ZAJGÁTLÓ VÉDİÖVEZET KIALAKÍTÁSA A KATONAI REPÜLİTEREKEN DESIGN OF NOISE REDUCTION PROTECTIVE ZONE AROUND MILITARY AIR BASES

Átírás

1 SZABÓ ZSOLT ZAJGÁTLÓ VÉDİÖVEZET KIALAKÍTÁSA A KATONAI REPÜLİTEREKEN DESIGN OF NOISE REDUCTION PROTECTIVE ZONE AROUND MILITARY AIR BASES A dolgozat bevezetı részében definiálom az alapfogalmakat, számba veszem a repülıtér üzemeltetése során keletkezı zajforrásokat. A fı részben bemutatom a zajgátló védıövezet kialakításának menetét. A befejezı részben megmutatom a zajvédelem ezen módjának szükségességét. In the preliminary part of my paper I briefly introduce the basic knowledge connected to this field and then I deal with the noise sources of military air bases. In the main part I detail the design process of noise reduction protective zone. In the closing part I demonstrate the importance of this kind of noise protection. Bevezetı A katonaság a történelem során tevékenységével nem tartozott a környezetvédı szervezetek sorába. Békében és háborúk idején nem kímélte környezetét. A technikai eszközök megjelenésével a béke kiképzés fokozta a környezet terhelését. A gyakorlatok során kevésbé törıdött a környezet rombolásával, szennyezésével. Hadviseléskor a katonai cél elérése érdekében a természet súlyos károsításától sem riadt vissza.(pl. tömegpusztító fegyverek alkalmazása). [1.] A katonai repülıtér üzemeltetése számos ponton terheli a környezetet. Az LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól megfelelı kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elısegíti a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, 145

2 ZAJGÁTLÓ VÉDİÖVEZET KIALAKÍTÁSA A KATONAI REPÜLİTEREKEN károsodásának megelızését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását. A környezeti elemeket önmagukban, s egymással egységet alkotva kell védeni. Környezeti elem a föld, a levegı, a víz, az élıvilág és az ember által épített környezet. [2.] A törvény a környezeti elemek védelmét a következı csoportosítás szerint taglalja: a föld védelme; a víz védelme; a levegı védelme; az élıvilág védelme; az épített környezet védelme; veszélyes anyagok és technológiák; hulladékok; zaj és rezgés; sugárzás. 146 A zaj és forrásai a katonai repülıtereken A katonai repülıterek üzemeltetésének egyik nagy kihívása a zaj és rezgés elleni védelem. A zaj nemkívánatos, akaratunk ellenére a mindennapi élet velejárójaként jelentkezı hang. [3.] A zajemisszió 1 források három csoportba oszthatók: földi kiszolgáló eszközök; repülı eszközök karbantartása; légi jármővek üzemelése. A földi kiszolgáló eszközök: üzemanyag szállító gépjármő; tőzoltó autó; generátorral felszerelt indító jármő; oxigént és nitrogént töltı tehergépkocsi; hidraulika rendszerek földi ellenırzésére használt gépjármővek, daruk; mőhelykocsik; buszok és személygépkocsik; 1 Zajemisszió-zajkibocsátás: a zajforrás mőködése nyomán keltett hangsugárzás. Jellemzi a zajforrás hangteljesítmény szintje, mely a hangforrás egyedi tulajdonsága, elhelyezésétıl, környezetétıl független mennyiség. [4.]

