Raiffeisen-MagasOsztalékú- Részvény Alap. Éves jelentés 2007/2008. pénzügyi év. Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft m. b. H.

Átírás

1 Raiffeisen-MagasOsztalékú- Részvény Alap Éves jelentés 2007/2008. pénzügyi év Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft m. b. H.

2 Raiffeisen-MagasOsztalékú-Részvény Alap 1) Alapkezelő: Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft m. b. H. Pénzügyi jelentés a június 1-jétől május 31-éig terjedő 3. pénzügyi évről ISIN hozamfizető: ISIN felhalmozó: ISIN teljesen felhalmozó (külföld): ISIN megtakarítás befektetési alap keretében, hozamfizető: ISIN megtakarítás befektetési alap keretében, felhalmozó: AT AT AT AT AT Megjegyzés: A KPMG Austria GmbH csak a rövidítetlen, német nyelvű változatra vonatkozóan adott ki hitelesítő záradékot. 1) A Raiffeisen-MagasOsztalékú-Részvény Alap publikus Tájékoztatójának az első közzététel óta végrehajtott valamennyi módosítást tartalmazó aktuális változata a internetes oldalon az érdeklődők rendelkezésére áll. 2. oldal

3 Tartalomjegyzék Tulajdonosok és testületek...4 Az alap részletes adatai EUR-ban...5 Az alap vagyonának alakulása és hozamszámítás EUR-ban...7 Értékalakulás a jelentés pénzügyi évében (az alap teljesítménye)...7 Az alap vagyonának alakulása...8 Az alap eredménye...9 Az alap eredményének felhasználása...10 Tőkepiac...11 Befektetési politika...13 Az alap vagyonának összetétele EUR-ban...14 Vagyonkimutatás EUR-ban...15 Hitelesítő záradék...20 Az EUR-ban történő hozamfizetés/kifizetés adózása...22 Alapkezelési Szabályzat...23 Kezelt befektetési alapok oldal

4 Tulajdonosok és testületek (Státusz: május 31.) Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft m. b. H Wien, Schwarzenbergplatz 3 Telefon: (01) /Telefax: (01) Tulajdonosok: Állami felügyelők: Felügyelőbizottság: Üzletpolitikai Tanács: Letétkezelő bank: Ügyvezetőség: Cégjegyzők: RZB Sektorbeteiligung GmbH, Raiffeisen Landesbank Burgenland und Revisionsverband reg.gen.m.b.h., Raiffeisen Landesbank Kärnten Rechenzentrum und Revisionsverband reg.gen.m.b.h., Raiffeisen Landesbank NIEDERÖSTERREICH-WIEN AG, Raiffeisen Landesbank Steiermark AG, Raiffeisen Landesbank Vorarlberg Warenund Revisionsverband reg.gen.m.b.h., Raiffeisenverband Salzburg reg.gen.m.b.h., Raiffeisen Landesbank (Tirol) Sektor Beteiligungsverwaltungs GmbH, Raiffeisen Landesbank OÖ Unternehmensbeteiligungs GmbH Dr. Edeltraud LACHMAYER, Mag. Kristina FUCHS Dr. Gerhard GRUND igazgató, elnök, Wilfried HOPFNER igazgatósági tag, közgazdász, elnökhelyettes, Leopold BUCHMAYER vezérigazgató-helyettes, elnökhelyettes, Dkfm. Arndt HALLMANN igazgatósági tag, Mag. Georg MESSNER igazgatósági tag, Mag. Regina REITTER cégjegyző, Mag. Johann SCHINWALD igazgató, Dr. Georg STARZER igazgatósági tag, Mag. Gobert STERNBACH igazgató, Mag. Manfred BAYER, MMag. Stefan GRÜNWALD, Martin HAGER, Sylvia KUBICEK, Mag. Friedrich SCHILLER cégjegyző Mag. Manfred URL igazgatósági tag, elnök, Mag. Harald SCHODER cégjegyző, elnökhelyettes, Anton TROJER igazgató, elnökhelyettes, Mag. Peter BREZINSCHEK osztályvezető, Dr. Gerhard GRUND igazgató, Dr. Nicolaus HAGLEITNER igazgatóhelyettes, Uwe HANGHOFER cégjegyző, Paul KIRCHKNOPF cégjegyző, Mag. Petra RUDERER-KNOLLMAYR, Helmut WIMMER cégjegyző Raiffeisen Zentralbank Österreich AG Dr. Mathias BAUER elnök, Mag. Gerhard AIGNER, Mag. Andreas ZAKOSTELSKY Mag. (FH) Dieter AIGNER, Anne AUBRUNNER MSc., Andreas BOCKBERGER, Mag. Elke EBNER, Mag. Harald FRODL, Mag. Klaus GLASER, Wolfgang HÖFNER, Mag. Norbert JANISCH, Mag. Gabriele KELLNER, Mag. Kurt KOTZEGGER, Martina LENZ, Dr. Heinz MACHER, Dr. Angelika MILLENDORFER, Herbert PERUS, Herbert POPOVITS, Mag. Hans RAPATZ, Mag. Monika RIEDEL, Mag. Andreas RIEGLER, Mag. Friedrich SCHILLER, Dr. Michael SCHMID, Mag. Robert SENZ, Mag. Rosemarie STIPKOVICH-WIMMER, MMag. Ingrid SZEILER, Mag. Sheila TALEBIZADEH, Mag. Daniela UHLIK-KLIEMSTEIN, Dr. Marina ZENKER 4. oldal

5 Tisztelt Résztulajdonosok! A Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft m. b. H. az alábbi éves jelentésben számol be a Raiffeisen-MagasOsztalékú-Részvény Alap amely a Befektetési alapokról szóló törvény 20. -a szerinti résztulajdonosi alap június 1. és május 31. közötti 3. pénzügyi évéről. Az alap részletes adatai EUR-ban Az alap vagyona összesen , ,26 1 hozamfizető befektetési jegyre jutó nettó eszközérték 135,35 105,28 1 hozamfizető befektetési jegy eladási ára 140,76 109,49 1 részben felhalmozó befektetési jegyre jutó nettó eszközérték 139,49 111,47 1 részben felhalmozó befektetési jegy eladási ára 145,07 115,93 1 teljesen felhalmozó befektetési jegy nettó eszközértéke 140,08 112,75 1 teljesen felhalmozó befektetési jegy eladási ára 145,68 117,26 Hozamfizetés/kifizetés EUR-ban hozamfizető befektetési jegyre jutó hozamfizetés 4,20 3,20 1 részben felhalmozó befektetési jegyre jutó kifizetés 0,93 0,90 1 jegyre jutó részleges felhalmozás újrabefektetése 8,29 7,40 1 jegyre jutó teljes felhalmozás újrabefektetése 9,19 8,38 A hozamfizetés a 3. számú hozamszelvény díjtalan beváltása ellenében történik az alap kifizetőhelyeinél. A kifizetést a letétkezelő bankok rendezik. A kuponkifizető bank köteles a hozamfizetésből befektetési jegyenként 0,94 EUR tőkejövedelem-adót levonni opciós nyilatkozattal, illetve a részben felhalmozó befektetési jegyekre történő, jegyenként 0,90 EUR összegű kifizetést a tőkejövedelem-adó megfizetésére fordítani opciós nyilatkozattal, amennyiben nem állnak fenn mentességet indokoló okok. 5. oldal

