H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: Fax: 06/

Átírás

1 Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: Fax: 06/ Szám: 286-2/2014/VH... számú példány Tárgy: 55/9 hrsz. alatti ingatlanon tervezett talajvíz figyelő kutak vízjogi létesítési engedélye Ügyintéző: Tel.: 06/ Vizikönyvi szám: Gyula/1662 HATÁROZAT Mezőgyán Község Önkormányzata (5732 Mezőgyán, Árpád u. 37.) részére vízjogi létesítési engedélyt adok arra, hogy a Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft. által áprilisában készített, és az I. fokú vízügyi hatóság által felülvizsgált tervdokumentációban foglaltaknak megfelelően a 55/9 hrsz. alatti ingatlan területén a felhagyott települési hulladéklerakó felszín alatti vízre gyakorolt hatásának nyomon követésére 3 db talajvíz figyelő kútból álló megfigyelő rendszert létesítsen. A tervezett figyelőkutak főbb műszaki jellemzői: A megfigyelő kutak a alatti ingatlanon létesülnek. I. Kút jele EOV koordináták X Y Talpmélység M ,00 m M ,00 m M ,00 m Csövezés +0,80-0,70 m-ig Ø 130 mm acélcső +0,80-10,00 m-ig Ø 90/82 mm KM PVC cső +0,80-0,70 m-ig Ø 130 mm acélcső +0,80-10,00 m-ig Ø 90/82 mm KM PVC cső +0,80-0,70 m-ig Ø 130 mm acélcső +0,80-10,00 m-ig Szűrőzés -2,00 és -8,00 m között -2,00 és -8,00 m között -2,00 és -8,00 m között 5700 Gyula Városház u. 26. Tel:66/

2 2/11 Ø 90/82 mm KM PVC cső Kútfejkiképzés: felszíni, acél védőcsővel, betongallérral és zárható sapkával. Víztípus: Talajvíz Várható vízminőség: II. oszt. Vízhasználat célja: talajvízminőség észlelés, vízkitermelés nincs. II. A létesítésre vonatkozó előírások: 1. A kutak létesítése környezetszennyezést és károsítást kizáró módon végezhető úgy, hogy az ne okozza a felszíni víz, a felszín alatti vizek állapotának romlását. 2. A kutak kivitelezését az végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzékben, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízkútfúró szakképesítési körnek megfelelő, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, valamint a bányafelügyelet által kiadott, a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozó bányafelügyeleti műszaki-biztonsági előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolással rendelkezik. 3. Kutak kivitelezését csak az arra jogosult engedéllyel rendelkező szakkivitelező végezheti el. A kivitelezés megkezdését 8 nappal korábban be kell jelenteni az I. fokú vízügyi hatósághoz. A kivitelezői jogosultságot igazoló dokumentumok másolatát legkésőbb a kút kivitelezésének megkezdéséről szóló bejelentéshez mellékelni kell. 4. A kivitelezés során a felszín alatti vizekbe szennyező anyagok nem kerülhetnek. 5. A kutak kizárólag a talajvíztartományra telepíthetők. 6. Létesítéskor az MSZ 22116:2002 szabvány szerint az alábbi műveleteket kell elvégezni: 1) pontos geodéziai bemérések (az EOV koordináták, a csőperem és a terepszint magasságának meghatározása mbf.), 2) furadékminta vételezés, 3) visszatöltődés mérés, 4) nyugalmi és üzemi vízszint, valamint az üzemi vízhozam mérése, 5) az MSZ 21464:1998 előírásainak megfelelően vízmintát kell venni, majd azt a következő komponensekre meg kell vizsgálni: ph, vezetőképesség, KOI ps, ammónium, nitrit, nitrát, klorid, szulfát, foszfát, nátrium, nikkel, kobalt, ólom, kadmium, higany, cink és bór. 6) A mintavételeket, illetve a méréseket csak akkreditált laboratórium végezheti. A vizsgálandó kémiai komponensek vizsgálati módszereinek meg kell felelnie a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletében foglaltaknak. 7. Gondoskodni kell a létesülő kutak körüli 10 m sugarú terület kialakításáról.

