Szakmai folyóirat X. évfolyam 10. szám október

Átírás

1 E-Adótanácsadó E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat X. évfolyam 10. szám október Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ÁFA Fordított adózás az építőiparban (I. rész) Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozásoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a fordított adózás szabályainak ismeretére, mivel az általuk teljesített ügyletek többnyire az Áfa tv (1) bekezdés a), vagy b) pontja szerinti ügyletkör alá sorolhatóak, s ezeknél az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén a fordított adózást kell alkalmazni. A cikk keretében a fordított adózás azokat a szabályokat érintem, amelyek a legszorosabb kapcsolatba hozhatóak az építőipari szektorral. Tekintettel a terjedelmi korlátokra a cikk folytatása a jövő havi számban jelenik meg. Fordított adózás alapfeltétele Építőipari tevékenység esetében is kizárólag akkor irányadó a fordított adózás, ha az alábbi feltételek egyidejűleg fennállnak: a) az ügyletben érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany (belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak minősül az eva tv. hatálya alá tartozó személy, szervezet is); és b) felek egyikének sincs az áfa tv.-ben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Tartalom ÁFA Fordított adózás az építőiparban I. rész ART Egyszerűsített foglalkoztatás CÉGAUTÓADÓ Vállalkozások és a cégautóadó JÁRULÉKOK Különbségek a biztosítási és fizetési kötelezettségben a Tbj. vonatkozásában OLVASÓI KÉRDÉSEK: Bizományosi szerződés keretében történő beszerzés Szlovákiából Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő Dr. Kovács Ferenc adószakértő Kopányiné Mészáros Edda NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! E-AdóTanácsadó szakmai folyóiratunk a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a vezetőket érintő legfontosabb változásokra, amelyhez a megújult tartalom is igazodik. Reméljük, hogy az átalakítás az Önök legnagyobb megelégedésére szolgál a jövőben is. Honlapunkról a JOGSZA- BÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2014 Az Ön jelszava: segedletek398 A kézirat lezárásának dátuma: szeptember 24. Üdvözlettel: Varga Szabolcs Termékmenedzser 1

2 Adóellenőrzés során az adóhatóság kiemelten vizsgálja az építőipari szolgáltatás és építési szerződés alapján átadott ingatlan ellenértékét tartalmazó számlákat abból a szempontból, hogy a ténylegesen kimutatható teljesítés a számlát kibocsátó adóalanyhoz köthető-e. Az adóhatóság sok esetben azt az álláspontot foglalja el, hogy a leszámlázott gazdasági eseményt nem a számlakibocsátó teljesítette. Ennek indokaként az adóhatóság általában azt hozza fel, hogy a számlakibocsátó nem rendelkezett a teljesítéshez szükséges személyi és/vagy tárgyi feltételekkel. Ebben az esetben az adóhatóság nagyon ritkán nevezi meg azt a személyt, aki (amely) az adóhatóság álláspontja szerint a számlázott ügyletet ténylegesen teljesítette. Ennek hiányában a megrendelő számára nem lehet irányadó a fordított adózás, mivel annak alapfeltétele nem áll fenn, hiszen a teljesítő személy belföldi adóalanyiságának és adóhatóság általi nyilvántartásának ténye nem állapítható meg. Tegyük fel, hogy az adóhatóság ilyen értelmű megállapítást tett annál a megrendelőnél, aki (amely) az adóhatóság által nem hiteles számla alapján alkalmazta a fordított adózást, s a vizsgálat alá vont időszakban áfa bevallásában a fordított adózás szerint fizetendő adót számolt el, amely részben vagy egészben levonható adóként is elszámolt. Ebben az esetben az adóhatóságnak a bevallott fizetendő és levonható adót a jogalap nélkül megállapított fizetendő adóval, és ezáltal a fizetendő adóból jogalap nélkül elszámolt levonható adóval csökkentenie kell. Ingatlan fogalma Az Áfa tv (1) bekezdés b) pontja szerint az előzőekben említett alapfeltétel megvalósulása esetén fordított adózás vonatkozik a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munkára, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött. Az alapfeltétel megvalósulása esetén is a fordított adózás olyan szolgáltatásokra vonatkoztatható, amelyek ingatlanhoz kapcsolódnak. Az ingatlan fogalmát az Áfa tv. nem határozza meg, így a polgári jog fogalom-meghatározását kell alkalmazni. Ingatlan alatt alapvetően a földet és az épületet kell érteni, továbbá minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely terepszint, a víz vagy azok alatti talaj, illetve azok feletti légtár megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológia berendezések is. Építési-szerelési és egyéb szerelési munkák köre Az alapfeltétel megvalósulása esetén is a fordított adózás olyan szolgáltatásokra vonatkoztatható a további feltételek fennállásakor, amelyek ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munkákat valósítanak meg. Tapasztalataim szerint a gyakorlatban legnagyobb nehézséget az építési-szerelési és egyéb szerelési munkák körének meghatározása okozza. Építési-szerelési munkák közé sorolhatóak azok a munkák, amelyek az ingatlan (építmény) vagy annak egy részének rendeltetésszerű működtetésének, használatának biztosítására irányulnak, valamint az ingatlan (építmény) készre építéséhez kapcsolódnak (pl. kőműves munkák, földmunkák, burkolás, festés). Az egyéb szerelési munkák között azok a szolgáltatások sorolhatók, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a fel-, át-, vagy beépíteni kívánt ingatlan (építmény) rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen (pl. villanyszerelés, víz-gáz-fűtésszerelés). 2

