Kül- és biztonságpolitika

Átírás

1

2 Kül- és biztonságpolitika Szlovákia külpolitikája és biztonságpolitikája két alappilléren nyugszik. Az első pillért az értékek jelentik, úgymint demokrácia, emberi jogok, jogállamiság, a másodikat pedig az érdekek, mint a stabil, biztonságos nemzetközi környezet, a kiszámítható és megbízható szövetségi rendszerek és a folyamatos gazdasági és társadalmi fejlődés. Egyik pillér sem hanyagolható el, vagy szorítható háttérbe a másik rovására, a politikai gyakorlatnak, a stratégia tervezés során figyelembe kell venni az egyes országok, régiók sajátosságait. Szlovákia abban érdekelt, hogy az első, azaz az értékeken nyugvó alappillér a lehető legtöbb esetben érvényesüljön. Ennek érdekében támogatnia kell a demokratikus átalakulásokat, nemcsak szűkebben vett környezetében, hanem a globális szinten is. Ezzel szorosan összefügg, hogy amennyiben lehetséges és helyi igény is van rá, felajánljuk segítségünket és a saját, politikai átmenetekkel kapcsolatos tapasztalatainkat a partner-országoknak Kelet- és Délkelet-Európában, valamint a dél-kaukázusi államoknak. A következőkben felvázoljuk, hogyan érhető el az összhang értékek és érdekek között Szlovákia kül- és biztonságpolitikai stratégiájában, és hogy hogyan tehetünk a fent vázolt célok előreviteléért a legfontosabb külpolitikai dimenziókban. 1. Szomszédságpolitika Szlovákia külpolitikájának első és legközelebbi szintje Közép-Európa, ezen belül is a Visegrádi Négyek (V4). Támogatjuk a V4- ek kül- és biztonságpolitikáinak szorosabb összehangolását, elsősorban a stratégia fontosságú kérdésekben, mint Ukrajna jövője, az EU-n és a NATO-n belül elfoglalt pozíció, energiabiztonság. A V4-ek összehangolt fellépését kulcsfontosságúnak tekintjük az ország EUn, NATO-n belül elfoglalt helye, illetve régiónk biztonsága szempontjából. Szlovákia, de Magyarország és Csehország, sőt Lengyelország sem képes önmagában elegendő befolyást generálni az EU és/vagy a NATO szintjén, és ezért a Visegrádi együttműködésre, mint a saját befolyásunk egyfajta megsokszorozójaként tekintünk, mindamellett, hogy ez a négy állam történelmileg, kulturálisan és gazdaságilag is egy közös térséget alkot. 1A. Figyelembe véve a V4-ek stratégiai fontosságát, a négy állam közös együttműködése által kínált lehetőségeket, bármilyen, a V4-ek szolidaritását, közös biztonságpolitikai és külpolitikai együttműködését megbontó lépést károsnak ítélünk az ország és régiónk jövője, biztonsága és stabilitása szempontjából. Különösen veszélyes precedensnek tekintjük, ha ez olyan kérdések esetében történik meg, amelyek kulcsfontosságúak régiónk biztonsági és stratégiai függetlensége szempontjából. Ilyen például Ukrajna NATO és EU-csatlakozása, amelynek a miniszterelnök általi megkérdőjelezése szöges ellentétben állt az ország és régiónk alapvető stratégiai érdekeivel. Amennyiben ez a politika hosszabb távon is folytatódik majd, ez a Visegrádi csoport stratégiai marginalizálódásához vezet majd, ráadásul a legbefolyásosabb tagország, Lengyelország más regionális kontextusban (például Balti vagy Weimari) fogja realizálni legfontosabb stratégiai érdekeit. 1B. A V4-et a jelenlegi formájában fenntarthatónak és fejleszthetőnek ítéljük, ezért nem támogatjuk az országcsoport esetleges bővítését sem Ausztriával, sem Szlovéniával, sem bármilyen más országgal. Támogatjuk viszont az intézményesülés elmélyítését, és a már jelenleg is meglévő struktúrák (pl. Visegrádi Alap) fejlesztését. Az intézményesülés viszont nem vezethet túlbürokratizált struktúrák létrehozásához. 1

