Uniós fellépés a csalás és. a korrupció ellen. OLAF Betekintés az Európai Csalás Elleni Hivatal munkájába

Átírás

1 KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLI- TIKÁIRÓL Uniós fellépés a csalás és OLAF Betekintés az Európai Csalás Elleni Hivatal munkájába a korrupció ellen Az európai polgárok és javaik védelme érdekében az Európai Unió köteles fellépni a csalás és a korrupció ellen. Az OLAF-nak, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatalnak döntő szerep jut abban, hogy siker koronázza ezt a küzdelmet.

2 TARTALOM KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról című sorozat része. A sorozat azt hivatott bemutatni, mit tesz az EU a hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken, miért van szükség arra, hogy intézkedjen, és munkája milyen eredménnyel jár. Miért van szükségünk jól működő csalás elleni politikára?.. 3 Hogyan közelíti meg az EU a kérdést?... 5 Milyen eszközökkel lép fel az Európai Unió a csalás ellen?... 8 Kitekintés Mit a tartogat a jövő a csalás elleni küzdelemben További információk A rendelkezésre álló tájékoztatókat a következő internetcímen lehet elolvasni és letölteni: Hogyan működik az Európai Unió? Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Belső piac Bővítés Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Fejlesztési és együttműködési politika Foglalkoztatás és szociális ügyek Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Halászati és tengerügyi politika Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás Jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság Kereskedelempolitika Költségvetési politika Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Uniós fellépés a csalás és a korrupció ellen Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Kiadványok 1049 Brüsszel BELGIUM A kézirat lezárva: március Címlapfotó és fotó a 2. oldalon istockphoto.com/ Sagadogo 16 o ,7 cm ISBN doi: /64373 Luxembourg: az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 Európai Unió, 2014 Sokszorosítás engedélyezve. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

3 U N I Ó S F E L L É P É S A C S A L Á S É S A K O R R U P C I Ó E L L E N 3 Miért van szükségünk jól működő csalás elleni politikára? A korrupció és a csalás súlyos gazdasági és társadalmi károkat okoz. A világ számos országa szenved a mélyen gyökerező korrupciótól, amely gátolja a gazdasági fejlődést, aláássa a demokrácia működését, valamint károsítja a társadalmi igazságosságot és a jogállamiságot. A jelenség az uniós tagállamokban sem ismeretlen: bár a korrupció jellege és mértéke országonként különböző, valamilyen formában mindegyik tagállamot érinti. Egyfelől milliárdokba kerül az adófizetőknek, másfelől sok esetben elősegíti a bűnszervezetek működését Európa-szerte. A becslések szerint a korrupció önmagában évi 120 milliárd eurós terhet ró az EU gazdaságára ez alig kevesebb, mint az Unió teljes éves költségvetése. Belátható tehát, hogy a korrupció elleni küzdelem versenyképesebbé teszi az EU-t a világgazdaság színterén. Az egyes nemzeteknek önállóan kell küzdeniük a korrupció és a csalás ellen. Az EU tagállamai többnyire rendelkeznek a megelőzéshez és a fellépéshez szükséges jogi eszközökkel és intézményekkel. Mivel az uniós alapok 80%-át a tagországok kezelik, az uniós költségvetést érintő csalási és korrupciós ügyek kivizsgálásáért és a vádemelésért is ők felelősek. Az EU ugyanakkor saját csalás elleni hivatala, az OLAF révén támogatja a tagállamokban folyó vizsgálatokat. Mindezen kívül arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a korrupció a polgárok demokratikus intézményekbe és eljárásokba vetett hitét is rombolja. Közvélemény és közbizalom A korrupcióról készített 2013-as Eurobarométer-felmérés 2014 februárjában közzétett eredményei szerint az EU lakosságának több mint fele érzi úgy, hogy az utóbbi években erősödött a korrupció. A legóvatosabb becslések szerint is a korrupció legalább évi 120 milliárd eurós költséget teremt az EU-tagállamok számára, amint azt az Európai Bizottság a 2011 júniusában elfogadott korrupcióellenes csomagjában is kiemelte. Ebbe az összegbe a tagországokban előforduló korrupció valamennyi formája beletartozik, így az uniós költségvetést érintő bűncselekmények is. Az EU számára tehát a korrupció mivel hatása nemcsak az államháztartásra, de a közbizalomra nézve is káros a legsúlyosabb problémák egyike. A 28 tagállamban elvégzett Eurobarométer-felmérés az alábbi eredményt hozta: a lakosság 76%-a gondolja úgy, hogy hazájában a korrupció elterjedt jelenség, és 56% szerint a probléma az utóbbi három évben tovább súlyosbodott; 67%-uk szerint hiányzik a kellő átláthatóság, és a politikai pártok finanszírozásának felügyelete nem megfelelő; az európai lakosság kétharmada úgy vélekedik, hogy a korrupció szorosan hozzátartozik a hazájában uralkodó üzleti kultúrához; a válaszadók 70%-a ugyanakkor fenntartja, hogy mindennapi életét nem érinti közvetlenül a korrupció. istockphoto/muharrem Öner A közvélemény szemében: tényleg elkerülhetetlen a korrupció?

