AZ ÉVES BESZÁMOLÓ TARTALMA Oldal

Átírás

1 AZ ÉVES BESZÁMOLÓ TARTALMA Oldal Független könyvvizsgálói jelentés 2 Mérleg 5 Kiegészítő melléklet 9 1. Általános rész A bemutatása Az Alap létrehozása és adózási helyzete Az Alap tevékenységi köre, feladatai Az Alap irányító testülete és ellenőrzése Gazdasági-pénzügyi környezet Az Alap tagjai Az Alap számviteli politikája fő vonásai A könyvvezetés jogszabályi alapja A beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos döntések Az eszközök és források besorolásának és értékelésének szempontjai A beszámolóban alkalmazott sajátos értékelési eljárások ismertetése Az értékcsökkenés elszámolási módszerének ismertetése A mérleg tételeihez kapcsolódó részletezések, magyarázatok: Eszközök Az eszközállomány összetétele Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolás A mérleg tételeihez kapcsolódó magyarázatok: Források A saját tőke eredet szerinti alakulása Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása Passzív időbeli elhatárolások Az Eredménykimutatás egyes tételeihez kapcsolódó kiegészítések Az eredménykimutatásban felsorolt bevételek és annak változása A ráfordítások alakulásának bemutatása A működéssel kapcsolatos ráfordítások részletes bemutatása Cash Flow kimutatás A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása A mérlegfőösszeg alakulása és összetétele Az értékpapír portfolió bemutatása, a vagyonkezelő munkája Portfoliókezelői teljesítmények alakulása A mérleg fordulónapja után bekövetkezett események Munkaügyi adatok és a tisztségviselők juttatásai Üzleti jelentés Biztosításmatematikai jelentés Jogszabályi változások Mellékletek Grafikonok 49

2 Könyvvizsgálói jelentés 2

3 3

4 4

5 Statisztikai számjel 1077 Budapest Wesselényi utca 28. Cím Éves beszámoló 2010 I. Mérleg II. Eredménykimutatás Keltezés: Budapest, június 10. Cégszerű aláírás 5

6 I. M É R L E G - E S Z K Ö Z Ö K 2010 adatok: ezer forint-ban Ssz. ESZKÖZÖK Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b e d e 01. A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Immateriális javakra adott előleg Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések, járművek Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Egyéb tartósan adott kölcsönök Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír B) FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK Tagpénztárakkal szembeni követelések a) garancia díj követelések b) tagpénztárak rendkívüli befizetésére szóló követelések c) Alapra átszállt befagyott követelések e) szolgáltatási számla kiegészítéséből eredő követelések f) felszámolás alatt álló pénztár járadékos tagja részére folyósított járadék miatti követelés 25. g) tagpénztárakkal szembeni egyéb követelések Pénztártagokkal, kedvezményezettekkel szembeni követelés Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a) államkötvény b) kincstárjegy IV. PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

7 I. M É R L E G - F O R R Á S O K 2010 Ssz. FORRÁSOK Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 40. D) SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE II. TARTALÉKTŐKE III. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK IV. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Tagpénztárakkal szembeni kötelezettségek Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök Állammal szembeni kötelezettségek Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása adatok: ezer forint-ban Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

8 II. EREDMÉNYKIMUTATÁS 2010 adatok: ezer forint-ban Ssz. Tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e Tagpénztárakkal szemben elszámolt díjbevételek Ebből: garanciadíjbevétel Rendkívüli tagpénztári befizetések Pénztártagok jogi képviseletéért felszámított díjak I. Garanciális bevételek ( ) II. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Befagyott követelések kifizetésével kapcsolatos ráfordítások Pénztártagok jogi képviseletével összefüggő ráfordítások Szolgáltatási tartalék kiegészítésével kapcsolatos ráfordítások Alapra átszállt követelések behajtásával kapcsolatos ráfordítások III. Garanciális ráfordítások( ) Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás IV. Működéssel kapcsolatos ráfordítások (8+9+10) V. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Szokásos tevékenység eredménye (I+II-III-IV-V) Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VI. Pénzügyi műveletek bevételei ( ) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai ( ) B. Pénzügyi műveletek eredménye( VI-VII) VIII.Rendkívüli bevételek IX. Rendkívüli ráfordítások C. Rendkívüli eredmény(viii-ix) D. Mérleg szerinti eredmény (+-A+-B+-C)

9 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 9

10 1. Általános rész 1.1. A bemutatása Az intézmény neve: Székhelye: 1077 Budapest Wesselényi utca 28. V.em Alapítás módja: jogszabály (1997. évi LXXXII. törvény) alapján Alapítás időpontja: szeptember 1. Tevékenység kezdete: január 1. Tevékenységi kör: 6629 Biztosítási, nyugdíjbiztosítás kiegészítő szolgáltatás Gazdálkodási forma: 917 Magánnyugdíjgarancia-alap Statisztikai számjel: Adóigazgatási szám: TB törzsszám: /A Az Alap számlavezetője: ING Bank N.V.Magyarországi Fióktelepe Az Alap letétkezelője: ING Bank N.V.Magyarországi Fióktelepe Az Alap vagyonkezelője: PIONEER Alapkezelő OTP Alapkezelő Az Igazgatóság elnöke: Dr. Bathó Ferenc 1136 Budapest Pannónia u.19. a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője Az Éves Beszámoló aláírására jogosult az Igazgatóság elnöke és az Alap ügyvezető igazgatója: Dr. Szűcs László 1052 Budapest Párisi u.7. a ügyvezető igazgatója Az Igazgatóság tagjai: Dr.Szűcs László Dr.Pecze Ibolya Fórizs Sándor Kocsis Enikő Nagy Csaba Rozsi Éva Judit az Alap ügyvezető igazgatója szakmai tanácsadó a Hazai Nyugdíjpénztárak Orsz.Szövetség elnöke a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója a Stabilitás Nyugdíjszövetség tagja a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője Ellenőrző Bizottság elnöke: Gondos Judit Az Alap könyvvizsgálója: Leposa Csilla Igazolványszám: A könyvviteli szolgáltatást végző: Dr. Mihályiné Erdős Ilona 1223 Budapest Dézsmaház út 19. Regisztrációs szám: a NAV főosztályvezetője KPMG Hungária Kft. a főkönyvelője 10

11 1. 2. Az Alap létrehozása és adózási helyzete A az évi LXXXII. törvény hatályba lépésével jött létre ( a továbbiakban Mpt). Az Mpt. 87. (3) bekezdése szerint az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági, helyi adó, illeték fizetésére nem köteles. Az Alapnak jegyzett tőkéje nincs Az Alap tevékenységi köre, feladatai Az Alap feladatait az LXXXII. törvény, végrehajtásuk módját a 169/1997 (X. 6) és a 217/2000 (XII.11.) kormányrendeletek illetve az Alap szabályzatai határozzák meg. Az Alap pénzeszközeit kifizetésekre akkor kell felhasználni, ha az Alap tagjánál a pénztártag vagy kedvezményezett követelése befagyott, vagy ha a nyugdíj folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalék szintje a szolgáltatási kötelezettségek teljesítését nem teszi lehetővé. Utóbbi esetben az Alap kiegészíti a tartalékot. Az Alap akkor is kiegészíti a szolgáltatási tartalékot, ha az aktuáriusi értékelés szerint a járadék folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalék szintje a likviditási tartalék demográfiai tartalékának felhasználása után sem éri el a szolgáltatásra jogosult pénztártagok tagonként meghatározott követelésének összegét. Az Alap által a pénztártagok számára nyújtott szolgáltatások közé tartozik a járadékszolgáltatások teljesítéséről történő gondoskodás, valamint a felszámolás alatt álló pénztár járadékos tagja számára a járadék teljes összegének folyósítása. Az Alap január 1-től kiegészíti a pénztártag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlegét a hozamgarantált tőke mértékéig, amennyiben az a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét. A feladata, hogy az Alap tagjainál a pénztártag, vagy a kedvezményezett követelésének befagyása esetén az Mpt 89. (5) bekezdése értelmében harminc, illetve felszámolási eljárás kezdeményezése esetén az azt elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül megkezdje a követelések kifizetését. Az Alap jogi feladata a pénztártagtól kapott megbízás esetén a pénztártag jogi képviselete felszámolási eljárás és egyezségi tárgyalás során, az Alap által teljesített kifizetések és a 11

