Milyen messze van a Nap? Egy ritka csillagászati jelenség június 8-án

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Milyen messze van a Nap? Egy ritka csillagászati jelenség 2004. június 8-án"

Átírás

1 Napfogyatkozás napkeltekor Rainer Klemm (Németország) felvétele Milyen messze van a Nap? Egy ritka csillagászati jelenség június 8-án Merkúr-átvonulás A szerzõ és barátja a kivetített képet figyelik Esztergomban. Idén májusban az átvonulások hónapját éltük. 31-én hajnalban a Hold vonult át a Nap elõtt, így napkeltekor majdnem teljes napfogyatkozásban gyönyörködhettünk. A Nap keskeny sarlójának két csúcsa jelent meg elõször a horizonton, mintegy kettõs napkeltét produkálva. 16-án a Föld takarta el a Napot, a Hold borult árnyékba. Aki korán kelt, még láthatta a holdfogyatkozás elsõ perceit, aztán kísérõnk eltûnt a horizont mögött. Május 7-én délelõtt egy sokkal ritkább csillagászati jelenséget szemlélhettünk. A fizika terem ablakán át beragyogó Nap korongja elõtt elvonult a Merkúr, a Naprendszer legbelsõ bolygója. A távcsõ látómezejében megcsodálhattuk az apró, koromfekete szeplõt, ahogy percrõl-percre jól észrevehetõen elmozdult a napfoltok között. A Merkúr-átvonulásról néhány érdekes felvétel látható a Zrínyi Weblapján: A Merkúr a Földrõl nézve átlagosan 7 évenként halad el a Nap elõtt. Utoljára ben zajlott le ilyen jelenség, de Európában éjszakára esett, csakúgy, mint az elmúlt néhány évtized során bekövetkezett átvonulások. Magyarországról éppen 30 évvel ezelõtt, november 10-én délelõtt láthattunk utoljára Merkúr-átvonulást. Akkor voltam gimnazista. Jónás tanár úr elkért minket a tanórákról, és egyik barátommal az esztergomi mûvelõdési ház tetõteraszán felállított távcsõvel figyeltük meg az eseményt. A legközelebbi Merkúr-átvonulásra november 8-án kerül sor, de Európában éjszaka lesz. Nekünk május 9-ig kell várnunk a következõ jelenségre. Egy másik bolygóval is megeshet, hogy a Földrõl nézve elhalad a Nap korongja elõtt. A földpályán belül keringõ Vénusz azonban sokkal ritkábban, évenként produkál ilyen jelenséget. Utoljára 1882-ben következett be Vénusz-átvonulás. Jövõ nyáron azonban, a tanév vége felé abban a szerencsében lehet részünk, hogy mi is láthatjuk a Vénusz Juhász T.: Milyen messze van a Nap? 1

2 fekete korongját a Nap elõtt. Olyan jelenséget figyelhetünk meg, amilyet egyetlen ma élõ ember sem látott! A Vénusz-átvonulás ritka és különleges látványa mellett tudományos szempontból is fontos szerepet játszik. Segítségével sikerült 1769-ben egy magyar csillagásznak, Hell Miksának elõször pontosan megmérnie a Nap Föld távolságot. A Los Angeles fölé magasodó Hollywood-hegy déli lejtõjén 1935-ben egy gazdag bányaspekuláns, Griffith Jenkins Griffith ezredes adományából a városlakók bemutató csillagvizsgálót építettek. (Az obszervatórium tanulságos történetét olvashatjuk a Web-lapján, ahol néhány látványos fotót is találunk.) A Griffith Obszervatórium azóta szolgálja a csillagászati ismeretterjesztést. Ízléses kiállítású, havonta megjelenõ kiadványában változatos témájú cikkeket olvashatunk a csillagászat történetének fontos állomásaitól kezdve a legújabb csillagászati felfedezésekig. (2000. májusi számában jelent meg a zrínyis diákok cikke az 1999-es teljes napfogyatkozásról lásd a zrínyis évkönyv kötetének 36. oldalán.) A Griffith Observer májusi száma 11 oldalas (!) cikket közölt Hell Miksáról és Vénuszmegfigyeléseirõl. Azóta Los Angeles-ben sokkal többet tudnak róla, mint Magyarországon, mert nálunk bizony nem nagyon ismerik a nevét. Illõ hát, hogy megemlékezzünk róla és expedíciójáról. Annál is inkább, mert a csillagászati megfigyelések mellett egy másik, nagyon fontos felfedezést tettek a magyarság történetével kapcsolatban. Figyelemre méltó, hogy a világ túlsó oldalán németes neve és bécsi székhelye ellenére magyar csillagászként emlegetik Hell Miksát. Sajnos nagyon sok külföldi forrás kevésbé pontos, és németnek vagy osztráknak titulálja. Az elmúlt hét évtized alaposan megviselte a Griffith Obszervatórium épületét, szükségessé vált teljes felújítása és jelentõs bõvítése. Ezért januárjában bezárták. A munkálatok 2005-ig folytatódnak, addig nem érdemes elmenni Los Angeles-be! Hell Miksa ( ) Hell, vagy eredeti nevén Höll Miksa május 15-én született Selmecbányán. Apja kiváló bányamérnök volt, sok találmánnyal járult hozzá a selmeci bányászat fejlõdéséhez. Másik két fia is híres bányamérnök lett. Miksa középiskolai tanulmányait a selmeci gimnáziumban végezte, majd a jezsuita rend segítségével 1741-tõl kezdve Bécsben tanult filozófiát, azután természettudományokat ban érdeklõdése a matematika felé fordult. Latinra fordított, majd 1745-ben javítva és kibõvítve kiadott egy olasz nyelvû matematika könyvet. Ekkora már saját csillagászati megfigyelései is megjelentek ben a lõcsei jezsuita gimnázium tanára, de 1748-ban visszamegy Bécsbe és teológiát tanul. Itt írt tudományos kisenciklopédiáját több országban kiadták ben pappá szentelik, próbaéveit Besztercebányán tölti. Közben arra is jut ideje, hogy a nagyszombati és a kolozsvári csillagda építését irányítsa. Egyre növekvõ tudományos hírneve alapján 1755-ben Mária Terézia kinevezi Bécsbe udvari csillagásznak. Tanít, elõadásokat tart, karbantartja és fejleszti a bécsi csillagvizsgáló felszerelését, megfigyeléseket végez, évkönyveket ad ki. Részt vesz az egri és budai obszervatórium tervezésében, felszerelésében. Csillagász kortársai gondos és pontos megfigyelései miatt igen nagyra becsülték. Nemzetközi hírneve alapján bízta meg VII. Keresztély, Dánia és Norvégia királya az Juhász T.: Milyen messze van a Nap? 2

