DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Átírás

1 DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E évi 3. szám február 24. II. kötet T A R T A L O M J E G Y Z É K Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS RENDELETEI 3/2006. (II. 24.) Ö.r. A luxusadó helyi szabályairól 139 4/2006. (II. 24.) Ö.r. A távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról, valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről 140 5/2006. (II. 24.) Ö.r. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény által szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátások helyi szabályairól 176 6/2006. (II. 24.) Ö.r. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény által szabályozott pénzbeli- és természetben nyújtott ellátások helyi szabályainak végrehajtásáról 290

2 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2006. (II. 24.) rendelete * a luxusadó helyi szabályairól Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a évi CXXI. törvény 5. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a luxusadó helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja és hatálya 1. (1) A rendelet célja, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Önkormányzat) a vagyonarányos közteherviselés alkotmányos követelménye fokozottabb érvényre juttatása érdekében meghatározza lakóingatlan fajtánként a típusingatlanokra vonatkozó települési átlagértékeket. (2) A rendelet hatálya kiterjed Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén a luxusadóról szóló évi CXXI. törvény (luxusadó törvény) (1) (3) bekezdésekben meghatározott ingatlanokra és magánszemély tulajdonosokra. Az egyes lakóingatlan-fajták átlagértékei 2. Debrecen városban figyelemmel a kialakult ingatlanforgalomra és értékviszonyokra és adóévekre vonatkozóan: a) az egylakásos lakóépületben lévő lakás átlagértéke: 250 ezer forint/m 2, b) a többlakásos épületben, egyéb épületben lévő lakás átlagértéke: 200 ezer forint/m 2, c) az üdülő átlagértéke: 150 ezer forint/m 2. Vegyes és záró rendelkezések 3. (1) Az adóhatósági feladatokat az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint adóhatóság látja el a luxusadó törvény rendelkezéseinek megfelelően. (2) Ez a rendelet január 1. napjával lép hatályba. (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi adókról szóló 35/1999. (XII. 10.) Kr. rendelet a) 4. -ának a.) és f.) pontja, 13. -ának b.) pontja, valamint 21. -ának 4.) és 5.) pontja hatályát veszti, továbbá a b) 16. -ának (1) bekezdése az alábbi szövegrésszel egészül ki: kivéve, ha él a Htv. 39/A. (2) bekezdésében foglalt lehetőséggel. Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző Kósa Lajos sk. polgármester * A Közgyűlés a rendeletet a február 16-ai ülésén fogadta el.

3 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/2006. (II. 24.) rendelete * a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról, valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, az évi LXXXVII. törvényben, a évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 6. -a, valamint a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tszt. vhr.) alapján a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő felhasználási helyeket távhővel ellátó közüzemre (a továbbiakban: távhőszolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre. Általános szabályok 2. A Tszt., és a jelen rendelet alkalmazása szempontjából: a) Az alapdíj a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, 1 MW-ra megállapított éves díj, vagy lakossági használati melegvíz- készítés esetén 1 lakás egységre megállapított havi díj. b) A hődíj a felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő, 1 GJ-ra megállapított díj. c) Lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatási díjat kell alkalmazni a távhőszolgáltatással ellátott lakásra, valamint a lakóépületben és a lakást is magában foglaló vegyes célra használt épületben lévő, a lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt épületrészekre. A lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló épületrészek különösen: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a gépkocsi tároló, a központi berendezések helyiségei, a közös pince- és padlástér. * A Közgyűlés a rendeletet a február 16-ai ülésén fogadta el.

4 d) Nem lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatási díjat kell alkalmazni a c) pont hatálya alá nem tartozó, távhőszolgáltatással ellátott épületekre, épületrészekre. e) Vitás esetben azt, hogy az épület vagy az épületrész a c), vagy az d) pont hatálya alá tartozik-e, a távhőszolgáltató a felhasználó által beszerzett hiteles tulajdoni lap, használatbavételi engedély vagy az építésügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány alapján állapítja meg. 3. A rendeletben hivatkozott jogszabályok és a rendelet alkalmazásában a) a hőközpont alkotórészének minősülnek a hőközponthoz tartozó technológiai berendezések: a jelző-, ellenőrző-, tágulási-, biztonsági vezetékek és a tágulási tartály, b) a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti jogviszonyban külön-külön felhasználónak kell tekinteni azt a felhasználót, amelynek távhővel való ellátása több különböző felhasználási helyen valósul meg. Felhasználói közösség 4. (1) Az egy hőátadó egységről ellátott épület(ek)ben lévő épületrészek (lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek) tulajdonosai, bérlői, használói összessége alkot egy felhasználói közösséget. A felhasználói közösség, vagy annak tagjai díjfizetésre kötelezettek. (2) A felhasználói közösségnek megbízottat kell felhatalmaznia a távhőszolgáltató felé történő képviseletre: a) a szerződéskötés, b) a szerződésmódosítás, c) a szolgáltatási paraméterek igénylése, d) a távhőszolgáltatás megkezdése vagy befejezése, e) a vételezett távhő díja szétosztási módjának meghatározása, illetve megváltoztatása céljából. (3) Felhasználói közösség megbízottját eltérő megállapodás hiányában az egy hőátadó egységről ellátott díjfizetésre kötelezettek 50 %-a + 1 fő választja. (4) A felhasználói közösség megbízottja által a (2) bekezdésben foglalt kérdésekben hozott döntések és annak következményei érvényesek a felhasználói közösség minden tagjára.

