EGY ORVOSTÖRTÉNÉSZ VISSZAEMLÉKEZÉSEI
|
|
- Attila Barna
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ADATTÁR EGY ORVOSTÖRTÉNÉSZ VISSZAEMLÉKEZÉSEI DADAY ANDRÁS mikor az ember életútjának utolsó szakaszához érkezett, gondolatban mind A gyakrabban és gyakrabban tér vissza a múltba. Újból és újból sorra veszi életének eseményeit s számot próbál adni önmagának arról, hogy volt miért élnie vagy hol hibázta el pályafutását? Nehezebb az utolsó kérdésre válaszolni akkor, ha az ember megosztott életet élt s munkássága két irányban haladt. Nem volt még magyar orvostörténeti író, aki kimondottan az orvostörténelemnek szentelhette életét. Szakmánk nagy művelői közül Weszprémi István Debrecen város orvosa, Linzbauer jászkun főorvos, majd egyetemi tanár, Magyary-Kossa a gyógyszertan egyetemi tanára, Győry Tibor népjóléti államtitkár, Pataky Jenő Erdélyben, Kolozsvárott városi orvos volt. Az utánuk következők is mind mellékfoglalkozásként, kedvtelésből művelték a szakmát s megélhetésüket mint gyakorló orvosok vagy elméleti síkon dolgozók biztosították. Magyary-Kossát, Győryt és Patakyt többször ostromoltam, hogy írják meg életük történetét s vessenek világosságot arra, hogy mi késztette, ösztönözte őket az orvostörténelemmel való foglalkozásra. ígéretük csak ígéret maradt. Én ezt a mai visszaemlékezést azért vetettem papírra, hogy idők múltával mikor a magyar orvostörténelem nemzeti művelődésünk történelmének elismerten szerves, de önálló része lesz, s tanszékvezetők és személyzetük minden idejüket, tehetségüket és életerejüket az orvostörténelmi kutatásokra összpontosíthatják, lássák, hogy mostoha körülmények között éltek, munkálkodtak elődeik. Történelmi levegőjű városban, Désen születtem s történelmi levegőjű városban, Kolozsvárott végeztem a gimnázium 4 felső osztályát és az orvosi fakultást. Történelem iránti érdeklődésemet úgy gondolom apám családtörténeti kutatásai keltették fel, melyekről naponta vacsorázás után számolt be a családnak. Gyakran beszélt ezen kívül a város és megye történelmi eseményeiről, természeti szépségeiről. Sokszor vitt fiútestvéreimmel együtt kirándulásokra, kezdetben a város környékére, majd a megye távolabbi részeibe is. Mindenünnen növényekkel, ásványokkal, rovarokkal megrakodva tértünk haza. De segítségünkre volt később a fészek, tojás majd a bélyeg, régi pénz gyűjteményeink gazdagításában is. Engem a természet világából a madarak érdekeltek legjobban. Otthon egy üres baromfiketrec rekeszeiben baglyokat, varjakat, mátyásokat tartottam fogságban s figyeltem életmódjukat. Az erdélyi fiúgyermeket akkoriban korán nevelték önállóságra s így 4-ik gimnazista koromban egy diáktársammal a nagy szünidőben nekivágtunk a Mezőségnek, hogy
2 megismerjük az ottani tavak madárvilágát és életét. Két hetet töltöttünk a Cegei-tó partján öreg halász nádkunyhójában, nappal a tavat és nádasokat bújva, este a meseszerű elbeszéléseket hallgatva. Ekkor terelődik érdeklődésem még inkább az ornithologia és néprajz felé. Ugyanabban az évben a Dés melletti Rózsa-hegyen, kirándulás alkalmával, társammal keresztes viperára bukkantunk. Ezt a kígyót ezen a vidéken addig nem ismerték. Meglepetésemben lepkehálóm nyelével a tekergő-nyüzsgő bolyba vágtam, mire egy vipera kiválva a többi közül, magasba szökkent és mozgásban levő kezem fejét megharapta. Ezt látva a jóval idősebb román iskolatársam, azonnal elkapta a kezem és ajakával rátapadva az alig vérző sérülésre, teljes erejével azonnal szívni kezdte vérem, amit sűrűn ki is köpködött. Körülbelül 1/4 óra múlva befejezte ezt a műveletet, akkorra egy kerek, lila színű elváltozás jelezte a marás helyét. Ettől kezdve érdeklődtem a népgyógyászat iránt. 15 éves koromban bekerültem a kolozsvári ref. kollégiumba mint bentlakó diák. Kiváló tanáraim közül különösképpen hatott rám az Arany János-bajuszú, halk szavú Seprődi János irodalom-történelem tanár és az ékesszavú történelem tanár, Makkai Ernő. Előbbinek biztatására kezdtem írogatni és az önképzőkörben szerepelni. Nem kis sikerrel, mert 7. osztályos koromban már minden dolgozatom bekerült az aranykönyvbe, ami bizony nagy kitüntetés volt. Mint curiosumot említem meg, hogy az évzáró ünnepélyen egyidejűleg nyertem arany pénzjutalmat a március 15-iki beszédemért, a szabadon választott témájú dolgozatomért, a kitűzött tárgyú dolgozatomért és a legjobb bírálatért. Akkor úgy látszott, hogy az irodalom művelésénél kötök ki. főleg mert az Erdélyi Lapok című szépirodalmi lap szerkesztője felszólított, hogy írjak a lap számára, így és ekkor kerültek 7. gimnazista koromban szépprózai írásaim nyomda alá. Közben levelezést folytattam Herman Ottó és Chermel István ornithologusokkal, Herman Antal ethnographussal, Gönczi Pál folkloristával. Mindenkitől biztatást kaptam a további munkára. Sőt Chermel megbízott azzal is, hogy a tavaszi madárvonulás megfigyelése céljából utazzam a mezőségi tavakhoz. így őrlődtem felső gimnazista koromban a malomkövek között. Végül is apám vágta ketté a gordiusi csomót, kijelentve, hogy a firkászásból csak a kiváló írók élnek meg, a halász-vadász-madarász pedig csak üres tarisznyában kotorász. Ilyen előzmények után iratkoztam be a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem orvosi fakultására. Itt meglepett Davida Leo anatómus avult magyar nyelvezete s az, hogy figyelm2 kiterjedt a régi magyar anatómiai kifejezésekre is. Ugyancsak itt hallottam Lőte József gyógyszertan tanár órahosszat tartó fejtegetéseit arról, hogy mi a helyesebb a himlő ojtás", vagy himlő oltás"? Rigler Gusztáv a közegészségtan tanára már határozottan orvostörténeti perceket tartott, mikor megemlékezett a járványos betegségek múltjáról. Szabó Dénes hosszasan méltatta Semmelweis munkásságát. Többi tanáraim előadásában is fel-felvillant az orvostörténelem egy-egy paránya. A kolozsvári szép és emlékezetes medicus napoknak a világháború vetett véget. Szétszóródtunk, hogy aztán soha többé ne kerüljünk össze, akik együtt kezdtük. Engem a sors 1920-ban Budapestre vetett. A menekülteket szállító vonat az Állatkert melletti vakvágányra futott s ott is felejtett. Volt időm eltűnődni Erdély s a magam sorsa felett. A menekülteket bizony nem szívesen látták a magyarországi testvérek. A kenyerüket féltették. Csak hosszas kilincselés és utánajárás után jutottam álláshoz