4 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 4 Egyértelműen jelezzük a polgároknak, hogy nem tűrjük a csalást és a korrupciót Az Európai Bizottság 2011-ben korrupcióellenes jogszabálycsomagot fogadott el, amelyben felvázolta az EU korrupcióellenes politikáját, és életre keltett egy olyan uniós ellenőrzési módszert, amellyel a tagállamok erőfeszítései rendszeresen értékelhetők februárjában látott napvilágot az első uniós antikorrupciós jelentés, amely ismerteti az egyes tagállamok helyzetét: azt, hogy melyik országban milyen korrupcióellenes intézkedések vannak érvényben, melyek működnek jól, illetve mit és hogyan lehetne javítani. Bár az utóbbi években a tagállamok számos kezdeményezést útjára indítottak, az eredmények vegyesek, így még kiterjedtebb fellépésre van szükség a korrupció megelőzése és büntetése érdekében. A jövőben az antikorrupciós jelentések kétévente jelennek majd meg. Az Európai Bizottság időközben több intézkedést is javasolt a jogszabályi keret megerősítésére, így például a közbeszerzési szabályok reformját (2011-es javaslat), a bűncselekményből származó vagyon elkobzását (2012-es javaslat), valamint a korrupciós esetek körének kiterjesztését a hivatalosan köztisztviselőnek nem minősülő, de az uniós források kezelésében érintett személyek megvesztegetésére (2012-es javaslat). Az EU szigorúan lesújt a csalásra a megtakarítás és a nagyobb hatékonyság jegyében Az EU 150 milliárd eurós éves költségvetésének legnagyobb részét az uniós polgárok és közösségek életminőségének javítására fordítja. A csalás azonban az Unióban sem ismeretlen. Az uniós költségvetés felhasználása igen széles körű a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásoktól kezdve a kutatások támogatásán át a jelentős infrastrukturális projektek finanszírozásáig számtalan tevékenység beletartozik. Az EU-nak ugyanakkor behozatali vámokból és jövedéki adókból is származik bevétele. A közpénzek felhasználásától függetlenül azonban a csalás veszélye mindig fennáll. Az Európai Csalás Elleni Hivatalt (az OLAF-ot) az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságok kivizsgálására hívták életre. Ez a feladat különösen fontos olyan időkben, amikor minden euró számít. Az OLAF létrejötte Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 1999-es megalakulásakor a csalások, a korrupció és az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő egyéb szabálytalanságok kivizsgálását kapta feladatául. A vizsgálatok indítását, lebonyolítását és lezárását, valamint az OLAF-hoz be- és a tőle kiáramló információ kezelését a hivatalt létrehozó rendelet szabályozza. Példák az OLAF által folytatott vizsgálatokra Csalás esetei: a projektfinanszírozásra fordítandó európai uniós pénzalapok szabálytalan felhasználása olyan területeken, mint a külső segélyek, a mezőgazdaság vagy a környezetvédelem; importőrök által elkövetett vám- és adócsalás; bűnszervezetek általi cigarettacsempészet; építési projektre igénybe vehető támogatás elsikkasztása; nem létező mezőgazdasági termékek (pl. ténylegesen el nem készült gyümölcslé vagy el nem ültetett fák) után igénybe vett támogatás. Szakmai kötelezettségszegés esetei: pályázati eljárások szabálytalanságai; összeférhetetlenség; tesztkérdések és megoldókulcsok kiszivárogtatása. istockphoto/alexandru Sava Bölcs pénzgazdálkodás a növekedés szolgálatában

