Ag + +Cl - AgCl (1) HCl + NaOH NaCl + H 2 O (2)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ag + +Cl - AgCl (1) HCl + NaOH NaCl + H 2 O (2)"

Átírás

1 3. gyak. Titrimetria I: Sósav mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása (faktorozása). Vízminta karbonát ill. hidrogén-karbonát tartalmának meghatározása. (Levegő CO 2 tartalmának meghatározása gáztitrimetriás módszerrel) A gyakorlat célja: A mérőoldat készítés és a sav bázis titrálás alkalmazásának megismerése a gáz, oldat és szilárd anyag savas ill. bázikus komponenseinek meghatározásánál. A festékindikátorok használata a titrálás végpontjának jelzésére. A módszer elve: Titrimetria névvel azokat a vizsgálatokat illetjük, amelyeknél valamelyik komponens mennyiségi meghatározását úgy végezzük, hogy a minta adott részletéhez bürettából ismert koncentrációjú mérőoldatot adunk, mindaddig amíg a lejátszódó reakció sztöchiometriai arányait figyelembe véve az egyenlővé nem válik a mérendő komponenssel. Ezt az állapotot a titrálás végpontjának nevezzük. A végpontot vagy megfelelően megválasztott festékindikátorral, vagy műszeres módszerrel (ph mérés, elektród vagy redox potenciál mérés, vezetőképesség mérés stb) tesszük érzékelhetővé. Festékindikátor alkalmazásakor tudnunk kell, hogy a végpont hol jelentkezik (pl sav-bázis titrálásnál milyen ph-nál és olyan indikátort kell választanunk, amelyik ennek a ph-nak az elérésekor szint vált). A műszeres módszereknél a görbe alakból (inflexióspont, a titrálási görbe deriváltja esetén a maximum) lehet az ekvivalenciapontot megállapítani. A titrálást leggyakrabban vizes oldatok vizsgálatára alkalmazzuk, de végezhetők titrálások nemvizes (szerves oldószeres ) közegben is. A fentiekből következik, hogy titrálással a szilárd anyagok összetételét oldás után, a gáz összetételét pedig a megfelelő reagensben történő elnyeletést követően határozhatjuk meg. A titrimetriás módszereket a meghatározni kívánt mintakomponens és a mérőoldat között lejátszódó reakció alapján szokás csoportosítani. Így az alábbi titrimetriás módszereket lehet megkülönböztetni: Csapadékos titrálás: a reakcióban a vizsgált komponens és a mérőoldat reagense rosszul oldódó csapadékot képez. A legjelentősebb ilyen módszer az ezüst és a halogén ionok közötti csapadékképződési reakciót használja ki. Ag + +Cl - AgCl (1) Sav- bázis titrálás: A mérés során vagy savat mérünk bázist tartalmazó mérőoldattal vagy fordítva. Az erős savak és az erős bázisok jól mérhetők. A gyenge savak és bázisok mérhetősége attól függ, hogy disszociációjuk hogyan viszonylik az oldószer, a víz disszociációjához. Minél közelebb van ahhoz, annál kevésbé titrálhatók. A sav bázis reakciót a sósav és a nátrium-hidroxid esetére az alábbi reakció mutatja. HCl + NaOH NaCl + H 2 O (2) Fontos látnunk azt, hogy minden sav-bázis reakció ha ionegyenletként írjuk fel az alábbi reakcióra egyszerűsíthető. H + +OH - H 2 O (3) Ez azt mutatja, hogy minden sav bázis reakció lényeg ugyanaz, a lényegi reakciót tekintve különbség a különböző savak és a különböző bázisok között abban van, hogy mennyire disszociálnak (erősek, vagy gyengék) ill. egy vagy több értékűek, azaz hány lépében diszzociálnak). Komplexometria: A Lewis féle sav bázis elmélet szerint a komplex képződési reakciók a sav bázis reakciók speciális esetét jelentik. A komplex vegyület képződéséhez az kell, hogy legyen olyan részecske, amelyik elektronrendszerében elektronpárok hiányoznak (központi 1

