MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV

Átírás

1 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV 2014 Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola A Tudományági Doktori Tanács által elfogadva: szeptember 29.

2 Tartalomjegyzék SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM REGIONÁLIS- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV A DOKTORI ISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA A MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TÜKRÉBEN A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ESZKÖZEI A DOKTORI ISKOLA ÉRTÉKELÉSE AZ AKTÍV HALLGATÓK ÁLTAL KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS PÁLYAKÖVETÉS A DOKTORI ISKOLÁBAN KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS SZÁMÚ MELLÉKLET: ABSZOLUTÓRIUMI IGAZOLÁS MINTA SZÁMÚ MELLÉKLET: ÖNÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI... 17

3 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Minőségbiztosítási terv 2014 A Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola (RGDI) az általa kialakított minőségbiztosítási rendszer alapján végzi a hallgatók képzését és folytatja tevékenységét. Az Iskolában a hallgatói követelményrendszer (képzés, önértékelés, abszolutórium, publikációs és konferencia követelmények) kialakult, meghatározott rend szerint történik a hallgatók értékelése és felkészítése a doktori cselekmény megindítására. Az Iskola számára fontos a hallgatók visszajelzése, ennek érdekében egyrészt kérdőíves felmérések zajlottak több ízben, másrészt az Iskola nyitott a hallgatóktól beérkező vélemények fogadására személyesen és ben egyaránt. Az eddig kialakított rendszer működőképes, cél továbbra is az, hogy a vélemények és változások (intézményi, jogszabályi) folyamatos figyelembevételével jól képzett, felkészült és a tudományos életbe való belépésre alkalmas egyéneket képezzünk. 1. A Doktori Iskola minőségbiztosítása a Működési Szabályzat tükrében A Működési Szabályzat 22. paragrafusa 10 pontban sorolja fel a minőségbiztosítás követelményeit. (1) A doktori iskola tudományági doktori tanácsa kialakítja a regionális- és gazdaságtudományi doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosításának elveit és módszereit. (2) A doktori iskola tudományági doktori tanácsa folyamatosan figyelemmel kíséri a doktori programot, a specializációk működését, valamint a doktori iskolában folyó kutatási tevékenységet. Munkájához felhasználja a doktoranduszok, doktorjelöltek és a közelmúltban (elmúlt három év) fokozatot szerzettek véleményét, szükség esetén külső szakértőt kér fel. (3) A doktori iskola tudományági doktori tanácsa évenként értékeli a doktori oktatás működését és tapasztalatait. (4) A doktori iskola tudományági doktori tanácsa jóváhagyja a doktori iskolára vonatkozó szakmai követelményeket. 1

4 (5) A doktori iskola legalább 5 évente Önértékelést készít, melyet közzétesz a holnapon és a honlapon is. Hasonló módon közzéteszi a Minőségbiztosítási Tervét is. (6) A doktori iskola mind a Működési Szabályzatát, mind a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatát (ebben található a Képzési terv) közzéteszi az iskola honlapján és a adatbázisban. (7) A minőségbiztosítás követelményei a hallgatóktól: a) Az V. félévig minimálisan két hazai konferencián kell előadást tartania a hallgatónak, s a VI. félév végéig további egy nemzetközi és egy hazai konferencián is. b) A hallgató minden tanév végén (legkésőbb június 30-ig) önértékelést készít, amit a témavezető írásban véleményez. Az éves önértékelése tartalmazza az előrehaladás mértékét, vagy a lemaradás indokait, az eredményeket (publikációk, konferenciák, oktatási és kutatási tevékenység), illetve képzés, kutatás előrehaladását, a jelentkező problémákat. Amennyiben a hallgató az Önértékelést nem küldi meg az 1. határidőre (június 30.), kreditmegvonásra kerül sor, amennyiben a póthatáridőre (szeptember 1.) sem történik meg az Önértékelés megküldése, a hallgató törlésre kerül. c) A témavezetővel egyeztetett képzési-kutatási terv összeállítása a hallgató feladata, amelyet az első tanév végén leadandó önértékelésnek tartalmazni kell, ebben kerül ütemezésre a kutatómunka menete és eredményeinek rendszeres mérése. d) A témavezető kezdeményezheti írásban, szakmai észrevételeinek felsorolásával a disszertáció munkaváltozatának műhelyvitára való kitűzését, amit az RGDI vezetője véleményez, s ez után történhet meg a műhelyvita kitűzése. Két elő opponens kerül felkérésre (témavezető javaslata alapján) a műhelyvita anyagának véleményezésére. A műhelyvitán elhangzottakról jegyzőkönyv készül, amit mellékelni kell a fokozatszerzési eljáráshoz. A témavezető figyelemmel kíséri a műhelyvitán elhangzott észrevételek megjelenítését a nyilvános vitára benyújtott értekezésben. (8) Az RGDI működésének hallgatói megítéléséről háromévente kérdőíves felmérést végez, annak eredményeit a doktori iskola tudományági doktori tanácsa ülésén ismerteti az RGDI vezetője, és a Tanács véleménye alapján a szükséges intézkedéseket megteszi. (9) A doktorandusz hallgatónak kötelessége a neki küldött hivatalos levelekre ( vagy tértivevényes postai levél) 15 napon belül választ adni. Ennek elmulasztása szankciót von (kreditmegvonás) maga után, ha a 2. levélre sem reagál a hallgató, a hallgató törlésre kerül. (10) A hallgató köteles a féléves tandíjat a beiratkozás követően az őszi félévben október 15- ig, a tavaszi félévben március 15-ig megfizetni. Részletfizetési kérelmet a Doktori Iskola vezetőjétől lehet kérni. A befizetési kötelezettség elmulasztása esetén a hallgató törlésre kerül az iskolából. 2