3 3/11 8. A kutak kivitelezésével kapcsolatosan előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. számú melléklete alapján kell megtenni. 9. A megépült kutak műszaki átadás-átvételi eljárására annak időpontját legalább 8 nappal megelőzően az I. fokú vízügyi hatóságot és az érintett szakhatóságokat meg kell hívni. 10. A kutak elkészülte után, azok használatához legkésőbb az eredményes műszaki átadás-átvételi eljárást követő 60 napon belül vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni az I. fokú vízügyi hatóságtól. III. 1. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltségének /2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában előírtakat be kell tartani. 1. A kutak létesítése környezetszennyezést és károsítást kizáró módon folytatható úgy, hogy az ne okozza a földtani közeg állapotának romlását. 4. A munkák befejezése után a felvonulásra, anyagtárolásra igénybe vett területet rendezni kell, annak eredeti állapotát vissza kell állítani. 5. A kutak létesítése során észlelt bármilyen környezetszennyezéssel járó eseményt, havária helyzetet az elhárításra tett azonnali intézkedések megkezdése mellett haladéktalanul be kell jelenteni az I. fokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak. 2. A Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala BE-02D/01/1379-7/2014. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában előírtakat be kell tartani. 1. A régészeti örökség védelme érdekében a tervezett földmunkák régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetőek a Mezőgyán -ú telken, illetve a tervezett talajvíz figyelő kutak létesítésével járó földmunkák végzésének területein. A beruházó és/vagy a kivitelező a munkálatok megkezdése előtt vegye fel a kapcsolatot a feltárásra jogosult szervvel, és írásban állapodjon meg a régészeti tevékenység elvégzéséről. A régészeti szakmunka elvégzésére a Munkácsy Mihály Múzeum (5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 9.) jogosult. 2. Az engedélyes tájékoztatásul küldje meg a munkakezdés és a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontját a kulturális örökségvédelmi hatóság számára írásban. IV. 1. Ez az engedély november 30. napjáig hatályos. 2. A kivitelezés csak az engedély hatályának időtartamán belül végezhető el. A munkálatok elhúzódása esetén megfelelő indokolás mellett az engedély hatályának lejárta előtt, annak meghosszabbítása kérhető. V. A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak mint országos vízügyi hatóságnak címzett, de

4 4/11 a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, mint területi vízügyi hatósághoz négy példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja ,- Ft, melyet a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság számú számlájára kell befizetni. A fellebbezés díjának megfizetésekor a közlemény rovatban fel kell tüntetni jelen határozat iktatószámát, valamint az eljárás tárgyát. A díj befizetését igazoló dokumentumot a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezési határidő elteltével, fellebbezés hiányában jelen határozat jogerőre emelkedik. INDOKOLÁS Mezőgyán Község Önkormányzatának megbízásából a Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Kft.) a alatti ingatlanon a felhagyott települési hulladéklerakó telep felszín alatti vízre gyakorolt hatásának megfigyelésére tervezett 3 db talajvíz figyelőkút létesítéséhez kérte a vízjogi létesítési engedély kiadását. Kérelméhez a Farkas Tamás tervező által áprilisában készített tervdokumentációt csatolta. A vízjogi létesítési engedélyezési eljárásba szakhatóságként a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (továbbiakban: Felügyelőség) és a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát vontam be (továbbiakban: Örökségvédelmi Hivatal). A Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását /2014. iktatószámon a határozat rendelkező részének III.1. pontjában rögzített feltételekkel megadta. Feltételeit a következőkkel indokolta: A Körös-vidéki Vízügyi Hatóság (5700 Gyula, Városház u. 26.) /2014. iktatószámú megkeresésében Mezőgyán Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) kérelmező részére, a alatti ingatlanra tervezett talajvíz figyelő kutak megépítésére vonatkozó vízjogi létesítési engedély kiadásához kért szakhatósági állásfoglalást. A megkereséséhez csatolták a Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft. által, áprilisában készített KEOP-2.3.0/2F/ Mezőgyán települési szilárd hulladéklerakó monitoring rendszerének vízjogi létesítési engedélykérelme című tervdokumentációt. Az eljárás során az alábbiakat állapítottam meg. Az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság /2011. iktatószámú határozattal módosított /2011. iktatószámú határozatával felszín alatti vízvédelmi engedélyt adott Mezőgyán Község Önkormányzata részére a -ú ingatlanon található bezárt települési szilárd hulladéklerakó telepen szennyező anyag elhelyezésére. A szennyezőanyag felszín alatti vízre gyakorolt hatásának figyelése céljából 3 db figyelő pontot üzemeltetnek. Az engedély december 31. napjáig hatályos. A benyújtott kérelem és dokumentáció szerint a KEOP-2.3.0/2F/ projekt keretein belül 3 db monitoring kutat kívánnak építeni, melyekkel kiváltanák a

