E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom január VIII. évfolyam 1. szám. A hónap témája

Átírás

1 2016. január VIII. évfolyam 1. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom A hónap témája Fókuszban a zenés, táncos szórakozóhelyek ellenőrzése Aktuális Módosult a kéményseprő-ipari tevékenység szabályozása Szabványhírek 1

2 Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: december 16. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu OPTIMUM konstrukció Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-Tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekintetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűzvédelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat ben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a es számon vagy a forum-media@forum-media.hu címen! A hónap témája Fókuszban a zenés, táncos szórakozóhelyek ellenőrzése Az új év kezdetén számtalan helyen fordulhat elő utószilveszteri, pótszilveszteri zenés, táncos összejövetel megrendezése, ahol a műsor részeként előfordulhat pirotechnikai eszközök használata is az est színvonalának fokozása érdekében. Abban az esetben, ha az este, az éjszaka, azaz az üzemelés közben megérkezik a tűzvédelmi hatóság képviselője, nem zárható ki, hogy más társhatóságok képviselőit is magával hozza. A társhatóságok lehetnek a rendőrség, a polgármesteri hivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A tűzvédelmi hatóság képviselői a szórakozóhely tulajdonosának vagy a helyszínen őt helyettesítő személynek tájékoztatást adnak az ügyfél jogairól és kötelezettségeiről, majd ellenőrzik az alábbi dokumentumokat: Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv Működési engedély Tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálat Villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv Tűzoltó készülékek, tűzoltóvízforrások nyilvántartása Kijáratok, vészkijáratok nyilvántartása Dolgozók (pultosok, felszolgálók, biztonsági személyzet) tűzvédelmi oktatását igazoló dokumentumok Biztonsági terv Biztonsági világítás havi ellenőrzési naplója Kimutatás arról, hogy a rendezvényen hány fő tartózkodik (pl.: eladott jegyek száma) Tételezzük fel, hogy az ellenőrzés során a tűzvédelmi hatóság az alábbi tényeket rögzíti! A helyszínen a tánctérből nyílik a kijárathoz vezető folyosó, a folyosó szabad szélessége 5 méter. A folyosón két oldalt berendezési tárgyak nincsenek. A táncterem bejárati ajtajának szélessége 4,5 méter. A tűzvédelmi szabályzatban a kiürítésre számításba vett útvonal szabad szélessége 5 méter. A létesítmény külső bejáratának teljes szélessége 5 méter, a bejárathoz a 2

3 jegykiadást szolgáló bútorokat, számítástechnikai eszközöket helyeztek el, a szabad kiürítési szélesség így 2 méterre szűkült. A menekülés során ezek az eszközök eltávolíthatók. A tűzvédelmi szabályzatban található kiürítésszámítást figyelembe véve, a kiürítési útvonalak áteresztőképessége, illetve hossza alapján a biztonságosan kiüríthető személyek száma 400 fő. A helyszínen, az eladott jegyek regisztrációs száma alapján a benn tartózkodók létszáma 478 fő. A jegyek regisztrációs lapját igazoló dokumentum másolata a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A helyszínen 5 db ABC porral oltó kézi tűzoltó készülék található: 1 db a konyhában, 1 db a raktárban, 3 db a tánctéren. A tánctéren található 2 db készülék (oltásteljesítményük: 43A, 188B) felülvizsgálatának érvényessége február hó. A helyiség alapterülete 830 négyzetméter a tűzvédelmi szabályzatban található tűzvédelmi kockázati osztályba sorolás alapján. A helyszínen alkalmi szerződéssel dolgozó 3 fő tűzvédelmi oktatását igazoló dokumentumot bemutatni nem tudták. Az alkalmi munkavállalók tűzvédelmi oktatását hitelt érdemlő módon bizonyítani nem tudták. A tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálatban (Készült: március, készítette: Felülvizsgáló Kft.) hiányosságok pótlását, hitelt érdemlő módon, igazolni nem tudták. Az udvarra nyíló 1 db 2 méter széles vészkijárati ajtó zárt állapotban található. Ennek kinyitásáról a hatóság a helyszínen intézkedett. Az udvarra nyíló valamint a Menekülő utcára nyíló vészkijáratok időszakos felülvizsgálatát hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. A jegyzőkönyv adott esetben pontot is tartalmazhatna, azonban a szórakozóhelyi ellenőrzések során a fentiek a jogszabályok szempontjából a legsúlyosabb hiányosságok. Az ellenőrzés során a hatóság az ügyfelet kötelezheti az egyes hiányosságok haladéktalan megszüntetésére. Az első és legfontosabb, amit szükséges megemlíteni, hogy a példánkban szereplő ellenőrzésen a hatóság a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 18.) Korm. rendelet alapján az alábbi intézkedéseket hozhatja. 14. (3) A hatóság az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, jogsértésekre tekintettel a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeken túl az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja: a) figyelmeztetés, ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést, kivéve az (5) bekezdésben szabályozott eseteket; b) felszólítás a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására; c) a tapasztalt jogsértésről ideiglenes intézkedés nélkül értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez; d) a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti. A hatóságnak lehetősége van a zenés, táncos rendezvény folytatásának felfüggesztésére. Ezért kérek minden kedves Olvasót, hogy az alábbi bekezdésben foglaltakra különös tekintettel legyenek, mert mind presztízsbeli, mind pedig komoly anyagi vonzattal jár, ha a hatóság egy rendezvény működését felfüggeszti. (5) Amennyiben az ellenőrzést végző hatóság az alábbi jogsértéseket tapasztalja, köteles a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes intézkedés keretében a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni: a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadó-képességének nyilvánvalóan jelentős túllépése; a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya; az engedély hiánya; a zenés, táncos rendezvény folytatása az életvagy testi épség veszélyeztetésével jár; a zenés, táncos rendezvény folytatása a közbiztonságot, vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. 3