3 A fordított adózás a szolgáltatás jellegéhez kötődik. Ennek következtében a fordított adózás alkalmazása szempontjából lényegtelen, hogy a szolgáltatást nem építési hatósági engedély-köteles, vagy nem építési hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött. Ha az építési, szerelési és egyéb szerelési munka olyan munkavégzés során valósul meg, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, vagy egyéb megváltoztatására irányul és e tevékenység építési hatósági engedélyköteles, vagy tudomásulvételi eljárás tárgyát képezi, akkor az alapfeltétel fennállása esetén a fordított adózás szabályai az irányadóak, attól függetlenül, hogy önmagában a megrendelt szolgáltatás nem engedélyköteles, illetve nem tárgya tudomásulvételi eljárásnak. Tehát minden építési, szerelési és egyéb szerelési munka, amelyre az építési engedély, vagy a tudomásulvételi eljárás kiterjed, tehát annak elvégzése a használatbavételi engedély kiadásának, vagy a tudomásulvételnek feltétele, fordított adózás hatálya alá esik, még akkor is, ha a megrendelő nem az a személy, aki (amely) részére az építési engedélyt kiadták, vagy aki (amely) a tudomásulvételi eljárás alanya. Azonban ennek megfelelően olyan szerelési munkára, amelyre az építési engedély, tudomásulvételi eljárás nem terjed ki azaz annak elvégzése nem feltétele a használatbavételi engedély kiadásának, a tudomásulvételnek nem vonatkoznak a fordított adózás szabályai. A vállalkozások sokszor azt a szabály is figyelmen kívül hagyják, hogy a fordított adózás az alvállalkozói láncolatban megvalósított valamennyi építési-szerelési, egyéb szerelési munkára is vonatkozik, feltéve, hogy a láncolat olyan tevékenységhez kötődik, amely építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljárásához kötött. Tegyük fel, hogy az építtető a kivitelezéssel egy fővállalkozót bíz meg, aki (amely) a kivitelezési munkákat alvállalkozókkal végezteti el. Az előzőekben foglaltak alapján az adójogi státusuk alapján áfa fizetésére kötelezett alvállalkozók által nyújtott építési-szerelési, vagy egyéb szerelési munka is a fordított adózás szabályai szerint adózik, függetlenül attól, hogy a megrendelő nem az építtető, hanem a fővállalkozó. Az alanyi adómentes alvállalkozók által elvégzett munkák esetében nem alkalmazható a fordított adózás. Ugyanis a fordított adózás lényege, hogy az áfa fizetésére kötelezett teljesítő adóalany helyett a szolgáltatást igénybevevő, szintén az áfa fizetésére kötelezett adóalanynak kell az adót megfizetni. Azonban alanyi adómentes státusú alvállalkozó a személyéhez kötődő adómentessége folytán nem kötelezett adófizetésre, így erre helyette a fővállalkozó sem lehet kötelezett. A fordított adózás előzőekben részletezett szabálya (amely szerint, ha az építési, szerelési és egyéb szerelési munka olyan beruházás során valósul meg, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, vagy egyéb megváltoztatására irányul és e tevékenység építési hatósági engedélyköteles, vagy építési hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött, akkor a fordított adózás szabályai az irányadóak) olyan esetekben is érvényesül, ha a szolgáltatás megrendelője az egyenes adózás szabályait köteles alkalmazni. Építési hatóságok köre Építési hatóságnak nem kizárólag a vonatkozó jogszabály(ok)ban építésügyi hatóságként nevesített hatóságok minősülnek, hanem minden olyan hatóság, amely építési (bontási) engedélyt ad ki, vagy tudomásulvételi eljárás lefolytatására jogosult. Ebből adódóan a fordított adózás alkalmazásánál építési hatóságnak minősül: bányafelügyelet, villamos energia-ipari építésügyi hatóság; közlekedési hatóság; hírközlési hatóság is. 3

4 ART Egyszerűsített foglalkoztatás Írta: Dr. Kovács Ferenc adószakértő Egyszerűsített foglalkoztatásra a évi LXXV. törvény (Efo. tv.) szerint létesíthető munkaviszony, mely jogszabályt az elmúlt években többször módosítottak. Időközben a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (Mt.) rendelkezései is változtattak a szabályrendszeren, így indokoltnak tűnik röviden áttekinteni az egyszerűsített módon történő foglalkoztatást. Általános szabályok Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony: mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. (Alkalmi munkának a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony minősül.) Az Efo. tv. szabályait kell alkalmazni továbbá abban az esetben, ha foglalkoztatási szövetkezet a tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára kölcsönzi ki azzal, hogy munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni. A munkáltató által alkalmi munkavállalóként foglalkoztatható személyek száma Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Az előzőekben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, figyelemmel az alkalmi munka meghatározására. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig kell írásba foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat. Az Efo. tv. mellékletében formaszerződés található, mely a NAV honlapjáról a Letöltések-egyéb > Adatla- 4

