A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, augusztus 12., hétfõ 107. szám Ára: 252, Ft TARTALOMJEGYZÉK 174/2002. (VIII. 12.) Korm. r. 175/2002. (VIII. 12.) Korm. r. 21/2002. (VIII. 12.) BM r. 66/2002. (VIII. 12.) FVM r. 67/2002. (VIII. 12.) FVM r. 11/2002. (VIII. 12.) GKM r. 1/2002. (VIII. 12.) GyISM r. 42/2002. (VIII. 12.) HM r. 43/2002. (VIII. 12.) HM KvVM e. r. 11/2002. (VIII. 12.) MeHVM r. 19/2002. (VIII. 12.) NKÖM r. 134/2002. (VIII. 12.) KE h. 1139/2002. (VIII. 12.) Korm. h. 1140/2002. (VIII. 12.) Korm. h. 63/2002. (VIII. 12.) ME h. 64/2002. (VIII. 12.) ME h. A kiemelt fõtisztviselõi és a központi tisztikar mûködtetésérõl szóló 164/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet módosításáról.... A belügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet módosításáról A belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól szóló 39/1997. (VII. 18.) BM rendelet módosításáról A évi termésû takarmánykukorica irányáráról A évi termésû takarmánykukorica alsó és felsõ intervenciós áráról Az Európai Közösség tagállamainak területén lévõ kikötõt érintõ forgalomban részt vevõ személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról Az állami támogatások és évi felhasználásának szabályairól szóló 10/2001. (XII. 23.) ISM rendelet módosításáról. A honvédelmi miniszter által alapítható és adományozható elismerésekrõl szóló 27/2002. (IV. 17.) HM rendelet módosításáról Az állami repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mûszaki követelményeirõl A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításával kapcsolatos feladatok ellátását segítõ szervezet elnevezésérõl A nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet módosításáról A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet elnökének kinevezésérõl. A Nemzeti Lakásprogram kialakításához és az építésigazgatás átszervezéséhez szükséges szervezeti, pénzügyi és intézményi feltételek biztosításáról A Romaügyi Tanács létrehozásáról A Magyar Akkreditációs Bizottság tagjának megbízásáról..... A Kormányzati Személyzeti Igazgatási Központ vezetõire vonatkozó miniszterelnöki határozatok hatályon kívül helyezésérõl Az Országos Választási Bizottság 21/2002. (VIII. 8.) OVB állásfoglalása a helyi önkormányzatok tagjainak választásán történõ kisebbségi jelöltség tárgyában Az Országos Választási Bizottság 22/2002. (VIII. 8.) OVB állásfoglalása a kisebbségi kompenzációs lista és a kisebbségi szervezet kompenzációs listája tárgyában A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség közleménye Oldal Tárgymutató a július hónapban megjelent jogszabályokról, határozatokról és közleményekrõl

2 5918 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/107. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 174/2002. (VIII. 12.) Korm. rendelete a kiemelt fõtisztviselõi és a központi tisztikar mûködtetésérõl szóló 164/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet módosításáról 1. A kiemelt fõtisztviselõi és a központi tisztikar mûködtetésérõl szóló 164/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,7. (1) A fõtiszviselõi karral kapcsolatos miniszterelnöki és Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszteri feladatok ellátásának elõsegítésérõl a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik. (2) A Miniszterelnöki Hivatal (1) bekezdés szerinti feladatot ellátó szervezeti egységének elnevezésérõl, szervezeti felépítésérõl, irányítási és vezetési rendjérõl, valamint feladatkörének részletes meghatározásáról a Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzata rendelkezik. (3) A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter évente, a tárgyévet követõ év március 15. napjáig éves jelentésben beszámol a Kormánynak a fõtisztviselõi kar helyzetérõl és tevékenységérõl. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 1. -a és 6. -a (3) bekezdésének elsõ mondata a hatályát veszti, a 2. -a (1) bekezdésének elsõ mondatában az,,az éves létszámkeretben szövegrész helyébe a,,a létszámkeretben szövegrész lép. (3) Ahol a rendelet hatálybalépését megelõzõen kiadott kormány- vagy miniszteri rendeletben, illetõleg kormányvagy miniszterelnöki határozatban Kormányzati Személyzeti Igazgatási Központ elnevezés szerepel, azon a továbbiakban a Miniszterelnöki Hivatalt, illetõleg a Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatban kijelölt szervezeti egységét kell érteni. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A Kormány 175/2002. (VIII. 12.) Korm. rendelete a belügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet módosításáról 1. A belügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 5. -ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A belügyminiszter lakásügyi feladatkörében),,a) közremûködik a Nemzeti Lakásprogram kidolgozásában és a program megvalósításával kapcsolatos intézkedések elõkészítésében; 2. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 2. A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 21/2002. (VIII. 12.) BM rendelete a belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól szóló 39/1997. (VII. 18.) BM rendelet módosításáról A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény a (2) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alap-

3 2002/107. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5919 ján az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben a belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól szóló 39/1997. (VII. 18.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására a következõket rendelem el: 1. Az R. 2. -a (3) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(3) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:],,j) iskolakezdési támogatás. (6) Amennyiben a belügyi szerv szociális kerete lehetõvé teszi, beiskolázási segély és iskolakezdési támogatás is nyújtható. 5. Ez a rendelet augusztus 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg az R. 6. -ának (4) bekezdése hatályát veszti. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter 2. Az R. 6. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Beiskolázási segélyben részesíthetõ a személyi állomány tagjának tankötelezettség alapján oktatásban részt vevõ, illetve középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermeke. 