4 A rendezvény felfüggesztésén túl a tűzvédelmi hatóság a fenti jogsértésekért az alábbi bírságtételeket szabhatja ki: Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított: Ft/kijárat. A kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése: Ft. Tűzoltó készülék készenlétben tartásának, karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével): készenlétben tartás hiánya: Ft/készülék; karbantartás hiánya: Ft/készülék. Abban az esetben, ha az oktatási dokumentáció megvan, csak az ügyfél nem találta meg, illetve nem tartotta a helyszínen, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 177. (1) bekezdése alapján megállapítható a jogsértés, mivel kimondja, hogy A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az üzemeltetőnek vagy társasház esetén a közös képviseletnek az adott létesítmény, épület területén kell tartania. Az oktatás megtörténtének hitelt érdemlő módon történő igazolásának elmulasztása miatt nem kötelező tűzvédelmi bírságot kiszabni, a bírság összege forintig terjedhet. Abban az esetben azonban, ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre igazolt módon nem gondoskodott, és a határidő óta több mint 15 nap eltelt, a bírság mértéke már Ft/munkavállaló. Nem kötelező azonnal tűzvédelmi bírságot kiszabnia a tűzvédelmi hatóságnak a kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya miatt, amelyért Ft/rendszer mértékű bírság szabható ki. Gyakori hiba, hogy ugyan elkészült a kötelező időszakos villamos, illetve villámvédelmi felülvizsgálat, azonban a minősítő iratban feltárt és a minősítő által meghatározott hibákat a felülvizsgáló által meghatározott fontossági sorrend szerint nem javították ki. A felülvizsgáló minden általa feltárt hibát annak jellegétől függően tűzveszélyes, soron kívül javítandó vagy javítandó kategóriába sorol be. A tűzveszélyes hibákat azonnal ki kell javíttatni, a soron kívül javítandókat lehet ütemezni, azonban ezek kijavításáról is intézkedni kell. A javítandó hibák azok, amelyeket valamilyen nagyobb karbantartás során kell kijavítani. Ellenkező esetben a kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt hibák igazolt megszüntetésének hiánya miatt Ft/rendszer mértékű tűzvédelmi bírság szabható ki. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat oly módon történő lezárásáért, leszűkítéséért, amely a menekülő számára nem szüntethető meg azonnal, Ft/kijárat közötti tűzvédelmi bírságot kell kiszabnia kötelezően a tűzvédelmi hatóságnak. Felhívom a figyelmet arra, hogy egy hatósági döntésben az egyes bírságtételek összeadódnak! A rendezvény felfüggesztése elkerülhető, amennyiben alkalmazzuk a vonatkozó jogszabályi feltételeket. A már hivatkozott 23/2011. Korm. rendelet 14. (5) bekezdésében felsoroltakra különös tekintettel kell lenni. A benn tartózkodó személyek pontos számát az üzemeltetőnek, illetve a beléptetést végző biztonsági személyzetnek pontosan meg kell tudnia mondani. Manapság már egyre gyakoribbak a sorszámozott jegyek, vonalkód alapján adott online vagy helyszíni jegyek, ahol a kiadásról gondoskodó eszköz, illetve program számolja a már bejegyzett jegyeket. Nagyon figyeljünk oda, hogy a kiürítési számításban, illetve a működési engedélyben meghatározott maximális létszámot ne lépjük túl. A két számban nyilván lehetnek eltérések, hiszen előbbit a tűzvédelmi hatóság, míg utóbbit a polgármesteri hivatal vizsgálja. A két létszám vizsgálata céljából előzetesen célszerű egy kiürítésszámítást elvégeztetni és az alapján megkérni a működési engedélyt. Ebben az esetben jó eséllyel küszöbölhető ki a hatóságoktól érkező negatív állásfoglalás. A tűzoltó készülékek felülvizsgálatának rendelkezé seit az OTSZ 19. mellékletében találjuk. 4