5 Távhőszolgáltatási díj 5. (1) A távhőszolgáltatásért a felhasználó, illetőleg a díjfizető alapdíjat és hődíjat (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltatási díj) köteles fizetni. A lakossági célú távhőszolgáltatásért az e rendelet 1. sz. mellékletében feltüntetett legmagasabb távhőszolgáltatási díjakat kell fizetni. (2) Ha több személy tulajdonában lévő, hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatásban részesülő épület távhőszolgáltatási díjait egy összegben egyenlítik ki, a felhasználó képviselője a távhőszolgáltató részére köteles írásban nyilatkozni a nem lakossági célú távhőellátásként igénybe vett távhőszolgáltatás arányáról. A nyilatkozatot a bejelentésben szereplő adatok változása esetén is meg kell tenni. A nyilatkozat tartalmáért a nyilatkozattevő felelősséggel tartozik. A nyilatkozat elmulasztása esetén a nyilatkozat megtételét követő mérőleolvasás időpontjáig a távhőszolgáltató jogosult a nem lakossági célú távhőszolgáltatási díjakat alkalmazni. (3) A távhőszolgáltatási díjak nem tartalmazzák a felhasználói berendezések feltöltéséhez, üzemeltetéséhez, továbbá a használati melegvíz-szolgáltatáshoz felhasznált közműves ivóvíz víz- és csatorna díját. A közműves ivóvíz megvásárlása, ha a vízmérő a felhasználó nevén van nyilvántartva az érintett ingatlan(ok) tulajdonosainak feladata, úgyszintén az ezzel kapcsolatos költségek szétosztása és elszámolása az egy szolgáltatói hőközponthoz tartozó ingatlanok tulajdonosai (tulajdonosi közösségei) között. Abban az esetben, ha a vízmérő a szolgáltató nevén van nyilvántartva a közműves ivóvíz megvásárlásával és elvezetésével, valamint a szétosztásával kapcsolatos költségeket a felhasználó a szolgáltatónak megtéríti. (4) A díjakat a távhőszolgáltató által kiállított számlán feltüntetett, a számla keltétől számított 8 naptári napnál nem rövidebb fizetési határidő lejártáig kell megfizetni. (5) Amennyiben a vízfelmelegítéshez a közműves ivóvizet a szolgáltató bocsátja a felhasználó rendelkezésére, abban az esetben a víz- és csatornadíjat a távhőszolgáltató jogosult a felhasználónak, díjfizetőnek továbbszámláznia a használati melegvíz hődíjfizetésének módja szerint. (6) Az (1) bekezdés szerint fizetendő díjakat, a 2.sz. mellékletben foglalt számítási előírások alkalmazásával kell megállapítani. (1) Az alapdíj Az alapdíj alkalmazása és fizetése 6. a) lakossági felhasználók esetén az egy hőközpontról vagy hőfogadó állomásról egy elszámolási hőmennyiségmérőn keresztül vételező felhasználók (díjfizetők) összessége használatában álló helyiségekbe beépített hőleadók névleges hőteljesítményének (MW) összessége, illetve

6 b) lakossági felhasználók esetén a használati melegvíz szolgáltatást igénybevevő lakásegységek száma után naptári évre fizetendő éves díj (Ft/MW/év), vagy havonként fizetendő díj (Ft/db/hó). (2) Ha a Tszt. 44. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően díjszétosztás történik, továbbá épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén (Tszt. 43. (5) bekezdés) a díjfizető, illetőleg a felhasználó az alapdíjat a tulajdonát képező épületrészre légtérfogat-arányosan jutó hőteljesítmény (MW) után fizeti. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti távhőszolgáltatás a) csak fűtési célú, fűtési alapdíjat, b) csak vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, vízfelmelegítési alapdíjat, kell fizetni. (4) A távhőszolgáltatási díjfizetési kötelezettség szempontjából az ellátott épületrészen (lakáson, az egy önálló rendeltetési egységet képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségeken), valamint a közös használatra szolgáló helyiségeken belül az egyes helyiségek ellátottsági különbsége nem vehető figyelembe. (5) A felhasználó, illetőleg a díjfizető az alapdíj 1/12 részét a tárgyhónapban, a hó első napját követően, előre fizeti a távhőszolgáltatónak. (6) Ha a felhasználó tulajdonában vagy kezelésében lévő felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, a felhasználónak az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat meg kell fizetnie. (7) Ha a felhasználó év közben köt vagy mond fel általános közüzemi szerződést, a szerződéskötés, illetőleg felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak csak az arányos részét kell megfizetnie. (8) A felhasználó a közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítménynek megfelelő éves alapdíját akkor is köteles a távhőszolgáltató részére megfizetni, ha távhőt nem vételezett. Meg kell fizetni az alapdíjat akkor is, ha a távhőszolgáltató a Tszt. 51. (3) bekezdésének a) és b) pontjaiban szabályozott jogaival élve a távhőszolgáltatást felfüggesztette, továbbá a szerződés megszűnéséig abban az esetben is, ha a távhőszolgáltató a közüzemi szerződést a Tszt. 38. (7) bekezdése alapján felmondta. A hődíj elszámolása és fizetése hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén 7. (1) A hődíjat a közüzemi szerződés szerinti lakossági felhasználó az ellátását szolgáló hőközpontban felszerelt, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hitelesített hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség után, a hőmennyiségmérők leolvasására és az elszámoló számla benyújtását követően - melyre egyéb megállapodás hiányában évente egy alkalommal kerül sor - fizeti. A közbenső időszakban a távhőszolgáltató részszámlázásos módszert alkalmaz,

7 részfizetésként a felhasználói közösség tervezett hőfelhasználásának megfelelő éves hőmennyiség hődíjának arányos részét fizetik, havonta. (2) Ha a felhasználói közösség a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását nem kéri, a hőközpontban mért fogyasztás hődíját egy összegben fizeti. (3) Ha a felhasználói közösség a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását kéri, a hőközpontban mért fogyasztás hődíját a felhasználó (megbízottja) és a távhőszolgáltató közötti megállapodásban foglalt szétosztási arányoknak megfelelően, megállapodás hiányában az épületben lévő épületrészek légtérfogata (légm 3 ) arányában kell a díjfizetőknek megfizetni. (4) A (3) bekezdés esetén a felhasználói közösség megbízottja kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a hődíj szétosztási arányainak megváltoztatását, a távhőszolgáltató a módosított (új) arányok szerinti szétosztást legkésőbb a bejelentés hónapját követő második hónaptól kezdődően teljesíti. (5) Ha a felhasználó ellátása a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpontból történik, hőközponti hőmennyiségmérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a távhőszolgáltató a hőközpontban mért hőmennyiségből a (6) bekezdésben foglaltak szerint külön-külön határozza meg és elkülönítve számlázza a fűtési célra és a használati melegvíz-szolgáltatási célra felhasznált hőmennyiséget. Az így meghatározott hőmennyiségeket a távhőszolgáltató a felhasználó igényének megfelelően a (2) vagy a (3) bekezdés alapján számolja el. (6) A távhőszolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget minden olyan hónapban, amikor fűtési- és használati melegvíz-szolgáltatási célú hőfelhasználás egyaránt történik külön-külön köteles meghatározni és számlázni a TKSZ és pontjai szerint. Csak fűtési- vagy csak használati melegvízszolgáltatási célú távhőszolgáltatás esetén a hőközpontban mért hőmennyiség azonos az adott szolgáltatási célra felhasznált a TKSZ , illetve a pontjai szerint megállapított hőmennyiséggel. (7) Ha a felhasználói közösség megbízottja a fűtésre és a használati melegvíz-készítéshez felhasznált hőmennyiség szétosztására nem közöl külön-külön arányokat, a távhőszolgáltató mindkét hőmennyiség szétosztására a megadott arányt alkalmazza. (8) A (3) bekezdés szerinti díjszétosztás esetén az épületrészre vonatkozóan a felhasználói közösség megbízottja által megadott, ennek hiányában a megállapított díjszétosztási arányt, illetőleg arányokat a távhőszolgáltató köteles a számlán feltüntetni. (9) A közüzemi szerződésről, annak a díjszétosztás módjára, arányaira vonatkozó rendelkezéseiről és ezek változásáról a felhasználói közösség megbízottja köteles a díjfizetőket tájékoztatni. A díjfizető kérésére a távhőszolgáltató ügyfélszolgálata köteles a közüzemi szerződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetőre vonatkozó díjszétosztási arányról a díjfizetőnek tájékoztatást adni.