5 pok, igazolások, meghatalmazás minták elérési útvonalon letölthető. Harmadik országbeli állampolgár a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható egyszerűsített munkaviszony alapján. Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az 500, 1000, illetve 3000 forint összegű közteher és/vagy szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja tv.) a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlítette. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés A munkáltató által az előzőekben ismertetett feltételek fennállása esetén fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint, turisztikai idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén forint, filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint. A közteher megfizetésével nem terheli a) a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, b) a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Ha a munkáltató a létszám-, idő-, illetve filmipari statiszta esetén kereseti korlát túllépésével létesít, illetve tart fenn az Efo tv. szerinti munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az e pontban ismertetett kedvező rendelkezéseket. Ilyen esetben a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja tv., a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.). szabályait, valamint a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezéseket köteles továbbá alkalmazni az előzőek szerinti feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az e pont rendelkezéseit jogosulatlanul alkalmazta. Az előzőektől eltérően, ha a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmények) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és b) az Egyezmények alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet. A munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések beszedési számlára javára kell teljesíteni. Bejelentési szabályok A munkáltató bejelentési kötelezettségét választása szerint elektronikus úton, kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (a továbbiakban: 5

6 ügyfélkapu), vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti. A munkáltató akkor élhet az előzőekben felsorolt bejelentési lehetőségek valamelyikével, tehát a telefonon keresztül történő bejelentés lehetőségével is, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapun. A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség. Az egyszerűsített foglalkoztatással létesített munkaviszony adataira vonatkozó elektronikus úton történő bejelentéshez számítógépen ki kell tölteni a 14T1042E jelű elektronikus adatlapot, és ezt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az állami adóhatóság részére. Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén, a bejelentett adatokban bekövetkezett változás bejelentésére is a 14T1042E jelű adatlap szolgál. Az adatlap kizárólag a NAV honlapjáról tölthető le, kereskedelmi forgalomban nem kapható. Telefonon történő bejelentés a jogszabályban meghatározott központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. A telefonon keresztül történő bejelentés a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon teljesíthető. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni a) a munkavállaló nevét, b) a munkáltató adószámát, c) a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ számát, d) az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka, filmipari statiszta), e) a munkaviszony napjainak számát, f) amennyiben a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, ezt a körülményt. A munkáltató az adatokat a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni. A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján reggel 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni évtől újdonságként lehetőség van mobiltelefonon (ún. okostelefonon) keresztül is a egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésére az EFO2014 nevű alkalmazás segítségével. Az alkalmazás ios (iphone, ipad), illetve Android (pl. Samsung, LG, Sony okostelefonok) operációs rendszerekre tölthető le az itunes-ból (ios), valamint a PlayStoreból (Android). Az alkalmazással készített bejelentések beküldéséhez élő, érvényes Ügyfélkapu felhasználónévre és jelszóra van szükség. Az alkalmazásban lehetőség nyílik egyedi, vagy haladó bejelentés beküldési mód használatára. A bejelentés Ügyfélkapun történt beküldésének visszaigazolását az alkalmazás tárolja, a bejelentés NAV által történt befogadását vagy elutasítását a felhasználó az Ügyfélkapu értesítési tárhelyén találja! 6

7 Bevallás Főszabályként a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art ának (2) bekezdése szerint elektronikus úton havonta a 1408-as számú nyomtatványon, a tárgyhót követő hó 12. napjáig köteles teljesíteni. Azok az adózók, akik nem kötelezettek az Art. 31. (2) bekezdése szerinti elektronikus bevallásra, papír alapú bevallást is benyújthatnak. Erre a célra az állami adóhatóság a 1408E számú nyomtatványt rendszeresítette, amit ugyancsak havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell benyújtani. A bevalláshoz szükséges nyomtatvány a Magyar Postán is beszerezhető, illetve a NAV honlapjáról (a Nyomtatványkitöltő programok közül) is letölthető, és az internetes kitöltő-ellenőrző programmal kitölthető. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni. kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, ugyanakkor nem kell alkalmazni az Art ának azon előírását, hogy a munkáltató az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad a magánszemélynek. Az Mt. szabályai szerint a foglalkoztatónak a munkaviszony megszűnésekor egyébként átadandó igazolásokat nem kell kiadnia az egyszerűsített foglakoztatási jogviszony végén. A munkáltató költségelszámolására vonatkozó korlátok Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit a törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell, de a szerződő felek díjazásra vonatkozó szabadsága nem került korlátozásra. Ugyanakkor a munkáltató költségelszámolására vonatkozóan az Szja tv. és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. E rendelkezések alapján az Efo tv. szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak. Ez az összeg 2014-ben 9340 Ft/nap/fő. Igazolás kiadása az adókötelezettségek teljesítéséhez Az Efo tv.-ben nem szabályozott adózást érintő kérdésekben az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből következően az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles 7