5 Tűzoltó készülékek karbantartásának ciklusideje A tűzoltó készülék típusa Porral oltó, vizes oltóanyag bázisú habbal és vízzel oltó Alapkarbantartás 1 Középkarbantartás 2 Teljes körű karbantartás 2 1 év 5 és 15 év 10 év 20 év Törőszeges porral oltó 3 1 év 15 év 10 év 20 év Gázzal oltó 1 év 10 év 20 év Valamennyi szén-dioxiddal oltó 1 év 10 év Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével) 1 A kötelező karbantartási ciklusok tűrési ideje 1 hónap 2 A kötelező karbantartási ciklusok tűrési ideje 2 hónap 3 Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre vissza kell juttatni a gyártóhoz 4 Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 265. (2) bekezdését is figyelembe kell venni A tűzoltó készülék élettartama 4 A vonatkozó műszaki követelmény szerint hat hónap 5 év 20 év, de legkésőbb ig A fentieken túl a tűzoltó készülékről nyilvántartást kell vezetni az alábbi tartalommal: Tűzoltó készülék helye, azonosító száma A készülék gyártási száma Utolsó felülvizsgálat dátuma Negyedévenkénti készenlétben-tartói ellenőrzés A negyedéves készenlétben-tartói ellenőrzés során az alábbi szempontokat kell ellenőrizni: az előírt készenléti helyen van-e, rögzítése biztonságos-e, látható-e, magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, használata nem ütközik-e akadályba, valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, karbantartása esedékes-e, készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és állapota kifogástalan, üzemszerű-e. A tűzvédelmi oktatás megtörténtét nemcsak a külsős munkavállalóknál kell leellenőrizni a cégvezetőnek (vagy az erre a feladatra kijelölt képviselőjének), hanem az alkalmi munkavállalókra is különös tekintettel kell lenni. A tűzvédelmi oktatásról a cégvezetőnek (rendezvényszervezőnek) vagy az általa megbízott személynek a rendezvény megtartása előtt kell gondoskodnia. A tűzvédelmi oktatást célszerű a munkaszerződés megkötésekor vagy az első munkába állást megelőzően megtartani. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. tv. alapján a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. Gyakorlati tapasztalat, hogy az ügyfelek a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat jegyzőkönyvének elkészültét követően nem tanulmányozzák át a dokumentumot, nem figyelnek a hibák kijavítására meghatározott határnapra. A másik eset, amikor a hibákat kijavítják ugyan, de azokról nem kérnek igazolást. 5

6 A menekülési útvonalakat, valamint a vészkijáratok megközelíthetőségét és nyithatóságát mindig le kell ellenőrizni. Azokat lezárni csak olyan módon szabad, hogy a menekülő személyek akadály nélkül kijuthassanak rajta. Ennek legegyszerűbb megoldása, ha a vészkijáratok nyitottak. A menekülési útvonalon semmiféle bútort ne helyezzünk ki. A kiürítésszámítás bizonyos feltételek mellett tartalmaz valós adatokat. A menekülési útvonalak leszűkítése megváltoztatja a helyiségből biztonságosan kiüríthető személyek számát. A példában szereplő esetben a rendezvény szervezőjének a jegyek ellenőrzését vagy az épületen kívül kellett volna végrehajtani vagy pedig előzetesen a tűzvédelemért felelős szakemberével konzultálnia, hogy ezt a kérdéskört hogyan lehet megoldani. A legelegánsabb megoldás a bejáratnál elhelyezett, a bejáratot nem leszűkítő jegykiadó kassza, ahol végzik a jegyek kiadását, illetve ellenőrzik az online jegyek érvényességét. A tűzoltó készülékek elhelyezése nagyon fontos egy létesítmény területén belül. Ellenőrizni kell, hogy a jogszabály hány tűzoltó készüléket ír elő, ennek a tűzvédelmi szabályzatban is rögzítésre kell kerülnie. Amennyiben a helyszínen több készülék van, mint amennyit a jogszabály előír és esetleg azok közül valamelyik nem rendelkezik érvényes felülvizsgálattal, a hatóság nem szabhat ki érte bírságot, hiszen a jogszabály által előírt készülékmennyiség biztosítva van, ugyanakkor az adott helyiségben az előírt számú készülékeknek érvényes felülvizsgálattal kell rendelkezniük. Például, ha a raktárban van kettő darab tűzoltókészülék, a raktár alapterülete 100 négyzetméter, az egyik készülék érvényes felülvizsgálattal rendelkezik, míg a másik 6 hónapja üzemképtelennek tekinthető (érvénytelen felülvizsgálat), akkor a jogszabályban előírt érvényes tűzoltókészülék-számot az üzemeltető biztosította, kötelezettségének eleget tett. A létesítményben szükséges tűzoltókészülék-mennyiséget a helyiség alapterülete és a jogszabály által előírt oltásteljesítmény alapján kell meghatározni. Ezek az előírások az OTSZ 16. mellékletében találhatók meg. Az oltásteljesítménynél szabadon választhatók meg, hogy az egyes helyiségekbe milyen oltásteljesítménynyel bíró készülékeket helyezünk el, a lényeg, hogy a jogszabályban meghatározott értéket összesen elérjék vagy meghaladják. Az oltásteljesítmény és az alapterület összefüggése Önálló rendeltetési egység vagy szabadtér alapterületig m 2 Általános esetben Robbanásveszélyes anyag tárolása minden további A létesítményre (helyiségre, bérleményre) vonatkozó tűzvédelmi dokumentumokat (vagy azok másolatát) a helyszínen kell tartani. A helyiségben a közmű nyitó-záró szerelvényeket, a hő- és füstelvezető berendezéseket (adott esetben az ablakokat, ajtókat), tűzvédelmi berendezést (tűzoltó készülék, tűzjelző berendezés) eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. A menekülési útvonal leszűkítése a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. 6