12 kapcsolódó költségek megtéríttetése a kötelezett pénztárral, valamint befagyás esetén személyes felelősség megállapításának kezdeményezése a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé. Az Alap fontos feladatai közé tartozik vagyonának megőrzése, védelme és gyarapítása, a díjpolitikai javaslatok kidolgozása, a rendkívüli díjfizetések szüneteltetésére vonatkozó döntések meghozatala Az Alap irányító testülete és ellenőrzése Az igazgatóság Az Mpt 94. (1) bekezdése értelmében az Alapot héttagú igazgatóság irányítja. Tagjai közül négy főt a PSZÁF Elnöke javaslata alapján a pénzügyminiszter nevezett ki, kettő főt a Pénztárak Szövetsége delegált, és egy fő az Alap ügyvezető igazgatója Az Alap ellenőrzése Az Alap működésének törvényességi felügyeletét az Mpt 87. (6) bekezdése értelmében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban PSZÁF) látja el, gazdálkodását az Mpt.98. (3) bekezdése értelmében az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az Alap működését az Mpt. 96. (1) szerint három tagú ellenőrző bizottság felügyeli, amelynek tagjait a PSZÁF Elnöke javaslata alapján a pénzügyminiszter nevezte ki Gazdasági-pénzügyi környezet A magyar gazdaság 2010-ben 1,2 %-kal növekedett ben a magyar bővülés az export növekedésének volt köszönhető. A foglalkoztatottak száma és aránya 2010-ben a közfoglalkoztatás hatására emelkedett, ennek ellenére nőtt a munkanélküliségi ráta, ami 11,2 % volt. a keresetek reálértéke 1,9 %-kal nőtt az előző évhez képest, a reáljövedelmek pedig összeségében stagnáltak. A reáljövedelmek stagnálása a hitelterhek emelkedése és a bizonytalan jövő miatti takarékoskodás együttes hatására a lakosság vásárolt fogyasztása 2,1 %-kal csökkent. A beruházások 5,6 %-kal estek vissza. Az államadósság csökkentése érdekében a kormány utolsó 4 hónapjára 0 %-ra szállította le a magánnyugdíj járulékának kulcsát. Az intézkedés maga után vonta, hogy a Pénztárak Garancia Alapjának IV. negyedévében nem volt garanciadíj bevétele március 31-ig a magánnnyugdíjpénztári tagok -100 ezer főt kivéve- visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe. (Forrás: GKI elemzések). 12

13 A magánnyugdíjpénztárak működése meghatározza az Alap tevékenységét, mind a díjbevétel, mind a vagyon tekintetében. A a hazai gazdasági környezetben tizenharmadik éve működik, garanciális kifizetésre ez idő alatt nem került sor Az Alap tagjai A pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező magánnyugdíjpénztárak az évi LXXXII törvény rendelkezései szerint az Alap tagjává válnak. A tagság kezdete az PSZÁF Elnöke által kibocsátott, a tevékenységi engedély megadásáról szóló határozat hatályba lépésének időpontja A tagintézetek száma és a taglétszám Megnevezés Pénztárak száma(db) * Taglétszám(ezer fő) (* megj. Az Uniqával együtt és a K&H nélkül) év végén a magánnyugdíjpénztári ágban 3,1 millió tag volt, az előző évhez képest a növekedés 3,2 %-os. A magánnyugdíjpénztári terület koncentráltsága továbbra is igen magas volt, 2010 évben sem a piac koncentráltságában, sem a pénztárak piaci pozicióiban nem történt érdemi elmozdulás. Év végén továbbra is az öt legnagyobb piaci szereplőnél koncentrálódott a teljes tagság döntő része A tagintézetek főbb jellemzőinek alakulása: Megnevezés Változás (2010/2009) Tagdíjbevétel (milliárd Ft) 98,2 97,7 114,6 161,6 212,4 244,3 277,3 199,8 445,6 357,8 279,2 78,03% Működési költség (milliárd Ft) 5,4 6,7 7,2 9,4 44,4 12,7 14,1 14,7 20,9 18,6 17,3 93,01% Vagyon (milliárd Ft) 175,60 283,10 403,40 562,70 801, , , , , , ,50 129,15% A magánnyugdíjpénztárakba évre 279,2 milliárd forint tagdíjbevétel folyt be, amely 21,97 %-os csökkenést mutat az előző évhez képest. A tagdíjbevétel nagy mértékű csökkenése 2007-ben a tagdíjbeszedés módszerének változása miatt volt. A évet illető függő, 13

14 beazonosítatlan tételeinek jóváírása évre vonatkozóan történt meg, ami a évi tagdíjbevételek nagyarányú emelkedését okozta. És ugyanez az oka a évi tagdíjbevétel alakulásának is év utolsó 4 hónapjában nem volt tagdíjbevétel, tekintettel arra, hogy a kormány a járulékkulcsot erre az időszakra illetve a december 31-ig 0 %-ban állapította meg. (Forrás: PSZÁF elemzés, MNYP jelentések) 2. Az Alap számviteli politikája fő vonásai 2.1. A könyvvezetés jogszabályi alapja A a könyveit a számvitelről szóló évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) és a sajátosságairól szóló 217/2000 (XII.11.) Kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) előírásai szerint vezeti A beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos döntések Az Alap a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján alakította ki az adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő, a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. A számviteli politika a beszámolási kötelezettséget illetően a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről készülő beszámolót helyezi előtérbe. A törvény céljaként a megbízható és valós összképet adó információszolgáltatást és az ezt biztosító alapelveket, szabályokat, követelményeket fogalmazza meg. a) A beszámolási forma: Az Alap a számviteli törvényben meghatározott értékek alapján készített beszámolója: Éves beszámoló, amelynek tagolása megfelel a sajátosságairól szóló 217/2000 számú Kormányrendeletben foglaltaknak. b) A beszámoló készítésével kapcsolatos időpontok: A mérleg fordulónapja: december 31. c) A beszámoló készítése, aláírása: A beszámolót nyelve: magyar Aláíró: az Igazgatóság elnöke és az ügyvezető igazgató d) A könyvvezetés módja: Az Alap a kezelésében, a használatában, a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről a kettős könyvvezetés keretében biztosítja, hogy az 14

15 eszközökben és forrásokban bekövetkezett változások a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően kerüljön bemutatásra. e) A beszámoló közzététele: A közzétételi kötelezettségét az Alap azzal teljesíti, ha az éves beszámoló egy példányát a Felügyeletnek, az Állami Számvevőszéknek, és a tagpénztáraknak megküldi, valamint az Eszközeinek és Forrásainak alakulását a Pénzügyi Közlönyben évente megjelenteti. f) A számviteli alapelvek érvényesítése: A tevékenység folytatásának elve; a teljesség elve; a valódiság elve; a következetesség elve; a folytonosság elve; az összemérés elve; az óvatosság elve; a bruttó elszámolás elve; az egyedi értékelés elve; az időbeli elhatárolás elve; a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve; a lényegesség elve; a költség-haszon összevetésének elve. g) Összehasonlíthatóság biztosítása A beszámolóban minden tétel összehasonlítható az előző év adatával Az eszközök és források besorolásának és értékelésének szempontjai 1) Az eszközök besorolásának szempontjai: Az Alap a Számviteli törvény előírása szerint a befektetett eszközök közé sorolja azokat az eszközöket, amelyek a tevékenységet tartósan legalább egy éven túl szolgálja; a forgóeszközök közé sorolja azokat az eszközöket, amelyek a tevékenységet egy éven belül szolgálják, így a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő állampapírokat is. Használatbavételkor egyedi besorolás, a mérlegkészítés során felülvizsgálat van. 2) A források besorolásának szempontjai: Az Alap a Szt. és a 217/2000 számú Kormányrendelet előírása szerint a saját forrásokat a mérlegszerinti eredményből képzett összegek képezik, idegen forrásokat a külső szervezettől (hitelintézetektől) egy évet meghaladó, vagy egy éven belüli fizetési határidő mellett kapott pénzeszköz, szolgáltatás, vagy egyéb kötelezettség összegei alkotják. 3) Az eszközök értékelése: a) A bekerülési érték: - az eszközök vételekor a tényleges beszerzési ár, valamint a felhasználásig közvetlenül felmerülő kiadások; - sajátos elszámolást igényelnek az értékpapírok. b) Az értékcsökkenés leírás módszerei: 15

16 - a tervezett écs leírás elszámolásának alapja az immateriális javak és a tárgyi eszközök aktiválási értéke; - aktiválás napjától egyedileg, a tervezett leírási kulcsait alkalmazva, lineáris módon; - az Alap a kisértékű egyedi beszerzési, előállítási érték alatti eszköz értékét használatbavételkor egy összegben számolja el. c) Az értékvesztés elszámolása és visszaírása: az Alap akkor számol el értékvesztést, ha: az eszközök könyv szerinti értéke tartósan (két mérleg-fordulónapon fennállóan) és jelentősen (a könyvszerinti érték 20 %-át meghaladó összegben) magasabb, mint a vizsgált eszköz piaci értéke, - valamint, ha az eszköz a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, megrongálódott; - kedvező fordulat esetén újraértékelés mellett az értékvesztés visszaírása is lehetséges a könyv szerinti-, de maximum a névértékig. 4) Az aktív és passzív időbeli elhatárolások köre a) Aktív időbeli elhatárolások - Bevételek, melyek a mérleggel lezárt időszakra vonatkoznak, de csak a mérlegforduló napja után esedékesek. - Költségek, ráfordítások, melyek a mérlegforduló napját követő időszakra számolhatók el. - Többletkötelezettségek miatti összegek. b) Passzív időbeli elhatárolás - Bevételek, melyek a mérlegforduló napja előtt befolytak, de a következő év bevételét képezik. - Költségek, ráfordítások, melyek a mérleggel lezárt évet terhelik, de csak a mérleg fordulónapja után merülnek fel. - A mérlegforduló napja, és a mérlegkészítés napja között ismertté vált, lezárt évet terhelő kötelezettségek. - Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások költséggel, ráfordítással még nem ellentételezett összege. - Rendkívüli bevételként elszámolt halasztott bevételek. 16