8 CÉGAUTÓADÓ Vállalkozások és a cégautóadó Írta: Kopányiné Mészáros Edda NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Napjainkban alig van olyan vállalkozás, amely ne használna személygépkocsit. A járműveknek számos költsége van, egyrészt a használatra tekintettel (például üzemanyagköltség), másrészt a tulajdonjog alapján (például kötelező biztosítás). Cégautóadó-kötelezettséget bizonyos esetekben a tulajdonjog, más esetekben a költségelszámolás keletkeztet. A következőkben bemutatásra kerülnek a teljesség igénye nélkül azok a cégautóadóra vonatkozó szabályok, amelyek a vállalkozásokat érintik. A gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) értelmében cégautóadó fizetési kötelezettség a személygépkocsi után keletkezhet, ezért elsősorban meg kell ismerkedni a személygépkocsi fogalmával. A Gjt. 17/A. (1) bekezdése értelmében személygépkocsi négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. Amennyiben egy jármű a cégautóadó szempontjából személygépkocsinak tekinthető, akkor meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozásnak mikor keletkezik utána cégautóadó fizetési kötelezettsége. Magyar rendszámú személygépkocsi esetén a vállalkozásnak akkor keletkezik adókötelezettsége, ha a jármű a tulajdonában van, a járművet tartós bérletbe, vagy pénzügyi lízingbe vette. A Gjt pontja szerin tartós bérletbe adott személygépkocsi az a személygépkocsi, amelyet egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre adtak bérbe, feltéve, hogy a bérbe vevő üzembentartói jogát a hatósági nyilvántartásba bejegyezték. Az átmeneti szabály értelmében a cégautóadó szempontjából az minősül tartós bérletről szóló szerződésnek, amely június 30-át követően lép, lépett hatályba (Gjt. 19/B. ). A korábban megkötött szerződések esetén az adókötelezettség a régi szabály szerint alakul, azaz az adó alanya a tulajdonos, azaz a bérbeadó. Itt kell megemlíteni, hogy az üzembentartói jog megszerzése illetékköteles, ami alapján a tartós bérbevevőnek fizetési kötelezettsége keletkezik. Az illeték mértéke a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték 25 százaléka. (A továbbiakban a tulajdonos alatt a pénzügyi lízingbe, illetve tartós bérbe vevő is értendő.) Nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetés adókötelezettség akkor keletkezik, ha a jármű után a vállalkozás költséget számol el. Például, ha a vállalkozás az egyik dolgozóját hivatali útra küldi Londonba és ott autót bérel számára, akkor a bérleti díjat költségként elszámolja, így a jármű után meg kell fizetni a cégautóadót is. Szintén adófizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak akkor is, ha van olyan személygépkocsija, amely nem rendelkezik magyar rendszámtáblával ilyen lehet például egy versenyautó, vagy külföldön forgalomba helyezett autó, de a számviteli törvény szerint költséget számol el utána. Problémát szokott okozni, hogy azoknak a társaságoknak is kell-e cégautóadót fizetni, amelyek 8

9 nem számolnak el költséget (például egy bevételi nyilvántartást vezető evás, vagy egy katás bt.). Amennyiben a vállalkozás magyar rendszámú személygépkocsi tulajdonosa, akkor függetlenül attól, hogy történt-e költségelszámolás a jármű az adó tárgyát képezi, ezért a vállalkozásnak a cégautóadó kötelezettségét teljesítenie kell. Más a helyzet azokkal a személygépkocsikkal, amelyek nincsenek hatósági nyilvántartásba véve. Ezeknél a járműveknél akkor keletkezik adókötelezettség, ha költséget számolnak el utánuk. Mivel a vállalkozás nem számol el költséget, ezért nem keletkezik adókötelezettség sem. Kérdésként merülhet fel, hogy kit terhel az adókötelezettség, ha egy magánszemély térítésmentesen kölcsönadja a kocsiját a vállalkozásnak. Amennyiben a vállalkozás költséget számol el a személygépkocsi használatával kapcsolatban akkor a jármú a cégautóadó tárgyát fogja képezni, azonban az adó alanya a tulajdonos magánszemély lesz még abban az esetben is, ha a társaság az adó összegét megtéríti. Ekkor a vállalkozásnak a költségelszámolást követő 8 napon belül írásban értesítenie kell a tulajdonost a költségelszámolás tényéről. Abban az esetben, ha ezt a nyilatkozattételt elmulasztja, és a tulajdonos ezért nem tud eleget tenni adókötelezettségének, akkor egy esetleges adóvizsgálat által megállapított adóhiányt a használó köteles megfizetni. Ugyanakkor az adó alanya továbbra is a tulajdonos marad, csak a fizetési kötelezettség terheli a vállalkozást. Bizonyos személygépkocsikat a Gjt. 17/D. -a mentesít az adó alól. Fontos megjegyezni, hogy a mentesítés feltételei kizárólagosak, azaz csak azokra a járművekre vonatkozik, amelyek maradéktalanul megfelelnek a törvényi feltételeknek. Például mentes az adó alól az a személygépkocsi, amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be. Azonban, ha a kereskedő rendelkezik egy demó autóval, amelyet értékesítés előtt tesztautóként kíván üzemeltetni, akkor a kizárólagosság már nem áll fenn, így a személygépkocsi után meg kell fizetni a cégautóadót. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése A vállalkozás tulajdonában álló, magyar rendszámtáblával rendelkező személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést követő hónap 1. napján keletkezik, függetlenül attól, hogy a járművel kapcsolatban történik-e költségelszámolás, használják-e, vagy esetleg forgalomból kivonják. Egy vállalkozásnak az adókötelezettsége a személygépkocsi tulajdonszerzését pénzügyi lízingbevételét tartós bérletbevételét követő hónap első napján keletkezik. Abban az esetben, ha a vállalkozás a tartós bérletbe, pénzügyi lízingbe adott személygépkocsiját visszakapja, akkor az adókötelezettség a jármű visszaadását követő hónap első napján keletkezik. A vállalkozás tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi utáni adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amikor a járművet: elidegenítik, pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe adják, a lízingbe adónak visszaadja, a tartós bérleti szerződés megszüntetésével lejártával vissza adja, a jogellenesen elidegeníti (a jogellenes elidegenítés igazolható a rendőrség által kiállított jegyzőkönyv alapján), a jármű megsemmisül. Például, egy Társaság vásárolt egy személygépkocsit május 7-én. Július 15-étől tartós bérletbe adta egy Vállalkozásnak határozatlan időre. A jármű szeptember 4-én vissza adták a társaságnak, majd októberben értékesítették. Ebben az esetben az adókötelezettség a következők szerint alakul. 9