3. Az R. a következõ 14/A. -sal egészül ki:,,14/a. (1) Iskolakezdési támogatásban részesíthetõ a személyi állomány tagjának útján a tankötelezettség alapján oktatásban részt vevõ, illetve középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermeke. (2) Az iskolakezdési támogatás legkisebb nettó összege gyermekenként a mindenkori köztisztviselõi illetményalap 30%-a, legnagyobb nettó összege pedig a mindenkori köztisztviselõi illetményalap 50%-a. 4. Az R a a következõ (4) (6) bekezdéssel egészül ki:,,(4) Beiskolázási segélyben vagy iskolakezdési támogatásban kell részesíteni amennyiben a 6. (1) bekezdésében, illetve a 14/A. -ban írt feltételeknek megfelel a személyi állomány három vagy több, illetve fogyatékos gyermeket nevelõ, továbbá gyermekét egyedül nevelõ tagjának gyermekét, valamint a hõsi és szolgálati halott árváját. (5) A hõsi és a szolgálati halottak árváinak beiskolázási segélyérõl, iskolakezdési támogatásáról szociális kerete terhére a miniszter gondoskodik. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 66/2002. (VIII. 12.) FVM rendelete a évi termésû takarmánykukorica irányáráról Az agrárpiaci rendtartásról szóló évi VI. törvény 12. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. (1) Az Országos Gabona Terméktanács tagjai által megtermelt, évi termésû, MSZ szabvány minõségi követelményeinek megfelelõ takarmánykukorica (vtsz.: ) elsõ értékesítéskori irányára Ft/tonna. (2) Az irányár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tartalmazza. (3) Az irányár a termelõ telephelyétõl számított 70 km-nél nem távolabbi helyre szállított, értékesítésre került takarmánykukorica szállítási költségét is magában foglalja. Amennyiben a célszerû szállítási távolság ennél hosszabb, a 70 km-t meghaladó távolságra esõ szállítási költségrõl a felvásárlást bonyolító szervezet külön megállapodást köt. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és július 1. napján hatályát veszti. Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

4 5920 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/107. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 67/2002. (VIII. 12.) FVM rendelete a évi termésû takarmánykukorica alsó és felsõ intervenciós áráról Az agrárpiaci rendtartásról szóló évi VI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 12. -ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, a külügyminiszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. (1) Az Országos Gabona Terméktanács (a továbbiakban: Terméktanács) tagjai által megtermelt, évi termésû, MSZ szabvány minõségi követelményeinek megfelelõ takarmánykukorica (vtsz.: ) (a továbbiakban: takarmánykukorica) elsõ értékesítéskori a) alsó intervenciós ára Ft/tonna; b) felsõ intervenciós ára Ft/tonna. (2) Az intervenciós ár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tartalmazza. (3) Az intervenciós ár a termelõ telephelyétõl számított 70 km-nél nem távolabbi helyre szállított, értékesítésre került takarmánykukorica szállítási költségét is magában foglalja. Amennyiben a célszerû szállítási távolság ennél hosszabb, a 70 km-t meghaladó távolságra esõ szállítási költségrõl a felvásárlást bonyolító szervezet külön megállapodást köt. 2. (1) E rendelet alkalmazásában piaci ár az a Magyar Mezõgazdaság címû hetilapban minden tárgyhetet követõ szerdán közzétett ár, melyet a Terméktanács minden tárgyhéten, pénteken 12 óráig beérkezett javaslata alapján a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) Agrárrendtartási Hivatala (a továbbiakban: ARH) jelentet meg. (2) Az ARH a Terméktanács tájékoztatásának elmaradása esetén is az (1) bekezdésben foglalt határidõ szerint teszi közzé az aktuális piaci árat. 3. Amennyiben a takarmánykukorica a 2. rendelkezései szerint meghatározott és közzétett piaci ára az alsó intervenciós árat eléri, vagy az alá csökken, és azt legalább a piaci ár közzétételétõl számított 15 napig nem haladja meg, a Minisztérium a) állami intézkedés alapján elrendeli a takarmánykukorica felvásárlását, feldolgozását, bértárolását, illetve értékesítését, és/vagy b) hozzájárul az áruját közraktárba helyezõ termelõnek a közraktározással összefüggésben felmerült költségeihez, és/vagy c) jogszabályban meghatározott módon gondoskodik a piaci zavar elhárításáról. 4. Amennyiben a takarmánykukorica a 2. rendelkezései szerint meghatározott és közzétett piaci ára a felsõ intervenciós árat eléri vagy meghaladja, és az alá legalább a piaci ár közzétételétõl számított 15 napig nem csökken, a Minisztérium a) intézkedik az állami és más belföldi készletek meghatározott áron történõ forgalomba hozatala vagy annak elõsegítése érdekében, és/vagy b) jogszabályban meghatározott módon gondoskodik a piaci zavar elhárításáról. 5. (1) E rendelet alapján piaci beavatkozásra kizárólag a Tv ának (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén kerülhet sor. (2) A piaci beavatkozás részletes feltételei, lebonyolításának rendje külön rendeletben kerül szabályozásra. 6. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és július 1. napján hatályát veszti. Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter A gazdasági és közlekedési miniszter 11/2002. (VIII. 12.) GKM rendelete az Európai Közösség tagállamainak területén lévõ kikötõt érintõ forgalomban részt vevõ személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról A Londonban, november hó 1. napján kelt,,életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt évi Jegyzõkönyv (,,SOLAS 1974/1978. ) kihirdetésérõl szóló évi XI. törvény

5 2002/107. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a tengeri személyhajókon tartózkodó utasok és személyzet biztonságának és mentési lehetõségeinek fokozása érdekében a következõket rendelem el: 1. (1) A rendelet hatálya az Európai Közösség tagállamának területén lévõ kikötõt rendszeresen nyújtott szolgáltatás keretében érintõ, magyar hajólajstromban nyilvántartott tengeri személyhajóra és gyorsjáratú tengeri vízijármûre (a továbbiakban együtt: személyhajó), továbbá annak üzemben tartójára 1 terjed ki. (2) A rendelet hatálya kedvtelési célú tengeri vízijármûre csak akkor terjed ki, ha az 12 fõnél több utast szállít és gazdasági célból üzemeltetik. g) illetékes hatóság: a parti államnak a felkutatási és mentési tevékenységek 4 végzéséért felelõs, illetve a baleset utáni intézkedések vonatkozásában érintett hatósága; h) egy tengeri mérföld: 1852 méter; i) védett tengeri terület: a nyílt tenger hatásaitól védett olyan terület, amelynek határain belül közlekedve a hajó nem távolodik el 6 tengeri mérföldnél nagyobb távolságra attól a menedéket jelentõ parttól, ahol a hajótöröttek partra szállhatnak, és amelynek közelében a felkutatási és mentési lehetõségek biztosítottak; j) rendszeres szolgáltatás: két vagy több kikötõ közötti forgalomban ja) meghirdetett menetrend szerint végrehajtott utak, illetve jb) olyan rendszeres vagy gyakran ismétlõdõ utak, amelyek sorozatában felismerhetõ rendszeresség nyilvánul meg. 2. E rendelet alkalmazásában a) személyek: életkorától függetlenül a hajó fedélzetén tartózkodó valamennyi személy; b) személyhajó: a hajózási hatóság által 12 fõnél több utas rendeltetésszerû szállítására alkalmasnak nyilvánított hajó, illetve gyorsjáratú vízijármû; c) gyorsjáratú tengeri vízijármû: olyan tengeri vízijármû, amelynek legnagyobb menetsebessége eléri a 3,7 0,1667 m/s értéket 2, ahol a konstrukciós vízvonalnak (CWL) megfelelõ vízkiszorítás m 3 -ben kifejezett értéke; d) üzemben tartó: a személyhajó tulajdonosa vagy más olyan szervezet vagy személy, aki szerzõdés különösen személyzet nélküli bérlet (bareboat charter) alapján vagy más jogcímen a személyhajó üzemben tartási felelõsségét a tulajdonostól átvállalta; e) ISM szabályzat: az,,életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény részét képezõ és a hajók biztonságos üzemeltetésének és a hajózási vállalkozások igazgatásának szabályait megállapító szabályzat 3 ; f) utasnyilvántartó: parton állomásozó olyan személy vagy szervezet, amelyet az üzemben tartó az ISM szabályzatban meghatározott feladatok teljesítésére kijelölt, illetve más olyan személy vagy szervezet, amely az üzemben tartó személyhajójára behajózott személyekre vonatkozó tájékoztató adatok vezetéséért és kezeléséért felel; 1 A víziközlekedésrõl szóló évi XLII. törvény pont. 2 A évi XI. törvénnyel kihirdetett,,életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt évi Jegyzõkönyv (,,SOLAS 1974/1978. ) mellékletének kihirdetésérõl szóló 35/2001. (X. 12.) KöViM rendelet, melléklet, X. fejezet, 1. Szabály. 3 A évi XI. törvénnyel kihirdetett,,életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt évi Jegyzõkönyv (,,SOLAS 1974/1978. ) mellékletének kihirdetésérõl szóló 35/2001. (X. 12.) KöViM rendelet, melléklet, IX. fejezet, 1. Szabály. 3. (1) Az Európai Közösség területén lévõ tengeri kikötõbõl való kifutás elõtt a személyhajón utazó személyeknek a 4. (1) bekezdésében meghatározott adatait az utasnyilvántartó köteles nyilvántartásba venni. (2) A hajó indulását megelõzõen az utasnyilvántartó köteles a hajó parancsnokával közölni a hajón utazó személyek számát. 4. (1) A kikötõt húsz tengeri mérföldnél hosszabb tengeri útra elhagyó személyhajóról az alábbi tájékoztató adatokat kell feljegyezni: a) a hajón utazó személyek családi nevét, b) utónevét vagy annak kezdõbetûjét, c) nemüket, d) az egyes személyek életkorára utaló jelölést (felnõtt, gyermek vagy csecsemõ) vagy életkorát, illetve születési évét, továbbá e) az utas kérésére a nyilvántartásba be kell jegyezni, hogy vészhelyzet esetén milyen különleges gondozást vagy segítséget igényel. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztató adatokat a hajó indulása elõtt kell nyilvántartásba venni, és legkésõbb 30 perccel a hajó elindulását követõen, az üzemben tartó utasnyilvántartójának telephelyére el kell juttatni abból a célból, hogy azok baleset esetén a felkutatási és mentési tevékenység végzéséhez, valamint további intézkedések megtételéhez az illetékes hatóság rendelkezésére álljanak. 4 A tengeri felkutatásról és mentésrõl szóló évi nemzetközi egyezmény kihirdetésérõl szóló évi II. törvény.

6 5922 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/107. szám 5. Mielõtt a személyhajó a kikötõt elhagyja, a hajó parancsnoka köteles meggyõzõdni arról, hogy a fedélzeten tartózkodó személyek száma nem haladja meg a hajóra engedélyezett utaslétszámot. 6. (1) A 3. és a 4. -ban meghatározott esetekben a személyhajót üzemben tartója köteles: a) a 8. -ban meghatározott követelménynek megfelelõ utasnyilvántartási rendszert bevezetni, és b) a tájékoztató adatok jegyzékbe vételéért és baleset bekövetkezését követõen a tájékoztató adatok átadásáért felelõs utasnyilvántartót megbízni. (2) A megbízott utasnyilvántartó nevét és címét az üzemben tartó köteles a lajstromozó hatóságnak bejelenteni. (3) Az üzemben tartó köteles gondoskodni arról, hogy a rendeletben meghatározott tájékoztató adatok, továbbá a hajó személyzeti jegyzékében 5 feltüntetett adatok baleset bekövetkezte utáni felkutatási és mentési tevékenység elõsegítése céljából, az illetékes hatósághoz történõ átadásra mindenkor rendelkezésre álljanak. (4) A 4. -ban meghatározott módon jegyzékbe vett személyi adatokat az utasnyilvántartó köteles az adatvédelmi szabályoknak megfelelõen kezelni, és azok az e rendelet szerinti célra történõ felhasználáshoz szükséges idõtartamnál, de legfeljebb az utazás befejezését követõ 60 napnál, hosszabb ideig nem õrizhetõk meg. (5) Az üzemben tartó köteles gondoskodni arról, hogy a vészhelyzet esetén különleges bánásmódot vagy segítséget igénylõ személyek igényét a nyilvántartásba megfelelõ módon bejegyezzék, és ezt a hajó indulását megelõzõen a hajó parancsnokának tudomására hozzák. 7. (1) A kizárólag védett tengeri területen rendszeresen közlekedõ személyhajó az utasnyilvántartás vezetése alól csak az érintett kikötõ szerinti állam hatóságának hozzájárulásával menthetõ fel. (2) A személyhajó üzemben tartója a kikötõ szerint illetékes állam hatósága által meghatározott korlátozásokról, illetve mentesítésekrõl köteles haladéktalanul tájékoztatni a lajstromozó hatóságot. b) az utasnyilvántartó által kezelt adatoknak a kikötõ szerinti állam hatóságai számára hozzáférhetõnek kell lenniük; c) az utasnyilvántartó rendszer mûködése az utasok beés kiszállását indokolatlanul ne akadályozza; d) az adatokat véletlenszerû vagy jogellenes megsemmisülés, elveszés, engedély nélküli megváltoztatás, közzététel vagy hozzáférés ellen védeni kell. 9. A 8. -ban meghatározott követelményeknek megfelelõ utasnyilvántartási rendszert a lajstromozó hatóság hagyja jóvá, és szúrópróbaszerûen ellenõrzi a rendszer megfelelõ mûködését. 10. Az utasnyilvántartási rendszert nem a rendeletben meghatározott követelmények szerint mûködtetõ üzemben tartónak a rendelet által érintett hajózási tevékenysége végzéséhez szükséges hatósági engedélyét az engedélyezõ hatóság visszavonhatja Ez a rendelet január 1. napján lép hatályba. 12. Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ évi I. törvény 3. -ával összhangban az e rendelet 2. -ában hivatkozott nemzetközi egyezményeket, illetve szabályzatokat kihirdetõ külön jogszabályokkal együtt a Tanácsnak a Közösség tagállamainak kikötõjébe irányuló vagy onnan induló forgalomban részt vevõ személyhajókon utazó személyek regisztrálásáról szóló 98/41/EK irányelvével összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz. 8. Az utasnyilvántartási rendszer az alábbi követelményeknek feleljen meg: a) a felvett adatok legyenek jól olvashatók; 5 A víziközlekedésrõl szóló évi XLII. törvény 47.. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter 6 A hajózási tevékenység engedélyezésének rendjérõl szóló 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet.