2 atom) és legyen olyan, amelyiknek szabad elektronpárja van, vagy elektronpárjai vannak (ligandum). A koordinatív kötés kialakulása e két részecske között úgy jön létre, hogy a betöltetlen helyekkel rendelkező központi atom befogadja a ligandumok elektronpárjait. Mivel a központi atom elektron pár befogadó képessége és a közönséges reakciókban rá jellemző vegyértéke között (hány elektront ad le vagy vesz fel) nincs egyértelmű kapcsolat a vegyülés sztöchiometriája eltér a klasszikus (a fenti két) esettől. (A vegyülés sztöchiometriáját az fogja meghatározni, hogy a központi atomon hány elektronpár befogadására van hely, ill. a központi atommal reagáló vegyületben hány olyan atom van, amely szabad elektronpárral rendelkezik.). Van olyan ligandum amelyikben csak egy szabad elektronpárral rendelkező atom van. A legismertebb ilyen ligandumként működő részecske a vízmolekula (H 2 O), amiben az oxigén atomnak van koordinatív kötésben felhasználható elektronpárja. (A legtöbb kationokat tartalmazó vizes oldat tulajdonképpen olyan komplex vegyület amelyben a vízmolekula ligandumként szerepel. A színes oldat jelleg is ettől ered.) A vízhez hasonló egy eletronpár átadásra képes ligandum az ammónia (NH 3 ), itt a nitrogén atomnak van magános elektronpárja. Vannak olyan molekulák amelyekben több olyan csoport is lehet amely ilyen szabad elektronpárral rendelkező atomokat tartalmaz. Ilyen molekula volt a nikkel gravimetriás meghatározásánál használt dimetilglioxim, de ilyen a komplexometriás titrálásoknál leggyakrabban hasznát EDTA (etilén-diamin-tetraecetsav) amelyben hat olyan csoport van amelyik koordinatív kötést létesíthet. Az a tény, hogy egy molekula több koordinatív kötést tartalmaz előnyösen hat a komplex stabilitására, növeli azt, ami a titrálás szempontjából is előnyös. Ezért részesítik előnyben mérőoldatként az EDTA-t a más egy koordinatív kötés kialakítására alkalmas vegyületekkel szemben. Az EDTA, mint hatfunkciós ligandum (2 nitrogén+4 karboxil oxigén atom) működését 4-es és 6-os koordinációban az alábbi ábra szeélteti: CH 2 -COO - N-CH 2 -COO - (CH 2 ) 2 Me 2+ N-CH 2 -COO - CH 2 -COO - EDTA 4-es koordinációban CH 2 -COO - N-CH 2 -COO - (CH 2 ) 2 Me 2+ N-CH 2 -COO - CH 2 -COO - EDTA 6-os koordinációban 1. ábra Fémion-EDTA komplexek szerkezete Redoxi titrálások: A mérés során redox reakció játszódik le (elektronleadás és felvétel). A mérőoldat oxidálószer vagy redukálószer. Oxidálószerként leggyakrabban a permanganát iont (MnO 4- ) a kromát iont (CrO 4 2- ), jódoldatot (I 2 ) használják. Redukálószerként az Sn(II) iont, az As(III) iont, jodid (I - ) iont, tioszulfát(s 2 O 3 2- )-iont az aszkorbinsavat (C-vitamin) alkalmazzák. A redox titrálásokat a mérőoldat szerint további típusokba lehet sorolni. A permanganát mérőoldat felhasználásakor permanganometriáról, kromát mérőoldatnál kromatometriáról, jód mérőoldat esetén jodometriáról beszélünk. A permanganometriás mérések során az alábbi reakciók játszódnak le: 2

3 - Erősen savanyú közegben: MnO 4 +8H + + 5e - Mn H 2 O +1,52 V - Gyengén savanyú közegben: MnO 4 +4H + + 3e - MnO 2 + 2H 2 O +1,67 V - Gyengén lúgos közegben: MnO 4 + e - 2- MnO 4 +0,54 V A fentiekből látható, hogy a ph- nak fontos szerepe van a redox reakciókban és vegyük észre azt is, hogy a ph változásával nem csak az oxidálóképesség változik, hanem sztöchiometriai viszonyok is, azaz egy permanganát- ion egyre kevesebb vizsgálandó anyagot képes oxidálni. Permanganometriás mérésnél indikátorra a permanganát színe miatt nincs szükség. Ez a szín 10-5 koncentrációnál már látszik. Kromatometriás mérésnél az alábbi reakció játszódik le: 2- Cr 2 O 7 14 H + +6e - 2 Cr H 2 O +1,36 V Ez a reakció kerül felhasználásra a kémiailag oxidálható szerves anyag tartalom (KOI) meghatározásánál. Savas bikromát oldaton átbuborékoltatva a levegőt és az elhasznált kromátot visszamérve meghatározhatjuk a levegő szerves anyag tartalmát. Ezen az elven működött régebben az alkoholszonda is, itt a keletkező Cr(III) zöld színe jelezte, hogy szerves anyag (nem biztos, hogy csak alkohol) van a kilélegzett levegőben. A jodometriás méréseknél az alábbi reakciók mennek végbe: I 2 +2 e - 2 I - +0,62 V S 2 O 3 S 4 O 6 +2e - +0,17 V A titrálásokhoz, mint a fentiekből kiderült mérőoldatok szükségesek. Ezeket a mérőoldatokat a vizsgálandó komponens koncentrációjától függően 1mól/l- 0,001 koncentráció tartományban szoktuk elkészíteni. Sajnos sok esetben a mérőoldatok egyszerűen a reagensek pontos bemérésével nem készíthetők el vagy az elkészített oldatok koncentrációja időben változik ezért a vizsgálatok elvégzése előtt szükség van a mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározására. Ezt faktorozásnak hívjuk. (Az elnevezés abból ered, hogy a pontos koncentráció = faktor x névleges koncentráció) Pl c = 0,1126 = 1,1126x 0,1). A faktorozáshoz olyan anyagot használunk amelyiknek tömege jól mérhető, stöchiometriája állandó (pl nem nedvszívó, a levegő alkotóival nem reagál stb.) Titrimetriás mérőoldat készítése a mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása (mérőoldat faktorozása) Sav bázis titrálásoknál leggyakrabban HCl és NaOH vagy KOH mérőoldatokat használnak. Egyik mérőoldat sem készíthető el pontosan, a sósav illékony a NaOH, a KOH nedvszívó ill. a levegő CO 2 tartalmával reagál, karbonátosodik. Ezért az elkészített oldatok pontos koncentrációját külön méréssel, valamilyen jól mérhető állandó összetételű vegyület segítségével kell meghatározni. A sav mérőoldatok pontos koncentrációját KHCO 3 -ra szokás meghatározni. A lejátszódó reakció: KHCO 3 + HCl KCl + H 2 CO 3 A sav mérőoldat pontos koncentrációját az alábbi összefüggéssel számíthatjuk: KHCO 3 móljainak száma = a titrálásra fogyott sav móljainak száma m KHCO3 / Ms KHCO3 = c sav V fogyás /1000 A KHCO 3 móltömege 100g így a számolás is egyszerű, 0,1 g KHCO 3 ra 10 HCl fogy, ha a sósav koncentrációja pontosan 0,1. Ha a sav mérőoldat koncentrációja így ismertté vált a lúg mérőoldat pontos koncentrációját ennek a savnak a felhasználásával határozhatjuk meg. Másfajta mérőoldat másfajta faktoranyagot igényel, pl. a permanganát mérőoldat faktorozásának segédanyaga az oxálsav, amelyet a permanganát széndioxiddá oxidál. 3