5 U N I Ó S F E L L É P É S A C S A L Á S É S A K O R R U P C I Ó E L L E N 5 Hogyan közelíti meg az EU a kérdést? Fokozott küzdelem a csalással szemben Az Európai Bizottság 1999-ben hirdette meg a csalással és korrupcióval szembeni zéró tolerancia politikáját. Ennek jegyében jött létre az OLAF, hogy valamennyi fronton küzdelmet folytasson a csalás ellen, és tájékoztassa a nyilvánosságot a csalás következményeiről. Az Európai Bizottság számára kiemelten fontos, hogy az uniós intézmények munkatársai tisztában legyenek azzal, miként kell eljárniuk, ha csalást feltételeznek. Emellett a könyvvizsgálók és más alkalmazottak képzésére is nagy figyelmet fordítanak. A figyelemfelhívó tevékenységek köre széles, ezek részben a lakosságot, részben az uniós tisztségviselőket célozzák. Az Európai Csalás Elleni Hivatal azon munkálkodik, hogy a lakosság minél inkább tisztában legyen azzal, milyen hatást gyakorol a hamisítás és a csempészet az uniós gazdaságra. Így például útmutatást ad a hamis euróérmék felismeréséhez, nyomozós kvízjátékot szervez, és külön tájékoztatót készít a csempészetről gyermekek számára. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja projektvezetőit, pénzügyi szakembereit, könyvvizsgálóit és a világ különböző részein található küldöttségeinek dolgozóit a potenciális csalás veszélyéről és arról, hogy mit kell tenniük, ha szabálytalanság gyanúja merül fel. A képzések keretében a tisztségviselők megoszthatják egymással tapasztalataikat, és lehetőséget kapnak arra, hogy lépést tartsanak a legfrissebb tudományos kutatásokkal. Az eddigi tanfolyamok a következő témákat ölelték fel: csalás megelőzése és felismerése könyvvizsgálók részére, csalás és korrupció elleni képzés az új küldöttségvezetőknek, valamint a világ különböző részein dolgozó tisztségviselők oktatása arra, hogyan kell alkalmazni a korai előrejelző rendszereket. A csalás elleni weboldal ( anti_fraud/index_hu.htm) részletes útmutatóval segíti a partnerszervezeteket saját stratégiájuk kialakításában. Ehhez többek között bevált módszereket, a leggyakoribb csalási módszerekkel kapcsolatos tudnivalókat és képzési programokat is kínál. A korai előrejelző rendszer A korai előrejelző rendszer a csalás elleni küzdelem fontos eszköze. Olyan adatbázisról van szó, amely az EU pénzügyi érdekeire potenciális veszélyt jelentő személyek és vállalatok nevét tartalmazza. Az adatbázis segítségével ellenőrizni lehet, hogy a pályázati felhívásokra jelentkező személyeket és vállalatokat gyanúsítják-e csalással: amennyiben szerepelnek a listán, a szóban forgó közigazgatási szerv zárolhatja vagy felfüggesztheti a nevükhöz fűződő szerződéseket és kifizetéseket. Az OLAF és az uniós országok együttműködése a finanszírozási források védelmében Az uniós költségvetés 85%-át a tagállamok kezelik (ez az úgynevezett megosztott irányítás), így végső soron ők felelnek a csalások megelőzéséért. Az OLAF feladata pedig többek között az, hogy összehangolja az együttműködést két vagy több ország nemzeti hatóságai között. AZ EU 2013-AS KÖLTSÉGVETÉSE ÁTTEKINTÉS 2013-as költségvetési bevétel 2013-as költségvetési kiadások (kötelezettségvállalási előirányzatok, milliárd euró) Héa-alapú források, 11,3% Egyéb bevételi források, 1,2% Az EU mint globális szereplő 9,6 milliárd, 6,4% Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 2,1 milliárd, 1,4% Vámok és cukorilletékek, 14,1% GNI-alapú forrás, 73,4% Igazgatás 8,4 milliárd, 5,6% Természeti erőforrások: vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat, 10,6 milliárd, 10,7% Fenntartható növekedés 70,6 milliárd, 46,8% Természeti erőforrások: piaci vonatkozású kiadások és közvetlen támogatások, 44 milliárd, 29,1%