7 2002/107. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5923 A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter 1/2002. (VIII. 12.) GyISM rendelete az állami támogatások és évi felhasználásának szabályairól szóló 10/2001. (XII. 23.) ISM rendelet módosításáról A sportról szóló évi CXLV. törvény 93. (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. Az állami támogatások és évi felhasználásának szabályairól szóló 10/2001. (XII. 23.) ISM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) E rendelet alapján],,h) sportesemények támogatása, 2. Az R a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:,,(4) A 2230/2002. (VIII. 2.) Korm. határozattal a XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 11. jogcímcsoport, 2. jogcím Forma-1 Magyar Nagydíj támogatása fejezeti kezelésû elõirányzat részére biztosított, a évi rendezõi jogdíj kifizetéséhez szükséges 2520,0 millió forintot a Hungaroring Sport Részvénytársaság tõketartalékába kell helyezni. 3. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Mesterházi Attila s. k., gyermek-, ifjúsági és sportminisztériumi politikai államtitkár A honvédelmi miniszter 42/2002. (VIII. 12.) HM rendelete a honvédelmi miniszter által alapítható és adományozható elismerésekrõl szóló 27/2002. (IV. 17.) HM rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló évi XXXI. törvény 7. -ának (1) (2) bekezdésében, a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény ában és a ának ac) pontjában, valamint a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló évi XLIV. törvény 86. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a honvédelmi miniszter által alapítható és adományozható elismerésekrõl szóló 27/2002. (IV. 17.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítom: 1. Az R a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:,,(7) A Tiszti, Tiszthelyettesi és Legénységi szolgálati jel adományozásánál az R. hatálybalépésekor szolgálati viszonyban állók esetében a korábbi jogszabályok szerint beszámított idõtartamokat az elismerésre jogosító idõtartamba be kell számítani. 2. (1) Az R. 1. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következõ 1. pont lép:,,1. A Szolgálati Érdemjel: Az elõlapján szalaggal átfont babérkoszorúval határolt ovális mezõben címer rátét nemzeti zászlókkal határolva. A babérkoszorú belsõ ívén, a fokozatoknak megfelelõen arany, ezüst, bronz sáv látható, amely azonos a babérkoszorút átfonó szalag színével. A szalagok színe fokozatonként: piros, fehér, zöld, széleit farkasfog minta díszíti, amelynek minden háromszöge egyenként tartalmazza a nemzeti színeket. Az érem mérete mm-es, anyaga tombach, tûzzománcozott, aranyozott rátéttel kivitelezve. (2) Az R. 1. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következõ 7. pont lép:,,7. Szövetségért Szolgálati Jel: Elõlapján nemzeti színû zsinórminta által körbefogott fehér mezõben címer és lomb látható. A szalag színe világoszöld, középen a nemzeti színeket tartalmazó sávval. Az érem 38 mm átmérõjû, kör alakú, tombach anyagú, tûzzománcozott, aranyozott kivitelben. (3) Az R. 1. számú mellékletének pontja helyébe a következõ pont lép:,,9. Aranykor Kitüntetõ Cím: Elõlapján babérkoszorúval határolt ovális mezõben koronás címer kardokkal, a korona alatt a címer két oldalán lelógó tölgy és babér ágakkal. Hátlapján körívben,,magyar Honvédség felirat olvasható. Az arany fokozat aranyozott babérkoszorú és címer, elõlap bordó tûzzománc, az ezüst fokozat ezüstözött antikolt babérkoszorú és címer, a bronz fokozat antikolt bronz babérkoszorú és címer, elõlap sötétzöld tûzzománc. A szalagok színe fokozatonként világospiros, fehér, bordó, középen a nemzeti színeket tartalmazó sávval, az érem mérete mm, anyaga tombach.

8 5924 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/107. szám 10. Hazáért Kitüntetõ Cím: Fehér zománcozott, kereszt alakú érem, közepén ovális mezõben cserfa lombkoronával körülvett koronás címer, alatta,,hazáért felirattal. Az érem 38 mm átmérõjû, kör alakú, tombach anyagú, aranyozott kivitelben. A szalag színe: egyszínû zöld. 11. Kiváló Tanulmányokért Kitüntetõ Cím: Sugárkoszorúval határolt, tiszt részére arany, tiszthelyettes részére ezüst színû érem, elõlapján Kossuth címer, keresztben elhelyezett kard és toll rátéttel. Az érem mérete mm, tombach anyagú, aranyozott, illetve ezüstözött antikolt kivitelben. Patentrögzítéssel. 12. Honvédségért Emlékplakett: Bronzszínû, kör alakú, 80 mm átmérõjû érem. Az elõlap alsó mezõjében a,,hon- VÉDSÉGÉRT felirat olvasható. Felette babér- és tölgykoszorúk által határolt plasztikus koronás magyar címer. A koszorúkat a honvédség farkasfogas zászlói és nemzeti zászlók, illetve a honvédséget szimbolizáló ágyúk veszik körül. 3. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. Juhász Ferenc s. k., honvédelmi miniszter A honvédelmi miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 43/2002. (VIII. 12.) HM KvVM együttes rendelete az állami repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mûszaki követelményeirõl A légiközlekedésrõl szóló évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 39. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: ÁLTALÁNOS I. Fejezet RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed az állami repülések céljára szolgáló repülõterekre (a továbbiakban: repülõtér). Értelmezõ rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában a) a repülõtér környezete: a zajgátló védõövezetet magába foglaló, elõzetes szakértõi becsléssel meghatározott terület; b) Hatóság: az Lt. 3. (2) bekezdés szerinti katonai légügyi hatóság. II. Fejezet A ZAJGÁTLÓ VÉDÕÖVEZET SZÁMÍTÁSA A számítás kiinduló adatai 3. (1) A zajgátló védõövezet kiszámításának kiinduló adatai a következõk: a) a repülõteret és annak környezetét ábrázoló (térkép(ek), köztük az ingatlan-nyilvántartási térképpel; b) a pályagörbék adatai; c) a mértékadó nappali és éjszakai mûveletszámok; d) a mértékadó mûveletszámok szétosztása a pályagörbékre, gépkategóriánként; e) a légijármûvek földi üzemeltetésébõl származó emissziós zajadatok; f) a repülõteret jellemzõ módon használó légijármûvek zajkibocsátási adatai (zajkarakterisztikái). (2) A zajgátló védõövezetre vonatkozó számításokat beleértve a kiinduló adatokat is a Hatóság ellenõrzi. A Hatóság az ellenõrzéshez szakértõ intézményt vehet igénybe. A szakértõi közremûködés költségei a zajgátló védõövezet kijelölésének kérelmezõjét terhelik. A számítás során figyelembe vett pályagörbék adatai 4. (1) A repülõtér felszállópályáinak meghosszabbításában ki kell jelölni a zajgátló védõövezet számításához elõirányzott fel- és leszállási útvonalakat, illetve a repülõtér környezetében rendszeresen elõforduló légiforgalom elõírt útvonalait. (2) Az elõirányzott útvonalak vízszintes alaprajzi vetületét és a pályagörbék elõírt magassági adatait tartalmazó repülési profilt kell megadni a repülõtér környezetében. (3) A repülési profilok egyes szakaszaira vonatkozóan meg kell adni a hozzájuk tartozó repülõgép-sebességteljesítmény és repülési konfiguráció adatokat is.