6 A Raiffeisen-MagasOsztalékú-Részvény Alap forgalomban lévő befektetési jegyei 1) Hozamfizető jegyek Részben felhalmozó jegyek Teljesen felhalmozó jegyek Forgalomban lévő jegyek én , , ,932 Eladás , , ,161 Visszaváltás , , ,342 Forgalomban lévő jegyek , , ,751 Összes forgalomban lévő jegy én ,224 Az alap utolsó három pénzügyi évének részletes adatai EUR-ban: Hozamfizető befektetési jegyek: Dátum Az alap vagyona összesen 1 hozamfizető befektetési jegyre jutó nettó eszközérték 1 hozamfizető befektetési jegyre jutó hozamfizetés Teljesítmény %-ban 2) ) ,00 112,60 4, , ,91 135,35 4, , ,26 105,28 3,20 19,51 Részben felhalmozó befektetési jegyek: Dátum Az alap vagyona összesen 1 részben felhalmozó befektetési jegyre jutó nettó eszközérték Részbeni felhalmozásra fordított összeg A Befektetési alapokról szóló törvény (InvFG) mondata szerinti kifizetés Teljesítmény %-ban 4) ) ,00 112,60 7,68 0, , ,91 139,49 8,29 0, , ,26 111,47 7,40 0,90 19,51 Teljesen felhalmozó befektetési jegyek: Dátum Az alap vagyona összesen 1 teljesen felhalmozó befektetési jegyre jutó nettó eszközérték Teljes felhalmozásra fordított összeg Teljesítmény %-ban ) ,00 112,60 8,31 + 5, ,91 140,08 9, , ,26 112,75 8,38 19,51 1) 2) 3) 4) Vagyongyűjtési célú előtakarékosságból származó törtrészek. A hozamként kifizetett összegek hozamfizetés napjára vonatkozó nettó eszközértéken történő teljes újrabefektetését feltételezve. Töredék pénzügyi év A kifizetett összegek kifizetésének napjára vonatkozó nettó eszközértéken történő teljes újrabefektetését feltételezve. 6. oldal

7 Az alap vagyonának alakulása és hozamszámítás EUR-ban Értékalakulás a jelentés pénzügyi évében (az alap teljesítménye) Hozamfizető befektetési jegyek: Az OeKB (Österreichische Kontrollbank AG) számítási módszere szerint történő meghatározás: Befektetési jegyenként az alap pénznemében (EUR), eladási jutalék figyelembevétele nélkül 1 befektetési jegyre jutó nettó eszközérték a pénzügyi év kezdetekor 135,35 4,20 EUR összegű hozamfizetés án (nettó eszközérték: 120,56 EUR) 0,03484 befektetési jegynek felel meg 1 befektetési jegyre jutó nettó eszközérték a pénzügyi év végén 105,28 Összérték beleszámítva a hozamfizetés révén szerzett befektetési jegyeket is (1, ,28) 108,95 1 befektetési jegyre jutó nettó hozam / nettó csökkenés 26,40 Részben felhalmozó befektetési jegyek: Az OeKB (Österreichische Kontrollbank AG) számítási módszere szerint történő meghatározás: Befektetési jegyenként az alap pénznemében (EUR), eladási jutalék figyelembevétele nélkül 1 befektetési jegyre jutó nettó eszközérték a pénzügyi év kezdetekor 139,49 0,93 EUR összegű kifizetés án (nettó eszközérték: 127,64 EUR) 0,0073 befektetési jegynek felel meg 1 befektetési jegyre jutó nettó eszközérték a pénzügyi év végén 111,47 Összérték beleszámítva a kifizetés révén szerzett befektetési jegyeket is (1, ,47) 112,28 1 befektetési jegyre jutó nettó hozam / nettó csökkenés 27,21 Teljesen felhalmozó befektetési jegyek: Az OeKB (Österreichische Kontrollbank AG) számítási módszere szerint történő meghatározás: Befektetési jegyenként az alap pénznemében (EUR), eladási jutalék figyelembevétele nélkül 1 befektetési jegyre jutó nettó eszközérték a pénzügyi év kezdetekor 140,08 1 befektetési jegyre jutó nettó eszközérték a pénzügyi év végén 112,75 1 befektetési jegyre jutó nettó hozam / nettó csökkenés 27,33 1 hozamfizető / részben felhalmozó és teljesen felhalmozó befektetési jegy teljesítménye a pénzügyi évben 19,51% 7. oldal

8 Az alap vagyonának alakulása Az alap vagyona én ( ,478 befektetési jegy) ,91 Hozamfizetés án (4,20 EUR ,513 hozamfizető befektetési jegy) ,15 Kifizetés án (0,93 EUR ,234 részben felhalmozó befektetési jegy) ,88 Eszközök változása befektetési jegyek eladásából ,08 befektetési jegyek visszaváltásából ,53 Arányos hozamkiegyenlítés , ,80 Az alap eredménye összesen ,82 Az alap vagyona én ( ,224 befektetési jegy) ,26 8. oldal

9 Az alap eredménye A. Az alap realizált eredménye Az alap rendes eredménye Bevételek (árfolyam-különbözet nélkül) Kamatbevételek ,98 Kamatráfordítások ,06 Osztalékbevételek (beleértve az osztalék-ekvivalenst is) ,91 Egyéb bevételek , ,70 Ráfordítások A befektetési alapkezelőnek fizetett díjak ,04 A letétkezelő banknak fizetett díjak ,95 Könyvvizsgálati költségek 7 680,00 Letéti díj ,90 Kötelező, illetve közzétételi költségek , ,83 Az alap rendes eredménye (hozamkiegyenlítés nélkül) ,87 Realizált árfolyam-különbözet Realizált nyereség ,92 Derivatív eszközök ,02 Realizált veszteség ,66 Realizált árfolyam-különbözet (hozamkiegyenlítés nélkül) ,28 Az alap realizált eredménye (hozamkiegyenlítés nélkül) ,15 B. Nem realizált árfolyam-különbözet Nem realizált árfolyam-különbözet változása ,32 C. Hozamkiegyenlítés Hozamkiegyenlítés a pénzügyi év hozamaira ,58 Hozamkiegyenlítés a pénzügyi évben a következő évre átvitt nyereségekre , ,65 Az alap eredménye összesen ,82 9. oldal

10 Az alap eredményének felhasználása Hozamfizetés (3,20 EUR ,586 hozamfizető befektetési jegy) ,08 A Befektetési alapokról szóló törvény (InvFG) mondata szerinti kifizetés (0,90 EUR ,887 részben felhalmozó befektetési jegy) ,80 Újrabefektetett összeg (részbeni felhalmozás) ,29 Újrabefektetett összeg (teljes felhalmozás) ,68 Összesen ,85 Az alap realizált eredménye (hozamkiegyenlítéssel együtt) ,50 Az átvitt nyereség változása Előző évből áthozott nyereség ,23 Következő időszakra átvitt nyereség , ,35 Összesen , oldal