3 tehergépjármővek; mezıgazdasági gépjármővek (a repülıtér szabad földterületének mőveléséhez); lokátorok; repülıtér karbantartó gépjármővek. [5.] A repülıeszközök karbantartása során: elıírt idıszakos állás utáni ellenırzés (hajtómő átjáratás); elıírt idıszakra történı hajtómő be- illetve kikonzerválása; javítás utáni ellenırzések, beszabályozás. A légi jármővek üzemelése során: hajtómőindítás; fel-és leszállás. A zaj ellenni védelem több módszer alkalmazásával lehetséges: a repülési tilalmi, illetve csökkentett számú (megengedett fel- és leszállások számának szabályozása) idıszakok meghatározása; technikai kiszolgálási szabályok bevezetése; repülési eljárások szabályozása; meghatározott zajszint feletti géptípusok korlátozása; mőszaki védelem mind a repülıtéren, mind annak közelében (pl. hangszigetelı fal, nyílászárók, földhányás); zajgátló védıövezet kialakítása. Zajgátló védıövezet kialakítása Az önkormányzatoknak a település rendezési terv elkészítése, az infrastrukturális beruházások tervezése, az építési engedélyek kiadása érdekében szükségük van olyan dokumentumra, mely az esetleges repülési környezetterhelési adatokat tartalmazza. Ennek érdekében a 176/1997. (X. 112.) kormányrendelet a repülıterek környezetében létesítendı zajgátló védıövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályait határozza meg. Hatálya kiterjed a légi közlekedésrıl szóló évi XCVII. törvény 37. -ában meghatározott minden olyan, már meglévı, illetve újonnan építendı repülıtérre, amelyet motoros repülıgépek és helikopterek rendszeresen használnak. Zajgátló védıövezet a repülıtér környezetének az a része, amelyen a repülıtér üzemeltetésébıl számított mértékadó zajterhelés meghaladja a közlekedésbıl származó környezeti zajnak meghatározott zajterhelési 147

4 ZAJGÁTLÓ VÉDİÖVEZET KIALAKÍTÁSA A KATONAI REPÜLİTEREKEN határértékeit. A jogszabály az alábbi zajgátló védıövezetek kijelölését írja elı: [6.] Övezet Számított mértékadó zajterhelés [L eq, M, db (A)] 2 nappal (06-22 óra) éjszaka (22-06 óra) A jelő övezet L eq..m > 75 L eq..m > 65 B jelő övezet 75 > L eq..m > > L eq..m > 60 C jelő övezet 70 > L eq..m > > L eq..m > 55 D jelő övezet 65 > L eq..m > > L eq..m > 50 E jelő övezet 60 > L eq..m > > L eq..m > táblázat: Zajgátló védıövezetek 3 Az elsı meghatározást követıen a repülıtér üzembentartójának legalább 10 évente a zajgátló védıövezet meghatározását kezdeményeznie kell. A zajövezeteket ábrázoló térképeket és kijelölésre vonatkozó egyéb dokumentumokat (utcajegyzék stb.) az érintett önkormányzat jegyzıjének közzé kell tenni. A zajgátló védıövezet kiszámításának részletes szabályait a katonai repülıterekre vonatkozóan a 43/2002. (VIII. 12.) HM-KvVM együttes rendelet tartalmazza, mely a 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendeletet a katonai jellegre levetítve módosítja. A számításához a következı kiinduló adatokkal kell rendelkezni: a repülıteret és annak környezetét ábrázoló térkép, köztük az ingatlan-nyilvántartási térkép; a pályagörbék adatai; a mértékadó nappali és éjszakai mőveletszámok; a mértékadó mőveletszámok szétosztása a pályagörbékre, gépkategóriánként; 2 [L eq, M, db (A)]- számított mértékadó zajterhelés. Mértékadó zajterhelés kiszámításakor a következő tíz év legnagyobb zajterhelést eredményező évében a legnagyobb zajterheléssel járó hat hónap prognosztizált átlagos forgalmát kell alapul venni [5.] 3 176/1997. (X. 11.) Kormány rendelet a repülıterek környezetében létesítendı zajgátló védıövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól 3. (1) 148