10 Az adókötelezettség keletkezése vége Az adó alanya Társaság Vállalkozás Társaság Abban az esetben, ha a személygépkocsit magánszemély veszi tartós bérletbe, akkor nem kell utána cégautóadót fizetni kivéve, ha a jármű után bárki költséget számol el. Ekkor az adó alanya a bérbevevő magánszemély lesz. Bár költségelszámolásnak minősül az értékcsökkenési leírás, ha azonban a tulajdonos számolja azt el, és más költségelszámolás nem történik, akkor a tartós bérbevevő magánszemélynek nem kell cégautóadót fizetnie. A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. A magyar rendszámmal nem rendelkező személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kíván. Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi lehet egy külföldi rendszámú személygépkocsi. Például, ha a munkáltató a munkavállalója számára autót bérel a külföldi tartózkodása időszakára (május 8-ától július 10-éig), akkor a bérelt jármű után meg kell fizetni a cégautóadót. Ebben az esetben az adókötelezettség június 1-jétől július 31-éig áll fenn. Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése A Gjt. 17/E. -a alapján az adó havi mértékét személygépkocsinként, a személygépkocsi kwban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő táblázat szerint kell megállapítani. gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kw) Környezetvédelmi osztály-jelzés 0-4 osztályjelzések esetén 6-10 osztályjelzések esetén 5 ; osztályjelzések esetén Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 120 felett Ft Ft Ft A táblázatból egyértelműen megállapítható, hogy a cégautóadó mértéke annál alacsonyabb, minél kisebb teljesítményű és kedvezőbb környezetvédelmi besorolású a személygépkocsi. Ugyanakkor a nagyobb teljesítmény és a gyenge környezetvédelmi osztályjelzéssel rendelkező járművek esetében magasabb a fizetendő adó összege. A táblázatból hiányzik a 11., 12., 13. és 16. környezetvédelmi osztályjelzés. Ugyanis az ebbe a környezetvédelmi osztályba tartozó járművek nem felelnek meg a cégautóadó szerinti személygépkocsi fogalmának. Amennyiben egy személygépkocsi forgalmi engedélyébe a 11., 12., 13. és 16. környezetvédelmi osztály-jelzés szerepel, akkor annak megállapításakor valószínűleg hiba történhetett. Ilyen esetben az adózónak fel kell keresnie az illetékes megyei kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Hatóságát egyeztetés céljából. A környezetvédelmi osztály-jelzésnek a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló, augusztus 15-én hatályos 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály jelzés (kód) minősül. A külföldi rendszámú gépjárművek esetében problémát okozhat a cégautóadó mértékének megállapítása, mivel ezeknek a személygépkocsiknak nem feltétlenül ismert az említett KöHÉM rendelet szerinti környezetvédelmi osztályjelzése. Amennyiben rendelkezésre áll a személygépkocsi légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómo- 10