5 2. A minőségbiztosítás eszközei A Doktori Iskola minőségbiztosítási eszközei a következők: doktori témák meghirdetése, felvétel a doktori iskolába, képzési rendszer, önértékelés, abszolutórium, publikációs és konferencia követelmények, fokozatszerzési eljárás. A Doktori Iskola által meghirdetett és előzetesen a Tudományági Doktori Tanács által elfogadott témái a oldalon kerülnek meghirdetésre. A témakiírókkal szemben elvárás, hogy aktív kutatói tevékenységet folytassanak a tématerületükön és az eredményeiket rendszeresen publikálják és mutassák be szakmai fórumokon. A témakiíró témavezetővé válik, ha a témájára jelentkezett hallgató felvételt nyer az Iskolába. A témavezetők részletes feladatait TVSZ 6. sz. melléklete tartalmazza. A Doktori Iskola minden évben egyszer hirdet felvétel, jelentkezni a oldalon megadott témára lehet, a felvételt nyerni sikeres felvételi elbeszélgetés után lehet. A felvételire minden év júniusában kerül sor. A Doktori Iskolába teljes idejű, részidős és egyéni felkészítés képzésre lehet felvételt nyerni. A felvételi követelményeit az MSZ 12. paragrafusa tartalmazza A Doktori Iskolában a képzés 6 féléves, az első négy félév a törzs- és választható tárgyak elsajátítására ad lehetőséget, majd az 5. és 6. félévben további választható tárgyak kerülnek meghirdetésre. A képzési idő alatt a doktorandusz hallgató konferenciákra jár, publikál, továbbá lehetősége van oktatásban és kutatásban való részvételre. A tanulmányok lezárását az abszolutórium jelenti, melyre a 6. félév végén, legkésőbb a 12. félév végén kerülhet sor. Az abszolutórium megszerzése után (legkésőbb a tanulmányok megkezdését követő 6. év végén) van lehetőség fokozatszerzési eljárás indítására. 3

6 A hallgató minden év végén köteles Önértékelést készíteni, az erre vonatkozó szabályok ismertetése az előző pontban megtörtént (Működési Szabályzat 22. (7) b pont). A Doktori Iskola a leadott értékelések alapján írásban értékeli a hallgatók teljesítményét. Az 1. és 2. táblázat a képzési követelményeket és a javasolt előrehaladást mutatja be. 1. táblázat Képzési követelmények Követelmény Kreditérték Teljesítés javasolt időintervalluma Tantervi oktatás, vizsgák letétele min. 87 első hat félév Kutatószeminárium: évente beszámoló (önértékelés) alapján témavezető írásbeli ellenjegyzésével és javaslata alapján Oktatásban és/vagy kutatásban való részvétel 18 max. 25, ebből oktatás max. 15 III., IV., V., VI. félévekben; (Az első két félévben nem lehet kreditet szerezni a témavezetővel történő konzultációval, mivel a témavezetők személye általában a második félév közepére konkretizálódik.) hat féléven keresztül, de min. négy féléven át Publikációk, konferencia részvétel, illetve konferencia előadás min. 50 folyamatosan a képzés alatt Abszolutórium: tantárgyi vizsgák sikeres teljesítése + előrehaladás a disszertációban + oktatás/kutatás+ publikáció, konferencia előadás 180 kredit hat, de legfeljebb tizenkét félév Forrás: TVSZ 2. melléklete 2. táblázat Javasolt és egyben ideális előrehaladási ütemterv Félév Feladatok I. félév Tantervi oktatásban való aktív részvétel, témaorientált feladatvállalás, házi előadások tartása, kapcsolatkiépítés a konzulenssel, folyamatos irodalom feldolgozás, egy-két szakmai konferencián való részvétel hallgatóként, érdeklődőként, kutatásba való bekapcsolódás keresése, lehetőség szerint oktatásban való részvétel II. félév Tantervi oktatásban való aktív részvétel, témaorientált feladatvállalás, házi előadások tartása, végleges disszertáció téma meghatározása, első tématerv összeállítása, konzulens véglegesítése, szakmai konzultáció folyamatos szervezése, kutatási program kidolgozása, minimálisan egy konferencia előadás és egy publikáció előkészítése, megjelentetése, konferenciákon való részvétel 4

