Izlandon március 20-a éjjelén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Izlandon 2010. március 20-a éjjelén"

Átírás

1 Történelemformáló nagy vulkánkitörések Az emberiség és a vulkánok az évszázadokban Izlandon március 20-a éjjelén kitört az Eyjafjallajökull tûzhányó. Kezdetben nem sok figyelmet kapott a vulkáni mûködés, eltekintve turisták százaitól, akik igyekeztek közelrõl is megnézni a Hawaii-szigetekre jellemzõ látványos lávafüggöny- és lávaszökõkút-kitöréseket. Néhány hét után, április 14-én azonban új fázisba lépett a vulkáni mûködés. A korábbihoz képest nagyobb szilícium-dioxid-tartalmú magma most már a központi kürtõn keresztül, hatalmas robbanásokkal kísérve került a felszínre. A sötét hamufelhõ 8-10 km magasságba emelkedett, az uralkodó szélirány pedig Európa felé sodorta a vulkáni hamuanyagot. Egymás után zárták le Európa légtereit, és a légtérzár 6 napon keresztül tartott. Ez a természeti esemény teljesen váratlanul érte a technológiailag fejlett európai társadalmat, amely láthatóan nem tudott mit kezdeni vele. Az emberek ráeszméltek arra, hogy a Földön vulkánkitörések zajlanak, és ezeknek lehetnek távoli hatásaik is. Érdemes felidézni Olafur Grimsson Izland hivatalban lévõ elnökének megjegyzését: A modern 1. térkép társadalmakban, mint például Európában, az emberek meglehetõsen eltávolodtak a természettõl. Azt hiszik, hogy a technológiailag fejlett társadalmakat nem veszélyeztetik a természeti erõk. Izlandon azonban tudják az emberek, hogy a természet erõsebb mindenkinél, hogy a természet az úr, és azért erre néha emlékeztet is minket. I. Építõ és pusztító vulkánkitörések A vulkáni mûködés a Föld talán egyik legfontosabb természeti folyamata. A Föld kialakulása óta, azaz mintegy 4,5 milliárd éve folyamatosan zajlanak a vulkáni kitörések és formálják bolygónkat.* A vulkáni mûködés nélkül az élet sem telepedhetett volna meg bolygónkon. Ez gyarapítja a földkérget, hoz létre új szárazföldeket, amit gyorsan birtokba vesz az élet. Az építõ vulkáni mûködésnek azonban van egy másik arca is, a pusztító hatású. A tûzhányókból kifolyó lávafolyamok hatalmas területeket önthetnek el, a robbanásos kitörések vulkáni hamuanyaga értékes mezõgazdasági földeket tehet terméketlenné. Ez azonban nem sokáig tart így, mert a sok értékes nyomelemet tartalmazó, porózus és a talajképzõdést könnyen elõsegítõ vulkáni anyag rövidesen ismét termékennyé teszi a vulkán környezetét. Emiatt a vulkánok közelében szívesen települ meg az ember. Van, ahol évente többször is be lehet takarítani a termést, a vulkáni képzõdmények pedig kiváló építõkövek. A tûzhányók megfoghatatlan folyamata, szemet gyönyörködtetõ, máskor lélegzetelállító mûködése turisták ezreit vonzza, és mûvészeket ihlet meg. Ma már több millióan élnek vulkánok közvetlen környezetében. Számos vulkán azonban idõzített bomba, egy jövõbeli kitörés katasztrofális következménnyel járhat (1. térkép). Modern kori pompeji események A vulkánok a körülöttük lévõ településekre jelentik a legnagyobb veszélyt. A vulkánkitörések, a lávaömlések a kitörési központ körüli néhány 10 km távolságban okozhatnak rombolást, és a robbanásos vulkáni kitörésekhez kapcsolódó mindent elsodró vulkáni törmelékárak, valamint iszapárak (laharok) is maximálisan 100 km távolságban jelentenek gondot. A közeli falvak, városok azonban elsõsorban völgyekben, a vulkán körüli, olykor folyóparti sík vidéken terülnek el. A pusztító kitörések pedig ide zúdulnak le leginkább ben például a karibi Martinique szigetén emelkedõ Mount Pelée csúcsán kitüremkedõ lávadóm szétrobbanása a hegy délnyugati oldalán futó völgyekben hatalmas sebességgel lezúduló izzófelhõt eredményezett. Az izzó kõzettörmelékeket, forró gázokat tartalmazó elegy pillanatok alatt romba döntötte Saint-Pierre-t, a sziget fõvárosát. A vulkáni kitörés következtében 30 ezer ember halt meg ben iszapár tüntetett el egy teljes települést 25 ezer lakosával, pedig az (Armero) 70 km-re feküdt a kolumbiai Nevado del Ruiz vulkántól. Történetesen egy korábbi lahar üledékén épült. A város vezetõi mégsem hallgattak a vulkanológusok figyelmeztetõ szavaira, a tragédiát így nem * Vö. Brezsnyánszky Károly és Mészáros Ernõ cikkével e számunkban! 10

2 11

3 Év május május 19. Vulkán Mount Pelée, Martinique, Karib-szigetek Santa Maria, Guatemala Nova Rupta, Alaszka, USA Kelut, Indonézia 1946 Paricutin, Mexikó 1956 Bezimjannij, Kamcsatka, Oroszország 1963 Agung, Indonézia Elpusztult település 1. táblázat. Az elmúlt évszázad nagy vulkáni kitörései Áldozatok száma Saint-Pierre Több falu 6000 Több mint 100 falu San Juan Parangaricutiro Több környezõ falu 1973 Eldfell, Izland Heimaey március 30 április november április június Mount St. Helens, USA El Chichon, Mexikó Nevado del Ruiz, Kolumbia Kupaianaha, Hawaii, USA Pinatubo, Fülöp-szigetek Soufri re, Montserrat, Karib-szigetek Több falu Kb Megjegyzés A város teljes lakossága egy ember kivételével áldozatul esett a vulkánról lezúduló, a városon percek alatt végigsöprõ izzó felhõnek. A több mint 500 egyesek szerint több ezer év nyugalom után feléledõ vulkán kitörését követõ maláriában hatezren haltak meg. A 20. század egyik legnagyobb vulkáni kitörése (A Mt. St. Helens-kitörés erõsségének 30-szorosa) szerencsére alapvetõen néptelen területen zajlott. A kitörést követõen néhány tized fokkal visszaesett a globális átlaghõmérséklet. A vulkáni kitörés során kiöntött kalderató vize magával sodorta a finom vulkáni hamut, a lahar 40 km hosszan pusztított. A lakosságot idejében kitelepítették. A hatalmas hangerõvel kitört tûzhányó több mint 40 km magasra lövellte ki a vulkáni hamut. A kitörés következtében a hegy nagy része megsemmisült és egy patkó alakú sebhely maradt vissza A vulkánkitörés után néhány tized fokkal visszaesett a globális átlaghõmérséklet lakost telepítettek ki a szigetrõl, a város közel felét több méter vastagon terítette be a láva, számos lakóépületet elfedve. Több mint 100 év nyugalom után éledt fel a tûzhányó. Egy hatalmas lejtõcsuszamlás indította el a kitörést, ami után a vulkán közel 400 métert alacsonyodott. A kitörés letarolta a környezõ erdõséget, a kár több millió dollár volt. A településeket a vulkánról lezúduló forró vulkáni törmelékárak temették be. A már inaktívnak gondolt vulkán váratlan kitörése nyomán légkörbe kerülõ vulkáni hamu 3 hét alatt megkerülte a Földet. A vulkáni mûködéssel járó globális lehûlést valószínûleg kompenzálta az El Ni o-felmelegedés. Armero A vulkántól 70 km-re lévõ várost iszapár (lahar) vitte el. Kalapana Környezõ települések Plymouth 2008 Chaitén, Chile Chaitén Saricsev, Kuril-szigetek Eyjafjallajökull, Izland 400 A lassan mozgó lávafolyam elborította és felégette a település házait, egy templomot azonban sikerült óvatosan áttelepíteni. A 20. század legnagyobb vulkáni kitörése. Szerencsére a vulkanológusok elõre jelezték a több mint 500 éve nem mûködött tûzhányó kitörését, így sikerült kitelepíteni a lakosságot. A kitörést követõen 0,5 C-os globális átlaghõmérséklet-csökkenés volt, a sztratoszféra hõmérséklete viszont több fokkal emelkedett. A Föld számos pontján színgazdag naplementéket figyeltek meg. A lakosságot sikerült még idejében kitelepíteni, de a sziget infrastrukturális, gazdasági és kulturális központja megsemmisült. A 9000 év nyugalom után feléledt tûzhányó hamuanyaga és a lezúduló iszapárak miatt a város lakosságának el kellett hagynia lakhelyét. A levegõbe került vulkáni hamu miatt hosszú idõre le kellett zárni Chile és Argentína légterét. A lakatlan területen zajlott kitörés után szerte az északi féltekén színgazdag naplementéket figyeltek meg. A közel 200 éve nem mûködött tûzhányó kitörése nyomán 6 napra megbénult Európa légiközlekedése. A Mount Pelée kitörése Martinique szigetén eltörölte a föld színérõl Saint-Pierre városát A Nevado del Ruiz vulkán kitörésekor Armero települést iszapár (lahar) pusztította el 25 ezer lakosával együtt,

