Tartalom. Köszöntő. øtinfo február 1. Köszöntõ

Átírás

1 Köszöntő Köszöntõ Tartalom Kedves Olvasók! Az utolsó téli hónap is melyet a népi kalendáriumban Böjtelő havaként és Jégbontó havaként szoktak emlegetni bővelkedett eseményekben, valamint gőzerővel folytatódnak a tanfolyamok és vizsgák Intézetünk falai között. Továbbá a szakmai rendezvények is egyre sűrűbben követik egymást. A 21. alkalommal megrendezett Munkakultúra Szakképzési modellek Országos konferenciáról részletes tájékoztatót olvashatnak a Szakképzés rovatban, valamint ugyanitt találják a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság Főigazgató-helyettesének kezdeményezésére a Módszertani Főosztály Elemző-Stratégiai Osztály munkatársai által készített elemzést, mely egy átfogó képet ad a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények szakápolói és szakasszisztensi humán-erőforrás ellátottságról. Az aktuális híreink közül ki kell emelni az új továbbképzési rendszerből adódó legfontosabb változások összefoglalását, melyet az egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó továbbképzési rendszer változásairól szóló cikk (2012/1 szám.) folytatásaként közlünk. Februári számunkban a továbbképzések minősítési rendszeréről, a benyújtás és elbírálás folyamatáról adunk lényegi áttekintést. Jelen számunkban ahogy azt ígértük folytatjuk a migráció kérdéskörét, azzal a fogalomtárral, mellyel a januári számban is próbáltunk segítséget nyújtani az e témában érdekelt olvasók számára. Számos helyzet, körülmény nehezítheti a bevándorlók eredményes beilleszkedését, ezért intézetünk nemcsak bevándorlókat segítő projektjeivel, hanem valamennyi dolgozónak szóló rovatával kívánja segíteni a közös munkát, tanulást és tanítást. A fogalomtár mellett bemutatjuk a SIMIGRA projekt keretén belül megjelenő kiadványsorozat első részét, mely Befogadó Egészségügy I. címmel látott napvilágot. A kiadványról bővebben a Könyvajánló rovatban olvashatnak. Továbbra se hagyják figyelmen kívül környezetvédelemről szóló rovatunkat, hiszen környezeti egészség nélkül nincs se társadalmi, se egyéni egészségünk, valamint éljenek a pályázatok adta lehetőségekkel. A továbbképzések minősítési rendszeréről, a benyújtás és elbírálás folyamatáról 2 Csökken a kórházak adósságállománya 4 Egységes gondolkodás az egészségügyi struktúra-átalakításról 4 További 27 milliárd forint támogatás az egészségügynek 4 Munkakultúra 5 Képzési szükségletek felmérése az egészségügyi struktúraátalakításhoz kapcsolódóan 7 Vizsgák képalkotó szakon 11 Túlsúly szeretne súlyfeleslegétől megszabadulni? 12 Alapfogalmak a migráció témaköréhez 2. rész 14 Könyvajánló 16 Egészségügyi és környezeti problémák az e-hulladékok miatt 18 Massage Is Promising for Muscle Recovery: Researchers Find 10 Minutes Reduces Inflammation 19 Pályázatok 20 Reméljük, ezúttal is hasznos és tanulságos cikkeket találnak lapunkban, amelyhez kellemes időtöltést kívánunk minden kedves Olvasónak! Az øtinfo szerkesztősége øtinfo február 1

2 Aktuális hírek A továbbképzések minősítési rendszeréről, a benyújtás és elbírálás folyamatáról Az øtinfo évi 1. számban ígérteknek megfelelően folytatjuk az új továbbképzési rendszerből adódó legfontosabb változások összefoglalását. Most a továbbképzések minősítési rendszeréről, a benyújtás és elbírálás folyamatáról adunk lényegi áttekintést. A január 1-jétől hatályos az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet alapján a továbbképzési időszak teljesítéséhez az egészségügyi szakdolgozónak kötelező szakmacsoportos elméleti, szabadon választható elméleti, és gyakorlati továbbképzési formákban kell részt vennie. A továbbképzési időszak alatt a szakképesítésének (szakképesítéseinek) megfelelő szakmacsoportonként összesen 150 pontot kell teljesítenie. Az új elemként megjelenő kötelező szakmacsoportos továbbképzésekről, szervezésük meghatározott szempontjairól előző számunkban részletes tájékoztatást adtunk. Az egészségügyi szakdolgozók kötelező szakmacsoportos továbbképzését a felsőoktatási intézmények orvos- vagy egészségtudományi karai és a GYEMSZI végzi. A szakmacsoportos továbbképzések lefolytatását akkreditáció útján jogosultságot szerzett egészségügyi intézmények, valamint az iskolarendszerű egészségügyi szakképzést folytató intézmények azokban a szakmacsoportokban végezhetik, amelyekben képzést is szerveznek. A kötelező szakmacsoportos továbbképzés szervezésére való jogosultság megszerzésére irányuló Pályázati felhívás és a pályázatok benyújtásához szükséges elektronikus űrlap a GYEMSZI ETI honlapján jelenik meg. A pályázatokat elektronikusan a tovabbkepzespalyazat@gyemszi.hu címre és postai úton két példányban cégszerű aláírással a GYEMSZI ETI Főigazgatóság címére várjuk: 1085 Budapest, Horánszky u. 15. minden év március 31-ig és október 30-ig. A szervezésre való jogosultság odaítéléséről a Bizottság javaslatára a miniszter évente két alkalommal, május 31-ig és december 31-ig dönt. A nyertes intézmények névsorát a miniszter a minisztérium honlapján és a GYEMSZI a saját honlapján teszi közzé. A kötelező szakmacsoportos továbbképzések lefolytatására való jogosultság meghatározott időtartamra, de legfeljebb 5 évre szól. A továbbképzés szervezője köteles a továbbképzési programját az oktatási évhez igazodóan, az érintettek számára hozzáférhető formában közzétenni január 1-jét követően, az eddig ismert és alkalmazott továbbképzési formák szabadon választható elméleti továbbképzésnek minősülnek. Ezek az alábbi továbbképzési formák [a) e)] betűvel jelölve: a) elméleti továbbképzési tanfolyam, b) munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzés, c) szakmai célú tanulmányút, d) az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység, e) az adott szakképesítésnek megfelelő szakmai vizsga jellemző írásbeli feladatsorának, legalább 75%-os eredménnyel történő megoldása. Az a) típusú elméleti továbbképzési tanfolyamok minősítését továbbra is az ESZTT, az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Bizottság útján felkért szakértők közreműködésével végzi. Az elméleti továbbképzési tanfolyam pontértékének elismerése akkor lehetséges, ha azon legalább 5 előadás hangzik el, vagy legalább 5 tananyagegység feldolgozásával távoktatási formában valósul meg. Adható továbbképzési pontok száma: pont. A minősítési kérelem benyújtásához szükséges digitális nyomtatványok, melyek tartalmazzák a minősítés szempontjait is honlapunkról letölthetőek ( Az elektronikus úton kitöltött űrlapokat a GYEM- SZI ETI Főigazgatóság, Továbbképzési és Szervezési Főosztályára szükséges elküldeni az esztb@gyemszi.hu címre és papír alapon, cégszerű aláírással a 1444 Budapest, Pf.: 270. levelezési címre. A minősítéshez szükséges adatokat a továbbképzés szervezője a továbbképzés időpontját legalább két hónappal megelőzően jelentheti be a Bizottságnak a GYEMSZI ETI honlapjáról letöltött digitális űrlapok segítségével. A minősítést követően a továbbképzés szervezője jogosult a rendezvényét minősített továbbképzésként hirdetni és a minősítéstől számított 2 évig minősített továbbképzésként megszervezni. A pontérték meghatározásának alapjául szolgáló dokumentumokat a továbbképzést szervező a pont- 2 øtinfo február

3 Aktuális hírek érték megállapításától számított 10 évig köteles megőrizni. Fontos változást jelent, hogy a továbbképzés szervezőjének legkésőbb a továbbképzést követő 15. napon a programon való részvételért járó pontértékről aláírásával ellátott igazolást kell adnia a résztvevőnek. A fent megnevezett c) d) e) típusú továbbképzések vonatkozásában a GYEMSZI állítja ki az igazolást az egészségügyi szakdolgozó által megszerzett továbbképzési pontokról. Az igazolásnak tartalmaznia kell a rendeletben felsorolt alábbi adatokat: a résztvevő természetes személyazonosító adatait, a működési (ennek hiányában az alapnyilvántartási) számát, szakképesítését (szakképesítéseit), a továbbképzés szervezőjének nevét, a továbbképzés helyét, idejét, címét, nyilvántartási számát és típusát (kötelező, szabadon válaszható), a továbbképzés teljesítésével megszerzett pontértéket. A b) típusú munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzési forma esetén a továbbképzés szervezője juttatja el a minősítéshez szükséges adatokat a GYEMSZI-hez; a c) d) típusú egyéni továbbképzési formák minősítéshez szükséges adatokat az egészségügyi szakdolgozó. A munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzési tevékenység esetén, a továbbképzés pontértékének elismerése akkor lehetséges, ha a munkahely vagy szervezeti egysége egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés végzésére akkreditált, és a továbbképzésen egészségtudományi területen tudományos fokozattal rendelkező személy, az ápolási igazgató, vagy az intézeti szakoktató üléselnökként, illetve előadóként részt vesz. A c) típusú szakmai célú tanulmányút pontértékének elismerése akkor lehetséges, ha a továbbképzés a szakmai képzés biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező felsőoktatási intézményben, illetve oktató vagy gyakorló egészségügyi szolgáltatónál történik, és a továbbképzésről kiállított írásos igazolás annak tematikáját is tartalmazza. Amennyiben az egészségügyi szakdolgozó a szabadon választható elméleti pontjait az adott szakképesítésnek megfelelő szakmai vizsga jellemző írásbeli feladatsorának legalább 75%-os eredménnyel történő megoldásával kívánja megszerezni vizsgázási szándékát a GYEMSZI számára szükséges bejelentenie. A GYEMSZI a vizsgát lebonyolítja és tájékoztatja a jelentkezőt a vizsga helyéről és időpontjáról. A feladatlap kitöltésére a szakmai vizsgákhoz kapcsolódóan, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló jogszabályban meghatározott időszakban van mód. Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a szabadon választható fentebb felsorolt b) c) d) e) típusú elméleti továbbképzések minősítése utólag történik (meghatározott pontértéküket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza). A minősítési kérelem benyújtásához szükséges elektronikus nyomtatványok a elérési útvonalon tölthetőek le. A kitöltött űrlapokat szintén a GYEMSZI ETI Főigazgatóság, Továbbképzési és Szervezési Főosztálya fogadja elektronikusan az esztb@gyemszi.hu címen és papír alapon a 1444 Budapest, Pf.: 270. levelezési címen. Fontos megemlíteni, hogy az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet hatályba lépését megelőzően pontértékeléssel ellátott és az egészségügyi szakdolgozó által december 31-ig teljesített tanfolyamok pontértéke, a rendelet szerinti kötelező szakmacsoportos továbbképzés keretében megszerzett pontként kerül beszámításra. Reméljük, hogy a fenti összefoglaló sorokban segítséget tudtunk nyújtani az új továbbképzési rendeletben meghatározott elméleti továbbképzések minősítésre történő benyújtásához. Tóth Zsuzsanna, GYEMSZI ETI FELHÍVÁS øtinfo Olvasói elégedettségmérés Az øtinfo szerkesztőbizottsága ebben az évben is felmérést végez Olvasói között. Kérjük, legyenek segítségünkre, hiszen az Önök véleménye és jobbító szándéka, nagyban hozzá járul ahhoz, hogy a GYEMSZI ETI információs lapját a 2012-es évben is hasznos tartalommal és aktualitással megtöltve adjuk ki! januártól a kérdőívet megtalálják honlapunkon ( Az øtinfo szerkesztőbizottsága øtinfo február 3