6 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 6 Az EU-hoz 2004 óta csatlakozott és a csatlakozni kívánó országok nemzeti csalásmegelőzési kapcsolattartó pontokat jelöltek ki, hogy: összehangolják az uniós pénzek védelmét szolgáló jogszabályokat és tevékenységeket, illetve az ezzel foglalkozó szervek munkáját; kapcsolatot teremtsenek a nemzeti hatóságok és az OLAF között, támogassák az OLAF és a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködést; értesítsék az Európai Bizottságot a napvilágra kerülő csalásokról és szabálytalanságokról. Ezek a nemzeti hivatalok a csalás következményeire és a büntetésekre is felhívják a figyelmet, emellett gondoskodnak arról, hogy az országban elegendő számú, hozzáértő csalásmegelőző munkatárs tevékenykedjen. Azokban az országokban, amelyek 2004 előtt csatlakoztak az Unióhoz, szintén külön rendszer működik az említett feladatok kezelésére, de nem központosított szervezet formájában. Az európai intézmények közös küzdelme a csalás ellen A korrupció és a csalás visszaszorítása érdekében végzett munka csak akkor lehet hatékony, ha azt együttműködés és összehangolt erőfeszítések jellemzik. Az alábbiakban néhány példát sorolunk fel arra vonatkozóan, hogy az érintett uniós intézmények a lehető leghatékonyabb működés érdekében hogyan egyeztetik össze tevékenységeiket. Az Európai Bizottsághoz tartozó Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) független szerv, amely az egyes országokat és az uniós szervezeteket segíti a csalások kivizsgálásában, és közreműködik a csalás elleni jogszabályok és stratégiák kialakításában. Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága felügyeli az uniós költségvetés felhasználását. Az OLAF-fal szoros együttműködésben gondosan vizsgálja a csalás és más szabálytalanságok ellen hozott jogszabályokat. Az OLAF folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet a tevékenységeiről, azonban a folyamatban lévő vizsgálatokról nem ad ki információt. Az Európai Számvevőszék ellenőrzi az uniós pénzügyeket, és segíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós költségvetés felhasználásának felügyeletében. E célból nemcsak a pénzgazdálkodásról, hanem más tevékenységekről is jelentéseket és véleményeket készít. A Számvevőszék megvizsgálja, hogy szabályszerű volt-e a pénzügyi műveletek nyilvántartása, végrehajtása és kezelése. Így gondoskodik arról, hogy teljesüljön a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elve. A Számvevőszék jelzi az OLAF felé, ha csalás vagy korrupció gyanúja merül fel. A csalás és korrupció elleni fellépés mint jogi kötelezettség Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikke előírja, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak küzdeniük kell a csalás és minden egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység ellen. A csalás megelőzése és felderítése ilyenformán az Európai Bizottság egészére kiterjedő általános kötelezettség, mivel a munkatársak napi munkája érinti a források felhasználását. Az irányítási és ellenőrzési rendszerek létrehozása a tagállamok felelősségi körébe tartozik, így nekik kell ügyelniük arra, hogy az országban működő programok maradéktalanul megfeleljenek a rendeletekben foglalt követelményeknek. Az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény kimondja, hogy mind a kiadásokat, mind a bevételeket érintő csalásokat az összes uniós országban hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal kell sújtani. A kiszabható büntetések között súlyos esetekben a legalább egyévig tartó szabadságvesztésnek is szerepelnie kell. A Bizottság 2012-ben javasolta az ilyen bűncselekményekért kiszabható büntetési tételek súlyosbítását. Az EU pénzügyi érdekeit védő uniós szabályok szigorítása érdekében új irányelvtervezet született, amelynek célja az, hogy összehangolja a bűncselekmények meghatározását, a minimálisan és maximálisan kiszabható szankciókat és az időbeli korlátozásokat, mivel ezek még mindig különböznek az EU egyes tagállamaiban. Erről a jogalkotási javaslatról jelenleg is folynak a tárgyalások az Európai Unió Tanácsában és az Európai Parlamentben.