5 5/11 005/2011. iktatószámú határozattal módosított /2011. iktatószámú határozat szerint üzemeltetett mintavételi pontot. A tervezett kutak adatai: Kút jele M-1 M-2 M-3 Helye EOV koordináták X Y Az érintett terület -ú ingatlan országos jelentőségű védett természeti területet nem érint, azonban Natura 2000 területe, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló, módosított 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Natura 2000 rendelet), valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet szerint a Dél-Bihari szikesek kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (HUKM20019) részét képezi. Az ingatlan művelési ága kivett szeméttelep. Az ingatlan óta hulladéklerakóként üzemel. A területen évben fejezték be a hulladéklerakást. A kutak létesítése tekintettel a terület művelési ágára, az ott korábban folytatott hulladéklerakási tevékenységre, a kutak leendő funkciójára, üzemeltetésüknek céljára valószínűsíthetően nem gyakorol káros hatást a természeti környezetre. A tervezett kutak nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély kötelesek. A rendelkező részben előírt feltételeimet a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján írtam elő. A benyújtott dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és a földtani közeg minősége védelmére vonatkozó jogszabályban foglalt követelmények érvényesülnek, így a vízjogi létesítési engedély kiadásához hozzájárultam. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendeletben biztosított hatáskörömben és illetékességemben eljárva, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (6) bekezdése szerinti módon, a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésének a) és e) pontja alapján, az ott meghatározottakra kiterjedően adtam meg. Az Örökségvédelmi Hivatal BE-02D/01/1060-2/2014. ügyiratszámon hiánypótlást írt elő a következők szerint: a kérelmező jelen végzés közlésétől számított 60 napon belül köteles a

6 6/11 tervezett beruházásra vonatkozóan hivatalomnak előzetes régészeti dokumentációt benyújtani. A Kft július 15. napján érkezett 2014/b/3789 ikt. számú levelében módosította kérelmét, és az M-1. jelű monitoring kút helyét megváltoztatta, mert így a tervezett beruházás nem érintené a régészeti lelőhelyet. A kérelem módosítással ismételten megkerestem a fent megjelölt szakhatóságokat. A Felügyelőség /2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában a korábban megadott, /2014. ikt. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklási részét módosította a következők szerint: A tervezett kutak adatai: Kút jele M-1 M-2 M-3 Helye X EOV koordináták Y , , A /2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalás rendelkező része és az indoklás rész fentiek által nem érintett rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. Állásfoglalását így indokolta: A Körös-vidéki Vízügyi Hatóság (5700 Gyula, Városház u. 26.) május 14-én kelt, /2014. iktatószámú megkeresésében Mezőgyán Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) kérelmező részére, a alatti ingatlanra tervezett talajvíz figyelő kutak megépítésére vonatkozó vízjogi létesítési engedély kiadásához kért szakhatósági állásfoglalást. A megkereséséhez csatolták a Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft. által, áprilisában készített KEOP-2.3.0/2F/ Mezőgyán települési szilárd hulladéklerakó monitoring rendszerének vízjogi létesítési engedélykérelme című tervdokumentációt. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Gyulai Kirendeltsége június 16. napján feltételek előírása mellett hozzájárult a 055/9 hrsz. alatti ingatlanra tervezett 3 db talajvízfigyelő kút létesítési engedélyének kiadásához. A Körös-vidéki Vízügyi Hatóság július 24-én kelt, /2014. iktatószámú megkeresésében ismét megkereste hatóságunkat és megkereséséhez csatolta az Önkormányzat meghatalmazottjának a Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft. 2014/b/3789. Iktatószámú módosítási kérelmét. A Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft. a módosítási kérelemben előadta, hogy az Önkormányzat a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala által kiadott végzése alapján az M-1 jelű kút helyét megváltoztatja. Az új tényállás ismerete miatt vált szükségessé az ismételt szakhatósági állásfoglalás kiadására vonatkozó megkeresés.