4 Csökken a kórházak adósságállománya A sajtóban több helyen megjelent hírekkel ellentétben, amelyek szerint akár 70 milliárd forint is lehet a hazai kórházak lejárt adósságállománya, folyamatosan csökken a kórházak adóssága, a kifizetések megkezdődtek III. negyedévében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságának öszszesített adatai szerint a kórházak lejárt szállítói tartozása 43,3 milliárd forint volt december végén több, az egészségügyi humánerőforrás helyzet javítását célzó pénzösszeg mellett a kasszasöprés révén 21 milliárd 70 millió, majd az E-alap egyenlegjavulásából 27 milliárd forint került az egészségügybe a többi között azzal a céllal, hogy az intézmények kifizessék lejárt szállítói tartozásaikat, így az adósságállomány számottevően csökkent januárban az államtitkárság egyeztetéseket kezdeményezett a beszállítókkal a tartozások rendezésének módjáról, mikéntjéről. A tartozások kifizetése pedig az említett összegekből megkezdődött. A kórházak IV. negyedévi adósságállományának felmérése jelenleg folyamatban van. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság Egységes gondolkodás az egészségügyi struktúra-átalakításról A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága január végén minden térséget érintő konzultáció-sorozatot kezdeményezett az egészségügyi rendszer átalakításáról. Cserháti Péter egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár országjáró körútján az integráció, illetve a funkcióváltás szempontjából elsősorban érintett fekvőbeteg intézményeket kereste fel. A megbeszélések alapját a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) által tavaly tavasszal lebonyolított kérdőíves felmérés, illetve az azt követően lefolytatott szakértői egyeztetések során kialakult javaslat adta. A konzultációk minden esetben térségi fórummal zárultak. A helyettes államtitkár Tapolca, Körmend, Csorna, Győr, Marcali, Nagyatád, Komló, Pécs, Kazincbarcika, MI- SEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ, Miskolc, Vásárosnamény, Debrecen, Kalocsa, Makó, Szeged, Kisbér, Komárom, Budapest képviselőivel egyeztetett. A megbeszéléseken az államtitkárság munkatársai mellett részt vettek a GYEMSZI, illetve az érintett új Pár szóban Térségi Egészségszervezési Központ (TESZK) vezetői, az adott kórház fenntartója, igazgatója és gazdasági vezetője (menedzsmentje), a fórumokon pedig a térség politikai vezetői, továbbá az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) valamint az Országos Mentőszolgálat térségi vezetői is. A tárgyalásokon világossá vált, hogy a biztonságos és jó minőségű fekvőbeteg ellátást a jövőben megyei-térségi együttműködések formájában lehet megszervezni. Ez a szemlélet számos helyen már most is jellemző, ahol bizonyos aktív ellátásokat pl. a diagnosztikai vagy szakember hiányában a szomszédos kórház segítségével biztosítanak. Az egynapos sebészet, a nappali és a kúraszerű ellátások fontossága is nagy hangsúlyt kapott, mivel ezeket is a térségi együttműködésben lehet a legjobban megszervezni. A megbeszéléseken ugyanakkor a sürgősségi ellátás helyben való megtartásához szükséges lépésekről is szó esett. A fekvőbeteg struktúra május 1-jéig megvalósuló változása mellett a partnerek érintették az ezzel összefüggő, hosszabb távú intézményi fejlesztési elképzeléseket is. Ennek érdekében hamarosan ismét intenzív egyeztetésre lesz szükség, mivel várható az Új Széchenyi Terv részét képező, még hátralévő ágazati pályázatok kiírása. Az egyeztetések eredményeként született, a szolgáltatók új fekvőbeteg területi ellátási kötelezettségére, illetve kapacitására vonatkozó felosztási javaslatát a GYEMSZI átadja az ágazati vezetésnek, illetve az OTHnak. A hivatal ennek megfelelően legkésőbb március 31-ig elkészíti az ezekre vonatkozó határozatokat és működési engedélyeket. A szolgáltatók április 18-ig nyilatkozhatnak arról, hogy megfelelnek-e a szakmai minimum feltételeknek, ezt követően pedig további négy hónap alatt gondoskodhatnak azok biztosításáról. Az OEP április 30-ig köti meg az új finanszírozási szerződéseket a szolgáltatókkal. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság További 27 milliárd forint támogatás az egészségügynek A kormány december 28.-ai döntése alapján 27 milliárd forintos konszolidációs támogatásban részesülnek az egészségügyi szolgáltatók a lejárt szállítói tartozásaik csökkentése érdekében. A támogatás szétosztása a november 1. és október 31. közötti időszakban lejelentett és elfogadott teljesítmények alapján történik. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az egyes szolgáltatók felé december 30-ig utalványozta a meghatározott összeget, melynek jogszerű felhasz- 4 øtinfo február

5 Pár szóban nálását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal június 30-ig ellenőrizni fogja. A konszolidációs támogatás kifizetése mellett a kormány összesen 1,5 milliárd forinttal megemelte a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz-támogatás kiadási oldalát is ahhoz, hogy a gyógyszertárak részére az idei kifizetések maradéktalanul megtörténjenek. Az ágazati vezetés a fenti döntések nyomán január elején egyeztetéseket indított az adósság-konszolidáció folyamatáról a szakmai szervezetekkel és a meghatározó ágazati beszállítókkal. A NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága a december hónapban történt kifizetésekkel a frontvonalban dolgozó alkalmazottaknak juttatott 5,6 milliárd forinttal, a háziorvosoknak és házi gyermekorvosoknak juttatott 3,5 milliárd forinttal, egészségügy különböző területeire visszaforgatott 1 milliárd forinttal, a kasszasöprésből megmaradt több mint 21 milliárd forinttal és a mostani szállítói tartozások csökkentésére fordított 27 milliárd forinttal is az intézmények stabilizációjára, a dolgozók megtartására, a munkakörülmények javítására törekszik. A kormányzati döntések és egyeztetések lehetőséget adnak arra, hogy az ellátórendszer 2012-ben is fenntartható legyen és már az év elején megindulhassanak azok a tárgyalások, amelyek révén az ágazat jóval kedvezőbb pozíciójának előnyeit az ott dolgozók számára is biztosítani tudják. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság Szakképzés Munkakultúra Szakképzési modellek 21. alkalommal került megrendezésre a Munkakultúra- Szakképzési modellek Országos konferencia február között Hajdúszoboszlón az Oktáv Ráció Oktató és Szolgáltató Kft. szervezésével. Az első előadást a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Dr. Czomba Sándor plenáris ülés formájában tartotta, melynek témája a foglalkoztatáspolitika és a szakképzés összefüggései volt. Államtitkár úr ismertette a foglalkoztatáspolitika aktuális kihívásait, melyek szerint a gazdasági növekedés feltétele a foglalkoztatás bővítésének, kihasználatlan a hazai humán-erőforrásban rejlő növekedési potenciál, ezért a legfontosabb prioritások a következők: munkára ösztönzés erősítése, gazdasági aktivitás emelése, képzési szerkezet átalakítása (duális szakképzés előtérbe helyezése), munkapiaci rugalmasság javítása, munkateljesítmények növelése. Természetesen elhangzottak a szakképzés területét érintő mélyreható változások átalakításának indokai, melyek hatással voltak a szakmaszerkezetekre, gyakorlatorientáltabb képzések megvalósítására és gazdasági igényeknek megfelelő tartalmi és minőségi változtatást eredményeztek. Célul tűzték ki az átlátható, hatékony működést, a bemeneteli követelmények minden szinten történő érvényesítését, a társadalmi felzárkózás lehetőségének megteremtését mindenki számára, minőségi javulás biztosítását a képzésekben. A szakképzési rendszer átalakítása mellett a szakképzési hozzájárulásban is változtatások történtek, melynek főbb elemei: adminisztrációs terhek csökkentése, költségnemenkénti elszámolás és visszaigénylés helyett, differenciált normatíva a tanulószerződés esetén. Új elem, hogy a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható, a TISZK-eknek (térségi integrált szakképző központok) átadható fejlesztési támogatás rendszerét a decentralizált keretből pályázati úton nyújtott támogatás rendszere váltja fel. Nem utolsó sorban a felnőttképzési rendszer megújításának céljai is ismertetésre kerültek, ahol szintén fő elv az egyszerűbb, átláthatóbb, ellenőrizhető szabályozás, a munkaerőpiac igényeit kielégítő támogatott képzések szabályozása, a minőségi tudás biztosítása is. Ezt követően Dr. Odrobina László főosztályvezető úr (Nemzetgazdasági Minisztérium) ismertette A szakképzés újraszabályozása című előadását, melyben áttekintést kaphattunk a jogszabályváltozásokról, tervekről-célokról pályázati lehetőségekről. Részletes tájékoztatást kaphattunk azon jogszabályokról, melyek a szakképzés újraszabályozását határozzák meg: évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (új Szht.) Elsődleges cél a gazdálkodói szerepvállalás ösztönzése a duális szakképzésben. Főbb elemei: az adózás rendjéről szóló törvény eljárási rendjébe illesztve, kevesebb adminisztráció, differenciált, szakmacsoporthoz igazodó normatív (ft/fő/ év) elszámolható költség a gyakorlati képzés után. 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról. A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett képzésre øtinfo február 5