7 U N I Ó S F E L L É P É S A C S A L Á S É S A K O R R U P C I Ó E L L E N 7 Europol: az Európai Unió bűnüldöző szerve Az Europol az EU belső biztonságának védelmét célzó megbízatása keretében szintén részt vesz a csalás elleni küzdelemben. A szervezet operatív tevékenységeiről szóló 12 pontos megbízatás szerint a pénzhamisítással és hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos csalás elleni fellépés is a feladatai közé tartozik. Az euróhamisítás évi több millió eurót emészt fel az EU költségvetéséből, a héacsalás pedig évente nagyjából 60 milliárd euróba kerül az uniós tagállamoknak az Europol becslése szerint. Az Europol működteti az eltűnő kereskedő útján elkövetett, Közösségen belüli csalással foglalkozó elemzési projektet is, amely a szervezett bűnözői csoportokhoz köthető héacsalásokat vizsgálja. Erről a jelenségről uniós szinten egyedül ez az adatbázis kínál bűnügyi információt. Az OLAF és az Europol 2004-ben együttműködési megállapodást írt alá, így a két szervezet együtt léphet fel a csalás, a korrupció és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő, nemzetközi szervezett bűnözés keretében elkövetett bűncselekmény és jogellenes tevékenység ellen. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a két szerv technikai és stratégiai információkat cseréljen egymással, valamint a közös illetékességi területeken együttműködjön a fenyegetettség értékelése és a kockázatelemzés terén, azonban a személyes adatok cseréjét kizárja. istockphoto/mattjeacock Összefogás a legjobb eredmény elérése érdekében Bár az OLAF jogi hatáskörébe nem tartozik bele, hogy maga emeljen vádat a jogsértőkkel szemben, a tagállamoknak és az uniós intézményeknek segítséget nyújt a szabálytalanságok felgöngyölítésében és kivizsgálásában. Független szerv lévén bármely uniós szervezetnél vagy tagállamban, valamint azokban az Unión kívüli országokban is vizsgálódhat, ahol uniós pénzeket használnak fel. Segíti az információk összegyűjtését és cseréjét, közreműködik a csalás elleni politika kialakításában és végrehajtásában, valamint gondoskodik arról, hogy ezt módszeresen törvénybe is foglalják. OLAF: pénzügyi érdekeink őre Az Európai Bizottság kiemelten fontosnak tartja a csalás megelőzését. Ennek megfelelően az OLAF-ot azért hívta életre, hogy biztosítsa: az adófizetők pénzének felhasználása mindenki javát szolgálja. A hivatalnak három fő célja, hogy: a csalás, a korrupció és más jogellenes tevékenységek kivizsgálása révén védje az Európai Unió pénzügyi érdekeit; felderítse és kivizsgálja az uniós intézmények és szervek tagjainak és személyzetének szakmai kötelezettségeivel kapcsolatos súlyos ügyeket, amelyek fegyelmi vagy büntetőeljárást vonhatnak maguk után; támogassa az Európai Bizottságot a csalás felderítésére és megelőzésére irányuló politika kidolgozásában és végrehajtásában. A legfontosabb tények és számadatok az OLAF-ról (2012-es adatok) Személyzet: 435 fő Igazgatási költségvetés: 57,4 millió euró Beérkező információ: 1264 tétel Lezáratlan ügyek száma összesen: 718 Vizsgálati ügyek: 431 Koordinációs ügyek: 287 Lezárt ügyek száma összesen: 465 Kiadott ajánlások száma: 199 Behajtásra javasolt összeg: 284 millió euró A vizsgálatok átlagos hossza: 22,6 hónap