4 2+ (COO) 2 2CO 2 +2e - eközben a Mn(VII) +5 e- Mn(II) -vé redukálódik. Jodometriánál a kálium jodát a faktoranyag. Az elv az, hogy az alábbi reakcióban jódot állítunk elő és ezt tioszulfáttal titráljuk. A jodát koncentrációját ismerve tudjuk a jód pontos koncentrációját, a titrálásnál mért fogyásból számolni lehet a tioszulfát mérőoldat koncentrációját. A tioszulfát ismeretében meghatározható a jód mérőoldaté. IO I - +6 H + 3 I 2 +3H2O A gyakorlat során sósav mérőoldat pontos koncentrációját kell meghatározni úgy, hogy KHCO 3 titrálunk, metilnarancs jelenlétében a közelítőleg 0,1 koncentrációjú sósav mérőoldattal. 1. feladat: Sósav mérőoldat készítés, faktorozása: A mérőpár közösen készítsen el 500 0,1 mol/ l sósav mérőoldatot a fülke alatt lévő cc. HCl felhasználásával. A szükséges cc. sósavat mérőhengerrel mérje be az 500 -es mérőlombikba.(a cc. HCl 37 m/m %-os, sűrűsége 1,182 gcm -3 ) A szükséges számításokat mindenki maga végzi el és szerepelteti a jegyzőkönyvben. Ezt követően hallgatónként két Erlenmeyer lombikba mérjen be négy tizedes pontossággal 0,1 g Kálium-hidrogén karbonátot. Adjon hozzá 50 kiforralt desztillált vizet és három csepp metilnarancs indikátort és titrálja meg a faktorozandó sósavval. A faktorozandó sósavat bürettába kell tölteni, miután leeresztette a benne lévő vizet. Az első feltöltés a büretta mosására szolgál, ezt engedje ki, mérésre a második feltöltést használja. Ügyeljen arra, hogy a büretta buborékmentesen legyen feltöltve a mérőoldattal. A fogyás alapján számolja ki sósav pontos koncentrációját koncentrációban. A két titrálás adatai alapján számoljon átlagot és szórást. A mérés eredményeit táblázatban adja meg. 2. Vízminta karbonát és hidrogén karbonát tartalmának meghatározása: Két Erlenmeyer lombikba mérjen be t a kiadott mintából. Adjon hozzá 30 kiforralt desztillált vizet és két csepp fenolftalein indikátort. Titrálja meg az ismert koncentrációjú sósavval elszíntelenedésig. Olvassa le a fogyást. Ezután adjon hozzá három csepp metilnarancs indikátort és folytassa a titrálást az újabb színátcsapásig. (Forralja ki forrkő jelenlétében az oldatot és a titrálást a lehűtött oldatban a mérőoldatot kis részletekben adagolva fejezze be, (ezt a lépést most elhagyjuk).) Ha a vízben nincs karbonát a fenolftalein nem lesz vörös, ekkor csak a hidrogén karbonátot lehet mérni. Fenolftalein mellett végzett titráláskor, ha van a rendszerben szabad lúg, elreagál a szabad lúg és a karbonát hidrogén karbonátig lesz megtitrálva (lásd a 12 egyenletet). Na 2 CO 3 + HCl NaHCO 3 + Na Cl (12) Ha a titrálást metilnarancs mellett folytatjuk a sósav fogyás a hidrogén karbonát titrálására fordítódik. NaHCO 3 + HCl NaCl + H 2 CO 3 (13) A gyakorlat arra szeretne rávilágítani, hogy az indikátor megválasztásának fontos szerep jut a titrálással kapott eredmény pontossága szempontjából. Ha az indikátor hamarabb vált szint, mint kellene akkor kevesebb fogyást kapunk, mint amennyi a mérendő komponenssel ekvivalens. (Ha lúgoldatot titrálunk és a titrálást a fenolftalein átcsapásakor abbahagynánk a lúg koncentrációt a karbonátok jelenléte miatt kisebbnek állapítanánk meg). A fenti két indikátoros titrálást a gyakorlatban felhasználják a vizek elemzésénél. Fenolftalein mellett sósavval titrálva a vizet kapják a,,p lúgosság,, értékét, ami a karbonát tartalmat jelenti ha nincs szabad lúg, metilnarancs indikátor jelenlétében titrálva a vizet kapják az,,m 4