17 2.4. A beszámolóban alkalmazott sajátos értékelési eljárások ismertetése 1) Sajátos eszközcsoportok értékelése a) A forgóeszközök között nyilvántartott kamatozó értékpapírok beszerzési értékében szereplő felhalmozott kamatot a beszerzéskor bevételt csökkentő tényezőként kell könyvelni. b) Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha az értékpapír könyvszerinti és piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. c) Az Alapra átszállt befagyott követelés, a szolgáltatási számla kiegészítéséből eredő követelés, valamint a felszámolás alatt álló pénztár járadékos tagja részére folyósított járadék miatti követelés az Alap által a pénztár helyett kifizetett összeg, amely összeg nyilvántartása a bankkivonattal egyezően, a kifizetett értékben történik. 2) Sajátos forráscsoportok értékelési eljárásai a) Az Alap előző év(ek) mérleg szerinti eredménye a tartaléktőkébe kerül átvezetésre, könyv szerinti értékben. b) Az értékelési tartalék az Alap működését szolgáló vagyoni értékű jogok, az immateriális javakra, tárgyi eszközökre vonatkozó értékhelyesbítések elszámolt összege. c) A tagpénztárakkal szembeni kötelezettségek a bankszámlakivonatok alapján kerülnek a mérlegbe beállításra. d) Az állammal szembeni kötelezettségként kimutatott, az Mpt ában foglaltak alapján az Alap fizetőképességének biztosítása miatt a központi költségvetés által vállalt garancia beváltásából eredő kötelezettséget a beváltáskori értéken kell kimutatni. Az előzőekben ki nem emelt eszközök és források értékelése a számviteli törvény általános előírásai szerint történik. 2.5 Az értékcsökkenés elszámolási módszerének ismertetése Az immateriális javak esetében az értékelés alapja a le nem vonható általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési ár. A vagyoni értékű jogok és szellemi termékek leírásának nincs 17

18 időbeli megkötése, az eszközök hasznos élettartamát egyedi értékeléssel állapítja meg az Alap. A terv szerinti értékcsökkenést a várható használati idő függvényében kell elszámolni. A tárgyi eszközök esetében az értékelés alapja a le nem vonható általános forgalmi adót is tartalmazó beszerzési költség. Az eszköz bekerülési értékét csökkentve a maradványértékkel az eszköz hasznos élettartama alatt kell elszámolni értékcsökkenési leírásként. Az értékcsökkenés elszámolása lineárisan történik. A kis értékű eszköz beszerzések teljes értékét az Alap azonnali értékcsökkenésként számolja el a működési költségei között. 3. A Mérleg tételeihez kapcsolódó részletezések, magyarázatok: Eszközök 3.1 Az eszközállomány összetétele adatok: ezer Ft-ban Megnevezés Megoszlás 2010.év Változás 2009= 100 % Immaterialis javak ,00% 42,70% Tárgyi eszközök ,03% 70,13% Befektetett pénzügyi eszközök ,01% 83,40% Befektetett eszközök összesen ,04% 71,44% Készletek 0 0 0,00% 0,00% Követelések ,00% 0,10% Értékpapírok ,99% 116,47% Pénzeszközök ,56% 262,05% Forgóeszközök összesen ,55% 111,11% Aktív időbeli elhatárolások ,41% 161,02% Eszközök összesen ,00% 113,33% Az egyes eszközcsoportokon belül a legkevésbé likvid a befektetett eszközök részaránya, mindössze 0,04 %, - egyre csökkenő arányú - az összes eszközök között. Az eszközök 93,55 %-át a forgóeszközök teszik ki, ezen eszközcsoporton belül meghatározó nagyságú az értékpapírállomány, amelynek részaránya a 92,99 %. 18

19 3.2. Befektetett eszközök Immateriális javak Az immateriális javak mérlegsoron a szellemi termékek nettó értéke szerepel, ami teljes egészében vásárolt szoftverekből áll Tárgyi eszközök Az összes eszközök 0,03 %-át kitevő tárgyi eszközök között tartja nyilván az Alap a szervezet működéséhez szükséges bútorokat, számítástechnikai-ügyviteltechnikai berendezéseket és a járműveket. Immateriális javak és tárgyi eszközök mozgása évben Bruttó érték Immateriális javak Ingatlanok Gépek, berendezések, felszerelések Beruházás adatok: ezer Ft-ban Kis értékű eszközök Összesen Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Halmozott értékcsökkenés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Nettó érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró A táblázat az alábbi összefüggés alapján készült: Záró érték = nyitó érték + növekedés csökkenés Nettó érték = bruttó érték halmozott értékcsökkenés évben a hozamgaranciához szükséges számítógép és egy elektrnikus közlönyolvasó vásárlása történt, ami a Gépek, berendezések, felszerelések bruttó értékének növekedési rovatában jelent meg. 19

20 Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett eszközök között 1 millió Ft-ot tesz ki a munkáltató által nyújtott kamatmentes lakáskölcsön. A évben esedékes törlesztendő rész átsorolásra került a rövid lejáratú követelések közé Forgóeszközök Követelések Az Alapnak a tagpénztárakkal szemben december 31-i fordulónapon csak az aktívák között szereplő elhatárolt garanciadíj követelése volt, ami csak az auditált beszámolók elkészülése után számlázható. A mérleg készítés időpontjában a tagpénztáraknál számlázott kinnlevőség nem volt. Egyéb követelések alakulása: adatok: ezer Ft-ban Megnevezés Elszámolás nyugdíjpénztárakkal Elszámolás egészségpénztárral Tartósan adott kölcsönből átsorolás Költségvetéssel szemben Összesen Az egyéb követelés értéke évben 449 ezer forint volt, amely összegből 200 ezer forint a évben fizetendő lakás célra adott kölcsön, 193 ezer forint összevezetendő adók és 56 ezer forint pedig visszajáró magánnyugdíjpénztári járulék Értékpapírok Az értékpapírállomány alakulása adatok: ezer forintban Megnevezés Változás Ft Változás % Értékpapírok ,47% Értékpapír értékvesztés ,00% Értékvesztés visszaírás ,00% Összesen ,47% 20

21 A a vagyonát hazai állampapírokban köteles tartani. A magyar államkötvények és diszkont állampapírok nettó beszerzési értéken december 31. napján ezer Ft volt, 16,47 %-kal magasabb, mint a megelőző évben. Értékvesztést nem számolt el az Alap, és december 31-én átkötötte a portfólióban lévő értékpapírokat Pénzeszközök Az Alap a mérleg fordulónapján ezer Ft értékben rendelkezett pénzeszközökkel, amelyből 462 ezer Ft készpénz és ezer Ft bankszámlapénz volt Aktív időbeli elhatárolás Aktív időbeli elhatárolásként én ezer Ft ot számolt el az Alap az alábbiak szerint: adatok:ezer forintban Megnevezés Változás (%) Állampapírok árfolyamnyereségének időarányos része ,00% Állampapírok felhalmozott kamatának időarányos része ,89% Tárgyévet illető nem realizált bevételek ,55% Tárgyévet követő évet terhelő költségek és ráfordítások ,83% Követelés jellegű aktív időbeli elhatárolás ,00% Összesen ,02% Az aktív időbeli elhatárolás összege évben 61,02 %-kal magasabb, mint a évi. Az összeget a pénztárak évi nem auditált beszámolóiból a már rendezett függőállományból adódó még nem számlázott, de elhatárolt garanciadíj okozza. A tárgyévet illető nem realizált bevétel - a pénztárak évi auditált Éves beszámolói alapján kerülhet számlázásra évi pozitív garanciadíj-különbözet az aktív időbeli elhatárolásból tehát 428,8 millió Ft-ot tesz ki. Ez az összeg a mérlegkészítésig az Alap tudomására jutott, a pénztárak által megküldött nem auditált Éves beszámolóival írásban megerősített évi garanciadíjkülönbözet, ami a mérlegkészítésig még nem került számlázásra. 21

