Evangélikus Kántorlevél

Átírás

1 Magyar Egyházzene XX (2012/2013) Evangélikus Kántorlevél Szerkeszti: Finta Gergely, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyházzene Tanszékén A debreceni evangélikus gyülekezet kántora A debreceni evangélikus gyülekezet a többi evangélikus gyülekezettől távol, apró kisebbségként él. De az, hogy Debrecen az ország legnagyobb vidéki városa, igazi egyetemváros, élénk szellemi élettel, nagyvárosi gyülekezetté teszi. Ez igényességet követel, s lehetőségeket, erőforrásokat is jelent nekünk. Az 1882-ben önállósult gyülekezet kb lelket számlál ben épült kis templomának 150 fős klasszicista belső tere mintha csak a budapesti Deák téri templom kicsinyített mása lenne. Vasárnaponként mintegy hatvan ember ül a padokban, nagy ünnepeken pedig gyakorlatilag megtelik a templom. A főbejárat felett emelt fakarzaton a kezdetektől orgona állt. Az 1925-ben épült Rieger-hangszer templomtérbe jól illeszkedő szekrényébe 2007-ben új, mechanikus orgonát építtettünk. A kétmanuálos-pedálos, 14 regiszteres hangszer diszpozíciójával, mechanikus traktúrájával, barokk hangolásával a délnémet orgonák hangzásvilágát idézi, így alkalmas a lutheránus orgonairodalom gerincét alkotó német barokk orgonazene hiteles megszólaltatására. Harminc éve már, hogy e templom orgonistaszolgálatát ellátom ban érettségiztem a Református Kollégium Gimnáziumában. Itt olyan tanároktól tanulhattam, mint a Kollégiumi Kántus karnagya, Berkesi Sándor, vagy az akkor kezdő művész-tanár Karasszon Dezső. Érettségi után (főiskolai felvételire készülve) másfél éven át zeneszerzést és szolfézst tanultam. Az életem aztán másképp alakult. Családot alapítottam, kenyérkereső munka mellett a zenei pályáról le kellett mondanom. A templomi zenei szolgálat azonban megmaradt a hosszú, kerülőutakat sem nélkülöző életutam során. Munka mellett az egyházzenei szolgálatot komolyan venni az amatőrséggel vívott állandó szélmalomharcot és folyamatos autodidakta tanulást jelent. Nagyszerű lehetőségként fedeztem fel én is a fóti Kátorképző Intézetet, ahol rendszerezetlen tudásomat egy jól átgondolt tematika szerint lehetett rendszerezni, kiegészíteni, hogy végül megszerezhessem a kántori oklevelet. Gyülekezetünkben heti két istentiszteletet tartunk: vasárnap reggel tíz és délután öt órakor. Megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott kántorként elsődleges feladatom ezeken az alkalmakon biztosítani az ünnephez méltó orgonazenét, az énekek orgonakíséretét.

2 96 Evangélikus kántorlevél Istentiszteleteinket elsősorban az 1982-es énekeskönyv énekverses liturgiái szerint tartjuk. Az istentiszteleten elhangzó énekeket a javasolt énekrend és az igehirdetés textusa figyelembevételével magam választom ki. Ez lehetővé teszi, hogy megszólaló énekek mellé oda illő orgonadarabok (lehetőleg korálelőjátékok, de hangnemben, karakterben mindenképpen illeszkedő darabok) szólaljanak meg. Figurális zene, önálló darab az istentisztelet elején és végén, valamint a főének előtt hangzik el. A liturgiában itt a gyülekezet szívesen végighallgat akár nagyobb lélegzetű darabokat is. Be- és kivonulás alatt gyakran a kezdő vagy kivonuló ének dallamára rögtönzök. Az úrvacsoraosztás hagyományosan a bensőségesebb hangzásvilágú figurális zene helye volt. Az utóbbi időben vannak törekvések, hogy ezt a gyülekezet éneklése váltsa fel. Feladatom a keresztelők, esküvők, temetések, egyéb alkalmak zenei szolgálatának ellátása és az orgona karbantartásának ügye is. Mivel a kántori szolgálat nem főállás, a hétköznapi alkalmak (temetések, az egyházi év hétköznapra eső ünnepei) évről évre nehezebben megoldható nehézséget