7 7/11 Tekintettel arra, hogy az M-1 jelű kút 23 méterrel történő áthelyezése vízvédelmi és természetvédelmi szempontokat nem sért, ezért a /2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalás indoklását a rendelkező részben foglaltak szerint módosítottam, és egyebekben a /2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalás rendelkezéseit hatályban hagytam. Ezen szakhatósági állásfoglalást a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Kormányrendelet) biztosított hatáskörömben és illetékességemben eljárva hoztam meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (7) bekezdése alapján, a 44. (6) bekezdése szerinti módon, a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésének a) és e) pontja alapján, az ott meghatározottakra kiterjedően adtam meg. Az Örökségvédelmi Hivatal BE-02D/01/1379-2/2014. ügyiratszámú végzésében hiánypótlásra hívta fel a Kft.-t: a kérelmező jelen végzés közlésétől számított 60 napon belül köteles a tervezett beruházásra vonatkozóan, a kiegészített tervdokumentáció alapján hivatalomnak előzetes régészeti dokumentációt benyújtani, mely a /2014. ikt. számú levél mellékleteként megküldött, július 28-án hatóságomhoz érkezett módosított vízjogi létesítési engedélyezési tervéhez kapcsolódik. Az Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalását BE-02D/01/1379-7/2014. ügyiratszámon a határozat rendelkező részének III.2. pontjában rögzített feltételekkel megadta. Indoklásként a következőket rögzítette: Az engedélyező hatóság /2014. iktatószámon szakhatósági állásfoglalás iránti megkereséssel fordult a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalához (a továbbiakban: hatóságomhoz). Megkeresésére szakhatósági eljárás indult hatóságomnál június 01-én. Az engedélyező hatóság elküldte a szükséges mellékleteket; kérelem, a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Települési Szilárdhulladék Lerakásának Rekultivációja KEOP-2.3.0/2F/ , Mezőgyán települési szilárd hulladéklerakó monitoring rendszerének vízjogi létesítési engedélykérelme, DAREH II LOT-17/2014 tervszámú részletes helyszínrajz. A kérelem és annak részemre megküldött mellékletei alapján a vízjogi létesítési engedélyezéshez kapcsolódóan a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés f) pontja jelöl ki szakhatóságként. A Környezet és Energia Operatív Program Vizeink jó kezelése című prioritása keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 10/2014. (I. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 10. Kr.) 1. (1) bekezdése az 1. mellékletben (így az eljárás tárgyát képező, az 1. melléklet 17. pontjában) meghatározott beruházásokhoz kapcsolódó, a 2. mellékletben meghatározott közigazgatási ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánítja. A hatóságomhoz érkezett megkeresés a 10. Kr. 1. melléklet 17. pontjában szereplő, a 2. melléklet 18. pontjában meghatározott kiemelt üggyé nyilvánított vízügyi hatósági eljáráshoz kapcsolódik, így a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) pontja szerint az eljárás tárgyát képező beruházás nagyberuházásnak minősül.