8 A hődíj elszámolása és fizetése épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén 8. (1) A hődíjat az egyes épületrészekben felszerelt hiteles hőmennyiségmérővel teljes körűen (a fűtési és a használati melegvíz-szolgáltatás célú hőmennyiségre kiterjedően) mért hőmennyiség után a (2) bekezdésben foglaltak szerint a felhasználó, a felhasználókat ellátó hőközpontban mért hőmennyiség, és az egyes épületrészekben mért hőmennyiségek összessége közötti különbözet után a tulajdonosi közösség a (3) bekezdésben foglaltak szerint fizeti. (2) A hőmennyiségmérők leolvasására és az elszámoló számla benyújtására évente egy alkalommal kerül sor. A közbenső időszakban a távhőszolgáltató részszámlázásos módszert alkalmaz. Az épületrészek felhasználói részfizetésként havonta, a felhasználói közösség tervezett hőfelhasználásnak megfelelő éves hőmennyiség hődíjának arányos részét fizetik. (3) A hőközpontban mért hőmennyiség és az épületrészekben mért hőmennyiségek összessége közötti különbözet hődíját a (2) bekezdés szerinti elszámoló számlákkal egyidejűleg kibocsátott számla alapján, a TKSZ pontjában foglaltaknak megfelelően az épület tulajdonosának, illetve a tulajdonosi közösségnek kell megfizetnie. (4) Az elszámoló számla alapját képező időszakban történt árváltozás esetén a távhőszolgáltató a hőfelhasználást és annak díját a számlán megosztja. Ennek alapja a felhasználóktól beszerzett, továbbá a hőközpontban leolvasott, az árváltozás időpontjának megfelelő mérőállás. Az új díjat az előbbi mérőállásokat követő hőfelhasználásra kell alkalmazni. Az elszámoló számlában az egy éves teljes időszakot kell elszámolni a közbenső mérőállás és az alkalmazandó árak figyelembe vételével. Bejelentett mérőállás-adat hiányában a távhőszolgáltató az épületrész hőfelhasználását a hőközpontban mért hőfelhasználás arányai szerint osztja meg. (5) Felhasználó-változás esetén a korábbi és az új felhasználó a mérőállást és a változás időpontját közösen írásban rögzíti és 15 napon belül a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátja. Ennek alapján a távhőszolgáltató elszámoló számlát készít a korábbi felhasználó részére, legkésőbb a felhasználó-változás és a mérőleolvasási adat bejelentését követő második hónapban. (6) Ha az épületrészben elhelyezett hőmennyiségmérő adatainak leolvasása a felhasználó érdekkörében felmerült okból meghiúsul, a távhőszolgáltató jogosult az elszámolás alapját képező hőmennyiséget a TKSZ pontja szerint meghatározni. (7) Amennyiben az egy hőközpontból ellátott épületrészek valamelyikében nincs felszerelve hőmennyiségmérő, akkor az épületrészekben elhelyezett mellék hőmennyiségmérők mért értékeit 8% szekunder hálózati hőveszteséggel kell megnövelni.

9 Csatlakozási díj 9. (1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj nem foglalja magában a Tszt. 33. (2) bekezdése szerinti, a távhőtermelőnek fizetett fejlesztési költségeket. (2) A csatlakozási díjon felül a távhőszolgáltató kérheti az (1) bekezdés szerinti távhőigénylőtől annak a fejlesztési költségnek a távhőteljesítmény-igénnyel arányos részét is, amelyet a Tszt. 33. (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján a távhőtermelőnek fizetett. (3) A távhőszolgáltató üzletpolitikai okból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, illetőleg annak összegét mérsékelheti. (4) A bejelentett új vagy növekvő távhőteljesítmény-igény kielégítésére, a fizetendő csatlakozási díj és a (2) bekezdés szerinti fejlesztési költség megfizetésére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie. (5) A csatlakozási díj mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A díjtételek megváltoztatása 10. (1) Az energiahordozók árával összefüggő beszállítói árváltozás hatályba lépése esetén távhőszolgáltató jogosult kezdeményezni szolgáltatási díjtételeinek módosítását a 2.számú melléklet szerint. (2) Az (1) bekezdésben nem érintett költségváltozások miatti szolgáltatási díjtételek módosítását a távhőszolgáltató jogosult kezdeményezni évente egy alkalommal az előző időszakra vonatkozó ipari (élelmiszeripar nélkül ) belföldi értékesítési árindexszel azonos mértékben. (3) Ezen rendelet 2. számú melléklete alapján megállapított díjakat a közgyűlési jóváhagyás követően, de az alkalmazást megelőzően közzé kell tenni az Önkormányzat közlönyében. (4) A legmagasabb hatósági ár változása automatikus szerződésmódosítást jelent, az új ár minden külön intézkedés nélkül az eddig megkötött érvényes szerződések részévé válik.