okoznak. Gyülekezetünk tagjai közt több magasan képzett hivatásos zenész is akad, így az egyéb zenei alkalmak, zenés áhítatok szervezésének feladata megoszlik köztünk, de évtizedek óta minden adventben én magam is tartok egy orgonazenés áhítatot. Néhány fiatal áldozatos közreműködésével éveken át működött énekkar is, a nagyobb ünnepeket és ökumenikus alkalmakat gazdagította évente 3 4 alkalommal. A fiatalok elkerültek a városból, utánpótlás nincs. Munkám során kezdetektől az a cél vezérelt, hogy az istentiszteleten elhangzó zene ne egyszerűen énekkíséret vagy díszítő elem legyen, hanem szervesen épüljön be a liturgiába, mindenkinek érthetően igei mondanivaló hordozója lehessen. Énekeskönyvünkhöz és az egyházi év alkalmaihoz illeszkedő repertoár kialakítsa az egyik legfontosabb feladat. Ám legalább ilyen fontos az is, hogy hangokba zárt ige utat találhasson mindenkihez, a gyülekezet értse a zenei történéseket is, nyitott szívvel és értő füllel hallhassa és énekelhesse az évszázados dallamokat. Ünnepi időszakokban többször készítettem ismertető anyagot az istentiszteleten elhangzó darabokról és énekekről, és nyomtatott formában a padokra tettük. Szeretnék készíteni egy olyan honlapot, mely közzéteszi az istentiszteletekkel kapcsolatos zenei információkat, másrészt egy jól megtervezett (így a teljes énekeskönyvet tartalmazó) adatbázisra támaszkodva segíti a kántort az ének- és darabválasztásban, a lelkésszel való együttműködésben. Kertész Attila

3 Evangélikus kántorlevél 97 Ádventi vesperás Zuglóban A zuglói evangélikus templomban tartott Zuglói Zenés Esték keretében december 13-án, csütörtökön 18 órakor az Evangélikus Hittudományi Egyetem zenei együttesei Veni Redemptor gentium címmel vesperást tartottak a Gyülekezeti Liturgikus Könyv (GyLK) ádventi tételeivel. A kórust Kinczler Zsuzsanna, a liturgikusének-szemináriumot Finta Gergely vezette. Alább a vespera meghívóját idézzük ( zugest_koncertek.php?id=57). Egyetemünk egyházzenei tanszéke hangsúlyt helyez arra, hogy minden egyházzenei műfaj ápolását és megbecsülését őrizze és segítse. Sajátos kincsünk, az evangélikus korálok és feldolgozásaik mellett fontosnak tartjuk egyetemes keresztyén kincseink használatát is. Ezzel a lutheri reformáció nyomdokain járunk, hiszen reformátorunk minden értékes és teológiailag elfogadható zenét és liturgikus formát megtartásra javasolt. Ebben a szellemben mind a német, mind a magyar evangélikus gyakorlatban fontos szerepet kapott a liturgikus éneklés folyamatos alkalmazása. Az egyes tételek különböző istentisztelettípusokba illeszkednek bele szervesen. A naponta megélt liturgia egyik legfontosabb és legszélesebb körben ismert formája az alkonyatkor tartott vespera. Ennek első részében központi helyet kap a zsoltárok éneklése. A zsoltározás a közös imádság egyik legősibb formája. Segít Istenre figyelnünk, kiemel egyéni gondolatainkból, és egyéni érzéseinket összehangolja a megváltott gyülekezet imádságával. A vesperának megkülönböztetett aktualitását ádventben az imádságos rész kiemelt darabja, Mária éneke, a Magnificat adja. Ahogyan Luther is rámutat, Krisztus várásának és befogadásának örökérvényű példája ez az ének. Ez a két egység a bennük foglalt apróbb tételekkel együtt keretezi az igehirdetést. A liturgikus műfajokon alapuló vespera rendjébe természetesen szervesen illeszkednek a megfelelően választott korálok, énekkari művek és orgonadarabok is. A közös éneklésbe legyen akár jól ismert gyülekezeti ének vagy liturgikus tétel, mindannyian bekapcsolódhatunk. A Lutheránia programja a 2012/2013-as évadban Vasárnap 11 órai kantátazenés istentiszteletek a Deák téren: : BWV 51; : BWV 114; : BWV 117; : BWV 115; : BWV 140; : BWV 84; : BWV 181; : BWV 54; : BWV 4; : BWV 225 (motetta); : BWV 172; Vasárnap (v. szombat) este 6 órai hangversenyek a Deák téren: BWV 80; : Karácsonyi oratórium (BWV 248, I III. kantáta); : Karácsonyi oratórium (BWV 248, IV VI. kantáta); (virágvasárnap) és (nagyszombat): János-passió (BWV 245). Egyéb alkalmak a Deák téren: h, esküvő, Ki dolgát csak Istenre hagyja (korál magyarul, J. S. Bach harmonizálása). 