4 1. ábra. Vulkáni kitörések globális klimatikus hatásának magyarázata Õsemberlábnyomok a kelet-afrikai Laetoliban lehetett elkerülni. Végül még egy példa a 20. századból: a helyszín ismét a karibi szigetvilág, mégpedig a karibi paradicsomnak nevezett, idilli Montserrat szigete. Több évszázados nyugalom után éledt fel a Soufri re tûzhányó 1995-ben. Két évvel késõbb egy, a vulkánról lerohanó, forró gázokban gazdag törmelékár romba döntötte a sziget fõvárosát, Plymoutht. Itt szerencsére sikerült idejében kitelepíteni a lakosságot. Elpusztult azonban a sziget infrastrukturális, gazdasági és kulturális központja, a korábban virágzó, turistákat csalogató sziget szürke kietlen tájjá változott, és ezreknek kellett elhagyniuk otthonukat. Tragédiák ezek, modern kori pompeji események, amelyek emberi közösségek sorsát változtatták meg (1. táblázat). A vulkánkitörések éghajlat-módosító hatása Az 1982-ben zajlott mexikói El Chichon kitörése alapjaiban változtatta meg azt az elgondolást, hogy a vulkáni kitörések klimatikus hatását (1. ábra) a légkörbe kerülõ nagy mennyiségû vulkáni hamu okozza. Egyértelmûvé vált, hogy a nagy vulkáni kitöréseket követõ éghajlatváltozásért nem a vulkáni hamuszemcsék, hanem a vulkáni gázok, elsõsorban a kén-dioxid a felelõs. A Föld légköre gázok, aeroszolok és egyéb szemcsék elegye, amelyek kényes és dinamikus egyensúlyt alkotnak. A Mount Pelée kitörésekor (1902) megállt óra Ha ez megbomlik, akkor azonnal globális éghajlatváltozást okoz. A légkör kémiai összetételét a természeti folyamatok közül alapvetõen a vulkáni kitörések módosítják. A vulkáni gázok közül a legfontosabb a vízgõz és a szén-dioxid, de emellett jelentõs mennyiségben jut ki kén-dioxid, hidrogén-klorid és hidrogén-fluorid is. A vulkáni mûködések környezeti alakító hatásának szempontjából a legfontosabb ezek közül a kémiailag legaktívabb kén-dioxid. Amennyiben a kén-dioxid csak kis magasságba (a troposzférába) jut fel, úgy azt az esõk viszonylag hamar kimossák. A savas esõk jelentõs pusztítást okozhatnak a tûzhányó környezetében. Amennyiben azonban a kén-dioxid feljut a sztratoszférába (ez 8 15 km magasságban kezdõdik), ott több éven keresztül is megmaradhat. A kén-dioxid reakcióba lép a vízgõzzel, és ezáltal kénsav-aeroszolok jönnek létre. A nagy területen eloszló kénsav-aeroszol felhõ visszaveri a bejövõ napsugarakat, ami csökkenti a földfelszínközeli levegõ hõmérsékletét. A hõmérséklet-csökkenés a néhány tized foktól a több fokig terjedhet, és mindez néhány évig eltarthat. Ezt a hatást vulkáni télnek nevezik. A sztratoszférában további fontos változások is zajlanak. A kénsav-aeroszol felhõ elnyeli a földfelszínrõl érkezõ infravörös sugarakat, ami a sztratoszféra felmelegedését idézi elõ. Ennek hatása pedig az, hogy megváltozik az Északi-sark és az Egyenlítõ feletti légrétegek közötti hõmérséklet-különbség, ezáltal a sztratoszféra alatti troposzféra felsõ részén gyengülnek a nyugatias futóáramlatok. A kiterjedt aeroszolfelhõ alatt kevésbé melegednek fel a szárazföldek, azaz csökken a szárazföldek és óceánok közötti hõmérséklet-különbség is. Ennek egyik következménye az lehet, hogy jelentõsen gyengülnek a monszunáramlatok. Ez pedig nagy területeken okozhat szárazságot. A megváltozó hõmérséklet, az elmaradó csapadék, az esetleges szennyezés következtében a termés nem érik be, ami éhínséghez vezet, ez pedig társadalmi elégedetlenséget szül. Nagy társadalmi csoportok kényszerülhetnek esetenként lakhelyük elhagyására, ami újabb konfliktusforrás. Mindezekhez égi jelenségek kapcsolódnak (például színgazdag naplementék), amelyek kultikus jelentõséget kapnak. II. Nagy vulkánkitörések a múltban: Toba, Campania, Szantorini A vulkáni mûködés és az emberiség története már nagyon korán összefonódott. A 3,7 millió éve élt Australopithecus hominid lábnyomai vulkáni hamuüledékben õrzõdtek meg. Õseink a kelet-afrikai hasadékvölgy tûzhányókkal teli vidékén éltek, ahol elsõ szerszámaik is vulkáni képzõdményekbõl készültek. A modern ember, azaz a Homo sapiens afrikai területrõl való kivándorlásának ideje nem teljesen ismert, azonban sokan úgy vélik, hogy ez 13