3 Hell Miksa Vardöben (fent a Griffith Observer cikkének kezdete) Juhász T.: Milyen messze van a Nap? 3

4 es Vénusz-átvonulás megfigyelésével. A vardöi expedíció során végzett kiváló munka világhírûvé tette Hell Miksa nevét. A közel két évig tartó expedíció után tovább folytatta tudományos tevékenységét. A csillagászat mellett néprajzi, történelmi, földrajzi, fizikai kutatásokkal is foglalkozott. Az egyre szaporodó, egyedül végzett munka aláásta egyébként sem szilárd egészségét tavaszán meghûlt, és lázas betegségébõl már nem gyógyult fel. 72 éves korában, április 18-án halt meg. Hell Miksa a csillagászat történetének mindmáig legismertebb nevû magyar csillagásza. Mint említettük, munkásságát külföldön még ma is elismeréssel emlegetik. Így méltán írta róla Paintner páter, a jezsuita rend akkori krónikása: Höll volt rég, de midõn Bécsbõl észlelte az égbolt csillagait, méltán lett ragyogóbb neve Hell. Így föld mélyébõl, éjszínû, sötét üregekbõl nemzetsége nevét égbe ragadta fel õ. A Nemzetközi Csillagászati Unió egy 33 km átmérõjû krátert nevezett el Hell Miksáról a Hold felszínén a jól ismert Tycho kráter közelében. A vardöi expedíció A Tycho és a Hell kráter a Holdon Consolidated Lunar Atlas, Photo Number C június 3-án este negyed 10-kor lépett be a Vénusz a Nap korongja elé, így Európából ezt a jelenséget nem lehetett megfigyelni. Több expedíció is indult Ázsia távoli vidékeire és Ausztráliába, de, mint a késõbbi események igazolták, abban az idõben ezek még eléggé életveszélyes vállalkozásnak bizonyultak. Hell Miksáék másik utat választottak. Nyáron, az északi sarkkörön túl éjjel is ragyog a Nap, nem nyugszik le a horizonton. Ezért úti céljuknak Vardö szigetét jelölték ki, amely Norvégia északi csúcsánál, messze a Sarkkörön túl fekszik. Ez sem volt kockázatmentes vállalkozás, így már április 28-án, bátor és rettenthetetlen lélekkel útnak indultak. 1 Egy viszontagságos utazás végén, túljutva Isten segedelmével minden életveszélyen, október 11-én épen és egészségesen érkeztek meg Lappföldre. Bár útjukat viharok kísérték, feltérképezték a Skandináv-félsziget partvonalát, megmérték a Föld mágneses terének változásait. Hell Miksa kidolgozott egy módszert a földrajzi koordináták meghatározására, melyet a hálátlan utókor ma Hoberrow-Talcott eljárásnak nevez. A szigetre érve csillagvizsgálót építettek, feltérképezték Vardöt, ezt az arktiszi Csillagászati Teátrumot. A Vénusz-átvonulásig hátralévõ több mint fél év során meteorológiai 1 Az expedíció leírásában olvasható idézetek Hell Miksa: Observatorio transitus Veneris címû könyvébõl származnak (Csaba György Gábor fordítása). Juhász T.: Milyen messze van a Nap? 4