23. Budapesti Bach-hét (Deák tér), , 19h: BWV 116, 117 (9-én). Hangversenyek más helyszíneken: h, Kálvin tér, Distler: Áldjad én lelkem, Kapy: 47. zsoltár; h, kelenföldi református templom (Kelenföldi Barokk Estek): BWV 117, BWV 133; h: MTA díszterme, közreműködés a Budapesti Vonósok hangversenyén: Mendelssohn: Wer nur den lieben Gott läßt walten/choralkantate, Max Reger: O wie selig seid ihr doch, ihr Frommen /Choralkantate Nr.2. (magyarországi bemutatók); h: Magyar Rádió 6. stúdió: BWV 225. A Lutheránia honlapja alapján. Verbum et sacramentum Huszár Gál öröksége nov. 7-én tudományos konferenciával emlékeztek meg az 500 éve született prédikátorról, énekeskönyvszerkesztőről, nyomdászról az Evangélikus Hittudományi Egyetem az dísztermében. A tanácskozást közösen szervezte az előbbi egyetem, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara.

4 98 Evangélikus kántorlevél Alább kihagyásokkal Kinyik Anitának az Evangélikus Élet LXX. évf. 46. számában (2012. nov. 18., 1. o.) megjelent beszámolóját idézzük. A rendezvény nyitányaként Finta Gergely vezényletével az egyetem liturgikus énekkara Huszár Gál énekeskönyvéből szólaltatott meg egy himnuszt és zsoltárokat. A megjelenteket Huszár Pál református főgondnok, a zsinat világi elnöke, illetve Fabiny Tamás evangélikus püspök, a reformációi emlékbizottság elnöke köszöntötte. Az előbbi hangsúlyozta: Huszár Gál nem csak a nyomdászatban volt úttörő, hanem a gyülekezeti énekek jelentőségének felismerésében is, melyek nem a magaskultúra, hanem a közösség építésére hivatottak. [ ] Fabiny püspök egy meglepetés-kisfilmmel érkezett. A Nagy László által szerkesztett régi filmben először id. Fabiny Tibor egyháztörténész-professzor szólalt meg, majd Botta István egyháztörténész-lelkész beszélt Huszár Gál életéről és a róla írt monográfia megszületésének körülményeiről (a kötet Huszár Gál élete, művei és kora [1512? 1575] címmel jelent meg 1991-ben az MTA Irodalomtudományi Intézetének Humanizmus és reformáció sorozatában). Botta István könyvéről részletesen a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzorától, Szabó Andrástól hallhattak a résztvevők. [ ] Az előadás kitért Botta István levéltári kutatásaira, a könyv előés utóéletére, fogadtatására, többszöri átdolgozására. Szabó professzor hangsúlyozta, hogy Huszár Gál működési területén felekezetileg még nem vált szét a protestantizmus, ezért életműve az evangélikusok és reformátusok közös örökségéhez tartozik. Huszár Gál ben és 1574-ben kiadott két énekeskönyvének szertartási énekeit vizsgálta [ ] a MTA BTK Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Ferenczi Ilona. Két Mária-antifónát emelt ki, hozzátéve, hogy protestáns használatban ezek krisztocentrikus értelművé váltak. Az ének után az imádság került középpontba Fekete Csaba előadásában. A Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár osztályvezető szakreferense [ ] szerint Huszár Gál nem fordított zsoltárokat, viszont két énekeskönyvének imádságai melyek egy részét fia, Huszár Dávid 1577-ben újra kiadta figyelemreméltóak. A prózaritmus által tagolt, teológiailag és nyelvileg igényes imádságokat ma is elmondhatjuk. [ ] Huszár Gál nyomdászi tevékenységét Bánfi