NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ. A határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata. Espooi egyezmény 4. KIEGÉSZÍTŐ ANYAG

Átírás

1 NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ A határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata Espooi egyezmény 4. KIEGÉSZÍTŐ ANYAG KIEGÉSZÍTŐ ANYAG TERVEZET A VÁLASZOK ÁTTEKINTÉSE ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 12

2 Novo Virje Vízerőmű Többcélú rendszer Környezeti hatástanulmány A határokon átterjedő hatások felmérése Espooi Egyezmény 4. KIEGÉSZÍTŐ ANYAG Megbízó: Hrvatska elektroprivreda d.d. (Croatioan Power Board - Horvát Energiaügyi Testület) Megbízott: Elektroprojekt Consulting Engineers Zagreb Készítette: Vladimir Secen üzemmérnök Dr. Stjepan Misetic Koni Cargonja-Reicher, üzemmérnök Vedran Juric okleveles mérnök Cedo Bojcetic üzemmérnök Nenad Hecek üzemmérnök Sabina Ekinovic üzleti ügyintéző Tervezési kötet száma: Y1-NVD.0042-G04.1 Zágráb, március ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 13

3 TARTALOMJEGYZÉK A. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS 1. BEVEZETÉS JAVASLAT A KIEGÉSZÍTŐ ANYAG TARTALMÁRA A MAGYAR FÉL RENDELKEZÉSÉRE ÁLLÓ ÉS A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ADATBÁZISOK...9 B VÁLASZOK I. ELŐZMÉNYEK, ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A telephely és az erőmű üzemeltetési módjának kiválasztása A Dráva folyónak a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti szakasza...14 II. FOLYAMATOK, MELYEK HATÁROKON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉRINTIK MAGYARORSZÁGOT...15 FELSZÍNI VIZEK 3. A Dráva folyó vízjárásának változása A folyóágy szerkezetének változásai, morfológiai változások A Dráva folyó vízminőségének változása...18 FELSZÍNALATTI VIZEK 6. A vízjárás változása A vízminőség változása...20 VADON ÉLŐ ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK 8. A vadon élő állatoknak és növényeknek, túlélési feltételeinek és élőhelyeinek változása...21 TERÜLETHASZNÁLAT 9. A jelenlegi területhasználat gyakorlatának potenciális akadályai mint a fentiekben vizsgált változások következményei...22 III. A HATÁSOK ENYHÍTÉSE, FOLYAMATOS MEGFIGYELÉS (MONITORING) A II. részben meghatározott kedvezőtlen hatások enyhítése és megelőzése A II. részben felsorolt folyamatok környezeti hatásainak mérésére, megfigyelésére és felderítésére tervezett vagy ebben a kiegészítő anyagban ismételten javasolt intézkedések...24 ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 14

4 A. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS 1. BEVEZETÉS A határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó egyezmény (Espooi Egyezmény) végrehajtási folyamatának keretében, a Novo Virje-i Többcélú Rendszer Program részeként a horvát fél benyújtott a magyar félnek egy Környezeti hatástanulmány című többkötetes dokumentumot. A magyar fél felvázolta az Előzetes kérdéseket a szakértői csoport első értekezletére. A horvát fél a YO-NVD G01.0 kötet számú dokumentum elkészítésével megválaszolta a kérdéseket. A magyar fél A kiegészítő anyag tartalmára vonatkozó javaslatban meghatározva további információkat kért. Tiszteletben tartva A kiegészítő anyag tartalmára vonatkozó magyar javaslatot, a horvát fél elkészítette saját, A munka folytatására vonatkozó javaslatát a következő tartalommal: 1. A potenciálisan érintett környezet meghatározása az érintett ország törvénykezése szerint 2. A határokon átterjedő hatásoknak potenciálisan kitett környezetre vonatkozó, objektíven mérhető paraméterekkel megállapított hivatkozási állapot meghatározása 3. Az elfogadható mértékű változások meghatározása további védelmi intézkedésekkel 4. A program kivitelezése és folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring) A horvát félnek A munka folytatására vonatkozó javaslata azt a célt tűzi ki, hogy összehozza a horvát és magyar szakembereket annak érdekében, hogy összehangolják a vonatkozó környezeti paramétereket/indikátorokat, követelményeket, értékeket és bemutatási területeket, valamint az elfogadható változásokat. A javaslat értelmében a munka folytatásának célja a határokon átterjedő jelentős hatások meghatározása volt. A magyar fél nem fogadta el azt, hogy A munka folytatására vonatkozó javaslat alapján hozzuk össze a szakértőket. A horvát fél a Kiegészítő anyagok tartalmára vonatkozó javaslat alapján kidolgozott háromkötetnyi kiegészítő anyagot. Az Y1-NVD G01.1 számú kötet a tervezett programnak a gátszakasz alvízi oldalára gyakorolt hatásait írja le, benne: 1. A tervezett program hatását a Dráva vízjárására 2. A folyócsatorna változásaira gyakorolt hatást 3. A környezetvédelmi szempontból elfogadható kibocsátást Az Y1-NVD G02.1 számú kötet a tervezett programnak a Botovo híd felvízi oldalára gyakorolt hatását írja le, benne: 1. A program hatását a Dráva áramlási viszonyaira 2. A jelenlegi bioökológiai állapot áttekintését 3. A Novo Virje tározónak a jelenlegi bioökológiai állapotra gyakorolt lehetséges hatásainak áttekintését Az Y1-NVD G03.1 számú kötet a tervezett programnak a határokon potenciálisan átterjedő környezeti hatását írja le Gyékényestől Belavarig (Vízvár), benne: 1. A tervezett program hatását a talajvízre 2. A fennálló bioökológiai feltételek áttekintését 3. A tervezett program határokon átterjedő hatását ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 15

5 A magyar félnek benyújtott komplett dokumentáció bemutatja a jelenlegi helyzetet és a környezeti paraméterek időbeni tendenciáit, valamint a tervezett programnak ezekre a paraméterekre gyakorolt hatásait, köztük meghatározott védőintézkedéseket a horvát területen és az egész határ mentén. A Kiegészítő anyag (melyet a fenti három kötet tartalmaz) a korábban elvégzett elemzések és kutatások, valamint a horvát fél rendelkezésére álló adatok alapján készült. A Kiegészítő anyag leírja a tárgyhoz tartozó környezeti paraméterek jelenlegi helyzetét és rögzített tendenciáit, valamint felajánlja a tervezett program magyar területekre vonatkozó hatásának felmérését, feltéve, hogy horvát területen minden tervezett intézkedés bevezetésre került. A magyar fél benyújtotta a rendelkezésére álló és a tárgyhoz tartozó, a potenciálisan érintett magyar területeket magába foglaló magyar adatbázisok leírását. A leírás és a mellékelt térképek világosan mutatják, hogy megfigyelési (monitoring) eredmények a Dráva folyó Botovo-Őrtilos szakaszára (a Dráva 225 km-e) valamint Barcsi szakaszára (a Dráva 151,2 km-e) állnak rendelkezésre, amely adatok szerepelnek a kétoldalú adatcsere eljárásban. Egyéb megfigyelési eredmény nem vonatkozik a szóban forgó Novo Virje programra. A Magyar Köztársaság területén lévő alluviális víztároló és talajvíz táblákra vonatkozó adatok, amelyeket érinthet a tervezett program, nincsenek megemlítve a fenti leírásban, így ezek az adatok valószínűleg nem állnak rendelkezésre. Alá kell húzni, hogy ezek az adatok képezik a szóban forgó területre vonatkozó talajvíz modell súlyozásának alapját. A talajvízmodell kidolgozásának időszakában a Horvát Köztársaságra vonatkozó adatok extrapolálásból származnak, ami kevésbé megbízható eredményeket adhat. A magyar fél által javasolt kiegészítő anyag egyik fejezetének tartalma (Vadon élő állatok és növények, 8. pont: A vadon élő állatoknak és növényeknek, túlélési feltételeinek és élőhelyeinek változása 8.2 alpontja a horvát területen ) nem tárgya a határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatának az Espooi Egyezmény értelmében. A Kiegészítő anyag tartalmára vonatkozó javaslat több tétele témák gyűjteménye, mint például a 3. bekezdés, A Dráva folyó vízjárásának változása, ami a vízkibocsátás, vízállás, vízsebesség és vízszint változásainak, valamint a Dráva felvízi és alvízi szakaszain az alacsony vízállás és átlagos vízállás térbeli és időbeli változásainak elemzését igényelné különböző tározás nélküli üzemeltetési módok között és mindezeket a mellékfolyók figyelembevételével. A kiegészítő anyag tartalmának ilyen koncepciója a lehetséges hatások nem világos meghatározását, leírását és értékelését eredményezi. Továbbá a Kiegészítő anyag tartalmára vonatkozó javaslat világosan a változásokra összpontosít és nem kérdez rá a fennálló körülményekre mint olyan forrásra, ami a hatásokat generálja. A határokon átterjedő környezeti hatásokról szóló Kiegészítő anyagnak az Espooi Egyezmény értelmében történő kidolgozásánál a szándékunk az volt, hogy elkerüljük azokat a félreértéseket, melyeket a kiegészítő anyag tartalmának javasolt koncepciója eredményezhet. Ezért a témák bemutatását világosan szétválasztottuk térben: felvízi szakaszra, alvízi szakaszra, határokon átterjedő hatásokra és úgy, hogy kidolgoztuk a hatásokat, megadtuk a feltételek definícióit és a jelenlegi helyzet áttekintését, az objektíven mérhető környezeti paraméterek és a tervezett program idevonatkozó paramétereinek hatásaival kapcsolatos jelenlegi tendenciákat, beleértve azokat a tervezett védőintézkedéseket és környezetvédelmi védőintézkedéseket, amelyek enyhíthetik a lehetséges hatásokat. Nyilvánvaló, hogy az alkalmazott védőintézkedések hatásköre típus, helyszín és a hatás kiterjedése szerint függ a környezeti hatásokban bekövetkező változások megkívánt és elfogadható mértékétől egy adott területen. Ily módon irreális elvárás, hogy a Koncepcionális tervnek olyan védőintézkedéseket kellene ajánlania, amelyek típus szerint véglegesek és hatásaikban meghatározottak. ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 16