5 lúgosság,, értékét, amiből a karbonát és hidrogén- karbonát tartalom összegét lehet meghatározni. A fogyások és a sav pontos koncentrációjának ismeretében számítsa ki a minta karbonát és hidrogén karbonát tartalmát. A párhuzamos mérésekből számoljon átlagot és szórást. A mérési adatokat és a számított adatokat táblázatban adja meg. 3.Csapvíz karbonát és hidrogén tartalmának meghatározása Vegyen 100 csapvizet adjon hozzá 3 csepp fenolftalein indikátort, ha rózsaszínű lett, titrálja óvatosan színtelenig, olvassa le a fogyást. Ha az oldat színtelen maradt vagy elszíntelenedésig titrálta, adjon hozzá 3 csepp metilnarancs indikátort és titrálja színátcsapásig. Olvassa le a fogyást és számítsa ki a víz karbonát és hidrogén-karbonát tartalmát -ben és g/l-ben. Zh kérdések. 1. Mit ért titrimetrián és milyen fajtái vannak? 2. Miért kell a mérőoldatokat faktorozni és mi a sósav mérőoldat faktorozás elve? 3. Milyen végpont indikálási módszereket használhatunk és hogyan lehet az ekvivalencia pontot megállapítani? 4. Számítsa ki a sósav oldat pontos koncentrációját ha 0,01 g kálium-hidrogén karbonátot titrálva 20 volt a sósav fogyása. 5. Számítsa ki a nátrium hidroxid pontos koncentrációját ha 20 -t titrálva 19,5 0,1125 sósav fogyott. 6. Egy vízminta 100 -nek titrálásakor fenolftalein mellett 1 0,1 sósav metilnarancs mellett további 11 0,1 sósav fogyott. Mennyi a minta karbonát és hidrogén karbonát koncentrációja. 4. Titrimetriás mérések a gázanalízisben, levegő CO 2 tartalmának meghatározása Az egyik leggyakrabban analizált gázminta az élethez nélkülözhetetlen levegő. Természetes összetételét az 1. táblázat tartalmazza. A levegő összetételének leggyakoribb változása az oxigén és a széndioxid mennyiségének változása. Ez köszönhető a biológiai folyamatoknak, de számos a szerves anyag égésével összefüggő művelet is előidézheti. 1. táblázat: A száraz levegő természetes összetétele. Összetevők Koncentráció, v/v Koncentráció, % m/m % Nitrogén 78,1 73,51 Oxigén 20,93 23,01 Argon 0,9325 1,286 Széndioxid 0,03 0,04 Neon 0,0018 0,0012 Helium 0,0005 0,00007 Kripton 0,0001 0,0003 Hidrogén 0, , Xenon 0, ,00004 Römp: Vegyészeti lexikon, 57 old. Műszaki Kiadó Budapest,1983. A táblázat arra is rávilágít, hogy a levegő alkotói jelentősen különböző koncentrációban vannak jelen így nem meglepő, hogy a levegő komponensek meghatározására annak koncentrációjától függően különböző mérési elveket használunk. Ezeket a következőképpen csoportosíthatjuk: Abszorpciót követő tömegmérés (gáz gravimetria, lásd. nedvesség tartalom mérése) Abszorpciót követő titrimetrés mérés ( gáztitrimetria, lásd. levegő széndioxid tartalmának, kromáton átbuborékoltatva szerves anyag tartalmának meghatározása) Abszorpció vagy adszorpció következtében bekövetkező nyomás változás mérése (a levegő széndioxid tartalmát így is mérhetnénk. A megkötött széndioxid nyomáscsökkenést eredményez egy zárt rendszerben, érzékeny nyomásmérő kell) 5

6 Abszorpciót következtében bekövetkező gáztérfogat csökkenés mérése (gáz volumetrikus módszer, lásd füstgázok összetételének mérése. Ilyen elven működik a volumetrikus C tartalom meghatározás, amikor az égetés után kapott CO 2 -t lúgban elnyeletjük, vagy ilyen az Orsat készülék alkalmazása a füstgáz széndioxid, oxigén és szénmonoxid tartalmának meghatározásakor.) A gáztitrimetriás eljárásokban a gázelegy pontosan mért részletét alkalmas kémszerrel reagáltatjuk. Két eset lehetséges vagy a keletkezett vegyület mennyiségét, vagy visszamaradt elreagálatlan kémszer mennyiségét határozzuk meg. A gáztitrimetriás eljárást akkor használjuk, ha a meghatározandó gázkomponens mennyisége kicsi. A gáz elnyeletéskor adódó térfogatváltozás mérésén alapuló (gázvolumetrikus) módszer ebben az esetben ugyanis pontatlan (1000 -es gázbürettánál a 0,1%-ban jelenlévő komponens elnyelődésekor adódó térfogatcsökkenés 1 ). A levegőben a széndioxid 0,03 v/v %- ban van jelen, lásd 1. táblázat. Az 1 % alatti mennyiségek mérést kis mennyiségben jelenlévő komponens meghatározási feladatnak tekintjük. A szabad levegő széndioxid tartalma kb 0,03 %. Zárt helységben ez nagyságrenddel nagyobb is lehet. A munkahelyi légterekben a széndioxid koncentrációja ettől eltérhet, ha a levegő a nem megfelelő légcsere miatt,, elhasználódott,,. A levegő széndioxid koncentrációjának ellenőrzése a légcsere hatékonyságára is enged következtetni. Munkahelyi légtérben a széndioxid meghatározása egészségügyi szempontból ezért jelentős feladat. Noha erre műszeres módszerek is rendelkezésre állnak a vizsgálat műszer hiányában egyszerű sav-bázis titrálással elvégezhető. A vizsgálat az alábbi reakción alapszik: Ba(OH) 2 + CO 2 = BaCO 3 + H 2 O A megmaradt Ba(OH) 2 -ot HCl-al visszatitráljuk. Levegő CO 2 tartalmának meghatározása: Gázmosóba helyezett 25 kb. 0,1 Ba(OH) 2 oldaton 5 liter levegőt szívatunk át. A mintavétel folyamatábráját az 2. ábra adja meg. A gázmosót levéve a buborékoltató szárat bemossuk. 2 csepp fenolftaleint hozzáadva az oldat felületére 5 csepp pentánt rétegezve (ez gátolja meg, hogy a levegő CO 2 -je tovább reagáljon a Ba(OH) 2 -al) 0,1 sósavval megtitráljuk az oldatot. A titrálás végét a fenolftalein elszíntelenedése jelzi. A fogyásból az el nem reagált Ba(OH) 2 -ot számíthatjuk ki. A CO 2 re elhasználódott mennyiség a Ba(OH) 2 kezdeti koncentráció és a megmaradt különbsége ábra. A mintavétel folyamatábrája. (1) elnyelető oldat, (2) áraásmérő, (3) szivattyú. 6