Szilvia, az OSzK munkatársa ismertette. Óvártól Kassán, Debrecenen, Komjátin át egészen Pápáig követhették a jelenlevők a katolikusok által többszörösen kitagadott és üldözött könyvnyomtatónak és nyomdájának az útját. Az előadó egyik későbbi hozzászólásában hangsúlyozta, hogy Huszár Gál elsősorban lelkész volt, nem pedig mesterember. Jan-Andrea Bernhard svájci egyháztörténész [ ] sok érdekességet osztott meg a hallgatósággal a magyar protestánsok és Heinrich Bullinger svájci reformátor kapcsolatát illetően. Bullinger 1551-ben, a bécsi magyar kancellária titkárának, Fejérthóy Jánosnak a kérésére vallási tanítólevelet intézett a magyar eklézsiákhoz és pásztoraikhoz. A kéziratos formában terjedő levelet ugyanabban az évben 1559-ben adta ki Óváron Huszár Gál, Kolozsváron pedig Heltai Gáspár (Brevis ac pia institutio, illetve Libellus epistolaris ). Mint Bernhard rávilágított, valószínűleg az eltérő teológiai álláspontok miatt történhetett meg, hogy e tanítólevélnek az úrvacsorakérdéséről szóló mondatai más tartalommal jelentek meg a Huszár-féle kiadásban, mint az eredeti kéziratban. Botta István [ ] szerint [ ] Huszár Gál a Bullingerrel való kapcsolata ellenére következetesen a reformáció lutheri ágának híve volt. [ I]fj. Hafenscher Károly [, a ] Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen protestáns liturgikát oktató evangélikus lelkész, egyházzenész Huszár Gál agendatörténeti helyét mutatta be az 1574-es énekeskönyv alapján. Ez a gyűjtemény példaértékű liturgikus gazdagságot és egészséges egyensúlyt teremtett a protestáns egyházakban: megtartotta a meglévőt, és egyben irányt mutatott a reformációi megújuláshoz foglalta össze az előadó. Az előadások után a közönség is aktívan bekapcsolódott a konferenciába: Ferenczi Ilona vezetésével elénekelte az 1574-es graduálénekeskönyvben található Te Deumot. Huszár Gál működéséről Tóth Károly István evangélikus lelkész, doktorandusz plakátot készített, amely [ ] a jövőben a teológia hallgatóit is segítheti a gazdag életút megismerésében.

5 Evangélikus kántorlevél 99 Megújuló orgonáink Minden kezdet nehéz Sorozatunk első részében folyóiratunk előző évfolyamának oldalain a nagyalásonyi templom Finnországból ajándékba kapott orgonájáról számoltunk be, amely a Magyarországi Evangélikus Egyház orgona-felújítási pályázatának támogatásával került a gyülekezet birtokába. Most egy olyan orgona-felújításról szólunk, amely jól példázza egyházunk 2008-ban indult pályázati és orgonafelügyeleti rendszere kezdeti lépéseit és a fejlődést is mutatja. (A Szerk.) A lajoskomáromi evangélikus templom orgonájának felújítása A lajoskomáromi evangélikus egyházközség templomában az Angster József és Fia Orgonagyár 1910-ben Op számon készült, pneumatikus játszó- és regisztertraktúrájú, táskaláda rendszerű, egymanuálos-pedálos orgonája áll. A hangszer diszpozíciója: Manuál (C f 3 ) Pedál (C d 1 ) Principal 8 Subbass 16 Bourdon 8 Cello 8 Quint 2 2 / 3 * Sylvestrina 8 Pedál kopula Vox coelestis 8 Kötött kombinációk: Kiváltó, P, MF, F, FF Fl. travers 4 Pr. Octav 4 * Utólagos beépítés az eredeti Gamba 8 regiszter helyén. Mixtura 3x 2 2 / 3 A hangszer megújításának nem problémamentes története még 2007-ben kezdődött. Kiindulópontja az volt, hogy a diszpozícióban szereplő Mixtúra 3x 2 2 / 3 regiszter az orgonából hiányzott. Feltehető, hogy már meg sem épült, csupán a szélládán volt megtalálható a hozzá tartozó tőke és síptartó állvány (raszter). Az egyházközség szerette volna pótoltatni a hiányzó regisztert. A munka elvégzésére Kovács Róbert orgonajavító ajánlkozott, aki egy április 19-én kelt adásvételi és egyben vállalkozási szerződés keretében eladta