6 A Kiegészítő anyag ezen részének (Y1-NVD G04.1 számú kötet) célja az, hogy tájékoztassuk az olvasókat azokról a válaszokról és elvégzett elemzésekről, amelyeket bemutattunk abban a dokumentációban, amely a magyar fél rendelkezésére lett bocsátva a Kiegészítő anyag tartalmára vonatkozó javaslattal kapcsolatban. A Kiegészítő anyag tartalmára vonatkozó javaslatban szereplő fejezetek eltérése és széles tárgyköre és a válaszok kölcsönös megfelelésének igénye miatt az alábbiakban úgy építettük be a kiegészítő anyag tartalmát, ahogy azt a magyar fél javasolta. Továbbá meg kell jegyezni, hogy a magyar fél nem mondott véleményt az előzetes kérdésekre (YO-NVD G01.0) adott válaszokról. Ehelyett a legtöbb előzetes kérdést módosítva belefoglalta az alábbi Kiegészítő anyag tartalmára vonatkozó javaslatba. 2. JAVASLAT A KIEGÉSZÍTŐ ANYAG TARTALMÁRA I. ELŐZMÉNYEK, ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1. A helyszín és az erőmű üzemeltetési módjának kiválasztása 1.1 A helyszínek és az üzemeltetési módok alternatívái közül történő kiválasztás környezetvédelmi és természetvédelmi szempontjai. 1.2 A magyar határ közelségének és a Dráva folyó mentén, magyar területen található természetvédelmi területek állapotmegőrzésének a figyelembevétele a helyszínek és az üzemelési módok alternatívái közül történő kiválasztásnál 1.3 Az elutasított alternatívákra vonatkozóan A vizsgált, műszakilag és gazdaságilag elfogadható alternatívák leírása az alábbi esetekre - tározás nélküli üzemeltetési mód tervezése és/vagy - alvízcsatorna-torkolat elhelyezése a magyar határtól nagyobb távolságban Ezen alternatívák elutasításának okai. 2. A Dráva folyónak a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti szakasza 2.1 A biológiai szempontból szükséges minimális vízkibocsátás meghatározásához alkalmazott elvek, kritériumrendszerek beleértve a környezetvédelmi és természet-megőrzési szempontokat és a meghatározás módszere. 2.2 Az adott folyószakaszon tervezett műszaki és egyéb beavatkozások (pl. ideiglenes beavatkozások az építkezés alatt, illetve az üzemeltetés alatt is fennmaradó beavatkozások) leírása. II. FOLYAMATOK, MELYEK HATÁROKON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉRINTIK MAGYARORSZÁGOT FELSZÍNI VIZEK 3. A Dráva folyó vízjárásának változása 3.1 A vízkibocsátás, vízállás, vízsebesség, vízszint ingadozás, valamint egyéb vonatkozó hidrológiai indikátorok térbeli és időbeni változásai, valamint a változások tartóssága (alacsony vízállásnál, átlagos vízállásnál és áradási időszakban) ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 17

7 - a mindkét fél érdekeltségi körébe tartozó Dráva folyószakasz tározó feletti, felvízi részén, a gát és alvízcsatorna-torkolat közötti folyószakaszon 1, valamint az alvízcsatorna-torkolat utáni alvízi szakaszon, - mind a változtatható, mind pedig a tározó nélküli üzemeltetési módban. A változtatható üzemeltetési módnak tulajdonítható vízszint ingadozások esetén: az alvízcsatornában bekövetkező változások térbeli és időbeni jellemzői is. 3.2 A természetes időszakos áradások helyszínének, kiterjedésének és gyakoriságának, valamint a partok ismétlődő elárasztásának változása - a mindkét fél érdekeltségi körébe tartozó Dráva folyószakasz tározó feletti, felvízi részén, a gát és alvízcsatorna-torkolat közötti folyószakaszon 1, valamint az alvízcsatorna-torkolat utáni alvízi szakaszon, - mind a változtatható, mind pedig a tározó nélküli üzemeltetési módban. 3.3 Duzzasztott víz kialakítása - a gát és alvízcsatorna-torkolat közötti folyószakaszon - mind a változtatható, mind pedig a tározó nélküli üzemeltetési módban. 4. A folyóágy szerkezetének változásai, morfológiai változások 4.1 Változások az üledékszállítás feltételeiben - a mindkét fél érdekeltségi körébe tartozó Dráva folyószakasz tározó feletti, felvízi részén, a gát és alvízcsatorna-torkolat közötti folyószakaszon 1, valamint az alvízcsatorna-torkolat utáni alvízi szakaszon, - mind a változtatható, mind pedig a tározó nélküli üzemeltetési módban. 4.2 A folyóágy morfológiai változásai a folyó vízjárásában és az üledékmozgásban bekövetkező változások következményeként (mint például a folyóágy mélyülése, alluviális lerakódások kialakulása és egyéb morfológiai változások, a folyópart megváltozott stabilitása) valamint ezek tendenciái - a mindkét fél érdekeltségi körébe tartozó Dráva folyószakasz tározó feletti, felvízi részén, a gát és alvízcsatorna-torkolat közötti folyószakaszon 1, valamint az alvízcsatorna-torkolat utáni alvízi szakaszon, - mind a változtatható, mind pedig a tározó nélküli üzemeltetési módban. 5. A Dráva folyó vízminőségének változása Változások a vízminőségben (fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai paraméterek) a mindkét fél érdekeltségi körébe tartozó Dráva folyószakasz tározó feletti, felvízi részén, a gát és alvízcsatorna-torkolat közötti folyószakaszon 1, valamint az alvízcsatorna-torkolat utáni alvízi szakaszon. FELSZÍNALATTI VIZEK 6. A vízjárás változása A felszínalatti vizek vízhozamának változása, mely a 3. pont 2 változásoknak tulajdonítható. A változások térbeli eloszlása és időbeli tendenciái. szerint felmért 6.1 A talajvízszint változásai 6.2 A talajvíz dinamikájának (áramlás, visszatöltés) változásai 1 2 Mindig beleértve ennek a szakasznak a mellékfolyóit is. Nevezetesen a folyó vízhozamában bekövetkező változásoknak tulajdoníthatóan, a mindkét fél érdekeltségi körébe tartozó Dráva folyószakasz tározó feletti, felvízi részén, a gát és alvízcsatorna-torkolat közötti folyószakaszon 1, valamint az alvízcsatorna-torkolat utáni alvízi szakaszon. ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 18

8 6.3 A talajvíz vízjárásában bekövetkező változások hatásai a magyar területen lévő holtágakra (holtági tavakra) és tavakra, különösen ezek vízkészletének a talajvízből történő feltöltődésére 6.4 Egyéb felszínalatti vizek vízjárásának változásai. 7. A vízminőség változása Változások, amelyek kedvezőtlenül érinthetik a felszínalatti vizek minőségét a magyar területen a vízjárás változásainak következtében. VADON ÉLŐ ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK 8. A vadon élő állatoknak és növényeknek, túlélési feltételeinek és élőhelyeinek változása Vizsgálandó területek: - A Dráva folyószakasz tározó feletti, felvízi része és annak környezete, a gát és alvízcsatorna-torkolat közötti folyószakasz 1 és annak környezete, valamint az alvízcsatorna-torkolat utáni alvízi szakasz és annak környezete. - A 3-7 pontokban meghatározott egyéb olyan területek, melyeken a vadon élő állatokra és növényekre, túlélési feltételeire és élőhelyeinek változására gyakorolt hatások a felmért változások következményeiből eredhetnek. 8.1 A 3-7 pontokban felmért változások hatásai az élőhelyekre, biotópokra, a vadon élő állatok és növények túlélésének környezeti feltételeire (pl. homokpadok, kavics zátonyok, apró szigetek, omladékos partok, ívóhelyek, táplálkozási és párzási helyek). Ideiglenes tendenciák és a hatások tartóssága. 8.2 A fajok és fajkapcsolatok, valamint a környezeti hálózatok szintjén előforduló változások mint az előző pontban felmért változások következményei vagy mint a horvát területen lévő vadon élő állatokban és növényekben bekövetkezett változások következményei, a következő szempontok figyelembevételével: - fajok száma - eloszlása - sokfélesége a vizsgált területen - összetétele - érzékenysége és különös tekintettel a következőkre: - Trichoptera (tegzesek, a vízi rovarok legnagyobb rendje), Odonata (szitakötők), Mollusca (puhatestűek), Crustacea (rákfélék), Lepidoptera (lepkék), Coleoptera (bogarak), Pisces (halak), Amphibia (kétéltűek), Aves (madarak), Chiroptera (denevérek), Insectivora (rovarevők), Rodentia (rágcsálók), Mustelidae (menyétfélék) (szitakötők, csigák, stb) - védett fajok, különösen védett fajok vagy nemzetközi egyezmények értelmében védett fajok (mint például: Iris sibirica (szibériai nőszirom), Fritillaria meleagris (kockásliliom), Myricaria germanica (csermelyciprus), Lutra lutra (vidra)) - Leucojum aestivum (nyári tőzike) - Salicetum albae (puhafás liget), Aegopodium (podagrafű) - alnetum (liget), Scilla vindobonensis (ligeti csillagvirág) - Ulmetum (keményfás liget), Polygono hydropipero - Salicetum triandrae (mandulalevelű bokorfüzes), Magnocaricetalia, Agrostion albae (fűzfa és égerfa ligetek, tölgyfa erdőség, kőris és szilfa, stb.) - folyami (alluviális) növényzet - az asszimilációs terület mérete. 1 Mindig beleértve ennek a szakasznak a mellékfolyóit is. ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 19

9 Ideiglenes tendenciák és a hatások tartóssága. FÖLDHASZNÁLAT 9. A jelenlegi földhasználat gyakorlatának potenciális akadályai mint a fentiekben vizsgált változások következményei 9.1 Változások a kavicskészlet mennyiségében, változások a kitermelési lehetőségekben 9.2 Változások az erdőgazdálkodás és a mezőgazdasági termelés feltételeiben a talajvízjárás változásai miatt 9.3 Változások a jelenlegi és a jövőbeni vízkészletek felhasználásában a felszínalatti vízmozgás változásai következtében 9.4 Változások a természetbarát kajak-kenu vízi turizmus jelenlegi gyakorlatában az Őrtilos és Drávaszabolcs közötti folyószakaszon 9.5 Változások a hulladéklerakók gyakorlati használhatóságában a talajvízjárás változásai következtében. III. A HATÁSOK ENYHÍTÉSE, FOLYAMATOS MEGFIGYELÉS (MONITORING) 10. A II. részben meghatározott kedvezőtlen hatások enyhítése és megelőzése 10.1 tervezett intézkedések 10.2 a kiegészítő anyagban javasolt intézkedések 10.3 egyéb alternatívák az elhelyezésre és üzemeltetésre vonatkozóan. 11. A II. részben felsorolt folyamatok környezeti hatásainak mérésére, megfigyelésére és felderítésére tervezett vagy ebben a kiegészítő anyagban ismételten javasolt intézkedések IV. A LEÍRÁS ALKOTÓELEMEI a) A kiegészítő anyagban a leírás következő alkotóelemeire van szükség minden alpontra vonatkozóan: - Melyek voltak a kiindulási feltételek, szempontok, tervezési kritériumok az adott kérdés vizsgálatakor; - Min alapultak a megállapítások, következtetések (pl. méréseken, számításon, modellezésen, tapasztalatokon, feltevéseken és egyéb megközelítéseken) és az utóbbiak felvázolása; - Rendelkezés az erőforrásokról (adatok, információk, hivatkozások). b) A tartalomra vonatkozó javaslat minden egyes pontjánál, ahol lehetőség van térképen történő megjelenítésre, különösen azoknál a pontoknál, amelyek a folyamatok hatásának térbeli kiterjedését vizsgálják, a vizsgált terület vagy az érintett terület térképen való megjelenítésére van szükség. 3. A MAGYAR FÉL RENDELKEZÉSÉRE ÁLLÓ ÉS A TÁRGYHOZ TARTOZÓ ADATBÁZISOK A magyar fél benyújtott egy leírást a rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó magyar adatbázisokról, amelyek a potenciálisan érintett magyar területeket foglalják magukba. Az A.1 ábra a mérési pontok elhelyezkedése és a Novo Virje rendszer alaprajza, az A.2 ábra pedig a kavicsgödrökben lévő tavak és holtágak a Dráva mentén, magyar területen és ezek kapcsolata a Novo Virje rendszerrel. ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 20

10 B VÁLASZOK I. ELŐZMÉNYEK, ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1. Az erőmű telepítési helyének és üzemmódjának kiválasztása 1.1 ponthoz Környezetvédelmi szempontokat tekintve a tervezett Novo Virje többcélú rendszer logikus folytatása a Dráva folyó vízi programjainak. A természeti folyamatok, a vízgyűjtő területek átfogó fejlesztése (patakok, sebes folyók szabályozása), a Dráva és mellékfolyói elleni védelem (árvíz szabályozás), a mezőgazdasági földterületek fejlesztése (művelésre alkalmassá tétel), kavics- és homokkitermelés a Drávából, mellékfolyóiból és a folyóvölgyből, a folyókanyarok levágása az infrastruktúra és a települések védelme céljából, létesítmények építése Botovo felvízi oldalán vízhasznosításra és egyéb célokra mind befolyást gyakoroltak a folyóra és környezetére. A folyó és a folyóvölgy vizének lényeges tulajdonsága annak vízszintsüllyedése, melyet az elmúlt 120 év során regisztráltak. Ezek következménye a vadon élő állatok és növények élőhelyeinek kiszáradása és a szukcessziós tendenciák változása kisebb vízigényű fajok irányába, amelyek vízszükséglete a tényleges csapadékvízből és a talajvízből kielégíthető. Környezetvédelemi szempontból, elsődlegesen a Botovo és Ferdinandovac közötti Dráva völgyet tekintve, a kiszáradási tendenciák megállításának és a talajvíz tábláknak az őshonos növényzet, a vízi és hidrofil fajok ellátásához szükséges szintre történő visszaállításának olyan tevékenységeket kell eredményeznie, melyek célja olyan talajvízszint elérése, mely (mint a számos bioökológiai faktorok egyike) lehetővé teszi ezen fajok megélhetését ezen a területen. Számos módszer áll rendelkezésre. A Dráva folyó völgyében a Dráva vízszint és a talajvízszint süllyedés megállításának egy reális megoldása egy többcélú rendszer megépítése tározóval, mely biztosíthatja víz beszivárgását a folyóvölgybe. De akárhogy is, bármely építési program a földfoglalással jár és a föld eredeti használatának megváltozását eredményezi. Fontos tényező az ilyen programokkal elérhető haszonra vonatkozó társadalmi elvárás, azaz a program gazdasági megvalósíthatósága. A program helyszínén kívüli területek környezetvédelmének igénye állandó feladat, amely minden fejlesztési tervre kirótt kötelezettség Horvátországban, beleértve a tervezett Novo Virje programot is. Ezért minden környezetvédelmi szempont megfontolásra került a jelenlegi környezeti helyzet részletes elemzésétől (14 (tizennégy) speciális tanulmányban kidolgozva) a program legkisebb térbeli hatással járó helyszínének kiválasztásán keresztül egészen a helyettesítő energiatermelő létesítmények környezeti hatásainak összehasonlításáig. A Novo Virje többcélú rendszer helyszínének kiválasztása az Előzetes környezeti hatástanulmányban (PEIS) került leírásra, a Helyszín kiválasztása című 3.2 fejezetben (kötet szám: Y2-NVD H ). Ezt a kötetet benyújtottuk a magyar félnek. A Dráva folyó Dubrava Vízerőmű alvízcsatorna-torkolat és a Ždalica-i torkolat közötti szakaszának fejlesztése már áttekintésre került a Đurđevac Vízerőműrendszer program koncepciójának a két fél együttműködésével végzett vizsgálata keretében. Mivel a Đurđevac Vízerőműrendszerrel kapcsolatos tevékenységek a magyar fél érdeklődésének hiánya miatt leállításra kerültek, a horvát fél a Novo Virje többcélú rendszerrel folytatta munkáját a Horvát Kormány 1992-es döntése alapján. Több mint száz alternatíva került megvitatásra és megfontolásra, és a kiválasztott alternatíva az, amelynek a legkisebb a hatása magyar területen. A magyar fél által benyújtott A.1 és A.2 tervrajzok megerősítik azt, hogy a döntés helyes volt. Ezek a rajzok azt mutatják, hogy magyar oldalon a folyóvölgy azon szakaszán található a legkisebb számú fontos természeti területet, melyre a többcélú rendszer 1 Az eredeti horvát nyelvű környezeti hatástanulmány egyik kötete. (Szerk.) ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 12

11 megépítését tervezik, így az állandó megfigyelő állomásokból álló hálózat sűrűsége lényegesen kisebb mint a Novo Virje többcélú rendszer tervezett helyszínének felvízi és alvízi Dráva folyószakaszán. Az alternatív elgondolások elemzése során a Dráva folyó jellemző tulajdonságaival együtt sokkal nagyobb területek jellemzőit tekintettük át, mint a várható hatásterület. A növényvilág, állatvilág és az élőhelyek sajátosságai a Végleges környezeti hatástanulmány (FEIS) Növény- és állatvilág című, 5.9 fejezetében kerültek leírásra (kötet szám: Y2-B H ); a tervezett többcélú rendszerben található jelentős természeti erőforrások leírásai ugyanezen tanulmány fejezetében találhatók. Ezt a kötetet benyújtottuk a magyar félnek. Ezenkívül a Környezetfejlesztési elemek című dokumentumot is elkészítettünk (kötet száma: Y2-NVD H ). Ezt a dokumentumot benyújtottuk a magyar félnek. 1.2 ponthoz A tervezett rendszer egyik része sem foglal el területet a Magyar Köztársaságban; éppen ellenkezőleg, az államhatártól való távolsága általában közel 7,0 km. A tározó legtávolabbi felvízi része a Botovo hidakhoz van közel. Ez a pont hozzávetőlegesen 1,0 km messze van az államhatártól. A alvízcsatorna Kingovo mellett folyik a Drávába. A gáttól az alvízcsatorna torkolatáig tartó szakaszon az államhatár kétszer keresztezi a Dráva folyó jobb partját. A Bélavárhoz és Gyékényeshez közeli (magyar terület) vasútvonal védelmével kapcsolatos vízgazdálkodási együttműködés keretében két kanyarlevágást végeztek horvát területen. Ésszerű kompenzációként úgy tekintettük, hogy a tervezett Novo Virje rendszer lehet a magyar terület közelében, amint azt a Novo Virje rendszer Koncepcionális terve javasolja. Ez a Válaszok az előzetes kérdésekre című dokumentum július 18-i, Y0- NVD G01.0 számú kötetében és a Kiegészítő anyag Y1-NVD G számú kötet A fejezet 4. alfejezetében került megvitatásra. 1.3 ponthoz A Dráva folyó közös érdekű szakaszának fejlesztésére és használatára vonatkozó tervdokumentáció elkészítése során a Horvát Köztársaság (mint a korábbi állam része) és a Magyar Köztársaság kidolgozta a Đurđevac Vízerőműrendszer dokumentációját. Miután a Đurđevac Vízerőműrendszeren végzett tevékenységeket leállították, a Horvát Kormány döntésének megfelelően a Mura torkolata és Ferdinandovac közötti Dráva folyószakaszon létesítendő, többcélú vízerőműrendszer építésére alkalmas alternatívák kerültek elemzésre és kidolgozásra egy Előzetes tanulmányban (a koncepcionális terv kidolgozását megelőző tervezési fázis). Számos alternatíva elemzése történt meg a Prekodravlje-i Északi alternatívától a Pridravlje-i Déli alternatíváig. A kiválasztott alternatíva a középső, mely horvát oldalon, a folyócsatornán és árvízi területeken fekszik, és amelynek legkisebb a térbeli hatása. Továbbá számos alternatíva került elemzésre az alvízcsatornával és anélkül, valamint többféle tározó szintre vonatkozóan. Az egyes alternatívák értékelésénél a környezeti hatás és a környezetvédelmi intézkedések is számításba kerültek. 2 Az eredeti horvát nyelvű környezeti hatástanulmány egyik kötete. (Szerk.) 3 Értsd: Kiegészítő környezeti hatástanulmány 1. kötete (Szerk.) ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 13

12 A Novo Virje többcélú rendszer, a projekt építésének célkitűzései, a program helyszíne, az erőmű üzemeltetésének módja és az elutasított alternatívák a Kiegészítő anyagban kerültek megvitatásra (kötet szám: Y1-NVD G01.1, A fejezet, 4. alfejezet). 2. A Dráva folyónak a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti szakasza 2.1 ponthoz A tárgyalt Dráva folyószakaszra vonatkozó biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam a Novo Virje vízerőmű lehetséges hatásainak vizsgálata, környezetvédelme és fejlesztése, biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam című dokumentumban került kidolgozásra (kötet szám: Y2-NVD H ). Ezt a kötetet ugyancsak átadtuk a magyar félnek. A vízkivételi mű és a Novo Virje rendszer alvízcsatorna-torkolata közti Dráva folyószakaszon átfolyó víz minimális mennyiségét az alábbiak határozzák meg: - A Novo Virje rendszer alapvető jellemzői (2.2 alfejezet), - A Dráva hidrológiai jellemzői az érintett folyószakaszon (4.2.1 alfejezet), - Az élőhelyek természete az érintett folyószakaszon (4.2.2 alfejezet), - A víz fizikai-kémiai és biológiai jellemzői az érintett folyószakaszon (4.2.3 alfejezet), - A vízfelhasználási gyakorlat az érintett folyószakaszon (4.2.4 alfejezet), - A mellékágak vízminősége és vízmennyisége az érintett folyószakaszon (4.2.5 alfejezet), - Szennyező források leltára az érintett folyószakaszon (4.2.6 alfejezet), - A Čakovec és Dubrava vízerőművek felvízi szakaszán lévő belvízárkok vízminőség elemzési adatai (4.3.1 alfejezet), - A vízkivételi mű és a Čakovec és Dubrava vízerőművek felvízi szakaszán lévő, alvízcsatornák torkolata közötti Dráva folyószakasz vízminősége és vízmennyisége (4.3.2 alfejezet), - A Novo Virje rendszerben lévő belvízárkok vízminősége és vízmennyisége (5.2 alfejezet), - A Novo Virje rendszer hatása a vízkivételi mű és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva folyószakasz hidrológiai és hidraulikai jellemzőire (5.3 alfejezet), - A Novo Virje rendszer hatása a vízkivételi mű és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva folyószakasz vízének fizikai-kémiai és biológiai jellemzőire (5.4 alfejezet), - A vízkivételi mű és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva folyószakasz vízének múltbéli és jelenlegi felhasználási módjának kihatásai (5.5 alfejezet), A biológiai szempontból szükséges minimális vízhozami követelmények meghatározása a fenti paraméterek alapján történt, figyelembe véve azt a tényt, hogy a szükséges áramlási sebességeket és vízmélységeket a különböző vízhozamoknál biztosítani kell. A vízsebesség a legfőbb abiotikus paraméter, amelynek módosításától minden ökológiai paraméter, következésképpen az egész élővilág függ. Fontos, hogy a javasolt minimális vízmennyiség hatással lesz az áramlási sebességeknek az év során bekövetkező változásaira, mivel az alvízcsatornából származó befolyások a víz duzzasztási szintjeit (s így az áramlási sebességeket) módosítják ezen a Dráva folyószakaszon Ez egy másik fontos tényezője a növényi és állati közösségek vagy ezek egyedei fenntartásának. Külön elemzésnek vetettük alá az áramlási sebességet a beton gát túlfolyása során, mivel a 60 éves átlag szerint ennek időtartama hozzávetőlegesen 21 nap évente bármely hónapban, kivéve februárt. Ez biztosítani fogja a kavicsos partok, homokpartok és szigetecskék túlélését és megakadályozza ezen 4 Az eredeti horvát nyelvű környezeti hatástanulmány megalapozásához készült szakértői tanulmány. (Szerk.) ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 14

13 bióták növényzettel való benövését, melyek fontosak az értékes és veszélyeztetett madárközösségek túléléséhez. Ez a kérdés is elemzésre került a Kiegészítő anyag (kötet szám: Y1-NVD G01.1) D, Környezeti szempontból elfogadható vízhozam című fejezetében. Ezt a dokumentumot is benyújtottuk a magyar félnek. 2.2 ponthoz Ebben a tervezési fázisban a halállomány védelme céljából egy halutat is terveztünk az érintett Dráva folyószakaszon. A felvízi vízerőművek tapasztalatai alapján egy halcsatorna ág lesz rákapcsolva a Dráva csatornára és egy másik az alvízcsatornára, ahol nagymennyiségű hal gyűlik össze, különösen az ívási idényben. Abban az esetben, ha a betonfalon átfolyó víz mennyisége nem elégséges a szigetecskék, homokpartok és erodált partok fenntartásához a vízkivételi mű és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva folyószakaszon, a vízhozam emelését tervezzük addig, amíg a szükséges körülmények ki nem alakulnak és nem stabilizálódnak. Egy másik intézkedés, amelyre ebben a tervezési szakaszban figyelmet fordítottunk, egy mellvéd kialakításának lehetősége ezen a Dráva folyószakaszon, de ez csak mint elvi lehetőség került megvitatásra. Mellvédek építése a Dráva csatornában a gát és az alvízcsatorna-torkolat között sikeres módszerként már megerősítést nyert a Varaždin és Čakovec vízerőművek felvízi szakaszán, mivel ezek a mellvédek megakadályozzák, hogy a folyóágy benőjön puha, nagylevelű fajokkal és megállítják a talajvízszint csökkenését. A benövés a Dráva csatorna ezen szakaszán hátrányosan befolyásolta a gát túlfolyását és a víz beáramlását a tározóba, amikor az meghaladja az arányos kibocsátást. A hátrányos hatások az áramlási ellenállás következményei, amelyet a benövés okoz. Meg kell jegyezni, hogy a felvízi vízerőművekre meghatározott biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam értékek jelentősen kisebbek mint a Novo Virje rendszerre meghatározott, biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam értékek, és hogy a gát és az alvízcsatornatorkolat közötti szakaszok a felvízi vízerőműveknél sokkal hosszabbak, mint a Novo Virje többcélú rendszernél a gát és az alvízcsatorna közötti szakasz. A Novo Virje többcélú rendszerre meghatározott biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam 40 m 3 /s, míg a felvízi vízerőműveknél ez 8 és 12 m 3 /s közötti érték. A Dráva folyószakasz a vízkivételi mű és a Novo Virje többcélú rendszer visszatorkolási szakasza között hozzávetőlegesen 4,0 km hosszú, míg a felvízi vízerőműveknél a vízkivételi mű és a felvízi vízerőművek visszatorkolási szakasza közötti Dráva folyószakasz 9 és 20 km közötti hosszúságú. A fentiekben meghatározott intézkedések végrehajtása a helyszíni igényektől függ majd, így rendszeres ellenőrzést tervezünk a Novo Virje többcélú rendszer építése és hasznosítása során. II. FOLYAMATOK, AMELYEK HATÁROKON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉRINTIK MAGYARORSZÁGOT FELSZÍNI VIZEK 3. A Dráva folyó vízjárásának változása 3.1 ponthoz A Kiegészítő anyag tartalmának ez a pontja a Dráva folyóban bekövetkező változások térbeni és időbeli bemutatását igényli, amely változások a ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 15

14 kibocsátásokkal, vízszintekkel (vízállásokkal), áramlási sebességekkel (vízsebességekkel), hozam ingadozásokkal (oszcillálásokkal) és áradásokkal kapcsolatosak a Dráva folyó alvízi és felvízi, a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti szakaszán és az alvízcsatornán. Minden adatra szükség van a változó és a tározás nélküli üzemeltetési mód esetében is. A Kiegészítő anyag két kötetben készült el: a gát alvízi szakaszára a folyócsatorna egy részével a gáttól az alvízcsatorna-torkolatig és a Dráva Barcsig tartó alvízi szakaszára, amit az Y1-NVD G0.1 számú kötet tartalmaz, míg az Y1-NVD G02.1 számú kötet a tározó duzzasztó hatását írja le a Botovoi hidaktól felfelé eső, felvízi Dráva szakaszra. Ezeknek az elemzéseknek lényeges jellemzője a jelenlegi állapot és a regisztrált tendenciák, valamint ezek okainak és változásainak áttekintése, mely változások a tervezett rendszer megépítésének tulajdoníthatók abban az esetben, ha a tervezett védőintézkedések is végrehajtásra kerülnek. Világos, hogy a tervezési koncepció módosításai és a kiegészítő környezetvédelmi intézkedések befolyásolhatják a vízjárásban várható változásokat, nevezetesen csökkenthetik vagy teljesen elkerülhetővé tehetik azt. Így tudni kell azoknak a változásoknak a mértékét, amelyek elfogadhatók a szóban forgó terület felhasználói számára. A Dráva folyó felső szakaszának térbeni és időbeli hidrológiai változásai a tervezett rendszer üzemeltetése idején és ezek hatásai a Dráva folyó és a Dráva völgy bioökológiai viszonyaira az Espooi Egyezmény 2. Kiegészítő anyagának Y1-NVD G02.1 számú kötetében kerültek kidolgozásra. Ezt a kötetet ugyancsak átadtuk a magyar félnek. A tervezett többcélú rendszer üzemeltetése során a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti folyószakaszon bekövetkező térbeni és időbeli hidrológiai változások és ezek hatása a Dráva bioökológiai viszonyaira a Biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam vizsgálata című Y2-NVD H számú kötetben kerültek kidolgozásra. Amint már kifejtettük, ezt a kötetet átadtuk a magyar félnek. Az elemzett változások és a Dráva folyó ezen részének bioökológiai viszonyairól rendelkezésre álló adatok alapján meghatároztuk a biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam értéket, nevezetesen azt a minimális vízmennyiséget, ami biztosítja a természetes vadon élő állatok és növények túlélését és fejlődését az eredeti folyóban. Abban az esetben, ha a magyar fél rendelkezik idevonatkozó, új adatokkal a természeti közösségek biológiai és biogenetikai összetételéről, ezeket figyelembe lehet venni és felül lehet vizsgálni az ajánlott, biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam értéket. Az erre a Dráva folyószakaszra meghatározott minimális vízhozam 40 m 3 /s. A biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam, nevezetesen a környezetileg elfogadható vízhozam az Espooi Egyezmény Kiegészítő anyagának (kötet szám: Y1-NVD G01.1) a D, Környezeti szempontból elfogadható vízhozam című fejezetében van leírva. Ezt a kötetet ugyancsak a magyar fél rendelkezésére bocsátottuk. A tervezett többcélú rendszer üzemeltetése során az alvízcsatorna-torkolat alatti, a Dráva alvízi folyószakaszán bekövetkező térbeni és időbeli hidrológiai változások az Espooi Egyezmény Kiegészítő anyagának (Y1-NVD G01.1) kötetében kerültek kidolgozásra. Ezt a kötetet ugyancsak a magyar fél rendelkezésére bocsátottuk. 5 Az eredeti horvát nyelvű környezeti hatástanulmány megalapozásához készült szakértői tanulmány. (Szerk.) ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 16

15 3.2 ponthoz A Dráva időszakos természetes áradásai, nevezetesen kiöntést eredményező áradásai (azokon a szakaszokon, ahol a töltések épültek) vagy a nem védett folyóvölgy elöntése (töltések nélküli mezőgazdasági területek és erdők) a magas vízállások esetén fordulnak elő, amikor a maximális vízhozam 1000 m 3 /s, vagyis olyan kibocsátásoknál, amelyek meghaladják a tervezett rendszer kibocsátását. Ilyen esetben a Novo Virje többcélú rendszernek tározás nélküli üzemeltetési módban kell működnie, mely szerint a rendszerbe befolyó vizet azonnal ki kell engedni a rendszerből annak érdekében, hogy elkerüljék a szerkezeteken való átfolyást. Következésképpen, ahogy az a Kiegészítő anyag Y1- NVD G01.1 és Y1-NVD G02.1 számú köteteiben le van írva, a tervezett rendszer felvízi és alvízi szakaszán a vízjárás változása minimális lenne. Természetesen az áradások során, amikor a vízhozamok meghaladják a rendszerre meghatározott kibocsátási értéket, a változó üzemeltetési mód lehetetlen, bár a Kiegészítő anyag tartalmára vonatkozó javaslatban ennek magyarázatát kérték. 3.3 ponthoz A Dráva folyócsatorna speciális kialakítása a vízkivételi mű és a visszatorkoló szakasz közötti folyószakaszon ebben a tervezési szakaszban csak elméletileg lett tekintetbe véve. Egy állandó megfigyelő állomást terveztünk erre a Dráva szakaszra az építkezés és a többcélú rendszer használatának idejére. Ha szükséges, bizonyos tevékenységek végrehajtásra kerülnek, mint például mellvédek megépítése, iszapkotrás, parterodálás és hasonlók. Amint a fentiekben már elmondtuk, a mellvédek hatékonyságát a Dráva szakasz akadálymentes folyásának biztosításánál magas vízállások esetén és a talajvíz szint fenntartásánál a felvízi vízerőműveknél szerzett jó eredmények megerősítették (ld. 2. pont). Amint már elmondtuk, a Novo Virje többcélú rendszer ebben a szakaszban kidolgozott tervdokumentációjában szerepel a halállomány védelme ezen a Dráva szakaszon egy halcsatorna megépítésével, amely halcsatorna ág a tározót köti össze az öreg Dráva csatornával, egy másik pedig az alvízcsatornával, és amelyben nagymennyiségű hal megjelenése várható különösen az ívási vándorlás idénye alatt. Meg kell jegyezni, hogy a Čambina tó ennek a Dráva szakasznak a folyóvölgyében helyezkedik el. A jelenlegi talajvíz csökkenési tendenciáknak és a Ždalica folyóból való kisebb befolyásnak tulajdoníthatóan a tó egyre szárazabbá válik, így a természetes kommunikáció a Drávával megszakadt, kivéve a kivételesen magas vízszinteket. A Novo Virje többcélú rendszer tervezése a Čambina tó újraélesztését is célul tűzi. Ez a téma a Környezetfejlesztési elemek (kötet szám: Y2-NVD H ) című dokumentumban van részleten kifejtve. Amint már említettük, ezt a dokumentumot is a magyar fél rendelkezésére bocsátottuk. 4. A folyóágy szerkezetének változásai, morfológiai változások 4.1 és 4.2 pontokhoz Matematikai modellezés felhasználásával történt ezeknek a változásoknak az elemzése, amint az a Kiegészítő anyag Y1-NVD G01.1 számú kötetének C fejezetében található. Ebben leírásra került a Dráva folyó fejlesztésének jelenlegi szintje, beleértve a vízerőmű létesítményeit, a folyó alakításának szerkezetét és a folyami üledék kitermelésére irányuló tevékenységeket. Becslés készült a szuszpendált hordalék éves transzportjára és a Dráva csatorna változására vonatkozóan. Felmérésre került a tervezett rendszer építésének hatása a folyócsatornában bekövetkező morfológiai változásokra és ennek 6 Az eredeti horvát nyelvű környezeti hatástanulmány egyik kötete. (Szerk.) ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 17

16 összehasonlítása azzal az esettel, ha a Novo Virje többcélú rendszer nem kerülne megépítésre. Az alábbi következtetések adódtak. A Dráva csatorna mélyülésére vonatkozó számítások a választott számítási modellek alapján természetes és kiépített állapotra vonatkozóan a következőket mutatták: - A Dráva csatorna érintett szakaszán, a Mura torkolatának alvízi szakaszán a folyó még nem érte el az egyensúlyt, így a mélyülés folytatódni fog a jövőben is egy bizonyos tendenciát követve, függetlenül a lehetséges jövőbeni építési munkálatoktól. - A természetes körülmények és a kiépített rendszer (a Novo Virje rendszer megépítése) esetén, a folyócsatorna változásaira kapott eredményeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy a folyóágy süllyedése kiépített állapotban az alvízcsatorna-torkolat alvízi részén, attól mintegy km-re lévő szakaszon sokkal intenzívebb, mint természetes körülmények között. A különbség ezen kétféle körülmény között alvízi irányban csökken és a morfológiai folyamatok az alvízcsatorna szakaszon a rendszer megépítésétől függetlenül fognak alakulni. - Az erőmű üzemeltetési módja nincs jelentős hatással a morfológiai változásokra. - Az egyik megoldás a Mura torkolata és az Osijek közötti Dráva csatorna általános mélyülésének megállítására, mely megállítja a Dráva folyó vízszintjének és a talajvíz táblák süllyedésének a tendenciáját a folyóvölgyben, a tervezett többcélú vízrendszerek (Botovo, Novo Virje, Barcs, Donji Miholjac és Osijek) megépítése. Ezeknek a rendszereknek az építését fázisokra kell bontani, a távoli alvízi szakasztól a távoli felvízi szakasz felé haladva. Ez duzzasztaná a Dráva folyó teljes alvízi szakaszát és stabilizálná a folyóágyat. Nem lenne jelentős mélyülés a tervezett Osijek rendszer alvízi csatornájában a folyóágy kismértékű hosszirányú lejtése és a Duna duzzasztó hatása miatt. - Egy másik megoldás a Dráva felvízi szakaszán meglévő rendszer befejezése a Novo Virje rendszer megépítésével, amely rendszer 23 (huszonhárom) létesítményből áll (12 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban). Ennek a rendszernek az elsődleges feladata a Dráva vízjárásának szabályozása lenne a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően. Ezen a koncepción belül az egyik feladat természetesen a Novo Virje rendszer alvízi szakaszán a folyóágy stabilizálása. Egy másik függőben lévő kérdés a vízjárás szabályozását célzó, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő programrész finanszírozása, nevezetesen annak a valószínűsíthető haszonvesztésnek a kompenzálása, amit a Horvát Köztársaság az érintett folyószakaszból nyerhetne. 5. A Dráva folyó vízminőségének változása A tervezett Novo Virje rendszer tározójának felvízi szakaszán a Dráva folyó vízminőségének mindkét fél kölcsönös érdeklődésére számot tartó változásai a Kiegészítő anyag 2. kötetében (kötet szám: Y1-NVD G02.1) vannak részletezve. A dokumentum a Botovo hidak közötti Dráva folyószakaszt és balparti folyóvölgyet öleli fel (146/L szakasz, állomás km), valamint a vízszint várható növekedését tárgyalja a Novo Virje rendszer tározójának 124 méteres tengerszint feletti magassága esetén. A tervezett program Dráva folyó vízjárására gyakorolt hatásának elemzése és az érintett Dráva folyószakasz jelenlegi biológiai viszonyainak bemutatása után, amelyek kidolgozását a Novo Virje tározó lehetséges hatásai a fennálló biológiai állapotra című dokumentum D fejezete tartalmazza, a hatások az alábbi szempontok szerint kerülnek bemutatásra: - fizikai-kémiai tulajdonságok, ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 18

17 - biológiai tulajdonságok, - jellemző szárazföldi és vízi élőhelyek, - védett, ritka és veszélyeztetett növény fajok, - ritka, veszélyeztetett és védett állat fajok, - védett természeti értékek, - létesítmények és infrastruktúra, - a tájképi környezet jellemzői, - védőintézkedések. Az az általános következtetés, hogy a tervezett Novo Virje többcélú rendszer nem fog jelentős változásokat okozni a víz minőségében ezen a Dráva szakaszon (alacsonyabb vízminőségi kategória). A gát és a Novo Virje rendszer alvízcsatorna-torkolata közötti Dráva folyószakaszon a mindkét fél érdeklődésére igényt tartó vízminőség változásokat a Biológiai szempontból szükséges minimális vízhozam vizsgálata című dokumentum részletezi (kötet szám: Y2- NVD H01.1). Ez a dokumentum a 198,5 (EP 129/7) folyamkilométernél lévő vízmérce és a 194,5 (EP 125/2) folyamkilométernél lévő vízmérce közötti Dráva folyószakaszt öleli fel. A szakasz 4 km hosszú és a minimális áramlás az a vízmennyiség lesz, ami környezeti szempontból elfogadható hozamként került meghatározásra. A jelenlegi fizikai-kémiai és biológiai feltételek elemzése után az 5. fejezet a tervezett Novo Virje többcélú rendszernek a fennálló fizikai-kémiai és biológiai viszonyokra gyakorolt hatását elemzi. Ez a kérdés a Kiegészítő anyag (kötet szám: Y1-NVD G01.1) Környezeti szempontból elfogadható vízhozam című D fejezetében került kidolgozásra. Amint már említettük, ezt a dokumentumot is a magyar fél rendelkezésére bocsátottuk ugyanúgy, mint a Biológiai szempontból minimális vízhozam (kötet szám: Y2-NVD H ) című tanulmányt. Az az általános következtetés, hogy a Novo Virje többcélú rendszer nem fog jelentős változásokat okozni a víz minőségében ezen a Dráva szakaszon (alacsonyabb vízminőségi kategória). A Novo Virje rendszer alvízi szakaszán lévő alvízcsatorna-torkolatra vonatkozóan a Dráva folyószakasz vízminőségében várható változások nem kerültek külön elemzésre. Mivel nem várható romlás a tározó valamint a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva csatorna vízminőségében a Dráva folyó eredeti vízminőségéhez képest, az a véleményünk, hogy nem várható romlás a víz minőségében az érintett szakaszon. Ezt megerősítik a felvízi szakaszon lévő Varaždin, Čakovec és Dubrava vízerőműveknél a felszíni vizek minőségének megfigyelési adatai, amely megfigyeléseket 1984 óta rendszeresen végeznek. FELSZÍNALATTI VIZEK 6. A vízjárás változása 6.1 és 6.2 pontokhoz A Dráva folyó vízjárásában bekövetkező változások az alvízcsatorna-torkolat alvízi oldalánál, amelyeket a napi vízhozam és vízszint mérésével ellenőriznek, nem lesznek jelentősek akkor, amikor Botovonál a befolyás nagyobb mint ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 19

18 185,19 m 3 /s, a tározó mérete következtében. Mivel ilyen és magasabb vízhozamokat regisztrálnak hozzávetőlegesen évente 360 napon keresztül, nem várhatók jelentős hatások a talajvízre a folyóvölgyben. A vízhozamokban és a vízszintekben egyetlen nap folyamán bekövetkező változások tükröződnek a folyópartok szűkebb részein lévő talajvíz táblákon. A vízszintes irányú szivárgási koefficiensek alacsony voltának és a változások korlátozott időtartamának tulajdoníthatóan az elszivárgás és a talajvíz utánpótlódás a folyóvölgyben nem lesz nagymértékű. A tározó duzzasztó hatásának tulajdoníthatóan a Botovoi hidak felvízi oldalán a Dráva szakasz vízszintje emelkedni fog, hasonlóan a talajvíz utánpótlódása a folyóvölgyben. Ezek a hatások a Kiegészítő anyag Y1-NVD G01.1 és Y1-NVD G02.1 számú kötetében kerültek leírásra. A Novo Virje rendszer tározója utánpótolja a talajvizet a folyóvölgyben. A Kiegészítő anyag Y1-NVD G03.1 számú kötete elemzi a talajvíz táblák jelenlegi helyzetét és azok tendenciáit. Értelmezi a talajvíz modelleket, ezek súlyozásától a tervezett program talajvízre gyakorolt hatásáig a magyar területen, feltéve, hogy a tervezett védőintézkedések teljesítésre kerülnek. 6.3 ponthoz A tározóból történő vízbeszivárgásnak tulajdoníthatóan megemelkedett talajvízszintek a folyóvölgyben megemelik a kavicsbánya tavakban lévő állóvizek szintjét, valamint az érintett terület felvízi szakaszán elhelyezkedő holtvizek szintjét. A várható változások értékeit a talajvíz matematikai modellezésével kaptuk, amint az a Kiegészítő anyag Y1-NVD G03.1 számú kötetében került bemutatásra. 6.4 ponthoz Nem világos, mit takar az egyéb felszínalatti vizek kifejezés. 7. A vízminőség változása A tervezett Novo Virje többcélú rendszer hatása a talajvíz minőségére a Kiegészítő anyag Y1-NVD G03.1 számú kötetében került kidolgozásra. Ezt a dokumentumot is átadtuk a magyar fél részére. A szóban forgó dokumentum C, A fennálló biológiai állapot című fejezete (A talajvíz minősége című 1.3 alfejezetben) a talajvíz minőségét jellemzi a határmenti horvát területen, mivel a magyar féltől nem érkeztek adatok a talajvíz minőségéről a magyar területre vonatkozóan. Ugyanennek a dokumentumnak a D fejezete azt állítja, hogy a globális matematikai modell szerint a tervezett Novo Virje többcélú rendszer hatással lesz a talajvízre a folyóvölgyben. Mindamellett a modellszámítás eredményeit nem kell túlbecsülni. Mivel nem állnak adatok rendelkezésre a magyar területről a talajvízszintekre és az alluviális víztároló hidrogeológiai jellemzőire, a modellszámítás eredményei a horvát területekről gyűjtött adatok extrapolálásán alapulnak. A dokumentum aláhúzza még a két, a magyar és a horvát fél együttműködésének, valamint a matematikai modell újrakalibrálásának szükségességét abban az esetben, ha a magyar fél benyújtja a talajvízszintekre és az alluviális víztároló hidrogeológiai jellemzőire vonatkozó adatokat. ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 20

19 VADON ÉLŐ ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK 8. A vadon élő állatoknak és növényeknek, túlélési feltételeinek és élőhelyeinek változása A tervezett létesítmény üzemeltetése során a Dráva folyó felső szakán az élővilágban bekövetkező változások és ezek hatása a Száva folyó és a folyóvölgy bioökológiai viszonyaira a Kiegészítő anyag 2 Y1-NVD G02.1 számú kötetében kerültek leírásra. Amint már említettük, ezt a kötetet benyújtottuk a magyar félnek. Az élővilággal kapcsolatos lehetséges hatások a Biológiai tulajdonságok című D.2 fejezetben, míg a biotópokra gyakorolt hatás a Jellegzetes belső szárazföldi és vízi biotópok című D.3 fejezetben találhatók. A tervezett Novo Virje többcélú rendszer üzemeltetése során a gát és az alvízcsatornatorkolat közötti folyószakaszon az élővilágban bekövetkező változások és ezek hatása a Dráva bioökológiai viszonyaira a Biológiailag szükséges minimális vízhozam vizsgálata című, Y2-NVD H számú kötetben kerültek részletesebb leírásra. Amint már említettük, ezt a kötetet benyújtottuk a magyar félnek. Az élvilággal kapcsolatos, ezen a Dráva szakaszon lehetséges hatásokat a Kiegészítő anyag Y1-NVD G01.1 számú kötete, míg a Környezeti szempontból elfogadható vízhozamot a D fejezet, a Novo Virje vízerőmű hatásának a Dráva folyónak a gát és az alvízcsatorna közötti szakaszára vonatkozó elemzését pedig a 3. alfejezet tartalmazza. Ezt a dokumentumot ugyancsak benyújtottuk a magyar félnek. A Dráva alvízcsatorna torkolata alatti alvízi szakaszán nem elemeztük külön a tervezett Novo Virje rendszer üzemeltetése során az élővilág változásokat. Mivel nem várható romlás a tározó, valamint a gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva csatorna vízminőségében a Dráva folyó eredeti vízminőségéhez képest, az a véleményünk, hogy nem várható változás a növényi és állati közösségek szerkezetében az érintett szakaszon. Ezt megerősítik a felvízi szakaszon lévő Varaždin, Čakovec és Dubrava vízerőműveknél a felszíni vizek minőségének megfigyelési adatai, mely megfigyeléseket 1984 óta rendszeresen végeznek. 8.1 ponthoz A változásoknak az élőhelyekre, biotópokra és az élővilág túlélésének környezeti feltételeire gyakorolt hatásának a becslése, amely a 3 7 pontokon alapul, minden pontra ki van dolgozva és a részleteket Az előzetes környezeti hatástanulmány kiegészítései a végleges környezeti hatástanulmányhoz tartalmazzák (7. melléklet: Lehetséges környezeti hatások, 7.9 alfejezet: A növény- és állatvilágra gyakorolt hatás, ami tartalmazza a biotópokra gyakorolt hatásokat is, 7.11 alfejezet: A védett természeti erőforrásokra gyakorolt hatás, 7.18 alfejezet: A tájkép jellemzőire gyakorolt hatás). Ugyanezen dokumentum 8. melléklete javaslatot tesz a védelemre és egyéb intézkedésekre: 8.5 alfejezet: A növény- és állatvilág védelme, 8.7 alfejezet: A természeti erőforrások védelme és a 8.14 alfejezet: A tájkép jellemzőinek védelme, amelyekben a tározó és a Dráva csatorna gát és visszatorkolás közötti szakaszának szabályozása van kidolgozva. 8.2 ponthoz A környezet állapota és a védett, ritka és veszélyeztetett növények és állatok helyzete a Novo Virje többcélú rendszer horvát területén és a védelmi intézkedések az Előzetes és végleges környezeti hatástanulmányok című Y2-NVD H01.1 és Y2- B H számú kötetben vannak rögzítve. Ugyanakkor, bár a horvát területen megépítendő tervezett létesítményre nem vonatkoznak az Espooi Egyezmény határokon 7 Az eredeti horvát nyelvű környezeti hatástanulmány egyik kötete. (Szerk.) 8 Az eredeti horvát nyelvű környezeti hatástanulmány megalapozásához készült szakértői tanulmány. (Szerk.) ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 21

20 átterjedő hatásokra vonatkozó szempontjai, a fenti tanulmányokat benyújtottuk a magyar félnek. Lényeges, hogy ezek a tanulmányok meghatározzák a jellemző biotópokat, a ritka és veszélyeztetett növényi és állati fajokat, felmérik a lehetséges hatásokat és védőintézkedésekre tesznek javaslatot. Az ezekben a tanulmányokban összefoglalt adatokat olyan különböző tanulmányokból gyűjtöttük össze, melyeket az egyes szakterületekre szakosodott kutatók készítettek. Külön tanulmányokat folytattunk a Novo Virje rendszer környezeti hatástanulmányához, amely tanulmányok a rendelkezésre álló adatokon alapulnak. Minden tanulmány felajánlja egy kutatási program szükségességét és a szükséges környezetmegfigyelést (monitoring). Ugyanakkor abban az esetben, ha a magyar fél további adatok birtokában van a növényzetről és állatvilágról az érintett terület vonatkozásában, ezeket az adatokat figyelembe fogjuk venni a Novo Virje rendszer környezeti hatásának felmérésénél. A magyar oldalon a tervezett program vonzásterületén lévő biotópok, a növény- és állatvilág körülményeire vonatkozó adatok különösen értékesek lennének. TERÜLETHASZNÁLAT 9. A jelenlegi területhasználati gyakorlat potenciális akadályai, mint a fentiekben vizsgált változások következményei A Novo Virje többcélú rendszer lehetséges határokon átterjedő hatásának területe, amely a Kiegészítő anyagban került rögzítésre, a Mura torkolattól Terezino Polje-ig terjed. A Magyar Köztársaság tavaszán megalapította a Duna-Dráva Nemzeti Parkot. A rendelkezésre álló információk szerint a nemzeti park egy keskeny sávot foglal el a Dráva bal partján a Mura torkolat és a Botovoi hidak között, az államhatár és a vasútvonal által behatárolt területen. Bélavár alvízi szakaszán a nemzeti park egy keskeny árvízi sávot ölel körül az államhatár mentén. A nemzeti park valamivel nagyobb területet foglal el az üledékes Dráva völgyben Berzencétől és Csurgótól délre, a Gyékényes és Bélavár közötti szakaszon. Ez a Lankóci erdő területe és jelentős, művelésre alkalmassá tett mezőgazdasági terület. A nemzeti park legnagyobb része mezőgazdasági földeken terül el, melyeket intenzív mezőgazdasági termelésre használnak, főleg kukorica és búza termesztésére. A mezőgazdasági terület egy része öntözött. A nemzeti park a Dráva folyó 70 és 236 km közti szakasza mentén terül el, szélessége pár tucat métertől maximálisan 4 km-ig terjed a Lankóci erdőnél. Általában nem világos, hogy a területhasználat, nevezetesen a kavicsbányászat (9.1 alfejezet), az erdő- és mezőgazdasági földgazdálkodás (9.2 alfejezet), a vízkészletek felhasználása (9.3 alfejezet) és a hulladék lerakóhelyek (9.5 alfejezet) a nemzeti park területére vagy a park területén kívüli területre vonatkoznak-e. A rendelkezésre álló információk szerint a fent említett és néhány más gazdaságilag hasznos tevékenység folyik a nemzeti park területén belül és mi nem tudjuk, hogy az ilyen megközelítés kivételes-e vagy szabályos. Ugyanakkor a jelenlegi területhasználat a lehetséges Novo Virje rendszer határokon átterjedő hatásának területén folytatódni fog mind a nemzeti parkon belül, mind pedig azon kívül. 9.1 ponthoz A szuszpendált hordalék évi összes transzportjának és az évi összes anyagtranszport kumulatív görbéjének elemzése a Terezino Polje-i és a Botovoi mérőállomásokra vonatkozóan a Kiegészítő anyag Y1-NVD G01.1 számú kötetében van megadva. A Dráva folyócsatorna és annak közvetlen völgye (a Duna-Dráva Nemzeti Park ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő anyag 22