11 torjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típus-bizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény), akkor ez alapján a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel kell megállapítani a környezetvédelmi osztály-jelzést. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztály-jelzése: 6. A kétszeres adóztatás kizárására tekintettel a negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó, a negyedév azon hónapjaira, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó, gépjárműadó kötelezettsége egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adó alanya a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. Fontos megjegyezni, hogy a gépjárműadó cégautóadóba történő beszámítása csak a két feltétel együttes megvalósulása esetén lehetséges. A személygépkocsi tulajdonosaként a cégautóadó adóalanya akkor vonhatja le a megfizetett gépjárműadót, ha mindkét adónemben őt terheli az adókötelezettség. Abban az esetben, ha a személygépkocsinak üzembentartója van, akkor a gépjárműadó megfizetésére ő a kötelezett, ugyanakkor a cégautóadó kötelezettség a tulajdonost terheli, így nincs mód a megfizetett gépjárműadó beszámítására. Ezt a problémát orvosolja a július 1-jétől hatályba lépett szabály, amely alapján lehetőség van arra, hogy az az üzembentartó, aki tartós bérbevevő a cégautóadó megfizetésekor a kétszeres adóztatás kizárásaképpen a megfizetett gépjárműadót figyelembe vegye. A levonhatóság másik feltétele, hogy a gépjárműadó kötelezettségének az adóalany határidőben eleget tegyen. Előfordulhat olyan esetben, hogy a gépjárműadót megállapító önkormányzati adóhatóság a gépjárműadó-határozatot később adja ki, így az még nem esedékes a cégautóadó bevallás benyújtásakor. Amennyiben az önkormányzat által megszabott határidőig az adózó megfizeti a gépjárműadót, akkor ezt a kötelezettségét jogszerűen teljesíti, így azt beszámíthatja a cégautóadó összegébe. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy az érintett hónapokra eső cégautóadóról szóló bevallását önellenőrzéssel módosítsa az adózó. A késedelmesen megfizetett adó sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően esedékes cégautóadóból nem vonható le. Az adót az adó alanyának negyedévenként önadózással kell megállapítania. Az adózónak az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesítenie. Ez azt jelenti, hogy a fizetendő cégautóadót első két negyedévében április hó 21-éig és július 21-éig kellett bevallani. Az évben a további határidők október 20-ára és január 20-ára esnek. A bevallást évben a számú nyomtatványon az állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az adó összegét a társaságoknak is forintban tehát nem ezer forintra kerekítve kell bevallani. Az adót az NAV Cégautóadó bevételi számla elnevezésű számú számlára kell megfizetni. Az adónem kódja 241. Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt. JÁRULÉKOK Különbségek a biztosítási és fizetési kötelezettségben a Tbj. vonatkozásában. Írta: Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az egyéni vállalkozói körben a választott adózási mód meghatározó befolyással bír a járulékfizetési 11

12 kötelezettségre. A járulékfizetési kötelezettséget a biztosítási kötelezettség alapozza meg. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) a biztosítási kötelezettség és a tételes adófizetési kötelezettség tekintetében speciális szabályokat tartalmaz. A szabályok ismertetésén túlmutatóan a vállalkozókat érintően az adózási mód választásának megkönnyítése érdekében csak a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségek vonatkozásában mutatkozó eltérésekre kívánjuk felhívni az érintettek figyelmét. Biztosítási kötelezettség kérdésköre Az egyéni és társas vállalkozók ide nem értve a Kata adózási módot választó vállalkozói kört biztosítási kötelezettségéről a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. (1) bekezdés e) és f) pontja rendelkezik, mely szerint biztosított a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó. A Kata tv. hatálya alá tartozó kisadózók tekintetében a 10. (1) bekezdésében rögzíti, hogy biztosított a főállású kisadózó. Elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy mi a különbség a hivatkozott jogszabályok szerinti biztosítotti kör között. A Tbj. alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó. A Tbj. megfogalmazásából következően biztosítottnak minősül az az egyéni és társas vállalkozó, aki vállalkozási tevékenységét főfoglalkozásban folytatja. Főfoglalkozásúnak minősül a vállalkozó, akkor is, ha egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll. Például vállalkozása mellett megbízási jogviszonyból származó havi jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát. A Tbj. szerint biztosítottá válik az a vállalkozó is, aki vállalkozása mellett heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, illetve ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Ezt a kört a szakzsargon többes jogviszonyban álló vállalkozóként határozza meg. A biztosítási kötelezettség elbírálása során a leggyakoribb probléma, hogy a jogalkamazók úgy gondolják, hogy amennyiben a többes jogviszonyban álló vállalkozónak nincs járulékalapot képező jövedelme, akkor nem minősül biztosítottnak sem. A biztosítási kötelezettség azonban a törvény erejénél fogva jön létre és erre nincs hatással a járulékalapot képező jövedelem hiánya. A Kata tv. szerint nem főállású az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, b) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül, d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül, e) olyan magánszemély, aki december 31- én a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló. törvény alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, 12