7 III. félév Tantervi oktatásban való részvétel, témaorientált feladatvállalás, házi előadások tartása (idegen nyelven), témához kapcsolódó szakirodalom gyűjtése és feldolgozása, folyamatos kapcsolat a konzulenssel, kutatási program véglegesítése, minimálisan kettő konferencián (külföldön/idegen nyelven) előadás és egy publikáció előkészítése, megjelentetése, konferenciákon való részvétel IV. félév Tantervi oktatásban való részvétel, témaorientált feladatvállalás, házi előadások tartása (csak idegen nyelven), témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozása, ebből történő publikáció, folyamatos kapcsolat a konzulenssel, kutatási program megvalósítása, minimálisan kettő konferencián előadás (külföldön/idegen nyelven) és idegen nyelvű publikáció előkészítése, megjelentetése, konferenciákon való részvétel. Disszertáció végeleges felépítésének kidolgozása. V. félév A témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozása, kutatási kérdések, valamint a hipotézisek megfogalmazása, kutatási program folytatása, hazai jelentősebb publikációk előkészítése (folyóirat, tanulmánykötet). Hazai és külföldi konferencián való részvétel előadással. Két választható tárgy teljesítése. VI. félév Az elméleti kutatások összegzése, minimálisan 3 ív terjedelemben (abszolutóriumi dolgozat) összeállítása, hipotézisek megfogalmazása, az empirikus kutatások folytatása. Publikációs terv teljesítése, hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétel. Nyolc igazolt publikáció megléte szükséges az abszolutóriumhoz. Egy választható tárgy teljesítése. VII. és a Kutatási program összegzése, disszertáció tervezet összeállítása, műhelyvita többi félév lebonyolítása, további publikációk, cselekményre való jelentkezés, végleges disszertáció és kellékeinek leadása. Forrás: TVSZ 2. melléklete Az abszolutóriumra vonatkozó előírásokat a TVSZ 21. paragrafusa ismerteti. (1) A végbizonyítvány (abszolutórium) tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és kutatási/oktatási, publikációs kötelezettségének eleget tett. (2) A végbizonyítványhoz a doktorandusznak eleget kell tenni az Abszolutóriumi Konferencia (AK) I. és II. követelményeinek. a) Az Abszolutóriumi Konferencia I. a képzés 5. félévében, minden év januárban történik célja az addigi kutatási eredmények és publikációk áttekintése, a kutatási téma tudományos kérdéseinek megfogalmazása, vagy a hipotézisek bemutatása, a további kutatási terv felvázolása (kreditérték 6). b) Az Abszolutóriumi Konferencia II. a képzés 6. félévében, minden év júniusban történik a doktorandusz minimálisan 3 ív terjedelmű elemzést készít a témaköre elméleti irodalmának értékeléséről. A tanulmányt május 15-ig kell leadni, azt a témavezető és az RGDI vezetője a konferencián értékeli. A doktorandusz ismerteti a kutatási hipotéziseit, valamint a további kutatása menetét (kreditérték 6). A konferenciára való jelentkezés feltétele továbbá a képzés során kötelezően előírt és választott tantárgyak teljesítése, s ezzel az oktatási kreditek megszerzése. 5

8 (3) A végbizonyítvány (abszolutórium) akkor adható ki, ha a doktorandusz a szervezett képzésnek maradéktalanul eleget tett, teljesítette a képzés alatt előírt publikációs, kutatási/oktatási konferencia részvételi követelményeket, sikeresen teljesítette az Abszolutóriumi Konferencia I. és II. követelményeit. (4) Az Abszolutóriumi Konferencia I. és II. a szervezett képzés része. Azok elmulasztása, vagy elhalasztása, későbbi időpontban történő teljesítése költségtérítést von maga után. (5) A doktorandusznak a felvételtől számított legalább 36, legfeljebb 72 hónapon belül legalább a mintatanterv szerinti 180 kreditet össze kell gyűjtenie és az abszolutóriumot meg kell szereznie. (6) Az egyéni felkészítésben részvevőknek ugyanúgy abszolutóriumot kell szerezniük, mint a teljes idejű, vagy részképzési formában szervezett képzésben részt vevő doktoranduszoknak. Esetükben egy Abszolutóriumi konferencia kötelező, melyet legkésőbb a tanulmányok megkezdését követő 36 hónapon belül kell teljesíteni. A TVSZ 2. mellékletében tételesen felsorolásra kerül, hogy az abszolutórium megszerzéséhez hogyan lehet teljesíteni a 180 kreditet: a képzési tervben előírt vizsgák letételével (lásd tantárgyi tábla), az egyéni kutatási programban való előrehaladással, illetve az Abszolutóriumi Konferencia I. és II. követelményeinek teljesítésével, az oktatásban való részvétellel, a kutatásban való részvétellel, a tudományos publikációk közlésével (magyar és idegen nyelven), hazai és nemzetközi konferencián tartott előadással, külföldi vagy hazai vendégelőadók által tartott tudományos szakmai előadásokon történt leigazolt aktív részvétellel, egyéb szakmai teljesítménnyel (pl. nyári egyetem, külföldi tanulmányút stb.). Az egyéni felkészítésben résztvevő doktorandusz követelményei az abszolutóriumig: A képzés egyéni tanterv szerint minimálisan két félév, maximálisan hat félév időtartamú lehet. Előírt tantárgyak felvétele, az előadások látogatása, vizsgakövetelmények teljesítése. Publikációs követelmények teljesítése (lásd szervezett képzés). Konferencia követelmények teljesítése (lásd szervezett képzés). Kutatásban és/vagy oktatásban való részvétel, annak igazolása (lásd szervezett képzés). Éves munkaterv és éves beszámoló témavezetővel való ellenjegyzése. 6