3 Ehelyett egy kis létszámú, de konkrét feladatokkal megbízott titkárság létrehozása a cél, amely összehangolná a V4-ek külpolitikai és biztonságpolitikai agendáját, illetve újabb témákat vetne fel az együttműködés elmélyítésére. 1C. Kiemelten kezeljük a Lengyelországgal fenntartott kapcsolatokat. Varsó régiónk természetes vezetője, a lengyel külpolitika és biztonságpolitika Szlovákia számára is stratégiai irányadóként szerepel. Ez nem jelenti azt, hogy minden esetben egyet kell értenünk a varsói kormányzattal, de stratégiai jelentőségű kérdésekben nem foglalhatunk el egymással ellentétes pozíciót, illetve minimálisan konzultációk útján értesíteni kell a lengyel partnereket eltérő érdekeinkről. 1D. Magyarországgal kiegyensúlyozott, sokrétű kapcsolatokra törekszünk, amelyek figyelembe veszik a magyar kisebbség helyzetét, igényeit, valamint a határ menti együttműködés és régiófejlesztés követelményeit. A határ menti együttműködés lehetséges formáival a Fenntartható Vidék fejezet foglalkozik. 1E. A Csehországgal fenntartott kapcsolatok a két ország közös történelméből fakadó örökségen túl a jövő kihívásaira kell, hogy összpontosítsanak. A gazdasági, kulturális, politikai együttműködés mellett lehetőséget látunk az infrastrukturális beruházásokban és a mélyebb védelmi együttműködésben is. 1F. A Visegrádi négyek organikus brandjének (márkajelének) megőrzésére törekszünk, és ha lehetséges, annak megerősítésére is. Támogatjuk a V4+ formátumú együttműködéseket, például V4+Ausztria, V4+Szlovénia, V4+Ukrajna, V4+Balti Közgyűlés+Északi Tanács tagállamai (ez utóbbi formátum főként az orosz lépések, Oroszország magatartása miatt kialakult biztonsági helyzet kapcsán vált fontossá), mint a Visegrádi Csoport kiszélesítésének alternatíváit. Az említett országokkal hosszú távú, stratégiai partnerséget képzelünk el. 1G. Szlovákia továbbra is kell, hogy támogassa a nyugat-balkáni országok integrációs folyamatait az Európai Unióba és a NATO-ba, természetesen a tagsági feltételek teljesítése mellett. Továbbra is fontosnak tartjuk az integrációs tapasztalatok átadását, gazdasági és politikai területeken. 1H. Támogatjuk a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd intenzívebbé tételét, a köztük fennálló vitás kérdések békés és konstruktív rendezésének reményében. Figyelembe véve a politikai realitásokat, valamint szövetségeseink döntő többségének álláspontját, beleértve szomszédainkat és a nagyobb országokat is, támogatjuk Koszovó függetlenségének haladéktalan elismerését. 2. Ukrajna jövője 2013 végén a háború váratlanul visszatért Európa, és rögtön Szlovákia közvetlen szomszédságában. Éppen ezért Ukrajnát most érdemes tüzetesebben is szemügyre vennünk, és a megszokott szomszédságpolitikai megfontolások helyett koncentráltan odafigyelnünk arra, mit tehetünk az ország stabilitásáért és európai jövőjéért. Országunk számára ugyanis kiemelten fontos, hogyan alakulnak a dolgok Kijevben: az ukrán-szlovák határ Szlovákia egyetlen külső határa (értve ezt az EU vonatkozásában, mivel ez a határ egyben a schengeni térség határa is), és nem mindegy, hogy ez a határ a jövőben még jobban kinyílik vagy pedig inkább bezárul. Érdekünk egyértelműen az előbbi, de értékeink is azt kell, hogy mondassák velünk: minden nemzet megérdemli, hogy maga döntsön sorsáról. 2A. Ukrajna és Közép-Európa biztonsága elválaszthatatlan egymástól. Bármilyen Ukrajnát érintő fejlemény közvetlenül befolyásolja régiónk jövőjét. Szlovákia stabil, egységes, kül- és biztonságpolitikájában kiszámítható Ukrajnában érdekelt. Alapvető 2

4 stratégiai érdekünk, hogy keleti szomszédunk ugyanazokban a politikai, katonai és gazdasági szervezetekben nyerjen tagságot, amelyeknek a V4-ek tagjai. Ezért támogatjuk Kijev Európai Uniós és NATO-tagságát, természetesen a tagság feltételeinek teljesítését követően. Szlovákia minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse Ukrajna felzárkózását és a tagság feltételeinek elérését, mind szlovákiai (fejlesztési segély, politikai támogatás, gázexport), mind V4-es, Európai Uniós és NATO szinten. Szorgalmazzuk, hogy addig is, míg Kijev nem lesz e két integrációs szervezet tagja, stratégiai partnerségre lépjen a középeurópai országokkal. 2B. Minden lehetséges politikai és szakértői fórumon hangsúlyoznunk kell Ukrajna területi egységének sérthetetlenségét, beleértve a Krím-félsziget státuszát is, amelynek Ukrajnához tartozását megkérdőjelezhetetlennek tartjuk. Elítélünk bármilyen, ennek ellentétére irányuló kijelentést vagy sugalmazást. 2C. Fontos, hogy Ukrajna visszanyerje képességét saját határainak és területi egységének megvédésére, ezért úgy gondoljuk, hogy állami szinten, és a civil szektor szintjén is részt kell vállalnunk az ukrán biztonsági szektor reformjában. Emellett az EU és a NATO szintjén támogatjuk a fegyverszállításokról szóló vita megindítását. 2D. Támogatjuk az EU Keleti Partnerség országainak (Ukrajna, Grúzia, Moldova) integrációját az Európai Unióba és a NATOba és felajánljuk politikai támogatásunkat az EU-n és a NATO-n belül ezeknek az országoknak. Grúzia kulcsfontosságú a Dél-Kaukázus jövője szempontjából, ezért Tbiliszit kiemelten kezeljük. Minden lehetséges fórumon elítéljük a grúz területek (Abházia és Dél-Oszétia) orosz megszállását, és a grúz függetlenség és területi sérthetetlenség feltételek nélküli támogatását hangsúlyozzuk. Ugyanez érvényes Moldova Oroszország által megszállt transznyisztriai régiója vonatkozásában is. 2E. A NATO-n belül kezdeményezzük egy Ukrajna Barátai informális csoport létrehozását, amely Kijev integrációjának motorjaként szolgálna. Szlovákiának a NATO-n és az EU-n belül is ezen szövetségek az elmúlt években akadozó bővítésének motorjává kell válnia. 3. Szlovákia Európában Az ország európai politikájának alappillére: elmozdulás a perifériáról a központ-centrum felé. A 2OO4-es Európai Uniós csatlakozást nem egy folyamat betetőzésének, hanem kezdetének tartjuk. Szlovákia és az egész közép-európai régió alapvető érdeke, hogy az integráció perifériájáról bekerüljünk a központba. Ennek két alapfeltétele van: az első, hogy gazdaságilag fokozatosan felzárkózzunk az EU legfejlettebb tagállamaihoz, politikailag és gazdaságilag stabil és fenntartható fejlődési pályára álljunk, kiszámítható politikát folytassunk partnereink felé. Ezen belül az eurozónába való tartozás nem csupán gazdasági kérdés, hanem civilizációs választás, és szélesebb értelemben biztonságpolitikai is. A második alapfeltétel, hogy támogatjuk a körülöttünk fekvő, de még nem tag országok, elsősorban a Nyugat-Balkán és a Keleti Partnerség országainak hosszú távú integrációját. Mivel az ország hosszú távú stratégiai irányvonalának kérdéseiről van szó, ezen feltételek teljesítése a mindenkori kormány összetételétől független kell, hogy legyen. 3A. Németország Szlovákia természetes partnere, Közép-Európa vezető gazdasági és politikai ereje. A Berlinnel kapcsolatos külpolitika kettős pilléren nyugszik: kül- és biztonságpolitikánk, valamint az Európai unióval kapcsolatos kérdések koordinációja és régiónk érdekeinek hangsúlyozása, elsősorban a Keleti Partnerség országai felé. Figyelembe véve Németország súlyát és speciális helyzetét, bármilyen V4-es a Keleti Partnerség országait érintő kérdést konzultálnunk kell Berlinnel, illetve amennyiben az ezzel kapcsolatos álláspontok különböznének egymástól, 3

5 meg kell győznünk Németországot Ukrajna és a többi fent említett ország EU és NATO csatlakozásának szükségességéről. 3B. Franciaország az európai együttműködés egyik legnagyobb, és hagyományosan befolyásos tagállama, a Párizzsal fenntartott viszonyt szeretnénk elmélyíteni, a gazdasági együttműködéstől a politikai-biztonsági területig, beleértve az afrikai stabilizációs EU-műveleteket is. Ezzel kapcsolatban fel kell készülni, hogy a francia külpolitikai fókusznak megfelelően az EU a jövőben is nagyon aktív lesz Franciaország hagyományos befolyási övezetében, elsősorban a Száhel-térségben, ami katonai beavatkozásokat és stabilizációs hadműveleteket is magában foglal majd. Ez bizonyosan elvezet majd Párizs részéről olyan kérésekhez, amely a szlovák haderő afrikai bevetésével kapcsolatos. Ebben az esetben támogatjuk kisebb kontingensek kiküldését, elsősorban a szövetségesekkel való szolidaritás hangsúlyozása érdekében, de a Száhel nem lesz a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek egyik prioritása. 3C. Nagy-Britannia hagyományosan fontos partnerünk, elsősorban a biztonságpolitika területén, amelyet továbbra is fejleszteni kívánunk. Támogatjuk, hogy a brit haderő a NATO walesi csúcstalálkozóján elfogadott politikájával összhangban megerősítse középeurópai jelenlétét. Érdekünk, hogy London megtalálja az EU-n belüli helyét és az Unió tagja maradjon, ami az egész Unió számára stabilitást és súlyának megerősítését hozhatja el. 3D. Törökországot három régió (Közel- Kelet, Közép-Ázsia és Dél-Kaukázus, Balkán) egyidejűleg fontos hatalmi tényezőjének tartjuk. Törökország azonban jelenleg nem tesz eleget az EU-tagság több kulcsfontosságú feltételének. Taggá válásának lehetősége így inkább elméleti szintű. Állandó figyelemmel kell követnünk Törökország bel- és külpolitikáját. Az országban veszélyeztetett a szólásszabadság, a bíróságok és a média függetlensége, miközben ezek EU-tagsága megítélésének és a tagság esetleges támogatásának fontos tényezői. Ha az adott területeken a jelenlegi negatív tendenciák tovább folytatódnak, úgy felfüggesztjük Törökország EU-tagságának bárminemű támogatását. 3E. Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy Szlovákia a lehető legnagyobb mértékben fel legyen készülve a 2O16-os EU elnökségre, beleértve a személyi felkészültséget is. Ennek érdekében támogatjuk olyan szakemberek jelölését felelős posztokra, akik képesek nemzetközi környezetben és kontextusban dolgozni, akiknek elegendő tapasztalata és megfelelő felkészültsége van ahhoz, hogy helytálljanak az EU elnökség terhelése alatt is. 3F. Az előzőekkel összhangban támogatjuk a francia nyelv oktatását Szlovákiában, különös tekintettel Szlovákia 2O16-os EUelnökségére, de azon túl is. A nyelv a szlovák szakértők brüsszeli helytállásának okán is fontos. A jelenleginél sokkal több franciául beszélő szakértőre lenne szükség a közös európai politikák teljes spektrumában. 