5 és sarki fény megfigyeléseket végeztek, a légnyomás mérések alapján megpróbálkoztak a Föld lapultságának a meghatározásával, de azokat a dolgokat sem hanyagoltuk el, amelyek az állat- és növényvilág, nevezetesen a kagylók, füvek, algák, zuzmók természetrajzának megvilágításához, vagy kiegészítéséhez tartoznak; valamint egyéb, gazdasági alkalmazásukat tekintve igen hasznos megfigyeléseket sem. Ha eláruljuk, hogy Hell Miksa egyik útitársa Sajnovics János volt, akkor már sejthetjük, a fent felsorolt eredményeken túl miért volt számunkra olyan fontos ez az expedíció. Sajnovics páter nem csak a csillagászatban volt kiválóan jártas férfiú, hanem a természetrajz kiegészítéseként bizonyos erjesztett italok tudományos vizsgálatában is jeleskedett. S miközben személyesen vizsgálta meg a folyadékok aromáját, összemelegedett a helyi menyecskékkel. Hogy szót értsen velük, felderítette a lapp nyelv dialógusait, és felfedezte a finnugor magyar nyelvrokonságot! 2 A hosszas elõkészületek ellenére az expedíció majdnem kudarcot vallott június 3-án este ugyanis az égbolton délrõl észak felé hajtott, igen gyors mozgású felhõcskék szállingóztak, amelyek az északi oldalon [amerre a Nap volt J.T.] nagyon hosszú felhõkben tömörültek össze. Szerencsére a számítások szempontjából fontos belépés idejére az égnek az a tája, amelyet a Nap foglalt el, tisztább lett, mert a felhõk, mint mondottam, gyorsan mozogtak. A belépés megfigyelése után vendégek érkeztek az obszervatóriumba. De nem sokáig gyönyörködhettek a látványban, mert az a hosszúkás és igen sûrû felhõ, mely az égterületet délkelettõl délnyugatig már este nyolc órától elfedte, mintegy egyhelyben függve a Napnak e felhõhöz közeli részét már-már eltakarta. Most, mintegy hét idõperccel a teljes belépés után a Nap, mozgása során ezt a felhõt elérve, a mi nézõpontunkból a Vénusszal együtt eltûnt. Izgalmas órák következtek a messze tájon tartózkodó expedíció tagjai számára. A Nap Föld távolság meghatározásához meg kellett figyelni azt az idõpontot is, amikor a Vénusz kilép a Nap korongja elõl, különben kárba veszett volna minden fáradozásuk. Ám az ég északi részét mintegy fixen beborító említett felhõ a Napot reggel 3 óráig teljesen eltakarta. A magyar expedíción kívül többen is próbálkoztak a Vénusz-átvonulás megfigyelésével, de a sarkkörön túli zord idõjárás megakadályozta méréseiket. Ám Vardöben reggeli 3 órakor, amikor mindenki elvesztette reményét, és a Nap mélyen e felhõbe merült, váratlanul könnyû szél támadt, amely elmozdította a felhõt a helyérõl, amitõl is az én igen szomorú és mélyen a búbánatba merült lelkem mintegy újra kezdett éledni. Csodákcsodája, a kilépés elõtt alig negyed órával a Napot a felhõbõl a mindenfelé teljesen derült égen (mivel ezen a felhõn kívül, amely északon foglalt helyet, az ég többi helyén a legkisebb felhõcske sem volt) kiemelkedni láttuk. Így az expedíció tagjai elvégezhették a szükséges méréseket, útjukat teljes siker koronázta! Visszatérésük után 1770-ben, Koppenhágában Hell Miksa kiadta a Vénusz-átvonulásra vonatkozó megfigyeléseit. Könyvének címe magyar fordításban: A Vénusz Nap korongja elõtt való június 3-i átvonulásának észlelése 2 Gazda István tudománytörténész szóbeli közlése alapján. A felfedezést persze nem egészen így ismertetik a tudományok krónikái. Juhász T.: Milyen messze van a Nap? 5

6 Wardoëhusból, amelyet Dánia és Norvégia leghatalmasabb és legkegyesebb királya, VII. Keresztély uralkodása alatt végzett, és a Koppenhágai Királyi Tudományos Akadémia számára elõadott R. P. Maximilian Hell S. J., a bécsi Császári és Királyi Egyetem csillagásza, a koppenhágai Királyi Tudományos Társaság tagja, a párizsi Királyi Tudományos Akadémia levelezõ tagja. Tervezte a teljes megfigyelési anyag kiadását, de az óriási mû elkészítésére tudományos munkája nem hagyott idõt. Sajnos az Expeditio Litteraria azóta sem jelent meg. A Vénusz-átvonulások és a Nap távolsága Milyen messze van a Föld a Naptól? Ez a kérdés már az ókor óta izgatta a csillagászokat, és a csillagászati egységnek nevezett távolság értéke ma is alapvetõ szerepet játszik a Világegyetem méreteire vonatkozó becslésekben. A Föld naptávolságának a meghatározásával elõször egy zseniális görög csillagász, a számoszi Arisztarkhosz próbálkozott meg az i.e. III. században. Ötletes módszere alapján 8 millió km-t kapott. Ez jóval kisebb a valódi, 150 millió km-es értéknél. Arra azonban elég volt az ókorban, hogy belássák: a Föld kisebb, mint a Nap, tehát a Föld kering a Nap körül. Sajnos Arisztarkhosz eredményeit fõleg vallási és filozófiai okokból a késõbbiekben elvetették, a középkor végéig a földközéppontú modell uralkodott. A XVI. század végére azonban már tarthatatlanná vált ez a világkép, és Kepler törvényei végleg bebizonyították, hogy a Naprendszer középpontja a Nap. Kepler 1618-ban felfedezett 3. törvénye a bolygópályák feltérképezésére is módot nyújtott. A Földrõl megfigyelhetõ keringési idõk alapján ki lehetett számítani az egymáshoz viszonyított távolságokat. Kiderült például, hogy a Vénusz 0,7 csillagászati egységre, a Mars 1,5, a Jupiter viszont 5 csillagászati egységre kering a Naptól. De mekkora a csillagászati egység, milyen messze van a Föld a Naptól? A Nap távolsága helyett elegendõ lenne egy a Földhöz közelebb lévõ égitest távolságát meghatározni. Ha megmérjük, milyen közel jut hozzánk a Mars, akkor megtudjuk a Nap távolságát is, mert Kepler 3. törvénye alapján éppen kétszer messzebb van tõlünk. A viszonylag közel lévõ égitestek távolságát a parallaxis-módszerrel lehet meghatározni. Ha a Föld két különbözõ pontjáról megfigyeljük a Mars irányát, a két szögbõl és a két hely távolságából egy harmadikos gimnazista is ki tudja számítani a háromszög magasságát, a bolygó távolságát. Ezzel a módszerrel már a XVII. században próbálkoztak, de a nagy távolság miatt nagyon pontatlan eredményeket kaptak. A mérési hiba csökkentéséhez messzi tájakra kellett expedíciókat szervezni, de nem tudtak pontosan idõt mérni, és a földi távolságok is bizonytalanok voltak ben például a párizsi csillagvizsgáló igazgatója, az olasz származású Gian Domenico Cassini 3 Dél-Amerikába, Francia Guyana fõvárosába, Cayennebe küldött egy expedíciót, míg õ Párizsban mérte a Mars pozícióját. Bár méréseik alapján 138 millió km adódott a Nap Föld távolságra, eredményeiket sokan támadták, mert a szögmérések hibája nagyobb volt, mint a mért adat! Így ez a viszonylag pontos érték szinte csak véletlenül adódott. 3 Cassini nevét viseli az az amerikai bolygószonda, amely éppen 2004 nyarán ér a Szaturnuszhoz. A Cassini-szonda magával viszi néhány zrínyis tanár és diák aláírását (lásd a zrínyis évkönyv as kötetének 36. oldalát). Juhász T.: Milyen messze van a Nap? 6