3 a Zita Barakk-kórház egyik sebészeti osztályán, mint segédorvos helyettes. Jó munkámnak köszönhettem, hogy egy év múlva a Rókus kórház bőr és nemibeteg osztályára kerülhettem már mint kinevezett segédorvos. Ott is szereztem meg szakképesítésemet. Abban az időben kezdték alkalmazni a tejinjectiókat a legkülönbözőbb betegségeknél. Én is kezdtem alkalmazni bizonyos eseteknél, s figyeltem a tej okozta láz hatását a gonococcusokon. Tapasztalataimról a kórház tudományos ülésén számoltam be. Ehhez az előadásomhoz előtanulmányokat kellett végezzek, ezek során akadtam az Orvosi Hetilap év egyik számában Győry Tibor orvostörténeti dolgozatára: Visszapillantás az orvostudomány múltjára s előrepillantás a jövőbe." Ennek elolvasása után megéreztem, hogy életem útja ki van jelölve. Felrajzottak bennem a régi emlékek, tanáraim biztatásai, az írás mestersége, a múlt kutatása, s ezeknek összhatására határoztam el, hogy orvostörténelemmel fogok foglalkozni. De ahhoz előbb meg kellett ismernem mindazt, ami eddig a magyar orvosok múltjával foglalkozott, mert csak így nyerhettem megbízható képet, átfogó ismereteket. Mindenek előtt átlapoztam az Orvosi Hetilap, Gyógyászat évfolyamait, az Orvosi Tárt, Demkó könyvét, Linzbauer gyűjteményes munkáját, Weszprémi Succinctáját, a Századok, a Történelmi Tár hatalmas köteteit, majd sorra vettem a többi, szakmába vágó önálló műveket. Ez hosszú, fárasztó munka volt, mert az olvasottakból név és tárgymutatót készítettem. Volt nap, amikor kórházi elfoglaltságom csak egyetlen szabad órát engedélyezett erre, máskor többet vagy semmit sem. S küzdenem kellett a nehézkes közlekedéssel is. Végeredményképpen a nyomtatott művek átolvasása kb. egy fél évtizedet vett igénybe. Ebben a csendes, egyhangú munkában hamarosan rájöttem, hogy a magyar orvostörténelemnek Magyarországon tulajdonképpen két élő művelője van, Magyary-Kossa Gyula és Győry Tibor. Velük kellett felvennem a személyes kapcsolatot, hogy felvilágosításokat, útbaigazításokat kérjek munkálkodásom megkezdése előtt. Az ifjabb orvostörténet-írók közül nem sokan ismerték századunk két legkiválóbb orvostörténészét, ezért rögzíteni szeretném első találkozásunk és későbbi ismeretségünk emlékeit. Magyary-Kossa Gyula öles termetű, széles vállú, szikár, szúrós tekintetű, magyar bajuszos, közvetlen modorú férfi volt. Bemutatkozás után még egyszer megkérdezte nevemet. Mikor megmondtam, egy pillanatig elgondolkozott, majd azt kérdezte: Maga abból a családból való akinek egyik őse Paris Pápait külföldi útjára segítette? Igenlő válaszomra kezet fogott, leültetett. Én elmondtam idejövetelem célját. Ö meg kérdezgetni kezdett, mintha meg akart volna győződni ismereteimről. Főleg az erdélyi orvosok után érdeklődött. Beszélgetés közben elnézést kért s a nyitott ajtón átment a szomszédos helyiségbe ellenőrizni a tanársegéd felügyelete alatt gyógyszertani gyakorlatokat végző hallgatóit. Míg távol volt szétnézhettem dolgozószobájában. Szokásos tanári szoba, minden kényelem és csín nélkül. íróasztala mögött egész falat elborító nyitott könyvállvány, zsúfolásig megtöltve könyvekkel, átkötött iratcsomókkal. A könyvállvány alsó felében méternyi magasságig apró, kihúzható fiókok. Az íróasztalon tele írt kartonlapok, nagyívű papír, néhány sor felírással. Nyilvánvaló volt, hogy munka közben leptem meg. Már első találkozásunkkor tudomásul kellett vennem, hogy nagyon szorgalmas, széles látókörű, rengeteget olvasott, kitűnően rögzítő, kiváló emlékező tehetségű tudós
4 kutatóval állok szemben, ki kérdésemre azonnal válaszolt vagy kihúzta azt a kis fiókot, melyből a választ megadhatta. Haláláig tartó ismeretségünk alatt gyakran kerestem fel intézetében, lakásán és nyaralóhelyén. Mindig a csodálat érzésével távoztam tőle. Egyéniségét megismerni teljesen sohasem sikerült. Mindég öcsémuramnak szólított s felderült, mikor meglátott. Nagyritkán a humoros oldalát is megmutatta. Több levele közt őrzöm azt a sima levelezőlapját, melyre mindössze egy nagy kérdőjel volt hevenyészve rajzolva, mi azt jelentette, hogy mi van velem, miért nem jelentkezem. Második tisztelgő látogatásom Győry Tibornál volt, a Népjóléti Minisztériumban. Hatalmas titkári szobán keresztül, mely váróhelyiségül is szolgált előzetes bejelentés után jutottam be hozzá. íróasztala mellett felállva, fekete zakós, inkább alacsony, szegletes arcú, keskeny vállú, határozott arcvonású, ünnepélyes jelenség fogadott. Mozdulatai kimértek, szavai megfontoltak. Mindjárt meglátszott rajta, hogy vezető ember, aki a sok szó helyett a lényegre tér. Rövidesen megtudta, hogy az Alkotás utcai katona kórházban és a MÁV Rendelő Intézetben működöm, és megismerte helyzetemet és szándékaimat is. Önként felajánlotta segítségét, hogy jobb és biztosabb körülmények közé kerüljek, főleg pedig hogy több időt nyerjek kutatásaim elvégzésére. Ismeretségünk hovatovább elmélyült. Minden héten megfordultam lakásán, s egy csésze tea mellett beszéltük meg az időszerű kérdéseket. Nagyon határozott ember volt, s nehezen lehetett elhatározása megváltoztatására bírni. Mikor az orvosi