5 a légi jármővek földi üzemeltetésébıl származó emissziós zaj adatok; a repülıteret jellemzı módon használó légi jármővek zajkarakterisztikái. A számítás során a pályagörbéknek különbözı adatait kell figyelembe venni. A repülıtér felszállópályáinak (1. ábra) meghosszabbításában ki kell jelölni a zajgátló védıövezetek számításához elıirányzott fel- és leszállási útvonalakat (2. ábra), illetve a repülıtér környezetében rendszeresen elıforduló légi forgalom elıírt útvonalait. 1. ábra: A repülıtér felszálló pályája 4 2. ábra: A helikopter indulási és érkezési eljárásai 5 Meg kell adni az elıirányzott útvonalak vízszintes alaprajzi vetületét és a pályagörbék elıírt magassági adatait tartalmazó repülési profilt a repülıtér teljes környezetében. A repülési profilok egyes szakaszaira vonatkozóan a hozzájuk tartozó repülıgép-sebességteljesítmény és repülési konfiguráció adatokat. A kijelölt pályagörbéknek a repülıteret használó valamennyi légijármő típus, összes elıírt mozgási útvonalát tartalmazni kell a repülıtér környezetén belül. (3. ábra). A mértékadó nappali és éjszakai mőveletszámok meghatározása a következı tíz év elırebecsült forgalmi adataiból történik. A becslés során figyelembe kell venni: az elmúlt évek forgalmi statisztikáit; a repülıteret használó légijármő-parkjának fejlesztési tendenciáit; 4 Forrás: 86. Szolnok Helikopter Bázis 5 Forrás: 86. Szolnok Helikopter Bázis 149

6 ZAJGÁTLÓ VÉDİÖVEZET KIALAKÍTÁSA A KATONAI REPÜLİTEREKEN a tervezett fel- és leszállási mőveletszámok alakulását; a tervezett gyakorló repülések számát. 3. ábra: A helikopter körözési eljárásai 6 A kiinduló adatokból meg kell határozni a mértékadó mőveletszámot. A mértékadó mőveletszám a következı tíz év legnagyobb zajterhelést eredményezı évében a legnagyobb zajterheléssel járó hat hónap összes forgalma. Az egy éven belüli legnagyobb zajterheléssel járó hat hónapnak nem kell feltétlenül az év során egymást követı hat hónapnak lenni. A mértékadó mőveletszámot külön kell meghatározni a nappali (6-22 óra) és külön az éjszakai (22-6 óra) idıszakokra. Mértékadó zajterhelést egyetlen ponton kell kiszámolni. A mértékadó nappali, illetve éjszakai mőveletszámokat légijármő kategóriánként szét kell osztani az egyes pályagörbékre. A szétosztáskor figyelembe kell venni: a repülıtér használatát befolyásoló éghajlati tényezıket (szélirányok); a futópályák használatára vonatkozó egyedi korlátozásokat; a közbensı megközelítés során a várakozási légtérben végrehajtott repülési mőveleteket; a repülıtérrendben rögzített elıírásokat. A zajgátló védıövezetek számítása szempontjából a közel azonos 6 Forrás: 86. Szolnok Helikopter Bázis 150

7 zajkibocsátású légi jármővek kategóriába sorolhatók, az egyes gépkategóriákba tartozó légi jármővekhez egységesen azonos zajadat rendelhetı, amelynek a kategória átlagát kell képviselnie. A légi jármővek légi üzemeltetésébıl számított zajterheléshez a repülıtér környezetének egyes pontjain hozzá kell még adni a földön végzett hajtómő üzemeltetésbıl származó jellemzı zajokat is, mint a hajtómőpróba és az egyéb, hajtómőjáratással összefüggı földi mővelet, mely 1 db-nél nagyobb mértékő zajszint növekedést eredményez a légi jármővek légi üzemeltetésébıl számított zajterheléshez képest. A mértékadó zajterhelés kiszámítása egyetlen ponton A repülıtér környezetének valamely pontján a mértékadó zajterhelést az alábbiak szerint kell kiszámítani: ahol: Leq, R: a levegıben végzett gépmozgásokra vonatkozó egyenértékő zajterhelés [dba]; Leq, F: a földön végzett mőveletekbıl származó egyenértékő zajterhelés [dba]. A fenti képletben szereplı zajszintek egyenértékő A hangnyomás szintek, amelyeket a nappali és az éjszakai idıszakokra külön-külön kell kiszámítani. A repülıtér környezetének valamely pontján a levegıben végzett gépmozgásokra vonatkozó, egyenértékő zajterhelést az alábbiak szerint kell kiszámítani: A képletben: i: az összegzés futó-indexe az illetı ponton a Tm megítélési idın belül figyelembe vett összes légi jármőmozgásra nézve; T0:T0 = 1 sec vonatkoztatási idı; 151