7 1716-ban javasolta Edmund Halley, a híres üstökös felfedezõje, hogy a Vénusz átvonulásait használják fel a csillagászati egység meghatározására. 4 A bolygó viszonylag közel kerül a Földhöz, a Nap korongjára vetülve pontosan meghatározható az iránya. Ráadásul elegendõ egyetlen helyrõl végezni a megfigyeléseket, mert a belépés és a kilépés között a Föld elmozdul a pályáján és elfordul a tengelye körül, így a megfigyelõ elég nagy távolságot tesz meg a két Halley módszere a naptávolság idõpont között. A számítások ugyan némileg bonyolultabbak, de a XVIII. században mérésére már rendelkezésre álltak a szükséges matematikai és csillagászati ismeretek. A Vénusz-átvonulások megfigyelése Sajnos a Vénusz-átvonulások igen ritkán, évenként következnek be. Igaz, akkor egy évtizeden belül mindjárt kettõ is megfigyelhetõ. A jelenséget elõször Johannes Kepler vette észre december 7-én. Egy hónappal elõtte, november 7-én Merkúr átvonulást is látott! Kepler az általa felismert törvények alapján kiszámította az elkövetkezõ átvonulások idõpontjait, de hiányos adatai miatt éppen a következõ, 1639-es jelenség kimaradt a listájából. Kepler hibáját a bolygópályák újabb megfigyelései alapján egy 21 éves angol matematikus, Jeremiah Horrocks korrigálta, aki szinte az utolsó pillanatban számította ki a következõ, 1639-es átvonulás idõpontját. Így ezt csak õ és egyik barátja figyelte meg. Horrocks a jelenséget már felhasználta a csillagászati egység meghatározásához, de a parallaxis módszer helyett teljesen hibás elmélettel becsülte meg a bolygó méretét, majd látószöge alapján a távolságát. Sajnos az ígéretes tehetségû matematikus egy évvel késõbb, 22 éves korában meghalt. Halley felhívása után a XVIII. században a csillagászok izgatottan várták a következõ átvonulás idõpontját, június 6-át. A jelenséget azonban Vénusz-átvonulások 1631-tõl 2012-ig csak a déli féltekérõl vagy az északi sarkkörön túlról lehetett megfigyelni. Abban az idõben ez hónapokig, évekig tartó utazást jelentett! Összesen 62 expedíciót szerveztek, de csak 4 járt sikerrel! Hajótörések, felhõs égbolt, a bennszülöttek támadásai, betegségek, esetenként a hozzáértés hiánya hiúsította meg a méréseket. Több expedíció nyomtalanul eltûnt. De a megfigyelés nehézségei miatt a sikeres expedíciók sem vezettek kielégítõ eredményekhez. A mérések 125 és 155 millió km közé estek, alig növelve az addig ismert pontosságot. 4 Halley 1716-ban a Nap Föld távolságot egy Merkúr-átvonulás alapján 111 millió km-nek mérte. Juhász T.: Milyen messze van a Nap? 7

8 Az elszánt, fõleg angol és francia tudósok munkáját nehezítette a két ország között dúló hétéves háború. Alexander-Gui Pingré, francia csillagász például egy az Indiai-óceánon lévõ magányos szigeten, Roderigue-n próbálkozott meg az átvonulás megfigyelésével. Egy kiadós zápor miatt már a méréseket is csak részben tudta elvégezni. Miközben hazafelé készülõdött, egy angol hadihajó többször is ágyúzta Roderigue-t. A bátor csillagász csak hosszas várakozás után tudott elindulni. Már majdnem Franciaországba érkeztek, amikor egy újabb angol hadihajó támadta meg õket. Ádáz küzdelemben elfogta a franciákat, és Pingrét hadifogolyként Lisszabonba szállította. Mivel elege lett a hajóutakból, végül a szárazföldön keresztül jutott haza. Az angol hadihajón vigaszt csak a hajóorvos és alkoholkészlete nyújtott számára. A francia tudós így joggal állapította meg: A szesz adja meg a szükséges kitartást a Nap Föld távolság meghatározásához! Az 1769-es átvonulás idõpontja sem kedvezett az európaiaknak. Mint említettük, éppen éjszaka következett be, ezért megint csak messzire kellett utazni a megfigyeléséhez. A 77 expedíció legtöbbjét ismét kudarcok kísérték. A legismertebb vállalkozás James Cook nevéhez fûzõdik, aki világkörüli útja során Tahitin végzett méréseket. Hét hónapos hajózás után érkeztek a szigetre, ahol kiváló körülmények között figyelték meg az átvonulást. Kis obszervatóriumuk helyét a Matáviaöböl partjának egyik magaslatán ma is Vénusz-csúcsnak hívják. 5 Sajnos az expedíció csillagásza, Charles Green nem sokkal a hazaindulás után a mai Djakartában meghalt. A leginkább elképesztõ történet Cassini egyik asszisztensével, Guillaume LeGentil-lel 5 esett meg, aki még az 1761-es jelenség megfigyelésére utazott el Indiába. A francia-brit háború következében azonban hajóját az angolok feltartóztatták, mielõtt a megfigyelés helyére érkezett volna. LeGentil Indiában maradt az 1769-es átvonulás megfigyeléséhez, de a borult égbolt ebben is megakadályozta. Közben Franciaországban halottnak nyilvánították. Mire hazaérkezett, az örökösök már felosztották egymás között a vagyonát. Hell Miksának azonban szerencséje volt az idõjárással és a mérésekkel! Végre kiderült a Nap Föld távolság pontos értéke, feltárult a Naprendszer. A XVIII. századi átvonulások mérési eredményeinek kiértékelése tekinthetõ az elsõ komoly nemzetközi együttmûködésnek a tudományok területén. Bár önmagában véve mindegyik megfigyelést elég nagy hibával végezték el, Lalande 1771-ben az adatokat összesítve 153 ± 1 millió km-t kapott a csillagászati egységre, ami már jól megközelíti a ma ismert pontos értéket. Sajnos Hell Miksa elfoglaltságai miatt késlekedett Vénusz-átvonulás méréseinek kiértékelésével. Csak 1773-ban közölte eredményeit. A Nap Föld távolság értékére 151 millió km-t kapott. Az akkori adatok közül ez állt legközelebb a csillagászati egység pontos értékéhez! A többiek általában nagyobb, millió km közé esõ értékeket mértek. A tudományos világ türelmetlenül várta Hell eredményeit, mert a megfigyelések szempontjából Vardö volt a legjobb hely. Késlekedése miatt kételkedni kezdtek hitelességében. Többen azt is megkérdõjelezték, hogy egyáltalán látta az átvonulást. Halála után négy évtizeddel, 1835-ben Carl Littrow, a bécsi csillagda akkori igazgatója (tehát Hell Miksa utódja) még azzal is megvádolta, hogy utólag belejavított a megfigyelé- 4 Egy gyönyörû fotó látható az Interneten a Matávia-öbölrõl: 5 Teljes nevén Guillaume-Joseph-Hyacinthe-Jean-Baptiste Le Gentil de la Galaziere. Juhász T.: Milyen messze van a Nap? 8

9 A Vénusz a Nap elõtt 1882-ben A legutolsó átvonulás felvételét a Naval Obszervatórium expedíciója készítette. sek jegyzõkönyveibe. Sajnos senki sem sietett a védelmére, így tudományos hírneve megkérdõjelezõdött. Végül Simon Newcomb, a XIX. század híres amerikai csillagásza szolgáltatott méltó elégtételt a számára, aki az 1882-es átvonulás megfigyelésére Dél-Afrikába utazott, majd Európába jött, és Bécsben átvizsgálta Hell eredeti kéziratait. Egyértelmûen kimutatta, hogy a feljegyzések egy idõben készültek, utólagos módosítások nélkül. Kiderítette, hogy Littrow színvak volt, ezért következtetett a tinta különbözõ árnyalatai miatt az utólagos javításokra! A következõ átvonulások idején, a XIX. század végén már nagy távcsövek, pontos mûszerek kísérték a Vénusz mozgását ben Amerikából, 1882-ben Európából lehetett jól megfigyelni a jelenséget. Simon Newcomb az es megfigyelések alapján 149,59 ± 0,31 millió km-t kapott a Nap Föld távolságra. Azóta senki sem láthatta a Vénusz korongját a Nap elõtt. Jövõ nyáron reméljük, nekünk szerencsénk lesz. A rákövetkezõ eseményt június 6-án ugyanis Európából megint nem lehet megfigyelni ben is éjszaka zajlik le. Utódaink Magyarországon december 8-án figyelhetnek meg újra Vénusz-átvonulást, ha az idõjárás is megengedi. Manapság már nem kell kockázatos expedíciót szervezni a Föld naptávolságának a méréséhez. A Vénusz visszaveri a radarhullámokat, a terjedési idõbõl pedig meghatározató a pontos távolság, melynek értéke jelenlegi ismereteink szerint: ,691 ± 0,030 km (NASA, 1990) 6 A 2004-es átvonulás megfigyelése A Nap korongjának látószöge körülbelül fél fok. A Vénusz látszó átmérõje az átvonulás idején eléri az 58 ívmásodpercet, ami éppen szemünk felbontóképességének a határán van. Keresd hát elõ a napfogyatkozás szemüveget! Ha jó szemed van, rajta keresztül megpillanthatod az apró szeplõt a Nap korongján. Soha ne nézz közvetlenül a Napba! Szemed élességét az átvonulás elõtt is kipróbálhatod. Fehér papírra rajzolj egy 16 mm sugarú kört, és bele egy éppen 1 mm átmérõjû fekete pöttyöt. 3,5 m távolságból nézve akkorának fogod látni, mint jövõ nyáron a Napot és a Vénuszt. Ha kényelmesebben akarod megfigyelni az átvonulást, akkor használj távcsövet. A távcsöveket sem szabad megfelelõ védelem nélkül a Nap felé irányítani. Ha nincsen szûrõd, az okulár mögé helyezett fehér papírlapra vetítheted ki a Nap képét. Vigyázni kell azonban arra, hogy az összegyûjtött hõ nehogy tönkretegye az okulárt. 6 Ez az érték valójában a Föld ellipszis alakú pályájának fél nagytengelyét adja meg, de tekinthetõ a Föld Nap távolság átlagos értékének is. Juhász T.: Milyen messze van a Nap? 9