7 A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat nem szabad addig lezárni, amíg a helyiségben tartózkodnak. Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni. Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi-, üzemeltetési-, működési- és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. Ha pirotechnikai eszközt akarunk használni a rendezvényen, azt a tűzvédelmi hatósággal egyeztetve tegyük. Egyes pirotechnikai termékek alkalmazása tűzvédelmi szakvizsgához és a megyei rendőr-főkapitányság felhasználási engedélyéhez kötött. Különös tekintettel járjunk el a tűzriadónál, a pánik megelőzése érdekében. Ezt a biztonsági tervben, illetve a tűzriadó tervben szakemberrel részletesen dolgoztassuk ki. A tűzoltó-technikai eszközök, berendezések utánvilágító táblával való jelölését, láthatóságát az esetleges dekorációk miatt minden esetben ellenőrizzük. A menekülési útirányt jelző irány fények működésére fordítsunk gondot, szükség esetén kiegészíthetjük utánvilágító táblákkal is, a lényeg, hogy a menekülési útvonal teljes hoszszában minden körülmény között egyértelműen megtalálható legyen. Aktuális Módosult a kéményseprő-ipari tevékenység szabályozása december 12-én megjelent a kéményseprő-ipari tevékenység új szabályozása, a évi CCXI. törvény. Az új törvény átmeneti rendelkezései december 28-án, míg a fennmaradó változásai július 1-től lépnek hatályba. Egyúttal július 1-től hatályát veszti a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi XC. törvény. Az alábbiakban összefoglaljuk a jelenleg hatályos és az új szabályozás közötti alapvető különbségeket. A fogalmakban bekövetkezett változások XC: égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezés tűzterében keletkezett égésterméket a szabadba vezeti CCXI: égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a szabadba vezetheti; XC: használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták CCXI: használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, valamint a lezárás megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított dokumentum igazolja; 7