9 2002/107. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5925 (4) A kijelölt pályagörbéknek a repülõteret használó valamennyi légijármû típus, összes elõírt mozgási útvonalát tartalmazni kell a repülõtér környezetén belül. A mértékadó nappali és éjszakai mûveletszámok meghatározása 5. (1) A számításokhoz szükséges mértékadó forgalmat a következõ tíz év elõrebecsült forgalmi adataiból kell megállapítani. A becslés során figyelembe kell venni: a) az elmúlt évek forgalmi statisztikáit; b) a repülõteret használó légijármû-parkjának fejlesztési tendenciáit; c) a tervezett fel- és leszállási mûveletszámok alakulását; d) a tervezett gyakorló repülések számát. (2) Az (1) bekezdés szerinti kiinduló adatokból meg kell határozni a mértékadó mûveletszámot. A mértékadó mûveletszám a következõ tíz év legnagyobb zajterhelést eredményezõ évében a legnagyobb zajterheléssel járó hat hónap összes forgalma. Az egy éven belüli legnagyobb zajterheléssel járó hat hónapnak nem kell feltétlenül az év során egymást követõ hat hónapnak lenni. (3) Abban az esetben, ha a repülõtér idõszakos üzemeltetésû és az üzemelés idõszaka évente kevesebb, mint hat hónap, akkor a legnagyobb zajterhelést eredményezõ években az üzemelés idejére számított összes forgalmat kell alapul venni a mértékadó mûveletszám meghatározásához. A nulla forgalmú napokat figyelmen kívül kell hagyni a vonatkozó megítélési idõ meghatározásánál, feltéve, hogy egy naptári évben a tervek szerint az éjszakai órákban 20-nál több, vagy a nappali órákban 30-nál több egymást követõ napon repülnek, illetve abban az esetben, ha ezek figyelmen kívül hagyása esetén A jelû övezetet jelöltek ki. (4) A mértékadó mûveletszámot külön kell meghatározni a nappali (6 22 óra) és az éjszakai (22 6 óra) idõszakra az (1) (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (5) A mértékadó zajterhelést egyetlen ponton, a rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell kiszámítani. A mértékadó mûveletszámok szétosztása az egyes pályagörbékre repülõgép kategóriánként 6. (1) A mértékadó nappali, illetve éjszakai mûveletszámokat légijármû kategóriánként szét kell osztani az egyes pályagörbékre. A szétosztáskor figyelembe kell venni: a) a repülõtér használatát befolyásoló éghajlati tényezõket (szélirányokat); b) a futópályák használatára vonatkozó egyedi korlátozásokat; c) repülési manõvereket a közbensõ megközelítés során a várakozási légtérben; d) a repülõtérrendben rögzített elõírásokat. (2) A zajgátló védõövezet számítása szempontjából a közel azonos zajkibocsátású légijármûvek kategóriába sorolhatók, az egyes gépkategóriákba tartozó légijármûvekhez egységesen azonos zajadat rendelhetõ, amelyeknek a kategória átlagát kell képviselnie. (3) A kategóriába sorolás és a kategóriákhoz rendelt normatív zajkibocsátási adatok alapján a következõk képezhetik: a) az egyes légijármû típusokra vonatkozó szakértõi méréseken alapuló zajkibocsátási adatok; b) továbbá más, külföldi vagy nemzetközi, általánosan elfogadott számítási eljárás vagy szabvány légijármû típusokra vonatkozó zajadatgyûjteménye a magyar elõírásrendszerbe átszámítva. (4) A (3) bekezdés szerinti adatokat, illetve a tervezett adatforrást a számítás kiinduló adataként a Hatóság jóváhagyja. A légijármûvek földi üzemeltetésébõl származó emissziós zajadatok 7. (1) A légijármûvek légi üzemeltetésébõl számított zajterheléshez a repülõtér környezetének egyes pontjain hozzá kell adni a földön végzett hajtómû-üzemeltetésbõl származó jellemzõ zajokat is. (2) A hozzászámítás alapját a következõ földön végzett mûveletek jelentik: a) hajtómûpróba az erre kijelölt helyen; b) egyéb, hajtómûjáratással összefüggõ, olyan zajt keltõ földi mûvelet, amit egyes géptípusoknál vagy egyes eljárásoknál rendszeresen, üzemszerûen alkalmaznak. (3) A légijármûvek földi üzemeltetésébõl származó zajterhelést a zajgátló védõövezetnek csak azon a pontjain kell figyelembe venni, ahol az l db-nél nagyobb mértékû zajszintnövelést eredményez a légijármûvek légi üzemeltetésébõl számított zajterheléshez képest. Az övezethatárok számítása és ábrázolása 8. (1) A zajgátló védõövezet határait 5 db-es lépcsõzésû isophon görbesereggel kell ábrázolni. A számításokhoz a repülõtér környezetében egy alaphálózatot célszerû fölvenni, és ennek rácspontjain kell kiszámítani a mértékadó zajterhelést a rendelet 1. számú mellékletének elõírásai szerint. Az isophon görbéket a rácspontok közötti lineáris interpolációval lehet meghatározni. Ennek során egyes

10 5926 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/107. szám helyeken (pl. az isophon görbe kis görbületi sugarú, vagy zajérzékeny objektumok környezetében), az alaphálózat osztásközét sûríteni kell. A számítási pontosság kielégítõ, ha az alaphálózat osztásköze 300 m-nél nem nagyobb, de az 50 m-nél kisebb osztásköz alkalmazása sehol sem szükséges. (2) Az isophon görbesereget elõször csak a levegõben végzett gépmozgásokra kell kiszámítani, majd azokon a helyeken, ahol a földön végzett mûveletekbõl származó zajterhelést is figyelembe kell venni [7. (3) bekezdés], a számított görbesereget módosítani kell. A módosított görbeseregekre nézve szintén az (1) bekezdésben felsorolt szabályokat kell alkalmazni. (3) A számítások végrehajtása során az övezethatárok pontjait általában vízszintes, sík terepre vonatkoztatva kell számítani. Indokolt esetben ettõl el lehet térni, ha az eltérést a Hatóság a számítás kiinduló adatainak egyeztetése során engedélyezte. (4) A számítási eredmények dokumentálását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. III. Fejezet A REPÜLÕTÉR KÖRNYEZETKÍMÉLÕ ÜZEMELTETÉSE A környezeti zajterhelés csökkentését célzó repülõtér-használati eljárások 9. (1) A környezeti zajterhelés csökkentése érdekében a repülõtér üzemeltetõjének olyan repülõtérrendet kell kidolgozni, amely külön fejezetben foglalkozik a környezeti zajterhelés csökkentését célzó repülõtér-használati eljárásokkal. (2) A repülõtérrendben a helyi adottságoknak megfelelõen kell szabályozni: a) a