10 A legjobb módszer az, ha egy zsebtükröt olyan borítékba helyezel, amelyre egy ujjbegynyi méretû lyukat vágtál. A Nap fényét a tükör segítségével valamilyen árnyékban lévõ, világos felületre vetítsd, a legjobb, ha az ablakon keresztül be a szobába. A tükör és a felület között legalább 5 m távolság legyen. Célszerû az ábrán látható elrendezést létrehozni. A legkisebb torzítást akkor érheted el, ha a Nappal szembe vetíted a fényt. A fénysugár minél merõlegesebben érkezzen a felületre. Gondolj arra, hogy a Nap közben keletrõl nyugatra el fog mozdulni az égen, és a tükröt utána kell fordítani. A legjobb, ha egy székre, vagy valamilyen állványra helyezed, és egy tárgynak támasztod. Az átvonulás elõtt próbáld ki a Nap-projektort. Ha szerencséd van, szép napfoltokat is megfigyelhetsz a segítségével. A június 8-i Vénusz-átvonulás idõpontjai (a nyári idõszámítás szerint): A belépés kezdete: 7 h 20 m A kilépés kezdete: 13 h 03 m A belépés vége: 7 h 39 m A kilépés vége: 13 h 23 m A jelenség közepe: 10 h 22 m Juhász Tibor Irodalom: A csillagász Hell Miksa írásaiból (Összeállította: Csaba György Gábor. Magyar Csillagászati Egyesület, 1997) Bartha Lajos: Hell Miksa expedíciója és a csillagászati egység kérdése (Csillagászati Évkönyv 1969, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1968, 146. old.) Jackson, F.: The Trials of Hell (Griffith Observer, May, 1998, p. 2) Lloyd, V.: Who Measured the Distance to the Sun? (Griffith Obs., July, 2003, p. 4) The Astronomical Almanac for the Year 2004 (US Naval Observatory, 2002) Az eredeti cikkek ábráit Edwin C. Krupp-nak, a Griffith Obszervatórium igazgatójának, a Griffith Observer szerkesztõjének szíves engedélyével közöljük. Internet-ajánlat: A Vénusz-átvonulások katalógusa i.e tõl i.u ig: Minden, amit tudni kell az átvonulásról: A NASA Web-lapja: Transit Observer (lejátszható vele az átvonulás): Juhász T.: Milyen messze van a Nap? 10

GLOBÁLIS GEODÉZIA A PENCI OBSZERVATÓRIUM. Borza Tibor

GLOBÁLIS GEODÉZIA A PENCI OBSZERVATÓRIUM. Borza Tibor GLOBÁLIS GEODÉZIA A PENCI OBSZERVATÓRIUM Borza Tibor 2010 1 TARTALOM Előzetes... 3 Kell egy (de inkább két) obszervatórium!... 11 Mi várható az űrkutatástól?... 13 Geodéziai vonatkozások, lézeres mérések...

Részletesebben

fizikai hatások kölcsönhatásának tekinthető. Arról is meg voltam győződve, hogy a fizika, a kémia és a biológia törvényei mindenre magyarázattal

fizikai hatások kölcsönhatásának tekinthető. Arról is meg voltam győződve, hogy a fizika, a kémia és a biológia törvényei mindenre magyarázattal ELŐSZÓ Nagy titok az, hogy bár az emberi szív vágyódik, az után az Igazság után, amiben tisztán megtalálja a szabadságot és az örömet, mégis az emberek első reakciója erre az Igazságra gyűlölet és félelem."