8 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 8 Milyen eszközökkel lép fel az Európai Unió a csalás ellen? Az Európai Bizottság csalás elleni programjai Miközben a nagy nyilvánosság és az uniós intézmények, illetve a világ más pontjain működő küldöttségek alkalmazottai a figyelemfelhívó és képzési programokon keresztül értesülnek a csalás elleni tevékenységekről, maga az OLAF két fő program keretében foglalkozik a csalással: a pénzügyi szabálytalanságok elleni küzdelmet szolgáló Hercule programban és az euróhamisítás ellen fellépő Periklész programban. HERCULE PROGRAM: AZ EURÓPAI POLGÁROK PÉNZÉNEK VÉDELMÉBEN A 2004-ben indított Hercule program az uniós pénzügyekre kiható csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek például a cigarettacsempészet és a hamisítás elleni fellépést szolgálja. A ban 11,8 millió eurós költségvetéssel lebonyolított Hercule I, majd a ban 98,5 millió eurós költségvetéssel zajló Hercule II programnak köszönhetően az OLAF a következőket érte el: csalás elleni képzést és segítségnyújtást tudott biztosítani az európai ügyvédi kamarák, bírói testületek és más gyakorló jogi szakemberek részére. A képzések keretében a bűnüldöző szervek több mint 5300 munkatársa bővíthette ismereteit a számítógépes igazságügyi szakértői tevékenységről és a speciális berendezések használatáról; technikai segítségnyújtást és informatikai támogatást adott a nemzeti hatóságoknak; a tagállamok nemzeti és regionális hatóságainak jelentős számban nyújtott támogatást csúcstechnológiás műszaki berendezések (röntgenberendezések, adatbázisok és informatikai nyomozati eszközök) beszerzéséhez, hogy ezzel segítse a bűnüldöző hatóságok operatív kapacitásának megerősítését. Az OLAF által átadott szaktudásnak és a pénzügyi támogatásnak köszönhetően a nemzeti hatóságok között javult az együttműködés és bővült az információcsere. Ennek eredményeként nagy mennyiségben foglaltak le cigarettákat, dohányt és más csempészett árucikkeket. Az elmaradt behozatali vámból, hozzáadottérték-adóból és jövedéki adóból is komoly összegeket sikerült behajtani. Emellett több olyan embert őrizetbe vettek és elítéltek, akik részt vettek csempészetben vagy más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő tevékenységben. European Union Az országok közötti információcsere döntő szerepet játszik a csalás elleni küzdelemben A Hercule I és a Hercule II program látványos sikere nyomán 2014 februárjában rendelet született az új, közötti időszakra szóló Hercule III program elindításáról, mégpedig nagyobb, 105 millió eurós költségvetéssel. E keretösszeg legalább 70%-át olyan tevékenységekre fogják költeni, amelyek során a tagállami szolgálatok, például a vámszervek vagy a rendőrség közvetlen technikai segítséget kapnak napi munkájukhoz. Ezenkívül támogatás igényelhető például speciális digitális igazságügyi szakértői képzésre vagy a cigaretta- és dohánycsempészet felderítését segítő keresőkutyák beszerzésére és kiképzésére. A támogatások a teljes költség legfeljebb 80%-át fedezhetik. PERIKLÉSZ PROGRAM: AZ EURÓBANKJEGYEK ÉS -ÉRMÉK VÉDELME A HAMISÍTÁSSAL SZEMBEN Lehet, hogy az ember akkor találkozik először hamis euróval, amikor vásárolni szeretne egy automatából, de az nem fogadja el a hamis érmét. Az ilyesmit talán nem is kezeljük nagy problémaként, magasabb szinten azonban jóval súlyosabb kérdésről van szó. Az Európai Központi Bank (EKB) összegyűjtött adatai szerint az euró 2002-es bevezetése óta Európában összesen több mint 500 millió euróra tehető az euróhamisítás okozta pénzügyi kár.