8 8/11 A Kötv. 20/A. szerint nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt (a továbbiakban: ERD) kell készíteni és a régészeti érték és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 393. Kr.) 29. (3) bekezdése alapján a megkereséséhez mellékelni kell az ERD-t. Megállapítottam, hogy a mellékelt tervdokumentáció nem tartalmazta a további régészeti szakmunka meghatározásához szükséges ERD-t, ezért a BE-02D/01/1060-2/2014. Ügyiratszámú végzésemben hiánypótlási felhívást bocsájtottam ki az ERD készítésére vonatkozóan a Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft. kérelmezőnek (a továbbiakban: kérelmező). Kérelmező a hiánypótlási felhívásra nem pótolta az ERD-t. Az engedélyező hatóság július 28-án hatóságomhoz beérkezett /2014. iktatószámú megkeresése szerint a kérelmező módosította a kutak közül az 1. sz. kút elhelyezését. A megkeresés mellékleteként az engedélyező hatóság mellékelte a módosított DAREH II/LOT2-17/2014. tervszámú részletes helyszínrajzot is. A kút elhelyezésének módosítása nem változtatott azon a tényen, hogy a beruházás a fent részletezettek szerint nagyberuházásnak minősül, így az ERD elkészítésének kötelezése továbbra is fenn állt, ezért ismét hiánypótlási felhívást bocsájtottam ki az ERD készítésére a BE-02D/01/1379-2/2014. ügyiratszámon. Kérelmező a hiánypótlási határidőn belül benyújtotta hatóságomhoz az ERD-t Előzetes régészeti dokumentáció Mezőgyán Hulladéklerakó Rekultiváció címen. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Központ) által vezetett nyilvántartás, a hatóságomnál rendelkezésre álló adatok és a beruházáshoz készített ERD alapján megállapítottam, hogy a tervezett 3 db monitoring kút létesítésével érintett telken, illetve annak 200 méteres pufferzónájában régészeti lelőhelyek vannak az alábbiak szerint: Mezőgyán - telken 60. sz. lelőhely, azonosító: (ERD 1), illetve Mezőgyán 0402 és 048/19 hrsz.-ú telkeken (pufferzónában) 63. sz. lelőhely, azonosító: (ERD 2). Az örökségvédelmi szakhatósági eljárás során vizsgálandó szempontok általános rendelkezéseit a 393. Kr. 13. (1) bekezdése határozza meg. A monitoring kutak létesítéséhez kapcsolódó földmunkák jelenlegi ismereteink szerint nem érintenek régészeti lelőhelyet annak ellenére, hogy a beruházás szűkebb, 100 m méteres pufferzónájában 2 helyszínen (ERD 1, ERD 2) azonosítottak kulturális örökség elemeit az ERD elkészítése során. Azonban a földmunkák során újabb régészeti lelőhelyek előkerülése nem zárható ki, s így fennáll a régészeti örökségi elemek veszélyeztetése ezért régészeti megfigyelést kell végezni. A régészeti megfigyelésre vonatkozó feltételeket a Kötv. 22. (1) bekezdése, a 22, (2) bekezdése a) pontja, valamint a 393. Kr. 30. (2) bekezdése és a 38. (4) bekezdése alapján írtam elő. Továbbá felhívom a figyelmet az 393. Kr. 30. (6)-(7) bekezdése alapján az alábbiakra: (6) Ha a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig a régészeti bontómunkát, az elsődleges nyilvántartásba vételt és múzeumba történő befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. (7) A (6) bekezdés szerinti régészeti bontómunka megkezdését a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak be kell jelenteni.