9 Mind az abszolutórium, mind a védésre jelentkezés esetében publikációs és konferencia követelményeket kell a hallgatóknak teljesíteniük az alábbiak szerint (TVSZ 2. melléklete szerint): Publikációkra vonatkozó előírások Az abszolutóriumra bocsátás feltétele: Az abszolutóriumra bocsátás feltétele, hogy minimálisan nyolc igazolt, dokumentált közlemény (címlap másolata, pontos irodalmi leírással) beadásra kerüljön. Ebből legalább hat magyar nyelvű közlemény legyen és legalább kettő idegen nyelvű, melyből legalább egy külföldi megjelenésű. A közlemények között legalább egy folyóiratcikk legyen. A doktori védésre jelentkezés publikációs feltétele teljes idejű, részidős képzés és egyéni felkészítés esetén: a) Minimálisan 10 publikáció megléte, ebből minimum 8 a kutatási témához kapcsolódjon. A disszertáció témájában írt publikációkra az értekezésben hivatkozni kell. b) Minimum hat magyar nyelven megjelent folyóiratcikk, könyvrészlet, egyéb publikációs teljesítmény, ebből egy A kategóriás folyóirat, vagy könyvrészlet, önálló tanulmány tanulmánykötetben, három B, vagy C kategóriás folyóiratban, vagy önálló könyvrészlet, tanulmány tanulmánykötetben, lektorált konferenciakötetben. c) Az összes (10 db) publikációból minimum kettő idegen nyelven megjelent folyóiratcikk, könyvrészlet, egyéb publikációs teljesítmény, ebből minimum egy folyóiratban (lehet társszerzővel) és egy kötetben (tanulmánykötet, konferenciakötet). d) A publikációk között akár magyar, akár idegen nyelven legyen minimálisan egy közlemény, amelyet a doktorandusz a témavezetőjével közösen jegyeznek. A doktori védésre jelentkezés publikációs feltétele egyéni felkészülő esetében a TVSZ 22. (5) bekezdésben található. Egyéni felkészülő esetében az alábbi publikációs követelményeket határozta meg a Doktori Iskola (TVSZ 22. (5)): Érdemleges teljesítmény minimálisan 15 publikáció, ennek 2/3-a magyar nyelven közreadott, fele (minimálisan öt cím) A és B kategóriás folyóiratban megjelent tanulmány, vagy önálló könyv, könyvfejezet, könyvrészlet, lektorált tanulmánykötetben megjelent mű (lásd RGDI TVSZ mellékletben közölt lista, illetve követelmények). Minimálisan öt idegen nyelven megjelent (itthon és külföldön) tanulmány, vagy könyvfejezet, melyek közül legfeljebb kettő konferencia kötetben megjelent tanulmány. 7

10 A disszertáció témájához a publikációk többsége (minimális 10 cím) kapcsolódik, s azok 10 évnél nem régebbiek. Konferencián való részvétel minimálisan négy konferencián való előadással igazolt részvétel, Magyarországon magyar nyelvű poszter előadás nem számítható be, idegen nyelvű igen, ebből minimálisan kettő konferencia külföldön és idegen nyelven tartott előadás, egy külföldi poszter előadás beszámítható, részvétel igazolása: előadás a meghívóval, publikációval és lehetőség szerint szakmai visszajelzéssel. részvétel önfinanszírozásban, illetve más támogatások igénybevételével. A hallgatók az Abszolutórium megszerzése után adhatják be jelentkezésüket fokozatszerzési eljárásra, melynek elfogadásával válnak doktor jelöltté. A fokozatszerzés beadása után két év áll a Jelöltek rendelkezésére, hogy munkahelyi vitát szervezzenek, szigorlatot tegyenek és beadják jelentkezésüket védésre. A munkahelyi vitáról és a védésről a szóló meghívók, továbbá a disszertáció és a tézisek felkerülnek a Doktori Iskola honlapjára, ezenkívül nyilvános a vita dokumentumai a adatbázisban is megtalálhatók. A nyilvános vitára megírt bírálatokra adott válaszokat a Jelölt legkésőbb a védés előtt egy héttel megküldi. 3. A Doktori Iskola értékelése az aktív hallgatók által kérdőíves felmérés Az aktív hallatók körében 2013 nyarán on-line kérdőívet küldtünk körbe. A kérdőívet az aktív hallgatók közel 2/3-a, vagyis 37 fő töltötte ki. A kérdőív az alábbi tématerületeket érintette: pozitívumok és negatívumok a Doktori Iskolában, az Iskola értékelése adott szempontok alapján, a tantárgyak értékelése (oktatás színvonala; saját kutatásban, témában való felhasználás; követelmények érvényesítése), az oktatók értékelése (általános tetszési mutató; előadói készség; hallgatókkal való foglalkozás; irodalom, kutatási anyagok biztosítása), a témavezető értékelése, a honlap értékelése. 8

