ pénzbüntetés; 3/ közérdekű munka; 4/ a gépjármű-vezetői engedély bevonása. A fő- és mellékbüntetés 44. szakasz (1) A börtönbüntetés csak főbüntetésként szabható ki. (2) A pénzbüntetés, a közérdekű munka és a gépjármű-vezetői engedély bevonása fő- és mellékbüntetésként is kiszabható. (3) Ha egy bűncselekményre több büntetési tétel is van, csak egy lehet a főbüntetés. A börtönbüntetés 45. szakasz (1) A börtönbüntetés legrövidebb tartama harminc nap, leghosszabb tartama pedig húsz év. (2) Az 1. bekezdés szerinti börtönbüntetés kiszabása teljes években és hónapokban, legfeljebb hat hónapig pedig napokban is történik. (3) A legsúlyosabb bűncselekmények és a súlyosabb bűncselekmények súlyosabban minősülő esetei miatt az 1. bekezdés szerinti büntetéshez kivételesen harminc vagy negyven évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. A harminc vagy negyven évig terjedő börtönbüntetést teljes években kell kiszabni. (4) A harminc vagy negyven évig terjedő börtönbüntetés nem szabható ki arra, aki a bűncselekmény elkövetésekor nem töltötte be 21. életévét. (5) Az elítélt, akire egy évig terjedő börtönbüntetést szabtak ki, a bíróság a büntetés végrehajtását kimondhatja lakóhelyiségei elhagyásának tilalmaként, kivéve a büntetőszankciók végrehajtást szabályozó törvényben előírt eseteket. (6) Az elítélt, akire az e szakasz 5. bekezdésében előirányzott módon mondták ki a börtönbüntetés végrehajtását, és aki egyszer tizenkét óráig terjedő vagy kétszer hat óráig terjedő időtartamra önkényesen hagyja el lakóhelyiségét, a bíróság számára a börtönbüntetés megmaradt részének letöltését börtönben rendeli el. (7) A börtönbüntetésnek az e szakasz 5. bekezdésében előírt módon történő 12

13 végrehajtásának kimondása alkalmával a bíróság szem előtt tartja a végrehajtás műszaki lehetőségeit, valamint a büntetés kiszabása tekintetében jelentős egyéb körülményeket. (8) Az elítélttel egy háztartásban élők ellen házasság és a család ellen elkövetett bűncselekményért elítéltre nem mondható ki az e szakasz 5. bekezdésében előírt módon való börtönbüntetés végrehajtás. Feltételes szabadságra bocsátás 46. szakasz (1) A bíróság azt az elítéltet, aki börtönbüntetésének kétharmadát letöltötte, feltételes szabadságra bocsáthatja, ha a büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartása alapján indokoltan várható, hogy szabadon törvénytisztelő életmódot folytat, és büntetésének hátralevő idejéig nem fog újabb bűncselekményt elkövetni. A feltételes szabadságra bocsátásról való döntéskor figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés végrehajtása alatti magatartását, munkaképességétől függő munkakötelezettség- teljesítését és más olyan körülményeket, melyek arra utalnak, hogy a büntetés elérte célját. Nem bocsátható feltételes szabadságra az az elítélt, aki büntetésének letöltése idején a börtönbüntetés végrehajtó intézetből szökést kísérelt meg, vagy megszökött. (2) A bíróság a feltételes szabadságra bocsátásról szóló határozatában kimondhatja, hogy az elítélt köteles a büntetőjogi rendelkezésekben előirányzott kötelezettségeket teljesíteni. (3) Az 1. bekezdés szerinti esetben, ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, úgy tekintendő, hogy az elítélt letöltötte büntetését. A feltételes szabadság megszüntetése 47. szakasz (1) A bíróság megszünteti a feltételes szabadságot, ha az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás alatt egy vagy több bűncselekmény miatt hat hónapnál hosszabb börtönbüntetésre ítélik. (2) A bíróság megszüntetheti a feltételes szabadságot, ha az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás alatt egy vagy több bűncselekmény miatt hat hónapig terjedő börtönbüntetésre ítélik, illetve ha a bíróság által az e törvény 46. szakaszának 2. bekezdésével összhangban kimondott kötelezettségek valamelyikét nem teljesítette. A bíróság a feltételes szabadság megszüntetésekor különösen a bűncselekmények hasonlóságát és indítékát, továbbá a feltételes szabadság megszüntetését indokoló egyéb körülményeket veszi figyelembe. (3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a feltételesen szabadságolt felett a feltételes szabadságra bocsátása előtt elkövetett bűncselekmény miatt ítélkeznek. (4) Ha a bíróság megszünteti a feltételes szabadságot, a büntetést a 60. szakaszban és a 62. szakasz 2. bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával szabja ki, és figyelembe veszi a korábban kiszabott, már megállapított büntetést. Az elítélt által a korábbi ítélet alapján kitöltött büntetés beszámít az új büntetésbe, a feltételes szabadságon eltöltött idő pedig nem. (5) Ha a feltételesen szabadságoltat egy évnél rövidebb börtönbüntetésre ítélik, 13