22 Az állampapírok kamatnyereségének időarányos része az aktív időbeli elhatárolások között 298 millió Ft-ot tesz ki. A tárgyévet követő évet terhelő költségek közül 1,6 millió Ft a évben fizetett, de évet terhelő költségek, mint a biztosítási díj, közlönyök, újságok előfizetési díjának, és az utazási bérletek következő évet terhelő költségei. 4. A Mérleg tételeihez kapcsolódó magyarázatok: Források A mérlegben szereplő források megoszlása adatok ezer Ft-ban Megnevezés Megoszlás% Megoszlás% Saját tőke ,97% ,84% Céltartalék 0 0,00% 0 0,00% Kötelezettségek ,15% ,13% Passzív időbeli elhatárolások ,88% ,03% Források összesen ,00% ,00% 4.1. A saját tőke eredet szerinti alakulása adatok: ezer Ft-ban könyv szerinti értéken Saját tőke összetevői Változás% 2009=100% Jegyzett tőke 0 0 0,00% Tartalék tőke ,13% Értékelési tartalék 0 0 0,00% Mérleg szerinti eredmény ,55% Saját tőke ,69% Az Alap saját tőkéje meghaladta az 11,37 milliárd Ft-ot, így az előző évhez képest 16,69 %-os az emelkedés. Az Alap jegyzett tőkével nem rendelkezik, mert törvényi alapítású szervezet, amelynek nincs meghatározott tulajdonosa. 22

23 A saját tőkét a befolyt garanciadíjak működési költségen felüli része teszi ki. Az elhatárolt összeségében, ill. összevontan 428,8 millió Ft évet megillető garanciadíjbevétel a mérleg szerinti eredmény részét képezi Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása Hosszú lejáratú kötelezettsége az Alapnak nincs. A rövid lejáratú kötelezettségek értéke december 31- én ezer forint, mely időbeli változása az alábbiak szerint alakult: Megnevezés Változás 2009=100% Belföldi szolgáltatók ,28% Adók, közterhek ,25% A köv. év.jan-ban esedékes jövedelem jell.kötelezettség A köv. évben rendezendő tagpénztári kötelezettség Értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettség ,00% ,00% ,00% Összesen ,90% 4.3. Passzív időbeli elhatárolások adatok: ezer Ft-ban Megnevezés Változás 2009=100 % Befolyt, elszámolt bevételek ,00% Költségek, ráford. időbeli elhat ,62% Összesen ,97% Passzív időbeli elhatárolásként a mérleg fordulónapján az Alap ezer Ft-ot mutatott ki. A passzív időbeli elhatárolások között szerepel a könyvvizsgálat évre járó díja és a PIONEER Alapkezelő IV. negyedéves vagyonkezelői díja. 23

24 5. Az Eredménykimutatás egyes tételeihez kapcsolódó kiegészítések 5.1. Az eredménykimutatásban felsorolt bevételek és annak és változása adatok : ezer Ft-ban Megnevezés Változás 2009=100 % 01. Tagpénztárakkal szemben elszámolt díjbevételek ,36% 02. Rendkívüli tagpénztári befizetések 0 0 0,00% 03. Pénztártagok jogi képviseletéért felszámított díjak 0 0 0,00% I. Garanciális bevételek (1+2+3) ,36% II. Egyéb bevételek ,08% VI. Pénzügyi műveletek bevételei ,77% VIII. Rendkívüli bevételek 0 0 0,00% Összesen ,07% Díjbevételek A tagpénztárak jelentései alapján december 31-ig számlázásra került garanciadíj-bevétel ezer és az elhatárolt garanciadíj ezer forint volt. (A évi pénztári beszámolók alapján ezer forint korrekciót tartalmaz az Eredmény-kimutatás). A évi garanciadíj-bevétel 82,36 %-a a évi garanciadíj-bevételének. A garanciadíj nagy mértékű csökkenése a pénztárak tagdíjbeszedésének változása miatt látható, amint azt az pontban írta az Alap. A évi tagdíjbevételek jelentős hányadát a pénztárak azonosították a mérlegkészítés időpontjáig, így a pénztárak éves beszámolójában megjelent azonosított tagdíjbevételek után az Alap elhatárolta a garanciadíjat a évi Éves beszámolójában. Az eredmény-kimutatás pénzügyi bevétele ezer forint volt, mely összegben megjelent 984 ezer forint bankkamat is. Az előző évhez képest a nagymértékű eltérés a évben elszámolt átértékelésből adódott, egyrészt a magas pozitív értékelési különbözet, ami árfolyamnyereségként jelent meg, illetve a ráfordításoknál az átértékelésnél keletkezett negatív értékelési különbözet, ami árfolyamveszteséget keletkeztetett évben az értékpapírok átértékelését a Letétkezelő váltás indokolta. 24

25 5.2. A ráfordítások alakulásának bemutatása adatok: ezer Ft-ban Megnevezés Befagyott követelések kifizetésével kapcsolatos ráfordítások 0 0 Pénztártagok jogi képviseletéért felszámított díjak 0 0 Szolgáltatási tartalék kiegészítésével kapcsolatos ráfordítások 0 0 Alapra átszállt követelések behajtásával kapcsolatos ráfordítások 0 0 Garanciális ráfordítások összesen 0 0 Működéssel kapcsolatos ráfordítások Egyéb ráfordítások 3 8 Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások 0 0 Ráfordítás összesen Garanciális ráfordítások évben sem merültek fel. Az Alap működésével közvetlenül összefüggő ráfordítás évben ezer Ft volt, 92,25 %-a a évinek (lsd. Mellékletek/ Ráfordítások összetétele és állományváltozása). Az értékpapírok eladása során keletkezett árfolyamveszteség ezer forint volt március 11-én történt a letétkezelő váltás. Ennek során az új letétkezelő a márc. 11-i piaci árakon vette át az állományt, tekintettel arra, hogy az eredeti beszerzési árakat és az utána bekövetkező tranzakciókat nem állt módjában ellenőrizni. Így az Alap portfoliója átkötésre került, ami igen magas, árfolyamveszteséget keletkeztetett. A vagyonkezelők június hónap folyamán ismételt átkötést végeztek, a pozitív értékelési különbözet árfolyamnyereség formájában elszámolásra került. Ez az oka a szokatlanul magas évi pénzügyi bevételnek ill. a magas összegű évi pénzügyi ráfordításnak. Az 8 ezer forint egyéb ráfordítás évben önreviziós pótlék. 25

26 5.3. A működéssel kapcsolatos ráfordítások alakulásának részletezése: adatok: ezer forintban Megnevezés Megoszlás % Megoszlás % Változás 2010/2009 % Anyagjellegű ráfordítások ,13% ,98% 109,35% Személyi jellegű ráfordítások ,50% ,09% 86,56% Értékcsökkenési leírás ,37% ,93% 75,37% Működéssel kapcsolatos ráfordítások ,00% ,00% 92,25% Egyéb ráfordítások 1 8 Értékcsökke nési leírás 2,37% 2009 Értékcsökke nési leírás 1,93% 2010 Anyagjellegű ráfordítások 26,13% Anyagjellegű ráfordítások 30,98% Személyi jellegű ráfordítások 71,50% Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Személyi jellegű ráfordítások 67,09% Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás A működési költségek összesen 7,75 %-kal alatta maradt az előző évinek, amit elsősorban a személyi jellegű kiadások csökkenése okoz. A működéssel kapcsolatos kiadásokat a felhalmozás jellegű kiadások tovább emelik, ugyanakkor a működési ráfordítások között elszámolt ezer forint terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés nem járt valós pénzkiáramlással. 26

27 Az anyagjellegű költségek alakulása Megnevezés Változás 2009=100 % Irodaszerek,szám.tech.anyagok,szakkönyv ,36% Közlönyök,hírlapok,szakkönyvek költségei,kiszállás ,26% Üzemanyag ,41% Elektromos energia ,10% Takarítószerek, takarítás ,88% Szállítás, futárszolgálat, taxi ,97% Bérleti díjak ,75% Karbantartási javítási díjak, CD jogtár ,50% Hirdetés, kezelési költség, tagsági díjak ,87% Oktatás,továbbképzés, konferenciák ,21% Utazási és kiküldetési költségek 0 0 0,00% Internet, posta, telefon költségek ,53% Könyvvizsgálat és egyéb szakértői díjak ,89% Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak ,32% Biztosítási díjak-hatósági díjak ,99% Költségként elszámolható adók ,98% Könyvtárhasználat-kezelési díj ,31% Összesen ,35% Az anyagjellegű ráfordítások évben ezer forint volt, 9,35 %-kal több, mint az előző évben. Az összeg az anyag és anyagjellegű kiadásokat, valamint az igénybevett 27