9 U N I Ó S F E L L É P É S A C S A L Á S É S A K O R R U P C I Ó E L L E N 9 Az EKB közelmúltban kiadott féléves jelentése szerint 2011 második felében 310 ezer hamis euróbankjegyet vontak ki a forgalomból körülbelül 15 millió euró összértékben, a 2012 első felére eső pénzügyi kár pedig mintegy 13 millió euró volt. Kolumbiától Bulgáriáig számtalan helyen találtak és számoltak fel hamis bankjegyeket gyártó nyomdákat. A as időszakban 7 millió eurós költségvetéssel rendelkező Periklész program a hamisítás elleni küzdelem terén az illetékes nemzeti hatóságoknak nyújtott képzésre és segítségnyújtásra helyezi a hangsúlyt. A program összefogja a rendőröket és a vámtiszteket, a nemzeti központi bankok és pénzverdék képviselőit, a jogi szakembereket, például ügyvédeket és bírókat, valamint a területhez kötődő más szakmai csoportokat úgy az állami, mint a magánszektorból. Ezzel biztosítja, hogy a hatóságok mindig egy lépéssel a hamisítók előtt járjanak. A Periklész program keretében sikerült szorosabb együttműködést kialakítani abban a három régióban Délkelet- és Északkelet-Európában, illetve Dél-Amerikában, ahol a leginkább szükség van az euróhamisítással szembeni védekezésre. A csalás megelőzését támogató jogszabályok Számos olyan jogszabály létezik, amely körvonalazza az OLAF fő szerepét és adminisztratív vizsgálatok végzésére vonatkozó hatáskörét. Az 515/97/EK tanácsi rendelet ismerteti a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtás jogi keretét, valamint a hatóságok és a Bizottság által folytatott együttműködést, melynek célja, hogy a vámra, a mezőgazdaságra és a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogszabályokat helyesen alkalmazzák. A kölcsönös segítségnyújtás fő eszköze az OLAF kezelésében működő Csalás Elleni Információs Rendszer. Ez az egyedülálló és biztonságos infrastruktúra több mint 1200 illetékes tagállami szolgálat, harmadik országbeli partner, nemzetközi szervezet, bizottsági szolgálat és egyéb uniós intézmény közel 10 ezer regisztrált végfelhasználója számára elérhető. A Csalás Elleni Információs Rendszer több adatbázishoz és információcsere-rendszerhez is hozzáférést biztosít a vámcsalás elleni fellépés céljából. A Csalás Elleni Információs Rendszer különösen fontos eleme a váminformációs rendszer (VIR) és a vámügyirat-azonosítási adatbázis (FIDE). A VIR voltaképpen egy adatbázis, melyben a jogszabályok megsértésével összefüggésbe hozható árukra, készpénzre, közlekedési eszközökre, vállalkozásokra és személyekre vonatkozó információkat tárolják. A FIDE a személyek és vállalkozások ellen indított, folyamatban lévő és lezárt vizsgálatok ügyiratszámait tartalmazza, ezzel segítve elő a vizsgálatok lefolytatásában végzett együttműködést (kölcsönös segítségnyújtást). European Union Euróérme szakértői vizsgálata speciális berendezéssel

10 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 10 ÍGY VIZSGÁLJA AZ OLAF A HOZZÁ BEÉRKEZŐ INFORMÁCIÓT ÜGY ELUTASÍTVA Kapott információk: közszektorból (EU-intézmények, tagállamok részéről) magánszektorból (a lakosság, magánszervezetek, visszaélést jelentő személyek részéről) KIVÁLASZTÁSI SZAKASZ A vizsgálati, kiválasztási és felülvizsgálati csoport véleményezi, hogy az OLAF megnyissa-e, vagy pedig utasítsa-e el a kérdéses ügyet attól függően, hogy az információ: az OLAF hatáskörébe tartozik-e elegendő-e a vizsgálat megindításához összhangban áll-e az OLAF vizsgálati politikájának prioritásaival A főigazgató döntése A főigazgató megnyitja/ elutasítja az ügyet Vizsgálat 1. A vizsgálati tevékenységek körébe tartoznak többek között: a személyes beszélgetések a telephely ellenőrzése a helyszíni ellenőrzések az igazságügyi informatikai vizsgálatok a vizsgálati kiküldetések nem uniós országokba 2. A vizsgálatok törvényességének ellenőrzése, következtetések A tagállamok csalás elleni tevékenységeinek összehangolása VIZSGÁLATI SZAKASZ NINCS AJÁNLÁS A főigazgató ajánlása Az ajánlások végrehajtásának nyomon követése: bűnügyi nyomozások büntetőeljárás lefolytatása és ítélet meghozatala az érintett pénzösszegek visszanyerése fegyelmi intézkedések NYOMONKÖVETÉSI SZAKASZ REPORT Ajánlások: bírósági fegyelmi pénzügyi igazgatási A zárójelentés továbbítása az érintett uniós intézmények, szervek és hivatalok vagy tagállamok számára A főigazgató ajánlást tesz a végrehajtandó intézkedésekre vonatkozóan Mit jelent a közös vámügyi művelet? A közös vámügyi művelet a tagállamok és harmadik országok vámhatóságainak határozott időre szóló, összehangolt, célirányos operatív intézkedése a határokon átnyúló tiltott kereskedelem megakadályozására.