a gyülekezetnek, valamint beépítette az orgonába a tulajdonát képező 162 db Mixtura 1 1 / 3, 3 sor orgona ajaksípot. Már a szerződésből kitűnik, hogy az eredetileg az orgonába tervezett regiszter (2 2 / 3 ) nem azonos a szerződésben szereplő (1 1 / 3 ) sípsorral. Ez egyébként nemcsak a meglévő regiszterkapcsoló felirata alapján, hanem a raszter méretezéséből is egyértelmű volt. A méretbeli különbséget Kovács Róbert úgy hidalta át, hogy a sípokat vastag filccsíkokba csavarva helyezte el a raszterben. (1. ábra) A problémát fokozta, hogy a hangszerbe így bekerült sípok silány minőségűek, súlyosan sérültek és szak-

6 100 Evangélikus kántorlevél szerűtlenül javítottak voltak, így önmagukban sem képviseltek értéket. Az ígért intonálás és hangolás is elmaradt igaz, a sípok minősége miatt nehezen is lett volna elvégezhető, ezért a sípoknak használati értékük nem volt, és az orgona hangzásába egyébként sem illettek bele. Az egyházközség vezetősége az ügyben a Magyarországi Evangélikus Egyház Egyházzenei Bizottságának elnökéhez fordult, aki az akkor már elindított és szervezett keretek között működő orgona-felügyeleti rendszer keretében Wagner Szilárd illetékes orgonafelügyelőhöz irányította az ügyet. Megjegyzendő, hogy bár az ezt követő felmérésen a súlyos szakmai hibák megállapítást nyertek, az orgonajavító a sípok és a munka kifizetett ellenértékét több mint Ft-ot nem fizette vissza a gyülekezetnek. Külön érdekesség, hogy Kovács Róbert a szerződés aláírásának dátumával ajánlatot is készített az orgona teljes tisztítására, felújítására Az egyházközség bölcsességét dicséri, hogy ez már nem valósult meg. A hangszer megújulásának folyamata 2009-től a minden orgonával kapcsolatos munka során kívánatos, rendezett keretek közt az egyházközség, az orgonaépítő és az orgonaszakértő együttműködésével valósult meg. A hangszeren történő további munkákat Wagner Szilárd szakértői munkája mellett a BKM Orgonaüzem Kft. vállalta. Első lépésként 2009-ben elkészült a Mixtúra 3x2 2 / 3 regiszter, valamint megtörtént annak beépítése (2. ábra), a hangszer tisztítása, intonálása és hangolása is, amelyet egyházunk Egyházzenei Bizottsága orgona-felújítási pályázatán keresztül komoly összeggel támogatott. A munka 2010 januárjában készült el, és akkor vették át. Az elvégzett munka minősége és sikere biztatást jelentett az egyházközségnek arra, hogy folytassa a hangszer felújítását. Már 2010-ben megszületett az elhatározás, hogy a rekvirált homlokzati sípok helyére beépített az eredetitől eltérő méretezésű és hangú horganysípokat eredeti méretezés szerint készülő, az orgona külső megjelenését és hangzását egyaránt javító ónsípokra cseréltesse. (3. ábra) A munkát ezúttal is a BKM Orgonaüzem Kft. Vállalta, és ezúttal is egyházunk pályázatának jelentős támogatásával valósult meg. A szakértői átvétel 2011 júniusában volt. A lajoskomáromi orgona-felújítás mely a vázolt események miatt a szükséges kb. két év helyett négy évig húzódott tanulságos történet: megfelelő szakmai háttérrel egy elhibázott lépés következményei is helyrehozhatók, és a hangszer visszanyerheti eredeti külső megjelenését, illetve hosszú távú istentiszteleti és koncertszerű használatra való alkalmasságát. Az orgonaépítő, a szakértő és az egyház más-más területeken megnyilvánuló felkészültsége, felelőssége és közös koncepciója a biztosíték arra, hogy az elvárható magas szakmai színvonalon újuljanak meg hangszereink. Örömöt és további biztatást jelent, hogy ez Lajoskomáromban megvalósulhatott. Wagner Szilárd, a Magyarországi Evangélikus Egyház orgona-felügyelője A fényképeket ld. a következő lap recto oldalán (fent 1 2., lent 3. ábra)!