8 2012. XC: ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy, ennek hiányában a tulajdonos CCXI: ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy, ennek hiányában vagy ha a használó személye nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosa; XC: sormunka: az a külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres időközönként végzett közszolgáltatás, amelynek díját további kiszállási díj nem terheli CCXI: sormunka: külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres időközönként végzett kéményseprő-ipari tevékenység; ac) az ab) alpont alá nem tartozó társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, valamint b) a kéményseprő-ipari szolgáltató az a) pontban foglaltakon kívüli ingatlanok esetében látja el. A évi XC. törvény alapján kötött július 1-én hatályban lévő közszolgáltatási szerződés esetében a helyi önkormányzat július 22-ig eldönti, hogy a) továbbra is biztosítja a közszolgáltatást (a közszolgáltatási szerződés lejártáig), vagy b) a közszolgáltatást július 1-től nem biztosítja és a közszolgáltatási szerződést felmondja és a kéményseprő-ipari tevékenységet a továbbiakban kéményseprő-ipari szerv, illetve kéményseprő ipari szolgáltató látja el. Új fogalmak: Használatban lévő égéstermék-elvezető Időlegesen használt ingatlan Kéményseprő-ipari szolgáltató Légtér-összeköttetés Nyitott égésterű tüzelőberendezés Önálló rendeltetési egység Összekötő elem Módosulnak a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátókra vonatkozó szabályok! XC: A közszolgáltatás biztosítása a megye egész területén a megyeszékhely önkormányzata, a fővárosban a fővárosi önkormányzat kötelező feladata. Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatást általa alapított költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet, nonprofit szervezet és egyéb szervezet vagy pályázaton nyertes gazdálkodó szervezet útján látja el. A közszolgáltató az ellátásért felelős önkormányzattal közszolgáltatási szerződést köt CCXI: A kéményseprő-ipari tevékenységet a) a Kormány által kijelölt szervezet (kéményseprőipari szerv) közfeladatként aa) a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, ab) a kizárólag az aa) alpont szerinti ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van, A kéményseprő-ipari tevékenység szabályozásában tehát elhatárolásra kerül az állami szerv és a piaci szolgáltatók feladatvégzése az ingatlanok használati célja és tulajdonosi köre szerint, valamint különbséget tesz a sormunkában, illetve a sormunkán kívül megrendelésre végzendő feladatok között. Egyidejűleg rögzítésre került, hogy a kéményseprőipari ellátásért mely esetekben kell költségtérítést, illetve díjat fizetni. Változnak a sormunka szabályai! XC: Nem tartozik a közszolgáltatás körébe az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő eleme vagy annak bekötőnyílása, valamint a használaton kívüli égéstermék-elvezető CCXI: Nem tartozik a kéményseprő-ipari tevékenység körébe az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő eleme vagy annak bekötőnyílása, a használaton kívüli égéstermék-elvezető, valamint az az égéstermék-elvezető, amelynek elhelyezésére szolgáló épületrészt, épületet jogerős hatósági döntéssel lezártak vagy életveszélyesnek nyilvánítottak CCXI: Sormunka keretében el kell végezni az eddigieken túlmenően az összekötő elem ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását, valamint a gáztüzelő-berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály szerinti megtörténtének ellenőrzését. 8

9 2012. XC: megrendelésre: az időlegesen használt ingatlanok esetében az ingatlan tulajdonosának megrendelésére CCXI: megrendelésre: az ingatlan használójának felróható okból elmaradt, sormunkában meghatározott feladatokat; az időszakos ellenőrzések között esetileg felmerülő, sormunkában meghatározott feladatokat; a csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetését; a közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének ellenőrzését, tisztítását; a cm² feletti járat keresztmetszetű égéstermék-elvezető ellenőrzését, tisztítását, ha annak feltételei adottak; a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermékelvezető műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő tervfelülvizsgálatot a benyújtott tervdokumentáció alapján. A kéményseprő-ipari szerv a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, a kizárólag az előbbi ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi a kéményseprő-ipari tevékenységet. Új előírások az értesítés szabályaira! XC: Amennyiben az ingatlan használójának a jelzett időpont nem megfelelő, az első időponttól számított 30 napon belül eső második időpontot jelöl meg a közszolgáltató CCXI: Ha az ingatlan használójának a jelzett időpont nem megfelelő, a kéményseprő-ipari szerv írásban az első időponttól számított harminc napon belüli időszakra eső második időpontot jelöl meg, tájékoztatást nyújtva az ingatlan használójának felróható okból elmaradó, sormunkában meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatos ingatlanhasználói kötelezettségekről és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Az időszakos ellenőrzés második időpontban történő meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipari szerv és az ingatlan használója harmadik időpontban állapodnak meg XC: Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátása során, a szakterületét érintően, az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli, a) írásban felszólítja a használót az üzemeltetés azonnali leállítására a szabálytalanság megszüntetéséig, b) az ingatlan címének közlésével a veszély jellegétől függően haladéktalanul tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a gázelosztói engedélyest CCXI: Ha a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató a tevékenysége során a szakterületét érintően az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli, a) a helyszínen írásban felszólítja az ingatlan használóját a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére a szabálytalanság megszüntetéséig; b) az a) pont szerinti felszólítás megküldésével haladéktalanul tájékoztatja a veszély jellegétől függően a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a földgázelosztót. A kéményseprő-ipari szerv kéménytűz vagy szénmonoxid-szivárgás káreseményt követően térítésmentesen 24 órán belül jogszabályban meghatározott helyszíni műszaki vizsgálatot végez. Ennek meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipar szerv a helyszíni műszaki vizsgálatot az ingatlan használójának bejelentése alapján előre egyeztetett időpontban végzi el. A helyszíni műszaki vizsgálatot a kéményseprő-ipari szolgáltató az ingatlan használójának megrendelésére, díjfizetés ellenében végzi. Az égéstermék-elvezető jogszabályban meghatározott általános ellenőrzésénél gyakoribb sormunka keretén belüli ellenőrzésének, tisztításának szükségessége és gyakorisága az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota alapján állapítható meg. Az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapotát a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató méri fel, amelynek eredményéről az ingatlan használóját és a tűzvédelmi hatóságot értesíti. 9