11 U N I Ó S F E L L É P É S A C S A L Á S É S A K O R R U P C I Ó E L L E N 11 Hogyan zajlanak a vizsgálatok? AZ ÜGYEK NYOMON KÖVETÉSE AZ ELSŐTŐL AZ UTOLSÓ LÉPÉSIG Az OLAF 2011-ben 1046 olyan információt kapott, amely nyomozati szempontból potenciális jelentőséggel bírt. Az új internetes csalásbejelentő rendszernek köszönhetően minden korábbinál több magánszektorbeli forrásból érkezett bejelentés. HOGYAN DÖNTI EL AZ OLAF, HOGY MIT ÉRDEMES NYOMON KÖVETNI? Az OLAF annak alapján dönt a vizsgálatok és koordinációs ügyek indításáról, hogy a kapott információ a hatáskörébe tartozik-e, elegendő adat áll-e rendelkezésre egy vizsgálat vagy koordinációs ügy indításához, illetve, hogy az információ a vizsgálati elsőbbséget szabályozó politika hatálya alá esik-e. MI TÖRTÉNIK AZ ÜGYEK LEZÁRÁSAKOR? Amikor az OLAF lezárja egy ügy vizsgálatát, a záró jelentés alapján bírósági, fegyelmi, pénzügyi vagy igazgatási intézkedést javasolhat. A javasolt intézkedést vagy az uniós hatóságok, vagy a tagállami hatóságok hajtják végre. AZ OLAF JAVASLATAI A 2011-BEN ZÁRULT ÜGYEKBEN A 2011-ben tett összes ajánlás: 175 AZ OLAF MEGÁLLAPÍTÁSAIT KÖVETŐ INTÉZKEDÉSEK Amikor az OLAF lezár egy ügyet, igazgatási, fegyelmi, pénzügyi és/vagy bírósági intézkedéseket javasolhat. Az ügy jellegétől függ, hogy a tagállamok vagy az érintett uniós hatóságok mennyi idő alatt tudják végrehajtani ezeket az ajánlásokat: jogi kereset vagy pénzbehajtás esetén hosszabb időre lehet szükség. Ez a helyzet főként akkor áll elő, ha nagyszabású csalás történik, vagy a bűnszervezetek például tervezett csőddel, illetve csúcsminőségű hamis igazoló okmányok használatával rejtik el a vagyonukat. A CSALÓK BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁSA Az OLAF ajánlásai nyomán 2011-ben indult tagállami eljárásokban sok hónapnyi szabadságvesztést szabtak ki, és a még bírósági ítéletre váró ügyek száma is magas. Nem minden OLAF-ügyben születik bírósági ítélet ben az esetek több mint felében a tárgyalás előtt ejtették a vádat, a fennmaradó ügyeket tekintve pedig a vádlottakat 42%-ban elítélték, 7%-ban felmentették. A jogi keresetek kimenetele országonként nagyon eltérően alakult. Az Európai Ügyészség felállításáról szóló 2013-as bizottsági javaslat egyik fő célja éppen ezért a tagállamok közötti különbségek csökkentése volt. Az ügyészség a tervek szerint az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények kivizsgálásában és a vádemelésben lesz majd illetékes % 23 13% 63 36% 16 9% Bírósági ajánlás Pénzügyi ajánlás Fegyelmi ajánlás Igazgatási ajánlás A PÉNZEK VISSZASZERZÉSE Az OLAF létrejötte óta 3500 vizsgálatot folytatott le. A pénzek visszaszerzését azonban nem maga a hivatal végzi: a behajtás az uniós intézmények és a tagállamok feladata. AZ OLAF VIZSGÁLATAI NYOMÁN INDULT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN MINDEN KORÁBBI ÉVNÉL TÖBB SZABADSÁGVESZTÉST SZABTAK KI 2011-BEN Bírósági ítéletek Felfüggesztett szabadságvesztésbüntetés (hónap) Szabadságvesztésbüntetés (hónap) Pénzbírság (millió euró) ÜGYEK SZÁMA ÉRTÉK ÜGYEK SZÁMA ÉRTÉK ÜGYEK SZÁMA ÉRTÉK ÜGYEK SZÁMA ÉRTÉK ÜGYEK SZÁMA ÉRTÉK , , , , ,7