14 a bíróság pedig nem szünteti meg a feltételes szabadságot, a feltételes szabadság azzal az idővel meghosszabbodik, amennyit az elítélt e büntetésből kitöltött. (6) Az 1 3. bekezdés szerinti esetekben a feltételes szabadság legfeljebb a lejártát követő két éven belül szüntethető meg. Általános rendelkezések a pénzbüntetésről 48. szakasz (1) A pénzbüntetés napi tételekben (49. szakasz) vagy határozott összegben (50. szakasz) szabható ki és mondható ki. (2) Nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt mellékbüntetésként akkor is kiszabható pénzbüntetés, ha a törvény nem írja elő, vagy ha a törvény szerint az elkövető börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő, a bíróság pedig főbüntetésként börtönbüntetést mond ki. Pénzbüntetés napi tételekben 49. szakasz (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy először meg kell állapítani a napi tételek számát, majd pedig az egynapi tételnek megfelelő összeget. A bíróság a pénzbüntetés mértékét úgy állapítja meg, hogy a napi tételek számát megszorozza az egynapi tétel összegével. (2) A pénzbüntetés legkisebb mértéke tíz, legnagyobb mértéke háromszázhatvan napi tétel. A bűncselekmény napi tételeinek számát az általános büntetéskiszabási szabályok (54. szakasz) alapján kell megállapítani. (3) A pénzbüntetés egynapi tételének az összegét úgy kell kiszámítani, hogy a bűnelkövető előző naptári évi bevételeinek és szükséges kiadásainak a különbözetét el kell osztani az év napjainak a számával. Az egynapi tétel összege legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer dinár lehet. (4) A bíróság a pénzbüntetés egynapi tétele összegének a meghatározásához adatokat kérhet bankoktól vagy más pénzintézetektől, állami szervektől és jogi személyektől, azok pedig kötelesek a kért adatokat kiszolgáltatni, nem hivatkozhatnak üzleti vagy egyéb titokra. (5) Ha a bűnelkövető bevételeiről és kiadásairól nem szerezhetők be hiteles adatok, vagy ha nincs bevétele, viszont van vagyona vagy vagyoni joga, a bíróság a pénzbüntetés egynapi tételének az összegét szabad mérlegelés alapján határozza meg. (6) A pénzbüntetés napi tételeinek a száma a következő lehet: 1/ legfeljebb hatvan, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb háromhavi börtönbüntetéssel büntethető; 2/ harminc százhúsz, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb hat havi börtönbüntetéssel büntethető; 3/ hatvan száznyolcvan, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb egyévi börtönbüntetéssel büntethető; 4/ százhúsz kétszáznegyven, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb kétévi börtönbüntetéssel büntethető; 5/ legalább száznyolcvan, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb háromévi börtönbüntetéssel büntethető; 14

15 6/ az előírt tételszámok keretében, ha a törvény szerint a bűncselekmény kizárólag pénzbüntetéssel büntethető. A határozott összegű pénzbüntetés 50. szakasz (1) Ha az egynapi tétel összege még a bíróság szabad mérlegelése alapján sem határozható meg (49. szakasz 5. bekezdés), vagy ha a szükséges adatok beszerzése lényegesen meghosszabbítaná a büntetőeljárást, a bíróság az előírt legkisebb és legnagyobb pénzbüntetési tétel szabta keretek között határozott összegű pénzbüntetést szab ki. (2) A pénzbüntetés legkisebb összege tízezer dinár. A pénzbüntetés legnagyobb összege egymillió dinár, nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény esetében tízmillió dinár. (3) A pénzbüntetés összege főbüntetésként a következő lehet: 1/ legfeljebb százezer dinár, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb háromhavi börtönbüntetéssel büntethető; 2/ húszezer kétszázezer dinár, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb hat havi börtönbüntetéssel büntethető; 3/ harmincezer háromszázezer dinár, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb egyévi börtönbüntetéssel büntethető; 4/ ötvenezer ötszázezer dinár, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb kétévi börtönbüntetéssel büntethető; 5/ legalább százezer dinár, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb háromévi börtönbüntetéssel büntethető; 6/ az előírt összegek keretében, ha a törvény szerint a bűncselekmény kizárólag pénzbüntetéssel büntethető. A pénzbüntetés végrehajtása 51. szakasz (1) Az ítélet meghatározza a pénzbüntetés fizetési határidejét, mely legalább tizenöt nap, legfeljebb három hónap. A bíróság indokolt esetben engedélyezheti, hogy az elítélt részletekben fizessen, de a megfizetés határideje legfeljebb egy év lehet. (2) Ha az elítélt nem fizeti meg a pénzbüntetést, a bíróság a pénzbüntetést átváltoztatja börtönbüntetésre úgy, hogy a pénzbüntetés minden megkezdett ezer dinárja egynapi börtönbüntetést jelent, viszont a börtönbüntetés nem lehet hat hónapnál hosszabb tartamú, ha pedig a kiszabott pénzbüntetés meghaladja a hétszázezer dinárt, nem lehet egy évnél hosszabb tartamú. (3) Ha az elítélt csak a pénzbüntetés bizonyos hányadát fizeti meg, a bíróság a pénzbüntetés megmaradt hányadát arányosan változtatja át börtönbüntetésre, ha pedig az elítélt megfizeti a megmaradt hányadot, a börtönbüntetés végrehajtása megszűnik. (4) A megfizetetlen pénzbüntetés börtönbüntetés helyett közérdekű munkára is változtatható úgy, hogy a pénzbüntetés minden megkezdett ezer dinárja nyolcórás közérdekű munkát jelent, de a közérdekű munka leghosszabb tartama háromszázhatvan óra. (5) Az elítélt halála után a pénzbüntetés nem hajtandó végre. 15