10 Az új szabályozás a kéményseprő-ipari szerv számára előírja kéménytűz és szén-monoxid-szivárgás káresemény esetére a 24 órán belüli helyszíni műszaki vizsgálat kötelezettségét, valamint lehetővé teszi az égéstermék-elvezető általánosnál gyakoribb időszakos ellenőrzése és tisztítása szükségességének és gyakoriságának a kéményseprő-ipari szerv, illetve szolgáltató általi megállapítását. Módosulnak az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelezettségei és jogai! XC: Az ellátásért felelős önkormányzat által szervezett közszolgáltatást az ingatlan használója köteles igénybe venni, ha a) olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely a hozzá tartozó vagy a hozzá csatlakoztatott égéstermékelvezetővel van felszerelve, vagy ahhoz csatlakozik, vagy b) tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőt tart fenn CCXI: Az ingatlan használója köteles a kéményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari szolgáltató ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni, ha a) olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéstermék-elvezetővel van felszerelve vagy ahhoz csatlakozik vagy b) tartalék égéstermék-elvezetőt tart fenn XC: Az ingatlan használója köteles a közszolgáltató feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani, a közszolgáltatónak megadni a családi és utónevét, a lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét, meghatározott esetben az üzemeltetést azonnal befejezni és haladéktalanul intézkedni a szabálytalanság megszüntetésére, a szabálytalanságokat legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni, a második időponttól számított 30 napon belül a közszolgáltatást külön egyeztetést követően igénybe venni, amennyiben a közszolgáltató a második időpontban sem tudta a közszolgáltatást ellátni. a közszolgáltatásért járó díjat megfizetni CCXI: Az ingatlan használója köteles a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani; a kéményseprő-ipari szervnek a tevékenysége során megadni a családi és utónevét, a lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét, az ingatlan címadatait, valamint a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát; a kéményseprő-ipari szolgáltatónak a tevékenysége során az ingatlan címadatait megadni; meghatározott esetben a tüzelőberendezés és az égés termék-elvezető üzemeltetését azonnal szüneteltetni; a szabálytalanságokat legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni; a második időponttól számított harminc napon belül a kéményseprő-ipari szerv tevékenységét külön egyeztetést követően igénybe venni, ha a kéményseprő-ipari szerv a második időpontban sem tudta az időszakos ellenőrzést elvégezni; jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezés működőképességét biztosítani, tisztítását, karbantartását elvégezni, kalibrálását előírás szerinti gyakorisággal, annak hiányában legalább ötévente elvégeztetni, valamint a műszaki élettartam lejártát követően a szén-monoxid-érzékelő berendezést cserélni; a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezés vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelőségét igazoló dokumentumokat, a szén-monoxid-érzékelő berendezés leszereléséig és használaton kívül helyezéséig megőrizni, és a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során rendelkezésre bocsátani; a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenységét igénybe venni; a kéményseprő-ipari tevékenységért meghatározott esetben díjat és költségtérítést fizetni XC: Az ingatlan tulajdonosa köteles a meghatározott műszaki vizsgálatokat megrendelni, személyes adatait a közszolgáltatónak írásban, igazolható módon bejelenteni, a közszolgáltatásért járó díjat megfizetni, a használó számára meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodni, ha az ingatlan használója azt az előírt határidőn belül nem teszi meg. 10

11 2015. CCXI: Az ingatlan tulajdonosa köteles a használó számára meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodni, ha az ingatlan használója azt az előírt határidőben nem teszi meg. Módosulnak a szén-monoxid érzékelőkkel kapcsolatos rendelkezések! XC: A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló, a vendégéjszaka eltöltésére használt, a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxidérzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére köteles, amennyiben a tüzelőberendezés közösségi térben vagy vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben van CCXI: A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló; b) a vendégéjszaka eltöltésére használt; c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló; d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló; e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére köteles, ha a tüzelőberendezés közös ségi térben vagy azzal légtér-összeköttetésben lévő helyiségben van XC: A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt, új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeztek el CCXI: A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeztek el. A jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szénmonoxid-érzékelő berendezésnek a megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során igazolni kell. Ha a szén-monoxid-érzékelő berendezés megfelelőségének igazolása nem történik meg, erről a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató értesíti az illetékes piacfelügyeleti hatóságot, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét. Módosulnak a hatósági felügyelettel kapcsolatos rendelkezések! XC: A tűzvédelmi hatóság folyamatosan vizsgálja a közszolgáltatás minimális szakmai, személyi és tárgyi feltételeit, a közszolgáltató tevékenységét, eljár a hatáskörébe tartozó, élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén, eljár az ingatlan használója, tulajdonosa megkeresése alapján a panasz eljárás eredménytelensége esetén, a közszolgáltatói tevékenységére vonatkozó szabályokat megszegő közszolgáltatóval szemben legalább forint, legfeljebb forint összegű bírságot szabhat ki, eljár az ingatlan tulajdonosával szemben a meghatározott kötelezettségek nem teljesítése esetén, az ingatlan tulajdonosával szemben legalább 5000 forint, legfeljebb forint összegű bírságot szabhat ki. eljár az égéstermék-elvezető szakszerűségét igazoló szakmai nyilatkozatok kiadására vonatkozó vitás ügyek esetében, felülvizsgálja felügyeleti szervként a panaszos által vitatott, a közszolgáltató által kiadott szakmai nyilatkozatok tartalmát. 11