8 ZAJGÁTLÓ VÉDİÖVEZET KIALAKÍTÁSA A KATONAI REPÜLİTEREKEN LAE, i: a vizsgált ponton az i-edik zajeseményhez tartozó A- súlyozású zajesemény szint [dba]; Tm: megítélési idı, amely az az idıtartam, amelyre nézve a mértékadó mőveletszámot meghatározták [s]. A megítélési idı nappali zajterhelésre nézve általában x 10 3 másodperc (6 x 30 nap x 16 óra x 3600 sec), éjszakai zajterhelésre nézve pedig általában 5184 x 10 3 másodperc (6 x 30 nap x 8 óra x 3600 sec). Az LAE, i zajesemény szinteket számítással kell meghatározni a következıképpen: ahol: LAmax, i: a vizsgált ponton az i-edik zajeseményhez tartozó, számítással meghatározandó maximális A hangnyomásszint [dba]; πi: a vizsgált ponton az i-edik zajeseményhez tartozó ún. átrepülési idı [s]; T0: T0 =1 sec vonatkoztatási idı. Az LAE, i zajesemény szintek számításához figyelembe kell venni az alábbi tényezıket: az egyes gépkategóriák normatív zajkibocsátási adatait; a repülési profil adatait; a pályagörbék szórási tartományát; légköri hangcsillapítás normatív adatait; a terep befolyását a hangterjedésre, a 15 látószög alatt végzett repüléseknél. A földön végzett mőveletekbıl származó zajterhelést a zajgátló védıövezet egy pontján az alábbiak szerint kell meghatározni: 152 ahol: k: az egyes, egymástól eltérı, számításba vett, földön végzett mőveletek-típusok futóindexe;

9 LAeq, k: a k-adik földi mővelettípusnak a Ti idıtartamra vonatkoztatott egyenértékő A hangnyomásszintje a vizsgált ponton; értékét a földi hangterjedés és - árnyékoló berendezések alkalmazása esetén - az árnyékoló hatás figyelembevételével kell meghatározni [dba]; Tk: a k-adik típusú, földön végzett mőveletbıl származó zajesemények összegzett hatásideje a teljes Tm megítélési idı alatt [s]; Tm: megítélési idı azonos a megítélési idıvel. Az övezethatárok számítása és ábrázolása A zajgátló védıövezet övezethatárait 5 db-es lépcsızéső isophon görbesereggel kell ábrázolni. A számításokhoz a repülıtér környezetében egy alaphálózatot célszerő fölvenni, és ennek rácspontjain kell kiszámítani a mértékadó zajterhelést. Az isophon görbéket a rácspontok között lineáris interpolációval lehet meghatározni. Ha az isophon görbe kis görbületi sugarú vagy a számítási területen zajérzékeny objektumok találhatók, annak környezetében az alaphálózat osztásközét sőríteni kell. A számítási pontosság kielégítı, ha az alaphálózat osztásköze 300 m-nél nem nagyobb. 50 m-nél kisebb osztásköz alkalmazása nem szükséges. Az isophon görbesereget elıször csak a levegıben végzett gépmozgásokra kell kiszámítani, majd azokon a helyeken, ahol a földön végzett mőveletektıl származó zajterhelést is figyelembe kell venni, a számított görbesereget módosítani kell. A számítások végrehajtása során az övezethatárok pontjait általában vízszintes, sík terepre vonatkoztatva kell számítani. Indokolt esetben ettıl el lehet térni, ha az eltérést az illetékes légiközlekedési hatóság a számítás kiinduló adatainak egyeztetése során engedélyezte. A számítási eredmények dokumentálása és ellenırzése A zajgátló védıövezet kijelölésének alapját képezı dokumentáció a következıket tartalmazza: a számítás kiinduló adatait olyan részletességgel, hogy ezek alkalmasak legyenek az adatok utólagos ellenırzésére, korrekciójára; 153