5 60-70 ezer évvel ezelõtt történhetett. Ugyanebben az idõben drámai események játszódtak le több ezer km-rel keletre, az indonéziai Szumátra szigetén. Egy túlélt szupervulkáni kitörés Indonéziában, Szumátra nyugati részén festõi környezetben fekszik egy hatalmas tó, ami még a világûrbõl is látható. Mérete imponáló, 100 km hosszú és 30 km széles. Ez a tó volt az elmúlt 2 millió év legnagyobb vulkáni kitörésének színtere. Ennek idejét, érdekes módon, nem a vulkáni üledékek közvetlen vizsgálata adta meg, hanem egy távoli vidéken, a zord Grönlandon mélyített egyik jégfúrás anyagának (egy kiugró szulfátcsúcsnak) a vizsgálata. Az 1990-es évek elején egymástól függetlenül dolgozó kutatócsoportok hasonló eredményre jutottak: 71 ezer évvel ezelõtt hatalmas szupervulkáni kitörés történt Szumátrán, aminek az eredményeként alakult ki a Toba-tó. A vulkáni kitörés során 2300 km³ magma tört a felszínre. (Ha ezt a vulkáni anyagot belapátolnánk Magyarország területére, akkor az mindent több mint 30 m vastagságban fedne be.) Nem ez volt az elsõ nagy kitörés a mai Toba-tó területén. 790 ezer évvel ezelõtt közel 1000 km³ mennyiségû magma robbant a felszínre, amit 500 ezer évvel ezelõtt egy másik nagy kitörés követett. Mindkét esetben a kiürülõ magmakamra teteje beszakadt, és egy hatalmas mélyedés (kaldera) alakult ki. A harmadik, kb. 71 ezer évvel ezelõtti Toba-kitörés vulkáni hamuanyaga nyugat felé sodródott, és többek között több cm vastagon beterítette egész Indiát. Sokan vélekednek úgy, hogy ez a hatalmas vulkáni kitörés drámai környezeti változásokat okozott és majdnem megakasztotta a modern ember fejlõdését. A genetikai vizsgálatok ugyanis arra utalnak, hogy valamikor 50 ezer és 100 ezer évvel ezelõtti idõszakban az egyedszám néhány ezerre csökkent. A kutatások arra is rámutattak, hogy a ma élõ összes ember genetikailag e 70 ezer évvel ezelõtti, kisszámú emberpopulációtól származhat. Egyes kutatók a Homo sapiens populáció egyedszámának ilyen nagymértékû csökkenését egyértelmûen a Toba-kitöréssel magyarázzák. A vulkáni mûködés során hatalmas mennyiségû vulkáni gáz is a levegõbe került. A kitörési felhõ feltehetõen km magasságba emelkedhetett, ami azt jelenti, hogy a vulkáni gázok bekerülhettek a sztratoszférába. Itt a kén-dioxid reagálva a vízgõzzel kénsav-aeroszolszemcsékké alakult és évekig ott maradhatott. Ez pedig jelentõs klimatikus változást idézhetett elõ, akár több fokkal is csökkentve a hõmérsékletet az északi féltekén. A Toba-kitörést egy 10 éven keresztül tartó vulkáni tél követte, amikor a hõmérséklet globálisan 5 10 C-kal is kisebb lehetett. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a Toba-kitörést jelzõ szulfátmaximum után egy közel ezeréves hideg periódus következett. Ez pedig jelentõs kihatással lehetett az élõvilágra is. Délkelet-Ázsia állat- és növényvilága minden bizonnyal jelentõsen károsodhatott, és ez hatott az akkori emberfajokra is. Hozzátéve: ez az emberpopuláció mégiscsak túlélt egy szupervulkáni kitörést. A dél-indiai lelõhelyeket kutató régészek ugyanis azt találták, hogy az ember által használt kõeszközök megmunkálásában nincs változás a Toba-kitörés után. Voltak tehát túlélõk, még a vulkáni kitörés közelében is. Egy hatalmas vulkánkitörés Európában Az emberi alkalmazkodóképesség másik érdekes példáját a 37 ezer évvel ezelõtti campaniai ignimbritkitörés (az ignimbrit egy horzsaköves vulkáni hamuár, az egyik legpusztítóbb vulkáni kitörési típus) körüli események mutatják. Az elmúlt 200 ezer évben ez volt a legnagyobb erejû vulkáni mûködés a mediterrán térségben. A tudományos vizsgálatok szerint 150 km³ mennyiségû magma tört a felszínre. A vulkáni hamufelhõ 45 km magasságba jutott fel, majd északkelet felé terjedt, és elérte azt a területet, ahol a mai Moszkva terül el. Az óriási mennyiségû vulkáni anyag felszínre kerülése után a magmakamra teteje beszakadt, és egy nagy kaldera jött létre. Ez a kaldera a Nápolyi-öböl területén van, a Flegrei-mezõkön. Ugyanitt további nagy kitörések is voltak. Mintegy 18 ezer évvel ezelõtt robbant ki az úgynevezett nápolyi sárga tufa, amelynek üledékére épült részben a modern Nápoly. A campaniai ignimbritkitörés ideje egybeesik egy jelentõs változással, amit a szakemberek a középsõ és felsõ paleolitikum határának neveznek. Ekkor a korábbi kõeszköz-megmunkálási kultúrában éles váltás tapasztalható. De nem csak ez történt 37 ezer évvel ezelõtt. A Neander-völgyi embert véglegesen felváltotta Európában a Homo sapiens. Továbbá, ebben az idõszakban hiányoznak a régészeti leletek Dél- Olaszországban, a Balkán-félszigeten, Görögországban, azaz úgy tûnik, hogy ez a terület egy idõre elnéptelenedett. A kutatók összefüggést találtak a természeti és emberi történeti események között, többek szerint a hatalmas vulkánkitörés alapjaiban változtatta meg az európai ökoszisztémát. A GISP2 grönlandi jégfuratmintán ± 5000 éves szakaszban egy nagy szulfátcsúcsot ismertek fel, ami után egy hosszabb hideg idõszak következett. A szulfátcsúcs csak nagy vulkáni kitörésbõl származhat, ami klimati- A Toba-tó, a Föld egyik legnagyobb vulkánkitörése után kialakult kalderató 14