fakultás történetéhez az anyagot gyűjtötte melyben én is segítségére voltam -, megkérdezte tőlem, miként írnám én meg a könyvet? Erre azt válaszoltam, hogy csakis időrendben. Órák hosszat tartó vita után látta be javaslatom helyességét. Más alkalommal átadta kéziratának egy-egy részletét átolvasásra. Ma is emlékezetemben él, hogy kifogásoltam a kéziratban gyakran előforduló kifejezést: tanszéket állított fel". Hiába erősködtem, hogy a tanszéket nem állítják fel, hanem létesítik, nem engedett felfogásából. Munkahelye a lakásán volt. Egy nagy ebédlőasztalra rakta iratait, feljegyzéseit, kivonatait, s csak akkor vetette papírra mondanivalóját, ha több oldalról meggyőződött annak helyességéről. Beszélgetéseink során többször előfordult, hogy nem jutott valami eszébe. Ez nagyon bosszantotta és nem hagyta nyugodni. Pár napon belül levelezőlapon értesített a szóban forgó dologról. Társaságban halk szavú, mindig udvarias és kitűnő társalgó volt. Míg Magyary-Kossa főleg a hazaiaknak, a hazaiakról írt s külföldre sohasem vágyódott, addig Győry nagy súlyt helyezett arra, hogy a külföld is megismerje hazánk orvostörténeti vonatkozásait. Ezért gyakran vett részt külföldi orvostörténeti kongresszusokon s gyakran küldte el dolgozatait külföldi lapoknak. Magyary-Kossához és Győry Tiborhoz rajtam kívül gyakran ellátogatott az ifjabb orvostörténeti írók csaknem mindenike. Herczeg Árpád, Bálint Nagy, Mayer Kolozs, Korbuly, Elekes György, Hints Elek, Zsakó István. De mi együtt sohasem gyűltünk össze, hogy megismerjük egymás terveit, szándékait. Mindkét nagy orvoselődünket gyakran kértem, hogy gyűjtsék össze azokat, akik Győry szerint egy szőlőben kapálunk, létesítsenek orvostörténeti társaságot, mely az ő vezetésük mellett tervszerű munkát végezzen. Mindkettőjük időhiányra vagy arra hivatkozott, hogy az a néhány érdeklődő úgyis felkeresi őket.
5 Köztudomású, hogy Györy a Népegészségügy című folyóiratnak is szerkesztője volt. Egy alkalommal egész váratlanul azzal állt elő, hogy mivel én olyan nagy Weszprémi tisztelő vagyok, írjak róla valamit a lap számára. Megígértem. Ezzel az ígéretteljesítéssel kezdődött meg orvostörténet-írói pályafutásom. Ekkor helyeztem át munkahelyemet a könyvtárakból az irat- és levéltárakba. Ma is emlékszem, hogy milyen lámpalázzal vettem kezembe először Cordines Dánielnek Weszprémihez intézett leveleit, hogy azokból szedjek össze adatokat a nagy biographus képének megrajzolásához. Aki történeti kutató munkával nem foglalkozott, el sem tudja képzelni, hogy milyen határtalan öröm lepi meg a kutatót egy eddig ismeretlen adat, akár évszám felderítésekor. Öröme azonos annak a zoológusnak örömével, ki egy eddig ismeretlen élőlény felfedezésével gazdagítja tudománya tárházát. Győry meg lehetett elégedve a Weszprémi-dolgozattal, mert továbbiakat is kért. És sorra születtek a Népegészség részére írt dolgozataim, az első magyar nyelvű egészségtanról, Linzbauer Xaver Ferencről, orvostörténetünk kimagasló alakjairól, az utolsó erdélyi pestisről, a házasság előtti vizsgálat múltjáról, Pest-Buda közélelmezésének múltjáról, bonyodalmak a nagykőrösi régi fűtött meleg fürdőről stb. Az elért sikerek felbátorítottak s további munkára serkentettek. Dolgozataim jelentek meg a Bőrgyógyászati és Urológiai Szemlében, az Orvosi Hetilapban, a Gyógyászatban, a Magyar Orvosban, az Orvosi Tudósításban, a Budapesti Orvosi Újságban, az Egészségvédelemben, a Betegápolásügyben, az Orvosok és Gyógyszerészek Lapjában, az Orvosképzésben, az Egészségügyben, az Orvostörténelmi Közleményekben, a Közlemények az Összehasonlító Élet és Kórtan Köréből c. folyóiratban. Tárgyuk szerint ezek a dolgozatok nagyon változatos képet mutatnak. írtam régi magyar medikusokról, régi magyar orvosokról. Foglalkoztam különböző régi gyógymódokkal. Kedvenc témáim közé tartoztak a különféle járványok, főleg a pestis és choiera, a közegészségügy régi problémái. Sokat foglalkoztam régi fürdőink ügyével, a himlőoltással, kórházakkal stb. Humán orvostörténeti dolgozataim száma meghaladja a 130-at. Dolgoztam az Országos Levéltárban, a Pest megyei Levéltárban, a Széchényi Könyvtár és a Tudományos Akadémia kézirattárában, az orvosi fakultás, a sárospataki könyvtár és tihanyi apátsági irattárban. Levéltári kutatásaimmal kapcsolatban néhány epizód jut eszembe. így például mikor ban a Pest megyei Levéltárban a Pest megyei első cholera járvány történetét írtam, s melynél egyedül 5222 ügyiratot kellett átnéznem, az irattáros megfeledkezett arról, hogy a fűtetlen irattár belső helyiségében dolgozom, s egy szombati nap délidejében rám zárta a vasajtót s eltávozott. Nem hallottam a kulcs csattanását. Csak 24 óra múlva, mikor megéheztem és ki akartam menni a levéltárból, eszméltem rá, hogy fogságba kerültem. Szerencsére a levéltáros kutyája a néptelen udvaron meghallotta dörömbölésemet, kitartó és mérges ugatásba kezdett s így a megyei hajdúk kiszabadítottak kellemetlen helyzetemből. Másik mulatságos esetem a tihanyi apátsági irattárban volt. Itt kerestem a magyarországi első fürdőügyi tanulmányút kézírásos anyagát. Az illetékesek előre figyelmeztettek az irattár rendezetlen voltára, de én bíztam a szerencsémben és hozzákezdtem a kereséshez. És milyen meglepetést tartogatott a sors számomra. A fal mellett köröskörül elhelyezett, mennyezetig érő nyitott polcokon a keresést az ajtótól balra eső oldalon kezdtem meg, a keresett kéziratot pedig