12 2015. CCXI: A tűzvédelmi hatóság eljár a meghatározott élet- és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetében; eljár az ingatlan használója, tulajdonosa panaszának fennmaradása esetén; eljár a kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályokat megszegő kéményseprő-ipari szolgáltatóval szemben, amely során legfeljebb egymillióötszázezer forint összegű bírságot szabhat ki, a tevékenység végzésétől jogszabályban meghatározott esetekben és időtartamban eltiltja; eljár az ingatlan tulajdonosával szemben a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatban meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén, és legfeljebb harmincezer forint összegű bírságot szabhat ki; eljár a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított, a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó dokumentum kiadására vonatkozó vitás ügyekben, felülvizsgálja tartalmát; kérelemre felülvizsgálja és megváltoztathatja az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota kéményseprő-ipari szolgáltató általi felmérésének tartalmát; vizsgálja a kéményseprő-ipari szolgáltatónál a kéményseprő-ipari tevékenység szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek fennállását, a kéményseprő ipari szolgáltató tevékenységét. Hatályba léptető és átmeneti szabályok CCXI: a évi XC. törvény alapján kötött közszolgáltatási szerződés időbeli hatályát meghosszabbítani vagy ahelyett új közszolgáltatási szerződést kötni nem lehet; a közszolgáltatási szerződés megszüntethető rendes felmondással, közös megegyezéssel, valamint rendkívüli felmondással; nem kell a közszolgáltatási szerződést módosítani, ha úgy szűnik meg a közszolgáltatási szerződés, hogy annak alapján július 1-jét követően a közszolgáltató nem nyújt közszolgáltatást; a kéményseprő-ipari szerv december 28-tól nyilatkoztathatja az ingatlan használóját a helyszínen az ingatlan tulajdoni viszonyairól, gazdálkodó szervezet székhely, telephely, fióktelep bejegyzéseiről, az égéstermék-elvezetők társasházi osztatlan közös tulajdoni viszonyairól, társasházi, lakásszövetkezeti helyzetről, valamint a családi és utónév, a lakóhely, tartózkodási és értesítési hely, az ingatlan címe, a gazdálkodó szervezet neve, székhelye, telephelye, fióktelepe, képviselőjének neve, cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám adatairól. Felhatalmazó rendelkezések XC: Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a közszolgáltató által az égéstermék-elvezető állapotának időszakos ellenőrzése, műszaki felülvizsgálata, tisztítása során észlelt, az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének minősülő szabálytalanságok körét, az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok megjelölését, a kötelező értesítés eseteit, valamint a kötelező értesítés eljárási szabályait; a közszolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható bírságnál enyhébb jogkövetkezmények körét, valamint a bírság és az egyéb jogkövetkezmények megállapításának elveit és az eljárás rendjét; a közszolgáltatási díj megállapításának elveit és a díj legalacsonyabb és legmagasabb mértékét; a vitás ügyek rendezésének, illetve a felülvizsgálat részletes eljárási szabályait CCXI: Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó kéményseprő-ipari szervet, valamint a kéményseprő-ipari szakkérdésben eljáró első és másodfokú tűzvédelmi hatóságot; a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenysége során észlelt, az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének minősülő szabálytalanságok körét, az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok megjelölését, a kötelező értesítés eseteit, valamint a kötelező értesítés eljárási szabályait; a kéményseprő-ipari szolgáltatóval és ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható bírságon kívüli egyéb jogkövetkezmények körét, valamint a bírság és az egyéb jogkövetkezmények megállapításának elveit és az eljárás rendjét; a tűzvédelmi hatósági feladatok részletes eljárási szabályait; a kéményseprő-ipari szervnek, kéményseprőipari szolgáltatónak az ingatlan tulajdonosa, használója értesítésével összefüggő feladatait; a szén-monoxid-érzékelő berendezésekkel összefüggő piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó 12