16 A közérdekű munka 52. szakasz (1) Közérdekű munka olyan bűncselekmények esetében mondható ki, amelyek a törvény szerint legfeljebb háromévi börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntethetők. (2) Közérdekű minden olyan társadalmilag hasznos munka, amely nem sérti az emberi méltóságot, és amelyet nem nyereségvágyból végeznek. (3) A közérdekű munka legrövidebb tartama hatvan óra, leghosszabb tartama háromszázhatvan óra. A közérdekű munka havi tartama hatvan óra, és úgy kell meghatározni, hogy ne tartson egy hónapnál rövidebb, illetve hat hónapnál hosszabb ideig. (4) A bíróság az ilyen büntetés kiszabásakor, szem előtt tartva a büntetés célját, figyelembe veszi a bűncselekmény fajtáját, az elkövető személyiségét és készségét, hogy közérdekű munkát végezzen. Közérdekű munka nem szabható ki az elkövető beleegyezése nélkül. (5) Ha az elítélt nem tesz eleget munkakötelezettségének, a közérdekű munka, illetve hátralévő része helyébe börtönbüntetés lép úgy, hogy minden megkezdett nyolcórai közérdekű munka egynapi börtönbüntetést jelent. (6) Ha az elítélt eleget tesz a közérdekű munkával kapcsolatos minden kötelezettségének, a bíróság a kiszabott közérdekű munka tartamát egynegyedével csökkentheti. A gépjármű-vezetői engedély bevonása 53. szakasz (1) A gépjármű-vezetői engedély attól az elkövetőtől vonható be, aki a bűncselekmény elkövetéséhez vagy előkészítéséhez gépjárművet használt. (2) Az 1. bekezdés szerinti büntetés tartamát a bíróság határozza meg: a legrövidebb tartam egy év, a leghosszabb pedig három év, és a határozat jogerőre emelkedésével kezdődik, azzal, hogy a börtönbüntetés végrehajtásának ideje nem számít be ebbe a büntetésbe. (3) Az 1. bekezdés szerinti büntetés börtönbüntetés vagy pénzbüntetés mellékbüntetéseként is kiszabható, de kiszabható főbüntetésként is olyan bűncselekmény miatt, amely a törvény szerint legfeljebb kétévi börtönbüntetéssel büntethető vagy pénzbírsággal sújtható. A gépjármű-vezetői engedély bevonása büntetés nem szabható ki a járművezetéstől eltiltás biztonsági intézkedésével együtt. (4) Ha az elítélt a gépjármű-vezetői engedély bevonása büntetés tartama alatt gépjárművet vezet, a bíróság az engedélybevonás büntetését átváltoztatja börtönbüntetésre úgy, hogy a gépjármű-vezetői engedély bevonásának egy éve egyhavi börtönbüntetést jelent. 2. A büntetés kiszabása A büntetés kiszabásának általános szabályai 54. szakasz 16