10 A felszámítható nyereség mértéke 11. A távhőszolgáltató az alapdíjban a tárgyi eszközök bruttó kronologikus értékének legfeljebb 8 %-át, a hődíjban az energia költségek legfeljebb 8%-át számíthatja fel nyereségként. Díjvisszatérítés és pótdíjfizetés 12. (1) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan három napot meghaladóan, neki felróható okból, vagy a Tszt. 40. (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve a közüzemi szerződésben meghatározott éves alapdíj a szüneteltetés időtartamával arányos részének a kétszeresét köteles visszafizetni. (2) Ha a felhasználó ellátását biztosító hőközpontot a felhasználó vagy megbízottja üzemelteti és a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítményt 1 naptári napon belül folyamatosan, 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi (Tszt. 49. (2) bekezdés a) pont), a felhasználónak pótdíjat kell fizetnie. A jogosulatlanul igénybevett többletteljesítmény után a pótdíj a közüzemi szerződésben megállapított felhasználóra vonatkozó szerződött teljesítményt meghaladóan igénybe vett többletteljesítményre jutó éves alapdíj 1/6-od része. Ismételt túllépés esetén a teljesítmény túllépés pótdíját a szolgáltató annyiszor számíthatja fel, ahány napon a jogosulatlan igénybevétel megtörtént. (3) Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a Tszt. 49. (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj háromszorosa. (4) Szabálytalan vételezés esetén felemelt díjként köteles a felhasználó megfizetni a vonatkozó elszámolási időszakra megállapított vélelmezett felhasználás kétszeresének megfelelő fogyasztást, fűtés esetén a hődíjat, használati melegvíz szolgáltatás esetén mind a hődíjat, mind a készítéséhez felhasznált hidegvíz víz- és csatorna használati díját. (5) Hőelvonásnak minősülő szabálytalan vételezés esetén a hőelvonást megvalósító épületrészre megállapított alapdíj és az elszámolási időszak átlagos külső hőmérsékletéből számított hődíj 60%-ának megfelelő mérsékelt díjat kell elszámolni. (6) A vélelmezett felhasználást a távhőszolgáltató számítással köteles meghatározni, fűtés esetén a felhasználónál beépített hőteljesítmény és a tényleges átlagos hőmérséklet alapján, használati melegvíz szolgáltatás esetén pedig jelen rendelet 3. számú mellékletében meghatározott vízmennyiségek alapján.

11 II.FEJEZET Szolgáltatási feltételek Előzetes tájékoztatás, igénybejelentés 13. Az előzetes tájékoztatást kérő érdekelt kérelmének tartalmaznia kell a tervezett felhasználási hely címét, rendeltetését (lakó-, vegyes-, vagy egyéb épület), a vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt, valamint a TKSZ pontjában foglaltaknak megfelelően a távhőmennyiség mérésének tervezett helyét. A közüzemi szerződés tartalma 14. (1) A távhőszolgáltatási közüzemi szerződésnek a TKSZ. 9. és 10. pontjaiban foglaltakon túl tartalmaznia kell annak a személynek a nevét, címét és elérhetőségét, akivel a távhőszolgáltató a felhasználó megbízottjaként az üzemvitellel, a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, az épület belső átlaghőmérsékletével (fűtési igényével) összefüggő kapcsolatot tarthatja. (2) A szolgáltatás igénybevételével létrejött közüzemi szerződésre e rendelet, továbbá a távhőszolgáltató üzletszabályzatának rendelkezései vonatkoznak. Bekapcsolás 15. (1) A távhőszolgáltatónak a Tszt. 54. (4)-(5) bekezdése szerinti üzembe helyezési- és bekapcsolási eljárásban való közreműködéséért díj az egyéb felhasználó számára sem számítható fel. (2) A Tszt. 54. (5) bekezdése szerinti bekapcsolás során a távhőszolgáltató a hőközponti mérőeszközök esetében a hőmennyiségmérő-kör elemeit (integrátor, vízmérő és hőérzékelő pár) és a használati melegvíz felhasználást mérő hőközponti vízmérőt a mérőeszköz e célra kialakított helyén illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel köteles ellátni. (3) A mérőműszerek szükséges adatainak és a zárjegyek számainak feltüntetésével a távhőszolgáltató üzletszabályzata szerinti jegyzőkönyvet köteles kiállítani. (4) A (2) (3) bekezdés épületrészenkénti mérés esetén az épületrészek hőmennyiségmérőire is vonatkozik.

12 Vételezés 16. A távhőszolgáltató a TKSZ pontjában foglaltak alkalmazásával a szolgáltatói berendezések üzletszabályzatban meghatározott csatlakozási feltételei szerinti, az adott területre vonatkozó, a külső hőmérséklet változását követő primer előremenő hőhordozó közeg hőmérséklet-változásának (menetrendnek) megfelelően olyan mennyiségű távhőt köteles szolgáltatni, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a felhasználó igénye szerint a közüzemi szerződésben rögzített szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges. 17. Ha a felhasználónak a hőhordozó közegre rendkívüli esemény bekövetkezése miatt szüksége van, a szolgáltató tényleges költségeinek megfizetése ellenében és a távhőszolgáltató közreműködésével azt a szükséges mértékben igénybe veheti. 18. (1) Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, és a felhasználók az előzőekről egyhangú megállapodásra nem jutnak, illetve erről egyhangúlag nem rendelkeznek, a távhőszolgáltató ha a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi a következők szerint szolgáltat: a) a fűtési célú távhőszolgáltatást a fűtési időszakban a hőközponti fűtésszabályozó működtetésével folyamatosan teljesíti, b) a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást folyamatosan teljesíti. (2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett: a) lakószobákban, irodahelyiségekben átlagosan + 22 C, b) a lakószobának nem minősülő, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben átlagosan a szabványban ++ rögzített tervezői előírásokban meghatározott belső hőmérséklet eléréséhez szükséges. (3) Az (1) bekezdés b) pontja esetében használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás keretében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett, folyamatos vételezésnél, a kifolyóknál mérve, legalább + 40 C használati melegvíz-hőmérséklet eléréséhez szükséges. + Lásd: MSZ /1991.