6 egy heti keresés után az ajtótól jobbra eső oldalon találtam meg. Ilyen a szerencséje némelykor a kutatónak. A könyvtárakban, levéltárakban mindig szívesen láttak s a legnagyobb készséggel voltak segítségemre. Legelső dolgom volt a kutatókkal megismerkedni. Ismertettem velük kutatásom területét, s így nem egyszer cseréltük ki értékes adatainkat. Ezután a kis kitérés után térjünk vissza 1928-ra. Ebben az évben rendezték Magyarországon, Budapesten az első baleset elleni nemzetközi kongresszust az Eötvös utcai Egészségügyi Múzeumban. Győry ismerve népgyógyászati ismereteimet, felszólított, hogy az egyidejűleg rendezendő kuruzslás elleni kiállítás magyar részét vállajam el. Ez meg is történt. Később a kiállítás anyagát az ország különböző városaiban tanulságképpen be is mutatták. Az 1928-ik év más feladat elé is állított. A pesti orvosi fakultás tanári kara ugyancsak Győry javaslatára felkért, hogy nézzem át, rendezzem, válogassam ki és portalanítsam a fakultás elhanyagolt irattárát, hogy a fakultás történetének megírásakor már használható állapotba kerüljön. Négy nyári szabadságomat á'doztam fel erre a célra. Sok évtizedes port vertem ki az aktatötegekből s sok port nyeltem el, míg a munkát befejeztem. Abban az időben Kétly professzor volt a dékán, aki állandó látogatóm volt, s használatlan bútorok raktárául is szolgáló elhanyagolt sötét helyiségben érdeklődött az előkerült érdekességek után. Győry ebben az időben az Állatorvosi Főiskolán kötelező tárgyként adta elő az állatorvostan történetét. Mivel a fakultás történetének megírására ő kapott megbízást, előadói tisztségéről lemondott, hogy minden idejét annak szentelhesse. Én lettem az utóda. A Főiskola tanári kara kitüntető szeretettel fogadott, mert bízott benne, hogy az állatorvos történelemnek is munkásául szegődtem. Győry általános állatorvostantörténetet adott elő s annak keretében helyenként és időnként sorát ejtette a magyar vonatkozásoknak is. Én előadásaimban csak keretül használtam az általános állatorvostan történetet s a hangsúlyt a hazai vonatkozások kiemelésére fektettem. Ez bizony nem volt könnyű feladat, az anyagot össze kellett hordani. Újabb, előttem ismeretlen területre kellett fordítanom kutatási tevékenységemet. Két év múlva már megjelent első állatorvostörténeti dolgozatom az állatorvosi lapokban (1930., 13. sz.) Adatok 250 év előtti lóismeretünk történetéhez" címmel. Ezt követte azután még kb. 40, legkülönbözőbb tárgyú dolgozatom. A tárgy iránti érdeklődést annyira sikerült felkeltenem, hogy rövidesen az ország különböző részeiből érdeklődtek állatorvosok a tárgy iránt, s dolgozatok megírására is vállalkoztak. Az elmondottakból kitűnik, hogy 1930 óta human- és állatorvostörténettel egyaránt foglalkoztam. Az év újabb megbízatást hozott számomra. Az évenként rendezett tisztiorvosi tanfolyamon előadás-sorozatot kellett tartanom a magyar közegészségügy fejlődéséről. Ezek az előadások s az utánuk következő megbeszélések sok vidéki orvosnak keltették fel érdeklődését a tárgy iránt. Ugyanebben az évben 1929-ben Győry beváltotta nekem tett ígéretét s kineveztetett az Országos Társadalom Biztosító Intézethez felülvizsgáló orvosnak. így állami állásba kerültem. Hogy több szabad időm legyen a kutatásra, azt is keresztül vitte, hogy munkaköröm kizárólag Budapestre szorítkozott, s így nem kellett az egész napot igénybevevő vidéki kiszállásokat végeznem. Hogy anyagilag javuljon helyzetem, másodállásként megtarthattam a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél is állá-
7 sómat. így reggel 8 órától délután 2 óráig az OTI-ban, este 6-tól 8 óráig a MABI-ban dolgoztam. Magángyakorlatomat kénytelen voltam leépíteni, hogy a délutáni pár órát levéltárban, könyvtárban tölthessem. A napközben gyűjtött anyagot este 9-től kezdve dolgoztam fel. Előfordult, hogy a hajnal is az íróasztal mellett talált. Ez a kényszerítő életbeosztás lehetetlenné tette számomra, hogy nagyobb téma feldolgozásához kezdjek. Csak a későbbi időben került sor erre. A nagykeretű téma feldolgozása ugyanis nyugodt légkört, a tárgyban való komoly elmélyedést, az eseményekben való elméleti részvételt, a szereplőkkel szinte együttélést követel. Hol voltam én ezektől a lehetőségektől tisztviselő orvosi állásomban és gyógyító orvosi beosztásomban, biztosítottak zaklatása és betegek örökös panaszai között? 1929-nek volt egy orvostörténeti nevezetessége is. Ekkor rendezte a Német Orvosés Természettudományi Történelmi Társaság első külföldi kongresszusát, Győry tiszteletére Pesten. Itt is szerephez jutottam. Egy kisebb méretű kiállításhoz gyűjtöttem össze az anyagot ben a nemibetegségek elleni küzdelem volt a közegészségügy egyik legfőbb feladata. Ennek a küzdelemnek volt része az Egészségügyi Múzeumban rendezett kiállítás, melynek népies vonatkozásait s írásos emlékeit összegyűjteni és kiállítani ismét az én kötelességem volt. Humán- és állatorvostörténeti munkásságomat három ember figyelte lépésről lépésre. Győry, Magyary-Kossa és Hutyra Ferenc, az Állatorvosi Főiskola rektora. Az ő biztatásuk adott erőt, ha már belefáradtam a munkába. Ha valamit elértem, nekik köszönhetem. Hutyra biztatására adtam be az állatorvosi főiskola tanári karához magántanárrá habilitásom iránti kérésemet. Tárgyköröm: az állatorvostan története, különös tekintettel hazai viszonyainkra. Próba előadásomat a keleti marhavész elleni küzdelemről tartottam. így lettem én az állatorvostörténet első magántanára Magyarországon. Nagy megtiszteltetés volt ez számomra, mert európai hírű tanárok adtak elő abban az időben a Főiskolán. Három évvel később, 1934-ben a szegedi egyetem orvosi fakultása habilitált magántanárra. Tárgyköröm Fejezetek a magyar orvostörténelemből, különös tekintettel közegészségügyünk kialakulására." Próba előadásomon régi tanáraim közül már csak Lőte József nyugalmazott tanár jelenhetett meg, ki kolozsvári előadásaival szintén hozzájárult ahhoz, hogy az orvostörténelem művelésére szántam magam