6 Szakképzés fordított költségeihez az állam e rendeletben meghatározott módon járul hozzá. A szakmacsoportos súlyszorzók a rendelet 1. mellékletében találhatóak. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmacsoport Sorszáma Megnevezése 1. Egészségügy 0,9933 Szakmacsoportos súlyszorzó évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A törvényről egy értelmezést segítő tájékoztatót készítenek a Nemzetgazdasági Minisztériumban, melyet elérhetővé kívánnak tenni a szakképzésben érintettek számára. Felhívta figyelmünket a Főosztályvezető úr a szakképzési törvény négyszeres hatályba lépésére, az időpontok kiemelésével. Az átalakítás területei: már az első évfolyamtól szakmai elméleti és gyakorlati oktatás történik a duális képzés erősítésével számos tanulási út, felzárkóztatási HÍD program tanulószerződés újraszabályozása TISZK rendszerek átalakítása Szintén az első nap előadója volt Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes asszony, aki az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére meghatározott feladatokról tartott beszámolót. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv kijelölését a 323/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szabályozza a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési Igazgatóság (továbbiakban: NMH SZFI) feladatköreit is. Kiemelten ismertetésre kerültek azon feladatok, melyeket a Szakképzési törvény az NMH SZFI hatáskörébe utalt. Többek között: A térségi integrált szakképző központok nyilvántartása A szakmai vizsgabizottság elnökének és tagjainak megbízása Évente kettő alkalommal fogadja a vizsgaelnöki névjegyzékre a javaslatot A vizsgán született és elektronikusan kiállított törzslapok fogadása A szakértői névjegyzéket az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezeti Ezt követően Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke számolt be a MKIK szakképzésben és felnőttképzésben betöltött szerepéről. Fő célkitűzésként említette a gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelését a tanulók gyakorlati képzésében, a szakképzés vonzerejének növelését, valamint a munka világába történő átmenet erősítését. Kiemelte az előrehozott szakmunkásképzés semmi mással nem pótolható jelentőségét. A szakképzési törvényben adta lehetőségek tükrében ismertetésre került a WorldSkills és EuroSkills versenyek eredményessége is. Az első nap zárásaként Balla Ágnes csoportvezető (Tempus Közalapítvány) tartott beszámolót a Leonardo program és az ECVET (Európai Szakképzési és Szakoktatási Kreditrendszer) vonatkozásában. A második napon délelőtt plenáris ülés volt, míg a délután szekcióülésekkel folytatódott. A plenáris ülésen vitaindító előadások hangzottak el a délutáni szekcióülésekhez kapcsolódva, Nagy Katalin és Dr. Klész Tibor szakképzési referensek (Nemzetgazdasági Minisztérium) az új szakképzési törvény végrehajtásáról, a képzőintézmények feladatairól és a gyakorlati képzésre vonatkozó feladatokról tartották előadásukat. Ezt követően Dr. Birher Nándor felnőttképzési szakértő úr mutatta be a Felnőttképzési Szakértői Rendszer kialakítása című előadását, mely szerint szükség lenne a kialakításra a sokasodó hírek, kérdések, új akkreditációs gyakorlat miatt is. A délutáni szekcióüléseken az aktualitások részletes ismertetése zajlott. Soós László szakképzési főreferens úr (Nemzetgazdasági Minisztérium) az OKJ (Országos Képzési jegyzék), SZVK (Szakmai vizsgakövetelmények), vizsgáztatás újdonságait ismertette számunkra. Melyek ezek az újdonságok? OKJ: Egységes szintezés, nem használt kimenetek kiszűrése, széles alapozású iskolai szakképesítések, változó struktúra. SZVK: Csak szakmai követelménymodul megnevezéseket tartalmaz, komplex vizsgakövetelmények, minden szakképesítés összes szakmai követelménymodulja egyetlen rendeletbe kerül, egységes átláthatóbb (rövidebb) szvk-k, egyszerűbb értékelés. A szekcióülések után folytatódott a plenáris ülés, ahol a felmerült közérdekű kérdések kerültek megválaszolásra, valamint a szekcióvezetők által megtörtént a szekcióüléseken elhangzottak összefoglalása. A harmadik napon szakmacsoportos szekciók kerültek kialakításra. Az egészségügyi szakképzésről szóló szekciót Rauh Edit főosztályvezető asszony vezette, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviseletében. Főosztályvezető asszony ismertette az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálati koncepcióit, az új OKJ készítésébe/véleményezésébe bevontak körét és a tervezett változtatásokat. Ezen kívül az életpályamodell kialakítására tett lépéseket vázolta fel az érdeklődőknek, majd kitért az előzetes tudás beszámításának fontosságára, és egyben kérte a felsőoktatás képviseletében jelen lévő kolléga segítségét a szakképzésben megszerzett tudás felsőoktatásban történő beszámítási lehetőségeinek együttműködő fejlesztéséhez. A három nap tehát a változások ismertetéséről szólt, hiszen számos újdonság található a szakképzés területén, ami folyamatos tanácskozást von maga után. György Annamária, GYEMSZI ETI 6 øtinfo február

7 Szakképzés Képzési szükségletek felmérése az egészségügyi struktúraátalakításhoz kapcsolódóan 1. A mérésről általában A megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények konszolidációjához szükséges intézkedésekről szóló 1335/2011. (X. 13.) Korm. határozattal összhangban olyan felmérés készült, amely átfogó képet ad az intézmények szakápolói és szakasszisztensi humánerőforrás-ellátottságról. A felmérést és elemzést a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság Főigazgató-helyettesének kezdeményezésére a Módszertani Főosztály Elemző-Stratégiai Osztályának munkatársai készítették. A mérés célja A mérés célja annak felmérése volt, hogy a konszolidációban érintett intézményekben milyen mértékű szakdolgozói létszámhiány, illetve szakdolgozói szakképzési igény mutatkozik a folyamatos és biztonságos betegellátás megvalósításához. A felmérés elsősorban a ráépülő szakképesítések által betölthető munkakörökre vonatkozott. A mérés formája A méréshez olyan kérdőívet készítettünk, mely többségében zárt kérdéseket tartalmazott, és a válaszadás megkönnyítése érdekében tartalmazta valamennyi, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő ráépülő szakképesítést, valamint az OKJ előtti másodfokú szakosító képzéseket. A kérdőív hat kérdésből állt az alábbi témaköröket érintve: az intézmény diagnosztikai és terápiás részlegeinek felsorolása az intézmény szakdolgozói létszám-ellátottsága az intézmény szakképzésben részt vevő szakdolgozóinak létszáma az intézmény szakdolgozói létszámából tartósan távollévők létszáma az intézményben betöltetlen szakdolgozói státuszok száma szakképzési igények A mérésben résztvevők köre A mérésben a konszolidációban érintett megyei fenntartású önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató intézmények vettek részt. A résztvevők körét egy későbbi fordulóval az országos intézményekkel és egyetemekkel bővítettük. A mérés ideje A felmérés november 4. és december 20. között zajlott. Az értékelésbe vont kérdőívek száma A visszaérkezett és feldolgozásba vont kérdőívek száma: megyei fenntartású intézmények közül a kérdőívet 34 (telephelyeket is beleértve) intézmény töltötte ki és küldte vissza, fővárosi fenntartású intézményekből 14 kitöltött kérdőív érkezett vissza országos hatáskörű és egyetemi intézményből 6 darab kitöltött kérdőív érkezett vissza 2. A megyei és fővárosi fenntartású intézményektől beérkezett válaszok összegzése, értékelése, összehasonlítása 2.1. Az intézmények diagnosztikai és terápiás részlegei A kérdőív 1. kérdésében azt kértük, hogy a válaszadó sorolja fel, milyen diagnosztikai és terápiás részlegeket (a járóbeteg-szakellátás, a diagnosztikai háttér-, valamint a fekvőbeteg és speciális ellátás körében) működtet. A válaszadók részletezve jelezték az intézményükben jelenleg működtetett diagnosztikai és terápiás osztályokat illetve részlegeket. A felsorolás nem tartalmazza azokat az egységeket, melyek működésének finanszírozása nem az intézmény költségvetését terheli Az intézmények szakdolgozói létszámellátottsága Arra kértük a felmérésben közreműködő egészségügyi szolgáltatókat, hogy határozzák meg az intézmény szakdolgozói létszámellátottságát a betöltött munkaköröknek megfelelően, szakképesítések szerinti bontásban. Csak a ráépülő szakképesítéseket, valamint az OKJ előtti úgynevezett másodfokú szakosító képzésekhez kapcsolható munkaköröket vizsgáltuk. (1. ábra) 66% 34% OKJ-s szakképesítés OKJ elő szakképesítés 1. ábra: Az egészségügyi intézményekben foglalkoztatott szakdolgozók szakképesítésének típusa %-ban øtinfo február 7

8 Szakképzés Szakmaterületek szerinti ellátottság: Egészségügyi szakdolgozói létszámadatok (fő) Szakmaterület Fővárosi intézmények Megyei intézmények Összesen Ápolói szakmaterület 325,75 fő 1085,5 fő 1411,25 fő Egészségügyi asszisztensi szakmaterület 391 fő 991,5fő 1382,5 fő Képalkotó diagnosztikai szakmaterület 43 fő 198 fő 241 fő Műtéti szakmaterület 262,75 fő 697,75 fő 960,5 fő Laboratóriumi diagnosztikai szakmaterület 138 fő 310 fő 448 fő Egészségügyi kártevőirtó szakmaterület 1 fő 1 fő 2 fő Rehabilitációs szakmaterület 4 fő 24 fő 28 fő Összesen: 1165,5 fő 3307,75 fő 4473,25 fő 2.3. Az intézmény szakképzésben részt vevő szakdolgozóinak létszáma A kérdőív 3. kérdésével kapcsolatban arra kértük a felmérésben közreműködő intézményeket, hogy jelöljék és írják be az intézmény azon szakdolgozóinak létszámát szakképesítések szerinti bontásban, akik jelenleg szakképzésben vesznek részt. (2-3. ábra) 2. ábra: A megyei intézményekből jelenleg szakképzésben résztvevők 3. ábra: A fővárosi intézményekből jelenleg szakképzésben résztvevők 13 olyan szakképzés van, ahová minden intézménytípusból iskoláztak be szakdolgozókat: CT, MRI szakasszisztens, diabetológiai szakápoló, felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló, gyermek aneszteziológiai és intenzív szakápoló, kardiológiai és angiológiai szakasszisztens, klinikai neurofiziológiai szakasszisztens, légzőszervi szakápoló, műtéti szakaszszisztens, nefrológiai szakápoló, onkológiai szakápoló, pszichiátriai szakápoló, sugárterápiás szakasszisztens Az intézmény szakdolgozói létszámából tartósan távollevők létszáma A kérdőív 4. kérdésében arra kértük a felmérésben közreműködő intézményeket, hogy jelöljék és írják be az intézmény szakdolgozói létszámából a tartós távollévők (GYES, GYED, tartós táppénz, fizetés nélküli szabadság stb.) számát szakképesítések szerinti bontásban. A ráépülő OKJ szakképesítésekkel rendelkező szakdolgozókkal kapcsolatban megfigyelhető, hogy mind a Fővárosi Önkormányzat, mind a megyei önkormányzatok által fenntartott intézményekben ugyanazon két terület (a műtéti szakasszisztensi és az intenzív betegellátó szakápolói) esetében a legmagasabb a távolmaradók aránya. (4-5. ábra) A képzésben jelenleg résztvevők összlétszámát szakmacsoportok szerinti bontásban: Szakmacsoport fő Szakápolói képzésben résztvevők létszáma 271 Szakasszisztensi képzésben résztvevők létszáma 121 Egészségügyi gázmester képzésben résztvevők létszáma 1 Jelenleg a szakképzésben résztvevők létszáma összesen ábra: Megyei intézményekből tartósan távollévő OKJ szakképesítéssel rendelkezők 8 øtinfo február