13 Szüneteltetés, korlátozás 19. (1) A távhőszolgáltató a Tszt a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni. A távhő vételezés szüneteltetését a felhasználó a tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések terv szerinti karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás miatt szükséges fenntartási munka elvégzése idejére jogosult igényelni. (2) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást 8 órán belül kötelesek tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni. 20. (1) A távhőtermelőnél vagy a távhőszolgáltató hőtermelő létesítményénél országos tüzelőanyag-hiány miatt fellépő termeléskiesésről, a korlátozás szükséges mértékéről és területi kiterjedéséről a távhőszolgáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a jegyzőt, továbbá a korlátozással érintett felhasználókat. (2) A távhőszolgáltatás korlátozását környezetvédelmi okból - ha a korlátozás oka más eszközökkel nem szüntethető meg, és az önkéntes korlátozás sem eredményes, a szolgáltató rendeli el. A korlátozás elrendeléséről a távhőszolgáltató értesíti a felhasználókat. (3) A távhőszolgáltatás korlátozásának sorrendje és az egyes fokozatokba tartozó felhasználói csoportok: 1. fokozat: egyéb felhasználók [kivéve a korlátozási fokozatba sorolás megállapításakor meghatározott létesítményeket] hőközpontjaiban a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőellátás felfüggesztése és a fűtési célú hőfelhasználás 50%-os korlátozása, 2. fokozat: a lakossági felhasználókat ellátó hőközpontokban a használati melegvíz szolgáltatási célú távhőszolgáltatás felfüggesztése, 3. fokozat: a lakossági felhasználók fűtési célú távhőszolgáltatásának 20%-os csökkentése, 4. fokozat: az 1-3 fokozatba tartozó valamennyi felhasználó részére a távhőszolgáltatás szükséges mértékű arányos csökkentése. Nem, illetve csak végső esetben korlátozhatók az egészségügyi és szociális alapszolgáltatást ellátó közintézmények. (4) A távhőszolgáltató a korlátozási sorrendtervezetet úgy köteles elkészíteni, hogy a korlátozással elérhető legyen a közüzemi szerződések teljesítéséhez szükséges hőmennyiség legalább 25%-os csökkentése.

14 (5) A távhőszolgáltatás korlátozási sorrendjét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. A közgyűlés által megállapított korlátozási sorrend szerinti fokozatba sorolásról a felhasználókat a távhőszolgáltató tájékoztatja 21. (1) A korlátozási fokozatba soroláshoz a távhőszolgáltató a felhasználóktól a hőfelhasználásuk sajátosságaira vonatkozó adatokat kérhet. (2) A korlátozás - annak okától függően - lehet általános, amikor az minden felhasználó hőigényét érinti, és lehet részleges, amely esetben a korlátozás csak a távhőszolgáltató által távhővel ellátott egyes területrészekre terjed ki. (3) A távhőszolgáltató a tervezett fokozatba sorolást az érintett felhasználók rendelkezésére bocsátja, akik arról 15 napon belül véleményt nyilváníthatnak. (4) A korlátozási tervezet elkészítésénél figyelemmel kell lenni a távhőtermelőkre vonatkozó lehetséges korlátozásra is. Felhasználói berendezés működtetése, fenntartása, átalakítása 22. A felhasználó a távhővel ellátott felhasználási helyen a felhasználói berendezések átalakítását köteles a távhőszolgáltatónak előzetesen írásban bejelenteni (Tszt. 54. (6) bekezdés). 23. (1) A 22. szerinti bejelentést meg kell tenni abban az esetben is, ha a felhasználó, díjfizető olyan építészeti, vagy épületgépészeti átalakítást kíván végezni, amely a távhővel ellátott felhasználási hely díjfizetés alapját képező légtérfogatát, illetőleg a hőteljesítmény igényét növeli. A megnövekedett távhőigény kielégítéséről a felhasználónak a távhőszolgáltatóval előzetesen meg kell állapodnia. (2) Az átalakításról arra jogosult által készített olyan tervet kell a távhőszolgáltatóhoz benyújtani, amely figyelembe veszi az épületet ellátó hőközpont műszaki adottságait, tartalmazza az épület megváltozott hőszükségletével kapcsolatos számításokat. Az átalakítás befejezését írásban be kell jelenteni a távhőszolgáltatónak. (3) A munkálatok elvégzése után a felhasználási hely ellátására érvényben lévő közüzemi szerződést a megnövekedett légtérfogatnak, illetve hőteljesítmény igénynek megfelelően, épületrészenkénti díjszétosztás esetén a díjfizetőkre és a hődíj új szétosztási arányaira is kiterjedően módosítani kell.

15 Mérés 24. Új felhasználó csatlakozása esetén felhasználói hőközpontot kell létesíteni a mérés helyétől függetlenül. 25. (1) Hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérés helye a felhasználói hőközpont primer hőfogadó egysége, amelybe a mérőeszközt a forgalmazó, vagy szállító által megadott, a mérő hitelesítési engedélyében előírt beépítési követelmények betartásával kell beszerelni. (2) A hőfogadó állomáson hiteles hőmennyiségmérést, illetőleg a költségmegosztást szolgáló egyéb mérőműszereket az alkalmazott mérőeszközre vonatkozó beépítési követelmények betartásával kell felszerelni. (3) Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérőt az épületen belül elhelyezve, a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával úgy kell felszerelni, hogy az az adott épületrész egészének hőfelhasználását mérje. (4) Az illetéktelen beavatkozás és leszerelés megakadályozása érdekében a 15. (2)-(4) bekezdését az épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén értelemszerűen alkalmazni kell. A közüzemi szerződés felmondása 26. (1) A közüzemi szerződést a felhasználási hely egészére kiterjedően lehet felmondani. A felhasználási helyen a távhő igénybevételi lehetőségének végleges megszüntetése szükséges, továbbá ezzel egyidejűleg a korábbi fűtési célú távhőellátással azonos, összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátást kell megvalósítani. (2) A felhasználó a közüzemi szerződés felmondása iránti szándékát írásban köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. (3) Amennyiben a felhasználási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van (társasház, szövetkezeti ingatlan, a Ptk a szerinti közös tulajdon) a felhasználó köteles biztosítani a Tszt. 38. (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő hozzájárulások meglétét és erről köteles a távhőszolgáltató részére nyilatkozatot tenni. (4) A Tszt. 38. (2) bekezdés c) pontjában foglaltak a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont megszüntetésének költségeire is vonatkoznak, ide nem értve a berendezések selejtezésével összefüggő, a szolgáltatónál jelentkező vagyoni veszteséget.