28 szolgáltatásokat tartalmazza. A költségek között a bérleti díj és a pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak teszik ki a meghatározó nagyságrendet. A pénzügyi befektetések és szolgáltatási díjak esetében a vagyon növekedés indokolja a jelentős emelkedést. A hirdetés költségei között az Állami Számvevőszék által kért, viszonylag nagy mennyiségű anyagok közzétételi költsége jelenik meg Pénzügyi-, befektetési szolgáltatási díjak Megnevezés adatok: ezer Ft-ben Változás 2009=100% Vagyonkezelési díj ,91% Letétkezelési díj ,37% Tranzakciós díj ,98% Bankköltség ,48% Összesen ,32% A pénzügyi-, befektetési szolgáltatási díjak 26,32 %-kal haladták meg a évi összeget. A vagyonkezeléssel kapcsolatos költség emelkedése az éves átlagos lekötött tőke piaci értékének növekedésével együtt emelkedett, miközben a vagyonkezelési díj mértéke változatlan volt Személyi jellegű ráfordítások A működéssel kapcsolatos ráfordítások közül a legjelentősebb tétel a személyi jellegű ráfordítás, ami a ráfordítások 67,09 %-át teszi ki. Ezek között az Alap a munkabéreket, a tisztségviselők tiszteletdíját, bérjellegű kifizetéseket, reprezentációs költséget, a bérjárulékokat, valamint a munkavállalók javára önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett hozzájárulás összegét és más szociális juttatásokat számolt el. A kiadás 13,44 %-kal kevesebb volt, mint a bázisidőszakban Értékcsökkenési leírás Az értékcsökkenési leírás ezer Ft, amely tartalmazza a nagy értékű tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését, valamint a kis értékű tárgyi eszközök azonnali költségként való elszámolását. 28

29 6. A PÉNZESZKÖZ VÁLTOZÁSA (CASH FLOW) Tényező adatok: ezer forintban Összeg I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow 1-13 sorok) Eredmény +, Előző éveket érintő eredményváltozás 3. Értékelési tartalék 4. Elszámolt amortizáció Elszámolt értékvesztés + 6. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +,- 7. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +,- 8. Szállítói kötelezettség változása +, Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +, Passzív időbeli elhatárolások változása +, Tagpénztárakkal szembeni követelés változása +, Forgóeszközök /vevő és pénzeszk.nélkül/ változása +, Aktív időbeli elhatárolások változása +, II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszk.változás (Befektetési cash flow sorok) Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása + III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás ( Finanszírozási cash flow sorok) Hitelfelvétel Hiteltörlesztés, - visszafizetés Hosszú lejáratú kölcsön törlesztése IV. PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (+/-I+/-II+/-III. sorok) +,

30 A szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változása ezer forint volt évben és ezer forint évben. A pénzeszközváltozás jelentős nagyságrendű növelő és csökkentő hatásokat takar. A mérleg szerinti eredmény ezer forinttal növelte meg a pénzeszközöket, és ennek hatása megjelenik a forgóeszközök állományának növekedésében, ami a pénzeszközökre természetesen ellentétes előjellel, azaz csökkenésként hat. A képződött mérleg szerinti eredmény az értékpapírállományt is növelte. Az elszámolt amortizáció ezer Ft-al növeli pénzeszközeinket, tekintettel arra, hogy olyan költség, azaz eredménycsökkentő tényező, amely a tárgyévben nem jár pénzbeli kiadással. A tagpénztárakkal szembeni követelés változás ezer Ft-al növelte az Alap pénzeszközeit, mert a követelésállomány ennyivel csökkent az előző évhez képest. A forgóeszközök ( értékpapírok) állománynövekedése ezer forinttal csökkentette a pénzeszközöket. Az aktív időbeli elhatárolások állománynövekedése ezer Ft-tal, míg az eszközvásárlás 870 ezer forinttal csökkentette az Alap pénzeszközeit, hiszen az végleges pénzkiadás. 30

31 7. A PÉNZTÁRAK GARANCIA ALAPJA VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA 7.1. A mérlegfőösszeg alakulása és összetétele adatok: ezer forintban Mérleg Megnevezés Összeg Összeg Változás Megoszlás % hív % A. Befektetett eszközök ,44% 0,04% B. Forgóeszközök ,11% 93,55% C. Aktív időbeli elhatárolások ,02% 6,41% ESZKÖZÖK ÖSSZESEN ,33% 100,00% D. Saját tőke ,69% 99,84% F. Kötelezettségek ,90% 0,13% G. Passzív időbeli elhatárolások ,97% 0,03% FORRÁSOK ÖSSZESEN ,33% 100,00% A mérlegfőösszeg a bázisidőszak azonos időszakához viszonyítva millió forinttal növekedett, ami 13,33 %-os emelkedést jelent. Az eszközök növekedését főképpen az értékpapír-állomány nettó beszerzési értékének millió forinttal való emelkedése okozza. A forrás oldalon ez a növekedés megjelent a saját tőke növekedésben. (lsd év mérleg 29. és 40. sor) Az eszköz oldal mindkettő évben csaknem teljes értékben forgóeszközökből áll. A forgóeszközök értéke, évben millió forint, évben pedig millió forint volt. A forgóeszközök értékéből a meghatározó nagyságrendet az értékpapírok értéke teszi ki, évben millió forint. A forrásoldal értékét csaknem teljes egészében a saját tőke teszi ki millió forint értékben, ami millió forinttal több, mint a bázisév azonos időszakában volt. 31

32 7.2 Az értékpapír portfolió bemutatása, és a vagyonkezelő munkája Az értékpapír portfolió bemutatása A államkötvények és diszkont állampapírok kötésnapi nettó beszerzési értéke december 31. napján millió forint volt. Az állampapírokban lévő időarányosan járó kamat 299 millió forint volt, mely összeg az aktív időbeli elhatárolások között is szerepel a mérlegben. A portfolió állomány bruttó piaci értéke ( nettó eszközérték) december 31-én millió forint volt. A Letétkezelő által igazolt nettó eszközérték: forint volt. A portfolióban lévő pénzkészlet értéke összesen forint volt. A mellékletben lévő a portfolió mozgás szerinti alakulása évben c. kimutatás bemutatja a portfolió beszerzés, értékesítés és lejárat szerinti mozgásait papírtípusonként és vagyonkezelői bontásban A vagyonkezelő munkája A vagyonkezelői tevékenység mérleg szerinti eredményre gyakorolt hatását szemlélteti a mellékletek között lévő A vagyonkezelők által elért eredmények évben c. kimutatás. 32

33 8. Portfoliókezelői teljesítmények alakulása 8.1. Összegző megállapítások A portfoliókezelők által elért nettó hozam I-IV. negyedév Megnevezés Vagyonkezelők PIONEER OTP Átlagos lekötött tőke Bruttó hozam Ft Bruttó hozam % (havi hozamok láncszorzatából) 7,34% 7,54% Referenciahozam % 6,46% 6,46% Nettó hozam Ft Nettó hozam % 7,14% 7,38% Portfoliókezelési díjak Letétkezelési díj Tranzakciós díj Díjak összesen Díjak az átlagos lekötött tőkére vetítve 0,20% 0,16% A portfoliókezelők a referenciahozamhoz képest az I-IV. negyedévet tekintve erősen felülteljesítettek. A PIONEER Alapkezelő az I-IV. negyedévben összesen 88 bázisponttal, az OTP Alapkezelő pedig 108 bázisponttal teljesítette felül a referenciaindexet. A PIONEER Alapkezelő a költségek levonása után számított nettó hozam alapján 7,14 %-os, az OTP Alapkezelő pedig 7,38 %-os pozitív teljesítményt nyújtott. A következő ábra a portfoliókezelők I-IV. negyedévi nominális bruttó teljesítményének alakulását mutatja be. 33

34 II. A I-IV. NEGYEDÉVI TELJESÍTMÉNYEK Tőke és hozam piaci értéken Megnevezés/ Vagyonkezelő PIONEER PIONEER PIONEER PIONEER OTP OTP OTP OTP A záró eszközérték értéknapja Záró eszközérték A viszonyítási eszközérték értéknapja Viszonyítási eszközérték A tényleges vagyonkezelés idejével súlyozott, átlagos napi tőkeösszeg Hozam összeg Nominális hozam (naptári havi lánc) 6,12% -0,95% 4,27% -2,31% 6,87% -1,34% 4,57% -2,46% Benchmark (a tényleges vagyonkezelés idejére) 5,94% -1,50% 4,33% -2,21% 5,94% -1,50% 4,33% -2,21% A kezelésbe adott portfolió teljesítménye az első negyedévben mindkettő vagyonkezelőnél jelentős pozitív hozamot ért el, míg a második negyedévben negatív a hozam. Ugyanakkor a - 1,5 % referenciaindexhez képest mégis felülteljesített mindkettő vagyonkezelő. A harmadik negyedévben a Pioneer Alapkezelő 6 bázisponttal alulteljesített, míg az OTP Alapkezelő 24 bázisponttal felülteljesített. A negyedik negyedévben azonban ismét alulteljesített mindkettő vagyonkezelő. Nettó eszközérték alakulása I-IV. negyedév Pénzeszközök és kötelezettségek; -1,18% PGA portfolió összetétel Diszkontkincstárjegy; 17,81% MNB kötvény; 0,41% Fix kamatozású kötvény; 82,96% Diszkontkincstár-jegy Fix kamatozású kötvény MNB kötvény Pénzeszközök és kötelezettségek 34