11 Tőkepiac (Tárgyidőszak: 12 hónap) Egy 2007 februárjában-márciusában bekövetkezett rövid, heves korrekció után a tavasz folyamán ismét javult a hangulat, és az európai tőzsdei indexek gyorsabban értek el újra többéves rekordokat, mint ahogyan előzőleg visszaestek. Május végétől aztán valamelyest nőtt a volatilitás. Az ekkor még globálisan kitűnő konjunktúrakilátások közepette a befektetők előbb jobban tartottak a további kamatemelésektől, mint amennyire csábíthatta volna őket az emelkedő vállalati nyereségek hosszabb távú esélye. Július 20-ával aztán az USA jelzáloghitelpiacának válsága teljes mértékben átterjedt a részvénypiacokra is. A pénzügyi papírok már addig is vesztettek valamennyit az értékükből, most azonban a hitelválságnak az egész gazdaságra való átterjedése miatti félelmek (például a hitelezési politika restriktívebbé válása következtében) más ágazatok részvényeit is térdre kényszerítették. A július végétől augusztus közepéig tartó hektikus és volatilis időszak után azonban ismét hamar megnyugodtak az európai részvénypiacok. A jegybankok megfontolt lépései és néhány USA-beli brókercég a várakozásokhoz képest kevésbé rossz eredménye következtében a legfontosabb részvényindexek október végéig még hatéves rekordjaikhoz is ismét egész közel kerültek. A számos pénzintézet által kilátásba helyezett további hitelleírások, valamint az USA jelzálogpiaci válságának az egész gazdaságra való kihatása miatti növekvő aggodalom hatására novemberben ismét jelentős árfolyamesések következtek be, de az európai részvénypiacok az év végéig még figyelemreméltó szinteken tudták tartani magukat. Az USA-ból induló válság globális hatásai miatt egyre erőteljesebb félelmek csak az újév első heteiben okoztak árfolyamcsökkenéseket, amelyek hatására az európai indexek is ismét itt-ott több mint 15%-os mínuszt jegyeztek. Ennek következtében azonban az európai részvénypiacok valamelyest ismét el tudtak távolodni a mélypontoktól, és februárban viszonylag konstans (bár alacsony) szinten tudtak maradni annak ellenére, hogy főként az USA-beli recessziótól való félelem újra és újra visszaesést okozott. Az árfolyamok 2008 márciusa közepén aztán ismét az éves mélypontokat tesztelték, amikor az USA pénzügyi szektorából érkező rossz hírek nyugtalanságot okoztak a tőkepiacokon. Az USA konjunktúráját illető valamelyes megnyugvás azonban aztán megszilárdította a globális részvénypiacokat, így május közepéig az európai indexek is a január közepe óta jegyzett legmagasabb értékeiket tudták elérni. A jelentősen megemelkedett olajár azonban ezt követően ismét kiváltotta a befektetők nyereségrevízióktól való félelmét. Ezenkívül a magas infláció is hozzájárult ahhoz, hogy csökkent az USA jegybankjának további kamatcsökkentési hajlandósága, és ezért május végén már ismét az Európai Központi Bank kamatemeléseitől való félelem nehezedett a piacokra. Az USA tőzsdéi a vállalatok negyedéves nyereségei által segítve, amelyek jóval az elemzők előzőleg markánsan csökkentett várakozásai felett alakultak 2007 tavaszán jelentősen erősödtek, és az S&P 500 júliusban rövid időre még túl is szárnyalta minden idők 2000-ben elért legmagasabb értékeit. A második negyedévi gyorsjelentések végül még a legeuforikusabb várakozások némelyikén is túltettek. Az USA jelzáloghitel-piaca körüli fokozódó válság és az attól való félelem, hogy a válság az USA-beli fogyasztásra is kihathat, valamint a konjunktúra egésze azonban erőteljes ütést mért a korábbi tőzsdei hosszra. Augusztus közepétől aztán az USA jegybankjának megfontolt lépései és néhány USA-beli brókercég első ránézésre a várakozásokhoz képest kevésbé rossz eredménye következtében ismét bizakodó lett a hangulat, és szeptember végéig a legtöbb USA-index többé-kevésbé ismét a történelmi rekordértékekig javult. A gyengélkedő USA-beli előrejelző indexek, valamint a pénzügyi szektorból érkező további rémhírek azonban októberben ismét megterhelték az USA-részvényeket. Ez a trend novemberben még inkább folytatódott, amikor elsősorban az USA-beli konjunktúrát illető aggodalmak és a jelzálogpiaci válság miatti további lehetséges hitelleírások bizonytalanították el a befektetőket. A sok rossz hír ellenére azonban az USA-indexek ismét meg tudták kezdeni a felzárkózást. Ezt a folyamatot főként a kamatcsökkentést illetően ismét fellángolt spekulációk támogatták. 11. oldal

12 Az elmúlt év fordulóján főként a pénzügyi konszernek várt nyereségszámainak drámai viszszaesése, valamint a jelentősen romló konjunkturális hangulat okozott markáns visszaeséseket, amelyek az USA részvényindexeit időnként az utoljára 2006 késő nyarán látott szintekre vetették vissza. A pénzügyi szektoron kívüli viszonylag jó vállalati eredmények, valamint a várakozásokhoz képest kevésbé rosszul alakult konjunktúraindexek azonban áprilisban és májusban egy markáns korrekciót hoztak, amely az USA részvényindexeit ismét a január közepe óta jegyzett legmagasabb szintjeikre emelte. Márciusban a japán részvénypiac a korábban elszenvedett veszteségek jó részét ismét be tudta hozni. A gyenge előrejelző indexek és a nyereségszámok felfelé történő korrekciójának csökkenő dinamikája miatt a piac időnként ugyan ismét lemaradt a nemzetközi összehasonlító indexek mögött, de újra megközelítette többéves rekordértékeit. Július végétől aztán az USA jelzáloghitel-piacának válsága gondoskodott a jó hangulat végéről és jelentős veszteségeket okozott a japán részvénypiacon. Ez volt az oka annak is, hogy a japán jegybanknak el kellett halasztania az eredetileg tervezett kamatemelést. A FED 50 bázispontos kamatcsökkentése, valamint az USA-beli brókercégek első eredményei aztán gondoskodtak a vállalati kötvénypiacokon és a pénzpiacokon kialakult bizalmi válság átmeneti enyhüléséről. Ennek során a Nikkei 225 ismét el tudott távolodni az éves mélypontján jegyzett korábbi értékektől. Október közepétől azonban a japán részvénypiacnak ismét jelentős árfolyameséseket kellett elszenvednie. Túl sokat nyomtak a latban az USA-beli recesszióra vonatkozó aggodalmak és ezzel összefüggésben az attól való félelem, hogy 2008-ban esetleg a japán gazdaság is jelentősen veszíthet a konjunktúra dinamikájából. Az exportorientált vállalatok helyzetét ezenfelül még tovább nehezítette az USA-dolláral szemben erősödő japán jen. A feléledő USA-kamatcsökkentési remények, valamint a gyengülő jen aztán egy rövid ideig tartó korrekciót váltott ki. Az év végét és ennek az évnek az elejét azonban egészen március közepéig ismét heves konjunkturális aggodalmak, majd jelentős árfolyamesések jellemezték, amelyek a Nikkei indexet március közepén 2005 késő nyara óta jegyzett legmélyebb szintjére vetették vissza. A folytatásban aztán a globális vezérpiac szerepét betöltő USA-ból kiindulva javulás kezdődött, amelynek következtében a Nikkei hat héten belül majdnem 20%-kal emelkedett. Támogatólag hatott itt a japán vállalatokra az ismét gyengélkedésre hajlamos japán jen is. 12. oldal