ben az Állatorvosi Főiskola országos ünnepélyre készült. Fennállásának 150. évét szándékozott emiékezetessé tenni. Javaslatomra a tanári kar hozzájárult ahhoz, hogy az ünnepélyre megrendezzem a földkerekség első állatorvostörténeti múzeumát. Gyakorlati hasznát ennek a múzeumnak az állatorvos-történelem előadásával kapcsolatosan tapasztaltam, amikor a IV. éves hallgatóknak bemutattam. Visszhangot keltett ez a vidéki állatorvosok között is s nem egyet serkentett ilyen tárgyú dolgozatok megírására. Amikor Erdély egy részét ismét visszacsatolták Magyarországhoz, s a magyar egyetem ismét megnyitni készült kapuját Kolozsvárott, eddigi munkásságom nagy elismerésben részesült. A szegedi egyetem kérdést intézett hozzám, hogy vállalnám-e az orvostörténeti tanszéket? Ismerve Erdély nemzetiségi viszonyait s a nemzetközi helyzetet, sejtettem, hogy a javunkra történt változás csak rövid életű lehet s ezért fájó szívvel bár, de nem vállaltam az igen megtisztelő megbízatást. Ezzel az elhatározással messze
8 kitolódott a magyar orvostörténeti tanszék létesítésének időpontja. Szülőföldemhez. Erdélyhez való ragaszkodásomat megmutattam, mikor 1942-ben ott is kértem habilitálásomat. Munkásságom ideje alatt számos orvoskolléga fordult hozzám kérdéssel vagy kéréssel. Mindnyájuknak megadtam a felvilágosítást s buzdítottam őket a további elmélyedésre. A külfölddel is próbáltam összeköttetést szerezni. Dolgozataim szerepeltek a belgrádi, varsói, amsterdami, tallinni, jeruzsálemi nemzetközi kongresszusokon. Visszaemlékezéseim első fejezete szomorú akkorddal zárul. Látnom kellett, miként hordják szét tüzelőnek a budapesti orvosi fakultás általam rendezett irattárát. Az irattárt, amely oly sok pótolhatatlan személyi adatot is tartalmazott. Elkeseredve kellett látnom az állatorvostörténeti múzeum bomba által történt megsemmisülését is. De kétségbeesésem akkor volt a legnagyobb, mikor rádöbbentem, hogy kézirataim legnagyobb része,,,a magyarországi gyógyfürdők története" című befejezett, legépelt munkámmal együtt az ostrom martaléka lett. Ezeknek pótlására még csak gondolni sem mertem. A csapások sorozata ezzel sem fejeződött be. Elveszítettem állásaimat is s a puszta megélhetésért kellett küzdenem. Az orvostörténelem müvelése ilyen körülmények között éveken keresztül csak mint egy távoli, meg nem valósítható álom jelent meg előttem. Azután lassan normalizálódtak a viszonyok. Az orvostörténclem váratlanul áz őt megillető nagyjelentőségre tett szert, új szárnyakat kapott s sohasem remélt magasságokat ért el. Gyönyörű székházban megnyílt az Országos Orvostörténeti Könyvtár. Megindultak a hetenként rendezett orvostörténeti előadások. Megjelent az egész művelt világon ismert Orvostörténeti Közlemények". Elhagyta a nyomdát több orvostörténeti mű, köztük magyarul Weszprémi örökéletű munkája. Avatásra várt Semmelweis szülőházában az Orvostörténeti Múzeum. Egyszóval minden lehetőség megvan arra, hogy a ma orvostörténet-kutatója nyugodt légkörben, eredményesen dolgozhasson. Csak egy dologgal nem rendelkezik ma sem: idővel. Egy fél életen keresztül ámítgattam magamat azzal, hogy milyen sokat fogok dolgozni, ha majd nyugdíjba megyek. A nyugdíjazást megértem, de a több orvostörténeti dolgozást nem. Orvosi vonalon kell tovább dolgoznom a megélhetésért. Pedig még törleszteni valóim vannak. Össze kell gyűjtenem a Mezőgazdasági Múzeum részére a magyar állatgyógyászat fejlődését szemléltető anyagot, s adataimból meg szeretném írni Magyarország orvostörténetét ig. Végezetül feleletet kell adnom az első sorokban feltett kérdésre, hogy volt-e miért élnem s hogy hol hibáztam el életem? Ezekre a kérdésekre csak annyit válaszolhatok: hogyha még egyszer élnék, bármilyen rögös is volt életutam, akkor is csak orvostörténelemmel foglalkoznék.* * Memoárjával emlékezünk az 1973-ban elhunyt jeles orvostörténészre. (Szerk.)
Zábó András. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai
Zábó András DADAY ANDRÁS (1889 1973) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Több mint százharminc humán és közel félszáz állatorvos-történeti dolgozat, egy fél évszázad magyar
Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára
Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos
3. Az orvostörténelem művelése a hazai tudományos társaságokban
3. Az orvostörténelem művelése a hazai tudományos társaságokban Sajnos az egyetemi orvostörténeti képzés hiányában az orvostörténeti önképzés és továbbképzés színtere a társasági élet lett. Az orvostörténelem
SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével
SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével ( ) Németh László írta a következő sorokat: az orvostörténetnek,
A Hutӱra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum levéltári fond- és állagjegyzéke A fondrendszer kialakításakor az alábbi számkeretet alkalmaztuk:
A Hutӱra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum levéltári fond- és állagjegyzéke A fondrendszer kialakításakor az alábbi számkeretet alkalmaztuk: 1 20. fond: A jogelőd intézmények, illetve az Egyetem (Kar)
Dr. Kassai Miklós ( ) emlékére
Dr. Kassai Miklós (1934-2018) emlékére Mély fájdalommal vettük tudomásul a szomorú hírt, hogy Dr. Kassai Miklós főorvos életének 84. évében elhunyt. Búcsúztatásán 2018. január 13-án vettünk részt a hódmezővásárhelyi
A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Orvosi Karának tanszékvezetői
A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 92. Gazda István A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Orvosi Karának tanszékvezetői 1872 1919, 1940 1944 Könyvfejezet Százhuszonöt éve nyílt
Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.
Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +
Pataki Jenő, az erdélyi magyar ovostörténet-írás megteremtője 1
Perjámosi Sándor Pataki Jenő, az erdélyi magyar ovostörténet-írás megteremtője 1 Pataki Jenő orvostörténeti munkáinak többsége életének utolsó negyedében, már nyugdíjas korában íródott. Egy olyan korszakban
Egy rétsági gyűjtő bemutatkozása
Egy rétsági gyűjtő bemutatkozása Pfaff László vagyok, 65 éves nyugdíjas. 1966-67-ben voltam előfelvételis vegyi- sugárfelderítő Hódmezővásárhelyen. Szakaszparancsnokom Cserhalmi Mihály fhdgy., aki vezérőrnagyként
ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK
ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KÖNYVTÁR, LEVÉLTÁR ÉS MÚZEUM ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK Orbán Éva könyvtárigazgató orban.eva@aotk.szie.hu A kezdetek ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KÖNYVTÁR, LEVÉLTÁR ÉS MÚZEUM Hisz mindnyájunknak
Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.
Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat
A Kossuth Szövetség arany okleveles díjazottja lettem
A Kossuth Szövetség arany okleveles díjazottja lettem A Kossuth Szövetség az idén is pályázatot hirdetett, A szó az első, a tett a második címmel, melynek célja a hagyományok ápolása, a kossuthi emlékek
S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)
S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.
Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.
Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa
A fókuszban a gyakorlatiasság a Bácsalmás 3. lakásban
A fókuszban a gyakorlatiasság a Bácsalmás 3. lakásban Március beköszöntével a gyerekek nagyon várták már a jó időt, de a hónap elején még igencsak hidegek voltak, így rövid kinti sétákkal múlatták az időt,
Prof. Dr. Maróti Mihály ( )
Prof. Dr. Maróti Mihály (1917-2009) DR. MARÓTI MIHÁLY EMLÉKÜLÉS 2017. április 21. BUDAPEST Szervezők: Magyar Növény-Mikroszaporítók Egyesülete Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési
Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása
Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt
A kötetben szereplő tanulmányok szerzői
A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-
2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott
90 éve született Dr. Polinszky Károly, a Veszprémi Vegyipari Egyetem alapítója
90 éve született Dr. Polinszky Károly, a Veszprémi Vegyipari Egyetem alapítója Veszprém, 2012. március 19. Kiadó: Veszprémi Vegyészekért Alapítvány www.vvalapitvany.hu Szerkesztö: Tomanicz Éva Tördelö:
Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról
Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója
Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára
Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára Prof. Dr. emer. Anderlik Piroska előadása a SE Baráti Körén 2013 január 30. Preisz Húgónak, a hazai bakteriológia megalapítójának életrajza számos
Beszámoló a Vissza a múltba történelmi tehetségműhely munkájáról és a Tehetségnapról
Beszámoló a Vissza a múltba történelmi tehetségműhely munkájáról és a Tehetségnapról Iskolánk, a tornyosi Tömörkény István Általános Iskola (Tehetségpont) 2010. júniusában megnyerte az Oktatási Közalapítvány
NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA
NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA A MÚLT MAGYAR TUDÓSAI FÔSZERKESZTÔ SZABADVÁRY FERENC NAGY BÉLA MAURITZ BÉLA A AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8637
Magyar mint idegen nyelv - B2 (középfok)
1. szöveg Hallgassa meg a szöveget, és oldja meg az utána következő feladatokat! Maximális pontszám: 10 Feladatmegoldási idő: 15 perc Ha farsang, akkor természetesen bál. A farsangi bálok a XIX. század
alap közép felső angol német francia orosz
Könyvtárhasználói szokások (2001) Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szeretné megismerni olvasóinak könyvtárhasználati szokásait. Kérjük, legyen segítségünkre, és válaszoljon az alábbi kérdésekre.
Szabadka, július 7-10.
Szabadka, 2011. július 7-10. A rendezvény témái: - A Magyar Gyógyszerész Egyesület Délvidéki járásának történetéből - A Délvidék művelődésének történetéből - Kulturális kapcsolataink A rendezvény Szabadkán
Semmelweis szobor avatása az Állami Szívkórházban
Semmelweis szobor avatása az Állami Szívkórházban 2016.06.30 2016. június 30-án szobrot avattak Semmelweis Ignác tiszteletére a balatonfüredi Állami Szívkórházban. A rendezvényen Prof. Dr. Veress Gábor
Communitas beszámoló
Communitas beszámoló Az ösztöndíj legnagyobb részét nyersanyagokba fektettem, így születtek az új festményeim. Az összeg másik részét pedig arra használtam, hogy néhány utazást finanszírozzak a környező
GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN
GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán A Békés Megyei Múzeumok Közleményei
Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek
Generációk találkozása
Generációk találkozása A fenti címmel hirdette meg a Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tudományos Diákköre, a Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata, valamint a Nemzeti
Egy történész, könyvtáros, levéltáros tisztelgése Klinghammer István 70. születésnapján
Egy történész, könyvtáros, levéltáros tisztelgése Klinghammer István 70. születésnapján Egy magamfajta, a történettudományhoz értő szakember ritkán kerül szoros kapcsolatba a más tudományterületen, az
Kiállítás Goldmark Károly hagyatékából
2015/12/08-2016/03/05 Emlékek életemből címmel Goldmark Károly (1830 1915) pályáját felidéző kiállítás látható a zeneszerző halálának 100. évfordulója alkalmából a Zeneműtárban 1. oldal (összes: 8) 2.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI 8. Dr.SCHNELLER KÁROLY / 1893-1953/ SCHNELLER KAROLY NÉPESSÉGTUDOMÁNYI ÉLETMŰVE Budapest 1990/1 KÖZPONTI
BUDAY-EMLÉKÉV 2017 a Buday Árpád és fia, Buday György tiszteletére rendezendő konferencia programja
Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék és Régészeti Tanszék szervezésében BUDAY-EMLÉKÉV 2017 a Buday Árpád és
Korányi Sándor születésének 150. évfordulóján
A magyar belgyógyászat iskolateremtő tudósai Korányi Sándor születésének 150. évfordulóján XXIII. Magyarországi Egészségügyi Napok Debrecen, 2016. október 5. Előadó: Dr. Gazda István a Magyar Tudománytörténeti
Kecskemét, 2009. július 10-13.