16 27. (1) Ha a felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátását kívánják megszüntetni, a közüzemi szerződés módosítására van szükség. Ebben az esetben a Tszt. 38. (5) bekezdésében foglaltak az egyedi közüzemi szerződés módosítására is irányadóak. A közüzemi szerződés módosítása iránti igényt a felhasználó (képviselője) írásban jelenti be a távhőszolgáltatónak. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a módosítás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. A felhasználó képviselője köteles nyilatkozatot tenni a Tszt. 38. (5) bekezdés a) pontjában előírt tulajdonostársi hozzájárulások meglétéről. (2) A szerződés (1) bekezdés szerinti módosítása iránti igény, más megállapodás hiányában, az épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) egészére, továbbá mind a fűtési célú, mind a használati melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik. (3) A Tszt. 38. (5) bekezdés d) pontja szerinti költségviselési kötelezettség a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont átalakításának költségeire is vonatkozik. (4) Épületrész leválása esetén az érintett épületrészben meg kell szüntetni a távhő igénybevételének lehetőségét. A hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről és az átmenő vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni. Ezzel egyidőben az épület üzemben maradó felhasználói berendezésein beleértve a hőközpontot is az annak megfelelő működését biztosító, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat is el kell végezni. Az előzőek megvalósításához szükséges munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni. A távhőszolgáltató tulajdonát képező felhasználói hőközpontban az épületrész leválása miatt szükséges átalakítást a felhasználó költségére a távhőszolgáltató végzi el. (5) A (4) bekezdésben foglalt munkálatokról a felhasználó arra jogosult által készített tervet és műszaki leírást köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani, amelyeknek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület üzemben maradó fűtési rendszerét beleértve a hőközpontot is érintően a tervnek tartalmaznia kell a megváltozott hőszükséglet mértékére vonatkozó számításokat, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, a beszabályozási tervet. Amennyiben a terv szerint az átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy más felhasználó, díjfizető részére való szolgáltatást akadályozza, a távhőszolgáltató 15 napon belül írásban közli álláspontját a felhasználóval. (6) A felhasználó, illetőleg a díjfizető díjfizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a távhőellátás bármilyen módon való igénybevételének lehetőségét a jogszabályi előírások betartásával teljes egészében megszüntette, továbbá a távhőszolgáltató és a felhasználó (megbízottja) a közüzemi szerződést az épületrész leválásának megfelelően módosította. (7) Épületrész leválása miatt keletkezett elégtelen szolgáltatás alapján a távhőszolgáltatóval szemben igény nem érvényesíthető. Az elégtelen szolgáltatás és az épületrész leválása közötti okozati összefüggést a távhőszolgáltatónak kell bizonyítania.

17 Szerződésszegés 28. (1) Amenyiben a lakossági felhasználóval szemben a Tszt. 49. (2) bekezdésének b)-e) pontjaiban leírt szerződésszegés miatt a távhőszolgáltatás felfüggeszthető lenne, a távhőszolgáltató csökkentett szolgáltatásként a felhasználási hely közüzemi szerződés szerinti fűtési célú hőellátásához szükséges hőmennyiség legalább 50%-át köteles biztosítani. A használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás teljes mértékben megszüntethető. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak az adott felhasználási helyen közfeladatként oktatási-, egészségügyi-, valamint szociális alapszolgáltatást folytató egyéb felhasználóra is vonatkoznak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a távhőszolgáltató jogosultságát a közüzemi szerződés felmondására a Tszt. 51. (3) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt, valamint a (4) bekezdésben meghatározott esetekben. (4) A távhőszolgáltató jogosult olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek az (1) bekezdés szerinti csökkentett szolgáltatást az épületrészben lehetővé teszik akkor, ha a szerződésszegést az egyes épületrészek díjfizetői követik el. (5) Amennyiben a távhőszolgáltató a felhasználó szerződésszegése miatt a szolgáltatás felfüggesztésére, vagy az (1)-(2) és (4) bekezdés szerinti csökkentésére jogosult, az ennek végrehajtásához szükséges munkálatokat a felhasználói berendezéseken is jogosult elvégezni, az ingatlantulajdonos pedig ennek tűrésére köteles. Egyéb rendelkezések 29. (1) A Tszt. 6. (2) bekezdése c) pontjában előírtak teljesítése érdekében az 5. számú mellékletben meghatározott területeket kijelöli, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő- tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése. A távhőszolgáltatás fejlesztésére kijelölt területeken új épületeknél vagy meglévő hőellátó rendszerek rekonstrukciója esetén a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak a távhőszolgáltató írásos nyilatkozata alapján lehetséges. (2) A meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 m-es körzetében az épületek, létesítmények hőellátó-rendszerének megvalósításakor vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségét. (3) A (2) bekezdés szerinti körzetekben új létesítmények kialakításakor vagy meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet előírásai szerint a helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, megújuló energiát, geotermikus energiát hasznosító berendezéséket) kell alkalmazni.

18 (4) A (2) (3) bekezdésekben foglaltak mellett figyelemmel kell lenni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet, és az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet előírásaira is. (5) A (1)-(4) bekezdésben meghatározott követelményeket az építésre, fennmaradásra, használati-mód változtatásra, használatbavételi engedélyezésre irányuló építésügyi hatósági eljárás során az engedélyező hatóságoknak, környezetvédelmi hatósági és szakhatósági jogkörében egyaránt érvényesíteniük kell. Záró rendelkezések 30. A távhőszolgáltató jogosult e rendeletben meghatározott áralkalmazási feltételeket és a 5. (1) bekezdése szerinti díjakat a rendelet hatályba lépésekor fennálló közüzemi szerződések végrehajtása során is alkalmazni. 31. (1) Ez a rendelet március 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépésekor fennálló távhőszolgáltatási jogviszonyokra is alkalmazni kell. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 22/1999. (VI. 30.) Kr. rendelet, valamint az ezt módosító 29/2000.(VII. 14.) Kr. rendelet 2. -a és a 28/2003. (IX. 26.) Kr. rendelet 2. -a és a 3. -ának valamint a 22/1999. (VI. 30.) Kr. rendelet 4. sz. melléklete helyébe e rendelet 2. sz. melléklete lép szövegrésze, továbbá a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 23/1999. (VI. 30.) Kr. rendelet, valamint az ezt módosító 29/2000.(VII. 14.) Kr. rendelet 1. - a, továbbá a villamosenergia termelői engedéllyel nem rendelkező villamosmű által közvetlenül vagy közvetve távhőszolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 12/2003.(IV. 30.) Kr. rendelet, valamint az ezt módosító 28/2003.(IX. 26.) Kr. rendelet 1. -a és 3. -ának egyidejűleg a 12/2003. (IV. 30.) Kr. rendelet 2. sz. melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép szövegrésze, és a 22/2004.(VII. 11.) Kr. rendelet hatályukat vesztik. Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző Kósa Lajos sk. polgármester

19 1. számú melléklet a 4/2006. (II. 24.) rendelethez a 2. számú melléklet szerinti számítási mód bázisául szolgáló díjtételek, és az árképzésnél figyelembe vett mennyiségek KIMUTATÁS a Debrecen Megyei Jogú Város területén érvényes legmagasabb hatósági távhőszolgáltatási díjtételekről mértékegység díjak Lakossági fogyasztók: Lakás Alapdíj: - fűtés Ft/MW/év ,00 - melegvíz Ft/db/hó 549,00 Hődíj: - fűtés Ft/GJ 1.331,00 - melegvíz Ft/m 3 304,50 Közös helyiség Alapdíj: - fűtés Ft/MW/év ,00 Hődíj: - fűtés Ft/GJ 1.331,00 Garázs: Alapdíj: -fűtés Ft/MW/év ,00 Hődíj: -fűtés Ft/GJ 1.331,00 Pótvízdíj: Ft/m 3 582,00 Csatlakozási díj: Ft/MW a díjak áfát nem tartalmaznak.