13 Befektetési politika A 2007/2008-as üzleti évben az alap -19,5%-os negatív teljesítményt ért el. Ennek a nagyon kedvezőtlen eredménynek a részvények, és azon belül főként a magas osztalékú részvények igen nehéz piaci környezete volt az oka. Az alap részvény koncentrált portfoliójából áll, és közepes és nagy kapitalizációjú részvényekre fókuszál. A részvényeket egy kvantitatív befektetési folyamat keretében választjuk ki, amelyet kvalitatív elemekkel egészítünk ki. A részvények kiválasztása során fontos kritérium, hogy a részvény európai viszonylatban átlagon felüli osztalékot fizessen, valamint hogy hosszú távú osztaléknövekedést és stabil mérlegviszonyokat mutasson. A kvalitatív területen a menedzsmenttel való személyes kapcsolatnak és a vállalati kommunikáció hitelességének van nagy jelentősége. A magas osztalékú részvények világában fontos szerepet játszó pénzügyi terület arányát összességében csökkentettük a tárgyidőszakban. Csak az utolsó hónapokban vásároltunk a portfolióba alacsony szinten jegyzett pénzügyi papírokat. Újonnan vettük fel a portfolióba a görög bankpiac vezetőjét, a National Bank of Greece-t. Ezenkívül a Statoil és a spanyol Repsol papírjainak vásárlásával növeltük az olajszektor arányát, és első alkalommal szerepeltettük a portfolióban az Ericsson technológiai részvényt. Ugyanakkor eladtuk a Deutsche Post, az italgyártó Diageo, a H&M textilipari vállalat és a Brit Insurance nevű angol biztosító részvényeit. Az országok közül a jelentés fordulónapján Nagy-Britannia szerepelt a legnagyobb súllyal, azt követte Franciaország és Svédország. Az üzleti évben meglévő részvénypozíciókra szóló vételi opciók eladása és értékpapírkölcsönügyletek révén tudtunk plusz hozamokat elérni. 13. oldal

14 Az alap vagyonának összetétele EUR-ban 1. Értékpapírok ezer % Részvény: Euró ,11 51,73 Angol font ,41 23,13 Svéd korona ,28 11,19 Svájci frank 4 978,03 4,40 Norvég korona 3 936,68 3,48 Dán korona 1 863,16 1,65 Értékpapírok összesen ,67 95,58 2. Derivatív termékek Eladott opciók (short pozíció): Vételi opció pénzügyi határidős kontraktusokra (EUR) 21,60 0,02 3. Bankbetétek EUR-ra szóló bankbetét 4 695,99 4,15 Kötelezettségek idegen pénznemben 92,93 0,08 Bankbetétek összesen 4 603,06 4,07 4. Elhatárolások Arányos kamatok (bankbetétek után) 24,02 0,02 Hitelkamatok 5,03 0,00 Elhatárolt osztalékigény 397,27 0,35 Elhatárolások összesen 416,26 0,37 Az alap vagyona ,39 100, oldal

15 Vagyonkimutatás EUR-ban ISIN AZ ÉRTÉKPAPÍR MEGNEVEZÉSE ÁLLOMÁNY VÁSÁRLÁS ELADÁS ÁRFOLYAM ÁRF.-ÉRTÉK %-OS ARÁNY NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS EUR-ban AZ ALAP A TÁRGYIDŐSZAKBAN VAGYONÁBAN RÉSZVÉNYEK SVÁJCI FRANKBAN CH CIE FIN.RICHEM.A+PS SF , ,36 1,93 CH ZURICH FINANCIAL SERVICES , ,71 2,47 RÉSZVÉNYEK DÁN KORONÁBAN DK DANSKE BANK AS , ,43 1,65 RÉSZVÉNYEK EURÓBAN IE ALLIED IRISH BANKS PLC , ,00 1,49 FR AXA , ,00 1,81 DE BASF AG , ,00 2,28 ES J37 BCO SANTANDER N. EO 0, , ,00 1,96 FR BNP PARIBAS S.A , ,40 2,21 PTCPR0AM0003 CIMPOR-CIMENTOS DE PORTUGAL , ,00 1,23 DE DEUTSCHE TELEKOM , ,00 1,62 BE DEXIA S.A. PARTS SOC , ,00 1,64 IT ENEL S.P.A , ,00 1,67 IT ENI , ,00 3,19 BE FORTIS , ,00 1,52 FI FORTUM OYJ , ,00 1,65 IE INDEPENDENT NEWS AND MEDIA , ,00 1,47 NL ING GROEP N.V , ,00 2,01 NL KONINKLIJKE KPN N.V , ,00 1,87 GRS NATIONAL BANK OF GREECE , ,00 0,94 FR NEOPOST S.A. INH , ,00 1,76 FR PAGES JAUNES , ,00 1,22 DE PROSIEBENSAT.1 MEDIA AG , ,00 1,00 FR RENAULT , ,00 1,13 ES REPSOL YPF S.A , ,00 1,42 GB00B03MLX29 ROYAL DUTCH SHELL A , ,00 2,21 DE RWE AG (NEU) , ,00 2,96 IT SNAM RETE GAS , ,00 1,88 ES E18 TELEFONICA S.A , ,36 2,04 FR TOTAL S.A. -B , ,00 2,49 IT UNICREDITO ITALIANO , ,00 1,53 FR VIVENDI S.A , ,00 1,76 AT ZUMTOBEL AG AKT , ,00 1,77 RÉSZVÉNYEK ANGOL FONTBAN GB00B1XZS820 ANGLO AMERICAN , ,07 1,74 GB ASTRAZENECA GROUP , ,82 1,61 GB AVIVA PLC , ,03 2,12 GB BT GROUP PLC , ,87 2,11 GB GLAXOSMITHKLINE PLC , ,62 1,87 GB HBOS PLC , ,54 1,20 GB00B2R9HC45 IMP. TOBACCO GRP -ANR , ,84 0,18 GB IMPERIAL TOBACCO GROUP PLC , ,05 1,37 GB LLOYDS TSB GROUP , ,17 1,48 GB PEARSON , ,66 1,12 GB ROYAL BANK OF SCOTLAND , ,63 1,04 GB00B2R3F116 ROYAL BK SCOTLD -ANR , ,18 0,09 GB00B1VYCH82 THOMAS COOK GROUP , ,39 1,35 GB00B10RZP78 UNILEVER PLC , ,72 2,23 GB UNITED UTILITIES PLC , ,93 1,84 GB00B1TQY924 UTD BUS.MEDIA , ,16 1,78 RÉSZVÉNYEK NORVÉG KORONÁBAN NO STATOIL ASA , ,47 3,48 RÉSZVÉNYEK SVÉD KORONÁBAN SE SKANSKA AB -B- NÉVRE SZÓLÓ , ,35 1,59 SE SKF AB -B- (FRIA) , ,44 2,15 SE SKF AKTIEB. RED.B , ,67 0,10 SE SVENSKA CELLULOSA -B , ,16 1,76 SE SVENSKA HANDELSBK. -A- NÉVRE SZÓLÓ , ,62 1,69 SE TELEFONAKT. L.M. ERICSSON -B- (FRIA) , ,91 1,85 SE TELIASONERA AB , ,12 2,05 ÉRTÉKPAPÍRVAGYON ÖSSZESEN EUR ,68 95,58 ÉRTÉKPAPÍR-OPCIÓS JOGOK PÉNZÜGYI HATÁRIDŐS KONTRAKTUSOKRA EURÓBAN 0REPA8F00028 REPSOL STOCK CALL 20/06/08 28, , ,00-0,02 ÉRTÉKPAPÍR-OPCIÓS JOGOK ÖSSZESEN 1) EUR ,00-0,02 1) Árfolyam-értékelés a fordulónapon. 15. oldal

