VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: / , 88/

Átírás

1 VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: / , 88/ VEMBT szám:../2016. FOGYASZTÓ szám alatti lakos (a továbbiakban: Fogyasztó) a VÁLLALKOZÁS. szám alatti (a továbbiakban: Vállalkozás) ellen internetes vásárlás ügyében indított fogyasztói jogvita keretében, a Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa az alábbi a j á n l á s t teszi: A Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa ajánlja a Vállalkozásnak, hogy a jelen ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg Fogyasztónak Ft-ot, azaz kilencezer-ötszáz forintot. A fizetés átutalással FOGYASZTÓNAK az MKB Bank Zrt.-nél vezetett.sz. számlájára teljesítendő. Az ajánlás elleni fellebbezést a törvény kizárja. I n d o k o l á s I. a) A Fogyasztó én elektronikus úton előterjesztett beadványában előadta, hogy én rendelt a Vállalkozástól egy menyasszonyi ruhát. A ruha ellenértékét vőlegénye bankszámlájáról én utalták át a Vállalkozás részére. A megrendelés és az utalás között azért telt el 28 nap, mert a Vállalkozás késve közölte bankszámlaszámát. A házasságkötés napja re volt kitűzve. Az esküvő előtt 3 nappal a Vállalkozó arról tájékoztatta a Fogyasztót, hogy a megrendelt ruha nem fog megérkezni, de helyette ugyanilyen méretben más fazonú ruhát tudnak szállítani raktárról. A Fogyasztó a felajánlott változtatást elfogadta án - az esküvő előtti napon a Fogyasztó olyan ruhát kapott postai úton, amely sem méretében, sem anyagában, sem formai megjelenésében nem egyezett meg azzal, amit Vállalkozó az eredeti megrendelés helyett felajánlott. A Fogyasztó az esküvő napján kénytelen volt másik esküvői ruhát vásárolni. A Vállalkozás által megküldött ruhát nem viselte. A Fogyasztó a szerződéstől én elállt, ezt elektronikus úton közölte a Vállalkozással, kérte továbbá a ruha forintos vételárának, 790 forint visszaküldéssel majdan felmerülő postaköltségnek, összesen forintnak férje bankszámlájára történő átutalását. (A vételárat is erről a számláról utalták át.) Miután a Vállalkozás a vételárat nem küldte vissza, a Fogyasztó a Békéltető Testülethez fordult panaszával. Panaszában kérte a forint visszautalását, előadta továbbá, hogy a vásárlásról számlát nem kapott, panaszáról a vállalkozás jegyzőkönyvet nem vett fel, mindezekért kérte a Vállalkozás megbírságolását. b) A Békéltető Testület elnöke, a Fgytv. 29. (2) bekezdése értelmében a beadványt beérkezést követő 8 napon belül megvizsgálta, annak megállapítása céljából, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozike. A testület hatáskörét az eljárást megindító elnök szerint, a Fgytv. 2. és 18. alapozza meg. E szerint 2. s) 1 fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, 1 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 1. (3). Hatályos: IX. 11-től.

2 18. (1) 2 A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban. A testület illetékességére vonatkozóan a Fgytv a tartalmaz előírást, melynek alapján szintén nincs akadálya a Veszprém megyei testület előtti eljárásnak. [20. (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.] A számlakiállítás, és a jegyzőkönyvezés elmaradása ügyében a Békéltető Testületnek hatásköre nincs, abban az adó-, illetve a fogyasztóvédelmi hatóságnak van vizsgálati, eljárási jogosultsága. Miután a testület eljárási jogosultságát a hibás teljesítés kérdésében megállapította, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, tértivevényes levélben megtörtént a Vállalkozás tájékoztatása a fogyasztói panaszról, illetve az üggyel kapcsolatos lehetőségeiről, illetve kötelezettségeiről (pl. válaszirat, okiratok csatolása, stb.). A meghallgatást napjára tűzte ki az elnök. Ezzel egyidejűleg a Fogyasztó is tájékoztatást kapott jogosultságairól, illetve az eljárás menetéről. A Vállalkozásnak küldött kiértesítés tartalmazta [Fgytv. 29. (8), (11) (12) bekezdései alapján], hogy a panaszra vonatkozó írásbeli nyilatkozatukat [amelyben a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről kell álláspontjukat közölni, illetve meg kell jelölniük az állításaikat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, és csatolniuk kell azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak], az értesítés átvételét követő 8 napon belül küldjék meg. Ezzel együtt nyilatkozni kellett arról is, hogy a testület döntésének alávetik-e magukat (eseti alávetés). A Felek a felhívásra az eljáró tanácsba tagot nem jelöltek, így a testület elnöke a Fgytv. 25. (2) bekezdése alapján jelölte ki az eljárás lefolytatására a háromtagú eljáró tanácsot. Az eljáró tanács egy tagja szakvizsgázott jogász, két tag a kamara által kijelölt testületi tagok közül került ki, egy tag pedig a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, így a tanács összetétele megfelel a Fgytv. 25. (2) - (3) bekezdésében előírtaknak. A Vállalkozás válasziratot nem terjesztett elő, nem működött együtt a Testülettel. II. a) A meghallgatásra a kitűzött időben, kor került sor, amelyen a Fogyasztót szabályszerű teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt meghatalmazással Férje képviselte. A Vállalkozás képviselője a meghallgatáson szabályszerű értesítés - amelyet a tértivevény szerint én átvett - ellenére nem jelent meg. A Fgytv. 31. (2) bekezdése értelmében Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A megjelent Fél az eljáró tanács összetételével kapcsolatosan kifogást nem emelt. Az eljáró tanács elnöke röviden tájékoztatta a Felet, hogy a Fgytv. alapján milyen döntések hozhatók a békéltető eljárásban. Egyezően a kiküldött értesítőn szereplő tájékoztatással, kiemelte, hogy a békéltető testületi eljárás során a fő cél a felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. ). Mivel ilyen ajánlat a Vállalkozástól nem érkezett, ezért erre jelen eljárásban nincs lehetőség. A törvény szerint a békéltető testület akkor hozhat a bepanaszolt vállalkozóra nézve kötelező érvényű (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot (Fgytv. 32. a) pont), ha a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról a vállalkozás előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik (alávetés). Ilyen nyilatkozatot a Vállalkozás nem tett. 2 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 3. (1). Hatályos: IX. 11-től. VEMBT szám: / / 5

3 Ha nincs ilyen nyilatkozat amennyiben az eljáró tanács elfogadja a fogyasztó álláspontját (részben, vagy egészében) - akkor a Vállalkozás számára ajánlást (Fgytv. 32. b) pont) fogalmaz meg. Már itt is jelezte a tanács elnöke, hogy ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét a törvényben írt egyéb feltételek teljesülése esetében nyilvánosságra hozza, a fogyasztó nevének megjelölése nélkül (Fgytv. 36. (1) bekezdése). Más esetekben a békéltető testület eljáró tanácsa megszünteti az eljárást [Fgytv. 31. (3) bekezdés a)-d) pontok], vagy a kérelem elutasításáról dönt (Fgytv. 32/A. ). b) A Fogyasztó nyilatkozatában fenntartotta az írásban benyújtott kérelmében írtakat. Elhozta és bemutatta a menyasszonyi ruhát, amelyről szemrevételezéssel is megállapítható volt, hogy tiszta, gyűretlen,azt nem viselték. Megerősítette, hogy az interneten kötött szerződésére tekintettel az elállási jogával élt, így kéri vissza a befizetett összeget. III. a) Az eljáró tanács a döntés meghozatalakor elsősorban a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletnek - különösen a 20. és 22. és 23. -ában foglalt elállásra vonatkozó szabályait vette figyelembe, mivel a szerződés távollévők között jött létre (internetes megrendelés alapján): 20. (1) Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. ( ) (2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát a) termék adásvételére irányuló szerződés esetén aa) a terméknek,( ) a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;( ) számított tizennégy napon belül gyakorolhatja. (3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e -ban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja. a 22. -ban foglalt szabályokat: 22. (1) A fogyasztó a 20. -ban biztosított jogát ( ) b) az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja.( ) (3) A 20. -ban meghatározott jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a 20. (2) bekezdésében, ( ) meghatározott határidő lejárta előtt elküldi. (4) A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a 20. -ban meghatározott jogot e -sal összhangban gyakorolta. a 23. -ban foglalt a megfizetett ellenérték visszautalására vonatkozó szabályokat: 23. (1) Ha a fogyasztó a 22. -nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. (2) A 22. -nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. b) A benyújtott dokumentumok, a meghallgatáson előadottak alapján az eljáró tanács a Fogyasztó által előadottakkal egyezően állapította meg a tényállást. Mindezekre tekintettel az eljáró tanács a Fogyasztó panaszát alaposnak találta és megállapította, hogy a 9500 forintos vételár visszautalásának elmaradásával a Vállalkozás nem tartotta be a vonatkozó jogszabályt. A jelen ügyben nem azt kellett eldönteni, hogy a termék hibás teljesítése miatt milyen teendői lettek volna a Vállalkozásnak, hanem azt kellett vizsgálni, hogy az elállás jogszerű volt-e vagy sem. Tekintettel arra, hogy jelen esetben az esküvő napja előtt egy nappal kézbesített, méretben, minőségben és fazonban a megrendeléstől eltérő termékről van szó, a hibás teljesítés nyilvánvaló. Esküvő után bármilyen más VEMBT szám: / / 5

4 korrekció okafogyottá vált, ezért a fogyasztó sérelme csak és kizárólag az általa jogszerűen gyakorolt elállási jog következményeképpen a vételár visszafizetésével orvosolható. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján és ezt a Vállalkozás sem cáfolta, az elállási nyilatkozat határidőben megérkezett a Vállalkozáshoz, így annak nem kellett volna semmilyen más intézkedést sem tenni, mint a 14 napos határidőn belül visszafizetni a Fogyasztó által kifizetett összeget. A Fogyasztó előadása életszerű volt, azt a Békéltető Testülethez beküldött, a bejelentéséhez csatolt levelezéseket tartalmazó dokumentációban foglaltak alátámasztják, ezért a rendelkező részbeni döntést a Fgytv. 32. b) pontja alapján hozta meg az eljáró tanács. Nincs olyan jogforrás, amely a Vállalkozásra telepítené a termék visszaküldési költségének megelőlegezését, ezért erre vonatkozóan ajánlás sem tehető. Az ajánlás elleni fellebbezést a Fgytv. 34. (2) bekezdése zárja ki, a jogorvoslati lehetőségek szigorú szabályait a 34. (2)-(4) bekezdései tartalmazzák, illetve a 35. előírásai szerint lehet kezdeményezni az ott írt feltételek szerint az ajánlás kijavítását. A Fél, az ajánlás részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Veszprém Megyei Törvényszéktől (8200 Veszprém, Vár u. 19.) amennyiben a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló törvény (Fgytv.) vonatkozó rendelkezéseinek, b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. (4) bekezdésében meghatározott okból. A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Veszprém Megyei Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. [Fgytv 34. (3), (4), illetve (5) bekezdése] Az eljáró tanács tájékoztatja a Fogyasztót, hogy az ajánlás teljesítése a Vállalkozásra van bízva, azt sem a Békéltető Testület, sem más hatóság, vagy bíróság kikényszeríteni nem tudja. Azt is a Felek tudomására hozza, hogy a Fgytv. 34. (1) bekezdése értelmében a tanács ajánlása nem érinti a Fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét fizetési meghagyás, bírósági eljárás keretében kísérelje meg érvényesíteni, vagy más eljárást kezdeményezhet az összeg visszafizettetése érdekében. Az Fgytv a (5) bekezdése szerint a fogyasztó ( ) az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. Kéri az eljáró tanács a fogyasztót, hogy ezt az ajánlás kézhezvételétől számított 65 nap elteltével tegye meg. Az eljáró tanács tájékoztatja a Vállalkozást, az Fgytv 36. (1) bekezdésében foglaltakról: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület a Fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét legkorábban az ajánlásnak a Vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével nyilvánosságra hozza. Az eljáró tanács tájékoztatja a Vállalkozást, hogy a Fgytv. 36/B. előírása szerint A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 29. (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. A közzétételre a testület honlapján ( kerül sor. Az eljáró tanács felhívja a Vállalkozás figyelmét arra is, hogy a Fgytv. 29. (8), (11), (12) és 45/A (1) bekezdése alapján a válaszirat megküldésének elmaradásáról és ezáltal az együttműködési kötelezettség megszegéséről tájékoztatja a Fővárosi Kormányhivatal Műszaki, Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Fogyasztóvédelmi Osztályát. VEMBT szám: / / 5

5 Az eljáró tanács felhívja a Felek figyelmét, hogy mivel a Fgytv. 30. (3) bekezdése szerint Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. ezért csak akkor hozhatja nyilvánosságra bármelyik fél az eljárás adatait, illetve a hozott döntést, ha ahhoz a másik fél hozzájárulását bírja. Veszprém, az eljáró tanács tagja az eljáró tanács elnöke az eljáró tanács tagja Kapja: 1. FOGYASZTÓ. tértivevénnyel 2. VÁLLALKOZÁS tértivevénnyel 3. Irattár VEMBT szám: / / 5