17 (1) A bíróság a bűnelkövető büntetését a bűncselekményre törvényben meghatározott keretek között úgy szabja ki, hogy szem előtt tartja a büntetés célját, és figyelembe veszi mindazokat a körülményeket, amelyek a büntetést enyhíthetik vagy súlyosbíthatják (enyhítő és súlyosító körülmények), különösen pedig: a bűnösség mértékét, a bűncselekmény indítékát, a védett javak veszélyeztetésének vagy sérelmének a mértékét, a cselekmény elkövetésének a körülményeit, az elkövető előéletét, személyi körülményeit, a bűncselekmény elkövetése utáni magatartását, főként a bűncselekmény sértettjéhez való viszonyát, továbbá a személyiségével kapcsolatos többi körülményt. (2) A határozott összegű pénzbüntetés (50. szakasz) kiszabásakor a bíróság külön figyelembe veszi az elkövető vagyoni helyzetét. (3) A bűncselekmény ismérvét jelentő körülmény nem vehető figyelembe súlyosító, illetve enyhítő körülményként, kivéve, ha túllépi a bűncselekmény vagy bizonyos bűncselekményforma meglétéhez szükséges mértéket, vagy ha két vagy több ilyen körülmény van, és egy is elegendő a bűncselekmény súlyosabb vagy enyhébb minősítéséhez. A visszaesés 55. szakasz Ha a bíróság olyan elkövető büntetését szabja ki, aki büntetésének letöltése, elengedése vagy elévülése, büntetés alóli mentesítése, a felfüggesztett büntetése próbaidejének lejárta vagy a bírói figyelmeztetés kimondása után követett el bűncselekményt, ezt súlyosító körülményként értékelheti, elsősorban a korábban elkövetett bűncselekmény súlyát és azt véve figyelembe, hogy a korábbi cselekmény ugyanolyan fajta-e, mint az új, hogy mindkét bűncselekménynek azonos volt-e az indítéka, hogy milyen körülmények között követte el őket és mennyi idő telt el a korábbi elítéléstől, illetve a büntetés letöltésétől, elengedésétől vagy elévülésétől, a büntetés alóli mentesítéstől, a felfüggesztett büntetés próbaidejének a lejártától vagy a bírói figyelmeztetés kimondásától. A büntetés enyhítése 56. szakasz A bíróság az elkövetőre a büntetési tételnél kisebb mértékű büntetést vagy enyhébb büntetési nemet szabhat ki, ha: 1/ a törvény engedélyezi az enyhítést; 2/ a törvény engedélyezi a mentesítést, de a bíróság az elkövetőt nem mentesíti a büntetés alól; 3/ megállapítja, hogy vannak különösen enyhítő körülmények, és úgy méri fel, hogy a büntetés célja enyhébb büntetéssel is elérhető. A büntetés enyhítésének mértéke 57. szakasz 17

18 (1) Ha megvannak a büntetés enyhítésének az 56. szakasz szerinti feltételei, a bíróság a büntetést az alábbi mértékben enyhítheti: 1/ ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke tíz- vagy többévi börtönbüntetés, ehelyett legfeljebb hétévi börtönbüntetést szabhat ki; 2/ ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke ötévi börtönbüntetés, ehelyett legfeljebb háromévi börtönbüntetést szabhat ki; 3/ ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke háromévi börtönbüntetés, ehelyett legfeljebb egyévi börtönbüntetést szabhat ki; 4/ ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke kétévi börtönbüntetés, ehelyett legfeljebb hat havi börtönbüntetést szabhat ki; 5/ ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke egyévi börtönbüntetés, ehelyett legfeljebb háromhavi börtönbüntetést szabhat ki; 6/ ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke kevesebb, mint egyévi börtönbüntetés, ehelyett legfeljebb harmincnapi börtönbüntetést szabhat ki; 7 ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke nincs megszabva, ehelyett pénzbüntetést vagy közérdekű munkát szabhat ki; 8/ ha a bűncselekményért pénzbüntetés legkisebb mértéke meg van szabva, ehelyett tíz napi összeget, illetve tízezer dinárt szabhat ki. (2) Az 1. bekezdéstől eltérően az e törvény 134. szakaszának 2. és 3. bekezdése, 178., 179., 180. szakasza, 214. szakaszának 2. és 3. bekezdése, 246. szakaszának 1. és 3. bekezdése, 350. szakaszának 3. és 4. bekezdése és a 388. szakasza szerinti bűncselekményekért a büntetés nem enyhíthető. (3) Az 1. bekezdéstől eltérően a bűncselekmény elkövetőjének büntetése nem enyhíthető, ha már az azonos bűncselekményért korábban is el volt ítélve. (4) Ha a bíróság mentesítheti a bűncselekmény elkövetőjét a büntetéstől, a büntetést az 1-3. bekezdésben előírt mérték alkalmazása nélkül enyhítheti. Felmentés a büntetés alól 58. szakasz (1) A bíróság csak akkor mentheti fel a bűnelkövetőt a büntetés alól, ha ezt a törvény kimondottan előirányozza. (2) A bíróság a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény elkövetőjét is felmentheti a büntetés alól, ha a cselekmény következményei olyan súlyosan érintik az elkövetőt, hogy a büntetés kiszabása ilyen esetben nyilvánvalóan nem felelne meg a büntetés céljának. (3) A bíróság felmentheti az olyan bűncselekmény elkövetőjét is, amely a 18