11 A válaszadó hallgatók az alábbi pozitívumokat említették az iskolával kapcsolatban: sok lehetőség van konferencia részvételre, az iskola támogatja a publikációkat, utazásokat, lehetőség különböző számítógépes programok megismerésére, használatára (pl.: SPSS, Mapinfo), gyors és barátságos ügyintézés, más egyetemek oktatói is tartanak órát, jó közösség, mindenre nyitott szellemiség, a folyamatos és korrekt információáramlás, a doktori iskola vezetőségének pozitív hozzáállása, a követelmények egyértelműek, nagyszerű tanulmányutakra van lehetőség, kiváló kapcsolati tőkével rendelkezik, a tárgyak átfogó szemléletet nyújtanak, általában rugalmas az egyedi kérések iránt, multidiszciplináris megközelítés, kiváló infrastruktúra, személyes kapcsolattartás, rendszeres konzultáció lehetősége az oktatókkal. A hallgatók az alábbi negatív észrevételeket tették: nagy a hallgatók leterheltsége, egyes tantárgyak anyagaiban gyakoriak az átfedések, elméleti és nem látásmódtágítóak az órák, kevés az egyéni témáknak megfelelő tárgy, még nem eléggé (el)ismert, nehéz teljesíteni a tantárgyi követelményeket, sok az egy félévre eső kontaktóra, több segítség kellene az A és B kategóriás folyóiratokban való megjelenéshez, 9

12 több közös rendezvényre volna szükség, túlságosan teljesítmény-orientált több tárgy, a lemorzsolódás ellen több figyelmet kellene fordítani a nem nappalis hallgatókra, néhány konzulens témavezetési tevékenysége alacsony színvonalú, kommunikáció, tájékoztatás nem mindig hatékony, a beadandó feladatok sok esetben nem kapcsolódnak a saját kutatási területhez, jó lenne egy budapesti kihelyezett tagozat. A hallgatók egy 1-től 10-ig tartó skálán értékelték összességében a Doktori Iskolát, melyet az 1. ábra mutat be. A leginkább pozitív értékelés a pályázati, konferencia információk továbbításához (9,63) kapcsolódik. A Doktori Iskola adminisztrációja 2013 augusztusáig kör ben, 2013 szeptembere óta egy, az iskola részére kialakított közösségi felületen értesíti a hallgatókat a különböző rendezvényekről, konferenciákról, publikációs lehetőségekről. Ezen a felületen a hallgatók is tudnak egymásnak információt közvetíteni, csoportokat kialakítani és egyéb fontos információkat megosztani. A legkevésbé a tantervvel voltak a hallgatók megelégedve (7,44 és 7,03). A Doktori Iskola folyamatosan frissíti a tantervet, a tárgykínálat sokat változott a 2004-es indulás óta, a jövőben egyre több idegen nyelvű tárgy is meghirdetésre kerül majd. 10

13 1. ábra A Doktori Iskola értékelése, 1: egyáltalán nem jellemző, 10: teljes mértékben jellemző, átlagos érték Pályázati, konferencia információk Tudományos rendezvények Szervezettség, infrastruktúra Tudományos ismeretek átadása Professzorok kiválasztása Szakmai előadások szervezése Témavezetés Információáramlás Honlap Irodalom-ellátottság Publikációs lehetőségek Tanterv felépítése Tantárgyak használhatósága a kutatási témában Forrás: Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés. A 3. táblázatban az egyes tantárgyak értékelése látható (skála: 1-től 10-ig). A tárgyak többsége 7 és 9 közötti átlagot kapott. Az oktatás színvonalára 6 tárgy kapott 9 vagy annál nagyobb értéket. A tárgy saját kutatásban való alkalmazása rendszerint kisebb átlagot kapott, mint az általános színvonal, 5 tárgy esetében az átlag 7 alatt volt. Ez egybecseng azzal, hogy a korábban bemutatott kritikák estében a hallgatók megfogalmazták, hogy szeretnék, ha a tárgyak és az azokhoz kapcsolódó feladatok szorosabban kötődjenek az egyéni kutatási témáikhoz. Erre a jövőben nagyobb hangsúlyt fognak fektetni az egyes oktatók. 11

14 3. táblázat A tantárgyak értékelése, 1: egyáltalán nem jellemző, 10: teljes mértékben jellemző, átlagos érték Saját kutatásban, témában való felhasználás Oktatás Tárgy neve színvonala A társadalomtudományi kutatás módszertana 8,48 8,52 8,68 Társ. folyamatok a 20. századi Közép-Európában I. II. 8,73 7,33 8,41 Változásmenedzsment 9,16 7,88 8,72 Vállalkozás, gazdálkodás és globalizáció 8,59 8,00 8,34 Közép-Európa 20. századi története 8,35 6,74 8,06 Az összehasonlító gazdaságtan területi vonatkozásai 8,97 6,87 8,40 Regionális gazdaságtan és politika I. II. 9,38 8,13 8,93 Közép- és Kelet-Európa térszerkezete 8,83 7,03 8,32 Tudományos kommunikációs technikák 8,96 8,64 8,76 Önkormányzati rendszerek összehasonlító elemzése 8,72 7,16 8,12 Infrastruktúra fejlesztése ágazatpolitikák és társadalmi játszmák 9,00 7,00 8,22 Vidékfejlesztési trendek 8,82 7,45 8,41 Érdekérvényesítési mechanizmusok az Európai Unióban 8,95 7,17 8,50 Regionális identitás Európában 9,15 8,25 8,90 Tervezés elmélet 8,43 6,68 8,36 Térelmélet 8,77 6,65 7,76 Magyarország és az Európai Unió 8,94 7,29 8,47 A város és térsége problematikája a területpolitika és a közigazgatás metszetében 8,57 6,93 8,88 Regionális gazdaságfejlesztés 9,20 8,05 8,95 Kutatási módszertani szeminárium 8,88 8,87 9,00 Angol nyelvű szakirodalom szeminárium 8,61 8,22 8,44 SPSS használata I., II. 9,21 8,85 8,80 Forrás: Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés. Követelmények érvényesítése A 4. táblázat az oktatók értékelését mutatja szintén 1 és 10 közötti attitűd skála alapján. Az átlagos értékek általában 8 és 9,5 között alakultak az egyes szempontokat figyelembe véve. Négy oktató esetében mindegyik szempont 9 feletti átlagot kapott. 12

15 4. táblázat Az oktatók értékelése, 1: egyáltalán nem jellemző, 10: teljes mértékben jellemző, átlagos érték Oktató neve Általános tetszési mutató Előadói készség Hallgatókkal való foglalkozás Irodalom, kutatási anyagok biztosítása Barta Györgyi 8,68 8,32 8,67 9,13 Bencsik Andrea 9,17 9,40 9,03 9,00 Bőhm Antal 9,43 9,27 9,03 8,57 Bugovics Zoltán 8,95 8,82 8,48 9,00 Csizmadia Zoltán 9,58 9,50 9,74 9,75 Faragó László 7,74 8,13 7,30 7,55 Grúber Károly 8,75 8,75 7,95 8,53 Hardi Tamás 9,06 8,48 8,93 9,00 Honvári János 8,45 8,63 8,19 8,30 Józsa László 8,83 9,23 8,75 8,56 Lados Mihály 9,09 8,91 8,55 8,74 Lengyel Imre 9,53 9,71 8,76 9,24 Rechnitzer János 9,45 9,58 9,55 9,23 Róbert Péter 9,08 8,64 9,17 8,96 Scharle Péter 9,17 9,17 8,91 8,83 Somlyódyné Pfeil Edit 8,17 7,73 8,47 8,44 Szörényiné Kukorelli Irén 8,58 8,25 8,45 8,95 Tabajdi Csaba 9,09 9,09 9,05 9,18 Forrás: Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés. A 2. ábrán a témavezetők értékelése látható (skála: 1-től 10-ig). Megállapítható, hogy a témavezetők erőssége a kapcsolattartásban és az információk szolgáltatásában van, míg a hallgatók úgy érzik, hogy a közös publikáció, kutatás terén több még a hiányosság. 13

16 2. ábra A témavezetők értékelése, 1: egyáltalán nem jellemző, 10: teljes mértékben jellemző, átlagos érték kapcsolattartás szakmai információszolgáltatás anyagok átnézése, visszajelzés folyamatos tudományos útmutatás közös konferencia előadás kutatásba való bevonás közös publikáció 7,5 8 8,5 9 9,5 Forrás: Kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés. Végül a honlappal kapcsolatban kértük a hallgatók véleményét. A hallgatók többsége rendszeres időszakonként nézi a honlapot, 4 fő mondta azt, hogy főleg az oktatási hétvégék előtt teszi ezt. A hallgatók az alábbi javaslatokkal éltek a honlap informatívabbá tétele érdekében: konferencia felhívások, tudományos folyóiratok, adatbázisok linkje szükséges lenne, több információ az oktatók és a hallgatótársak aktuális munkáiról, hallgatók kutatási témáinak naprakész adatbázisa hasznos lenne a hallgatók közötti együttműködéshez, a struktúra módosítása tájékozódási térkép segítené főleg az új hallgatókat 4. Pályakövetés a Doktori Iskolában kérdőíves felmérés 2013 júliusa és szeptember eleje között először zajlott a Doktori Iskolában pályakövetéses felmérés. A végzett hallgatók on-line kérdőív formájában értékelhették a Doktori Iskola működését és a doktori fokozat életükre gyakorolt hatását. Az eddig a Doktori Iskolában fokozatot szerzettek közül (52 fő) összesen 16 fő töltötte ki a kérdőívet (31%-os kitöltési arány). A 16 főből 14 fő dolgozik a felsőoktatásban (9 fő 14