4. Globális dimenzió és biztonsági politika Szlovákia az EU és a NATO tagjaként aktív részese a globális politikai térnek is. Bár az ország nem tartozik a legjelentősebb nemzetközi szereplők körébe, ezen szervezetek résztvevőjeként lehetősége van azok külpolitikai irányának befolyásolására. Szlovákia jövője szorosan kapcsolódik Európa jövőjéhez, és ezért fontos, hogy a mindenkori szlovák kormány pontos elképzelésekkel rendelkezzen arról, hogy mi az ország érdeke a globális színtéren. Szlovákiának és a V4-nek, és az egész Európai Uniónak meg kell találnia a választ az USA csendes-óceáni politikájának megerősödésére. Bár az orosz-ukrán konfliktus részben visszafordította az USA figyelmét Európa felé, a hosszú távú történelmi trendek egyértelműen 4

6 az USA a kelet-ázsiai, csendes-óceáni színtér felé való fokozatos átfordulásának folytatását jósolják. Az USA a jövőben kevésbé lesz jelen az európai biztonságpolitikában, ezért Európának meg kell állítania stratégiai gyengülését. Ezen kívül képesnek kell lennie legalább részben válaszokat és megoldásokat kínálnia - az Egyesült Államokkal együttműködésben - ez Európát övező régiók (Közel-Kelet, Észak-Afrika, Dél-Kaukázus, Száhel-övezet) stabilitásának és biztonságának garantálására. 4A. Az Egyesült Államok Európa és ezen belül a V4-ek és Szlovákia stratégiai szövetségese, legfontosabb biztonságpolitikai partnere. Támogatjuk az USA európai politikai és katonai jelenlétének megerősítését. Európa nem lehet biztonságos az amerikai jelenlét nélkül. Ez azt is jelenti, hogy az orosz térnyerés ellensúlyozása érdekében támogatjuk az amerikai politikai és katonai jelenlét hangsúlyosabbá tételét közvetlen régiónkban is, beleértve Szlovákiát is. 4B. Oroszország stratégiai partnerből stratégiai konkurenssé, sőt ellenféllé vált. Az elmúlt hónapokban felrúgta a második világháború óta fennálló nemzetközi rendszert, megsértette a nemzetközi jogot, Grúzia és Ukrajna szuverenitását és területi épségét. A Moszkvával fennálló viszony csak abban az esetben normalizálódhat, ha Oroszország visszaállítja a januári status quo-t, tiszteletben tartja szomszédai területi épségét és függetlenségét. Szlovákia támogat minden olyan lépést, amely az agresszív orosz külpolitikára adott egységes, NATO és EU szintű politizáláshoz és közös, Oroszországgal szembeni stratégiai vízió kialakításához vezet. Kifejezetten ellenezzük, hogy az EU vagy/ és a NATO visszatérjen a Krím annexiója előtti politikájukhoz anélkül, hogy Moszkva megszüntetné a kelet-ukrajnai szeparatizmus bárminemű támogatását, beleértve a katonai jelenlétet is, valamint amíg megszállva tartja a Krím-félszigetet. 4C. Kína, Japán, India, Brazília, valamint a többi feltörekvő regionális hatalom fontos szereplői a nemzetközi rendnek. Szlovákia támogatja ezen országok békés felemelkedését és integrációját a meglévő nemzetközi rendszerbe, nem támogatjuk viszont bármilyen konkurens projektek létrehozását. Az emberi jogok kérdését a külpolitika fontos elemének tartja, amely, bár elismeri a gazdasági kapcsolatok fontosságát, megkerülhetetlen az érték-alapú diplomácia kialakításában és gyakorlásában. Kiemelten fontosnak tartjuk a kapcsolatot a globális politikai és gazdasági szféra egyik kulcsjátékosával, Kínával. 