20 Árképzésnél figyelembe vett mennyiségek Hőteljesítmény (MW) 210,000 Hőmennyiség (GJ) Átlagos fűtött légtér (fűtés) (lm 3 ) Átlagos fűtött légtér (melegvíz) (lm 3 ) Használati melegvíz mennyiség (m 3 ) Használati melegvízzel ellátott lakás (db) HMV fajlagos mutató (GJ/m 3 ) 0, Fűtési fajlagos mutató (GJ/lm 3 ) 0,212324

21 2. számú melléklet a 4/2006. (II. 24.) rendelethez A távhőszolgáltatási díjakat a következő képletek alapján kell megállapítani: a.) alapdíjra vonatkozó képlet A 1 = A 0 + A De + A Ds ahol: A 0 = a megelőző időszakban alkalmazott legmagasabb ár, képletben: A 0 = ( T 0 + V h0 + S 0 + N 0 + K 0 ) / M 0 A De = A 0 x { M 0 /M 1-1 } + {( T 1 - T 0 ) + ( V h1 - V h0 )} / M 1 A Ds = {( S 1 - S 0 ) + (N 1 - N 0 ) - ( K 1 - K 0 )} / M 1 S 1 = S 0 x ( w - 1 ) b.) hődíjra vonatkozó képlet: H 1 = H 0 + H D ahol: H 0 = a megelőző időszakban alkalmazott legmagasabb ár, képletben: H 0 = ( Q 0 + G 0 + V k0 + Z 0 + K 0 ) / M 0 H D = H 0 x { M 0 /M 1-1 } + {( Q 1 - Q 0 ) + ( G 1 - G 0 ) + ( V k1 + V k0 ) + ( Z 1 - Z 0 ) + ( K 1 - K 0 )} / M 1 Z = ( Q + G + V k ) x z Q = ( M x a x v ) + Pv c.) A mennyiségi változások évente egy alkalommal az első esedékes díjmódosításnál kerülnek alkalmazásra. d.) jelölések index 1: esedékesség időpontjára vonatkozó adat index 0: megelőző időszakra vonatkozó adat A: alapdíj A De : az alapdíjnak energia költség elemeit érintő változása A Ds : az alapdíjnak energiával nem összefüggő költségelemeit érintő változása T: a távhőszolgáltató által vásárolt távhő teljesítménydíja K: az alapdíjat és hődíjat ellentétes előjellel, de ugyanolyan összegben módosító tényező V h : a távhőszolgáltató kezelésében lévő hőfogadó állomásokban, hőközpontokban felhasznált villamos energia költsége S: energiával nem összefüggő költségelemek N: tárgyi eszköz bruttó értékéből számított nyereség w: az előző időszakra vonatkozó ipari (élelmiszeripar nélkül) belföldi értékesítési árindex M: mennyiség (lm 3, m 3, MW, GJ, db)

22 H: hődíj H D : a hődíjnak energia költségelemeit érintő változása Q: a távhőszolgáltató által vásárolt energia költsége, ahol: a : vásárolt hőenergia ára v : számítással meghatározott hálózatveszteségi tényező Pv: pótvíz költsége G: a távhőszolgáltató által előállított hő tüzelőanyag költsége V k : a távhőszolgáltató rendszer hőhordozó közegének keringtetési munkája során felmerülő villamos energia költsége z: hődíjban felszámítható nyereséghányad Z: hődíj nyereség Az oszthatóság és kerekítés szabályai az egyes díjak tekintetében a következők: (1) az éves alapdíjnak 12-vel oszthatónak kell lennie úgy, hogy -az alapdíjat MW arányosan fizető fogyasztóknál az alapdíj egész szám, -a lakossági fogyasztók használati melegvíz alapdíja egész szám. (2) a nem mért távhőmennyiség alapján történő elszámolás esetén alkalmazott melegvíz hődíjakat kéttizedes pontossággal kell meghatározni úgy, hogy -30-al osztható legyen. (3) a mérés szerinti hődíjakat és a csapadékvíz díjakat egész számra kell kerekíteni.

23 3. számú melléklet a 4/2006. (II. 24.) rendelethez A melegvíz hődíj alapjául szolgáló átalány szerinti havi vízmennyiség A használati melegvízdíj megállapításakor a lakás teljes alapterülete alapján a következő táblázatban meghatározott alapterületi értékhez tartozó vízmennyiséget kell figyelembe venni: Lakás teljes alapterülete normatív m² víz m³ , , , , , , , 1-27

24 4. számú melléklet a 4/2006. (II. 24.) rendelethez A távhőszolgáltatás körzetenkénti korlátozási sorrendje A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS KORLÁTOZÁSA A távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény és annak Debrecen Megyei Jogú Város területén történő végrehajtása érdekében kiadott jelen rendelet 20. -a és 21. -a alapján a távhőszolgáltatás korlátozását az alábbiak szerint kell végrehajtani. Magasabb korlátozási fokozat alkalmazása esetén egyidejűleg az alacsonyabb korlátozási fokozatokba tartozó korlátozást is végre kell hajtani. A korlátozás megvalósításának módja fokozatonként és a helyi adottságok figyelembevételével különböző lehet, pl.: primer tömegáram korlátozás, a melegvízszolgáltatási célú hőellátás kizárása, a fűtési szabályozók beállítása, stb. A korlátozási tervet egyéb felhasználók esetén évente, a lakossági felhasználók esetében pedig három évenként kell felülvizsgálni és szükség szerint pontosítani. Az egyes korlátozási fokozatokba tartozó felhasználói csoportok számát, azok csúcshőigényét és a korlátozható hőteljesítményt körzetenkénti bontásban a függelék tartalmazza. A korlátozás végrehajtásához rendelkezésre álló maximális időtartamot részletes bontásban szintén a függelék tartalmazza. Amennyiben a korlátozás elrendelésére munkaszüneti napon kerül sor, a végrehajtás időtartama 24 órával meghosszabbodik. A távhőkorlátozási ütemterv egyes fokozataiban korlátozható hőteljesítmény a csúcshőigények alapján került meghatározásra. A korlátozható hőteljesítmény a korlátozási időszak külső napi átlaghőmérsékletének függvényében változik, de arányaiban (%-ában) a rendeletben előírt mértékű. A korlátozás magasabb fokozatának elrendelése esetén ( fokozat), tekintettel az érintett felhasználói kör nagyságára a távhőszolgáltató a felhasználókat a tömegkommunikációs eszközök (rádió, televízió, napilapok) igénybevétele útján értesíti.