7 (Ha a fenolftalein mellett végzett titrálás után a színtelen oldathoz 3 csepp metilnarancs indikátort adunk s a mintát tovább titráljuk, amíg a metilnarancs színátcsapást nem mutat a fogyásból a Ba(OH) 2 kezdeti koncentrációját kapjuk). A fogyásokból számítsa ki a Ba(OH) 2 kezdeti és CO 2 elnyeletés utáni koncentrációját ben, és számítsa ki a levegő CO 2 tartalmát térfogatszázalékban. Zh kérdések: 1. Sorolja fel hogyan csoportosíthatja a gázanalitikai módszereket és mikor melyiket célszerű alkalmazni? 2. Milyen elven határozhatja meg a levegő széndioxid tartalmát? Írja fel a reakció egyenleteket is. Miért nem a gáztérfogatmérés módszerét alkalmazza? 3. Mennyi a Ba(OH) 2 koncentrációja, ha 10 -re 20 0,05 sósav fogyott? 4. Hány g és hány mól széndioxidot kötött meg a Ba(OH) 2, ha 10 -re 10 0,05 sósav fogyott. A Ba(OH) 2 kezdeti koncentrációja 0,05 volt. 5.Mennyi a levegő széndioxid tartalma v/v %-ban ill. g/l-ben ha az 4. feladat eredménye 10 l normál állapotú levegőre vonatkozik. 7

8 3. gyakorlat (Titrimetria I.) 1. Fülke alatt a számításai alapján szükséges cc. HCl-at mérőhengerbe mérve készítse el az 500 kb. 0,1 sósav mérőoldatot. Jól rázza össze. 2. A bürettában lévő vizet engedje le, mossa át a sósav mérőoldattal, majd töltse jelig. 3. Az elkészített sósav pontos koncentrációjának meghatározásához analitikai mérlegen tárázza ki az Erlenmeyer lombikot és mérjen bele négy tizedes pontossággal kb. 0,1 g kálium-hidrogén karbonátot. 4. Adjon a lombikba 50 desztillált vizet és 3 csepp metilnarancs indikátort és titrálja színátcsapásig. A táblázatban rögzítse az adatokat. A fogyásból számítsa ki a sósav pontos koncentrációját. A minta száma: m KHCO 3, g Fogyás 0,1 HCl, Átlag - - Szórás - - c HCl, 5. A kiadott mintát töltse fel jelig. Pipettázzon ki t a mintából Erlenmeyer lombikba. Adjon hozzá 20 vizet, két csepp fenolftalein indikátort és titrálja elszíntelenedésig. Olvassa le a fogyást. Adjon a lombikba három csepp metilnarancs indikátort és folytassa a titrálást színátcsapásig Olvassa le a fogyást. Táblázatban rögzítse az adatokat és számolja ki a vízminta karbonát és hidrogén-karbonát koncentrációját -ben. (A fenolftalein mellett végzett titrálás fogyása a karbonát tartalommal, a metil- narancs és fenolftalein mellett végzett titrálások fogyásainak különbsége a karbonát és a hidrogén-karbonát tartalom összegével egyenértékű) A minta száma: Fogyás 0,1 HCl, (fenolftalein) Átlag Szórás Karbonát ion koncentráció, Fogyás 0,1 HCl, (metilnarancs) Hidrogén -karbonát ion koncentráció, 6. Az 5. pontban leírtakat ismételje meg 100 csapvízzel. 1. A minta száma: Fogyás 0,1 HCl, (fenolftalein) Karbonát ion koncentráció, Fogyás 0,1 HCl, (metilnarancs) Hidrogén -karbonát ion koncentráció, 7. A levegő CO2 tartalmának meghatározása c. gáztitrimetriás mérésre idő hiányában nem kerül sor. Elméletét viszont ismerni kell. 8

A gyakorlat célja: Csapadékos titrálás felhasználása a gázelemzésben a vízelemzésben és halogén tartalmú szilárd anyagok vizsgálatára.