4D. A NATO Szlovákia, Közép-Európa, Európa és az egész Transzatlanti térség biztonságának alappillére. Támogatjuk a Szövetség walesi csúcstalákozóján vállaltak feltétlen teljesítését, beleértve a NATO közép-európai jelenlétének megerősítését. Szükség esetén készek vagyunk hozzájárulni a Szövetség térségbeli jelenlétének komolyabbá tételéhez, amelyet természetesnek tartunk a biztonság oszthatatlansága alapján, amely a NATO alappillére. Ezért szükség esetén támogatjuk nem csupán csak a lengyelországi, romániai vagy balti jelenlétet, hanem a szövetségesek szlovákiai jelenlétét is (amely egyébként már most is realitás, például a trencséni EOD Centre of Excellence esetében). 4E. Támogatjuk, hogy a NATO alapvető feladata, a tagállamok védelme a lehető legnagyobb hangsúlyt kapja a politikai és katonai tervezés folyamatában, illetve a jövőbeli stratégiai koncepció kialakítása során. A több mint egy évtizedes afganisztáni jelenlét után a Szövetségnek sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a tagországok területének védelmére. Ennek érdekében támogatjuk a közös katonai tervezés megújítását, közös projektek beindítását, a közép-európai szövetséges infrastruktúra kiépítését és a regionális katonai jelenlétet. A katonai szférán túl támogatjuk a NATO tagállamainak a titkosszolgálatok szintjén való szorosabb együttműködését, különösen 5

7 a terrorelhárítás, a kibertámadások elleni védelem és az információcsere területén. 4F. Szlovákia támogatja a NATO bővítését, beleértve Montenegró és a többi balkáni ország, valamint Ukrajna és Grúzia tagságát. Ezen országok tagságának nélkülözhetetlen feltétele a tagsági feltételek 100 százalékos teljesítése, amelyhez felajánljuk tapasztalatainkat, rendelkezésre álló forrásainkat és szakértőink segítségét. 4G. A NATO partnerségi politikáját új alapokra kell helyezni, globális és regionális szinten egyaránt. A jelenlegi, Partnerség a Békéért koncepció a 90-es évek terméke, amely nem felel meg a mai kor realitásainak. Szlovákiának, együttműködve a V4-el, kezdeményeznie kell a partnerségi politika felülvizsgálatát, individuálissá tételét; - individuális szemléletmód alkalmazását a partneri és a tagságra aspiráló országok vonatkozásában is. 4E. Támogatjuk az EU közös kül- és biztonságpolitikáját, amely viszont nem lehet konkurense az Atlanti Szövetségnek, hanem kölcsönösen ki kell, hogy egészítsék egymást, úgy földrajzilag, mint a fenntartott képességek szempontjából is. Támogatjuk az EU válságkezelő hadműveleteit a Földközitenger térségében és Afrikában, tekintettel arra, hogy ezen térségek stabilitása az európai biztonság alapfeltétele. 5. Védelmi politika Az ország védelmi politikájának alapelve három tényező, konkrétan az érdekek, gazdasági lehetőségek és a katonai képességek egyensúlya. Bár Szlovákia védelmi politikája elsősorban szövetségi rendszerein belül valósul meg, az ország ezeken belül szerepvállalásának minősége belpolitikai döntések során alapszik. A jövőben várhatóan nagyobb súly helyeződik majd az európai és atlanti szövetségekben résztvevő országok kormányaira: az elmúlt évtizedek alacsony védelmi kiadásainak az ukrajnai krízis tapasztalatai okán növekedniük kell. Éppen ezért szorgalmazzuk egy olyan haderőreform végrehajtását, amely visszaállítaná a fenti három pillér egyensúlyát és fenntartható, reális perspektívát nyújtana a haderőnek. 5A. A Híd párt egyetértve támogatja az Andrej Kiska elnök úr által a NATO csúcson tett, a kormány döntésén alapuló és az szakértők által is támogatott kötelezettségvállalást a védelmi kiadásokkal kapcsolatban: 2O2Ora a nemzeti termék 1,6 százaléka költendő védelemre, ezen belül 20 százalék fordítandó a haderő modernizációra. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a 2O százalék nem csupán kozmetikai és statisztikai bűvészmutatványok eredménye kell hogy legyen, hanem reális forrás-átcsoportosítást kell hogy jelentsen a Védelmi Minisztérium költségvetésén belül. 5B. Támogatjuk az új biztonságpolitikai és stratégiai környezetben kulcsfontosságú képességek fejlesztését, és a feleslegessé vált, illetve hosszabb távon nem fenntartható képességek és infrastruktúra (beleértve a támaszpontokat is) megszüntetését. Azaz: Szlovákia fegyveres erőinek felkészítését a XXI. század valós kihívásaira. 5C. Támogatjuk a szlovák fegyveres erők modernizációját, de nem feltétel nélkül és koncepció hiányában. A modernizációnak figyelembe kell vennie a védelmi költségvetés lehetőségeit, hasonlóképpen a védelmi tervezésnek is. Csak olyan modernizációs programok beindítását támogatjuk, amelyekre egyértelműen meg vannak a források. Ebben a kontextusban különösen fontos a NATO csúcson tett 1,6 százalékos kötelezettségvállalás. Fontos elem a szlovák hadsereg fegyverzeti rendszereinek diverzifikálása, és az orosz hadiipartól való függőség felszámolása. 6

8 5D. Szlovákia védelmi kiadásai jelenleg nem rendszerszerűek, a költségvetési tételek tervezését a kiszámíthatóság hiánya jellemzi. A Híd párt szorgalmazni fogja, hogy a szlovák fegyveres erők modernizálásának anyagi háttere teljes mértékben átlátható és rendszerszerű legyen, hogy ezeket a jelentős költségvetési kiadásokat a lehető legnagyobb fokú hatékonyság jellemezze. A nyitott és átlátható nemzetközi pályázatok alapján történő beszerzéseket támogatjuk, és mindazon területeken, ahol ennek értelme van, a V4-es országok közös beszerzéseit is. távon is fenntartható, V4-es katonai egység létrehozása kell hogy legyen. 5I. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legrövidebb időn belül megvalósuljon a stratégiai dokumentumok, elsősorban a 2005-ben elfogadott Biztonsági Stratégia frissítése, illetve egy új Stratégia megírása és kiadása. A jelenlegi idejétmúlt és nem aktuális, nem reflektálja a térségünkben megvalósult politikai, katonai és stratégiai változásokat. 5E. Az előző pontokkal összhangban tisztában kell lenni azzal, hogy a modernizáció során helyes prioritásokat kell felállítani. Azon képességek, fegyvernemek modernizációját, lecserélését támogatjuk, amelyek legszükségesebbek a jelenlegi biztonsági környezetben, továbbá több felhasználásúak (például multifunkciós helikopterek). 5F. Támogatjuk a regionális együttműködést a modernizációs folyamatok során, amelynek el kell jutnia a regionális, közép-európai közös katonai képességek kifejlesztéséhez. Az eddigi gyakorlattal ellentétben azonban Szlovákia nem követheti a spórolás együttműködés által hibás alapelvet, mert a tapasztalatok azt mutatják, ez diszkvalifikálja és hiteltelenné teszi az országot a partnerek szemében, akik potyautasként tekintettek Szlovákiára. 5G. Támogatjuk a V4-ek közös védelmi tervezési folyamatának létrehozását, valamint egy közös, V4-es biztonságpolitikai stratégia kialakítását. A közös katonai képességek mellett támogatjuk a közös V4- es katonai képzés kialakítását, a katonai akadémiák szorosabb együttműködését, tanrendjeik összehangolását. 5H. Támogatjuk az ún. V4-es EU Harccsoport (Battle Group) 2016-os kiépítését, amelyet azonban nem végső célnak, hanem csupán a kezdetnek tekintünk. A végső cél egy hosszabb 7