19 törvény szerint legfeljebb ötévi börtönbüntetéssel büntethető, ha a bűncselekmény elkövetése után, de még mielőtt leleplezéséről tudomást szerzett volna, elhárítja a cselekmény következményeit vagy megtéríti a bűncselekménnyel okozott kárt. Az elkövető és a sértett egyezsége 59. szakasz (1) A bíróság az olyan bűncselekmény elkövetőjét, amely a törvény szerint legfeljebb háromévi börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető, felmentheti a büntetés alól, ha a sértettel kötött egyezség szerinti minden kötelezettségét teljesítette. A halmazati büntetés 60. szakasz (1) Ha az elkövető egy vagy több cselekményével több bűncselekményt követett el, s ezek miatt egyszerre ítélkezik felette, a bíróság előbb minden egyes bűncselekményre megállapítja a büntetést, majd egy halmazati büntetést szab ki. (2) A bíróság a halmazati büntetést a következő szabályok szerint szabja ki: 1/ ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények egyikének a büntetési tétele harminc vagy negyven évig terjedő börtönbüntetés, csak ezt a büntetést szabja ki; 2/ ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények miatt börtönbüntetést szab ki, a kiszabott legsúlyosabb büntetést megemeli, de a halmazati büntetés nem érheti el a megállapított büntetések összegét, és nem haladhatja meg a húsz évet; 3/ ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények mindegyikére legfeljebb háromévi börtönbüntetést rendel, a halmazati büntetés nem haladhatja meg a tíz évet; 4/ ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények miatt csak pénzbüntetéseket állapított meg, egy halmazati pénzbüntetést szab ki a megállapított pénzbüntetések összegében, de ez az összeg nem haladhatja meg a tizennyolc millió dinárt, ha pedig csak határozott összegű pénzbüntetéseket állapított meg (50. szakasz), a halmazati pénzbüntetés összege nem haladhatja meg az egymillió, illetve nyereségvágyból elkövetett egy vagy több bűncselekmény esetén a tízmillió dinárt; 5/ ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények miatt csak közérdekű munkát állapított meg büntetésként, egy halmazati büntetést szab ki úgy, hogy az a közérdekű munkaórák összege lesz, de nem haladhatja meg a háromszázhatvan órát, és ez a munkavégzés nem tarthat tovább hat hónapnál; 6/ ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények némelyike miatt börtönbüntetést, némelyike miatt pénzbüntetést állapított meg, egy börtönbüntetést és egy pénzbüntetést szab ki a 2 4. pontok rendelkezései szerint. (3) A bíróság mellékbüntetésként pénzbüntetést is kiszab, ha a bűnhalmazatban levő bűncselekményeknek legalább egyike miatt megállapította, ha viszont több pénzbüntetést állapított meg, egy halmazati pénzbüntetést szab ki a 2. bekezdés 4. pontja értelmében. Ha a bíróság a pénzbüntetést fő- és mellékbüntetésként is megállapítja, egy halmazati pénzbüntetést szab ki a 2. bekezdés 4. pontja értelmében. 19