10 ZAJGÁTLÓ VÉDİÖVEZET KIALAKÍTÁSA A KATONAI REPÜLİTEREKEN a repülıtér legalább 1:10000 méretarányú helyszínrajza, az alábbi adatok bejelölésével: a repülıtér telekhatára; a meglevı és tervezett futópályák; a gurulóutak, az egész repülıtér, illetve az egyes futópályák vonatkoztatási pontjai; a futópálya-küszöb helye; a helikopter fel- és leszállóhelyek; a hajtómő próbázó hely, és a hozzájuk tartozó zajárnyékoló berendezések tervei; minden egyéb zajvédı és zajárnyékoló létesítmény; a repülıtér környezetérıl 1:10000 vagy 1:4000 méretarányú térkép, az alábbi adatok bejelölésével: a repülıtér telekhatára; a repülıtér környezetében levı, védendı települések és egyéb védendı objektumok; a meglevı és tervezett felszállópályák; a tervezett pályagörbék; a zajcsökkentı fel- és leszállási eljárásokhoz tartozó vonatkoztatási pontok; az egyéb zajcsökkentı repülıtér használati eljárások helyszínei; a tervezett zajmonitor pontok helyei; azok az esetleges terepalakulatok, ahol korrekciókat kellett végrehajtani; a számított övezethatárok a térképen ábrázolva. A dokumentálás során külön kell ábrázolni az éjszakai mértékadó zajterhelés, valamint a nappali mértékadó zajterhelés alapján számított isophon görbéket. A 4. és az 5. ábra a repülıtér nappali és éjszakai isophon görbeseregét mutatja. Az isophon görbéken be kell jelölni azokat a szakaszokat, amelyeken korrekciókat hajtottak végre. [7.] 154

11 4. ábra: Távlati forgalom nappal (isophon görbesereg) 7 5. ábra: Távlati forgalom éjszaka (isophon görbesereg) 8 A 6. ábra a repülıtér zajgátló védıövezet kijelölését mutatja. A rajz azért nem tartalmaz A jelő övezetet, mert a jogszabály szerint a repülıtér telekhatárán belül lévı területe nem tartozik a zajgátló védıövezetbe. B jelő övezet C jelő övezet 6. ábra:a repülıtér zajgátló védıövezete. 9 7 Forrás: 86. Szolnok Helikopter Bázis 8 Forrás: 86. Szolnok Helikopter Bázis 9 Forrás: 86. Szolnok Helikopter Bázis 155

12 ZAJGÁTLÓ VÉDİÖVEZET KIALAKÍTÁSA A KATONAI REPÜLİTEREKEN Befejezés A zajgátló védıövezet kijelölése alapvetı dokumentum egy település szerkezetének kialakításához. A 176/1997. (X. 11.) kormányrendelet alapján zajgátló védıövezetben a külön jogszabály szerinti terület felhasználási egységek és építmények korlátozásokkal jelölhetık ki, illetve létesíthetık. Ennek a jogszabálynak az alkalmazása nagy odafigyelést igényel a hatóságoktól s az építıktıl. 156

13 Felhasznált irodalom 1. Szabó Zsolt: Környezetvédelem és a Légierı, Szolnoki Tudományos Közlemények XII november szabo-zsolt.pdf ( ) LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól 3. Dr. Halász László - Dr. Földi László: Környezetvédelem II. ZMNE, Budapest, o. 4. Környezetvédelmi Lexikon II, Akadémiai Kiadó, Budapest, Szentgyörgyi Tibor: Szakdolgozat, Debreceni Egyetem Mőszaki Fıiskolai Kar Környezetvédelmi és Vegyészmérnöki Tanszék /1997. (X. 11.) Kormányrendelet a repülıterek környezetében létesítendı zajgátló védıövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól 7. 43/2002. (VIII. 12.) HM-KvVM együttes rendelet az állami repülıterek környezetében létesítendı zajgátló védıövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mőszaki szabályairól 8. 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet a repülıterek környezetében létesítendı zajgátló védıövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mőszaki szabályairól 157