17 beosztott, 5 fő alsó vagy középvezető) jelenleg, 3 fő kivételével mindenki a fokozat megszerzése előtt kezdte munkáját egyetemen vagy főiskolán (átlagosan 6,4 évvel előtte). Mellékállása 6 főnek van (4 főnek az egyetemi szférában, 2 főnek vállalkozásban). A felsőoktatásban dolgozók nagyobb része rendszeresen kutat, oktat, publikál és tart előadást konferenciákon. A védés óta átlagosan 2,6 db hazai és 0,9 db külföldi kutatási programban vettek részt és átlagosan 6,4 db hazai (a legtöbb 20 db), illetve 1,6 db idegen nyelvű (a legtöbb 6 db) publikációjuk jelent meg. Ez azt jelenti, hogy a fokozatot szerzett megkérdezett hallgatók jelentős része továbbra is a tudománynak él és abban dolgozik. Ebből következik, hogy a többségük azt nyilatkozta, hogy a doktori fokozat jelentős hatással volt a szakmai előmenetelére és a megbecsülésére rögtön a fokozat megszerzését követően. A jövedelemre, a magánéletre és az emberi kapcsolatokra többségüknél kis mértékű vagy semmilyen hatás nem észlelhető. A végzett hallgatókat megkérdeztük arról, hogy milyen területeken kellene változtatni a képzésben és a működésben, az alábbiakat sorolták fel: elemzési, kutatási módszertant növelni (14 fő) új, haladó elméleteket növelni (12 fő) gyakrabban tartani szakmai konzultációkat nemzetközi szakemberekkel (12 fő) kutatás- és projektmenedzselés fejlesztését növelni (11 fő) kutatói programok szervezését növelni (9 fő) előadói készséget növelni (7 fő) Ezenkívül javaslatot tett egy fő arra, hogy külön kellene választani a projektadminisztrációt és a tudományos munkát. A doktori iskola oktatóinak és hallgatóinak elsősorban a tudományos munkára kellene koncentrálni. Egy másik válaszadó arra hívta fel a figyelmet, hogy célszerű lenne az Iskola volt hallgatóit is bevonni oktató- és kutató munkába. Győr, szeptember 29. Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, iskolavezető 15

18 1. számú melléklet: Abszolutóriumi igazolás MINTA Ezúton tanúsítom, hogy Név: Születési hely, év: A képzés kezdete: Témavezető: ABSZOLUTÓRIUMI IGAZOLÁS a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájában az alábbiakat teljesítette: A) Kötelezően teljesítendő Tantárgyi vizsga teljesítésével szerzett kreditek száma: xx (kötelezően teljesítendő 87 kreditpont). A tantervben előírt tantárgyi követelményeket teljesítette/nem teljesítette. Teljesítendő további xx kreditpont. Pótolandó tárgyak: Témavezetői konzultációval szerzett kreditek száma: xx (kötelezően teljesítendő 18 kreditpont) A tantervben előírt konzultációs követelményeket teljesítette/nem teljesítette. Teljesítendő további xx kreditpont. Publikációval szerzett kreditek száma: Magyar nyelvű publikációk száma: (legalább 4 db) Idegen nyelvű publikációk száma: (legalább 2 db) Összes publikáció száma: (legalább 8 db) Ebből folyóirat: (legalább 1 db) A tantervben előírt publikációs követelményeket teljesítette/nem teljesítette. Teljesítendő további xx kreditpont. Konferencia előadással szerzett kreditek száma: Magyar nyelvű konferencia előadások száma: (legalább 3 db). Külföldön idegen nyelvű konferencia előadások száma: (legalább 1 db). Magyarországon idegen nyelven tartott előadások száma: 0 Összesen: (legalább 4 db) A tantervben előírt konferencia követelményeke teljesítette/nem teljesítette. Teljesítendő további xx kreditpont. B) Opcionálisan teljesíthető Kutatásban való részvétellel szerzett kreditek száma: Oktatási tevékenységgel szerzett kreditek száma: (legfeljebb 15 kreditpont) Egyéb: A három tanév alatt összegyűjtendő összesen: 180 kreditpont. Konferencia, oktatás, kutatás, publikáció: (kötelezően teljesítendő a 3 tanév alatt: 75 kreditpont) Tárgyak (kötelezően teljesítendő a 3 tanév alatt: 87 kreditpont ha a hallgató minden kötelező tárgyat teljesít) Konzultáció: (kötelezően teljesítendő a 3 tanév alatt: 18 kreditpont teljesíthető: mind a 6 félévben aláírást kell szerezni a témavezetőtől a konzultációs tevékenységre) A hallgató a képzés során a publikáció, konferencia, oktatás, kutatás kategóriából xxx kreditpontot gyűjtött. tantárgyi vizsgák teljesítésével xxx kreditpontot gyűjtött. További xxx kreditpont teljesítése kötelező. témavezetői konzultáció során xxx kreditpontot gyűjtött. További xxx kreditpont teljesítése kötelező. A fentiek igazolják a tanulmányok teljesítését, az abszolutóriumi igazolás kiadható. Győr, 16 Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, iskolavezető