20 (4) Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények miatt a bíróság börtönbüntetést és fiatalkorúra alkalmazott börtönbüntetést állapított meg, egy halmazati börtönbüntetést szab ki a 2. bekezdés 2. pontja értelmében. A folytatólagos bűncselekmény 61. szakasz (1) A folytatólagos bűncselekmény azonos elkövető által huzamosabb időn át, összefüggően elkövetett több azonos vagy azonos jellegű bűncselekmény, melyek az alábbi körülmények közül legalább kettőnek a megléte miatt egy egészet képeznek: a sértett azonossága, a bűncselekmény tárgyának azonossága, azonos helyzet vagy azonos huzamosabb viszony kihasználása, a bűncselekmény elkövetési helyének vagy térségének egysége vagy az elkövető egységes szándéka. (2) A személyiség ellen elkövetett bűncselekmény csak akkor lehet folytatólagos, ha ugyanaz a személy ellen irányul. (3) Nem képezhetnek folytatólagos bűncselekményt azok a bűncselekmények, amelyek jellegüknél fogva nem kapcsolhatók egybe. (4) Ha a folytatólagos bűncselekmény egy bűncselekmény enyhébben és súlyosabban minősülő eseteit is magában foglalja, úgy tekintendő, hogy a folytatólagos bűncselekménnyel az elkövető a bűncselekmény legsúlyosabban minősülő esetét követte el. (5) Ha a folytatólagos bűncselekmény olyan bűncselekményeket ölel fel, melyek lényeges ismérve bizonyos pénzösszeg, úgy tekintendő, hogy a folytatólagos bűncselekmény eredménye az egyes bűncselekményekkel megvalósított pénzösszegek összege, ha az elkövető egységes szándéka érvényesült bennük. (6) Az a bűncselekmény, melyet a folytatólagos bűncselekményre vonatkozó jogerős bírósági ítélet nem tartalmaz, külön bűncselekménynek, illetve külön folytatólagos bűncselekmény részének tekintendő. (7) Az 1. bekezdés szerinti cselekményért az előírtnál súlyosabb büntetés is kiszabható. A kiszabott büntetés nem haladhatja meg az előírt büntetés kétszeresét, sem a húsz évi börtönbüntetést. (8) A 7. bekezdéstől eltérően, ha az 1. bekezdés szerinti cselekményérét harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, nem szabható ki negyven évet meghaladó börtönbüntetés. Elítélt büntetésének kiszabása 62. szakasz (1) Ha az elítélt felett olyan bűncselekmény miatt ítélkezik, amelyet akkor követett el, amikor még nem kezdte meg a korábbi ítélet szerinti büntetésének a letöltését, vagy amíg a börtönben vagy a fiatalkorúak börtönében büntetését töltötte, a bíróság a 60. szakasz rendelkezéseinek alkalmazásával az összes bűncselekményre egységes büntetést szab ki, a korábbi büntetést megállapítottnak véve. Az elítélt által eltöltött büntetést vagy büntetésrészt be kell számítani a kiszabott börtönbüntetésbe. (2) Ha az elkövető a bűncselekményt akkor követi el, amíg a börtönben vagy a fiatalkorúak börtönében büntetését tölti, a bíróság a korábban kiszabott büntetéstől függetlenül szab ki büntetést, ha a 60. szakasz rendelkezéseinek az alkalmazásával a 20

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt

Részletesebben

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet 1. oldal, összesen: 86 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály

Részletesebben

Törvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény

Törvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 1978. december 31., vasárnap 92. szám Ára: 27,50 Ft TARTALOMJEGYZÉK 1978. évi IV. tv. A Büntetõ Törvénykönyvrõl I. Fõrész Törvény 1978.

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 / 85 2010.11.23. 20:08 A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

2012. évi C. törvény Hatályos:

2012. évi C. törvény Hatályos: 2012. évi C. törvény Hatályos: 2014.05.06-2014.06.30 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének,

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek 92. szám Tartalomjegyzék 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 13450 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 92. szám II. Törvények

Részletesebben

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. április 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl... 186 1979. évi 5. törvényerejû

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 1. 2 I. fejezet 6. 7 Büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése 7. 8 A büntetőeljárás felajánlása 8. 8 A kiadatás és a menedékjog Lezárva: 2008. január 31. 1. oldal 1978. évi IV. törvény a Büntető

Részletesebben

Általános jogi ismeretek IV.

Általános jogi ismeretek IV. Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. június 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl (egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. június 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl (egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz.

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz. I. Bevezető 1 Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán

Részletesebben

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A

Részletesebben

Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében

Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Szerző: dr. Maletics Balázs 2014. január 20. A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2013. július 1. napjával lépett hatályba és ekként

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT. Vonatdobálással kapcsolatos bűnmegelőzési tájékoztatás. osztályfőnöki óra keretében

ÓRAVÁZLAT. Vonatdobálással kapcsolatos bűnmegelőzési tájékoztatás. osztályfőnöki óra keretében ÓRAVÁZLAT Vonatdobálással kapcsolatos bűnmegelőzési tájékoztatás osztályfőnöki óra keretében Mottó: még gyermeki korban kell szép tettre nevelni. (Phókülidész) Korcsoport: ált. iskola 7-8.osztály Nevelési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS Mohai Gabriella Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Témavezető: Hack Péter A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS I. A közérdekű munka mint alternatív büntetés a büntetőeljárás

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

A közigazgatási határozatok végrehajtása

A közigazgatási határozatok végrehajtása A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett

Részletesebben

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl . oldal, összesen: 6 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl Az Országgyûlés a gépjármûvezetõk önkéntes jogkövetõ magatartásának erõsítése, a közúti közlekedés biztonságának

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek ÜZLETI JOG I. 2013/14 6. előad adás A büntetb ntetőjog alapfogalmai a gazdasági gi bűncselekmb ncselekményeknyek 1 Áttekintés I. A BÜNTETŐJOG FORRÁSAI, A BTK. RENDSZERE I.1 A büntetőjog forrásai I.2 A

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Szegedi Ítélőtábla Bf.I.335/2003/16. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 27. napján és 2004. évi május hó 25. napján tartott nyilvános

Részletesebben

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről ... Járásbíróság/Törvényszék/Ítélőtábla/Kúria.../20.../...szám 1. melléklet a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez 1. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről,

Részletesebben

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9554. számú törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest,

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

Osztályfőnöki óra. Óravázlat

Osztályfőnöki óra. Óravázlat Osztályfőnöki óra Óravázlat Mottó: Nincs az életben nagyobb felelősség és nagyobb megtisztelés, mint hogy felnevelhetjük a következő nemzedéket. (Dr.C.Everett Koop.) Korcsoport: középiskola 9-10.osztály

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Az alkohol és hatása (vizsgálati területek, módszerek) Tóth Mihály Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Alkohológia felső fokon Pécs, 2011. november 9. Szociológia Pszichológia Orvostudomány (élettan,

Részletesebben

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntetı törvény célja. I. fejezet. A büntetı törvény hatálya. Idıbeli hatály. Területi és személyi hatály

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntetı törvény célja. I. fejezet. A büntetı törvény hatálya. Idıbeli hatály. Területi és személyi hatály A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntetı törvény célja I. fejezet A büntetı törvény hatálya Idıbeli hatály 2. A

Részletesebben

Az összbüntetés múltja és jövője

Az összbüntetés múltja és jövője Az összbüntetés múltja és jövője dr. Ficsór Gabriella a DIT büntető kollégiumvezetője 2013. március 18. 2 Történeti és nemzetközi jogi kitekintés Az összbüntetésre vonatkozó szabályok értelmezésére utoljára

Részletesebben

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Dr. Diós Erzsébet Dr. Vaskuti András BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Jogi szakvizsga kézikönyvek Novissima Kiadó Budapest, 2011. Büntetőjog I. - Általános rész mintatétel 12/1 Dr. Diós Erzsébet

Részletesebben

Az időbeli hatály értelmezése az új Btk. Általános Részének egyes rendelkezései kapcsán

Az időbeli hatály értelmezése az új Btk. Általános Részének egyes rendelkezései kapcsán Jávorszki Tamás 1 Az időbeli hatály értelmezése az új Btk. Általános Részének egyes rendelkezései kapcsán 2013. július 1. napján hatályba lép a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Olimpiai járadék szabályainak változása 2010. január 1-jétől

Olimpiai járadék szabályainak változása 2010. január 1-jétől ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM SPORT SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Olimpiai járadék szabályainak változása 2010. január 1-jétől 1. Az olimpiai járadék összege A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.)

Részletesebben

2012. évi C. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl* ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET A MAGYAR BÜNTETÕ JOGHATÓSÁG

2012. évi C. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl* ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET A MAGYAR BÜNTETÕ JOGHATÓSÁG Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 7. szám MELLÉKLET 1 2012. évi C. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl* Az Országgyûlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogainak, továbbá az

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik.

II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik. II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik. Az általános rész meghatározza a törvény célját, feladatát, büntethetőség

Részletesebben

1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 181. szám 37409 II. Törvények 2012. évi CCXXIII. törvény abüntetõtörvénykönyvrõlszóló2012.évic.törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekrõl és egyes

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA

MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA Budapest 2013. Készült: Az 1998-ban készített szabályzat egységes szerkezetbe foglalásával Jóváhagyta: a MESZ elnöksége 2013/03/14/1. sz. határozata alapján 1.. A Szabályzat

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Büntetőjog Általános Rész

Büntetőjog Általános Rész Büntetőjog Általános Rész Készítette: Dr. Csóré Csilla r. alezredes 2013. 1 Általános rész A büntetőjog fogalma, felosztása A büntetőjog a jogrendszer egyik ága. Azoknak a hatályos büntetőjogszabályoknak

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője

Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője megváltozik a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések köre; bizonyos esetekben a bírság kiszabására

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 1978. évi IV. törvény 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 A 2010.01.13. és 2010.03.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

A jóvátételi munka. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

A jóvátételi munka. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében A A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 MOM Kulturális Központ 2013. 4. 03. Vaskuti András 2012.