35 Értéknap Fix kamatozású kötvény Diszkontkincstár -jegy MNB kötvény adatok: nettó beszerzési áron forintban Pénzeszközök, követelések és kötelezettségek Portfolió összes eszközérték Nyitó ( ) Megoszlás 82,96% 17,81% 0,41% -1,17% 100,00% PIONEER ( ) Megoszlás 67,48% 32,51% 0,00% 0,00% 100,00% OTP( ) Megoszlás 79,64% 0,00% 15,56% 4,80% 100,00% Záró ( ) Megoszlás 73,57% 16,23% 7,80% 2,40% 100,00% PIONEER ( ) Megoszlás 77,51% 22,49% 0,00% 0,00% 100,00% OTP( ) Megoszlás 69,48% 11,20% 19,32% 0,00% 100,00% Záró ( ) Megoszlás 73,50% 16,84% 9,66% 0,00% 100,00% PIONEER ( ) Megoszlás 79,00% 20,58% 0,00% 0,42% 100,00% OTP( ) Megoszlás 78,70% 20,43% 0,87% 0,00% 100,00% Záró ( ) Megoszlás 78,85% 16,84% 0,43% 0,21% 100,00% PIONEER ( ) Megoszlás 78,60% 21,40% 0,00% 0,00% 100,00% OTP ( ) Megoszlás 71,49% 18,61% 9,90% 0,00% 100,00% Záró ( ) Megoszlás 75,04% 16,84% 4,96% 0,00% 100,00% 35

36 A PIONEER kezelésében lévő portfolióállomány 78,60%-a az államkötvényekben, 21,40%-a diszkontpapírokban volt. Az OTP kezelésében lévő portfolió 71,49 %-a államkötvényben, 18,61 %-a diszkont kincstárjegyekben, míg 9,90 %-a MNB kötvényekben volt első negyedév végén a portfolió könyv szerinti értéke elérte a 10,6 milliárd forintot, míg a napjával a könyvszerinti beszerzési érték 10,2 milliárd forint, piaci értéke 10,5 milliárd forint. A harmadik negyedév végére a portfolió könyv szerinti értéke meghaladta a 10,2 milliárd forintot, míg a piaci értéke megközelítette a 11 milliárd forintot. Az év végére pedig a piaci érték 10,9 milliárd forint volt. A szerződésben foglalt adatszolgáltatást és egyéb kötelezettségeket a portfoliókezelők határidőben és az abban foglaltaknak megfelelően teljesítették. 9. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események A rövidlejáratú követelés között lévő december havi járandóságok és az adóhatósággal szembeni járulékfizetési kötelezettség kiegyenlítésre került. Az aktív időbeli elhatárolások közé a pénztárak előzetes mérlegbeszámolói alapján ezer forint évet illető, pénzügyileg még nem rendezett garanciadíj került elszámolásra. Az Alap a pénztárak auditált mérlege alapján év július hónapjában számlázza a ténylegesen elszámolt tagdíjak alapján a garanciadíjat. 10. Munkaügyi adatok Az Alap kis létszámú munkaszervezettel tevékenykedik. Az Alapnál megtalálható munkakörök kialakítása során a jogszabályi előírások és a hatékony munkavégzéshez szükséges emberi erőforrás szükséglet került figyelembevételre. Az Alap munkaszervezetének létszáma teljes évben nem változott; összetétele a következő volt: - ügyvezető igazgató (alkalmazása jogszabályi előírás) - főkönyvelő (alkalmazása jogszabályi előírás) - vezető matematikus (alkalmazása jogszabályi előírás) - belső ellenőr (alkalmazása jogszabályi előírás) - titkárságvezető Az alkalmazottak közül 1 fő középfokú, 4 fő felsőfokú végzettséggel bír, nyelvvizsgával 5 fő rendelkezik. Mind az 5 fő szellemi tevékenységet végez. 36

37 ÜZLETI JELENTÉS 11. Tájékoztató az Alap irányító testületeiről Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja, a tagok jelölése vagy kinevezése 3 évre szól. Az Igazgatóság tagjainak mandátuma november 20-ától újítatott meg 3 évre. Az új Igazgatósági tagjai és elnöke november 20-tól: Dr. Bathó Ferenc elnök (a pénzügyminiszter által kinevezett tag) Dr. Pecze Ibolya Kocsis Enikő Rozsi Éva Judit Dr. Szűcs László Nagy Csaba Fórizs Sándor (a pénzügyminiszter által kinevezett tag) (a pénzügyminiszter által kinevezett tag) (a pénzügyminiszter által kinevezett tag) ügyvezető igazgató (Pénztárak Szövetsége által delegált tag) (Pénztárak Szövetsége által delegált tag) Az ellenőrző bizottság tagjai és elnöke november 20-tól: Gondos Judit Dr. Naszvadi György Rézmovits Ádám Erdélyi Rudolf Zalán elnök (a pénzügyminiszter által kinevezett tag) (a pénzügyminiszter által kinevezett tag ig) (a pénzügyminiszter által kinevezett tag) (a nemzetgazdasági miniszter által kinevezett tag től) Az Alap működésének feltételei évben A gazdálkodásának feltételeit 2010-ben is a tagintézetek gazdasági helyzetének alakulása határozta meg. A tárgyévi pénztári tagdíjak az Alap díjbevételén keresztül a garanciális vagyon alakulását közvetlenül befolyásolják. A díjbevétel becslése során az Alap a évi várható bevételből és a már évre ismert változásokból indult ki, úgy mint járulékmértékek változása, ill. az átlagkeresetek várható növekedésének mértéke. A magánnyugdíjpénztárak beazonosított tagdíjbevétele, alacsonyabb volt, mint a évi. Ugyanígy az Alap garanciadíj-bevétele is. Ennek oka a beszámolóban már említett járulékkulcs változása, amely december 31-ig 0 %. A garanciadíj mértékét évre az Igazgatóság változatlanul 0,35%-ban hagyta jóvá. 37

38 A garanciális tevékenységet érintő egyéb változás 2010-ben nem történt. Az Alap bevételeit 2010-ben is kettő forrás adta: a díjbevételek és a vagyon befektetéséből származó hozam. A díjbevétel millió forint, a befektetések hozama 713 millió forint volt évben. A garanciális vagyon (a saját tőke) a pénzügyi év elején 9,7 milliárd forint volt, a december 31-i mérleg szerint pedig 11,4 milliárd forint. Garanciális kifizetésekre 2010-ben sem került sor Az Alap Igazgatósága által évre megállapított feladatok A évben az igazgatóság 4 ülést tartott és 11 határozatot hozott az Alap működését érintő fontosabb ügyekben a következő témakörökben: - a munkaterv elfogadása, - a évi beszámoló elfogadása, - díjfizetési szabályzat módosítása(10.) - hozamgarancia szabályzat módosítása - díjfizetési szabályzat módosítása(11.) - igazgatósági ügyrend módosítása, - SZMSZ módosítása - számlarend módosítása - munkaügyi szabályzat módosítása - díjfizetési szabályzat módosítása(12.) évi működési költség jóváhagyása A év igazgatósági feladat-meghatározásai és azok munkaszervezet általi teljesítése közül fontosabbak voltak a következők: Az Igazgatóság feladat-meghatározásának megfelelően a évben is a munkaszervezet negyedévente pénzügyi beszámolót készített a bevételek, a vagyon és a működési költségek alakulásáról. Az Igazgatóság a 2010-es gazdasági évben összefüggésben a jogszabályokkal feladatként jelölte meg a garanciadíj arányos mértékének meghatározását Az Alap működési költségvetése A a munkaszervezet működését évben sem a garanciadíjból, hanem a hozamból finanszírozta, mintegy 19 %-át használva fel annak. 38

39 A fentiek eredményeként a évi működési költségvetés fő kategóriái az alábbiak szerint alakultak: Bevételek Megnevezés Tény 2009 adatok: ezer Ft-ban Terv 2010 Tény Tény/ Terv % Garanciális bevételek ,05% Egyéb bevételek ,00% Pénzügyi bevételek ,79% Rendkívüli bevételek ,00% Költségvetési támogatás ,00% Összesen ,05% Működési kiadások Megnevezés adatok: ezer forintban Tényleges Terv Tényleges 2010 Tény/ Terv % Anyagjellegű ráfordítások ,43% Személyi jellegű ráfordítások ,20% Egyéb ráfordítások ,00% Felhalmozás jellegű kiadás ,00% ÖSSZESEN ,45% év működési kiadásai tényleges és tervezett adatai lényegesebb eltérésének indoklása A működési kiadások felhasználásának összefoglaló megállapítása Az Alap működés kiadásának összege évben ezer forint volt. Ez az összeg 84,45 %-a az időarányos tervezett összegnek. A hirdetési díjak kivételével megtakarítás jelentkezik csaknem minden költségnemben. Anyagi jellegű költségek Az anyagi jellegű költségsor energiaköltség, irodaszerek, hírlapok, üzemanyag, futárszolgálat 114,68 %-a a tervezett összegnek. 39