16 PÉNZNEM ÁRF.-ÉRTÉK %-OS ARÁNY EUR-ban AZ ALAP VAGYONÁBAN BANKBETÉTEK EUR-BANKBETÉT EUR ,98 BANKBETÉT EGYÉB EU-PÉNZNEMEKBEN EUR ,75 KÖTELEZETTSÉGEK NEM EU-PÉNZNEMEKBEN NOK EUR ,69 EUR ,04 4,07 ELHATÁROLÁSOK ARÁNYOS KAMATOK EUR ,96 HITELKAMATOK EUR ,70 ELHATÁROLT OSZTALÉKIGÉNYEK EUR ,28 EUR ,54 0,37 AZ ALAP VAGYONA EUR ,26 100,00 1 HOZAMFIZETŐ BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK EUR 105,28 1 RÉSZBEN FELHALMOZÓ BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK EUR 111,47 1 TELJESEN FELHALMOZÓ BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK EUR 112,75 FORGALOMBAN LÉVŐ HOZAMFIZETŐ BEFEKTETÉSI JEGYEK DARAB ,586 FORGALOMBAN LÉVŐ RÉSZBEN FELHALMOZÓ BEFEKTETÉSI JEGYEK DARAB ,887 FORGALOMBAN LÉVŐ TELJESEN FELHALMOZÓ BEFEKTETÉSI JEGYEK DARAB ,751 A VAGYONKIMUTATÁSBAN ZÁROLT ÉRTÉKPAPÍROK (ÉRTÉKPAPÍRKÖLCSÖN-ÜGYLETEK): FR AXA EUR FR BNP PARIBAS S.A. EUR BE DEXIA S.A. PARTS SOC. EUR IT ENI EUR FR PAGES JAUNES EUR DE PROSIEBENSAT.1 MEDIA AG EUR FR RENAULT EUR FR TOTAL S.A. -B- EUR IT UNICREDITO ITALIANO EUR FR VIVENDI S.A. EUR AT ZUMTOBEL AG AKT. EUR SE SVENSKA HANDELSBK. -A- NÉVRE SZÓLÓ SEK SE TELEFONAKT. L.M. ERICSSON B (FRIA) SEK DEVIZAÁRFOLYAMOK A KÜLFÖLDI DEVIZÁBAN TARTOTT ESZKÖZÖKET A i DEVIZAÁRFOLYAMOKON SZÁMÍTOTTUK ÁT EUR-RA: PÉNZNEM EGYSÉG ÁRFOLYAM SVÁJCI FRANK 1 EUR = 1,62715 CHF DÁN KORONA 1 EUR = 7,45910 DKK ANGOL FONT 1 EUR = 0,78570 GBP NORVÉG KORONA 1 EUR = 7,86450 NOK SVÉD KORONA 1 EUR = 9,31550 SEK A TÁRGYIDŐSZAK ALATTI ÉRTÉKPAPÍR-VÁSÁRLÁSOK ÉS -ELADÁSOK, AMENNYIBEN NEM SZEREPELNEK A VAGYONKIMUTATÁSBAN: ISIN AZ ÉRTÉKPAPÍR MEGNEVEZÉSE VÁSÁRLÁS ELADÁS NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS RÉSZVÉNYEK EURÓBAN LU ARCELORMITTAL S.A IT BCA POP. DI VERON.+NOVARA IT BCA POP.SOC.COOP GRS COSMOTE S.A DE DEUTSCHE BANK AG NÉVRE SZÓLÓ DE DEUTSCHE POST AG GRS GREEK O.FOOTB.INH DE HYPO REAL ESTATE HLDG IT MEDIASET NL MITTAL STEEL C.NV A FI OUTOKUMPU OY CL. A FR SOCIETE GENERALE 0 15 IT TELECOM ITALIA RNC 0 0 RÉSZVÉNYEK ANGOL FONTBAN GB ANGLO AMERICAN GB00B11FL290 BRIT INSURANCE GB DIAGEO GB HSBC HOLDINGS GB00B08SNH34 NATIONAL GRID PLC NEW GB00B1HTFP68 SIGNET GRP PLC oldal

17 ISIN AZ ÉRTÉKPAPÍR MEGNEVEZÉSE VÁSÁRLÁS ELADÁS NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS RÉSZVÉNYEK NORVÉG KORONÁBAN NO DNB NOR ASA RÉSZVÉNYEK SVÉD KORONÁBAN SE H & M HENNES & MAURITZ SE HUSQVARNA NÉVRE SZÓLÓ A SE HUSQVARNA NÉVRE SZÓLÓ B QW000A0MRK34 SKF AB REDEMPT. B ÉRTÉKPAPÍR-OPCIÓS JOGOK PÉNZÜGYI HATÁRIDŐS KONTRAKTUSOKRA EURÓBAN 00TEF7L02212 TELEFONICA STOCK CALL 21/12/07 22, oldal

18 Az alap összetétele 1) GBP 23,29 % SEK 11,29 % CHF 4,40 % NOK 3,14 % DKK 1,65 % EUR 56,24 % 1) Az alkalmazott szoftver tizenöt jegy pontossággal számol, és nem a feltüntetett két tizedes jeggyel. A kimutatott eredményekkel történő további számítások nyomán nem zárható ki eltérések előfordulása. 18. oldal

19 A teljesítmény alakulása az alap létrehozása óta 1) (Fordulónap: május 31.) 145,00 140,00 4,21 % p.a. 135,00 130,00 125,00 120,00 115,00 110,00 105,00 100,00 95, A teljesítmény alakulása naptári évek szerint 1) 25,00 20,00 19,65 15,00 in % p.a. 10,00 5,00 0,00-5,00-10,00 4, ) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hozamok a devizaárfolyamok ingadozása miatt nőhetnek vagy csökkenthetnek. Az alap teljesítményét a Raiffeisen KAG a letétkezelő bank adatai alapján az OeKB-módszer (Österreichische Kontrollbank AG) szerint határozza meg. Az eladással és visszaváltással kapcsolatos tranzakciós jutalékokat ennek során nem vesszük figyelembe. A múltbéli teljesítmény alapján nem vonhatók le következtetések az alap hozamának jövőbeni alakulására vonatkozóan. Teljesítményszámok százalékban (jutalékok nélkül) a kifizetett hozamok és kifizetések figyelembevételével. Bécs, augusztus oldal

20 Hitelesítő záradék A Befektetési alapokról szóló törvény bekezdésének megfelelően elvégeztük a Raiffeisen-MagasOsztalékú-Részvény Alap amely a Befektetési alapokról szóló törvény 20. -a szerinti résztulajdonosi alap június 1-jétől május 31-éig tartó pénzügyi évéről készített éves jelentés és a könyvelés vizsgálatát. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy figyelembe vették-e a Befektetési alapokról szóló törvényt és az Alapkezelési Szabályzatot. A Befektetési alapokról szóló törvény előírásai, az Alapkezelési Szabályzat kiegészítő rendelkezései és az adózásra vonatkozó előírásoknak megfelelően végzett könyvvezetés, napi értékelés, a levonandó adók kiszámítása és az éves jelentés elkészítése, valamint az alap különvagyonának kezelése a befektetési alapkezelő és a letéti bank törvényes képviselőinek felelőssége. A mi feladatunk könyvvizsgálóként az, hogy az általunk elvégzett vizsgálat alapján véleményt alkossunk a könyvelésből levezetett számokról és az éves jelentés általános megállapításairól, valamint megállapítsuk, hogy az alap különvagyonának kezelése során betartották-e a Befektetési alapokról szóló törvény és az Alapkezelési Szabályzat rendelkezéseit. Vizsgálatunkat a Befektetési alapokról szóló törvény bekezdése szerint az előírásszerű könyvvizsgálat osztrák alapelveinek figyelembevételével végeztük. Eszerint a vizsgálatot úgy kell tervezni és végrehajtani, hogy az éves jelentésre, a könyvelés szabályszerűségére és a törvény és az Alapkezelési Szabályzat betartására kiható hibák és vétségek kellő biztonsággal felismerhetőek legyenek. A vizsgálati lépések meghatározása során figyelembe vesszük az alap különvagyonának kezelésére vonatkozó ismereteinket, valamint a lehetséges hibákkal kapcsolatos várakozásainkat. A vizsgálat keretében szúrópróbaszerűen vizsgáljuk a könyvelésben és az éves jelentésben szereplő adatok alapjául szolgáló bizonylatokat. A vizsgálat kiterjed továbbá az éves jelentés összeállítása során alkalmazott számviteli alapelvek véleményezésére is. Megítélésünk szerint vizsgálatunk kellően biztos alapot szolgáltat véleményünk kialakításához. 20. oldal

21 Vizsgálatunk alapján kifogások nem merültek fel. A vizsgálat keretében szerzett ismereteink alapján, megítélésünk szerint az éves jelentés megfelel a jogszabályi előírásoknak. A Befektetési alapokról szóló osztrák szövetségi törvény és az Alapkezelési Szabályzat előírásait figyelembe vették. Bécs, augusztus 8. KPMG Austria GmbH Wirtschaftsprüfungs- und Steuerberatungsgesellschaft Mag. Wilhelm Kovsca könyvvizsgáló ppa Dr. Franz Frauwallner könyvvizsgáló 21. oldal

22 Az EUR-ban történő hozamfizetés/kifizetés adózása Raiffeisen-MagasOsztalékú-Részvény Alap, 2007/2008. pénzügyi év Magánvagyon részét képező befektetési jegyek: Ha a befektető tett választó nyilatkozatot, akkor az alapból származó jövedelmek a tőkejövedelem-adó levonásával teljes mértékben adózottnak számítanak; ezeket az adónyilatkozatban feltüntetni nem szükséges. A részleteket megtalálja honlapunkon ( a Steuerliche Behandlung (adóügyi tudnivalók) címszó alatt. Vállalati vagyon (természetes személyek/jogi személyek) valamint magánalapítványi vagyon részét képező befektetési jegyek: Az Ausztriában korlátlanul adóköteles befektetőkre a Raiffeisen-MagasOsztalékú-Részvény Alap vonatkozásában érvényes adózási szabályokat megtalálja honlapunkon: oldal

23 Alapkezelési Szabályzat a befektetésijegy-tulajdonosok és a Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft m.b.h., Bécs (a továbbiakban: befektetési alapkezelő ) között a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alapokkal kapcsolatban fennálló jogviszony szabályozására. Az Általános Alapkezelési Szabályzat csak az egyes befektetési alapokra külön vonatkozó Egyedi Alapkezelési Szabályzatokkal együtt érvényes. 1. Alapok A befektetési alapkezelő az osztrák Befektetési alapokról szóló évi törvény (Befektetési alapokról szóló törvény) mindenkori hatályos változatának hatálya alá tartozik. 2. Tulajdonrészek 1. A befektetési alap vagyontárgyainak tulajdonjoga egyforma tulajdonrészekre van felosztva. A tulajdonrészek száma nincs korlátozva. 2. A tulajdonrészeket értékpapír-jellegű befektetési jegyek (Zertifikat) testesítik meg. Az egyedi alapkezelési szabályzatok rendelkezése szerint több befektetésijegy-fajta bocsátható ki. Alakszerűségük szerint a befektetési jegyek összevont címletű értékpapírok formájában (Letéti törvény 24. -a a mindenkori hatályos változatban) vagy materializált formában kerülnek előállításra. 3. Az összevont címletű értékpapír formájában tulajdonrészt vásárló befektető olyan arányban részesedik a befektetési alap összes vagyontárgyából, amilyen arányú tulajdonrészt vásárolt az összevont címletű értékpapírban foglalt tulajdonrészben. A befektetési jegyet megvásárló befektető a jegy által megtestesített tulajdonrésszel arányos részesedést szerez a befektetési alap összes vagyontárgyában. 4. A befektetési alapkezelő a tulajdonrészeket a Felügyelőbizottság hozzájárulásával feloszthatja (feldarabolhatja), és további befektetési jegyeket hozhat forgalomba a tulajdonosai számára, vagy a régi befektetési jegyeket újakra cserélheti, ha a számított egy jegyre jutó nettó eszközérték (6. ) nagysága alapján úgy ítéli meg, hogy a tulajdonrészek felosztása a résztulajdonosok érdekét szolgálja. 3. Befektetési jegyek és összevont címletű értékpapírok 1. A befektetési jegyek bemutatóra szólnak. 2. Az összevont címletű értékpapírok a letétkezelő bank egyik ügyvezetőjének vagy valamely ezzel megbízott alkalmazottjának saját kezű aláírásával, valamint a befektetési alapkezelő két ügyvezetőjének saját kezű vagy sokszorosított aláírásával vannak ellátva. 3. A materializált jegyek a letétkezelő bank egyik ügyvezetőjének vagy valamely ezzel megbízott alkalmazottjának, valamint a befektetési alapkezelő két ügyvezetőjének saját kezű vagy sokszorosított aláírásával vannak ellátva (5. ). 4. A befektetési alap kezelése 1. A befektetési alapkezelő jogosult a befektetési alap vagyontárgyai felett rendelkezni és az azokból eredő jogokat gyakorolni. Ennek során saját nevében, a tulajdonosok javára jár el. Köteles a tulajdonosok érdekeit és a piac integritását óvni, az osztrák Részvénytörvény (AktG) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a tisztességes és lelkiismeretes üzletember gondosságával eljárni, és a Befektetési alapokról szóló törvény, valamint az Alapkezelési Szabályzat rendelkezéseit betartani. A befektetési alapkezelő a befektetési alap kezelése során igénybe vehet harmadik személyt, akinek átengedheti annak a jogát is, hogy a befektetési alapkezelő nevében vagy a saját nevében a befektetők javára a vagyontárgyak felett rendelkezzen. 2. A befektetési alapkezelő a befektetési alap nevében sem pénzkölcsönt nem nyújthat, sem pedig kezességi vagy garanciaszerződésből eredő kötelezettségeket nem vállalhat. 3. A befektetési alap vagyontárgyait az Egyedi Alapkezelési Szabályzatban megengedett esetek kivételével nem lehet óvadékba adni vagy egyéb módon megterhelni, fedezeti célra átengedni vagy engedményezni. 4. A befektetési alapkezelő a befektetési alap nevében nem értékesíthet olyan, a Befektetési alapokról szóló törvény 20. és 21. -ában rögzített értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket vagy más befektetett pénzügyi eszközöket, amelyek az üzletkötés időpontjában nem tartoznak az alap tulajdonába. 23. oldal