A gyakorlat célja: Csapadékos titrálás felhasználása a gázelemzésben a vízelemzésben és halogén tartalmú szilárd anyagok vizsgálatára. 4. gyak.: Titrimetria II: Hulladékégető berendezésekből kibocsátott füstgázok sósav tartalmának meghatározása. Vízminta kloridion tartalmának meghatározása. Polimerek klórtartalmának meghatározása. A gyakorlat

Részletesebben

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan 7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan A gyakorlat célja: Megismerkedni az analízis azon eljárásaival, amelyik adott komponens meghatározását a minta elégetése

Részletesebben

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis -

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,

Részletesebben

5. gyak. Titrimetria III: Vízminta kémiailag oxidálható szerves anyag tartalmának meghatározása (Kémiai oxigénigény (KOI)

5. gyak. Titrimetria III: Vízminta kémiailag oxidálható szerves anyag tartalmának meghatározása (Kémiai oxigénigény (KOI) 5. gyak. Titrimetria III: Vízminta kémiailag oxidálható szerves anyag tartalmának meghatározása (Kémiai oxigénigény (KOI) A gyakorlat célja: Az un. összegző analitikai módszerek fogalmának megismerése,

Részletesebben

5. sz. gyakorlat. VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján

5. sz. gyakorlat. VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján 5. sz. gyakorlat VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján I. A KÉMIAI OXIGÉNIGÉNY MEGHATÁROZÁSA Minden víz a szennyezettségtől függően kisebb-nagyobb

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

HInd Ind + H + A ph érzékelése indikátorokkal

HInd Ind + H + A ph érzékelése indikátorokkal A ph érzékelése indikátorokkal A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében változtatják. Ennek alapja az, hogy egy HB indikátor maga is H+ kationra és B- anionra disszociál,

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

Klasszikus analitikai módszerek:

Klasszikus analitikai módszerek: Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek

Részletesebben

Analitikai kémiai gyakorlatok Anyagmérnök BSc hallgatók számára

Analitikai kémiai gyakorlatok Anyagmérnök BSc hallgatók számára Analitikai kémiai gyakorlatok Anyagmérnök BSc hallgatók számára Készítette: Dr. Lakatos János egyetemi docens Miskolci Egyetem, Műszaki Anyagtudományi Kar Kémiai Tanszék 2014 TARTALOMJEGYZÉK LABORATÓRIUMI

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása

1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása 2. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása A reakciósebesség növelhető a

Részletesebben

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel 9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel A gyakorlat célja: Megismerkedni az UV-látható spektrofotometria elvével, alkalmazásával a kationok, anionok analízisére.

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3 5. gyakorlat. Tömegmérés, térfogatmérés, pipettázás gyakorlása tömegméréssel kombinálva. A mérési eredmények megadása. Sóoldat sőrőségének meghatározása, koncentrációjának megadása a mért sőrőség alapján.

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

v1.04 Analitika példatár

v1.04 Analitika példatár Bevezető A példatár azért készült, hogy segítséget kapjon az a tanuló, aki eredményesen akarja elsajátítatni az analitikai számítások alapjait. Minden feladat végén dőlt karakterekkel megtalálható az eredmény.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Stankovics Éva. Térfogatos elemzés. A követelménymodul megnevezése: Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus alapfeladatok9

MUNKAANYAG. Stankovics Éva. Térfogatos elemzés. A követelménymodul megnevezése: Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus alapfeladatok9 Stankovics Éva Térfogatos elemzés A követelménymodul megnevezése: Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus alapfeladatok9 A követelménymodul száma: 2049-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

1. feladat. Aminosavak mennyiségi meghatározása

1. feladat. Aminosavak mennyiségi meghatározása 1. feladat Aminosavak mennyiségi meghatározása Az aminosavak mennyiségének meghatározása lényeges analitikai feladat, amit manapság általában automatizált műszerekkel végeznek. Mindazonáltal van olyan

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

A mennyiségi analízis klasszikus analitikai módszerei

A mennyiségi analízis klasszikus analitikai módszerei Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A mennyiségi analízis klasszikus analitikai módszerei Összeállította: Fogarasi József 2012.11.0. 1 Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Titrálás Elmélet és gyakorlat

Titrálás Elmélet és gyakorlat Titrálás Elmélet és gyakorlat A titrálás elmélete Bevezetés Jelen füzet történeti, elméleti és gyakorlati szempontból mutatja be a titrálást; először a végponttitrálással, majd pedig az átcsapási pontos

Részletesebben

1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 8 pont

1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 8 pont 1. feladat Összesen: 7 pont Hét egymást követő titrálás fogyásai a következők: Sorszám: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Fogyások (cm 3 ) 20,25 20,30 20,40 20,35 20,80 20,30 20,20 A) Keresse meg és húzza át a szemmel

Részletesebben

Vizes oldatok ph-jának mérése

Vizes oldatok ph-jának mérése Vizes oldatok ph-jának mérése Név: Neptun-kód: Labor elızetes feladat Mennyi lesz annak a hangyasav oldatnak a ph-ja, amelynek koncentrációja 0,330 mol/dm 3? (K s = 1,77 10-4 mol/dm 3 ) Mekkora a disszociációfok?

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Vezetőképesség meghatározása

Vezetőképesség meghatározása Vezetőképesség meghatározása Az elektrolitok vezetőképességének meghatározását konduktométerrel végezzük. A készülék működése az oldat ellenállásának mérésén alapszik. A közvetlenül vezetőképességet kijelző

Részletesebben

Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés

Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Oldatok hígítása, adott ph-jú pufferoldat készítése és vizsgálata, valamint egy oldat sűrűségének mérése. Felkészülés

Részletesebben

- x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x -

- x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - Bozóki Mihály hf_06 Egy oldatot gravimetriásan vizsgáltunk. Adja meg a keresett anyag mennyiségét a csapadék tömege g-ban, az eredmény mértékegysége. Ba BaSO4 65 cm3 0,1234 g/dm3 hf_07 Készíteni sűrűsége

Részletesebben

LABORATÓRIUMI OKTATÁSI SEGÉDLET

LABORATÓRIUMI OKTATÁSI SEGÉDLET LABORATÓRIUMI OKTATÁSI SEGÉDLET a Környezetmérnöki méréstechnika, monitoring I. /Környezeti analízis I. c. (MFKMM31K03/MFKOA31K03) tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi gyakorlat feladataihoz Nappali

Részletesebben

Vízanalitikai elméleti alapok

Vízanalitikai elméleti alapok Vízminőség, vízvédelem 5. előadás Vízanalitikai elméleti alapok Az előadás vázlata A laboratóriumi munka szabályai Tömegmérés Térfogatmérés Mennyiségi kémiai analízis térfogatos (titrimetriás) analitika

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az

Részletesebben

Mosópor vizsgálata titrálással

Mosópor vizsgálata titrálással Mosópor vizsgálata titrálással Egy mosópor számos anyag komplex keveréke. Az összetevők több célt szolgálnak több módon is elősegítik a tisztító hatást. Ezen felül nem károsíthatják a ruhákat, a viselőiket,

Részletesebben

KÉMIA 11. ÉVFOLYAM EMELT SZINT. Szaktanári segédlet

KÉMIA 11. ÉVFOLYAM EMELT SZINT. Szaktanári segédlet Projektazonosító: TÁMOP 3.1.3-11/1-2012-0013 KÉMIA 11. ÉVFOLYAM EMELT SZINT Szaktanári segédlet Műveltségterület: Ember és természet Összeállította: Pintér Bertalan Lektorálta: Kónya Noémi 2014 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata

Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata 1. Gyakorlat Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata 1. A gyakorlat célja A természetes vizek oldott oxigéntartalma jelentősen befolyásolhatja a vízben végbemenő folyamatokat.

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Az oldatok összetétele

Az oldatok összetétele Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyes százalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan festékek, melyek színüket a ph függvényében ph-mérés Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion aktivitással lehet jellemezni. A víz ionszorzatának következtében a két ion aktivitása

Részletesebben

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát

Részletesebben

Oktatási segédanyag az ODLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához

Oktatási segédanyag az ODLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához ktatási segédanyag az DLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához Összeállította: Buglyó Péter DE TEK, Természettudományi Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 2004 2 Analitikai

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia I. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három mérési feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint

Részletesebben

Oktatási segédanyag az ODLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához

Oktatási segédanyag az ODLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához ktatási segédanyag az DLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához Összeállította: Dr. Buglyó Péter DE TEK, Természettudományi Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 2006 4

Részletesebben

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak. Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az

Részletesebben

OKTATÁSI SEGÉDLET. az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához

OKTATÁSI SEGÉDLET. az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához OKTATÁSI SEGÉDLET az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához II. éves nappali tagozatos, környezetmérnök (BSc) szakos hallgatók számára Készítette: Dr. Bodnár Ildikó főiskolai tanár DE-MK,

Részletesebben

Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás

Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás 4. ciklus: 2012. március 08. Optikai mérések elmélet. A ciklus mérései: 1. nitrit, 2. ammónium, 3. refraktometriax2, mérőbőrönd. Forgatási terv: Csoport

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003.

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003. Hevesy György Kémiaverseny 8. osztály megyei döntő 2003. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből 2011/2012. B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A kémcsőben levő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid oldatot. Melegítse enyhén! Jellegzetes szagú gáz keletkezik. Tartson megnedvesített indikátor

Részletesebben

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása... Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen

Részletesebben

Vezetőképesség meghatározása

Vezetőképesség meghatározása Vezetőképesség meghatározása Az elektrolitok vezetőképességének meghatározását konduktométerrel végezzük. A készülék működése az oldat ellenállásának mérésén alapszik. A közvetlenül vezetőképességet kijelző

Részletesebben

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2010. április 10.

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2010. április 10. Oktatási Hivatal Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2010. április 10. A feladathoz kérdések társulnak, amelyek külön lapon vannak, a válaszokat arra a lapra kérjük megadni. A feladat

Részletesebben

ANALITIKAI KÉMIA. Oktatási segédanyag. Kvantitatív analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlathoz. Szerkesztő: Farkas Etelka és Lente Gábor

ANALITIKAI KÉMIA. Oktatási segédanyag. Kvantitatív analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlathoz. Szerkesztő: Farkas Etelka és Lente Gábor ANALITIKAI KÉMIA ktatási segédanyag Kvantitatív analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlathoz Szerkesztő: Farkas Etelka és Lente Gábor Debreceni Egyetem, Tudományegyetemi Karok, Szervetlen és Analitikai

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó

Részletesebben

ANALITIKAI KÉMIA I. gyakorlat

ANALITIKAI KÉMIA I. gyakorlat ANALITIKAI KÉMIA I. gyakorlat ktatási segédanyag Titrimetriás és gravimetriás feladatokon alapuló kvantitatív analitikai laboratóriumi gyakorlatokhoz Szerkesztő: Farkas Etelka egyetemi tanár Szervetlen

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. KARBONÁTOK, HIDROGÉN-KARBONÁTOK a σ-kötések egy síkban, kötésszög 120 o, delokalizált elektronok (1 Szóda, Na 2 CO 3 (vagy

Részletesebben

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Szerkesztette: POKOL GYÖRGY Írta: POKOL GYÖRGY, GYURCSÁNYI E. RÓBERT, SIMON ANDRÁS,

Részletesebben

1. Koncentrációszámítás, oldatkészítés

1. Koncentrációszámítás, oldatkészítés 1. onentráiószámítás, oldatkészítés 1.1. példa onyhasó oldat készítése során 5,5 g Na Cl-t oldottunk fel 5 liter vízben. Mennyi az oldat tömegkonentráiója (g/ dm ), normalitása (ekv/dm ), molaritása (mol/

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998) KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998) Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra törekedjék! A megadott tematikus sorrendet szigorúan tartsa be! Csak a vázlatpontokban

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

II. éves gyógyszerész hallgatók. Műszeres analitika gyakorlat. Konduktometriás mérés. Gyakorlati útmutató

II. éves gyógyszerész hallgatók. Műszeres analitika gyakorlat. Konduktometriás mérés. Gyakorlati útmutató II. éves gyógyszerész hallgatók Műszeres analitika gyakorlat Konduktometriás mérés Gyakorlati útmutató Készítette: Dr. Bényei Attila tudományos főmunkatárs Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszék Debrecen,

Részletesebben

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Név: Neptun-kód: mérőhely: Labor előzetes feladatok A vezetőképesség változása kémiai reakció közben 10,00 cm 3 ismeretlen koncentrációjú sósav oldatához

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

800-5000 Hz U. oldat. R κ=l/ra. 1.ábra Az oldatok vezetőképességének mérése

800-5000 Hz U. oldat. R κ=l/ra. 1.ábra Az oldatok vezetőképességének mérése 8 gyak. Konduktometria A gyakorlat célja: Az oldat ionos alkotóinak összegző, nem specifikus mérése (a víz tisztasága), a konduktometria felhasználása titrálás végpontjelzésére. A módszer elve Elektrolitok

Részletesebben

KÉMIA 12. ÉVFOLYAM EMELT SZINT. Szaktanári segédlet

KÉMIA 12. ÉVFOLYAM EMELT SZINT. Szaktanári segédlet Projektazonosító: TÁMOP 3.1.3-11/1-2012-0013 KÉMIA 12. ÉVFOLYAM EMELT SZINT Szaktanári segédlet Műveltségterület: Ember és természet Összeállította: Pintér Bertalan Lektorálta: Kónya Noémi 2014 Tartalomjegyzék

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK II. KÖTET 1973. 77. IV. rész VIZELEMZES

MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK II. KÖTET 1973. 77. IV. rész VIZELEMZES MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK II. KÖTET 973. 77 IV. rész VIZELEMZES A vizminták elemzése a Földtani Intézet vízkémiai laboratóriumában általában az ivóvizvizsgálati szabvány /MSz. 448./ szerint történik. Egyes

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen vegyületek hőbomlása

Részletesebben

01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK

01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.6-6.0-1 4.2.2. MÉRŐOLDATOK 01/2008:40202 A mérőoldatokat a szokásos kémiai analitikai eljárások szabályai szerint készítjük. A mérőoldatok előállításához használt eszközök megfelelő

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium

Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium 2. Mi az alábbi elemek neve: Ra, Rn, Hf, Zr, Tc, Pt, Ag, Au, Ga, Bi

Részletesebben

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015 1. Az energiaszintek elektronokkal való feltöltésére vonatkozó kijelentések közül melyik igaz? A. A 3. héj maximum 8 elektront tartalmazhat. B. A 3d alhéj elektronokkal való feltöltése a 4s alhéj előtt

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 Ha most érettségizik, az 1. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegretörő megfogalmazásra

Részletesebben

Látványos kémiai kísérletek

Látványos kémiai kísérletek Látványos kémiai kísérletek Mottó: Chuwie, add rá a tartalékot! Bemutatja: Kémia BSc, I. évfolyam 2009. 611. Labor Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni Sarka János Italok borból KMnO 4 -oldat

Részletesebben

KÉMIA 11. ÉVFOLYAM EMELT SZINT. Tanulói munkafüzet

KÉMIA 11. ÉVFOLYAM EMELT SZINT. Tanulói munkafüzet Projektazonosító: TÁMOP 3.1.3-11/1-2012-0013 KÉMIA 11. ÉVFOLYAM EMELT SZINT Tanulói munkafüzet Műveltségterület: Ember és természet Összeállította: Pintér Bertalan Lektorálta: Kónya Noémi 2014 Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA készült a DE és SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékeinek oktatási segédanyagai, illetve Lengyel B.: Általános és Szervetlen Kémiai Praktikum alapján Előkészületek a térfogatos

Részletesebben

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % !" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!*

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % ! #!$ #%& $!#!'(!!$!%#)!!!* ! "#$% &'(&&)&&) % *'&"#%+#&) *, && #+& %-& %)%% & * &% + "#$%%(%((&,)' %(%(&%, & &% +$%,$. / $ %)%*)* "& 0 0&)(%& $ %!" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!* 1234 5151671345128 51 516 5 " + $, #-!)$. /$#$ #'0$"!

Részletesebben