40 Bérleti díjak A I-IV. negyedévi irodabérleti díj számlázása és kifizetése megtörtént. A költségsor 82,16 %-a a tervezett összegnek. A mutató nagysága az EUR változás függvénye. A tervezés során a évi tényleges költséget 4,10 %-kal növelte meg az Alap. Az EUR árfolyamváltozás a I-IV. negyedévben még mindig alatta volt a tervezettnek. Karbantartás és javítási költségek A karbantartási- és javítási költségsor- ami tartalmazza a rendszergazda költségét is-, a tervezett összegnek 71,86 %-a. A hirdetés és továbbképzés költségei A tervezett hirdetési, továbbképzési és konferenciák költségsora 112,85 %-a a tervezett összegnek, mely összeg tartalmazza a megemelkedett közzétételi díjakat is. Posta és telefonköltségek A posta és telefonköltségek elszámolt tényleges összege 94,66 %-a a tervezett összegnek. Utazási és kiküldetési költségek Ez a költségsor I- IV. negyedévében nem tartalmaz kiadást. Szakértői díjak A szakértői díj költségsora tartalmazza a könyvvizsgálat I-IV. negyedévre esedékes összegét. Pénzügyi befektetések és szolgáltatási díjak A költségsor ezer forint, amely összegből ezer forint a vagyonkezelési díj, ezer forint a letétkezelési díj, ezer forint a keler költség és 142 ezer forint a bankköltség. A pénzügyi befektetések és szolgáltatások kiadásai mintegy 0,92 %-kal alacsonyabb a tervezett összegnél. Biztosítási díjak, egyéb díjak, tagsági díjak A költségsor jellemzően az időarányos vagyon- és a gépkocsi biztosításainak összegét tartalmazza, 63,56 %-a a tervezett összegnek. Költségként elszámolható adók, kezelési díjak Ez a költségsor a cégautó adót és a kezelési díjakat tartalmazza és 87,37 %-a a tervezett összegnek. 40

41 Személyi jellegű ráfordítások A bérköltség összesen költségsor a I-IV. negyedévi költség 81,12 %-a a tervezett költségnek A személyi jellegű egyéb kifizetés 86,48 %. Ez a költségsor is alatta maradt a tervezett összegnek. A költségsor a tiszteletdíjakat, a reprezentációs költségeket, jóléti, kulturális kifizetéseket, azaz a béren kívüli juttatásokat is tartalmazza. A személyi jellegű ráfordítások mindösszesen, illetve a bérjárulékokkal együtt költségsor is csak 81,20 %-a a tervezett összegnek. Összességében tehát a működési kiadás I-IV. negyedévben 84,45 %-a a tervezett összegnek Az Alap évi költségvetése Az Alap működésének pénzügyi feltételeit: az évi magánnyugdíjakról szóló LXXXII törvény, a törvény által meghatározott keretek között az Igazgatóság által megállapított garanciadíj-mértéke, a tagpénztárak gazdasági helyzetének alakulása és a várható kifizetések nagysága határozza meg. Az Alap működésének pénzügyi feltételeit évben nagymértékben meghatározza a pénztárak helyzete. Az új kormány a magánnyugdíjpénztári tagokat visszairányította az állami nyugdíjrendszerbe 100 ezer tag kivételével. a évben megjelent törvények és kormányrendeletek értelmében a magánnyugdíjpénztárak a tagok vagyonait átadja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak május 31-i állapotnak megfelelően. Ezt követően a pénztárak a visszalépett taglétszámot közlik a Pénztárak Garancia Alapjával, s az Alap a visszalépett tagokra jutó garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközöket ugyancsak átadja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak. A pénztárak évi még nem auditált beszámolói ismeretében a függőállomány tetemes része rendezésre, ill beazonosításra került, noha a mérlegkészítésig még mindig 40 milliárd forint volt a függőállomány. A tárgyévi pénztári tagdíjak az Alap garanciadíj-bevételén keresztül az Alap garanciális vagyonának alakulását közvetlenül befolyásolják. A tervkészítés időszakában még nem voltak ismertek a vagyonátadás konkrét és tényleges törvényi és rendeleti szabályai. 41

42 Bevételek, a garanciális vagyon várható alakulása, és a tervezett működési kiadások évben Az Alap bevételei három forrásból származnak: a garanciadíj-bevételek, a vagyon befektetéséből származó hozam, és egyéb bevétel A díjfizetési szabályzat évente kerül jóváhagyásra. Az igazgatóság évre vonatkozóan változatlanul a jelenlegi 0,35 %-os mértékű garanciadíj mértéket hagyta jóvá, noha a járulékkulcs évben 0% és eltekintett az előlegfizetési kötelezettségtől. A tervezett díjbevételek között pénzügyileg csak a évre járó, a évi pénztári éves beszámolók és a már befolyt garanciadíj különbözeteként megállapítható összeg került beállításra. A garanciális vagyon várható alakulása A vagyon befektetése eredményének becslése során az Alapnak még nem volt információja a Garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszköz átadásáról illetve annak időpontjáról. A garanciális vagyon a év végére, - de év közepére sem - még nem becsülhető. A mellékelt kimutatás adatai szerint az Alap évben működési kiadásokra 146,9 millió forintot tervezett. Ez az összeg 94,95 %-a a évi tervezett és az igazgatóság által jóváhagyott összegnek. Személyi jellegű kiadások adatok: millió forinban Megnevezés 2010.év 2011.év Megoszlás terv terv % Személyi jellegű kifizetések 82,31 81,11 55,22 Járulékok 27,02 24,50 16,68 Dologi költségek 43,88 41,29 28,10 Felhalmozás jellegű kiadás 1,50 0,00 0,00 Összesen 154,71 146,90 100,00 Az Alap működési költségvetésének legnagyobb hányadát változatlanul a személyi jellegű kiadások teszik ki. A béreket nominális szinten tartással és reálérték csökkenéssel tervezte az Alap. Az Alap tervezett dolgozói létszáma évre változatlan főt jelent a évhez viszonyítva. A munkaszervezet összetétele megfelel a törvényi előírásoknak. 42

43 A személyi jellegű kiadásoknak a munkaszervezetre eső részét a munkaszerződések tartalma határozza meg. A személyi jellegű egyéb kifizetések között olyan juttatások is szerepelnek szintén nominális szinten tartással, amelyek nagy része kedvezményes adózás mellett adhatók a mindenkori minimálbér erejéig. Járulékok Ez az összesített költségsor 24,50 millió forint, az Alap alkalmazottai és tisztségviselői részére tervezett kifizetések adó és járulékvonzatait tartalmazza. Dologi kiadások A évre tervezett dologi jellegű kiadások összege az Alap terveiben a évi tervekhez képest az infláció mértékével sem növekedett. Az anyagi jellegű költségeknél az 3,8 %-os infláció mellett költségcsökkenéssel terveztünk, a bérleti díjak tervezése során az árfolyamkockázatot, a karbantartás és javítási költségek tervezése esetében az infláció növekedést és a szolgáltatók által jelzett áremelkedést vettük figyelembe. A pénzügyi befektetések és szolgáltatási díjak növekedését sem tervezte az Alap, noha a vagyon-növekedésből eredő tervezett átlagos lekötött tőke nagyságának emelkedése indokolta volna. A szakértői díjak tervezésénél az Alap a könyvvizsgáló szerződésnek megfelelő infláció mértékével nem emelte meg a tervezett költséget. A biztosítási díjak tervezett költsége is változatlan. A posta és telefonköltségeket az infláció mértékének emelkedése mellett változatlan szinten kívánja tartani az Alap. A dologi költségek között meghatározó nagyságrendet képvisel a bérleti díj mintegy 12,1 millió forint, amit akkor is ki kell fizetni, ha az Alap megszűnik. Felhalmozás Az Alap évi terveiben nem szerepel felhalmozás jellegű kiadás. 43