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla Bf.I.185/2003/10. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 13. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

Összehasonlítása a Btk. korábbi, valamint a Be. korábbi és a 2010. évi CLXI. törvény által módosított rendelkezéseinek

Összehasonlítása a Btk. korábbi, valamint a Be. korábbi és a 2010. évi CLXI. törvény által módosított rendelkezéseinek Vaskuti András Összehasonlítása a Btk. korábbi, valamint a Be. korábbi és a 2010. évi CLXI. törvény által módosított rendelkezéseinek Forrás: Magyar Közlöny 2010. évi 196. szám Kihirdetve: 2010. december

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

6. SZÁMÚ MELLÉKLET. Az elsőfokú büntető ügydöntő határozatok szerkesztésének elvei és gyakorlata (szerkesztési segédlet)

6. SZÁMÚ MELLÉKLET. Az elsőfokú büntető ügydöntő határozatok szerkesztésének elvei és gyakorlata (szerkesztési segédlet) 6. SZÁMÚ MELLÉKLET Az elsőfokú büntető ügydöntő határozatok szerkesztésének elvei és gyakorlata (szerkesztési segédlet) BEVEZETÉS A Be. meghatározza a büntető bírósági határozat formáját: ítélet, végzés,

Részletesebben

A járművezetésre jogosító okmányok kiadására, cseréjére és pótlására irányuló eljárás kérelemre indul! Ügyleírás:

A járművezetésre jogosító okmányok kiadására, cseréjére és pótlására irányuló eljárás kérelemre indul! Ügyleírás: KÖZLEKEDÉSI ÜGYEK: Vezetői engedélyek kiadásával kapcsolatos hatósági ügyek: Vezetői engedély csere Amennyiben a vezetői engedély lejárt, betelt, megrongálódott, vagy új kategóriát szerzett valamint ha

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Történeti áttekintés II. vh előtt alapvetően büntetőjogi irodalom Bűntett / vétség / kihágás Büntetőjogi felelősség (társadalomra veszélyesség)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

Büntetések és intézkedések

Büntetések és intézkedések 2010. november 6. Büntetések és intézkedések alapelv(1. óra): nulla poena sine lege - nincs büntetés tv. nélkül büntetés: rövid: a bcs. elkövetése miatt a tv-ben meghatározott joghátrány hosszú: államilag

Részletesebben

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL. A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL. A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója 2012. Gyermekközpontú Bíróság 2 2011. február 15-én az Európai Bizottság kihirdette a gyermekjogok érvényesítésére

Részletesebben

A büntetőjog általános szabályai 1

A büntetőjog általános szabályai 1 1. cím A büntetőjog általános szabályai 1 1. fejezet A törvény hatálya 3 A Btk. I. fejezetébe (1 6. -ig), a büntetőtörvény hatályát érintő azon rendelkezések tartoznak, amelyek szabályozzák, hogy a büntetőtörvény

Részletesebben

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Alulírott... (név), kérem, hogy gyermekem óvodai elhelyezését a.......óvodában szíveskedjék biztosítani. Körzeti óvoda:... Kérem Nem kérem Gyermek neve:...

Részletesebben

SPORTFEGYELMI SZABÁLYZATA

SPORTFEGYELMI SZABÁLYZATA SPORTFEGYELMI SZABÁLYZATA Hatályos: 2015. 01. 04. 1. SPORTFEGYELMI SZABÁLYZAT A Sportfegyelmi Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) vonatkozik, illetve alkalmazni kell: a Magyar MMA Prémium Liga (továbbiakban:

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

Általános jogi ismeretek III.

Általános jogi ismeretek III. Általános jogi ismeretek III. Prof. Dr. mult. Gellér Balázs József ELTE ÁJK Büntetőjog fogalma Objektív büntetőjog (ius poenale): a büntetőjog azon jogi normák összessége, amelyek meghatározzák: (1) mely

Részletesebben

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden Tényállások röviden 166. (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,

Részletesebben

A rehabilitáció kérdései a Btk Általános részének tervezetében 1

A rehabilitáció kérdései a Btk Általános részének tervezetében 1 Prof. Dr. Vókó György: A rehabilitáció kérdései a Btk Általános részének tervezetében 1 A rehabilitációt a mai jogállami büntetőjog díszes kalapjának hívnám inkább, hasonlítva létrejöttének idején történt

Részletesebben

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest AZ ÁLLAM ÉS A JOG KIALAKULÁSA 1. A jog kialakulása 5 1.1 Jog fogalma 5

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 1 A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető,

Részletesebben

99/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

99/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. (3) bekezdés a) pont 20. és 21. alpontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata 7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) Elnöksége

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

A d a t g y ű j t é s - A d a t á t v é t e l. Belügyminisztérium. 2. melléklet. Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök.

A d a t g y ű j t é s - A d a t á t v é t e l. Belügyminisztérium. 2. melléklet. Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök. 1219 Tűzeseti és műszaki mentési statisztika (1) Műszaki mentések területi egységek és a műszaki mentések helye szerint (2) Tűzesetek területi egységek és a tűz helye szerint (3) Tűzesetek, műszaki mentések

Részletesebben