6 A szerzõ felvétele Atlantisz elméleti rekonstrukciója Platón leírása alapján A sokszor kitört Szantorini kalderája, a kép elõterében törmelékes láva kus változást okozott az északi féltekén. Ez az esemény a feltételezések szerint felgyorsíthatta a már amúgy is zajló lassú változást az emberi fejlõdésben. A hirtelen idõjárási változás megerõsítette a fejlettebb gondolkodású embercsoportok térnyerését, akik új technológiai megoldásaikkal végképp átvették az uralmat. Szantorini: egy virágzó kultúra hanyatlása és egy új kezdete Az egyik legismertebb pusztító vulkáni mûködés a Szantorini mintegy 3600 évvel ezelõtti hatalmas robbanásos vulkáni kitörése. A görög filozófus Platón nyomán ehhez kapcsolják egy fejlett kultúra, az Atlantisz megsemmisülését. Ha nem is az Atlantisz, de egy virágzó kultúra valóban lehanyatlott a vulkáni kitörés után. Ugyanakkor megteremtõdött egy új társadalom csírája, ami végül elvezetett a mai modern európai civilizációhoz. A Földközi-tenger keleti medencéjében mintegy 5400 évvel ezelõtt kezdõdött a bronzkor, amikor a kézmûvesek a réz és az ón keverésével bronzszerszámokat és -fegyvereket készítettek. Ebben a krétaiak jártak legelöl, akik mellesleg kiváló hajósok is voltak. Rövidesen a térség uralkodó gazdasági hatalmává nõtték ki magukat. Szoros kereskedelmi kapcsolatot ápoltak a görögökkel és egyiptomiakkal. A minószi Kréta nem agresszív katonai hadmûveleteivel nyerte el hatalmát, hanem technológiai fejlettségével és ügyes kereskedelmi politikájával. A krétai királyok hatalmas palotákat építettek, a leghíresebb közülük a knósszoszi palota volt. Ez a fejlett kultúra aztán hirtelen lehanyatlott, a paloták megsemmisültek, a mezõgazdaság tönkrement, a krétaiak elhagyták otthonukat, Kréta szigete szinte elnéptelenedett. Az okokat nem lehet pontosan tudni. A görög régész, Spyridon Marinatosz volt az elsõ, aki 1939-ben összefüggést talált a minószi kultúra bukása és a Szantorini vulkáni kitörése között. Marinatosz tárta fel Thera szigetén Akrotiri városát, ami hasonlóan Pompejihez, megdöbbentõen épen maradt fenn, és amit szintén egy vulkánkitörés pusztított el. Thera szigete Krétától 110 kmre fekszik északra. A szigetcsoportot, amelynek legnagyobbika Thera, együttesen Szantorininek nevezik. A szigetek A knósszoszi palota romjai Kréta szigetén belsejében egy hatalmas, kör alakú öböl található, amelynek átmérõje 6 11 km, a legnagyobb mélysége pedig a 300 m-t is meghaladja. Keleti oldalán meredeken emelkednek fel Thera szigetének sziklafalai. Az öböl közepén két kis sziget található: Palaea Kameni és Nea Kameni ( régi és új tüzes sziget ). Ez a hatalmas természetes képzõdmény több óriási vulkáni kitörés során alakult ki. A legidõsebbek 2 millió évesek. Az elsõ nagy vulkáni kitörés 200 ezer éve volt, aminek következtében beszakadt a korábbi tûzhányó központi része és egy kaldera jött létre. Ezután ezer éve egy újabb hatalmas kitörés rázta meg a szigeteket, amit 54 ezer, majd 21 ezer éve továbbiak követtek. Ezek a kolosszális vulkáni kitörések mind mélyítették és szélesítették a kalderát, a környezetükben pedig több mint 200 m vastag vulkáni üledéket hagytak vissza. Majdnem 20 ezer évet kellett várni egy újabb pusztító vulkáni kitörésre. Ekkor azonban a térségben már egy fejlett kultúra telepedett meg. A késõ bronzkori, úgynevezett minószi kitörés mintegy 60 km³ magmát röpített a levegõbe, ez volt a történelmi idõk második legnagyobb vulkáni mûködése.* A kitörési felhõ km magasra jutott fel, Thera szigetén 60 m vastag fehér horzsaköves üledék halmozódott fel. Az ismétlõdõ kitörések között * Az elsõ helyen a jelen írás végén, illetve Soós István cikkében leírt 1815-ös Tambora-kitörés áll. 15

7 Természeti katasztrófa bibliai látásmódban: Szodoma és Gomorra pusztulása. Színezett fametszet a Lübecki Bibliából, 1494 akár évek is eltelhettek, amikor a sziget lakossága el tudott menekülni. A harmadik kitörés volt a legpusztítóbb, ami több napra elsötétítette a Földközi-tenger keleti medencéjét. A vulkáni hamut a szél kelet felé vitte, és még azon a területen is, ahol a mai Törökország fekszik, 320 km-re a kitörés helyszínétõl, közel 20 cm vastag hamuréteg rakódott le. Az óriási mennyiségû vulkáni anyag eltávozása következtében a kiüresedett magmakamra teteje beszakadt, és tovább mélyült a kaldera. A tengervíz alatti kaldera beszakadása szökõárakat indított el. A szökõárhullám nagysága Krétán elérhette a 9 m-t, és ehhez hasonló lehetett a görög és török partvidéken is. A pusztító hullámok megsemmisítették a minósziak kikötõiben lévõ hajóflottáját, a birodalom egyik erejét. A vulkáni hamuval fedett területeken megsemmisült a termés, a kipattanó tüzek megrongálták a palotákat. Éhínség és káosz uralkodott, a hatalmi központok ledõlése további instabilitást okozott. Az emberek, ahogy tudtak, menekültek a szigetekrõl. A vulkánkitörés több éven keresztül tartó éghajlatváltozást is okozott, amit alátámaszt a grönlandi jégfuratmintákon erre az idõre esõ szulfátcsúcs is. Vulkáni tél köszöntött be, és ez tovább mélyítette a társadalmi válságot. Többen felvetették, hogy a Bibliában leírt egyiptomi csapások (például sötétség, vérvörösre festett vizek, békák, legyek elszaporodása, sáskák inváziója, a nyájak elpusztulása, jégesõk, elhalálozások), a zsidók kivonulása során tapasztalt jelenségek (például Vöröstenger megnyílása, a nappali füstfelhõ, az éjszakai tûzoszlop) is részben a vulkáni kitöréshez kapcsolhatók. Ezt mások erõteljesen cáfolják, hivatkozva többek között arra, hogy a vulkáni és a bibliai események ideje nem esik pontosan egybe. A Szantorini-kitörés globális hatását azonban alátámasztják a kaliforniai és európai idõs fatörzsek évgyûrûiben tapasztalt, fagyos idõt jelzõ elkeskenyedések. Kínában ebben az idõben sárga ködös idõt jegyeztek fel, amelyen a Nap alig sütött át. Hideg évek voltak, júliusban több helyen fagyott. Szárazság uralkodott hatalmas területen, olykor azonban heves esõzések pusztítottak. A knósszoszi palota romjait Arthur Evans brit régész tárta fel 1895-ben. Itt Katasztrófaturizmus, Angol turisták a Vezúv kitörésénél találta meg a minósziak titokzatos, mindmáig megfejtetlen hieroglifikus írását is, amit lineáris-a írásnak nevezett el. Evans azonban egy másfajta írásos emléket is meglelt (ezt lineáris-b írásnak nevezte), amit nemcsak Krétán, hanem Görögországban is felfedezett ban az angol Michael Ventris ezeket az utóbbi jeleket már meg tudta fejteni, ugyanis õsi görög nyelven íródott. Ez pedig arra utal, hogy a minószi kultúra hanyatlásával mükénéi görögök telepedtek meg Krétán és foglalták el a knósszoszi palotát is. A mükénéiek átvették a minósziak kreativitását, sõt átvették, majd némileg módosították a minósziak írásos nyelvét (lineáris-b írás) is, ami késõbb a görög nyelv alapja lett. A hagyományokat a Krétán megtelepedõ mükénéiek, valamint az emigráns minósziak elvitték a görög területekre. A minósziak kreatív hagyatékán egyre erõsödött a mükénéi hatalom, és rövidesen átvették a térségben az uralmat. A Szantorini-vulkánkitörés eltemetett egy virágzó kultúrát, azonban elindított egy újat, ami késõbb elvezetett a görög társadalom felvirágzásához. III. Vulkáni telek, de hol van a vulkán? A történelmi idõk nagy vulkánkitöréseirõl már több írásos dokumentum maradt fenn, így jobban ismerjük hatásaikat. Az elsõ részletes leírás egy pusztító vulkáni kitörésrõl ifjabb Pliniustól származik, aki két levelében megdöbbentõ hitelességgel számolt be a Vezúv Kr. u. 79-es váratlan kitörésérõl.* A Vezúv ekkor több mint 800 év szunnyadás után ébredt fel. Nem sokkal késõbb, 472-ben egy újabb jelentõs robbanásos kitörés rázta meg a Vezúv környékét. A Római Birodalom ekkor már hanyatlóban volt, a kitörés egy meggyengült társadalmat ért, és felgyorsíthatta az egykor virágzó birodalom bukását. A sötét kor kezdete Epheszoszi János, szerzetes történetíró ( k.) így ír az 535 körüli ese- * Vö. Kertész István cikkével e számunkban! 16