44 12. BIZTOSÍTÁSMATEMATIKAI JELENTÉS A PGA várható garanciális kifizetési kötelezettségeiről 1. A évet terhelő garanciális kifizetések A PGA az Mpt 89. -ban rögzített okok miatti garanciális kifizetést a évben nem teljesített, és a beszámoló készítésének az időpontjáig nem is érkezett olyan információ, amelynek értelmében számítani lehetne arra, hogy ilyen kifizetést el kell számolni a évet terhelő ráfordítások között. 2. Az Alap 2011-ben várható kötelezettségei A PGA az Mpt 89. (8) bekezdése, illetve a 297/2010. számú (a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló) kormányrendelet 4. értelmében, 2011-ben megállapítja a a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozó garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek összegét, és azt átadja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak. A jelentés megírásának a napján még nem állnak a PGA rendelkezésére kellően pontos adatok, de az előzetes információk szerint az átadási kötelezettség a garanciális kifizetésre fordítható pénzeszközöknek a %-át érinti. A megmaradó 3-4 % a magánnyugdíj-pénztárak (a visszalépés lebonyolítása utáni) együttes fedezeti tartalékának várhatóan kevesebb, mint a 0,1 %-át teszi ki. Ez a garanciális fedezet 2011-ben kb. 100 tagnak az átlagos, magánnyugdíj-pénztárral szembeni követelését fedi le. Ha valamely pénztárnál (vagy több pénztárnál, egyszerre) ennél súlyosabb kihatású garanciális esemény következne be, akkor azt a PGA csak rendkívüli garanciadíj kiszabásával lenne képes fedezni. A központi költségvetés által garantált hitel felvételének a lehetősége a évi CLIV. (a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló) törvény 32. -a értelmében megszűnt. 44

45 13. A PÉNZTÁRAK GARANCIA ALAPJÁT ÉRINTŐ ÉVI JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKRÓL A.) Törvényi változások I évi C. törvény a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról A törvényben foglaltak a PGA-t csak közvetve érintik. II évi CI. törvény a magánnyugdíj-pénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról Az évi LXXX. (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló) törvényt az alábbi bekezdéssel egészítette ki: 2. A Tbj a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A november 1-je és december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően 0 százalék. Ez a PGA-t abban érinti, hogy, mivel a garanciadíj alapja a tagpénztárak tagdíjbevétele, a IV. negyedévétől esedékes tagdíjak után a garanciadíj is nulla. III évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról A PGA-t közvetlenül érintő vonatkozásai: 7. A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény módosítása 32. Hatályát veszti az Mpt. [ ] 98. (5) bekezdése [ ]. A hatályát vesztő rendelkezés mai szövege: 98. (5) Az Alap a Magyar Nemzeti Banktól kölcsönt, átmeneti vagy tartós hiány esetén hitelt vehet fel. A Magyar Nemzeti Banktól felvett kölcsön visszafizetéséért a központi költségvetés készfizető kezesként felel. A PGA-t közvetve érintő vonatkozásai: 15. Az Mpt. 4. (2) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) 45

46 v) a tag követelése: [ ], valamint a pénztárak garancia alapja garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek az egy főre jutó összege. 16. Az Mpt. 4. (2) bekezdése az alábbi zsk) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) zsk) visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámlaegyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírására. B.) Kormány rendelet 297/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról A kormányrendelet 4. -a érinti a PGA-t az alábbiak szerint: 4. (1) A magánnyugdíjpénztár a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő és a vissza nem lépő tagjainak számáról szeptember 30-áig értesíti a Pénztárak Garanciaalapját. (2) A Pénztárak Garanciaalapja a magánnyugdíjpénztárak értesítése alapján megállapítja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozó garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek összegét, és annak eszközfedezetét az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig a portfólión belüli eszközaránynak megfelelő arányban adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak. 5. Az ÁKK az eszközök átadásához és a pénzbeli átutalásokhoz szükséges számlaszámokat február 1-jéig küldi meg a magánnyugdíjpénztáraknak és a Pénztárak Garanciaalapjának (2) és (4) bekezdése módosította: kiegészítette az alábbi mondattal: a Pénztárak Garanciaalapja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott, garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek egy tagra jutó összegét az eszközátadást követő 15 napon belül közli a magánnyugdíjpénztárakkal, továbbá a 2011 szeptember 30-ai határidő május 31-ére módosul. 46

47 C.) PGA belső szabályzat Az Igazgatóság év folyamán az alábbi szabályzatokat módosította: Díjfizetési szabályzat Garanciális kifizetési szabályzat Számlarend Szervezeti és Működési Szabályzat Munkaügyi Szabályzat Igazgatóság Ügyrendje Hozamgarancia szabályzat Az Ellenőrző Bizottság év folyamán az alábbi szabályzatot módosította: Ügyrend D.) Ügyvezető Igazgatói utasítás év folyamán nem került kiadásra. E.) Jogértelmezés év folyamán nem került kiadásra. 47

48 A beszámolót aláírni jogosultak adatai: Dr. Bathó Ferenc elnök Budapest Dr. Szűcs László ügyvezető igazgató Budapest Budapest június Dr. Bathó Ferenc Dr. Szűcs László 48

49 14. MELLÉKLETEK - GRAFIKONOK 49

50 A tagjai Sorszám A Pénztár neve A tevékenységi engedély időpontja 1 Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Allianz-Hungária Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Aranykor Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Budapest Országos Kötelező Magánnyugdíjpénztár Dimenzió Magánnyugdíjpénztár Életút Első Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Honvéd Nyugdíjpénztár Magánnyugdíjpénztári Ágazat ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár MKB Nyugdíjpénztár OTP Bank Nyrt Magánnyugdíjpénztára Postás Magánnyugdíjpénztár Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Villamos-energiaipari Társaságok Nyugdíjpénztára

51 Pénzügyi, vagyoni helyzetet jellemzö mutatók Befektetett eszközök aránya = Bázis évre Tárgy évre Befektetett eszközök x 100 0,07% 0,04% Összes eszköz Forgóeszközök aránya = Forgóeszközök+aktív időbeli elhatárolás x ,93% 99,96% Összes eszköz Tőkeerősség (saját tőke aránya) = Saját tőke 96,97% 99,84% Mérleg főösszege Mérleg szerinti eredmény aránya a saját tőkéhez viszonyítva = Mérleg szerinti eredmény x ,72% 14,30% Saját tőke Kötelezettségek aránya = Kötelezettségek x 100 1,15% 0,13% Mérleg főösszeg Forgótőke, saját tőke aránya = Forgótőke x100 97,22% 93,57% Saját tőke Likviditási mutató = Forgóeszközök x ,78% 71530,93% Rövid lejáratú kötelezettségek Bevétel arányos űzleti eredmény = Üzemi(üzleti) tevékenység eredmény x ,70% 87,36% Értékesítés nettó árbevétele Eszköz arányos jövedelmezőség = Eredmény x100 20,09% 14,28% Eszközök összesen 51

52 A portfolió mozgás szerinti alakulása évben könyv szerinti értéken Vagyonkezelő/ PIONEER OTP Mind- Értékpapírok Államkötvény Kincstárjegy MNB kötvény Összesen Államkötvény Kincstárjegy MNB kötvény Összesen összesen Nyitóérték ( ) Visszaírt értékvesztés Beszerzés Átkötés vétel Lejárat Értékesítés Átkötés eladás Értékvesztés Záróérték( )

53 A vagyonkezelők által elért eredmények évben Az eredmény forrása PIONEER OTP Bevétel Ráfordítás Eredmény Bevétel Ráfordítás Eredmény Összes eredmény Magyar államkötvény árfolyamnyereség Magyar államkötvény árfolyamveszteség Magyar államkötvény kamatbevétel Diszkont állampapír árfolyamnyereség Diszkont állampapír árfolyamveszteség Visszaírt értékvesztés Vagyonkezelői díj Letétkezelői díj Tranzakciós díj Összesen megj: az eredménykimutatás pénzügyi bevételei között ezer forint látraszóló kamat is szerepel; 53

54 Pénztárak Garanciadíjak alakulása a években forintban Gar.díj alapja év Gar.díj alapja év Változás % év garanciadíj év garanciadíj 2009=100% Aegon Magyarország Önk. És Magánnyugdíjpénztár ,12% Allianz Hungária Önk.és Magánnyugdíjpénztár ,72% Aranykor Orsz.Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ,59% Axa Önkéntes és Magánnnyugdíjpénztár ,71% Budapest Országos Kötelező Magánnyugdíjpénztár ,23% Dimenzió Magánnyugdíjpénztár ,49% Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ,44% Életút Első Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ,39% Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár ,49% Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ,00% Honvéd Nyugdíjpénztár Magánnyugdíjpénztári Ágazat ,92% ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ,92% MKB Nyugdíjpénztár ,83% OTP Bank Nyrt Magánnyugdíjpénztára ,10% Postás Magánnyugdíjpénztár ,79% Premium Magánnyugdíjpénztár ,12% Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár ,84% Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ,72% Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztárak ,48% Összesen ,44% a 2009 évi eredménykimutatás forint évi pozitív garanciadíjkorrekciót, a 2010 évi eredménykimutatás pedig forint évi garanciadíj korrekciót tartalmaz

55 A garanciadíj alakulása években

56

57 57

58 58

59 59

60 60