Kecskemét, 2009. július 10-13. A rendezvény témái: - A gyógyszerészet Kecskeméten és Bács-Kiskun megyében. - A gyógyszerésztudományok neves kecskeméti művelői. - A homeopátia történetéből. - A gyógyszerészek
Az indigótól a tintaceruzáig
Tooth Gábor Andor Az indigótól a tintaceruzáig Látogatás Böröcz Andrásnál E cikk apropója néhány New Yorkban eltöl - tött nap, mely során meglátogattam Böröcz András képzômûvészt. Valójában San Franciscóba
Jelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről
tott és fájdalmasan nélkülözött intézményeinkkel ápoljuk a lelki összetartozást, jó sorsunkban ne feledkezzünk meg róluk, amikor azok a megpróbáltatás nehéz idejét élik, a felelőségérzetet, mellyel ezeknek
.a Széchenyi iskoláról
Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk
MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM
MÁS SZÓVAL A rovat azokat igyekszik bemutatni, akiknek erre, szakterületükön belül, nem lenne szükségük: gondolkodásukat, alkotásaikat a szakma határainkon túl is ismeri. Mi azonban a be nem avatottakhoz
A Semmelweis Egyetem Levéltára fond- és állagjegyzéke
Irodalom: A Semmelweis Egyetem Levéltára fond- és állagjegyzéke - Szögi László: A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára 1770-1970. Repertórium. Budapest, 1982. - Molnár László Szögi László: A Semmelweis
PETŐFI SÁNDOR TANULMÁNYI VERSENY 2018
PETŐFI SÁNDOR TANULMÁNYI VERSENY 08 ISKOLAI FORDULÓ KÖZÉPISKOLA MÉSZÖLY ÁGNES: SZABADLÁBON Feladatlap Megoldási idő: 60 perc Elérhető pontszám: 50 pont Elért pontszám: pont Kódszám: Kedves Versenyző! Köszöntünk
A dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai
Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek
Egy könyvtárostanár töprengése a dobozok fölött
KÖNYVTÁR Szatmári Jánosné Egy könyvtárostanár töprengése a dobozok fölött 1985-ben kerültem a Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskolába. Iskolánk abban az évben költözött át a Vas utcából a VII. kerületbe,
ÖSSZEHASONLÍTÓ KÖNYVTÁRTUDOMÁNY
ÖSSZEHASONLÍTÓ KÖNYVTÁRTUDOMÁNY A MKOT és a MKOF szervezésében megvalósuló könyvtárosképző tanfolyamok bemutatása Összeállította: Molnár Andrea Informatikus-könyvtáros MA Wlassics Gyula (1852-1932) miniszter
Az aranykezű nagyapám
Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi
MEGÁLLÍTÓ TÁBLA - PARADICSOM, PAPRIKA, PALÁNTASZIGET, NO MEG A MINŐSÉGI BOROK
MEGÁLLÍTÓ TÁBLA - PARADICSOM, PAPRIKA, PALÁNTASZIGET, NO MEG A MINŐSÉGI BOROK Így is elmondható, hogy milyen volt az Árpád-Agrár Zrt. standja, az idei 25. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon,
Portfólió. Név: Szklenár Bence. Dátum: szeptember
Portfólió Név: Szklenár Bence Dátum:. szeptember 1 A mobilitás adatai: A kiutazó neve, évfolyama: Szklenár Bence 1/13log. A küldő intézmény neve: Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakgimnáziuma
AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.
AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük
KAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI
KAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI Írták: Grabarits István Kapronczay Károly Kapronczay Katalin Magyar László András Kapronczay Károly, 2010 Az e-könyv alapja Kapronczay Károly: AZ ORVOSTÖRTÉNELEM
Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925
Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014
Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők
C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag)
Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) C (194) Helytartótanácsi levéltár - C szekció, 1601-1913 (Fondfőcsoport/Szekció)
S Z Í V A S Z Í V É R T A L A P Í T V Á N Y
HÍRLEVÉL HÍRLEVÉL KEZDEMÉNY 2015 JÚLIUS/kezdemény szám SZÍV A SZÍVÉRT ALAPÍTVÁNY ELŐSZÓ " Nagy megtiszteltetés számomra, hogy útjára bocsáthatom ezt az új és nagyszerű kezdeményezést, a szívtranszplantációs
A Biblia gyermekeknek bemutatja. 60/36. Történet.
A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus születése Írta : Edward Hughes Illusztrálta : M. Maillot Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : E. Frischbutter; Sarah S. 60/36. Történet www.m1914.org Bible
Beszámoló az iskolai közösségi szolgálatról. Debrecen- Budapest március 17. Bodnár Lili Anna
Beszámoló az iskolai közösségi szolgálatról Debrecen- Budapest 2016. március 17. Bodnár Lili Anna A közösségi szolgálat típusai a Dóczyban: I.Egyéni II.Csoportos III.Speciális Fotók az egyéni közösségi
Helyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN
AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN ÓZER ÁGNES Szűkebb pátriánk több mint egy évszázaddal ezelőtt sem szűkölködött a múlt iránti tudományos érdeklődésben, annak magas szintű
Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:
Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az
Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás
Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás 1. Alkalmazott műszaki tudományok szekció I. em. 36. DR. FÜLÖP ISTVÁN egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari
KÖZEGELLENÁLLÁS ÉS VÁLLALÁS
KÖZEGELLENÁLLÁS ÉS VÁLLALÁS Nem írok le többet egy sort sem. Legalábbis vajdasági magyar sajtószervbe nem. Cselekvő értelmiség nélkül minden nemzetrész a világon elvész. Minőség nélkül pedig esély sincs
SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA
SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA Szakmai gyakorlatomat Máltán, a Vera Sant Fournier Interior Design Studionál végeztem. Ez a csupán három főből álló cég elsősorban magánlakások
Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról
Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Két nagyobb kémiatörténeti kutatást végeztünk a kutatás négy éve alatt. Az első kutatásunk
A kolozsvári egyetem tanárai és a sport
Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később
A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az
Elhunyt Rózsa Pál. A temetésen Dr. Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora búcsúztatta:
Elhunyt Rózsa Pál Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tanszékünk jogelődjének, a Villamosmérnökkari Matematika Tanszéknek korábbi vezetője, Dr. Rózsa Pál nyugalmazott egyetemi tanár, a BME professor emeritusa
Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012
Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás
III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4.