19 2. számú melléklet: Önértékelés szempontjai AZ ÉVES ÖNÉRTÉKELŐ BESZÁMOLÓ FORMAI SZERKEZETE (az önértékelést minden tanév végén kell leadni az adott tanévre vonatkozóan június 30-ig) ÖNÉRTÉKELÉS NÉV Évfolyam 1. Kutatási téma megnevezése a. Témavezető neve, beosztása, munkahelye. b. A kutatásban elért eddigi eredmény, illetve az adott évben végzett kutatások rövid, 2000 karakteres összefoglalása (például :a témával foglalkozó elméletek összefoglalása, irodalmi feldolgozások, legfontosabb kutatási módszerek bemutatása, empirikus kutatási tematika kidolgozása, empirikus kutatás lefolytatásának menete, azzal kapcsolatos interjúk, kérdőíves megkérdezések értékelése stb.). c. Esetleges részvétel a témához kapcsolódó kutatási programokban (a téma megnevezése, időtartama, a témavezető neve, a kutatást támogató forrás, a részvétel jellege például: résztéma kidolgozás, esettanulmány összeállítás, adatbázis gyűjtés, interjúk készítése, stb.). 2. Publikációs tevékenység A publikációkat tartalmazó kötet, folyóirat fedőlapját és a tartalomjegyzéket kérjük másolatban csatolni. A publikációkat listaszerűen kérjük felsorolni a következő pontok megjelölésével: Könyv: szerző (megjelenés éve) A mű címe. a kiadó neve, a kiadás helye. Folyóiratcikk: szerző(k) (a megjelenés éve) A cikk címe. A folyóirat neve. (Az évfolyam sorszáma), a szám sorszáma, a cikk kezdő és befejező oldalszáma. Gyűjteményes kötetben szereplő cikk: szerző(k) (a megjelenés éve) A cikk címe. Szerkesztő(k) neve (szerk. vagy ed(s), vagy Hrsg.) A gyűjteményes kötet címe. a kiadó neve, kiadás helye. a hivatkozott írásmű kezdő és befejező oldalszáma. Példák: Cronauge, U. (1992) Kommunale Unternehmen. Erich Schmidt Verlag, Berlin. Alchian, A. Demsetz, II. (1972) Production, information costs and economic organisation. America Economic Review o. Péteri G. (1991) Az önkormányzatok és oktatási intézményeinek viszonya, finanszírozási kérdések. Kozma T. (szerk.) Önkormányzat és iskola. Oktatáskutató Intézet, Budapest o. 3. Konferencia részvétel Csak az a konferencia számít, ahol a hallgató előadást is tartott. A konferenciákon való részvételt igazolni kell a következőképpen minden konferencia esetében külön-külön: részvétel igazolása: előadás a meghívóval, publikációval és lehetőség szerint szakmai visszajelzéssel. 17

20 A konferencia előadásokat listaszerűen kérjük felsorolni a következő pontok megjelölésével: konferencia pontos neve, helyszín, szervező, időpont, előadás címe. 4. Oktatási tevékenység Felsőoktatási intézményben folytatott oktatásról igazolást kell leadni minden félévről külön-külön az adott tanévi önértékeléshez csatolva. Az igazolás a következőket tartalmazza: - A hallgató neve, a félév melyben oktatott, az intézmény ahol oktatott. - a tárgy neve, amit oktatott. milyen tagozaton, óraszám, hallgatói létszám. - Az igazolást a tanszékvezetőnek hitelesítenie kell. Az oktatott tárgyakat listaszerűen kérjük felsorolni. 5. Kutatási programban való részvétel (lásd 1/c. pontban foglaltak szerint). Kutatóintézet, felsőoktatási intézmény, vagy valamilyen elismert (akkreditált) kutatóhelyen bonyolított kutatási programban való részvételért a hallgatónak kredit adható. Önálló kutatási program elnyeréséért (pl. OTKA Ifjúsági Pályázat és más országos program) és bonyolításáért, valamint nemzetközi programban való részvételért szintén kredit adható. Ehhez szükséges: igazolás a program vezetőjétől a részvételre, mely tartalmazza: a feladat megnevezését, részvétel időtartamát, kutatási produktumot (részjelentés, résztanulmány, adatfeldolgozás, interjúk, stb.). Dátum Az igazolás az aktuális év végi önértékeléshez csatolandó. 6. Egyéb (pl. ösztöndíj, tanulmányút) Szükséges az igazoláshoz és a kreditérték meghatározásához: igazolás a fogadó intézménytől a részvételről és a tevékenységről röviden. Külföldön folytatott tanulmányok esetén szükséges a tárgyak teljesítésével megszerzett kreditek számát is feltüntetni. 7. Célok a következő tanévre előrehaladás a disszertációban, ütemterv publikációs tevékenység, tervek konferencia tervek egyéb kutatási elképzelések (például pályázatok beadása, támogatók gyűjtése, bekapcsolódás kutatási programokba, különféle szakmai ajánlatok stb.). 8. Kérdések és igények a Doktori Iskolával szemben. Aláírás 18