8 Cuicuilco piramisának pusztulása, Kr. u Mexikóváros délkeleti peremén, a hatalmas Állami Egyetem (Universidad Autónoma de México) és az 1968-as olimpia létesítményeinek közelében található Cuicuilco, a kerek piramis. A helyszínt nekem Cserna Zoltán, a fenti egyetem geológiaprofesszora mutatta meg elõször, mivel a helynek a régészeti, kultúrtörténeti jelentõségén túl geológiai érdekessége is van. Cuicuilco, a náhuatl nyelv szerint a hely, ahol énekelnek és táncolnak, ma régészeti központ, egy, a Kr. e. 800 körül létrejött, majd közel ezer évvel késõbb, a közeli Xitle vulkán kitörése következtében elpusztult kultúra emlékhelye. Cuicuilco az egyik legkorábbi jelentõs kulturális központ abban a tágas medencében, ahol ma Mexikó húszmillió lakosú fõvárosa terül el. A fõváros a medence központi, az elmúlt tízezer évben a klímaváltozásoknak megfelelõen méretét többször változtató tó- és mocsárrendszer helyén épült. A régészeti leletek bizonyítják, hogy az egykori települések is alkalmazkodtak a tórendszer kiterjedésének változásaihoz. Kr. e évvel, a csapadékosra fordult idõjárás következtében a települések a medence peremére, a környezõ hegyvonulatok lábához húzódtak, ahol a termékeny vulkáni talajon földmûvelést folytattak, tököt, csilipaprikát, kukoricát, borsót termeltek, halásztak a közeli tavakban, és vadásztak az ott élõ kisebb vadakra, madarakra. Kr. e. 800 körül már falusi települések jöttek létre, melyek Kr. e. 100 körül a térség legelsõ fontos városi, gazdasági, vallási, kulturális központjává egyesültek, melyben jelentõs A szerzõ felvétele volt a társadalmi rétegzõdés a földmûvelõk, iparosok, papok és vezetõk között. Ezt bizonyítják a kõ áldozati eszközök, a mindennapi használatra készített kerámiák és a temetkezések tárgyai. Úgy becsülik, hogy a város lakossága elérhette a húszezer fõt. Az épületek, erõdítések közötti utcákat, tereket a közeli hegyekbõl lefutó folyók vize által táplált csatornák, medencék szegélyezték. Az egykori város egy nagy kiterjedésû vallási központ köré települt, A szerzõ felvétele ahol a becslések szerint akár ezer ember is elfért. A központ legfontosabb objektuma Cuicuilco kerek alaprajzú, mai állapotában ötlépcsõs piramisa. A kissé szabálytalan, lapos, csonka kúp formájú piramis jelenleg mindössze 18 méter magas, talapzatának átmérõje 120 méter, nyugati oldalán széles lépcsõsor vezetett a tetejéig. Bemélyített tetején rekonstruált áldozati helyek találhatók. A piramist szabálytalan kõzetblokkokból, folyóvízi görgetegekbõl építették, anyaguk a A szerzõ felvétele környezõ Cuicuilco piramis Rekonstruált áldozati hely a piramis tetején Bazaltoszlop, a lávatakaró részlete hegyekbõl származó bazalt, kötõanyagként, és valószínûleg vakolatként is homokos agyagot használtak. Az építményt egyedülállóvá teszi kör alakja, ami egyes feltételezések szerint kapcsolatba hozható a környéken szép számban található vulkáni kráterek formájával. A piramis építésének idejét Kr. e ra teszik, korban megelõzi a Mexikóvárostól északra található Teotihuacan ismert piramisait, és így az amerikai kontinens legrégibb ilyen jellegû építményének tekinthetõ. Ez a tény biztosítja különleges jelentõségét. A cuicuilcói kultúra valószínûleg kapcsolatban és kölcsönhatásban állt a vele nagyjából egyidejû, a Mexikói-öböl menti, Veracruz és Tabasco központú, a hatalmas és titokzatos eredetû kõfejekkel jellemzett olmék civilizációval. A Cuicuilco-civilizáció drámai hanyatlását természeti jelenség, egy vulkán kitörése okozta. A Mexikói-fennsík déli peremén helyezkedik el az Ajusco (3930 m) hatalmas vulkáni tömbje, mely része a Mexikó középsõ részén, nagyjából délkelet északnyugat irányban végighúzódó vulkáni láncolatnak. A fõváros több pontjáról jól látható hegység tetejét az év jelentõs részében hó fedi, a lejtõit borító sûrû erdõség hozzájárul a város levegõjének frissítéséhez. Az Ajusco északi oldalán több, eredeti szerkezetüket megõrzött kisebb vulkáni kúp, úgynevezett parazita vulkán foglal helyet. Ezek közül az egyik, a Xitle nevû vulkán (3100 m), az archeológiai leleteken végzett radiokarbon-vizsgálatok eredményei alapján, Kr. u között ismét mûködésbe lépett, és alacsony viszkozitású, hígan folyó bazaltlávát lövellt, ami több méter vastagságban beborította a hegy lejtõit, elérte a hegylábi síkságot, elpusztította a településeket, és körülfolyta, dél felõl részben betakarta Cuicuilco piramisát. Az egykor virágzó város elpusztult, lakói észak felé menekülve szétszóródtak a központi fennsíkon. Kultúrájuk bizonyos elemei beépültek az akkoriban felemelkedõ Toluca- és Teotihuacan-kultúrákba. Cuicuilco, a szent hely késõbb sem merült feledésbe. Leletek utalnak arra, hogy zarándokok és vándorok látogatták az elpusztult várost, és a tûz istenének, Huehuetéotlnak áldoztak, akinek jelenlétét korábban is feltételezték a Xitle vulkán idõnkénti mûködése, füsteregetése és morajlása alapján. A piramis tetején ma is gyakran láthatók meditáló, a környezet kisugárzásának hitével feltöltõdõ látogatók. A Cuicuilco környéki 8 10 m vastag bazalttakaró azonban még hosszú ideig õrizni fogja az eltemetett város emlékét. BREZSNYÁNSZKY KÁROLY 17