13 f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is. Összefoglalva A Tbj. szerint biztosított vállalkozóként is, aki vállalkozása mellett heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, a kata tv. hatálya alatt álló vállalkozók ebben az esetben nem biztosítottak. A rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesülő vállalkozók a Tbj. szabályai szerint biztosítottak, a kata tv. hatálya alatt álló vállalkozók nem minősülnek főállásúnak, tehát nem biztosítottak. Miután az adózási mód választása a biztosítási kötelezettségre is hatással van, azt minden esetben a választás szerinti törvény alapján kell elbírálni. A biztosítottakkal összefüggő bejelentési kötelezettség Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. (4) bekezdése írja elő a biztosítottak bejelentésére vonatkozó szabályt. Bejelentési kötelezettség terheli a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő a Tbj. 4. b) pontja szerinti egyéni vállalkozót. A kata tv. speciális anyagi-, és eljárásjogi szabályokat tartalmaz. A ksta tv. 7. (1) bekezdése szerint az adóalanyiság választásával egyidejűleg kell bejelentenie a kisadózónak mindazon személyeket, akik a kisadózó tevékenységében nem munkaviszony keretében működnek közre. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a kisadózó főállású-e. Az állami adóhatóság adatszolgáltatását a kisadózó által bejelentett adatok alapján a kata tv ának megfelelően teljesíti az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé. Az előzőek szerint a kisadózó bejelentési kötelezettsége nem az Art. korábban hivatkozott szabályán, hanem a Kata tv. szabályain alapul, ezért a kisadózónak a biztosított (főállású) kisadózóval összefüggésben nem kell a T1041-es nyomtatványt benyújtania. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése A Tbj. hatálya alatt álló egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetését az Art.16. (4) bekezdés b) pontja szerint a szüneteltetés kezdetét és befejezését a 14T1041-es adatbejelentő lapon 8 napon belül jelenti be. A kata tv. hatálya alatt álló egyéni vállalkozó esetében a tevékenység szüneteltetésének kezdetét a 14T101E, illetve a 14T101 jelű adatlapon kell bejelenteni. A katás egyéni vállalkozónak a tételes adófizetési kötelezettség alóli mentesülése érdekében a bejelentését havonta meg kell ismételnie. A tevékenység szüneteltetésének végéről az adóhatóság az egyablakos rendszer keretében értesül, erről külön bejelentést nem kell tenni. A tevékenység szüneteltetésének első napjától ha egyéb jogcímen a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésre kötelezett. A fizetési kötelezettség keletkezését a 14T1011 jelű adatlapon kell bejelentenie mind a Tbj., mind a Kata tv. hatálya alatt álló egyéni vállalkozónak. Az Art. 20. (7) bekezdése szerint a fizetési kötelezettség megszűnését a magánszemélynek nem kell bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adóhatósághoz a 16. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelentettek. Ez azt jelenti, hogy a Tbj. hatálya alatt álló egyéni vállalkozónak a fizetési kötelezettség megszűnése miatt nem kell külön bejelentést tennie, hiszen a tevékenység szüneteltetésének végét az Art. 16. (4) bekezdése szerint jelenti be. 13

14 A kata tv. hatálya alatt álló egyéni vállalkozó bejelentési kötelezettségét nem az Art. szabályai alapozzák meg, amelynek okán az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését szintén a 14T1011 jelű adatlapon változás bejelentés keretében kell bejelentenie. A fizetési kötelezettség A kata tv. vonatkozó rendelkezése szerint a kisadózó főállású egyéni vállalkozó havi forint tételes adó megfizetésére kötelezett. A főállású kisadózó választása irányulhat magasabb összegű tételes adó megfizetésére is, amelynek havi összege forint. A magasabb összegű tételes adó nem csak a bejelentési kötelezettséggel egyidejűleg, hanem a bejelentést követően is választható. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni. A nem főállású kisadózót terhelő tételes összegű havi kötelezettség forint. Az adófizetési kötelezettséget a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig kell megfizetni. A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke forint. A Tbj. hatálya alatt álló egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a biztosítási kötelezettség időtartamának figyelembevételével teljesíti. Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége: a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig, b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart. A Tbj. hatálya alatt álló főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, de a nyugdíjjárulékot (10%) havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (8,5%) havonta legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni. Minimálbéren a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét, illetve a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét értjük, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Az előző szabályok szerint a Tbj. hatálya alatt álló egyéni vállalkozó a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának időtartamára fizeti meg, a kata tv. hatálya alá tartozó vállalkozó pedig tárgyhónapra. Arra ügyelni kell, hogy amennyiben a kata tv. hatálya alatt álló vállalkozó jogalanyisága hónap közben szűnik meg, a tételes adót a hónap egészére meg kell fizetnie, és arra az időtartamra is járulékfizetésre kötelezett, amíg a Tbj. hatálya alatt áll. Például: A kisadózó jogalanyisága megszűnik szeptember 5-én, de szeptember 6-ától 30-áig a Tbj. hatálya alá kerül, akkor meg kell fizetnie a tételes adó rávonatkozó összegét, de 6-tól 30-áig meg kell fizetnie a járulékokat is, amelyről be kell nyújtania az 58-as bevallást is. Mindkét adózási mód választása esetén a vonatkozó tv. meghatározott mentesítési lehetőséget biztosít a közteherfizetés alól, pl. betegség esetén. 14