9 9/11 A régészeti megfigyelés költségviselési kötelezettségét a beruházó számára a Kötv. 19. (3) bekezdése határozza meg: (3) A régészeti feltárások költségeit a mentő feltárás, valamint a 20/A. (3) bekezdésében és a 23/E. (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével a 10. (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. Mezőgyán Község Önkormányzata az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 5. (1) bekezdésének b) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, így szakhatósági eljárásomban illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezett. Szakhatósági állásfoglalásom kiadásáról tájékoztatásul értesítem a Munkácsy Mihály Múzeumot, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló CXL. törvény 45/A. (2) bekezdés ba) pontja alapján, a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság jogutódját a Központot, a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet 6. (1) bekezdése és 7. h) pontja és a Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) Kormányrendelet 3. b) pontja alapján. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A döntésem meghozatalánál figyelembevettem a Ket /A. rendelkezéseit. Figyelembe vettem, hogy jogszabályváltozás következtében a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján a Körös-vidéki Vízügyi Hatóság jogutódja a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság lett,ezért szakhatósági állásfoglalásomról a jogutódot értesítettem. Az örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés a) pontja, az 1. melléklet 3. sorszáma szerinti illetékességi területen jelöl ki első fokú örökségvédelmi hatóságként a 13. (1) bekezdésében megjelölt területeket érintő szakkérdésekben. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) bekezdés 12) pontja alapján szeptember 10. napjától területi vízügyi és vízvédelmi hatóságként a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet ában foglaltak szerint a rendeletet a szeptember 10-én folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell. Előzőekre figyelemmel a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában szereplő, a felszíni és a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó előírásokat felülvizsgáltam, és saját hatáskörben írtam elő. Az eljárás során a vízilétesítmények létesítésével érintett ingatlan feletti rendelkezési jog igazolása megtörtént, a figyelő kutak létesítésével érintett alatti ingatlan Mezőgyán Község Önkormányzatának tulajdona. A terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében az érzékeny területek közé tartozik. Határozattal kijelölt vízbázis védőterületét nem érinti.

10 10/11 Az eljárás megindulásáról /2014. ikt. számon értesítettem Mezőgyán Község Önkormányzatát és a DAREH Önkormányzati Társulást, akik a határozat kiadmányozásáig iratbetekintési, nyilatkozattételi jogukkal nem éltek. Az engedélyezési dokumentáció készítője, Farkas Tamás a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamaránál regisztrációs számon nyilvántartott tervezői jogosultsággal rendelkezik. A rendelkezésemre álló adatok alapján figyelembe véve az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalását megállapítottam, hogy a figyelő kutak a tervezett cél ellátására alkalmasak, megvalósításuk vízgazdálkodási érdeket nem sért. Mivel a benyújtott műszaki terv és engedélyezési kérelem a jogszabályi előírásoknak a határozatban rögzített feltételekkel megfelel, a figyelőkutak létesítését engedélyeztem. A létesítésre vonatkozó műszaki adatokat a benyújtott terv és a vonatkozó szabványok, jogszabályok előírásai szerint határoztam meg. Az adatszolgáltatás elrendelése a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 8. -ában foglaltakon, míg a kivitelezéssel kapcsolatos előírások a 13. és a 13/A. (1) bekezdésén alapulnak. A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) és (3) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 12. pontja állapítja meg. A vízjogi létesítési engedélyt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 72. (1) bekezdése szerinti módon, a vízgazdálkodásról szóló, módosított évi LVII. törvény 29. (1) bekezdésében, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 3. (1), (2) és (4) bekezdésében foglaltak alapján, a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet előírásainak figyelembe vételével adtam ki. A vízjogi engedélyezési eljárást a Ket. és a Kormányrendelet előírásainak megfelelően folytattam le. A vízjogi létesítési engedély kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díjának ,- Ft összegben való megállapítása és befizetése a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, többször módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: KvVM rendelet) 1. számú melléklete I pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően történt. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés előterjesztésének határidejéről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezés példányszámát a Ket (4) bekezdésére figyelemmel, míg a jogorvoslati eljárás díját a KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján határoztam meg. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában foglaltak alapján felhívom az engedélyes figyelmét, hogy az építési munkák során keletkező hulladékok kezelését (gyűjtés, elhelyezés) és nyilvántartását a hatályban levő hulladékgazdálkodási jogszabályok rendelkezéseinek betartásával kell végezni, A kivitelezés során keletkező hulladékok kezelésre történő átadásakor előnyben kell részesíteni a hasznosítási lehetőségeket az ártalmatlanítással

11 11/11 szemben. A keletkező hulladékok csak az arra vonatkozó engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adhatók át kezelésre. Gyula, november 6.