9 ményekrõl: Jel jött a Napból, amilyen fajtát soha ezelõtt senki sem látott és nem is számolt be ilyenrõl. A Nap elsötétült és tizennyolc hónapon át tartott a sötétsége. Mindennap úgy négy órát sütött, és még ez a fény is halovány árnyék volt csupán. A szintén a 6. században élt Prokopiosz, bizánci történetíró ezzel megegyezõ, furcsa körülményeket jegyzett le: És ebben az évben került sor a legrémisztõbb elõjelre. Merthogy a Nap ragyogás nélkül bocsátotta ki fényét, ahogy a Hold ebben az egész esztendõben, és szerfelett olyannak tûnt, mint a fogyatkozásban levõ Nap, mivelhogy sugarai nem voltak sem világosak, sem olyanok, amilyennek megszokhattuk. Ez az idõszak a történelemben a nagy átrendezõdések kora. Megkezdõdik a sötét kor évszázada, az ókori világ nagy városai dõlnek romba, a Perzsa és Római Birodalom elveszti végleg befolyását, ugyancsak lehanyatlik a Közép-Amerikában korábban virágzó Teotihuacán metropolisa. Ugyanekkor erõsödik meg Európa számos állama, a Távol-Keleten Japán, Korea, Dél-Amerikában pedig az inkák elõfutárai. Ekkor kezdõdik meg az iszlám terjedése és zajlik az avarok népvándorlása. Ezek az egymástól távol esõ nagy folyamatok elgondolkodtató egyezést mutatnak a környezetben zajló változásokkal. A bolygó éghajlata felborult. A vékony faévgyûrûk erre az idõszakra szokatlanul hideg idõjárást jeleznek. Ez az anomália az egyik legnagyobb a történelmi idõkben. A termés nem ért be, ami éhínséget vont maga után, nagy pestisjárvány indult el szerte a Földön. A jelek nagy vulkánkitörésre utalnak. A tengerfenék domborzatelemzése és a modellszámítások szerint a indonéziai Krakatau hatalmas vulkáni mûködése okozhatott globális klímaváltozást, ami megváltoztatta a társadalmak életét. 18 Vulkánkitörés Maluku (Molucca/Molukse, Indonézia) szigeténél. Francois Valentyn színezett metszete, 1725 Konstantinápoly titokzatos eleste Ugyancsak misztikus események történtek az 1450-es években. A kínai Ming-dinasztia történelmi feljegyzéseiben az alábbi mondatok olvashatók: Tavasszal folyamatos hóesés pusztítja a termést több tízezren esnek áldozatul a fagyos idõjárásnak éhínség a Jangce folyó déli területén 40 napon keresztül esik a hó tavak, sõt a Sárga-tenger vize is befagyott Hasonló eseményekrõl számolnak be más krónikák is a Föld különbözõ pontjain. Európában erre az idõszakra esik Konstantinápolynak, a Bizánci Birodalom jelképének eleste. II. Mehmed szultán oszmán serege április elejétõl ostromolta a várost. A seregek fáradtak, május végén azonban furcsa jelenségek történtek. Május 22-én elsötétült a Hold, május 25-én hatalmas vihar zúdult le, május 26-án pedig különös köd települt a városra. Ezen a napon, napnyugtakor a Hagia Szophia szinte lángba borult a vöröslõ égbolttól. A védõk lelke nem bírta ezeket az égi jeleket, mivel a bukás elõjelét látták bennük, és valóban, május 29-én elesett a város. Vajon mindez egy távoli tûzhányókitörésnek köszönhetõ? A történelmi események, a feljegyzések erre utalnak. Ma már egyértelmû megfigyelések vannak arra, hogy egy nagy vulkánkitörés után színgazdag naplementék láthatók, amellett a vulkánkitörésre világos tudományos megfigyelések is utalnak. Erre az idõre egy hatalmas szulfátcsúcs jelenik meg a grönlandi jégfuratmintákon és a fák évgyûrûi is keskenyebbek a szokásosnál. Mindez hirtelen klimatikus változást jelez. Francia kutatók ben a Csendes-óceán egy kicsiny szigetcsoportjában vélték megtalálni az okot. A Vanuatu-szigetlánc középsõ részén, Epi és Tongoa szigetek között látszott kirajzolódni egy óriási víz alatti kaldera, ami csak egy hatalmas vulkánkitöréssel keletkezhetett. A Kuwae-kaldera 1453-as kitörését azonban újabban cáfolta egy Új-Zélandon dolgozó magyar vulkanológus, Németh Károly. A kérdés tehát még mindig nyitott: hol lehetett a vulkán, ami globális éghajlatváltozást okozott? IV. Az elmúlt 300 év nagy vulkáni kitörései A közelmúlt nagy vulkánkitöréseinek hatásait már jobban ismerjük. Ezek élesebb figyelmeztetést jelentenek arra, hogy átlagosan egy-két évszázadonként történik a Földön olyan nagy vulkánkitörés, aminek jelentõs hatása van globálisan, és amelyre a társadalmaknak fel kell készülniük. Lássunk erre két példát! Sûrû, fojtó köd egész Európán június 8-án a történelem második legnagyobb lávaöntõ kitörése kezdõdött el Izlandon, és 8 hónapon keresztül tartott. A Laki vulkán kitörésérõl részletes írásos dokumentum is fennmaradt. Jón Steingrímsson tiszteletes napi részletességgel számolt be a vulkáni mûködés folyamatáról és annak a helyi lakosságra gyakorolt következményeirõl. Izland déli részén 25 km hosszan nyílt meg a föld, és a hasadék-