zajcsökkentõ fel- és leszállási eljárásokat, beleértve azok elõírt pályagörbéit és teljesítményadatait; b) a repülõgépek földi mûveleteivel, kiszolgálásával, javításával kapcsolatos zajkeltõ események korlátozását. (3) A repülõtérrendet a repülõtér üzemeltetési engedélyének meghosszabbítása elõtt környezetvédelmi szempontból felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani. (4) A repülõtérrendet a Hatóság hagyja jóvá. 10. (1) A repülõtér üzemben tartója folyamatosan ellenõrzi, hogy a repülõtéren üzemeltetett légijármûvek betartják-e a zajterhelés csökkentését célzó, a repülõtéren való le- és felszálláshoz elõírt zajcsökkentõ eljárásokat. Az ellenõrzés eredményérõl legalább negyedévenként tájékoztatni kell a Hatóságot. (2) Fizikai zajgátló eszköz csak az illetékes földhivatal engedélyével létesíthetõ, ha ahhoz termõföldterület igénybevétele szükséges. Az erdõmûvelési ágú terület igénybevételéhez az erdészeti hatóság állásfoglalása is szükséges. 11. (1) A repülõtér üzemben tartójának minden lehetséges intézkedést meg kell tennie a repülõtér üzemeltetésébõl származó zajterhelés csökkentésére. (2) A repülõtér környezetkímélõ üzemeltetése érdekében a) azokon a repülõtereken, ahol a zajgátló védõövezeten az A, a B vagy a C jelû övezetekben lakások, üdülõk,,vagy a repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10. -ának (2) bekezdésében említett intézmények vannak, az éjszakai idõszakban végrehajtott repülési mûveletek száma nem lehet több, mint a nappali mértékadó zajterhelés kiszámításához alkalmazott repülési mûveletszám 8%-a óra közötti, és 1%-a óra közötti idõszakban. Ezektõl eltérni csak kivételes esetben, a Hatóság engedélyével lehet; b) éjszakai hajtómûpróba csak a Hatóság külön engedélyével végezhetõ. Meg kell tiltani az éjszakai hajtómûpróbát, ha az abból eredõ zajszint a hajtómûpróba ideje alatt a repülési mûveletekbõl eredõ zajjal együtt a védendõ épület homlokzata elõtt eléri vagy meghaladja az 55 db zajszintet; c) a zajterhelés ellenõrzése tekintetében a zajterhelés rendszeres és folyamatos ellenõrzése érdekében a repülõtér üzemben tartója állandó mérõpontokon kihelyezett mikrofonok üzembe állításával zajmonitor rendszert köteles mûködtetni, minden olyan esetben, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül: ca) a zajgátló védõövezeten az A és a B jelû övezetekben lévõ lakások, valamint cb) az R ának (2) bekezdésében említett intézmények száma együttesen kétszáznál több. 12. (1) Azokon a repülõtereken, ahol a 11. (2) bekezdésének c) pontja alapján zajmonitor rendszert kell kiépíteni, e rendelet hatálybalépésétõl számított 3 éven belül el kell készíteni a monitorrendszer kiépítésére vonatkozó terveket.

11 2002/107. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5927 (2) A zajmonitor rendszer tervezésekor, a szükséges mérõhelyek számának és elrendezésének meghatározásakor figyelembe kell venni a következõket: a monitorrendszer zajmérési eredményei legyenek alkalmasak arra, hogy a zajgátló védõövezet néhány jellemzõ pontján (pl. zajra különösen érzékeny objektumok körében) a zajterhelés valódi alakulásáról megbízható eredményeket adjanak. (3) A zajmonitor rendszer kiépítésére vonatkozó terveket a Hatóságnak jóvá kell hagynia. (4) A zajmonitor rendszer kiépítését a Hatóság határozatban rendeli el a jóváhagyott tervek alapján. A határozatnak tartalmaznia kell a zajmonitor rendszer kiépítésének határidejét is. A határidõ megállapítása tekintetében figyelembe kell venni a következõket: a) új repülõtér létesítése vagy meglévõ repülõtér jelentõs mértékû bõvítése esetén a zajmonitor rendszert a beruházás részeként kell megvalósítani, b) meglévõ repülõtéren, az e rendelet hatálybalépése miatt szükségessé váló zajmonitor rendszer kiépítését, vagy szükségessé váló bõvítését a zajgátló védõövezet kijelölésétõl számított három éven belül el kell végezni. A Hatóság a zajmonitor rendszer kiépítésére három éven túli határidõt is elõírhat, ha a zajgátló védõövezetben a zajvédelmi intézkedések végrehajtása az R. 17. (5) bekezdése szerinti program alapján történik. ZÁRÓ IV. Fejezet RENDELKEZÉS 13. L eq,f: a földön végzett mûveletekbõl származó, a (3) bekezdés szerint számított egyenértékû zajterhelés [db]. A képletben szereplõ zajszintek egyenértékû A hangnyomásszintek, amelyeket a nappali és éjszakai idõszakokra külön-külön kell kiszámítani. (2) A repülõtér környezetének valamely pontján a levegõben végzett gépmozgásokra vonatkozó, egyenértékû zajterhelést az alábbiak szerint kell kiszámítani: T m: a képletben i: az összegzés futóindexe az illetõ ponton a T m megítélési idõn belül figyelembe vett összes légi jármûmozgásra nézve, L AE,i: a vizsgált ponton az i-edik eseményhez tartozó A-súlyozású zajeseményszint, amelyet a (3) bekezdés szerint kell számítani [db], megítélési idõ, amely az az idõtartam, amelyre nézve a mértékadó mûveletszámot meghatározták a rendelet 5. -ának elõírásai szerint [s]. [A megítélési idõ nappali zajterhelésre nézve általában másodperc (6 30 nap 16 óra 3600 sec), éjszakai zajterhelésre nézve pedig általában másodperc (6 30 nap 8 óra 3600 sec). Idõszakos üzemeltetésû repülõterek esetén lehet ennél rövidebb idõ is, a rendelet 5. -ának (3) bekezdése szerint.] T 0 : T 0 = 1 sec vonatkoztatási idõ. (3) A (2) bekezdésben szereplõ L AE,i zajeseményszinteket számítással kell meghatározni a következõképpen: Ez a rendelet a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. Juhász Ferenc s. k., honvédelmi miniszter Dr. Kóródi Mária s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter 1. számú melléklet a 43/2002. (VIII. 12.) HM KvVM együttes rendelethez A mértékadó zajterhelés kiszámítása egyetlen ponton (1) A repülõtér környezetének valamely pontján a mértékadó zajterhelést a következõk szerint kell kiszámítani: ahol L eq,r: a levegõben végzett gépmozgásokra vonatkozó, a (2) bekezdés szerint számított egyenértékû zajterhelés [db], a képletben L Amax,i: a vizsgált ponton az i-edik zajeseményhez tartozó, számítással meghatározandó maximális A hangnyomásszint [db], τ i: a vizsgált ponton az i-edik zajeseményhez tartozó ún. átrepülési idõ [s], T 0 : T 0 = 1 sec vonatkoztatási idõ. (4) A (2) és a (3) bekezdésben szereplõ L AE,i zajeseményszintek számításához figyelembe kell venni a következõ tényezõket: a) az egyes gépkategóriák normatív zajkibocsátási adatait; b) a repülési profil adatait [lásd a rendelet 4. -ának (2) és (3) bekezdéseit]; c) a pályagörbék szórási tartományait; d) a légköri hangcsillapítás normatív adatait; e) a terep befolyását a hangterjedésre, a 15 látószög alatt végzett repülésnél.