13 szervet, valamint a szén-monoxid-érzékelő berendezéssel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági eljárások részletes szabályait XC: Felhatalmazást kap a településüzemeltetésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a meghatározott feladatok szakmai követelményeit, módszereit, az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatokat és azok szakmai követelményeit, a közszolgáltatás ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket, az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések közszolgáltatáshoz szükséges műszaki adatait, a közszolgáltatás végzéséhez szükséges formanyomtatványokat, azok tartalmi követelményeit, és a kitöltésükre, selejtezésükre vonatkozó szabályokat, a közszolgáltatás ellátásának rendjét, gyakoriságát, az ingatlan tulajdonosára és használójára vonatkozó, a közszolgáltató meghatározott feladatainak ellátását biztosító feltételeket, a közszolgáltatási díjak meghatározásának a közszolgáltatási feladatok tartalmától függő, részletes szabályait, a közszolgáltatásról készített éves statisztikai adatlap tartalmi követelményeit, az új közszolgáltatói feladatok bevezetésének ütemezését, a közszolgáltatást ellátó szakmunkás szakmai továbbképzésére vonatkozó szabályokat, a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményeket CCXI: Felhatalmazást kap a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a meghatározott feladatok végzésének szakmai, tárgyi követelményeit, módszereit és a feladatvégzés eljárási rendjét; az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos szakmai, műszaki követelményeket; a kéményseprő-ipari szerv tevékenységéért fizetendő költségtérítés mértékét, a költségtérítés megfizetésének módját; a kéményseprő-ipari tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét; az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések kéményseprő-ipari tevékenység ellátásához szükséges nyilvántartásának tartalmi elemeit; a kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szükséges formanyomtatványokat, azok tartalmi követelményeit, és a kitöltésükre, selejtezésükre vonatkozó szabályokat; a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának rendjét, az égéstermék-elvezető általános ellenőrzésének gyakoriságát, valamint az általánostól eltérő ellenőrzési gyakoriság feltételeit, a kéményseprőipari tevékenység ellátásához szükséges szakmai feltételeket, valamint a panaszkezelés részletes szabályait, továbbá az ingatlan használójával való kapcsolattartás módját, ideértve az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét is; az ingatlan tulajdonosának és használójának a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató meghatározott feladatainak ellátását biztosító kötelezettségeit; a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó szakmunkás szakmai képzésére, továbbképzésére vonatkozó szabályokat; a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményeket, az ilyen szén-monoxid-érzékelő berendezés megfelelőségének igazolására, hatósági ellenőrzésére vonatkozó szabályokat; a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló statisztikai adatlap tartalmi követelményeit; az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos hatósági eljárások szabályait; a kéményseprő-ipari szolgáltató kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szükséges szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket, valamint a nyilvántartásba vétel eljárási rendjét és az ahhoz szolgáltatandó adatok körét és módját; a kéményseprő-ipari szolgáltatótól való megrendelésre vonatkozó szabályokat; a kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató közötti, a tevékenység ellátásához szükséges adatok és dokumentumok átadásának rendjét XC: Felhatalmazást kap az ellátásért felelős önkormányzat, hogy a közszolgáltatással kapcsolatban rendeletben állapítsa meg a) a közszolgáltatás díját a fogyasztóvédelmi hatóság és a szakmai érdekképviseletek véleményének kikérésével, b) a közszolgáltatás helyi ellátásának, igénybevételének részletes szabályait, c) a közszolgáltatást végző közszolgáltató megnevezését. 13

14 Szabványhírek decemberben az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg: MSZ EN :2015 A tűzveszélyesség vizsgálata rész: Vizsgálólángok. Vizsgálati módszerek 500 W-os lánggal (IEC :2015) az MSZ EN :2000 és az MSZ EN :1999/A1:2003 helyett MSZ EN 771-1:2011+A1:2015 Falazóelemek követelményei. 1. rész: Égetett agyag falazóelemek az MSZ EN 771-1:2011 helyett, amely azonban ig még érvényes MSZ EN 771-2:2011+A1:2015 Falazóelemek követelményei. 2. rész: Mészhomok falazóelemek az MSZ EN 771-2:2011 helyett, amely azonban ig még érvényes MSZ EN 771-4:2011+A1:2015 Falazóelemek követelményei. 4. rész: Pórusbeton falazóelemek az MSZ EN 771-4:2011 helyett, amely azonban ig még érvényes Korábban idegen nyelven bevezetett szabvány magyar nyelvű változatának megjelenéséről: Az európai és/vagy nemzetközi szabványokat korábban jóváhagyó közleménnyel bevezető, angol nyelvű magyar nemzeti szabványok közül a következőnek jelent meg a magyar nyelvű változata: MSZ EN :2007 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 3. rész: Daruk és más gépek hatásai az MSZ ENV :1999 helyett ( ) Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, első szám, január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: M. C. Direct Kft.