Részletesebben

KUTATÁS FÖLDÖN KÍVÜLI BOLYGÓK UTÁN BAJÁN IS? (Hegedüs Tibor, PhD, BKMÖ Csillagvizsgáló Intézet és PTE Csillagászati Külső Tanszék)

KUTATÁS FÖLDÖN KÍVÜLI BOLYGÓK UTÁN BAJÁN IS? (Hegedüs Tibor, PhD, BKMÖ Csillagvizsgáló Intézet és PTE Csillagászati Külső Tanszék) KUTATÁS FÖLDÖN KÍVÜLI BOLYGÓK UTÁN BAJÁN IS? (Hegedüs Tibor, PhD, BKMÖ Csillagvizsgáló Intézet és PTE Csillagászati Külső Tanszék) Bevezetés A lakott világok sokaságának első kimondásáért még máglyahalál

Részletesebben

A NAP FIAI. Ponori Thewrewk Aurél. A Nap tisztelete, napisten-mítoszok uralkodóikat a Nap Fiának tartó népeknél

A NAP FIAI. Ponori Thewrewk Aurél. A Nap tisztelete, napisten-mítoszok uralkodóikat a Nap Fiának tartó népeknél A NAP FIAI Ponori Thewrewk Aurél A NAP FIAI A Nap tisztelete, napisten-mítoszok uralkodóikat a Nap Fiának tartó népeknél... mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt

Részletesebben

Ré az Egység Törvényének szerény hírnöke AZ EGYSÉG TÖRVÉNYE. Első könyv. L/L Research

Ré az Egység Törvényének szerény hírnöke AZ EGYSÉG TÖRVÉNYE. Első könyv. L/L Research Ré az Egység Törvényének szerény hírnöke AZ EGYSÉG TÖRVÉNYE Első könyv L/L Research A fordítás az alábbi elektronikus kiadások alapján készült: The Law Of One Book I The Ra Material by Ra, An Humble Messenger

Részletesebben

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ VIII. évf. 1. sz. 2001. HÚSVÉT EGRI FEHÉR/FEKETE a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ tavasz te csupa zöld a föld magot ölelve

Részletesebben

Az Ummita-eset háttér

Az Ummita-eset háttér Az Ummita-eset háttér (fordítás: Aranyi László ) Két, egymást nem ismerő fotós, is készített felvételeket az Ummo űrhajóról, amely le is szállt, és hátrahagyta maga mögött három leszállótalpának nyomát.

Részletesebben

Csíkszentmihályi Mihály: FLOW. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest

Csíkszentmihályi Mihály: FLOW. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest Csíkszentmihályi Mihály: FLOW Az áramlat A tökéletes élmény pszichológiája Akadémiai Kiadó, Budapest 1 A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Mihaly Csikszentmihalyi: Flow The Psychology of Optimal

Részletesebben

Láma Ole Nydhal Minden határon túl

Láma Ole Nydhal Minden határon túl Láma Ole Nydhal Minden határon túl Ahogy a Buddhák Nyugatra jöttek ÜBER ALLE GRENZEN LAMA OLE NYDAHL Joy Verlag Gmbh D-87477 Sulzberg Az 1994-ben készült német változatot fordította: Danhauser Ágnes Nyomda:

Részletesebben

12 TUDÓS A 21. SZÁZADRÓL

12 TUDÓS A 21. SZÁZADRÓL 12 TUDÓS A 21. SZÁZADRÓL 1 2 3 12 TUDÓS A 21. SZÁZADRÓL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2009 4 A kötet a Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia 2008 2009. évi stratégiai kutatási programja

Részletesebben

1992-ben határon túli és hazai matematikatanárok hozták létre ezt a versenyt. Célja az itthoni és a környező országok matematikatanítása közötti

1992-ben határon túli és hazai matematikatanárok hozták létre ezt a versenyt. Célja az itthoni és a környező országok matematikatanítása közötti Az idei tanévben a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium ad otthont a XX. Nemzetközi Magyar Matematikaversenynek. A jubileumi alkalomra való tekintettel, arra gondoltunk, hogy jó lenne visszaemlékezni

Részletesebben

A GÍZAI NAGY PIRAMIS

A GÍZAI NAGY PIRAMIS SZABÓ GERGŐ A GÍZAI NAGY PIRAMIS Az ilyen alkotásokkal, [mint a piramisok] vagy az emberek emelkednek fel az istenekhez, vagy az istenek ereszkednek le az emberekhez. (Philón) A műre vonatkozó információk

Részletesebben

Dr. Hecker Walter. A Bábolnai Arab Ménes

Dr. Hecker Walter. A Bábolnai Arab Ménes Dr. Hecker Walter A Bábolnai Arab Ménes Dr. Hecker Walter A Bábolnai Arab Ménes Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete 2014 Tartalomjegyzék A köszönet szava A szerző hálás szívvel köszöni kedves barátjának,

Részletesebben

2011 1júni n us u 18. szám 2010/2011

2011 1júni n us u 18. szám 2010/2011 2011 június jú j n u ni us 18. szám 2010/2011 2011 június Tisztelt Olvasók, kedves Gyerekek! A Szemerényi Károly Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Lángocska újságát tartjátok a kezetekben. Ebben az évben,

Részletesebben

Kempelen Farkas (1734-1804)

Kempelen Farkas (1734-1804) 05_Kempelen11.qxd 2005.11.11. 6:55 Page 59 Kempelen Farkas (1734-1804) A világ elsõ sakkozó, és beszélõgépe, avagy a mesterséges intelligencia kezdetei A pozsonyi születésû Kempelen Farkas (1734-1804)

Részletesebben

VÁLLALKOZNI JÓ! Sikeres magyar vállalkozók történetei

VÁLLALKOZNI JÓ! Sikeres magyar vállalkozók történetei VÁLLALKOZNI JÓ! Sikeres magyar vállalkozók történetei VÁLLALKOZNI JÓ! Sikeres magyar vállalkozók történetei AZ AMERIKAI KERESKEDELMI KAMARA KIADVÁNYA The American Chamber of Commerce in Hungary 1051 Budapest,

Részletesebben

Bibliaoktatói kar Írás a falon Dániel könyve 5. fejezetének írásmagyarázata Jáki Péter Budapest 1999

Bibliaoktatói kar Írás a falon Dániel könyve 5. fejezetének írásmagyarázata Jáki Péter Budapest 1999 Bibliaoktatói kar Írás a falon Dániel könyve 5. fejezetének írásmagyarázata Jáki Péter Budapestt 1999 Rembrandt:: Belsazár lakomája The Feast of Belshazzar c. 1635 ; Oil on canvas, 167 x 209 cm National

Részletesebben

II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben)

II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben) 1 II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben) BEVEZETÉS Az alcímben hivatkozott hosszabb tanulmány 1 megalapozta a tömegtársadalmak mechanikáját

Részletesebben

IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN

IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN szerkesztõbizottság Gábor Kálmán Jancsák Csaba Matiscsák Attila Szemerszky Mariann Tibori Tímea Utasi Ágnes

Részletesebben

Azok a kutatások, amelyeket 1938-ban

Azok a kutatások, amelyeket 1938-ban Stein Márk Aurél (1862 1943) orientalista, régész, földrajztudós, utazó. Budapesten született, de egyetemi és posztgraduális tanulmányait már Bécsben, Lipcsében és Tübingenben, valamint Londonban és Cambridge-ben

Részletesebben

ÉLET. Kéthavonta megjelenõ folyóirat 2008. szeptember október 62. évfolyam 5. szám. A tartalomból:

ÉLET. Kéthavonta megjelenõ folyóirat 2008. szeptember október 62. évfolyam 5. szám. A tartalomból: UNITÁRIUS ÉLET Kéthavonta megjelenõ folyóirat 2008. szeptember október 62. évfolyam 5. szám Bartók Béla síremléke a Farkasréti temetõben A tartalomból: Imádság Õszi Hálaadás ünnepén Zsoltáros hálaadás

Részletesebben

Izlandon 2010. március 20-a éjjelén

Izlandon 2010. március 20-a éjjelén Történelemformáló nagy vulkánkitörések Az emberiség és a vulkánok az évszázadokban Izlandon 2010. március 20-a éjjelén kitört az Eyjafjallajökull tûzhányó. Kezdetben nem sok figyelmet kapott a vulkáni

Részletesebben

Hol van a misszionárius-gyerekek hazája?

Hol van a misszionárius-gyerekek hazája? A Nemzetközi Liebenzelli Misszió Molnár Mária Külmissziói Alapítvány Lapja XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Hol van a misszionárius-gyerekek hazája? 2005 Október A misszionáriusok gyerekeivel hasonló a helyzet, mint

Részletesebben

A kínai neveléstörténet hazai bemutatása a reformkortól a 20. század elejéig

A kínai neveléstörténet hazai bemutatása a reformkortól a 20. század elejéig Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/5 6. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.5 6.93 egyetemi tanár, PTE BTK Kéri Katalin A kínai neveléstörténet hazai bemutatása a reformkortól a 20. század elejéig A neveléstörténet

Részletesebben

Az ember (minden. Nemcsak kenyérrel él az ember. 2005. január-február III. évfolyam 1-2. szám. A Dugonics András Piarista Gimnázium Lapja

Az ember (minden. Nemcsak kenyérrel él az ember. 2005. január-február III. évfolyam 1-2. szám. A Dugonics András Piarista Gimnázium Lapja A Dugonics András Piarista Gimnázium Lapja 2005. január-február III. évfolyam 1-2. szám Nemcsak kenyérrel él az ember Havas Krisztus-kereszt az erdõn Holdas, nagy, téli éjszakában: Régi emlék. Csörgõs

Részletesebben

A MAGYAROK TÜRK MEGNEVEZÉSE BÍBORBANSZÜLETETT KONSTANTINOS DE ADMINISTRANDO IMPERIO CÍMÛ MUNKÁJÁBAN

A MAGYAROK TÜRK MEGNEVEZÉSE BÍBORBANSZÜLETETT KONSTANTINOS DE ADMINISTRANDO IMPERIO CÍMÛ MUNKÁJÁBAN Takacs_Zoltan.qxd 2005.02.16. 17:34 Page 2 SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTÕJE 28 SZOMBATHELY, 2004 pp. 317 333 A MAGYAROK TÜRK MEGNEVEZÉSE BÍBORBANSZÜLETETT KONSTANTINOS DE ADMINISTRANDO IMPERIO

Részletesebben

BEVEZETŐ. Peter Senge

BEVEZETŐ. Peter Senge BEVEZETŐ Peter Senge Örömmel tettem eleget annak a felkérésnek, hogy felfrissítsem az előszót barátom és kollégám, J. Jaworski Szinkronicitás, A vezetés belső útja című könyvének magyar kiadásához. 2004

Részletesebben

Pecesorra figyel a világ Mit hozott az idei Szólj, síp, szólj!? Portugáliában jártunk. 69. évf., 2015. V. 7., 17. szám

Pecesorra figyel a világ Mit hozott az idei Szólj, síp, szólj!? Portugáliában jártunk. 69. évf., 2015. V. 7., 17. szám 69. évf., 2015. V. 7., 17. szám Pecesorra figyel a világ Mit hozott az idei Szólj, síp, szólj!? Portugáliában jártunk Laptopokkal és vetítőkkel érkeztek a jótevők Korszerűbb iskolája lesz a pecesoriaknak

Részletesebben