12 5928 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/107. szám (5) A földön végzett mûveletekbõl származó zajterhelést a zajgátló védõövezet egy pontján az alábbiak szerint kell meghatározni: a képletben k: az egyes, egymástól eltérõ, számításba vett, földön végzett mûvelettípusok [lásd a rendelet 7. -ának (2) bekezdését] futóindexe, L Aeq,k: a k-adik földi mûvelettípusnak a T k idõtartamra vonatkoztatott egyenértékû A hangnyomásszintje a vizsgált ponton, értékét a földi hangterjedés és árnyékoló berendezések alkalmazása esetén az árnyékoló hatás figyelembevételével kell meghatározni [db], T k: a k-adik típusú, földön végzett mûveletekbõl származó zajesemények összegzett hatás ideje a teljes T m megítélési idõ alatt [s], T m: megítélési idõ, azonos a (2) bekezdésben leírt megítélési idõvel [s]. 2. számú melléklet a 43/2002. (VIII. 12.) HM KvVM együttes rendelethez A számítási eredmények dokumentálása A zajgátló védõövezet kijelölésének alapját képezõ dokumentáció a következõket tartalmazza: a) a számítás kiinduló adatait, a rendelet aiban megjelölt tartalommal, olyan részletességgel, hogy alkalmasak legyenek az adatok utólagos ellenõrzésére, korrekciójára; b) a repülõtér legalább 1 : méretarányú helyszínrajzát, a következõk jelölésével: ba) a repülõtér telekhatára, bb) a meglévõ és a tervezett futópályák, bc) a gurulóutak, bd) az egész repülõtér, illetve az egyes futópályák vonatkozási pontjai, be) a futópályaküszöb helye, bf) a helikopter fel- és leszállóhelyek, bg) a hajtómû próbázó hely és a hozzájuk tartozó zajárnyékoló berendezések tervei, bh) minden egyéb zajvédõ és zajárnyékoló létesítmény; c) 1 : vagy 1 : 4000 méretarányú térképet, a repülõtér környezetérõl a következõ adatok jelölésével: ca) a repülõtér telekhatára, cb) a repülõtér környezetében lévõ, védendõ települések, természeti és védett természeti területek és egyéb védendõ objektumok, cc) a meglévõ és a tervezett felszállópályák, cd) a tervezett pályagörbék, a rendelet 4. -ában leírtak szerint, ce) a zajcsökkentõ fel- és leszállási eljárásokhoz tartozó vonatkoztatási pontok, cf) egyéb zajcsökkentõ repülõtér-használati eljárások helyszínei, cg) a tervezett zaj-monitor pontok helyei, ch) azok az esetleges terepalakulatok, ahol a rendelet 8. -ának (3) bekezdése szerint korrekciókat kell végrehajtani; d) a számított övezethatárokat a c) pontban leírt térképen vagy más azzal azonos méretarányú térképen ábrázolva. A dokumentálás során külön kell ábrázolni az éjszakai mértékadó zajterhelés, valamint a nappali mértékadó zajterhelés alapján számított isophon görbéket. Az isophon görbéken be kell jelölni azokat a szakaszokat, amelyeken a rendelet 8. -ának (2) és (3) bekezdései szerinti korrekciókat hajtottak végre. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 11/2002. (VIII. 12.) MeHVM rendelete a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításával kapcsolatos feladatok ellátását segítõ szervezet elnevezésérõl A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény 11. -a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el: 1. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításával kapcsolatos feladatok ellátását segítõ szervezet elnevezése: Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Iroda (a továbbiakban: Iroda). 2. (1) Ahol miniszteri rendelet vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze az irányítási feladatok ellátását segítõ szervezetként a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Irányító Tárca Nélküli Miniszter Hivatalát említ, azon Irodát kell érteni. (2) Ahol miniszteri rendelet vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze az irányítási feladatok ellátását segítõ szervezet vezetõjeként hivatalvezetõt említ, azon a Nemzetbiztonsági Iroda vezetõjét kell érteni. 3. A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejûleg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter irányítási feladatok

13 2002/107. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5929 ellátását segítõ szervezete elnevezésérõl szóló 5/1997. (VIII. 6.) TNM rendelet hatályát veszti. Dr. Kiss Elemér s. k., Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A nemzeti kulturális örökség miniszterének 19/2002. (VIII. 12.) NKÖM rendelete a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló évi XXXI. törvény 7. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. A nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet 23. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) az 1 22/B. -aiban megjelölt díjakat, illetve emlékérmet a 13/A., a 14. és a 16. -ban megjelölt díjak, valamint a 22/C. -ban megjelölt cím kivételével a (2) bekezdés szerint létrehozott szakmai kuratóriumok javaslata alapján adományozza. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet 23/A. -a, a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet módosításáról szóló 2/2000. (I. 31.) NKÖM rendelet 5. -ának (1) bekezdése, a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet módosításáról szóló 19/2000. (XII. 19.) NKÖM rendelet 7. -ának (1) bekezdése és 8. -a, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet módosításáról szóló 11/2001. (VI. 1.) NKÖM rendelet 2. -a. Görgey Gábor s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere III. rész HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 134/2002. (VIII. 12.) KE határozata a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet elnökének kinevezésérõl A Nemzeti Földalapról szóló évi CXVI. törvény módosításáról szóló évi XXIV. törvény 3. (2) és (3) bekezdése alapján, a miniszterelnök javaslatára Benedek Fülöpöt, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium címzetes államtitkárát augusztus 1-jei hatállyal, hatévi idõtartamra a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet elnökévé kinevezem. Budapest, augusztus 9. Ellenjegyzem: A miniszterelnök helyett: Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Kiss Elemér s. k., Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter KEH ügyszám: V-1/2951/2002. A Kormány határozatai A Kormány 1139/2002. (VIII. 12.) Korm. határozata a Nemzeti Lakásprogram kialakításához és az építésigazgatás átszervezéséhez szükséges szervezeti, pénzügyi és intézményi feltételek biztosításáról 1. A lakáspolitika a nemzetgazdaság kiemelkedõen fontos kérdése, amely társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célokat egyaránt szolgál. A megfelelõ lakáskörülmények meghatározzák a társadalom tagjainak a munkához való viszonyát, alapvetõen befolyásolják életminõségét és számos új munkahely létrejöttét segítik elõ. Fontos

14 5930 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/107. szám célkitûzés a lakásmobilitás növekedése, a lakásállomány korszerûsítése, a bérlakások arányának ésszerû bõvítése, valamint a fiatalok és a szociálisan rászorultak lakáshoz juttatásának elõsegítése. 2. A Nemzeti Lakásprogram amelybe a Széchenyi Terv lakástámogatásai beépülnek kidolgozásával, a lakásépítési, -felújítási és mûködtetési kérdések kormányprogramjának megvalósításával, valamint az építésigazgatás átszervezésével összefüggõ feladatok koordinálására kinevezett kormánymegbízott (a továbbiakban: kormánymegbízott) a) részt vesz a Kormány lakáspolitikai döntéseinek elõkészítésében. Ennek keretében felel a Nemzeti Lakásprogram kidolgozásáért, társadalmi és szakmai elfogadtatásáért, valamint az elfogadott program megvalósításával kapcsolatos intézkedések elõkészítéséért; b) közremûködik az EU konform építésügyi igazgatás hatósági és intézményi rendszere továbbfejlesztésének megalapozásában, és részt vesz bevezetésének koordinációjában; c) koordinálja a lakásépítés, -felújítás és -üzemeltetés kormányzati szintû támogatási programját, figyelemmel a regionális és település szintû harmonizációs elvárásokra is; d) javaslatot tesz a Kormánynak a lakáspolitikai programok megvalósításában érdekelt állami szervezetek forrásainak hatékony és koordinált felhasználására; e) felelõs a szakmai, társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolattartásért és a stratégiai kérdések társadalmi szintû egyeztetéséért. 3. A kormánymegbízott a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel együtt tesz javaslatot a Kormánynak a lakáscélú állami támogatások szabályozásának kialakítására, beleértve az önkormányzatok szerepvállalását érintõ kérdéseket. 4. A 2. pontban foglalt államigazgatási feladatok koordinálása érdekében létre kell hozni a Lakáspolitikai és Építésügyi Tárcaközi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság), amelynek munkáját elnökként a kormánymegbízott irányítja A Bizottság a) véleményezi a Nemzeti Lakásprogram tervezetét; b) elõsegíti a Nemzeti Lakásprogram és a Nemzeti Fejlesztési Terv közötti összhang megteremtését; c) véleményezi az építésügyi igazgatás hatósági és intézményi továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat; d) véleményezi a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos tervezeteket, különös tekintettel az önkormányzati szerepvállalásra; e) véleményt alakít ki a lakásépítés, -felújítás és -üzemeltetés támogatási programjairól, végrehajtási javaslatairól; f) véleményezi a lakáspolitikával és az építésügyi igazgatás fejlesztésével összefüggõ kormányzati elõterjesztéseket A Bizottság tagjai: a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, a honvédelmi miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, illetve az általuk kijelölt államtitkárok vagy helyettes államtitkárok. 5. A Kormány felkéri a kormánymegbízottat, hogy a szakmai és társadalmi szervezetek részvétele érdekében az alábbi testületeket hozza létre: a) szakmai jellegû szervezetként az Építési és Építésügyi Szakmai Testületet, amely képviseli az építõanyagipar és az építõipar érdekeit, véleményezi a szektor helyzetét és fejlesztési lehetõségeit érintõ kormányzati és vállalkozói javaslatokat. E testület elnöki tisztségét a részt vevõ szervezetek képviselõi rotációs rendszerben töltik be; b) véleményezõ szakmai-társadalmi fórumként a Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testületet, amely széles körû társadalmi részvételt biztosít a lakáspolitikai döntéselõkészítési folyamatban valamennyi társadalmi szegmensnek, és lehetõséget nyújt szempontjainak és érdekeinek érvényesítéséhez. E testület elnöki tisztségét a kormánymegbízott látja el. 6. A kormánymegbízott és titkárságának mûködési költségeit a központi költségvetésbõl a Belügyminisztérium fejezetben kell biztosítani, a mûködés egyéb feltételeirõl is a Belügyminisztérium gondoskodik azzal, hogy az elhelyezésre használati díj ellenében, a Miniszterelnöki Hivatalban kerül sor. 7. A Kormány az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 38. -ának (1) bekezdése alapján a kormánymegbízott és a titkársága évi felhalmozási és mûködési kiadásainak, valamint a Nemzeti Lakásprogram kidolgozásával és kommunikációjával kapcsolatos évi szakértõi megbízásoknak a fedezetére a központi költségvetés általános tartalékából 79,6 millió forint átcsoportosítását rendeli el a mellékelt adatlap szerint. Felelõs: pénzügyminiszter belügyminiszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter (a 6. pontért részben) Határidõ: azonnal 8. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejûleg a Lakáspolitikai Tanácsadó Testület létrehozásáról szóló 1099/1999. (VIII. 31.) Korm. határozat hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter