NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ Határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata

Átírás

1 fordította: Papp Zsófia november 29. NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ Határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata Espooi egyezmény KIEGÉSZÍTŐ ANYAG

2 Novo Virje Vízerőmű Többcélú rendszer Környezeti hatástanulmány NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ Határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata Espooi egyezmény KIEGÉSZÍTŐ ANYAG Megbízó: Hravatska Elektropriveda (Croatian Power Board) Megbízott: Elektroprojekt Consulting Engineers Készítette: Vladimir Sečen, B.Sc. Dr Stjepan Mišetić Koni Čargonja-Reicher, B.Sc. Nenad Heček, B.Sc. Sabina Ekinović, B.A. Tervezési kötet: Y1-NVD G01.1 Zágráb, július TARTALOMJEGYZÉK A. ÁTTEKINTÉS 1. BEVEZETŐ

3 2. ÉPÍTÉSI ELŐKÉSZÜLETEK ÉS JOGI ELJÁRÁSOK A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGBAN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS A NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ A projekt építésének célja Az építési terület Az erőmű üzemeltetése Az államhatár közelsége Kísérő dokumentáció, felhasznált adatok és módszerek Elvetett alternatívák KIEGÉSZÍTŐ ANYAG B. A TERVEZETT PROJEKT HATÁSA A DRÁVA VÍZJÁRÁSÁRA 1. BEVEZETŐ VÍZMÉRŐÁLLOMÁSOK A DRÁVA VÍZJÁRÁSA FENNÁLLÓ HELYZET A FOLYÓ VÍZJÁRÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI AZ ALVÍZI OLDALON A közepes vízhozam és a vízszint alapján mért változások A változtatható működtetés által előidézett változások A Novo Virje Vízerőmű alvízi oldalának vízszintcsökkenése C. A FOLYÓCSATORNA VÁLTOZÁSAIRA KIFEJTETT HATÁS 1. BEVEZETŐ AZ ALLUVIÁLIS FOLYÓMEDERBEN LÉTREJÖVŐ ERÓZIÓ LEHETSÉGES OKAI26 2. A DRÁVA FOLYÓN TALÁLHATÓ LÉTESÍTMÉNYEK A Dráva folyó vízerőműtelepei A Dráva folyó horvátországi szabályozási művei Adatok és információk a Dráva-csatorna üledékhasznosításáról A MEGLÉVŐ VIZI LÉTESÍTMÉNYEK, VALAMINT A FOLYÓÜLEDÉK- HASZNOSÍTÁS HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A DRÁVA MORFOLÓGIAI ÉS SZEDIMENTÁCIÓS JELLEMZŐIRE A lebegtetett hordalékszállítás éves teljes mennyiségének kiértékelése A Dráva-csatorna morfológiai változásai a vízmérőállomásoknál (a zárógát alatti) A TERVEZETT NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ KIHATÁSA A FOLYÓCSATORNA MORFOLÓGIAI VÁLTOZÁSAIRA AZ ALVÍZI OLDALON D. A KÖRNYEZETILEG ELFOGADHATÓ VÍZHOZAM 1. BEVEZETŐ A DRÁVA JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE A GÁT ÉS AZ ALVÍZCSATORNA-TORKOLAT KÖZÖTTI SZAKASZON Hidrológiai és hidraulikai jellemzők Élőhely jellemzők A víz fiziko-kémiai és biológia jellemzői Vízhasználat

4 2.5 A mellékfolyók vízmennyisége és vízminősége Vízszennyező tényezők A NOVO VIRJE VÍZERŐMŰNEK A GÁT ÉS AZ ALVÍZCSATORNA-TORKOLAT KÖZÖTTI DRÁVA SZAKASZ JELENLEGI ÁLLAPOTÁRA KIFEJTETT HATÁSÁNAK ELEMZÉSE Vízmennyiség és -minőség a bal oldalcsatornában A Novo Virje Vízerőmű hatása a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva szakasz hidrológiai és hidraulikai jellemzőire A Novo Virje Vízerőmű hatása a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva szakasz fiziko-kémiai és biológiai jellemzőire A gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva csatorna vízhasználatára kifejtett hatás A GÁT ÉS AZ ALVÍZCSATORNA-TORKOLAT KÖZÖTTI DRÁVA-CSATORNA SZAKASZ MINIMUM VÍZHOZAMA Áttekintés Javasolt minimum vízhozam A. ÁTTEKINTÉS 1. BEVEZETŐ Hogy összefoglalást adhassunk a Horvát Köztársaságban a Dráva folyó Botovo és Ferdinandovac közé eső szakaszának fejlesztésével és használatával kapcsolatos eddigi előkészületi tevékenységekről, az alábbiakban részletesen felsoroljuk a határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatával (Espooi egyezmény) kapcsolatos alapvető dokumentációkat és tevékenységeket. 1. A Horvát Köztársaság Kormányának határozata a Dráva folyó fejlesztésére és hasznosítására irányuló előkészületi tevékenységek folytatását illetően (Botovo Vízerőmű, Novo Virje Vízerőmű, július 7.). 2. A Novo Virje Vízerőmű koncepcionális tervének, valamint a folyóvölgy megóvásáról szóló előzetes tanulmány kidolgozása (HEP, Hrvatske Vode, EPZ, IEE és mások, ).

5 3. A Novo Virje Vízerőmű koncepcionális tervéről, valamint a folyóvölgy megóvásáról szóló előzetes tanulmány felülvizsgálata (1996. október). 4. A környezeti hatásokról szóló előzetes tanulmány kidolgozása ( ). 5. A Horvát Bizottság kinevezése a környezeti hatástanulmány kiértékelésére (1993). 6. A környezeti hatásokról szóló előzetes tanulmány teljes kidolgozása végleges környezeti hatástanulmánnyá (1996). 7. A Horvát Köztársaság Területrendezési Stratégiája (1997). 8. A Környezeti hatástanulmány összefoglalójának kidolgozása nyilvános konzultáció céljából (1997 december). 9. A környezeti hatástanulmány nyilvános konzultációi (1998). 10. A Horvát Köztársaság Területfejlesztési programja (1999). 11. A nyilvános konzultációkon felmerülő kérdésekkel kapcsolatos válaszok és kommentárok (1999). 12. A környezeti hatástanulmányt kiértékelő Horvát Bizottság konklúziói (2000. február 2.). 13. A Novo Virje Vízerőmű határokon átterjedő környezeti hatásainak vizsgálata (Espooi egyezmény). - A horvát minisztérium értesítése a tervezett projektről (2001. január 9.), - A magyar minisztérium kérése a Novo Virje Vízerőmű határokon átterjedő környezeti hatásainak vizsgálatára az Espooi egyezmény szerint (2001. február 7.), - A horvát és magyar miniszterek találkozója, - A Novo Virje Vízerőmű környezeti hatástanulmány összefoglalója angol változatának elkészítése, - A magyar fél részéről benyújtott előzetes kérdések (54 kérdés) június 14-én, - Szakértői találkozó Pécsen június én (a projekt bemutatása, valamint a Környezeti hatástanulmány teljes dokumentációjának átadása), - A magyar fél által benyújtott előzetes kérdések válaszainak kidolgozása és átadása, július 18., - A magyar fél kéri 12 speciális tanulmány megtekintését, melyeket a Környezeti hatástanulmány elkészítéséhez használtak fel, - A horvát és a magyar szakértők találkozója szeptember 17-én (a kért 12 tanulmány átadása a magyar félnek), - Miniszteri csúcstalálkozó a Brijuni szigeteken szeptemberében, - A június én, és a szeptember 17-én tartott találkozók jegyzőkönyveinek átadása október 4-én, november 2-án levél a magyar féltől, melyben javaslatot tesz a kiegészítő anyag tervezett tartalmára, december 5-én levél a magyar féltől, mely tartalmazza a Magyarországon várhatóan érintett területekről rendelkezésre álló és releváns magyar adatállomány leírását, - A horvát fél december 11-én átadja a magyar fél által kért 6 speciális tanulmány példányait, - A horvát fél elkészíti a munka folytatására vonatkozó javaslatot (munkaterv a tevékenységi és felelősségi körökről, a térbeli, koncepcionális és paraméteres prezentációk meghatározásáról, valamint a határokon átterjedő környezeti hatások kulcselemeinek koordinációjáról). (A magyar fél által benyújtott levelet, mely a kiegészítő anyag tartalmára tesz javaslatot, a munka folytatására tett Javaslat tartalmazza.) - A magyar fél visszautasítja a munka folytatására tett javaslatot, és a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos kiegészítő anyag elkészítését az általa javasolt tartalomnak megfelelően kéri. 2. ÉPÍTÉSI ELŐKÉSZÜLETEK ÉS JOGI ELJÁRÁSOK A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGBAN

6 Információ szolgáltatás céljából rövid áttekintést fogunk adni a többcélú Novo Virje Vízerőműrendszer építési koncepciójáról és előkészületeiről, megemlítve a horvátországi jogi eljárásokat is július 7-én a Horvát Köztársaság kormánya határozatot fogadott el a Dráva folyó Dubrava Vízerőmű és Ždalica-torkolat közötti szakaszát érintő fejlesztést és hasznosítást előkészítő tevékenységek folytatásáról (besorolás: /92-01/07, iktatási szám: ); a határozat 1, 2. és 3. cikkelyei a következőképpen szólnak: 1. A Horvát Köztársaság kormánya szükségesnek látja a Dráva folyó fejlesztését és hasznosítását célzó előkészületek folytatását a Dubrava Vízerőmű és a Ždalica-torkolat közötti szakaszon. 2. Ennek megfelelően a Đurđevac Vízerőműrendszer projektjének előkészítése felfüggesztésre kerül addig, amíg koncepcionális vonatkozásban a végső döntés meg nem születik. 3. A Hrvatska Elektroprivreda plc.-nek (HEP: Horvát Elektromos Művek) a Hrvatska Vodoprivreda plc.- vel (HVP: Horvát Vízkészlet-gazdálkodási Hatóság) együttműködésben további kutatásokat és fejlesztéseket kell végrehajtania a Dráva folyó Dubrava Vízerőmű és Ždalica-torkolat/Ferdinandovac közötti szakaszán azért, hogy az az energiatermelés céljából hasznosítható legyen. A jövőbeli tevékenységek a Horvát Köztársaság érdekeit leginkább kielégítő megoldások megtalálását célozzák meg. (kivonat a határozatból) A Hrvatska Elektroprivreda plc. és a Hrvatska Vodoprivreda plc. előzetes tanulmányt és koncepcionális tervet készített a többcélú Novo Virje projekthez. Egy illetékes és független szakemberekből álló bizottság kiértékelte a meglévő szakmai dokumentációt, és megfelelőnek találta a projekt-előkészítés folytatásához. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium javaslatára a horvát kormány felállított egy bizottságot a Környezeti hatástanulmány előkészítésének felügyeletére is. A Környezeti hatástanulmány két lépésben készült el Előzetes környezeti hatástanulmány és Végleges környezeti hatástanulmány. A jogilag megkívánt nyilvános konzultációk, valamint a minisztérium által a Végleges környezeti hatástanulmányhoz kért további kutatások is lezajlottak. A benyújtott dokumentációkra és az alkalmazott módszerekre alapozva a bizottság a következő határozatot hozta: A bizottság álláspontja az, hogy a tervezett többcélú Novo Virje Vízerőműrendszer-projekt a környezetre kifejtett hatásai alapján elfogadható, feltéve hogy megfelelő környezetvédelmi intézkedéseket léptetnek életbe, illetve bevezetik a környezetvédelmi monitoring programot a jelen határozat kikötései szerint. A nemzeti dokumentációk, melyek tartalmazzák a Horvát Köztársaság területrendezési stratégiáját (1997), a Horvát Köztársaság területfejlesztési programját (1999), és a Koprivničko-Krievačka megye területrendezési tervét (2000), előre vetítik a többcélú Novo Virje Vízerőműrendszer projektjét. A dokumentációk kialakítását, az eljárások alkalmazását, valamint a határozatok, követelmények, engedélyek és meghatalmazások iránti kérelmek (megadását) a következők szabályozzák: 1. Földhasználati törvény 2. Környezetvédelmi törvény 3. Természetvédelmi törvény 4. Vízügyi törvény 5. Mezőgazdasági törvény 6. Erdő törvény 7. Tulajdonjogi törvény 8. Építési törvény 9. Nemzetközi egyezmények, melynek Horvátország is részese. 3. KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS A Környezeti hatástanulmány (KHT) a következő dokumentációkból tevődik össze: Előzetes KHT (1997) Kötet: Y2-NVD H szövegrész Y2-NVD H rész

7 Y2-NVD H rész Y2-NVD H rész Az Előzetes KHT átdolgozása Végleges KHT-re (1997) Kötet: Y2-B H01.0 KHT-összefoglaló (1997) Kötet: Y2-B H02.0 A nyilvános tárgyaláson felmerülő kérdésekkel kapcsolatos válaszok és kommentárok (1999) Kötet: Y2-NVD H01.0 Az erdei ökorendszer-fenntartásának figyelembevételével elfogadható talajvízháztartás (1999) Kötet: Y2-C H Fő beszámoló Y2-C H rész Y2-C H rész Az erdei ökorendszer-fenntartásának figyelembevételével elfogadható talajvízháztartás (1999), 1999 áttekintése A KHT kidolgozása során a folyóiratokban, szaklapokban, dokumentációtervezetben, különböző tanulmányokban, jelentésekben, törvényekben és szabályozásokban közzétett adatok forrásanyagként kerültek felhasználásra, összesen 358 forrásból, amelyből 312 az Előzetes KHT-nél, 46 pedig a Végleges KHT-nél került felhasználásra. Tizennégy speciális tanulmányt dolgoztak ki a rendelkezésre álló adatok és a végrehajtott kutatások alapján. 1. Felszíni víz és talajvíz minőség 2. KHT agropedológiai input 3. KHT erdészeti input 4. A védett természet áttekintése 5. Podravina vegetációs térképe jelmagyarázattal 6. Állatvilág, Tanulmány az előzetes KHT-hoz 7. Állatvilág, áttekintés végleges KHT-hoz 8. A madárközösségek és -élőhelyek összetétele és értékelése 9. Halászat 10. Vadászat és természetvédelem 11. Kulturális örökség 12. A táj jellemzői 13. Szociológia 14. Demográfia A többcélú Novo Virje Vízerőműrendszer-projekt környezetét alaposan áttekintették. A területén végzett kutatások a Környezeti hatástanulmány kidolgozásával együtt megkísérlik, hogy a projektet a területi felhasználási engedély kérelméhez szükséges jogi előírásokban a hivatalosan megkívántnál kiterjedtebb szférában közelítsék meg. Mindenfajta szakmai és tudományos forrást bevontunk, szükség volt továbbá a nyilvánosság bevonására is a társadalom minden szintjén, valamint adminisztrációra. A célok meghatározása, és ezen keresztül a javasolt koncepció kiértékelésének kritériumai magukban foglalják a kérdéses terület stratégiáit és területi terveit, továbbá a nemzet-gazdasági fejlesztés stratégiáit és politikáit. A legjobb koncepciók kialakításának menete, a kidolgozott Környezeti hatástanulmány, és a kérelmezett területfelhasználási engedélyek gyakran teszik szükségessé a területek, a víz, a vidék és a más természeti források használói által támasztott eltérő igények harmonizálását és összeegyeztetését. Ennél fogva és különösen akkor, amikor ilyen nagyszabású és fontos infrastrukturális projektet valósítanak meg, ezeket a projekteket többcélú projektekként kell kivitelezni.

8 Ahhoz, hogy láthatóak legyenek a lehetséges környezeti hatások, és hogy megtervezhetőek legyenek a környezetvédelmi és -fejlesztési intézkedések, feltétlenül fontos, hogy a kérdéses terület jelenlegi helyzetét kiértékeljük. Számos tevékenységet folytattak már az eddigiekben a Novo Virje Vízerőmű építési területén. A Đurđevac Vízerőműrendszer megépítését megelőző 25 éves tervezés és előkészület folyamán, most pedig a többcélú Novo Virje projekt megépítésénél számtalan kutatást és vizsgálatot hajtottak végre abból a célból, hogy adattal szolgálhassanak a Környezeti hatástanulmány kidolgozásához. 4. A NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ A többcélú Novo Virje rendszert a Dráva Botovo és Ferdinandovac közé eső szakaszára tervezték. Ez a meglévő töltések között elhelyezkedő tározóból, a gáttal egybeépített erőműből, és egy nagyjából 3,5 km hosszú alvízcsatornából áll. A felvízi oldal területe mindkét oldalon a Horvát Köztársaság területén helyezkedik el (Prekodravlje a baloldali, Pridravlje pedig a jobboldali folyóvölgy). Az államhatár 0,7-1,5 km-re húzódik. Az alvízcsatorna 0,25-1,7 km-nyire helyezkedik el a határtól, a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva csatorna azonban átlépi az államhatárt, és részben belép a Magyar Köztársaság területére. A tervezett építmények, a tározó, az alvízcsatorna a Dráva-csatorna egy szakaszával, mind különbözőképpen hathatnak ki a környezetre, elsősorban a felszíni vízjárásra, és a folyóvölgy talajvizére, mely közvetett hatást gyakorol a növény- és állatvilágra. A tározó feltöltődik, az alvízcsatorna pedig, a Dráva-csatorna egy szakaszával, általánosan a folyóvölgybe csapolja le a talajvizet. 4.1 A projekt építésének célja A víz- és földkészlet hasznosítását és védelmét megtervezték a nemzeti dokumentumokban, úgy mint Gazdaságfejlesztési stratégia, Területfejlesztési stratégia, Energia stratégia, Területfejlesztési terv és rendezési terv. A nevezett dokumentumok a társadalmi fejlődést és olyan infrastrukturális projektek megtervezését vetítik előre, amelyek elősegítik a tervezett fejlődést, valamint keresik azokat a gazdasági és szakmai megoldásokat, melyek egybeesnek a fenntartható fejlődés alapelveivel. A Novo Virje Vízerőmű építésének célja a Dráva folyó vizének, és a hozzá kapcsolódó, mintegy 30 km hosszú vízgyűjtő területnek a többcélú fejlesztése, védelme és hasznosítása. A tervezett többcélú folyami vízgyűjtőfejlesztő rendszer mind a régió, mind az állam stratégiai fejlesztésébe beleesik, és ennek megfelelő elbírálásban kell részesülnie, átfogóan és szerves részként figyelembe véve minden idevonatkozó érdeket. A rendszer elsődleges céljai: - energia fejlesztés - megbízható árvízvédelem - mellékfolyók és hegyi patakok szabályozása - a mezőgazdálkodás, valamint az állattenyésztés termelésének javítása - útépítés - vízellátás - új munkahelyek - a tározó halállományának növelése További célok: - haltenyésztés - szabadidő eltöltése és turizmus - környezetminőség-biztosítás és szabályozás - kulturális és történelmi örökség megóvása és újraélesztése - demográfiai növekedés

9 - megnövekedett munkalehetőségek 4.2 Az építési terület A Horvát Köztársaság energia stratégiája, valamint a Hrvatska Elektroprivreda és a Hrvatska Vodoprivreda fejlesztési tervei kiértékelik az összes energiaforrást, valamint a vízkészletek (víztőke) jövőbeli hasznosulásait, mely vízkészlet potenciálját ebben az esetben a tervezett többcélú rendszer megépítésével kell kihasználni. A minőségi elektromos energia biztosítása a gazdasági fejlődés előfeltétele, így az elérhető vízenergia fontos szerepet játszik. Az energiatermelő létesítmények (hagyományos fűtésű szén, olaj, gáz; vízenergia program; alternatív források) előrelátható elhelyezkedési területeinek technikai és gazdasági analízise elemzi a fennálló környezeti állapotokat, felméri a tervezett építmények környezeti hatásait, és megtervezi a védelmi intézkedéseket. A környezet állapotának objektív áttekintése szükségessé teszi környezetvédelmi monitoring program felállítását, amely különösen azokra a paraméterekre helyezi a figyelmet, amelyeknél jelentős behatás várható, és meghatározza a fennálló helyzetet és a behatásokat, amelyek a projekt építése, valamint hasznosítása alatt jönnek létre, illetve a védelmi intézkedések hatásait, mely intézkedések kiegészíthetők és megváltoztathatók ha, illetve amikor szükséges. A többcélú Novo Virje projekt építési területét a Horvát Köztársaságban fennmaradó elérhető összvízpotenciálnak megfelelően és a Dráva folyón épített létesítmények kapacitásához igazítva jelölték ki. A Dráva folyó vízpotenciálját a Mura torkolatától feljebb teljes mértékben hasznosítják 23 erőmű által, amelyek közül 12 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban található. A többcélú Novo Virje Vízerőmű projekt számára kijelölt építési terület horvát területen helyezkedik el. A projekt kidolgozása folyamán a kérdéses folyószakaszt a Magyar Köztársasággal együttműködve tekintették át és értékelték ki, figyelembe véve a Đurđevac vízerőműrendszer és a Barcsi vízerőműrendszer megépítését. Számos változat került kidolgozásra, északon Prekodravljénél, középen a Dráva folyó csatornáján, és délen Pridravljénél. A környezetvédelemre, illetve az erdőségek és mezőgazdasági földek elfoglalására irányuló elemzés azt támasztotta alá, hogy a központi elhelyezkedés (a Dráva csatorna tőszomszédságában) a legmegfelelőbb. Miután a Dráva folyón történő projektelőkészítésből mely mindkét fél közös érdeke, a Magyar Köztársaság egyoldalúan visszalépett, a tervezési dokumentáció kidolgozása a horvát kormány július 7-ei határozatának megfelelően tovább folytatódott. A többcélú Novo Virje Vízerőmű projekt építési területe tehát függ a Dráva földrajzi elhelyezkedésétől, a felvízi szakasz kiépítési kapacitásától, attól a ténytől, hogy mindkét folyópart a horvát oldalon van, valamint a folyó vízpotenciáljának elérhetőségétől. A tervezési dokumentáció fokozatos kidolgozása mely tartalmazza a vizsgálatokat és elemzéseket, illetve a választott megoldások javítását, folyamatosan zajlik (magában foglalva a tervezés kidolgozásának lépéseit, az engedélyek és meghatalmazások kérelmezését, a különböző követelményeket és hasonlókat), mely végül egy olyan létesítményt eredményez, amely megfelelő a területek használói, az érdekeltek, és a hatóságok számára. Ez annyit tesz, hogy a tervezési dokumentáció módosítása nemcsak hogy lehetséges, de kívánatos is. A Koncepcionális terv elkészült, az építési területre és a projekttervre vonatkozó módosítások pedig az optimális megoldás felé vezetnek. 4.3 Az erőmű üzemeltetése A gát tározótere 124 m-es tengerszintfeletti magasságon van, a tározó felszíni területe pedig 1600 ha lesz. A tározó felső 1 méteres rétege kerül hasznosításra, amely 16 mil. m³ aktív vízkapacitás. A Botovonál lévő napi átlag vízhozzáfolyás a 185,19 m³/s érték meghaladásakor nagyobb napi hozzáfolyást eredményez, mint a tározó aktív kapacitása. A 60 éves időszakra felrajzolt napi hozzáfolyás-tartóssági görbe megmutatja, hogy a fenti botovói vízhozamot 98,5 %-os időtartamra, vagy évente 360 napra mérték. Az év 5 napjában tehát a Dráva hozzáfolyása nem eredményez teljes vízcserét a tározó működő részében. Ez azt is jelzi, hogy a tervezett tározó képes a napi vízcserére a Drávával, vagyis a botovói hozzáfolyás-mennyiséget le kell csapolni az erőműnél vagy a gát bukóinál még ugyanazon a napon. A 60 éves időszakra számolt éves átlag lefolyás 527 m³/s, ami azt jelenti, hogy a tározó napi átlag vízcseréje több, mint 2,5-szörös. A Novo Virje Vízerőmű működtetés-módját meghatározó tényezők a tározó aktív tározóképessége és a folyóvíz elérhetősége, az alsó szakasz hajózhatósága, valamint a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti

10 folyószakasz elfogadható vízhozama a környezet szempontjából (biológiai minimum), a vízszintingadozás határértékei ás arányai, a parterózió, a lakosság védelme, a növény- és állatvilág, az energiatermelés, és a Dráva folyó vízerőműrendszereinek a horvát erőműrendszereken belüli szerepe. Az alsó szakasz körülményei miatt az üzemeltetési mód korlátozás a következő lehetne: - nincsenek korlátozások, változó üzemmód megengedett (a Koncepcionális terv nem tárgyalja), - kombinált üzemmód: változó üzemmód a környezetileg elfogadható vízhozam meghatározásával (a Koncepcionális terv tárgyalja és javasolja is), - a természetes lefolyásnak megfelelő üzemmód: korlátozással, mely szerint a vízjárás teljesen egyező legyen a projekt építése előttivel (a Koncepcionális terv tárgyalja; kivitelezhető, azonban 25%-kal kisebb a nyereségessége a javasolt üzemmóddal szemben), - kompenzációs üzemmód: teljes korlátozás, a vízháztartás módosítása még a munkálatok előtt, nem energiatermelési okok miatt, hanem pl. környezeti okok miatt (a Koncepcionális terv nem tárgyalja). A Novo Virje Vízerőmű üzemeltetési módja lehet a természetes lefolyásnak megfelelő vagy kombinált (a természetes lefolyásnak megfelelő és változó). A természetes lefolyásnak megfelelő üzemmódnál a vízerőmű anélkül ereszti le a vizet, hogy a tározóban tárolná. Abban az esetben, amikor a hozzáfolyás kisebb, mint a kiépítési vízhozam, a vízerőmű üzemelési vízhozama egyenlíti ki a hozzáfolyást. Amikor a hozzáfolyás nagyobb, mint a kiépítési vízhozam, a különbözetet leeresztik a Dráva csatornán épített betongát bukóin vagy tábláin keresztül. A változó üzemmódnál a vízerőmű benntartja a vizet a tározóban, és a turbinák szükségleteinek, valamint követelményeinek megfelelően használja. Ezt áramlásszabályozó üzemmódnak hívják. Az áramlásszabályozás lehet napi, havonkénti, éves vagy többéves. A tározóképesség és a vízháztartás jellemzői szerint a Novo Virje Vízerőmű az idő nagy részében üzemelhetne napi szabályozás melletti változó üzemmóddal a nagyvízi időszakok kivételével (Q d >Q i ), amikor is a természetes lefolyásnak megfelelő üzemmódban kell működnie (évenként nagyjából 20 nap). A Novo Virje Vízerőmű üzemeltetése a Dráva folyó felső szakaszán lévő vízerőműrendszerek működésétől is függ, melyek többnyire változó üzemmódúak. A fentieket figyelembe véve a 960 m³/s-os kiépítési vízhozam került kiválasztásra, az üzemmódot pedig úgy elemezték és értékelték ki, hogy a természetes lefolyásnak megfelelő üzemmódot összevetették a 12 óránként változtatandó (napi) üzemmóddal, a minimum vízhozam megállapításával. Az energiatermelés, illetve annak hatásai a napi közép-vízhozamot alapul véve a standard hidrológiai módszerekkel lettek kikalkulálva. A Novo Virje Vízerőmű a tervek szerint kombinált üzemmódban fog működni. A napi minimum középvízhozam az alvízcsatornánál 237 m³/s, amely 95%-os vízhozam-tartósságnak felel meg. A szükséges mennyiséget a jobb- és baloldali csatornák vízhozama, valamint a betongát további vízhozama (biológiai minimum), illetve az erőmű vízhozama határozza meg; ezt a mennyiséget fenn kell tartani a 95%-os vízhozamtartóssághoz, amely egyben a természetes időtartam is. A szóban forgó vízhozam megállapítása a Dráva folyó vízierőmű-projektjeivel kapcsolatban a magyar féllel folytatott hosszú együttműködés alapján jött létre. Ezen együttműködés során a hajózhatósághoz szükséges minimum vízhozamot a vízi utak jövőbeli IV-es európai kategóriája alapján állapították meg. Szükséges megjegyezni, hogy ezzel a vízi út kategóriával csak akkor lehet számolni, ha a Dráva folyón megépül az a vízerőműlánc, amely magában foglalja a Barcs, Donji Miholjac és Osijek vízerőműveket. Abban az esetben, ha a napi átlag hozzáfolyás kevesebb 237 m³/s-nél, a Novo Virje Vízerőmű tározójában lévő készletek nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy ezt a szintet elérjék. Abban az esetben, ha a napi átlag hozzáfolyás magasabb 237 m³/s-nél, az erőműnek úgy kell működnie, hogy az alvízcsatorna torkolatának alsó szakaszánál a napi minimum közép-vízhozam elérhető legyen, miközben a tározóban maradt vízmennyiséget használni kell a nap folyamán csúcs üzemmódban. Ez azt jelenti, hogy a Novo Virje Vízerőmű alsó és felső szakaszán a napi közép-vízhozam nem változik. A csúcs üzemmód legalább 1 órás, elméletileg pedig maximum napi 12 órás. A 960 m³/s-os kiépítési vízhozam tekintetében a 8 órás csúcs üzemmód az optimális, mind energiatermelési, mind gazdasági szempontok szerint. A Novo Virje Vízerőmű-szimuláció a következő eredményeket hozta: (A.1 táblázat) A vízerőmű üzemmódjának leírása: Időtartam, napok, év * a vízerőmű a természetes lefolyásnak megfelelő 20 üzemmódban 24 órán át naponta folyamatosan működik,

11 a vízhozam 960 m³/s, a gát bukója üzemel * a vízerőmű napi 12 órán át üzemel, a vízhozam m³/s, a gát bukója nem üzemel, a fennmaradó 12 óra vízhozama m³/s * a vízerőmű napi 1-12 órán át üzemel, a vízhozam m³/s, a napi átlag üzemidő 5,7 óra; a nap fennmaradó szakaszában azzal a vízhozammal működik, amely az oldalcsatornák vízhozamával együttesen 237 m³/s, amely átlagosan napi 18,3 órát jelent * a vízerőmű a természetes lefolyásnak megfelelő üzemmódban működik, a maximum vízhozam 260 m³/s 30 A Novo Virje Vízerőmű vízhozam-tartóssági görbéjét az A1. ábra mutatja. v í z A DRÁVA TERMÉSZETES VÍZHOZAMA Novo Virje mérőállomás ÜZEMI VÍZHOZAM h o z a m (m³/s) Napi szabályozás 12 óráig A DRÁVA VÍZHOZAM TARTÓSSÁGA (%) A.1 ábranovo Virje Vízerőmű üzemi vízhozam-tartóssági görbe 4.4 Az államhatár közelsége CSÚCS ÜZEMMÓD TARTÓSSÁGA A tervezett Novo Virje projekt és az államhatár közötti távolság a lehetséges behatások, a védelmi intézkedések megvalósításához felhasználható tér, valamint a két ország vízgazdálkodási hatóságaival folytatott korábbi együttműködés szempontjai szerint került mérlegelésre. A tervek szerint a tározó a Dráva csatorna meglévő töltései között lesz, és mivel az államhatár bizonyos részeken 7 km-nyire van, ez a távolság elegendő ahhoz, hogy bármilyen komolyabb behatás mérsékelhető legyen, és hogy a talajvízszín lehetséges emelkedésével szemben megvalósíthassák a védelmi intézkedéseket. A folyó és a határ az alvízi oldalon találkozik. A gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti szakaszon (és a csatornában lévő áramlás mindig legalábbis elfogadható lesz) a Dráva a határ mellett folyik, a Magyar Köztársaság területe pedig két helyen lépi át a jobboldali partszakaszt. Az alvízcsatorna torkolatától lejjebb az államhatár általában a főfolyam mentén halad. A tározó felhasználható aktív kapacitását és a botovói napi hozzáfolyás-mennyiséget (98,5%-os tartósság) figyelembe véve nyilvánvaló, hogy a gát szelvényében a napi vízhozam egyenlő lesz, vagy felosztható az alvízcsatorna vízhozama, illetve a Dráva csatorna alvízcsatorna-torkolat közötti vízhozama között. Ezen a szakaszon emiatt megnő a folyómeder napi szivárgása. Nem várható azonban túl nagy mértékű szivárgás, de ezeket a magasabb vízszinteknél kell majd pótolni még aznap, vagy a következő napon. Másfelől viszont nem szabad elhanyagolni azt a tényt, hogy Bélavár és Zákány közelében (nagyjából 1100, 900 és 800 méter hosszban) három kanyarulatot vágtak át a horvát területen azért, hogy védjék a magyar infrastrukturális létesítményeket. 4.5 Kísérő dokumentáció, felhasznált adatok és módszerek

12 A Novo Virje Vízerőmű Környezeti hatástanulmánya és a műszaki dokumentáció kidolgozása átfogó, folyamatos és alkalomszerű monitoringon, az állami intézetekben végzett méréseken, illetve a kifejezetten erre a projektre felállított monitoring rendszeren alapult, mint például: Meteorológiai állomás: Koprivnica és Đurđevac, 80 és 60 éves megfigyelések Esőmérő állomás: Botovo, Gola, Hlebine, Ždale, Molve és Ferdinandovac. Vízmérőállomások: Dráva-Botovo (több, mint 130 év), Dáráva-Terezino Polje (több, mint 130 év), Dráva-Novo Virje (kb. 30 év), Ždalica- Ždala, Bistra Koprivnička-Koprivnica, Komarnica-Novigrad és Gliboki Potok-Mlačine. Talajvíz: Állami Észlelő Hálózat, észlelő kutak (piezométerek) erdőkben, mezőgazdasági területeken, és főleg értékes élőhelyeken, összesen 209 helyszín. Vízminőség: Felszíni víz (minden vízfolyás), valamint talajvíz 66 helyszínen a standard paraméterekre. Talaj: az ökológiai talajmetszet vízföldtani jellemzői és biokémiai paraméterei (többszörös vizsgálat 120 helyszínen). A hullámterek geotechnikai paraméterei talajvíztartó-réteg (42 helyszínen). Növény- és állatvilág: A helyzet többszöri felmérése, a növényvilág szukcessziójának meghatározása, a különösen értékes területek és élőhelyek rögzítése, az erdők épsége. Topográfia: domborzati térképek, 1:2 000-től 1: ig terjedő, vagy más beosztásokkal. Megjegyzés: A környezeti hatástanulmány kidolgozása folyamán semmilyen adat nem állt rendelkezésre a magyar területről, a magyar fél levele (hiv: STE-1181/2001) A rendelkezésre álló és releváns adatbázisok leírása pedig nem ad meg adatbázisokat a talajvízzel kapcsolatban. Hogy meghatározhassuk a jövőbeli építmények talajvizet érő lehetséges hatásait, szükséges a talajvíz múltbeli állapotainak az ismerete. A környezeti hatások vizsgálata a Környezeti hatástanulmány megfontolásaival és következtetéseivel együtt a ténylegesen megmért környezeti paraméterek (a gyakorlati értékűek), a tervek számadatainak (alternatív megoldásokkénti) elemzései és kalkulációi alapján készült el, valamint az eredmények extrapolációjával és interpolációjával az olyan területeknél, ahol mérési eredmények nem álltak rendelkezésre. Az elemzést a standard statisztikai matematika módszerei szerint, valamint a jó mérnöki gyakorlat alapján végezték a megoldandó feladatok és a fizikai modellezés (a gát- és töltésszakadás okai) függvényében, a legújabb 2D-s és 3D-s matematikai modellezés módszereit használva. 4.6 Elvetett alternatívák Az elmúlt időszakban a Dráva szóban forgó szakaszát és területét fejlesztési és hasznosítási célra szánták (a Magyar Köztársasággal megosztva bizonyos mértékig). Számos változat került áttekintésre, az északitól (Prekodravlje) kezdve az üzemvízcsatornás Đurđevac vízerőműrendszeren keresztül a többcélú Novo Virje projektig, mint a folyón, illetve a közvetlen közelében a gáthoz csatlakozó megoldást. Az összes számba vett lehetőség kihat a környezetre, mint minden emberi tevékenység, kezdve attól, hogy elfoglalnak egy bizonyos területet, egészen addig, hogy közvetett hatásaik vannak a környezetre, és a környező vidékre, ahol meghatározott védelmi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ezeket elfogadható sávban lehessen tartani. A környezetvédelmi intézkedések, amelyek azoknak a területeknek a használóitól függnek, amelyek feltehetően ki vannak téve a behatásoknak, továbbá a vízkészletek potenciális hasznosítására és más közvetlen hasznokra

13 kivetett korlátozások, együtt az adott létesítmény építési, üzemeltetési és karbantartási költségeivel teszik a projektet gazdaságilag többé-kevésbé nyereségessé. A többcélú folyami vízgyűjtő-fejlesztési és -hasznosítási projekt építési alternatíváinak mindegyike figyelembe kell vegye területén a Dráva felső szakaszán épített létesítmények által diktált kondíciókat. Továbbá a Dráva alsó szakaszát érintő fejlesztési és hasznosítási tervek, melyeket szükséges általánosan ismerni, különböző korlátozásokat jelentenek a többcélú Novo Virje rendszert, különösen kapacitását és az üzemmódját illetően. A javasolt alternatíva (a Koncepcionális tervnek megfelelően) tartalmazza a 3,5 km hosszú alvízcsatornát, és kombinált üzemmódot tételez fel (a természetes lefolyásnak megfelelő és változó üzemmódok), mely gazdaságilag nyereségessé teszi a létesítményt. A további alternatívák, mint például az, amelyik az alvízcsatornát (a csatorna útjának kiterjesztése az alsó szakaszon elhelyezkedő torkolattal) az államhatártól messzebbre helyezi, illetve amelyiknél nincs alvízcsatorna, a projekt nyereségességét 4 9,2 %-kal csökkentik. A kombinált üzemmód korlátozások nélkül teszi lehetővé a természetes lefolyásnak megfelelő üzemmódtól a változó üzemmódig terjedő megoldások felhasználását. A korlátozások nélküli változó üzemeltetést nem taglalja a Koncepcionális terv, mert ennek van a legintezívebb hatása az alvízi oldalon a Dráva vízjárására, ugyanígy a kompenzációs üzemmódot sem elemezték, mert teljes mértékben korlátozná az energiatermelési követelmények teljesítését, és más követelmények szerint változtatná meg a Dráva alsó szakaszának vízjárását. A hozzáfolyási mennyiség és a tározó aktív kapacitása közötti arány miatt a kompenzációs üzemmód napi áramlás szabályozásra szűkül. A természetes lefolyásnak megfelelő működtetés lehetséges, de komolyan csökkenti a projekt nyereségességét. Így tehát nyilvánvaló, hogy az alvízcsatorna államhatártól való távolsága, az erőmű üzemmódja, a környezetileg elfogadható vízhozam, és néhány más paraméter a fennálló környezetvédelmi követelményekhez igazíthatóak. 5. KIEGÉSZÍTŐ ANYAG A Kiegészítő anyag az annak tartalmára tett kérés szerint készült el (a magyar fél levele; STE- 1084/2001), és a Novo Virje Vízerőmű határokon átterjedő hatásainak vizsgálatát tárgyalja. Az anyag alapját az adott Dráva szakaszra vonatkozó meglévő műszaki dokumentáció képezi, és felméri a lehetséges hatásokat, a szükséges védelmi intézkedéseket, valamint és főbb megelőzési módokat a gáttól lejjebb eső Dráva-csatorna szakasz, az alvízcsatorna feletti szakasz, és a határokon átterjedő területek esetében. Ez a dokumentáció (Y1-NVD G01.1) a gáttól lejjebb eső Dráva-csatorna szakaszt tárgyalja.

14 B. A TERVEZETT PROJEKT HATÁSA A DRÁVA VÍZJÁRÁSÁRA 1. BEVEZETŐ A tervezett többcélú Novo Virje rendszer projekt közvetlenül és közvetve is kihat majd a Dráva folyó vízjárására. A tározó területét közvetlen hatások érik majd, ezek jelentős hatások lesznek, a folyó útvonala, és a folyópart visszafordíthatatlanul elvesznek, a tározóban pedig másfajta növény- és állatvilág lesz. A gát alatti és a tározó feletti folyószakaszon, melyet a Kiegészítő anyag tárgyal, az államhatár közelsége és a Dráva folyásának jellemzői miatt a keletkező hatások az erőmű üzemmódjának, nevezetesen a bukójának, a következménye lesz, valamint a környezetileg elfogadható vízhozamra, és a felső szakaszon a tározó mértékadó vízszintjére irányuló követelmények következménye. A lehetséges behatások objektív vizsgálatához a Dráva jelenlegi vízjárásáról elegendő információval kell rendelkezni. Az alábbiakban látható a Botovo, Terezino Polje és a Novo Virje vízmérőállomások adatai a jellemző vízszintről és vízhozamokról. Mindegyik elemzés alapjául a napi középvízszint, nevezetesen a közepes vízhozam szolgál, mely a standard hidrológiai elemzések alapját képezi. A változó üzemmód lehetséges hatásait öt változó erőmű-üzemmód szimulációs eredményein keresztül mutatjuk be. A gáttól lejjebb eső Dráva szakaszt érintő projekt műszaki koncepcióját figyelembe véve különbséget kell tenni a Dráva-csatornának a gát és alvízcsatorna-torkolat közötti szakaszát érintő hatások, és az alvízcsatornától lejjebb eső szakaszt érintő hatások között, ugyanúgy, ahogy az alvízcsatorna vízének állapotánál is. 2. VÍZMÉRŐÁLLOMÁSOK A Botovó mérőállomást (melyet a Novo Virje Vízerőmű alapprofiljául használunk) 1873-ban létesítették. Vízállásírót (limnigráf) azonban csak 1960 júniusában állítottak fel. Az ig tartó időszakban az abszolút nulla magasság 122,250 m tengerszintfeletti magasság volt január 1-től a nulla magasság 121,55 m t.sz.f. magasság volt. Az állomás méri a vízszintet, vízhozamot (1959 óta), jeget, vízhőmérsékletet, és elvégzi az üledék és vízminőség méréseket. Amikor a vízszint túllépi a 400 cm-t, a víz átfolyik az ártérbe. A Novo Virje állomást október 13-án létesítették. Vízállásíróval is felszerelték. A nulla magasság 108,865 m t.sz.f. magasság. Az állomás vízszintet és vízhozamot mér. Amikor a vízszint meghaladja a 350 cm-t, a víz átfolyik az ártérbe. A Terezino Polje állomást 1872-ben létesítették. A 100,67 m t.sz.f. magasságban felállított vízmérő a jobb parton helyezkedik el Terezino Poljében a Drávát átszelő közúti híd egyik kőoszlopán. A hidat a II. világháború folyamán lerombolták, a vízmérőt pedig 1959-ben a Dráva jobb oldalán állították fel óta folyamatosan méri a vízhozamot, a vízszintet pedig az állomás 1872-es felállása óta ellenőrzik. 3. A DRÁVA VÍZJÁRÁSA FENNÁLLÓ HELYZET A B.1 és B.2 ábrák (A jelenlegi vízi létesítmények, valamint az üledék kitermelés kihatásainak értékelése a Dráva morfológiai és üledékképződési jellemzőire c. anyagból) a Botovo és Terezino Polje állomások éves minimum vízszintjeit és vízhozamait mutatják be az ös időszak alatt, az elemzett periódusra vonatkozó bejelölt lineáris trendekkel. A kutatási eredmények az évi minimum vízszintek egybeesését mutatják Botovónál az ös időszakra, mely a vízmérő felállítása utáni időszak.

15 A Terezino Polje állomás ös időszakában észlelt nem egyforma évi minimum vízszintek nem voltak váratlanok az ennél az állomásnál fennálló folyamatos és erőteljes vízszint csökkenés miatt. A Terezino Polje metszetén a még erőteljesebb vízszintcsökkenés annak az elvékonyodó csatorna szakasznak tudható be, amelyben az állomás elhelyezkedik, amely alacsony vízhozamot, üledékszállítási és morfológiai változásokat idéz elő a folyócsatornában, mely a csatorna állandó mélyüléséhez vezet. Ami a vízhozamot illeti, a Botovo állomás ös időszakra eső évi minimum vízhozamainak sora nem esik egybe, a Terezino Polje állomásnál mértek viszont egybeesnek az ös időszak folyamán, vagyis miután a vízállásírót felállították. A Botovo állomásnál mért vízszintingadozások az as időszakban eltérnek más állomások vízszint trendjeitől. A különbség a folyócsatorna geometriai változásából adódott, amely végül az állomás új helyre telepítését eredményezte 1984-ben. Ennek következtében számottevő ugrás látható abban az évben az éves minimum vízszint trendjeiben. Így látható, hogy 1968 után az állomásokon mért éves minimum vízszint lényegesen alacsonyabb volt, melynek számos oka lehet. Először is, az os nagyvizek lényegesen megváltoztatták a folyócsatornát, amely mindenképpen befolyásolja a vízszint trendeket. Az utáni éveket alacsonyabb mennyiségű víz jellemzi, így között Botovónál a évi közepes vízhozam 517 m³/s volt, amely az ennek megfelelő os átlagnál 259 m³/s és 151 m³/s-al volt magasabb. B.1 ábra: BOTOVO állomás éves minimum vízszint és -vízhozam Az ábra tengelyeinek jelölése: Vízszint (cm) Vízhozam (m³/s) Év B.2 ábra: TEREZINO POLJE állomás éves minimum vízszint és -vízhozam Az ábra tengelyeinek jelölése: Vízszint (cm) Vízhozam (m³/s) Év 1983 után Botovónál a vízszint fokozatosan egységesedett (a szélső értékek közötti ingadozások lecsökkentek, és a többéves átlag-vízhozam alatti szűk skálán maradtak), amely tulajdonítható a hidrológiai ciklus szárazabb időszakainak, melyre a víz lecsökkent elérhetősége és az erőteljesebb üledékképződés jellemző. A Terezino Polje állomás esetében a vízszintcsökkenés szempontjából stabilabb időszak 1990 után következett be. Az itt megadott számadatok egyértelműen mutatják az éves minimum vízszint és minimum vízhozam csökkenését az ös időszakra. Ami a vízszintet illeti az ös időszakban, amikor folyamatosan mérték a vízszintet, a vízszint csökkenése évente Botovónál átlag 2 cm volt, Terezino Poljénál pedig 3,6 cm. Ha ezt a csökkenést egyedül a vízerőművek okozták volna, akkor a felsőbb szakaszon (Botovo állomás) a meglévő erőművekhez közelebb sokkal intenzívebb lenne. Rövidebb elemzett időszakok esetében a csökkenés, az egyes időszakok víz-hozzáférhetőségétől függően, még intenzívebb volt, 4,2 4,8 között mozgott ugyanúgy, ahogy a Terezino Poljénél mért éves átlag minimum vízszint-csökkenés az es és az ös időszakban. Az ig tartó időszakban Botovo állomásnál lejegyezték az ös időszak éves minimum vízszint csökkenésének trendjét is. Az ös időszak alatt a minimum vízhozam-trend évi átlag 1,7 m³/s volt Botovónál, és 2,5 m³/s Terezino Poljénál. Az es időszak egy része Botovónál az éves minimum vízhozam növekedésének trendjét mutatja évi átlag 4,4 m³/s-mal, amely az időszak megnövekedett víz-hozzáférhetőségének következménye volt. Az ös időszak alatt az éves minimum vízhozamnál csökkendő trendet mértek. Azonban amikor rövidebb időszakokat elemeztek, azok a feljegyzések, amelyek a Botovo állomás az előtti időszakából származik, hogy a Čakovec Vízerőművet üzembe helyezték volna, világosan mutatják az éves minimum

16 vízhozam évenkénti 2,2 m³/s-mal csökkenő trendjét, miközben a Terezino Polje állomásnál évi 1,3 m³/s-os növekedést mértek. A Čakovec Vízerőmű megépítése utáni ös időszakban Botovónál az éves minimum vízhozam növekedését mérték évi átlag 4,5 m³/s-mal, Terezino Poljénél pedig 1,4 m³/s-al, melyet A Dráva vízjárás-változásainak megállapítása a horvát-magyar részen, Institut za Elektroprivreda Energetiku c. tanulmány kisvízi időszakokra készített elemzésének eredményei is megerősítenek, amely rámutat, hogy az erőmű üzemeltetése javítja a kisvízi időszakok vízjárását a hosszabb kisvízi időszakok alatt. Az előzetes elemzés megmutatja, hogy a Dráva-csatornának és vízgyűjtő területének a változásai jelentősek, és fokozatosan erősödnek a vízgyűjtő területen végzett munkák jellegétől és kiterjedésétől függően. Ez a Dráva megváltozott vízszintjében és vízhozam-háztartásában nyilvánult meg; noha ezek a változások még mindig inkább a nedves és száraz időszakok ciklikus változásából adódnak, nevezetesen a mért 70 év hidrológiai ciklusaiból és természetes morfológiai folyamataiból. Az ös időszak hozzáférhető adatai szerint Terezino Poljénél a minimum vízszint-csökkenés átlag évi 2,9 cm-en volt. A B.3-as ábra mutatja, hogy az éves minimum vízszint csökkenő trendje már akkor is jelen volt Terezino Poljénél, mielőtt a Dráván az első vízerőművet megépítették volna (Fala vízerőmű, 1918). Terezino Poljénél a Dráva éves minimum vízszintje a Dráván megépített vízerőművek megépítése előtt (1876 és 1918 közötti időszak) hasonlóan csökkenő trendet mutatott ahhoz, ami a szóban forgó létesítmények után volt ( as időszak); B.2, B.3 ábrák. Ezért kimondhatjuk, hogy a globális vízszintcsökkenés meglehetősen összetett folyamat, amelyben a megépített művek kevés szerepet játszanak. A megépített létesítmények által kifejtett hatás a gát alatti szakasz folyómeder eróziójára csak helyi jellegű. B.3 ábra: TEREZINO POLJE állomás A Dráván megépített első vízerőmű előtti éves minimum vízszint Az ábra tengelyeinek jelölése Magasság (tengerszint feletti) Mennyiség (Q) (m³/s) Év B.4 ábra: BOTOVO állomás jellemző éves vízszint ( ) Az ábra tengelyeinek jelölése Vízszint (tengerszint feletti) Év Az ábrák jelölései (alulról) Éves minimum vízszint Évi középvízszint Éves maximum vízszint A B.4-es ábra mutatja a Botovo állomás jellemző éves vízszintjeit (minimum, közép, maximum) az es időszakra. 121,20 m t.sz.f. (min.) és 127,36 m t.sz.f. (max.) magasság közé esnek, és rámutatnak a vízfolyásban végbemenő bizonyos folyamatokra. Az ábra világosan mutatja a közepes és kisvizek csökkenését, és a nagyvizek valamivel kevésbé intenzív csökkenő trendjét. A Dráva vízszintjeinek csökkenő trendjét Botovónál a rendelkezésre álló és elemezhető teljes mérési időszakban rögzítették. A változások nem teljesen lineárisak, mert volt néhány kisebb ugrás a megfigyelt időszakban. Sem elegendő felhasználható adat, sem igény nincs ezeknek az ugrásoknak az egyedi elemzésére. Ennélfogva a Botovo állomás egy hosszabb időszak alatt rögzített minimum és középvízszintjeinek változása a trendek és ugrások kombinációja. A csökkenő trend elemzése magában foglal egy változást, mely akkor történt, amikor a mérésnél átváltottak a lap-vízmércéről a vízállásíróra. A középvízszinteknél ennek a változásnak nincs szükségszerű kihatása, a minimum szinteknél ez a kihatás viszont már nem hanyagolható el.

17 Az éves minimum vízszintek csökkenő trendjének kalkulációja megmutatja, hogy átlagosan évi 2,56 cm-rel csökkennek. Tehát a megfigyelt es időszak össz csökkenése nagyjából 1,70 m. A csökkenés egy része a csatornafenék süllyedésének tulajdonítható, a másik része pedig egyéb behatásoknak (a felső vízgyűjtő terület fejlesztésének mértéke, illetve változás a vízmérésben). Az éves középvízszintek megközelítőleg évi 1,7 cm-rel csökkennek, ami nagyjából 1,11 m-t jelent a megfigyelt időszakra nézve. B.5 ábra: NOVO VIRJE állomás jellemző éves vízszint ( ) Az ábra tengelyeinek jelölése Vízszint (tengerszint feletti) Év Az ábrák jelölései (alulról) Éves minimum vízszint Évi középvízszint Éves maximum vízszint A B.5-ös ábra mutatja a Novo Virje állomás jellemző éves vízszintjeinek csökkenő trendjét az es időszakra. Az éves minimum vízszintek csökkenő trendjének kalkulációja megmutatja, hogy átlagosan évi 3,61 cm-rel csökkennek. Ez annyit tesz, hogy a teljes megfigyelési időszak alatt ( ) a csökkenés nagyjából 0,47 m volt. Az éves középvízszintek ugyanazon megfigyelési időszak alatt 0,55-tel csökkentek, ami évi 4,23 cm. Az éves maximum vízszinteknél jelentős változást nem mértek. A B.6-os ábra a Botovo állomás es időszakának jellemző éves vízhozamát mutatja. Az éves minimum vízhozam hidrogramja megmutatja, hogy idővel csökken a vízhozam. Ez részben a megváltozott mérési módból fakad, részben pedig a tényleges csökkenésből. A megfigyelt es időszak alatt az éves minimum vízhozam Q = 83,1 m³/s volt, a minimum közép-vízhozam pedig Q = 168 m³/s. A megfigyelt időszak éves közép-vízhozama 527 m³/s volt ben volt az elérhető legtöbb víz, amikor az éves közép-vízhozam 776 m³/s volt, és 1971-ben volt az elérhető legkevesebb víz, amikor az éves közép-vízhozam 370 m³/s volt ben az éves maximum vízhozam 2652 m³/s volt. Hétszer mértek 2000 m³/s-ot meghaladó vízhozamot a megfigyelt 30 éves időszak alatt. Az éves minimum és közép-vízhozamok júniusban érik el a maximumot, és január-februárban a minimumot. A maximum nagyvizeket (árvizek) júliusban és augusztusban mérték. B.6 ábra: BOTOVO állomás jellemző éves vízhozam ( ) Az ábra tengelyeinek jelölése Vízszint (tengerszint feletti) Év Az ábrák jelölései (alulról) Éves minimum vízszint Évi középvízszint Éves maximum vízszint B.7 ábra: NOVO VIRJE állomás jellemző éves vízhozam ( ) Az ábra tengelyeinek jelölése Vízszint (tengerszint feletti) Év

18 Az ábrák jelölései (alulról) Éves minimum vízszint Évi középvízszint Éves maximum vízszint A B.7-es ábra mutatja meg a Novo Virje állomás éves minimum, közép és maximum vízhozamait. Az es időszakban 117 m³/s-os minimum, 496 m³/s-os közép, és 1910 m³/s-os maximum vízhozamot mértek. A jellemző éves vízhozam megmutatja, hogy nem volt jelentős változás a trendekben. B.8 ábra: BOTOVO állomás Vízhozam gyakoriság és tartósság ( ) Vízszintes tengely: gyakoriság (%) Függőleges tengely: vízhozam (m 3 /s) Az ös időszak napi vízhozamának gyakorisági és tartóssági görbéi (B.8 ábra) a Dráva vízgyűjtő területének általános vízelérhetőségét tükrözik a Botovo régió számára. 4. A FOLYÓ VÍZJÁRÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI AZ ALVÍZI OLDALON A gát létesítményeinek koncepciója (a Koncepcionális terv szerint) úgy osztja szét a Dráva vizét, hogy részben keresztül halad az alvízcsatornán (amikor az erőmű üzemel), részben pedig a gát és az alvízcsatornatorkolat közötti folyó szakaszon (a környezetileg elfogadható vízhozam, vagyis a tározó hozzáfolyása és az erőmű kiépítési vízhozama közötti különbség). A Dráva vizének az alvízi oldalon ilyen formában történő szétválasztása miatt kielemezni kell a folyócsatorna lehetséges változásait az alvízcsatornától lejjebb eső szakaszon, a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti szakaszon, és magában az alvízcsatornában. Fontos továbbá, különösen a Dráva által a folyóvölgy talajvizét érintő behatás miatt, hogy a lehetséges változásokat egy hosszabb időszakra is elemezzék, feltételezve, hogy a korábbi mért trendek folytatódni fognak. Az elemzést egy egy- vagy kétnapos időszak alatt kell elvégezni, egyetlen nap alatt. A környezetileg elfogadható áramlás alapelveit és kritériumait a Drávának a gát és alvízcsatorna-torkolat közötti szakaszára, valamint az ezek megállapításához használt módszereket egy másik szekcióban fogjuk ismertetni. 4.1 A közepes vízhozam és a vízszint alapján mért változások Amikor a Dráva vízhozam-háztartásában az alvízcsatorna-torkolat alatti szakaszánál beálló lehetséges változásokat nézzük, figyelembe véve a napi középértékeket (amelyek lényeges adatok a standard hidrológiai elemzéshez), és a tározó működő részének kapacitását (A.4.2 alfejezet), világosan látható, hogy nem kell jelentős változásra számítani a vízhozam-háztartásban. Vagyis, amikor a hozzáfolyás Botovónál több, mint 185,19 m³/s (az év 360 napjában), a tározó korlátozott kapacitása megköveteli, hogy még ugyanazon a napon, vagy legkésőbb a következőn a gát alvízébe leeresztik azt a vízmennyiséget (a környezetileg elfogadható vízhozamhoz és az erőmű működéséhez), amely megegyezik a Botovónál bejövő hozzáfolyással. Ennél fogva a többcélú rendszer hatása jelentéktelen a napi közép-vízhozamra nézve. A szélsőségesen kisvízű időszakok esetében a vízmennyiség a tározóban tartható egy napnál tovább, amelyre kifejezetten oda kell figyelni, amikor a speciális területfejlesztési kondíciókat megszabják. Valamivel összetettebb az a folyamat, amely speciális vízhozamoknál határozza meg a vízszintet. A korábban rögzített csökkenő vízszint trendekre alapozva, különösen a kis- és közepes vizek esetében, ennek a trendnek a folytatódása várható a Novo Virje Vízerőműtől függetlenül. Az erőmű működése lokálisan növelni fogja a folyócsatorna eróziós folyamatait, amíg el nem éri a folyócsatorna eróziós erői és a folyócsatorna ellenállása közötti instabil egyensúlyt. Ez erősíteni fogja az alvízcsatorna-torkolat alatti szakasz csökkenő vízszintjének trendjét, amely várhatóan csökkeni fog, ahogy ez az instabil egyensúly létrejön. Mivel a napi közép-vízhozam mennyiségében és arányaiban nem várható jelentős változás, kivéve a minimum vízhozam lehetséges növekedését és a hajózási vízhozam szabályozását, hasonló változások várhatók a napi középvízhozamok esetében, csökkenésük jelzett trendjével. 4.2 A változó működtetés által előidézett változások