III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4. Szemelvények az előadáskivonatokból III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3. - 4. A kongresszus résztvevőinek egy csoportja
Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára
Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):
Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről
Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről 1. A tudományos bizottság neve: MTA, Immunológiai Bizottsága 2011. szeptember 13 után: MTA, Immunológiai Osztályközi Tudományos Bizottság
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 4 KÖNYVEM
PRO PATRIA ET LIBERTATE. Az Országos II. Rákóczi Ferenc Latin Fordítási Verseny döntője. Beszámoló 2016
PRO PATRIA ET LIBERTATE Az Országos II. Rákóczi Ferenc Latin Fordítási Verseny döntője Beszámoló 2016 2016. április 9-én ötödször rendezhettük meg az Országos II. Rákóczi Ferenc Latin Fordítási Versenyt.
A 8.A osztály kirándulás a Dunakanyarba
A 8.A osztály kirándulás a Dunakanyarba Szeptember 20-án, csütörtökön korán reggel indultunk busszal Szentendrére. Időben megérkeztünk a városba, kényelmesen sétálva bementünk a város központjába, a Czóbelmúzeumba.
Író-invázió a kistelepülési könyvtárakban
Mi történt a KSZR háza táján? Rovatvezető: Mikolasek Zsófia mikolasek.zsofia@jamk.hu 20/2326-626 V. évfolyam 5-6. szám 2015. május-június Író-invázió a kistelepülési könyvtárakban Mikolasek Zsófia A József
Módszertani és Minőségbiztosítási Osztály - osztályvezető
Név: dr. Héjj Gábor Telefon: 06-30-95-16-014 E-mail: hejj.gabor@mail.orfi.hu Születési idő: 1948.09.08. Születési hely: Budapest Tanulmányok 2005 Egészségbiztosítás szakvizsga (jeles) 1984 Reumatológia
Szakmai beszámoló. Pályázati azonosító: NKA 3508/01214
Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: NKA 3508/01214 A pályázatban vállaltaknak megfelelően teljesítettük a szakmai feladatot. Hajdúböszörményben a Város Napjához kapcsolódóan (2015. szeptember 14-én)
Gerlóczy Gedeon műépítész
Gerlóczy Gedeon műépítész Hadik ház, a Szatyor bárral 1921-ben Lehel Ferenc megírta az első Csontváry monográfiát. A művek fotózásánál Gerlóczyn és Lehelen kívül jelen volt Fényes Adolf, Lyka Károly és
Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika
Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak
GYÁSZJELENTÉS GYÁSZJELENTÉS. Dr. Varga Ferenc emlékére. Kedves Feri! 1 / 5
Mély fájdalommal és tisztelettel Dr. Varga adózva Ferenc tudatjuk,, a hogy Magyar Kórházszövetség többszörös volt elnöke, a A Kórházszövetség saját halottjának tekinti, tiszteletére és emlékére szánja
Bekapcsolódtál- e a három hetet meghaladó projekt rendezvényeibe?
Zárónap A három hetet meghaladó projekt zárónapjára 2010. május 31-én került sora Az intézmény aulájában kiállítást rendeztünk azokból a produktumokból, amelyet a bevont tanulócsoportok az elmúlt másfél
Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből
Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből Készítette: Fülep Ádám EKE Tittel Pál Könyvtár, szaktájékoztató Neveléstudományi Doktori Iskola, II. évf. hallgató Eger, 2016. Dr. Kovács
KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1
KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista
A második nap előadásai az emlékezetépítés konkrét példáit elemezték egy-egy esettanulmányon keresztül. Csorba Dávid (PhD, főiskolai docens, SRTA,
Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 204108/01367 A református emlékezet helyei címmel rendezett interdiszciplináris konferenciát Sárospatakon, 2017. április 21-22-én a Sárospataki Református Kollégium
Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól
Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan
2016. február INTERJÚ
INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az
De vele nem ez volt a helyzet, nem megfontoltságból, alaposságból néztem utána. Hanem egyszerűen szembe jött. Nem
2013 március 30. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Előbb olvastam vele interjúkat, mint hogy a könyveit a kezembe vettem volna. Persze, ez akár érthető is lehet,
Beszámoló a horvátországi cseregyakorlatról
Ország: Horvátország Fogadó intézmény: Klinički Bolnički Centar Rijeka (KBC Rijeka) Város: Rijeka Osztály: Plasztikai sebészet Beszámoló a horvátországi cseregyakorlatról A Debreceni Orvostanhallgatók
A kiadványt a TÁRS Projekt Foglalkoztatási Munkacsoportja állította össze
DOLGOZNI JÓ! 3. A kiadvány az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú TÁRS PROJEKT Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című kiemelt projekt keretében készült.
SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015.
SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015. Készült az Underground Kiadó és Terjesztő Kft. támogatásával, magánkiadásban BEVEZETŐ Történetünk 2005-ben kezdődött.
ESETTANULMÁNY. 10-es csoport. Módszertani nap 2006 február 14. Készítette: Kovács Zsolt
ESETTANULMÁNY 10-es csoport Módszertani nap 2006 február 14 Készítette: Kovács Zsolt Személyi adatok: Név: B Tamás Szül: Sz., 1987. október 31 Iskolai végzettség 8 osztály Ítélete: B Tamás növendék 10-es
Elment a múzeumigazgató, elment egy díszpolgár...
Elment a múzeumigazgató, elment egy díszpolgár... 2015-05-29 10:28:03 Így emlékezik a Móra Ferenc Múzeum Trogmayer Ottóra. Kürti Béla írását változtatás nélkül közöljük. 2015. május 27-ről 28-ra virradó
A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról
A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról BESENYEI ANDORNÉ-PAPP ISTVÁN Az Országos Könyvtárügyi Tanács Oktatási Szakbizottsága alakítja ki a könyvtáros szakképzés
Toró Árpád. Beszámoló
Toró Árpád Beszámoló Az elmúlt egy év szakmai szempontból életem eddigi legmozgalmasabb éve volt. Rengeteg élménnyel és tanulsággal, életre szóló leckével megfűszerezve. Eredetileg 10 egyéni koncertet
Témakörök az idegen nyelvi érettségihez
Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,
2012. szeptember II. évfolyam 1. szám. Tartalom. Múlt-jöv... Egy keresztel nyomában. Tanévnyitó. (Iván Csilla) Miért jó...
2012. szeptember II. évfolyam 1. szám Tartalom Múlt-jöv...Egykeresztelnyomában Tanévnyitó (IvánCsilla) Miértjó... (VasárosAlexa) Szüretifelvonulásonjártunk (BalázsRóbert) Újraitt... (MarancsicsFanni) Megemlékezésszeptember20-ról