24 5. Letétkezelő bank A Befektetési alapokról szóló törvény 23. -ának megfelelően megbízott letétkezelő bank (13. ) kezeli a befektetési alap letétjeit és számláit, és gyakorolja az összes egyéb, a Befektetési alapokról szóló törvényben és az Alapkezelési Szabályzatban ráruházott funkciót. 6. Eladás és nettó eszközérték 1. Minden esetben, amikor befektetési jegyek eladására vagy visszaváltására kerül sor, de legalább kétszer egy hónapban, a letétkezelő bank köteles az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket valamennyi befektetésijegy-fajtára vonatkozóan kiszámítani, és az eladási és visszaváltási árat (7. ) közzétenni. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásához a befektetési alap a befektetéseken elért jövedelmeket is tartalmazó összesített nettó eszközértékét kell elosztani a befektetési jegyek számával. A befektetési alap összesített nettó eszközértékét a letétkezelő bank határozza meg úgy, hogy a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok és részvény-elővételi jogok aktuális árfolyamához hozzáadja az alap portfoliójában található pénzpiaci eszközök és pénzügyi befektetések, pénzösszegek, bankbetétek, követelések és egyéb jogok értékét, és levonja a kötelezettségeket. Az árfolyamértékek meghatározása a Befektetési alapokról szóló törvény bekezdése értelmében a mindenkori utolsó közzétett tőzsdei árfolyam illetve ármegállapítások alapulvételével történik. 2. Az eladási ár a befektetési jegy nettó eszközértékének és a társaság eladási költségeinek fedezésére felszámolt eladási jutaléknak az összege. Az eladási jutalék mértékét az Egyedi Alapkezelési Szabályzat (25. ) tartalmazza. 3. Az egyes befektetésijegy-fajtákra megállapított eladási és visszaváltási árat a Bécsi Tőzsde hivatalos lapjának befektetési alapokra vonatkozó mellékletében és egy belföldön megjelenő, országos, nagy példányszámú gazdasági vagy napilapban kell közzétenni. 7. Visszaváltás 1. A befektetési jegy tulajdonosának kérésére a befektetési alapban való részesedését a mindenkori aktuális visszaváltási ár kifizetésével és adott esetben a befektetési jegy, a még nem esedékes hozamszelvények és megújítási szelvények visszaadása ellenében vissza kell váltani. 2. A visszaváltási ár a befektetési jegy nettó eszközértékének felel meg, amelyből, ha az Egyedi Alapkezelési Szabályzat (25. ) úgy rendelkezik, jutalék kerül levonásra. A visszaváltási ár kifizetése, valamint a visszaváltási ár 6. -ban rögzített kiszámítása és közzététele a Pénzpiaci Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett átmenetileg elmaradhat, és függővé tehető a befektetési alap vagyontárgyainak eladásától, valamint az értékesítési bevétel beérkezésétől, amennyiben olyan rendkívüli körülmények állnak fenn, amelyek ezt a befektetésijegy-tulajdonosok jogos érdekeinek figyelembevételével szükségessé teszik. Ilyen eset elsősorban akkor áll fenn, ha a befektetési alap az alap vagyonának 5 százalékát vagy annál nagyobb részét fektette be olyan eszközökbe, amelyek értékelési árfolyamai a politikai vagy gazdasági helyzetből következően teljesen nyilvánvalóan, és nem csak egyes esetekben nem felelnek meg a tényleges értéknek. 8. Jelentéstételi kötelezettség 1. A befektetési alap pénzügyi évének vége utáni négy hónapon belül a befektetési alapkezelő közzéteszi a Befektetési alapokról szóló törvény 12. -ának megfelelően elkészített éves jelentését. 2. A befektetési alap pénzügyi évének első hat hónapja utáni két hónapon belül a befektetési alapkezelő a Befektetési alapokról szóló törvény 12. -ának megfelelően elkészített féléves jelentést tesz közzé. 3. Az éves jelentést és a féléves jelentést a befektetési alapkezelőnél és a letétkezelő banknál el kell helyezni megtekintésre, és befektetési alapkezelő internetes oldalán ( hozzáférhetővé kell tenni. 9. A hozamrészesedések megőrzési ideje A befektetésijegy-tulajdonosok hozamrészesedés kiadására vonatkozó igénye öt év elteltével évül el. Az ilyen hozamrészesedéseket a fenti határidő lejárta után a befektetési alap hozamaként kell kezelni. 24. oldal

25 10. Közzététel A befektetési jegyeket érintő valamennyi közzétételre kivéve a 6. szerint számított értékek közzétételét az osztrák Tőkepiaci törvény 10. -ának rendelkezéseit kell alkalmazni. A közzététel vagy a teljes anyag Wiener Zeitung Közlönyében történő megjelentetésével, vagy a befektetési alapkezelőnél és a fizetési helyeken elégséges számú példány térítésmentes rendelkezésre bocsátásával történik. Utóbbi esetben a Wiener Zeitung Közlönyében közzé kell tenni a megjelenés dátumát és az átvételi helyeket. 11. Az Alapkezelési Szabályzat módosítása A befektetési alapkezelő az Alapkezelési Szabályzatot a felügyelőbizottság és a letétkezelő bank hozzájárulásával módosíthatja. A módosításhoz szükséges ezenkívül a Pénzpiaci Felügyelet engedélye is. A módosítást közzé kell tenni, és az a közzétételben megjelölt napon, legkorábban azonban a közzététel után három hónappal lép hatályba. 12. Felmondás és felszámolás 1. A befektetési alapkezelő a Pénzpiaci Felügyelet engedélyének beszerzése után, legalább hat hónapos felmondási idővel, ill. abban az esetben, ha az alap vagyona euró alá csökken, azonnali hatállyal, egyidejű nyilvános közzététellel (10. ) mondhatja fel a befektetési alap kezelését. 2. Ha a befektetési alapkezelőnél ennek a befektetési alapnak a kezelésére vonatkozó joga megszűnik, akkor a további kezelés vagy a felszámolás a Befektetési alapokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint történik. 12a. Az alap vagyonának beolvadása vagy átadása A befektetési alapkezelő a befektetési alap vagyonát a Befektetési alapokról szóló törvény bekezdése, illetve bekezdése értelmében egyesítheti más befektetési alapok vagyonával, vagy a befektetési alap vagyona beolvadhat egy másik befektetési alapba, ill. más befektetési alapok vagyona beolvasztható a társaság általa kezelt befektetési alapba. 25. oldal