10 ból ömlött ki a bazaltos láva. A vulkáni mûködés során 130 kis vulkáni kúp épült fel, amelyek közül néhány hatalmas robbanással jött létre. A vulkáni hamufelhõ km magasságba is feljutott, azaz elérte a sztratoszférát. A következmények borzalmasak voltak. A vulkáni mûködés következtében Izland lakosságának egyötöde esett áldozatul, közel tízezer ember. A vulkánkitörés során igen nagy mennyiségû fluor került a levegõbe. A hidrogén-fluorid gáz rátapadt a vulkáni hamura, ami beborította a legelõket. A legelõ állatok szervezetébe nagy mennyiségben jutott be a fluor, ami megtámadta a fogakat és a csontokat. Elpusztult az állatállomány több mint fele, az emberek halálát alapvetõen az éhínség okozta. A katasztrofális következmények azonban nem szorítkoztak a kis szigetországra. Európában 1783 nyara szokatlanul meleg volt. Júniusban furcsa, sûrû, fojtó, száraz köd telepedett a kontinensre, Pest-Budát június 23-án érte el. Egy hónapon belül a szmog már nemcsak Európában volt jellemzõ, hanem Alaszkában és Kínában is (2. ábra). A szmog és a forróság együttes hatása drámai volt. Franciaországban és Angliában 5%-kal nõtt meg a halálozási arány, ami több mint 20 ezerrel több halálesetet jelentett. A furcsa idõjárás okára misztikus magyarázatok születtek. A francia természettudós, Mourgue de Montredon volt az elsõ azonban, aki egy Montpellier-ben tartott elõadásában kijelentette, hogy egy izlandi vulkánkitörés okozza a fojtó ködöt. Hasonló magyarázatot adott a kékes ködre Benjamin Franklin is, aki ekkor párizsi nagykövet volt. Írásában részletezte az Európát sújtó köd jellemzõit, majd úgy vélte, hogy ennek oka egy izlandi vulkáni kitörés. Ezek az elsõ megállapítások, amikor az idõjárási változások okának egy távoli vulkánkitörést neveztek meg. A környezeti hatásoknak azonban ezzel még nem szakadt vége. Az elkövetkezõ nyarak és telek szokatlanul hidegek voltak, az átlaghõmérséklet, amelyrõl már pontos feljegyzések vannak, szerte az északi féltekén kisebb volt a szokottnál. Számos városban hamarabb elfogyott a tûzifa a hideg miatt. Az évi tél szintén sok áldozatot szedett szerte Európában, aminek az oka részben az is lehetett, hogy a lakosság egészségi állapota erõsen megrendült a nyári hõség és légszennyezés miatt. A tavasz aztán hatalmas áradásokkal érkezett. A vulkáni szmog és a zord idõjárás miatt Európa-szerte nem ért be a termés. Hollandiában és Németországban a hatalmas termõföldek úgy néztek ki, mintha felégették volna, a fák levelei idõ elõtt lehullottak, a gabonafélék nem termettek semmit. Hasonló növénypusztulásról tanúskodnak az írásos feljegyzések Magyarországon is. A terméskiesés különösen érintette a kontinens nyugati felét, elsõsorban Franciaországot. Éveken keresztül nem értek be a vetemények, a kenyér ára pedig az egekbe szökött. Ez egyre több helyen okozott éhínséget, különösen a parasztság soraiban nõtt az elégedetlenség. Mindehhez hozzájárult a gazdag rétegek fényûzõ életmódja is. A Laki vulkán mûködését követõen hat évvel kitört a francia forradalom (1789). A szerzõ felvétele 2. ábra. A Laki hasadék (fent) mentén kis vulkáni kúpok sorakoznak. A kitörés ben katasztrofális hatású volt Európára is, kb. 1 hónap alatt a vulkáni szmog az északi félteke nagy részét beterítette (balra) Frankenstein és az elsõ bicikli A történelmi idõk legnagyobb vulkánkitörése április 5-én következett be. * Az indonéz Sumbawa szigetén emelkedõ Tambora közel 5000 évi szunnyadás után hatalmas robbanásos kitöréssel ébredt fel. A vulkáni hamufelhõ 25 km magasba emelkedett, a robbanás hangját még 2000 km távolságban is hallották. Bataviában (a mai Jakarta), 1300 km távolságban a vulkántól, a hanghatásra a katonák azt hitték, forradalom tört ki, Raffles kormányzó pedig hajóhadat küldött ki a tengerre, hogy ellenséges hajók után kutassanak. Az egykori holland gyarmaton egyre inkább terjeszkedtek a britek, a helyzet tehát feszült volt, érthetõ ezért a reakció. Öt nappal késõbb egy még nagyobb robbanás rázta meg a környéket, a vulkáni hamu most közel 40 km magasba jutott fel. A kitörés nyomán az egykor 4300 m magas hegy 2850 m-re alacsonyodott, és benne egy 6 7 km nagyságú, 1 km mély kaldera jött létre. Három napig sötétség telepedett a környékre, szökõárak pusztítottak a partvidékeken. A lakosság Jáva szigetére igyekezett menekülni, ahol azonban az emberáradatot ellenségesen fogadták, és összecsapások alakultak ki. A vulkáni hamu mintegy 500 ezer km² területet fedett be, a korábban gazdagon termõ rizsföldek elpusztultak. Az éhínség közel 100 ezer áldozatot okozott. A távoli következmények pedig szintén drámaiak voltak. A kitörés azonban más eseményeket is hozott nyarán, lord Byron és költõ barátja, Percy Shelley a Genfi-tó partján igyekezett kikapcsolódni. Az idõ azonban a nyár ellenére lehangoló volt nyirkos, ködös, depresszív. Ezért a társaság gyakran összegyûlt a kandalló mellett és német szellemtörténeteket fordítgattak, majd olvastak fel egymásnak. Byron azt javasolta, hogy mindenki írjon egy saját szellemtörténetet. A legmaradandóbb Shelley feleségétõl, * A Tambora vulkán kitörésének magyarországi hatásairól vö. Soós István cikkét e számunkban! 19

11 Frankenstein-kötet borítólapja, 1831 Mary Shelleytõl született: Frankenstein története. Ha nincs a Tambora-kitörés és az azt követõ vulkáni tél idõszak, akkor talán szegényebbek lennénk ezen irodalmi alkotás nélkül. Ugyancsak szegényebbek lennénk William Turner gyönyörû naplementefestményei nélkül. (Turner festészetében ebben az idõben alapvetõ váltás történt. Itáliai útja során egyre-másra kezdte festeni a vörösnarancs színben gazdag naplementéket, amelyekre feltehetõen a Tambora-kitörés hatott.) Végül, a modern idõkben szinte már nélkülözhetetlen jármû megszületését is valamilyen módon a Tambora vulkán kitörése okozta. Karl Drais a németországi Badenben június 12-én mutatta be új velocipédét, a bicikli õsét. Az újítás hátterében az állt, hogy az 1810-es évek nyomorúságosak voltak Európában. A háború után jött a vulkáni tél. A takarmányhiány megtizedelte a lovakat is. A nélkülözhetetlen igavonó állatot valahogy pótolni kellett. Drais a lóerõt emberi erõvel pótolta. I. Sándor orosz cárnak is nagyon megtetszett az újítás, és bátorította Draist, hogy vezesse be azt a piacra. A Brit-szigeteken hamar népszerûségre talált a hobbi-ló találmány és rövidesen további fejlesztésekkel már megjelent a pedálos változata is. V. Mit hoz a jövõ? Hamuval fedett város a Fülöp-szigeteken a Mount Pinatubo 1991-es kitörése után Az Eyjafjallajökull vulkán kitörése 2010 áprilisában jótékony figyelmeztetés volt, hogy a mai modern társadalmaknak is fel kell készülniük a vulkánok okozta kihívásokra. Nincs kétség afelõl, hogy az elkövetkezendõ egy vagy két évszázadban szembe kell majd nézni egy komoly vulkáni tél idõszakkal. A kérdés az: mennyire felkészült erre a modern civilizáció? Tud-e majd olyan választ adni, ami új irányba viszi az emberiség fejlõdését? Ma legalább egy tucat olyan potenciálisan idõzített bombának is nevezett tûzhányó van, amelynek környezetében milliók élnek. Mi lesz, ha esetleg Japánban következik be egy ilyen hatalmas kitörés? Tokió bármilyen fokú összeomlása az egész világgazdaságra csapást mérne, aminek következményei felmérhetetlenek Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Világosan kell látni, hogy az emberiség fejlõdése nem választható el környezetétõl. A Földön 4,5 milliárd éve zajlanak természeti folyamatok, amelyek idõléptéke különbözik az emberi gondolkodás idõléptékétõl. Tudnunk kell, hogy vannak olyan tûzhányók, amelyek akár több száz vagy több ezer év nyugalom után is feléledhetnek, és kitörésük katasztrofális hatású lehet. A vulkanológia innentõl kezdve nem egy improduktív tudomány, hanem egy lehetõség, hogy megszerezzünk egy olyan tudást részben megismerve a régmúlt történéseit, amelynek birtokában hatékonyan fel tudunk készülni a jövõ eseményeire. A vulkanológusok, éghajlatkutatók, történészek és mûvészettörténészek munkája itt találkozik, és egy új jövõbeli kutatási irányt nyithat. HARANGI SZABOLCS BREZSNYÁNSZKY KÁROLY PhD, ny. ig. (MÁFI); FARKAS ILDIKÓ PhD, tud. mts. (MTA TTI); GLATZ FERENC akadémikus, igazgató (MTA TTI); HARANGI SZABOLCS az MTA doktora, tszv. egy. tanár (ELTE); KERTÉSZ ISTVÁN az MTA doktora, egy. tanár (Eszterházy Károly Fõiskola, Eger); MÉSZÁROS ERNÕ akadémikus, egy. tanár (PE); R. VÁRKONYI ÁGNES akadémikus, professor emeritus (ELTE); SOÓS ISTVÁN a tört. tud. kand., tud. fõmts. (MTA TTI); SZÁSZ ZOLTÁN a tört. tud. kand., tud. tanácsadó; (MTA TTI) Rövidítések: egy.: egyetemi, ELTE: Eötvös Loránd Tudományegyetem, ig.: igazgató, kand.: kandidátus, MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet, MTA TTI: Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet, mts.: munkatárs, ny.: nyugalmazott, PE: Pannon Egyetem, tört. tud.: történelemtudomány, tud.: tudományos 20