15 OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TA- NÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését hu címen várjuk. Bizományosi szerződés keretében történő beszerzés Szlovákiából Kérdés Az egyik ügyfelem szlovák céggel bizományosi szerződést szeretne kötni, bizonyos termék behozatala céljából, amit a saját telephelyén tartana, onnan értékesítené és havonta elszámolna a szlovák céggel az értékesítés után. Kérdésem lenne, hogyan hozhatják be az árut, hogyan kell kezelni, milyen áfa tartalommal? Van-e lehetőség arra, hogy csak az értékesített mennyiséggel számoljanak el havonként? Milyen számlát kell kiállítani a behozatalról, illetve az átvételről? Elkülönítetten kell kezelni a készletet? Megoldható hogy euróban számol el és forintban értékesít? Válasz A kérdésben leírt esetben meg kell vizsgálni a szlovák szabályozás abból a szempontból, hogy a magyar cégnek a szlovák cégtől bizományi értékesítésre átvett termék Szlovákiából Magyarországra történő behozatala folytán szlovák áfa-adóalanyisága keletkezik-e. Ha igen, akkor a bizományi értékesítésre átvett termékeknek Szlovákiából történő kivitele Szlovákiában adómentes közösségi értékesítés (ehhez szlovák közösségi adószám szükséges), míg a Magyarországra történő behozatala az Áfa tv. 22. (1) bekezdése szerint közösségen belüli beszerzés (ehhez magyar közösségi adószám szükséges). A szlovák szabályozás irányadó arra vonatkozóan is hogy a bizományi értékesítésre átvett áru mozgatásáról számlát kell-e kiállítani. Ha igen, akkor a számla adattartalmát a szlovák szabályok határozzák meg. A számla nem tartalmazhat áfát, mivel a kivitel Szlovákiában áfamentes, Magyarországon pedig az adófizetési kötelezettség közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén keletkezik. Ha a szlovák szabályok nem teszik kötelezővé a számla kiállítását, akkor is javasolt számlát kiállítani, mivel ez megkönnyíti az Áfa tv. 63. (1) bekezdésének alkalmazását, valamint azt magyar adóhatóság gyakran megköveteli a számlát az adólevonási jog tárgyi feltételeként. A saját döntés alapján kiállított számlának feltétlenül tartalmaznia kell a mozgatott bizományi áru megnevezését, mennyiségét és értékét, teljesítési időpontként a behozatal napját, valamint a számlán az eladó és a vevő egyaránt a magyar céget kell feltüntetni, de az eladóra vonatkozó adatoknál a szlovák közösségi adószámot, a vevőre vonatkozó adatnál a magyar közösségi adószámot kell feltüntetni. Az Áfa tv. 63. (1) bekezdése szerint a fizetendő adót a számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést (behozatal belföldre) követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. Az adólevonási jog - feltételezve, hogy adólevonásra jogosító értékesítés valósul meg a bizományi értékesítésre átvett termék értékesítésével - a fizetendő adó elszámolásával egyidejűleg nyílik meg. Ha a magyar cégnek a szlovák szabályok szerint nem keletkezik áfa-adóalanyisága Szlovákiában, akkor is a bizományosi értékesítés céljából átvett terméknek belföldre történő behozatala az Áfa tv. 22. (1) bekezdése szerinti közösségen belüli beszerzés. Ennek következtében a magyar cégnek belföldön adófizetési kötelezettsége keletkezik az Áfa tv. 63. (1) bekezdése alapján, valamint adólevonási jog - feltételezve, hogy adólevonásra jogosító értékesítés valósul meg a bizományi értékesítésre átvett termék értékesítésével - a fizetendő adó elszámolásával egyidejűleg nyílik meg. 15

16 Ebben az esetben is javasolt kiállítani számlát (ezt az Áfa tv. nem írja elő, de nem tiltja) a bizományi értékesítésre átvett áru mozgatásáról annak érdekében, hogy az Áfa tv. 63. (1) bekezdése szerinti - az adófizetési kötelezettség szempontjából releváns időpontok - dokumentálásra kerüljön. A számlán az Áfa tv. által előírt adatokat kell feltüntetni, azzal, hogy a teljesítés időpontjának a belföldre való behozatal napja minősül, továbbá a magyar cég adatait (név, cím, adószám) kell az eladóra és vevőre vonatkozó rovatában feltüntetni. Az elszámolás módját és gyakoriságát, a bizományi értékesítésre átvett áru nyilvántartásával kapcsolatosan a felek által meghatározott szabályokat, valamint az elszámolás pénznemét a feleknek kell meghatározni a bizományi szerződés keretében, erre vonatkozóan az Áfa tv. nem tartalmaz szabályokat. A bizományi értékesítésre átvett készletet a magyar cégnek könyvelésében feltétlenül elkülönítetten kell kimutatni, mivel saját tulajdonú készletről van szó, továbbá az elkülönített nyilvántartást a szlovák céggel történő elszámolás is megköveteli. A bizományosi konstrukció helyett a magyar cégnél alternatívaként merülhet fel a szlovák cég által átadott vevői készletből történő értékesítés. A vevői készlet fogalmát az Áfa tv pont a) alpontja határozza meg a következők szerint: E-AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. 26. vevői készlet: a) belföldön a termék leendő beszerzőjének saját raktárába vagy általa bérelt raktárba készletezésre fizikailag betárolt olyan terméket jelenti, amely a tárolás tartama alatt a termék leendő értékesítőjének tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez idő alatt a termék használatára, egyéb módon történő hasznosítására - ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást - bárki jogosult lenne, továbbá a termékértékesítés teljesítésével egyúttal, amelyet a termék leendő beszerzője kezdeményez, a termék fizikai kitárolása is megtörténik; Vevői készlet esetén a vevői készlet behozatala belföldre a magyar cég szempontjából nem jelent közösségen belüli beszerzést (feltéve, hogy az Áfa tv. által előírt feltételek teljesülnek), hanem közösségen belüli beszerzés a vevői készletből történő vásárlással valósul meg ( Áfa tv. 22. (3)-(5) bekezdés). A vevői készletre vonatkozó szabályok azt eredményezik, hogy a magyar cégnek nem kell a szlovák szabályokat megvizsgálni, továbbá a közösségen belüli beszerzés adózása a szlovák cég által kiállított számlán alapulna. A vevői készletre vonatkozóan a magyar céget nyilvántartási kötelezettség terheli, amelynek szabályait az Áfa tv ai tartalmazzák. E-AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat X. évfolyam, 10. szám, október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 16