26 Egyedi Alapkezelési Szabályzat a Befektetési alapokról szóló törvény 20. szerinti Raiffeisen-MagasOsztalékú-Részvény Alap résztulajdonosi alap (továbbiakban befektetési alap ) kezeléséhez. A befektetési alap megfelel a 85/611/EGK irányelvnek. 13. Letétkezelő bank A letétkezelő bank a Raiffeisen Zentralbank Österreich Aktiengesellschaft, Bécs (székhely). 14. Kifizető- és benyújtási helyek, befektetési jegyek 1. A befektetési jegyek és hozamszelvények benyújtása, valamint az azokkal kapcsolatos kifizetések intézése az alábbi helyeken történik: Raiffeisen Zentralbank Österreich Aktiengesellschaft, Bécs, Raiffeisen Tartományi Központok és Kathrein & Co Privatgeschäftsbank Aktiengesellschaft, Bécs. 2. A befektetési alap tulajdonosai számára hozamfizető befektetési jegyek, tőkejövedelemadó-levonásos tőkésítő befektetési jegyek és tőkejövedelemadó-levonás nélküli tőkésítő befektetési jegyek kerülnek forgalomba hozatalra és forgalmazásra. A befektetési jegyek összevont címletű és a befektetési alapkezelő belátása szerinti nyomtatott értékpapírok formájában kerülnek előállításra. Ezek átadása nyomdatechnikai okok miatt késhet. 3. Amennyiben a befektetési jegyek megjelenési formája összevont címletű értékpapír, akkor a 28. szerinti hozamkifizetések, illetve a 29. szerinti kifizetések jóváírása a befektetők letéti számláját vezető hitelintézetek által történik. 15. Befektetési eszközök és alapelvek 1. A befektetési alap portfoliójába a Befektetési alapokról szóló törvény 4., 20. és 21. -a és jelen Alapkezelési Szabályzat 16. -a és azt követő paragrafusai értelmében értékpapírok, pénzpiaci eszközök és más likvid befektetett pénzügyi eszközök valamennyi típusa megszerezhető, amennyiben ennek során a kockázatmegosztás szempontjai és a befektetésijegy-tulajdonosok jogos érdekei nem sérülnek. 2. A befektetési alap részére vagyoni eszközök kiválasztása az alábbi befektetési alapelvek szerint történik: > Értékpapírok (ideértve a származtatott eszközöket magukban foglaló értékpapírokat is) A befektetési alap az alap vagyonának legalább 2/3-át a likvid eszközök levonása után olyan vállalatok részvényeibe vagy részvényekkel egyenértékű értékpapírjaiba fektet be, amelyek székhelye vagy tevékenységének súlypontja Európában van és részvényeik magas hozammal kecsegtetnek. Továbbá a befektetési alap az alap vagyonának legfeljebb 1/3-át fix kamatozású kötvényekbe (straight bonds), valamint átváltható és opciós kötvényekbe fekteti be. > Pénzpiaci eszközök Az alap vagyonának legfeljebb 1/3 részéig pénzpiaci eszközöket is szerezhet; ezek azonban a befektetési alapelvek értelmében csak alárendelt szerepet játszanak. > Befektetési alap befektetési jegyei A befektetési alap részére vagyonának 10 százalékáig lehet jelen Alapkezelési Szabályzat 17 -ában meghatározottak szerint más befektetési alapok befektetési jegyeit vásárolni. > Látra szóló betétek vagy felmondható betétek A befektetési alap portfoliójában alapvetően az alap vagyonának 25 százalékáig lehet látra szóló betéteket vagy legfeljebb 12 hónapos futamidejű felmondható betéteket tartani. Az alap portfoliójának átalakítása vagy az esetleges értékpapírárfolyam-esések hatásának mérséklése érdekében azonban a befektetési alapban átmenetileg és kiegészítő jelleggel nagyobb arányt is elérhetnek a látra szóló betétek vagy a legfeljebb 12 hónapos futamidejű felmondható betétek. Minimálisan tartandó bankbetét nincs meghatározva. > Származtatott eszközök (ideértve az OTC-derivatívákat is) A befektetési alapkezelő az alap portfoliójában származtatott eszközöket belátása szerint mind fedezeti célokra mind pedig aktív befektetési eszközként (hozam biztosítása, ill. növelése érdekében, helyettesítő értékpapírként, a befektetési alap kockázati profiljának alakítására, ill. szintetikus likviditáskezelésre) tart. A nem fedezeti célú származtatott eszközök összkockázata az alap összesített nettó eszközértékének 20%-ában van korlátozva. 26. oldal

27 3. Amennyiben a befektetési alap portfoliójába derivatívákat tartalmazó értékpapírok és pénzpiaci eszközök megszerzésére kerül sor, a befektetési alapkezelőnek a 19. és 19a. betartására tekintettel kell ezeket figyelembe vennie. A befektetési alapok indexalapú származtatott ügyletekbe történő befektetéseit a Befektetési alapokról szóló törvény bek. 5., 6., 7. és 8d. pontjában írt befektetési korlátok szempontjából nem kell figyelembe venni. 4. Olyan társaság által kibocsátott részvények vagy egyéb pénzpiaci eszközök, amelynél az ezek mögötti jegyzett tőke nem került teljes mértékben befizetésre és ilyen eszközökre szóló elővásárlási jogok vagy más, nem teljesen befizetett pénzügyi eszközök az alap vagyonának 10 százalékos mértékéig megengedettek. 5. Olyan értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök, amelyeket valamely tagállam, vagy annak területi önkormányzatai, harmadik ország, vagy olyan közjogi nemzetközi intézmény, amelynek legalább egy tagállam tagja, bocsát ki vagy garantál, csak azzal a feltétellel tarthatók az alap vagyona 35 százalékánál nagyobb arányban, ha vásárlásuk legalább hat különböző kibocsátásból történik, és az ugyanazon kibocsátásból származó befektetés nem haladja meg az alap vagyonának 30 százalékát. 16. Tőzsdék és szervezett piacok 1. Az alap portfoliójában olyan értékpapírok és pénzpiaci eszközök megengedettek, > amelyek valamely, a BWG pont szerinti szabályozott piacon jegyzettek vagy forgalmazottak, vagy > amelyekre valamely tagállam más, szabályozott, elismert, nyilvános és szabályszerűen működő értékpapírpiacán folyik kereskedés, vagy > amelyek harmadik országok mellékletben felsorolt tőzsdéin hivatalosan jegyzettek, vagy > amelyekre harmadik országok más, mellékletben felsorolt, szabályozott, elismert, nyilvános és szabályszerűen működő értékpapírpiacán folyik kereskedés, vagy > amelyek kibocsátási feltételei tartalmazzák a fent nevezett tőzsdéken történő hivatalos jegyzésük vagy kereskedésük, vagy a fent nevezett más piacokon történő forgalmazásuk kérelmezésének kötelezettségét, és az engedélyezés vagy bevezetés az adott értékpapír kibocsátásától számított egy éven belül megtörténik. 2. Nem szabályozott piacokon forgalmazott olyan pénzpiaci eszközök, amelyekre szokásos módon kereskednek a pénzpiacon, likvidek, és értékük bármikor pontosan meghatározható, abban az esetben vásárolhatók a befektetési alap portfoliójába, ha kibocsátásuk vagy kibocsátójuk a betét- és befektetővédelmi előírások hatálya alá tartozik, és > amelyeket vagy valamely tagállam állami központi, regionális vagy helyi testülete vagy központi bankja, vagy az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Befektetési Bank, harmadik ország, vagy, amennyiben szövetségi államról van szó, a föderáció egyik tagtartománya, vagy olyan közjogi nemzetközi intézmény, amelynek legalább egy tagállam tagja, bocsátja ki vagy garantálja, vagy > amelyeket olyan vállalkozás bocsát ki, amelynek értékpapírjaira új kibocsátások kivételével az 1. pontban rögzített, szabályozott piacokon folyik kereskedés, vagy > amelyeket olyan intézmény bocsát ki vagy garantál, amely a közösségi jog kritériumainak megfelelő felügyelet alá van rendelve, vagy olyan intézmény bocsát ki vagy garantál, amelyre olyan, általa be is tartott felügyeleti rendelkezések vonatkoznak, amelyek a Pénzpiaci Felügyelet álláspontja szerint legalább olyan szigorúak, mint a közösségi jog előírásai, vagy > amelyeket más, a Pénzpiaci Felügyelet által engedélyezett kategóriába tartozó kibocsátók bocsátanak ki, feltéve, hogy az ezekbe az eszközökbe történő befektetésekre egyenértékű befektetővédelmi előírások vonatkoznak, és hogy a kibocsátó vagy legalább 10 millió euró saját tőkéjű vállalat, amely az éves beszámolóját a 78/660/EGK irányelv előírásai szerint készíti és teszi közzé, vagy olyan jogalany, amely egy vagy több tőzsdén jegyzett társaságot magában foglaló vállalatcsoporton belül a csoport finanszírozásáért felelős, vagy olyan jogalany, amelynek a kötelezettségek értékpapírokkal történő fedezését bank által nyújtott hitelkeret felhasználásával kell finanszíroznia. 3. Az alap vagyonának összesen legfeljebb 10 százaléka fektethető be olyan értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyek az 1. és 2. pontban írt feltételeknek nem felelnek meg. 17. Befektetési alapok befektetési jegyei 1. A 85/611/EGK irányelv rendelkezéseinek megfelelő befektetési alapokba (= nyitott végű befektetési alapok és befektetési vállalkozások) (ÁÉKBV), az alábbi 2. pontban írt befektetési alapokkal együtt legfeljebb az alap vagyonának 10 százaléka fektethető be, amennyiben ezek maguk sem fektetnek be 10 százaléknál nagyobb mértékben más befektetési alapokba. 27. oldal