- 9: Vulkánkitörések társadalmi hatásai (Ember és vulkán)

- 9: Vulkánkitörések társadalmi hatásai (Ember és vulkán) Vulkanizmus - 9: Vulkánkitörések társadalmi hatásai (Ember és vulkán) Dr. Harangi Szabolcs (2006-2009) 2009) ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, E-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu geology.elte.hu

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Az én Európám. Szabó Nikolett Török Pál Református általános iskola 5.o. Készítette: Európa föld és vízrajza

Az én Európám. Szabó Nikolett Török Pál Református általános iskola 5.o. Készítette: Európa föld és vízrajza Az én Európám Európa föld és vízrajza -Európa - A név eredete, Európa történelme - Európa fekvése - Európa vallási térképe - Európai unió története - Európai unió mai földrajza - Európai unió tagállamai

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Kultúrtörténet Déry Attila

Kultúrtörténet Déry Attila Kultúrtörténet Déry Attila Az időjárás változásának hatása a kultúrára A megismerés alapjai rádiokarbon vizsgálat (W. F. Libby, 1840-es évek) oxigén-izotóp vizsgálata (H. C. Urey 1947) paleobotanika paleozoológia

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

Z Á K L A D N É P O Z N A T K Y O A M E R I K E

Z Á K L A D N É P O Z N A T K Y O A M E R I K E Amerika dióhéjban Z Á K L A D N É P O Z N A T K Y O A M E R I K E Az Újvilág felfedezése Vikingek 10. és a 11. században (Golf áramlás, Feröer-szigetek, Grönland, Labrador áramlás a mai Boston területéig)

Részletesebben

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések FÖLDRAJZ 1 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Mélységi magmatizmus Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk.

Részletesebben

Dél- és Délkelet-Európa

Dél- és Délkelet-Európa Dél- és Délkelet-Európa Határok: Atlanti-ó. Gibraltári-szoros Földközi-tenger Égei-tenger Dardanellák- Márvány-tenger Boszporusz Félszigetek:Pireneusi-fsz. (Ibériai-fsz.), Appennini-fsz., Balkán-fsz. (Isztriai-fsz.)

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév Iskola: 1 Csapatnév:. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév 1. Állapítsátok meg a képek alapján, hogy milyen mozgásokat végez a Föld, és ennek mi a következménye? B mozgás: következmény: 2.

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

A hétvégi vihar ismertetése

A hétvégi vihar ismertetése A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Tudománytörténet. 1. Előadás Őskor

Tudománytörténet. 1. Előadás Őskor Tudománytörténet 1. Előadás Őskor Tudománytörténet előadás Óraszám/hét: 2 Kreditszám: 2 Tantárgyteljesítési követelmény: kollokvium Évközi feladatok: zh + beadandó dolgozat + kiselőadás (Határidő: 2012.

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda

Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola neve: Csapatnév: Csapattagok

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

Egy hosszú hétvégét töltöttünk el Gyulán a Corso Hotelben. Gyula nagyon szép,

Egy hosszú hétvégét töltöttünk el Gyulán a Corso Hotelben. Gyula nagyon szép, Gyulai emlék Egy hosszú hétvégét töltöttünk el Gyulán a Corso Hotelben. Gyula nagyon szép, tiszta és turistákkal teli kisváros. Gyönyörűek a belváros szökőkútjai, a vár körüli sétány, ahol a nyári melegben

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: 1 4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév 1. A rajzon a földünk belső felépítését láthatjátok. Nevezzétek meg a részeit! 2. Mit ábrázolnak a képek? Írjátok a nevét a kép

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT)

Oktatási Hivatal. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT) Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT) I.1. Egyszerű választás (10 pont) 2. E 3. B 4. C 5. A 6.

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2013 I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák TESZT 60 perc Név:... Iskola neve:...... Javító tanár neve:... I. témakör

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

EGY VULKÁN, AMELY MEGRENGETTE A VILÁGOT 200 ÉVE TÖRT KI A TAMBORA

EGY VULKÁN, AMELY MEGRENGETTE A VILÁGOT 200 ÉVE TÖRT KI A TAMBORA EGY VULKÁN, AMELY MEGRENGETTE A VILÁGOT 200 ÉVE TÖRT KI A TAMBORA Harangi Szabolcs az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, MTA ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport, ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon.

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon. A víz, mint környezetpolitikai tényező Dr. Domokos Endre Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET domokose@uni-pannon.hu 8200 Veszprém, Egyetem út 10. Jelen írás célja, hogy néhány szemléletes

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Kutatók éjszakája 2008

Kutatók éjszakája 2008 Kutatók éjszakája 2008 Ma mindenki vulkanológus lehet c. program szakmai beszámoló szervezők: Dr. Harangi Szabolcs, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék (szabolcs.harangi@geology.elte.hu)

Részletesebben

4500 méteren, a salakos-kôtörmelékes fennsíkon földgyaluval kialakított úton haladunk

4500 méteren, a salakos-kôtörmelékes fennsíkon földgyaluval kialakított úton haladunk OJOS DEL SALADO 4500 méteren, a salakos-kôtörmelékes fennsíkon földgyaluval kialakított úton haladunk nemzetközi útvonalon, a chilei oldalon, de az argentin határhegyek is ide látszanak. Néhány hete erre

Részletesebben

Az emberiség fejlődéstörténetének az a korszaka, melyből írott emlékek nem maradtak ránk.

Az emberiség fejlődéstörténetének az a korszaka, melyből írott emlékek nem maradtak ránk. Az emberiség fejlődéstörténetének az a krszaka, melyből írtt emlékek nem maradtak ránk. Felsztása: 1. Palelitikum: i.e. 600 000-10 000 alsó szakasz: i.e.600 000-120 000 középső szakasz: i.e. 120 000-40

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ELBESZÉLŐ TÍPUSÚ SZÖVEGEK. 1. feladatsor

ELBESZÉLŐ TÍPUSÚ SZÖVEGEK. 1. feladatsor Szövegtípus: élményt kínáló, elbeszélő (mese). MEGOLDÁSOK 3. OSZTÁLY ELBESZÉLŐ TÍPUSÚ SZÖVEGEK 1. feladatsor Az 1-4. feladat gondolkodási művelete: információ-visszakeresés. Az 1-4 feladat célja: az információ

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása, világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.

Részletesebben

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi

Részletesebben

Atörténelmi Tibet, vagyis Belsõ-

Atörténelmi Tibet, vagyis Belsõ- FIGYELÕ Tibet korai története Földrajz és történelem közöttük csak a 4 5 ezer méter magas hágókon lehet átkelni ha épp nem zárja el azokat a hó. Emiatt a légvonalban közel fekvõ területek között lényeges

Részletesebben