25 Függelékek: 1. sz. függelék: Kimutatás a felhasználói korlátozás alá nem eső egészségügyi és szociális létesítményekről 2. sz. függelék: Kimutatás a felhasználói korlátozás 1. fokozatába sorolt üzemi és egyéb létesítményeket ellátó hőközpontokról 3. sz. függelék: Kimutatás a felhasználói korlátozás 2. fokozatába sorolt lakossági HMV termelői hőközpontokról 4. sz. függelék: Kimutatás a felhasználói korlátozás 3. fokozatába sorolt lakóépületeket ellátó hőközpontokról

26 1. számú függelék KIMUTATÁS A felhasználói korlátozás alá nem eső egészségügyi, és szociális létesítményekről Holló J. u. 9. Óvoda - Bölcsöde Varga u. 23. Bölcsőde Petőfi tér 25. ANTSZ Rendelő Varga u. 1. Orvosi rendelő + lakások Sas u. 2. Orvosi rendelő + lakások Szent A. u. 13. Fogászati rendelő Víztorony u. 11. Orvosi rendelő Karácsony Gy. u Óvoda-Bölcsőde Gáborjáni u. 4. Bölcsőde Burgundia u. 24. Orvosi rendelő Blaháné u Orvosi rendelő + Rendőrségi óvoda + lakások Csapó u. 98. Orvosi rendelő + lakások Perényi u. 1. Orvosi rendelő + irodák Bethlen u Kenézy Gyula Rend. int. Darabos u. 20. Orvosi rendelő Bethlen u Gyermek fogászat Bethlen u Nőgyógyászat Hajó u. 1. Óvoda - Bölcsöde Ibolya u. 25. Orvosi rendelő Ibolya u. 22. Reménysugár Csecsemőotthon Ibolya u. 24. Gyermek rehab. intézet Füredi u. 42. Orvosi rendelő Ibolya u. 19. Orvosi rendelő + lakások Ősz u. 1. Óvoda - Bölcsöde Jerikó u Egészségügyi Centrum Jerikó u. 27. Orvosi rendelő Lehel u. 22. Orvosi ügyelet Károlyi M. u. 6. Bölcsőde Böszörményi u KIFONI Görgey u. 5. Bölcsőde Margit tér 7. Bölcsőde Angylföld tér 1. Orvosi rendelő Angyalföld tér 3. Bölcsőde Kishegyesi u. 88. Terápiás Ház Nagyerdei krt. 98. DE-DEOEC (Klinikák)

27 2. számú függelék KIMUTATÁS A felhasználói korlátozás 1.fokozatába sorolt üzemi - és egyéb létesítményeket ellátó hőközpontokról Barna u. 15. Magyar Közút Kht. Piac u. 81. MKB Bank Rt. Petőfi tér 9. Civis Hotels Rt. Petőfi tér 9. Ügyvédi munkaközösség Petőfi tér 10. HBm-i Kereskedelmi és Iparkamara Petőfi tér 1/c Magyar Posta Zrt. Petőfi tér 10. Közületi blokk Petőfi tér 10. Üzletek Petőfi tér 10. SÉF-2000 Kft. Petőfi tér 10. HÉLIKER Zrt. Petőfi tér 10. Cívis Ház Rt. Petőfi tér 10. Városi TV studió Petőfi tér 10. Városi TV szerkesztőség Iparkamara u. 1. Városi Bíróság Iparkamara u. 1. HBm. Büntetés Végrehajtási Intézet Petőfi tér 23. UPC Magyarország Kft. Piac u. 74. Üzletek fűtés és klíma Vármegyeháza u. 1. Magyar Államkincstár HBm. Igazgatóság Piac u. 54. HBm. Önkormányzat Vármegyeháza u. 5. Hajdúterv Kft. Vármegyeháza u. 7. Gyer. és Ifj.v. Int. Varga u Péchy Mihály Műszaki Középiskola Szent A. u. 17. Csokonai Gimn. Tímár u. 1. Deák Ferenc kollégium Petőfi tér 8. Erdey Grúz Tibor Vegyipari Kollégium Piac u. 52. Kereskedelmi és Hitel Bank Rt. Piac u HBm. Önkormányzat Piac u Adó és Pénzügyi ell. garázsok Piac u. 32. Inter - Európa Bank Rt. Piac u. 32. Interosport Kft. üzlet Piac u Skála Debrecen Kft. Piac u. 38. közületek Piac u. 45. OTP fiók egy része Piac u. 51. Citibank Rt. Piac u Generali-Ingatlan Zrt. Arany J u. 3. Oroszországi Főderáció Db.-i Főkonzulátus Batthyány u. 1. üzletek Piac u. 57. KDB Bank Rt. Piac u. 61. Tanépszer General Kft. Üzletház Piac u. 79. Cívis Ház Rt. Irodaház Miklós u. 1. Apolló mozi Széchenyi u. 24. Főügyészség Széchenyi u. 24. Ítélőtábla Piac u. 28. Magyar Rádió studió Piac u Lorinvest Kft.étterem Piac u. 26. T Mobil Magyarország Rt. Piac u. 28. Mix-Grill étterem Piac u. 28 Pince üzletház Piac u üzletek Piac u Puszta 93 Kft. étterem Piac u Belvárosi étterem Piac u Ifjúsági központ Piac u Kossuth 1-3. üzletek Piac u. 20. Városháza étterem Piac u. 20. Polgármesteri Hiv. Dósa nádor tér 4-6. Minőségvizsgáló Dósa nádor tér 2-4. ANTSZ Kossuth u. 8. üzletek közössége Piac u. 18. Máv Zrt. Igazgatóság Piac u. 16. Paletta Dósa nádor tér 10. Inform Média Kft. Halköz 2.. HUNÉP üzletház Piac u Cívis Hotels Rt. szálloda Piac u Rosmann Üzletház Piac u Fodrászipari Szöv. Bajcsy-Zs. u. 3. Red-Line Kft. Piac u Bartók terem Piac u Víg mozi Piac u. 15. Zafir Hause Kft. (Matanza) Csapó u. 2. Csillag csemege