9 Szakképzés A megyei és fővárosi egészségügyi intézmények összehasonlítása a felmérés tükrében: 5. ábra: Fővárosi intézményekből tartósan távollevők A korábbi OKJ és az OKJ előtti (másodfokú szakosító) szakképesítések esetében a megyei intézményeknél az aneszteziológiai szakasszisztens, a fővárosiak esetében pedig a műtős szakasszisztensi szakképesítés területéről maradnak a leginkább távol a GYES-en, GYED-en, tartós táppénzzen, fizetés nélküli szabadságon lévő szakdolgozók Az intézményben betöltetlen szakdolgozói álláshelyek A kérdőív 5. kérdésében azt kértük, hogy a válaszadó jelölje és írja be a betöltetlen szakdolgozói státuszok számát szakképesítések szerinti bontásban. Megyénként jelentős eltérés tapasztalható az üres egészségügyi szakdolgozói státuszok tekintetében. A legtöbb betöltetlen státusz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (43), Pest megyében (32) és Tolna megyében (28), a legkevesebb Hajdú-Bihar megyében (1), Bács-Kiskun megyében (3) és Békés megyében (3) található. Szakképzettség szerinti megoszlást vizsgálva a legnagyobb munkaerőhiányt a kérdőív kitöltésében részt vevő munkáltatók a műtéti szakasszisztens (43), a felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (42), a sürgősségi szakápoló (24) és az onkológiai szakápoló (16) OKJ szakképesítést igénylő munkakörökben jelezték. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott kórházak közül a legtöbb betöltetlen státusz a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházaiban (30), a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban (28), valamint a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetében (25) található. Szakképzettség szerinti megoszlást vizsgálva a legnagyobb munkaerőhiányt a kérdőív kitöltésében részt vevő munkáltatók felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (34), pszichiátriai szakápoló (24), műtéti szakasszisztens (18) és sürgősségi szakápoló (17) OKJ szakképesítést igénylő munkakörökben jelezték. Szakmaterület Megyei Fővárosi Összesen Ápolói szakmaterület Egészségügyi asszisztensi szakmaterület Képalkotó diagnosztikai szakmaterület Műtéti szakmaterület Laboratóriumi diagnosztikai szakmaterület Összesen: Szakképzettség szerinti megoszlást vizsgálva a legnagyobb munkaerőhiányt a kérdőív kitöltésében részt vevő munkáltatók felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (76,3), műtéti szakasszisztens (61) és sürgősségi szakápoló (41) OKJ szakképesítést igénylő munkakörökben jelezték Szakképzési igények A kérdőív 6. kérdésével kapcsolatban arra kértük a felmérésben közreműködő intézményeket, hogy jelöljék és írják le, milyen létszámban iskoláznák be szakdolgozóikat az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendeletben foglaltakra való tekintettel. A kiküldött kérdőívre 41 intézményből érkeztek adatok: 30 megyei intézmény (ebből 7 pest megyei) és 11 fővárosi intézmény válaszolt. A lehetséges szakképzések közül 10 olyan szakképzés van, ahová minden intézményből iskoláznának be szakdolgozókat. (6-7. ábra) Legnagyobb igény a sürgősségi szakápoló (117 fő), pszichiátriai szakápoló (94 fő) és felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (80 fő) képzések iránt mutatkozik. 6. ábra øtinfo február 9

10 Szakképzés 7. ábra: Szakképesítésenként a 10 szakképesítésre jelzett igény A beiskolázásra vonatkozó összes igény a válaszadók között: Megyei intézmények igénye Fővárosi intézmények igénye Összes szakképzési igény 575 fő 177 fő 752 fő 2.7. Megjegyzés lehetősége A kérdőív hetedik pontja adott lehetőséget a megjegyzések hozzáfűzésére, mellyel több válaszadó is élt. Jelezték, hogy bizonyos szakképesítések (pl. laboratóriumi szakmacsoport) tekintetében évek óta nem indult szakképzés. Javasolták a gyakorló ápoló rész-szakképesítés birtokában az ápoló szakképesítés megszerzésének lehetőségét. Érkezett javaslat a képzési struktúra megváltoztatására is az ápolói szakmaterületre vonatkozóan. Jelezték a felmérésben résztvevők azt is, hogy mivel a munkakör betöltéséhez szükséges legmagasabb szakképesítést kellett beírni, ezért több esetben nem tudták megjeleníteni egyes diplomás szakdolgozók esetén a ráépülő szakképesítéseket. Problémaként vetették fel a nyugati országhatár közelségéből eredő nagyfokú elvándorlást, valamint a képzések nagy mértékű költségigényét is. Ezek a megjegyzések jelzésértékűek, és a támogatható szakképzések továbbgondolását vetik fel. 8. ábra december 13-án egyszerűsített formában küldtük ki a felmérő ívet az országos hatáskörű intézmények és egyetemek ápolásvezetői számára is. Ezen intézmények számára külön jeleztük, hogy a felmérésben való részvétel önkéntes. Az egyszerűsített kérdőív két kérdést tartalmazott a képzésekre vonatkozólag. 19 kiküldött kérdőívből 6 intézménytől érkezett be adat. A kérdőív 1. kérdésével kapcsolatban arra kértük a felmérésben közreműködő intézményeket, hogy jelöljék és írják be az intézmény azon szakdolgozóinak létszámát szakképesítések szerinti bontásban, akik jelenleg szakképzésben vesznek részt. Az intézmények szerinti bontásban a 8. ábra diagramja szemlélteti a jelenleg képzésben résztvevők létszámát (75 fő). A kérdőív 2. kérdésével kapcsolatban arra kértük a felmérésben közreműködő intézményeket, hogy jelöljék és írják be, milyen létszámban iskolázná be szakdolgozóit az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendeletben foglaltakra való tekintettel. (9. ábra) 4. Feladatok, javaslatok A felmérés adatainak elemzése megmutatta a konszolidációban érintett intézmények szakdolgozói humán erőforrás helyzetét, az egyes intézményeknél jelentkező képzési igényeket a ráépülő szakképesítések vonatkozásában. A szakdolgozói hiány enyhítésére feltétlenül indokolt a hiányterületekre szakképzés indítása, ami a krízishelyzetet enyhíteni képes. 3. Az országos hatáskörű intézmények és az egyetemek 9. ábra: Szakképesítések szerinti bontásban a megjelenő képzési igények a következők 10 øtinfo február

11 Szakképzés A szakképzések indításához további felmérés illetve elemző-munka szükséges, mert a felmérés során jelzett beiskolázási szándékból nem állapítható meg, hogy például a létszámok mögött a jelzett igényhez a beiskolázásra várók rendelkeznek-e a beiskolázás feltételeivel, jelen esetben az alap szakképesítéssel. Javasolt a szakképzések minél hamarabbi indítása, mert több szakképesítés esetén hosszú ( órás) a szakképzési idő. A szakképzések indítása érdekében az intézmények ápolásvezetőivel minél előbb fel kell venni a kapcsolatot, és az igények pontosítását követően indíthatók a hiányterületekre a képzések. A létszám és képzési igény pontosítását igényli az a jogos felvetés is, mely szerint a gyakorló ápoló részszakképesítéssel rendelkezők a hiányzó 2 modul megszerzésével ápoló szakképesítést szerezhessenek. Javasolt a válaszok további elemzése az ellátandó terület és a humán erőforrás igény vonatkozásában, valamint annak végig gondolása és elemzése, hogy mi vezetett a nagymértékű humán erőforrás-hiányhoz, és hosszú távon milyen intézkedések vezethetnek eredményre a probléma megoldásában. Demeter Jószefné, GYEMSZI ETI Vizsgák képalkotó szakon Képi diagnosztikai szakmacsoport 2011 decemberében sokan már a közelgő ünnepek kellemes hangulatára igyekeztek hangolódni, addig Intézetünk falai között oktatásszervező munkatársaink és több szakmacsoport tanulói nagy izgalommal készültek az év végi szakmai vizsgákra. Az egyik ilyen szakmacsoport a Sugárterápiás szakasszisztensek voltak, akik Intézetünk kihelyezett képzéseként Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórházában készültek fel a szakmai modulokból. A kecskeméti kórházban dolgozó orvosok, vezető szakasszisztensek valamint a szegedi kórházból és a budapesti Onkológiai Intézetből meghívott vendégelőadó szakemberek tartottak előadásokat, segítették tanulóinkat a sikeres szakmai felkészülésben az elmúlt év során. A napi munka végzése mellett nagy hangsúlyt kaptak az alkalmazott szakmai ismeretek, a szakmai készségek, a képességek, a személyes-, társas- és módszerkompetenciák helyes kialakítása és elsajátítása. A szakasszisztens közvetlen kapcsolattartó személy a beteg és a kezelést előíró sugárterápiás szakorvos között, a kezelés előkészítésekor és a kezelés időszakában, valamint a beteg klinikai és pszichoszociális napi gondozása során. Követelmény a kifogástalan felkészültség elméletben és gyakorlatban egyaránt. Mindezek tudatában és sok szakmai ismeret birtokában érkeztek meg a vizsgázók a kijelölt napokon (2011. december 7-9.). Az első nap interaktív vizsgájának izgalmai után, még egy kis idő maradt az esetleges hiányok pótlására, majd a következő napok is gyorsan elteltek, ahol gyakorlatban és szóban adtak számot ismereteikről a vizsgázók. A vizsgabizottság a feleleteket hallgatva egyre mosolygósabb lett, és ez az értékelés során már számadatokban is kifejezésre jutott. A 16 fős vizsgacsoport, mindegyik tagja jeles eredménnyel végzett. Az eredményhirdetéskor a vizsgázók arcán tükröződő öröm, a vizsgabizottság tagjait és a szervezőket is jólesően megérintette. A kiváló eredménnyel záródó tanfolyam sikerességét támasztják alá, a tanulók által kitöltött kérdőívek eredményei. Mind a képzést, annak helyszínét, a tananyagra és az oktatókra vonatkozó kérdéseket is szinte kiválóra értékelték. A szakmai vizsga két modulja: A besugárzás tervezése Klinikai sugárterápia kivitelezése 320 óra elméleti oktatást és 480 óra klinikai gyakorlat teljesítését tartalmazta. A gyakorlatokat nagyrészt helyben, a kecskeméti kórházban töltötték a tanulók, de lehetőségük volt a magas színvonalú szegedi és budapesti helyszínekre is látogatást tenni, bepillantást nyerni. A szakmai vizsga, interaktív, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységekből tevődött össze. A vizsgarészeket az alábbi eredménnyel teljesítették a tanulók: A besugárzás tervezése: interaktív vizsga eredmény: 95% gyakorlati vizsga eredmény: 91% szóbeli vizsga eredmény: 90% Klinikai sugárterápia kivitelezése: gyakorlati vizsga eredmény: 97% szóbeli vizsga eredmény: 92% Az évfolyamból, Miklós Jánosné vezető szakasszisztens segítette az én munkámat, ezúton köszönöm meg neki a segítő koordinációs és adminisztratív támogatását. Skrapits Ágnes, GYEMSZI ETI øtinfo február 11

12 Egészségnevelés Túlsúly szeretne súlyfeleslegétől megszabadulni? A túlsúlyos ember minden vágya, lefogyni. Ennek érdekében mindent elkövetnek, és a legmodernebb fogyasztó italokat, tablettákat, kapszulákat, teákat megvásárolják. Zsírégető krémekkel, olajokkal kenik testüket, soksok pénzt fektetnek bele céljuk elérése érdekében. Örömmel tapasztalják, hogy néhány hónap múlva lemegy x-kiló, de kis idő elteltével vissza is jön (jojóeffektus). Ezért elvesztik kedvüket, mondván mindegy mit teszek, a súlyom ragaszkodik hozzám Attól hízunk meg, amit megeszünk. Kivétel, ha valakinek a hormonháztartása zavart szenved, és emiatt gyarapszik a súlya. Önmaga segíthet önmagán mindenféle csodaszer nélkül, és a pénze is megmarad. A gyors, hirtelen fogyás nem vezet maradandó súlycsökkenéshez. A szervezet hozzászokik a túlsúlyhoz. Ha szeretnénk lefogyni, csak fokozatosan és folyamatosan lehet adagolni a szervezet felé az általunk megszabott változásokat, hiszen másképp nem érti, mit akarunk tőle. Az emberi szervezetnek van egy önszabályozó mechanizmusa, ami óramű pontossággal működik, és létezik egy jelzőrendszere, ami azonnal jelzi az egyén számára, ha valami nincs rendben. Garantált, maradandó fogyást csak elhatározással, kitartással, és némi életmód változtatással érhetünk el. Ez biztos súlycsökkenést eredményez. Egy éves fogyási program: Ez a fogyási program viszonylag egészséges embernél alkalmazható. Tehát nem lehet inzulinos cukorbeteg, epilepsziás, krónikus betegségben szenvedő, aki rendszeres orvosi kezelés alatt áll és gyógyszereket szed! Minden esetben ki kell kérni a kezelőorvosa tanácsát! Négy szakaszra osztható ez az időszak. Négyszer három hónapról van szó. Az első három hónap a legnehezebb. Ez idő alatt szokatjuk hozzá szervezetünket a változásokhoz. Hogyan fogjunk (fogyjunk) hozzá? Teljes életmódváltásra van szükség. Először is: kevesebb értékű kalóriát kell bevinni a szervezetbe, fokozni kell a felhasználást mozgással, tornával, és heti egy alkalommal gyümölcsnapot iktassunk be folyadékkal. Frissen elkészített ételt fogyasszunk. A táplálék: tejtermék, tojás, sajt, túró, párolt zöldség, fehér, sovány húsok, kalóriaszegény gyümölcsök pl. alma, narancs, nyers zöldségek, víz, gyógyteák. Nassolás helyett pl. karikára vágott sárgarépa, karalábé, uborka. Naponta háromszori étkezés közötti időben semmi táplálékot ne vegyünk magunkhoz. Az eddig elfogyasztott ételmennyiség felét együk meg! Reggelire: kefir, joghurt, zabpehely, búzakorpa, búzacsíra, 2 dl gyógy- vagy natúr tea. Ebédre: párolt zöldség, rizs, hal, csirkemell, főtt tojás, főzelékek, savanyúságok, cékla, uborka, burgonya, csicsóka, karalábé, karfiol, articsóka, tök, padlizsán, patiszon, káposzta, saláta, savanyú káposzta, folyadéknak szénsavmentes ásványvíz vagy natúr tea. Vacsora: 18 óra után semmit ne együnk, folyadékot lehet inni, de cukor nélkül, és csak szénsavmenteset. Túró, tej, tejtermék, hal, sovány felvágott, zöldségek, retek, hagymafélék, paprika, paradicsom, és ki mit szeret, hogy az ásványi anyag és a vitamin ne hiányozzon a szervezetből. Mit nem lehet? Édességek, sütemények, cukros, szénsavas üdítők, zsír, alkohol, drog, nikotin kizárva a fogyókúrás programból. Válasszuk ki a hét egy napját, minden héten ugyanazt a napot, amikor csak gyümölcsöt fogyasztunk. Reggel megiszunk 2 dl folyadékot, lehet frissen csavart gyümölcslé is, vagy tea, vagy ásványvíz. Felnőtt ember napi folyadékszükséglete: 1,5 2 liter. Egész napra arányosan elosztva alma, kivi, narancs (a banán nem javasolt) vagy az évszak aktuális gyümölcsei. A gyümölcsnap után két napra: reggelire nem fogyasztunk semmit, csak cukor- és szénsavmentes folyadékot kb. 1-1,5 litert, egészen déli 12 óráig. Méregtelenítjük a szervezetet a felesleges, lerakódott méreganyagoktól. Átmossuk a vesekelyheket, így nem tudnak lerakódni a vérből a vesekövet okozó anyagok. Nem lehet átmosni a szervezetet más folyadékkal, tehát vagy ásványvíz, vagy csalántea jöhet szóba. Gondoljunk csak bele: a ruhát, ha kimossuk nem tejbe, vagy cukros oldatba mártjuk. Ugyanez vonatkozik szervezetünkre is. A vesét, hólyagot, májat, beleket csak tiszta folyadékkal tudjuk átmosni, méregteleníteni. Szervezetünk nagyon meg fogja hálálni ezt a fajta törődést! Ezt követően jöhet az ebéd, fél adagban. Könnyű leves, és akár csirkepörkölt is lehet, savanyúsággal, csak az elfogyasztott mennyiségre ügyeljenek! Lassan hozzászokik a gyomor a csökkentett adagokhoz, kezd összeszűkülni. Ennek következtében kisebb mennyiségű ételtől is jól fogunk lakni, sőt később sok is lesz. Három hónapig alig-alig mozdul a mérleg nyelve. Ennek ellenére tovább kell folytatni a fenti étkezést. Nem szabad föladni! Az eredmény, tartós hatásos és maradandó. 12 øtinfo február

13 Egészségnevelés Akinek a szervezete szépen átveszi a megváltozott táplálkozást, az heti két alkalommal is beiktathatja a délig tartó méregtelenítést. Minden napra ajánlatos beépíteni ébredés után egy kis testmozgást. Ez az éhgyomri testedzés. Először napi tíz perccel kezdjük, majd fokozatosan, folyamatosan napi harminc percre emelhetjük a gyakorlatokat. Valójában, ahány éves az ember, naponta annyi perc testmozgást kellene végezni, melyet lehet duplázni, triplázni, ha van ereje hozzá. A testmozgás gyakorlati kivitelezése: 1. Nyissuk ki az ablakot résnyire. Légző gyakorlatok: mélyen belégzés, fejfölé karemelés, kilégzés előrehajlás Álljunk kis terpeszben, végezzünk lassan kétszer jobbra, kétszer balra fejkörzést. 3. Két kezünket tegyük a vállunkra, könyök be van hajlítva. Kétszer előre körzés, kétszer hátra, úgy hogy magunk előtt a két könyök összeérjen. (Ha még nem ér össze, gyakorlással később összeér.) 4. Hátul a tarkón kulcsoljuk össze az ujjainkat, majd fejünk előtt könyökünket összeérintjük, és kinyitjuk, széthúzzuk. Jól meghúzza a vállakat. Akinek nehéz, óvatosan végezze. 5. Nagyobb terpeszbe állunk. Egyik kezünk a csípőn, másik karunkkal jó nagy kört írunk le a levegőben előre kétszer, hátra kétszer, majd csere. 6. Csípőre tesszük mindkét kezünket, kétszer jobbra fordítjuk a törzset, kétszer balra, magunk mögé nézve. 7. Egyik kezünk a fejtetőn, másik kezünk a derék vonalában hátul a gerincnél támaszkodik. Kétszer jobbra törzsfordítás, kétszer balra. 8. Csípőn van mindkét kezünk. Előre döntés egyenes gerinccel, hátra döntés, oldalra, jobbra kétszer-kétszer. 9. Letérdelünk a talajra. Két kezünk a váll szélességében a földön támaszkodik. Négyszer domborítjuk a hátunkat (macskatartás), négyszer homorítjuk. Jól meghúzza a csigolyákat, fellélegzik az elmerevedett gerinc. 10. Maradunk négykézlábon. Egyik lábunkat térben hajlítva kétszer hátra emeljük, majd kétszer oldalra távolítjuk és csere. 11. Nyújtott ülésben leülünk a talajra. Lábfejünket előre feszítjük, kétszer előre hajlunk, és megérintjük kezünkkel a lábujjunkat. 12. Nagy terpesz a talajon. Nyújtott karral előre hajlás kétszer, jobb bokához, bal bokához, majd zárjuk a lábunkat. 13. Hanyatt fekszünk. Bokakörzés négyszer jobbra, négyszer balra egyik lábbal, majd csere. 14. Nyújtott térddel lábemelés jó magasra. Négyszer egyik láb, majd a másik. 15. Tarkón kézkulcsolás, felülés ötször. Majd a lábat térdben behajlítjuk, talppal érintjük a talajt, és jó magasra emeljük ötször a csípőt. 16. Kinyújtva mindkét láb. Egyiket térdben felhúzzuk, két kézzel megfogjuk a térdet, és megérintjük négyszer a mellkast térddel, majd csere. 17. Egyik láb nyújtva, másik térdben behajlítva. Négyszer oldalra kifordítja, úgy, hogy a térd a talajon feküdjön. A csípőt nyújtja és csere. 18. Csípőkörzés kifelé négyszer, befelé is, majd csere. 19. Oldalra fordul a test. A felül lévő lábat négyszer jó magasra emeljük, majd négyszer csípőkörzés a levegőben kifelé és befelé. A másikkal oldalra fordulva ugyanezt elvégezzük. 20. Hasra fordulunk. Egyik kézzel megfogjuk az azonos oldali bokát és lábbal érintjük a tomport, majd a másik oldalon is elvégezzük ugyanezt a gyakorlatot. 21. Felülés, testtel ránehezedünk a sarokra. A tarkón összekulcsolt kezet előre-hátra húzzuk, majd kezeket leengedve, fejkörzés a tanult módon. 22. Két kéz a hát mögött összekulcsolva, és a vállakat kihúzzuk négyszer. 23. Nyújtott ülés. Előre hajlás négyszer, a bokát megérintve. 24. Gyertyatartás, utána biciklizés a levegőben (30 ). 25. Ismét egyenes gyertya. Egyik lábat óvatosan leengedjük a fej mögé, érintve a talajt. Majd csere. 26. Nyújtott fekvés, lazán. Légző gyakorlat hat kilégzés, hat belégzés. 27. Felállunk, kezek a csípőn, guggolás 20, zárt térddel, zárt bokával. 28. Két kézzel, nyújtott térd mellett talajérintés a lábfej előtt (10 ). 29. Helyben futás ötven lépést számolva. 30. Terpeszállás. Hatszor kilégzés-belégzés. Karnyújtással társítva. 31. Légző gyakorlatok: mélyen belégzés, karemelés a fej fölé, kilégzés előrehajlás 4. Észrevehető, hogy a fenti testedzés átmozgatja az összes ízületet, izmokat, szalagokat. Egyrészt lazít, másrészt erősít. Fontos a sorrend betartása, mert a könynyed ízületi bemelegítésekre épülnek a nehezebb gyakorlatok. A cél: minden nap végezze el, ébredés után, így indítsa a napját. Egy hónap múlva hozzászokik a szervezet, és az először jelentkező izomlázak teljesen megszűnnek. Amikor ez a torna könnyen megy, lehet emelni a gyakorlatok számát a négyszeresére is. Ami nehéznek tűnt először, rendszeres gyakorlással könnyen elvégezhető. Egészségükre! Mester Tamás Gáborné, természetgyógyász-fitoterapeuta, egészségügyi szakoktató, szakvizsgázott pedagógus, GYEMSZI ETI øtinfo február 13

14 Migráció Kedves Olvasó! Az emberek vándorlásán (migrációján) belül az elvándorlás mellett kevés szót kap a bevándorlás. Ha kis mértékben is, de az egészségügyben tanulók és dolgozók között vannak, akik Magyarországon kívánnak letelepedni, dolgozni. Számos helyzet, körülmény nehezítheti a bevándorlók eredményes beilleszkedését, ezért Intézetünk nemcsak bevándorlókat segítő projektjeivel, hanem valamennyi dolgozónak szóló új rovattal kívánja segíteni a közös munkát, tanulást és tanítást. Csomai Lóránt, SIMIGRA projektmenedzser Alapfogalmak a migráció témaköréhez 2. rész Miért fontos, hogy mindent pontosan a nevén nevezzünk? Az øtinfo korábbi számaiban már találkozhattak az olvasók a migráció témakörével, a bevándorlók magyarországi életével. A továbbiakban a migrációval kapcsolatos fogalmakat kívánjuk ismertetni, hogy segítsük és könnyítsük a témával és a SIMIGRA projekttel kapcsolatos publikációk megértését. Fontos szempont továbbá, hogy a pontatlan szóhasználat a tapasztalat szerint nagyban erősítheti a migrációhoz vagy a menekültügyhöz kapcsolódó negatív előítéleteket. Az alábbiakban röviden, ABC sorrendben bemutatjuk a migrációhoz kapcsolódó kifejezések pontos, ugyanakkor közérthető tartalmát, felhívva a figyelmet az esetleges értelmezési nehézségekre és feltűntetve a fogalmak angol fordítását is, amennyiben nem specifikus magyar jogi kifejezésről van szó. A fogalomgyűjtemény a Magyar Helsinki Bizottság ( Külföldiek Magyarországon c. kiadványának felhasználásával készült. Menedékes: A menedékes státusz alkalmazását a magyar jog az úgynevezett tömeges menekültérkezés (mass influx) esetére helyezi kilátásba, a vonatkozó uniós szabályozás alapján. Ezekben az esetekben nincs lehetőség a menedékjogi eljárás egyéniesített lefolytatására az érkezők nagy száma miatt, továbbá szükséges a nagyszámú külföldi helyzetének azonnal rendezése. A menedékes státusz megadása így a menekültügyért felelős miniszter döntésétől függ és általában egy meghatározott csoportra vonatkozik (például az X és Y dátum között érkezett Z állampolgárságú személyek). A menedékes státusz által nyújtott védelem hangsúlyozottan ideiglenes jellegű és feltételezi, hogy idővel sor kerül a tömegesen érkezett külföldiek visszatérésére vagy a nemzetközi védelmi igények egyéniesített meghatározására. A nemzetközi menedékjogi gyakorlatban ezt nevezzük ideiglenes védelemnek (temporary protection). Magyarország az elmúlt évtizedben nem alkalmazta a védelem ezen formáját. A menedékes szó tehát nem a menekült vagy a menedékkérő szinonimája, ezért ez a gyakori, ámde értelemzavaró használat kerülendő. Menedékjogi eljárás (Asylum procedure): A menedékjogi eljárás során határozza meg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), illetve felülvizsgálati eljárásban egy megyei jogú bíróság, hogy egy menedékkérő jogosult-e a nemzetközi védelem valamelyik formájára (menekült, oltalmazott vagy befogadott státusz). A védelem megszerzése természetesen nem bemondásra történik, a hatóság hosszadalmas meghallgatások illetve írásos bizonyítékok (orvosi szakvélemények, a származási országról szóló objektív beszámolók stb.) alapján értékeli, hogy a kérelmező valóban jogosult-e védelemre Magyarországon. Az eljárás két szakaszra tagolódik: az előzetes eljárásra (ahol azt vizsgálják meg, hogy nincs-e olyan ok, ami miatt nem indokolt a kérelem érdemi vizsgálata például a kérelmező EU állampolgár vagy egy biztonságosnak mondott országon keresztül érkezett Magyarországra) és a részletes eljárásra. A menedékjogi eljárásnak négyféle eredménye lehet: menekültkénti, oltalmazottkénti vagy befogadottkénti elismerés, illetve elutasítás. Menedékkérő (Asylum-seeker): Menedékkérő az a külföldi, aki menedékjogi kérelmet terjesztett elő, és ügyében még nem született jogerős döntés. A menedékkérelemnek nincs semmilyen formai követelménye, benyújtható írásban és szóban, bármilyen nyelven. Ezt az egyszerű tény indokolja, hogy a védelemre szoruló külföldieknek vajmi kevés fogalma van a nemzetközi menedékjogról vagy a magyar közigazgatási eljárás szabályairól, így bármilyen formai követelmény kizárná a leginkább kiszolgáltatott személyeket az őket megillető védelemből. Menekült (Refugee): Az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében a menekült olyan, a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, és saját állama védelmét nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem tudja igénybe venni. Üldözés alatt a menedékjog vagy valamilyen kirívóan súlyos jogsértést (kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, rabszolgaság, szolgaság, halállal való fenyegetés, fizikai vagy nemi erőszak, stb.), vagy több különböző sérelem ösz- 14 øtinfo február

15 Migráció szeadódó hatását érti (például súlyos és tartós diszkrimináció az élet több különböző és meghatározó területén). A meghatározott társadalmi csoport általában egy olyan csoportot jelent, amelyet egy védett (azaz veleszületett vagy más módon megváltoztathatatlan, az emberi méltósághoz szorosan kapcsolódó) tulajdonság határoz meg. Ilyen lehet a nemi identitás, a szexuális orientáció, a családi háttér, egy visszacsinálhatatlan múltbeli eseményen alapuló tulajdonság vagy a hivatás. A menekültek Magyarországon a magyar állampolgárokhoz nagyon hasonló státuszt kapnak, az állam szükség esetén útlevelet is kibocsát számukra. Méltányossági letelepedés: Az idegenrendészetért felelős miniszter akkor is engedélyezheti egy külföldi állampolgár letelepedését, ha nem tudja az egyébként szokásos feltételeket (például megélhetés) teljesíteni. Erre csak nagyon kivételes esetekben kerül sor. Migráns (Migrant): Leegyszerűsítve migránsnak nevezzük azokat a személyeket, akik elhagyják hazájukat vagy szokásos tartózkodási helyüket, azért, hogy letelepedési szándékkal (tehát minimum egy év tartózkodás) egy másik országba menjenek. A magyar jog nem ismeri ezt a szót, a migráns így alapvetően szociológiai, illetve köznyelvi fogalom. Multikulturális társadalom (Multicultural society): Nagyon leegyszerűsítve egy olyan társadalomról van szó, melyet a kulturális sokszínűség jellemez, és amelyben egymással kölcsönhatásban és békében élnek a főbb jegyeikben önálló kultúrák. A multikulturális társadalom nem törekszik a kisebbségek vagy a bevándorlók asszimilációjára, a kulturális (nyelvi, vallási stb.) sokszínűséget és önrendelkezést értéknek tekinti, amely a hivatalos állami szakmapolitikai döntések és a közoktatás terén is megnyilvánul. Oltalmazott: A magyar jog szerint oltalmazott státuszra az jogosult, aki nem menekült, ugyanakkor fennáll annak a valós veszélye, hogy visszaküldése esetén úgynevezett súlyos sérelemnek lenne kitéve. A súlyos sérelem jelentése: halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, civil személy életének vagy személyének fenyegetettsége megkülönböztetés nélküli erőszak miatt, melynek hátterében fegyveres konfliktus (például polgárháború) áll. Az oltalmazottak státusza és jogi helyzete több tekintetben hasonlít a menekültekéhez. Schengeni Övezet (Schengen Area): Az 1985-ben a luxemburgi Schengenben aláírt egyezményről kapta a nevét ez a jelenleg 25 országot magában foglaló övezet. Létrehozásának elsődleges célja az övezeten belüli belső határellenőrzés fokozatos megszüntetése, egyúttal a külső határok őrizetének megerősítése. Az EUtagállamok közül nem tartozik a Schengeni Övezethez Nagy-Britannia, Írország, Románia, Bulgária és Ciprus (az utóbbi három csatlakozása e kiadvány szerkesztésekor folyamatban van). Nem EU-tagállam, de a Schengeni Övezet része Norvégia, Izland és Svájc. Magyarország 2007 decemberében lett az övezet teljes jogú tagja. A Schengeni Övezeten belüli belső határokon nem ellenőrzik szisztematikusan a határátlépők személyi okmányait, azonban úgy nevezett mélységi (tehát az országterületen belüli) ellenőrzésre bármikor sor kerülhet továbbra is. Speciális okokra való hivatkozással bármelyik tagállam visszaállíthatja a szisztematikus határellenőrzést egy meghatározott időre (például egy jelentős nemzetközi sportesemény időtartamára). Szabad mozgás joga (Right of free movement): Az Európai Unió polgárai bizonyos feltételekkel jogosultak más uniós tagállamba költözni, hogy ott dolgozzanak, tanulmányokat végezzenek, vagy egyszerűen csak ott tartózkodjanak (például ott töltsék a nyugdíjas éveiket). A szabad mozgás joga az európai uniós polgárság egyik legfontosabb eleme és vívmánya, amely kiterjed az uniós állampolgár családtagjaira is (függetlenül az ő állampolgárságuktól). A magyar jog külön törvényben szabályozza a szabad mozgás jogával rendelkező és azzal nem rendelkező külföldiek beutazását és tartózkodását. Vendégmunkás (Guest worker): A magyar jog nem ismeri, a köznyelv azonban rendszeresen használja ezt a fogalmat. A migránsok speciális csoportját alkotják a vendégmunkások, akik általában állami vagy államközi programok keretében, munkavállalási szándékkal, meghatározott időre érkeznek a célországba, majd onnan a munkavállalási időtartam lejárta után hazatérnek. A vendégmunkások gyakran vállalnak szezonális (például mezőgazdasági) munkát, melyre a magyar jogi szabályozás is létrehozott egy speciális tartózkodási engedélyt. Nagyon sok vendégmunkás dolgozik napjainkban a Perzsa-öböl menti államokban, és a gazdaságilag fejlettebb délkelet-ázsiai régióban. Vízum (Visa): A vízum egy ország területére való belépésre, ott tartózkodásra, kiutazásra, vagy egy ország területén való átutazásra feljogosító engedély. Lehet külön okmány, vagy a kérelmező útlevelébe beütött pecsét. A tartózkodási engedélytől eltérően a vízum jellemzően rövid távú tartózkodást tesz lehetővé Magyarországon (átszállás, átutazás, látogatás stb.) és a tartózkodás célja és időtartama szerint több különböző fajtája létezik. A vízumköteles országok listája fellelhető a Külügyminisztérium honlapján ( Gyulai Gábor, Magyar Helsinki Bizottság: Külföldiek Magyarországon, øtinfo február 15

16 Könyvajánló Könyvajánló Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem e-learning tananyag Intézetünkben 2010-ben nagyszabású fejlesztési projekt zajlott le, melynek elsődleges célja az e-learning tananyagok készítése volt. Ezen fejlesztés eredményeként 18-féle e-learning tananyag készült el. A most bemutatásra kerülő Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem című e-learning tananyag egészségügyi szakemberek számára készült, mely illeszkedik a moduláris, kompetencia alapú szakképzés főbb fejezeteihez. Az Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem az e-learning tananyagnak az a sajátossága, hogy nem dolgozza fel a teljes modultartalmat, hanem csak annak egy részét mégpedig a környezetvédelem és a munkavédelem kerül feldolgozásra a tananyagban. A tananyagtartalom három nagyobb részből épül fel: Környezetvédelem A modulrész elsajátításának célja: A környezetvédelem alapjainak, szerepének, jelentőségének megismerése, az élő és élettelen környezeti elemek összefüggéseinek megértése, a környezetszennyező anyagok és tevékenységek megismerése. A modulrész kiemelt célja, hogy megismertesse a tanulót a lokális és globális problémák sorával, hogy érzékenyítse a tanulók környezethez, természethez való hozzáállását és a tananyag során a tanulók környezettudatos életvitel felé mozduljanak el, valamint fontosnak tartsák, hogy erre mások figyelmét is felhívják. A fejezet fő célja, hogy a tanulóban felelősségtudat alakuljon ki a környezeti problémák iránt, hogy a fejezet ne csak a problémákról szóljon, hanem megoldási lehetőségekkel is ismertessen, valamint az, hogy a környezetvédelmi tevékenység készséggé alakulhasson. A fejezetrész további alfejezetekre tagolódik: Az ember és környezetének kölcsönhatása, Környezetvédelem, természetvédelem Környezeti elemek és a szennyezés A fejezet célja, hogy bemutassa a környezeti elemeket (levegő, víz, talaj), azok főbb szennyezőit, a szennyezők viselkedését, a szennyezők élettani hatását és így áttekinthető képet adjon a tanulónak. A fejezet kitér az ionizáló és nem ionizáló sugárzásra és a zaj hatásaira is. A fejezet kiemelt célja, hogy megismertesse a tanulót a lokális és globális problémák sorával, valamint érzékenyítse a tanulók környezethez, természethez való hozzáállását és a tananyag során a tanulók környezettudatos életvitel felé mozduljanak el. A fejezetrész további alrészekre tagolódik: A környezetszennyezés és forrásai, A levegő összetétele és a légszennyezés, A víz és a vízszennyeződések, A talaj egészségtana, Szennyvíz, Ionizáló és nem ionizáló sugárzások hatása az egészségre, Környezeti zaj. Munkavédelem A fejezetrész elsajátításának célja a munkavédelem és a tűzvédelem alapjainak, szerepének, jelentőségének megismerése, valamint az ismeretszerzési igények felkeltése munkavédelmi, tűzvédelmi előírásokat illetően, a veszélyes hulladékok főbb csoportjainak és azok kezelésére vonatkozó szabályok megismerése, felelősségtudat kialakítása a veszélyes hulladékok kezelése irányába. Az e-learnig tananyag a könnyebb elsajátítás érdekében több tanulást segítő elemmel került kiegészítésre: Piros színnel kiemelésre kerületek a tananyag kulcsmomentumai. Ezekre érdemes jobban odafigyelni és akár többször is elolvasni őket. Kiegészítő információk a mélyebb rálátást segítő ismereteket jelöli, az olvasó az itt fellelhető információkkal sokkal könnyebben megértheti az elsajátítandó ismereteket. Tippek, gondolkodtató feladatok/kérdések ahol a felhasználó ilyen jelzést lát, ott bizony érdemes egy kicsit hosszabban elidőznie. Esetleírások, gyakorlati tudás itt a gyakorlati tapasztalatból fakadó esetleírásokat találhatjuk. Gyakorlatok amelyekkel ellenőrizhetők az eddig megszerzett ismeretek vagy begyakorolhatjuk azokat. A most bemutatásra kerülő e-learning tananyag kereskedelmi forgalomban nem kapható, csak a GYEMSZI ETI képzéseire beiratkozott hallgatók számára érhető el a oldalon keresztül. Gombai Zsuzsanna, GYEMSZI ETI 16 øtinfo február

17 Befogadó egészségügy I. Könyvajánló Projekt a szakképzett egészségügyi bevándorlók beilleszkedéséért SIMIGRA A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) jogelődje az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet az UniCredit Alapítvány (UniCredit Foundation) támogatásával indított SIMIGRA projekt célja, hogy az e- learning (internetes távtanulási és közösségi felület) eszközeivel, Információs pont működtetésével és kiadványsorozat megjelenésével segítse a Magyarországra érkező képzett külföldi szakemberek beilleszkedését a helyi közösségekbe és a hazai egészségügyi rendszerbe. A kiadványsorozat első száma Befogadó egészségügy I. címmel látott napvilágot. Célja az egészségügyben dolgozók, munkáltatók és bevándorlók közös munkájának támogatása, a kulturális, nyelvi és szakmai különbségek feltárása, az okok magyarázata és a különbségek áthidalásának segítése. A publikációk több szempontból közelítik meg a bevándorló és nem bevándorló egészségügyi dolgozók társadalmi és szakmai kihívásait, ezáltal segítve egymás megértését, elfogadását, hogy hozzájáruljon a jó munkahelyi légkörhöz és eredményessé tegye közös munkájukat. Egyes publikációk Magyarországon élő és dolgozó bevándorlók életútjain keresztül szemléltetik a szakmai és társadalmi beilleszkedés örömeit és nehézségeit, mások a különböző kultúrák egészséghez, higiénéhez, táplálkozáshoz való viszonyából adnak ízelítőt. Tájékoztatást adunk a bevándorlóknak és munkáltatóknak egyaránt hasznos adminisztratív és jogi kérdésekről, továbbá bevándorlókból és nem bevándorlókból álló osztályokban, csoportokban tanítóknak adunk módszertani segítséget. A kiadvány utolsó oldalain az egyes publikációk absztarktjait közöljük angol nyelven. A kiadványt megtalálják az elismertetési eljárásban részt vevő intézményeknél, szakmai szervezeteknél és a Horánszky utcai Információs pontban, valamint interneten is elérhető a weboldalon, a Hazai és nemzetközi projektek rovatban. További információ kérhető az alábbi címen: info@gyemszi.hu. Csomai Lóránt, projektmenedzser, GYEMSZI UPI FELHÍVÁS Az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága 2012-ben is megrendezi a Fiatalok Fórumát Az eseményre várjuk 35 év alatti, a rehabilitációt érintő bármely szakmában dolgozó fiatalok előadásait. A legjobb előadásokat 3 tagú zsűri javaslata alapján jutalmazzuk. Helyszín: Szigetvár Időpont: május 18. Jelentkezési határidő: április 10. További információ: Dr. Vén Ildikó, OORI 1528 Budapest, Szanatórium u. 19. Tel: 06-1/ , 06-20/ i.ven@rehabint.hu øtinfo február 17

18 Környezetvédelem Kedves Olvasó! Az egészség megőrzését nem csak szakmai hozzáértésünk fejlesztésével, ellátó rendszerünk javításával lehet és kell megoldani. Környezetünk és a természet megóvása, tisztán tartása, a minket körülvevő levegő, a vizek körültekintő használata és az élőlények és élőhelyeik tiszteletben tartása legalább annyira fontos az egyéni és a társadalmi egészség megőrzésében, javításában. Intézetünk munkatársai e fontos hozzáállás hangsúlyozása miatt döntöttek úgy, hogy az øtinfo hasábjain környezetvédelmi rovatot hívnak életre. Az øtinfo szerkesztősége Egészségügyi és környezeti problémák az e-hulladékok miatt A makeitfair elektronikai hulladékokkal foglalkozó jelentése szerint csak Ghánába havonta 600 konténernyi elektronikai hulladék érkezik Európából. Ennek nagy részét szemétlerakó telepeken égetik el, jelentős környezeti és egészségügyi kárt okozva. A használt számítógépek leginkább az Egyesült Királyságból, Belgiumból, Hollandiából, Dániából, Olaszországból és Spanyolországból kerülnek Ghánába. Mivel az elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozásokat (az ún. WEEE irányelv) most vizsgálják felül, az Európai Unió Környezetvédelmi Bizottságának lehetősége lenne, hogy megakadályozza az Európából származó elektronikai hulladékok kereskedelmével járó emberjogi és környezeti problémákat. Az iparosodott országokban az elektronikai hulladék mennyisége háromszor gyorsabban nő, mint a többi hulladékfajtáé. A jelenség mögött az áll, hogy a gyors ütemű fejlődés miatt a legtöbb elektronikai terméket csak rövid ideig használjuk. Világszerte több mint 50 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik, ami olyan veszélyes anyagokat tartalmaz, mint az ón, a kadmium és a higany. Az európai elektronikai hulladék legnagyobb része a fejlődő országokba kerül, például Ghánába, ahol az egyik legnagyobb felvevő piac található. Az afrikai ország azonban nincs felkészülve a veszélyes hulladékok kezelésére, így a hulladék kereskedelmet környezetszennyezés és az egészségügyi problémák kísérik. A lakosság csak kis része jut egyáltalán jövedelemhez, ezért a használt elektronikai cikkek importjából származó bevétel a legtöbbeknek létfontosságú. Ghánában több ezer ember dolgozik az illegális hulladékiparban, a munkások körülbelül negyven százaléka gyerek. Kutatások szerint az e-hulladékkal rendszeresen érintkezők körében hosszú távú, sokszor visszafordíthatatlan egészségügyi problémák jelentkeznek, mint például a meddőség, vetélés, daganatos megbetegedések, hormonális betegségek és születési rendellenességek. A munkások életét nap, mint nap nehezítik vágási sérülések, köhögés, fejfájás, felső légúti problémák, kiütések és égések. Habár a ghánai hatóságok tisztában vannak a probléma súlyával, túl sok előrelépés eddig nem történt. Az eddig egyedül ismert kezdeményezés, a Városi Hulladék Újrahasznosító Rendszer, de a mindössze három munkavállaló nehezen tudná felvenni a versenyt az illegális hulladékiparral. A makeitfair projekt szervezetei, a nemzetközi Basel Action Network (BAN), az Európai Környezetvédelmi Iroda és a GoodElectronics Network az Európai Tanácshoz fordult, hogy biztosítsa az elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozás az ún. WEEE irányelv felülvizsgálatát, hogy megszűnhessenek az eddigi problémák. Az együttműködő szervezetek azt szeretnék, ha Európában az energiatakarékosság és a környezetvédelem kiemelt szerepet kapna az elektronikai eszközöknél, és cél lenne a termékek hosszú élettartama. A civil szervezetek három fontos változtatást javasolnak. Az összes olyan elektronikai hulladékon, amit nem vizsgálnak át a WEEE irányelv szerint, szerepeljen az ismeretlen eredet vagy rendeltetés jelzése. Az irányelv tartalmazzon olyan környezettudatos tervezési elvárásokat, amelyek ösztönzőleg hathatnak arra, hogy az elektronikai hulladékokkal kapcsolatos problémák már a termékek keletkezésekor megoldódhassanak. A WEEE vezessen be díjszabást aszerint, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az elektronikai termékek. Forrás: Tudatos Vásárló A makeitfair projekt célja, hogy javítsa a munkakörülményeket és megelőzze a környezeti ártalmakat az elektronikai iparban. Szeretnénk felhívni az európai fogyasztók figyelmét arra, hogy a mobiltelefonok, laptopok és mp3-lejátszók gyártása során szerte a világban súlyosan sérülnek a munkavállalók jogai és komolyan ártanak a környezetnek. A makeitfair-t a holland SOMO (Centre for Research on Multinational Corporations Multinacionális Cégek Kutatásának Központja) koordinálja. A projektben partnerei a Swed- Watch és a svéd Fair Trade Center, a FinnWatch és a Finn Természetvédők Szövetsége; a DenWatch Dániából, a Germanwatch Németországból, az ACIDH a Kongói Demokraikus Köztársaságból, a CIVIDEP Indiából és a Workers Assistance Center (WAC) a Fülöp-szigetekről. A Tudatos Vásárlók Egyesülete Magyarországról 2010-ben csatlakozott a programhoz. 18 øtinfo február

19 Idegennyelvû cikkek Kedves Olvasó! Az idegen nyelvek ismerete az egészségügyben több okból vált elkerülhetetlenné. A szakmai tudás frissítése gyakran idegen nyelvi ismeretektől függ, a mindennapi munka során külföldi személyek ellátására kerül sor, valamint szaporodik azon egészségügyi projektek száma, melyek európai országok egészségügyi intézményeivel való hosszabb-rövidebb együttműködésen alapulnak. Ezek munkanyelve leginkább az angol. Idegen nyelvű rovatunk kialakítása egyrészt azt a célt szolgája, hogy akik rendelkeznek bizonyos szintű tudással, azok itt lehetőséget kapjanak annak frissítésére, megmérésére, másrészt azok, akik nem beszélnek nyelveket, kedvet kapjanak a nyelvtanuláshoz. Az øtinfo szerkesztősége Massage Is Promising for Muscle Recovery: Researchers Find 10 Minutes Reduces Inflammation Researchers at McMaster University have discovered a brief 10-minute massage helps reduce inflammation in muscle. As a non-drug therapy, massage holds the potential to help not just bone-weary athletes but those with inflammation-related chronic conditions, such as arthritis or muscular dystrophy, says Justin Crane, a doctoral student in the Department of Kinesiology at McMaster. While massage is well accepted as a therapy for relieving muscle tension and pain, the researchers delved deeper to find it also triggers biochemical sensors that can send inflammation-reducing signals to muscle cells. In addition, massage signals muscle to build more mitochondria, the power centres of cells which play an important role in healing. The main thing, and what is novel about our study, is that no one has ever looked inside the muscle to see what is happening with massage, no one looked at the biochemical effects or what might be going on in the muscle itself, said Crane. We have shown the muscle senses that it is being stretched and this appears to reduce the cells inflammatory response, he said. As a consequence, massage may be beneficial for recovery from injury. Crane said the McMaster researchers are the first to take a manual therapy, like massage, and test the effect using a muscle biopsy to show massage reduces inflammation, an underlying factor in many chronic diseases. The research appears in the Feb. 1 issue of Science Translational Medicine. For their study, the researchers followed 11 men in their twenties. On their first visit, the men s exercise capacity was assessed. Two weeks later, the men cycled on a bicycle for more than 70 minutes, to a point of exhaustion when they couldn t cycle any more. They then rested for 10 minutes. While resting, a massage therapist lightly applied massage oil to both legs, and then performed massage for 10 minutes on one leg using a variety of techniques commonly used in rehabilitation. Muscle biopsies were done on both legs (quadriceps) and repeated 2.5 hours later. Researchers found reduced inflammation in the massaged leg. Crane admits being surprised that just 10 minutes of massage had such a profound effect. I didn t think that little bit of massage could produce that remarkable of a change, especially since the exercise was so robust. Seventy minutes of exercise compared to 10 of massage, it is clearly potent. The results hint that massage therapy blunts muscle pain by the same biological mechanisms as most pain medications and could be an effective alternative. Dr. Mark Tarnopolsky, professor of medicine for the Michael G. DeGroote School of Medicine, oversaw the study. Given that mitochondrial dysfunction is associated with muscle atrophy and other processes such as insulin resistance, any therapy that can improve mitochondrial function may be beneficial, he said. Crane said this study is only a first step in determining the best therapies for promoting recovery from a variety of muscle injuries. He said that surprisingly the research proved one oft-repeated idea false: massage did not help clear lactic acid from tired muscles. Source: øtinfo február 19

20 Pályázatfigyelő Pályázatok Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben TÁMOP-6.1.2/11/3 Alapvető cél: A konstrukció alapvető céljai Társadalmi Megújulás Operatív Program illetve a Népegészségügyi Program célkitűzéseivel összhangban a szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések csökkenésének a támogatása, a korai és elkerülhető halálozást befolyásoló életmód, illetve szokások javítása az egyén egészségi állapotának, mint a foglalkoztathatóságot alapvetően befolyásoló tényezőnek javítása érdekében. Az egyének egészségük iránti felelősségének-, az öngondoskodás képességének-, a helyi közösségek és a társas támogatások erősítése, az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának hatékony támogatása, ennek következtében a lakosság életminőségének javítása, az egészségben eltöltött életévek növelése, a megalapozott tervekre épülő, egészséget támogató közösségi döntéshozatali gyakorlat meghonosítása, ezen gyakorlatok mérhető számbeli növekedése. A kistérségi pályázat célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakítása a lakosság és speciális, magas kockázatú célcsoportok körében kistérségenként egy-egy koordinált fejlesztési projekt keretében az egészségfejlesztést kistérségenként támogató intézmény kialakításával és az egészségügyi ellátórendszer egészségfejlesztéssel összefüggő feladatainak összehangolásával, kapcsolatainak fejlesztésével. Specifikus cél: Az egészséges életmódot támogató pozitív közösségi minták elterjesztése a szükséges intézményrendszeri háttér kialakításával; A legjelentősebb, idült, nem-fertőző betegségek okozta halálozás és betegségteher megelőzése és csökkentése az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások révén; A lakosság széles körének fizikai aktivitásra, mozgásban gazdag életmódra egészséges táplálkozásra ösztönzését támogató szolgáltatások kialakítása, az idült, nem fertőző betegségek megelőzésének előmozdítása; A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása; A mentális egészség javítása. PÁLYÁZÓK KÖRE Költségvetési szervek Központilag felügyelt költségvetési szerv (KSH 312); Helyi önkormányzat (KSH 321); Helyi önkormányzati költségvetési szerv (KSH 322); Többcélú kistérségi társulás (KSH 366); Jogi személyiségű nonprofit szervezetek: Nonprofit korlátolt felelősségű társaság (KSH 572); Nonprofit részvénytársaság (KSH 573); PÁLYÁZAT TARTALMA Támogatható tevékenységek köre a) Egészségfejlesztési programterv elkészítése, valamint amennyiben releváns, annak a kistérségi egészségtervhez történő illesztése. b) EFI kezdeti, vagy bővített (fejlesztett) helyi működési leírásának kidolgozása, intézményi struktúrába való illeszkedésének megtervezése. A pályázatok benyújtása március 20-tól május 2-ig lehetséges. A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok az honlapról tölthetőek le. øtinfo A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóságának folyóirata Főszerkesztő: Demeter Józsefné Felelős szerkesztő: Zsuponyó Diána Kiadványmenedzser: Zsuponyó Diána Szerkeszti: az øtinfo Szerkesztőbizottsága, Tagjai: Csurgó Katalin, Demeter Józsefné, Gombai Zsuzsanna, György Annamária, Honfi Irén, Kovács Tünde, Dr. Pappné Vig Ágnes, Rauh Edit A szerkesztőség címe: 1085 Budapest, Horánszky u. 15. Tel.: 06-1/ /154 Fax: 06-1/ zsuponyo.diana@gyemszi.hu Hirdetésfelvétel, előfizetéssel, reklamációval kapcsolatos ügyintézés: Zsuponyó Diána, Tel.: 06-1/ /154. Előfizethető az øtinfo-ban és a honlapunkon ( megtalálható megrendelőlapon. Megjelenik: évente 12 alkalommal Előfizetési díj: 0 Ft (12 szám) Csomagolási és postaköltség 2500 Ft/év. Felelős kiadó: Rauh Edit, főigazgató-helyettes Alapító főszerkesztő: Vízvári László ISSN Nyomta: Duna-Mix Kft. FAT akkreditációs lajstromszám: 0372 Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint Munkaügyi Központ nyilvántartási szám: øtinfo február