Conexiuni la nivel de peisaj între utilizarea terenurilor, calitatea habitatelor şi serviciile ecosistemelor din valea râului Mureş

Átírás

1 Táj szintű kapcsolatok a tájhasználat, élőhely-minőség és ökoszisztéma szolgáltatások között a Maros völgyében Conexiuni la nivel de peisaj între utilizarea terenurilor, calitatea habitatelor şi serviciile ecosistemelor din valea râului Mureş HURO/0901/205/2.2.2 Két ország, egy cél, közös siker! Două ţări, un scop, succes comun! brosura_ver indd :08:24

2 Vezető Partner: Vasile Goldis Nyugati Egyetem Arad Projekt partner: Szegedi Tudományegyetem Partener Lider de Proiect: Universitatea de Vest Vasile Goldiş Arad Partener de Proiect: Universitatea de Ştiinţe din Szeged Ez a kiadvány Táj szintű kapcsolatok a tájhasználat, élőhely-minőség és ökoszisztéma szolgáltatások között a Maros völgyében című, a Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program ban megvalósuló, HURO0901/205/2.2.2 számú projekt keretében készült, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. Proiectul Conexiuni la nivel de peisaj între utilizarea terenurilor, calitatea habitatelor şi serviciile ecosistemelor din valea râului Mureş este implementat prin Programul de Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România (www. huro-cbc.eu) şi este finanţat de Uniunea Europeană prin Fondul European de Dezvoltare Regională, completat de co-finanţarea naţională a celor două state membre participante în program, Ungaria şi România.

3 Határon átnyúló ökológiai vizsgálatok a Maros völgyében A folyóvölgyek különleges szerepet játszanak a Kárpát-medence geológiai, ökológiai és társadalmi rendszereiben. Változatos alapkőzetű és éghajlatú régiókon húzódnak keresztül, távoli élőhelyeket kötnek össze, így sokféle hatást közvetítenek különböző tájakon keresztül, és jellegzetes tájalakító szerepűek. A folyóvölgyeket, így a Maros völgyét is, sokszor politikai határokon szelik ketté, amelyek társadalmi-tájhasználati különbségekben nyilvánulnak meg, ennek következtében a természetközeli életközösségek alakulására is erős hatással lehetnek. A Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszéke és az aradi Vasile Goldiş Nyugati Egyetem Ökológiai és Természetvédelmi Tanszéke új közös kutatási projektet indított el a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében 2010-ben azzal a céllal, hogy az ökológiai kutatások minőségét és intenzitását növelje a dél-alföldi régióban. Az infrastruktúra javítása és a humán erőforrás megteremtése után a Maros völgye természeti viszonyaira, a tájhasználati módok különbségeinek hatására és a folyó élővilágés tájalakító szerepére koncentrálva folytattuk a kutatásokat brosura_ver indd :08:29

4 től, melyek során a határmenti régiók tájszerkezetének jellegére, a tájszerkezetek különbségeinek antropogén okaira, a gyorsan változó élőhelyek zátonyok, szigetek faunájának szerveződésére és egyes kiemelt ritka állatpopulációk filogenetikai kapcsolataira vonatkozó új ismereteket kívántunk szerezni. A program eredményei és hatásai A kutatások eredményeivel hozzájárulunk olyan hatékony és fenntartható tájhasználati modellek kidolgozásához, melyek hosszú távon támogatják és megkönnyítik a határ menti régiók lakosságának életkörülményeit, és ezzel egyidejűleg megőrzik a természetes tájszerkezetet és a biológiai sokféleséget, hiszen egy térség lakosságának az életminősége a természeti értékek ésszerű felhasználásától függ. A program jó lehetőséget teremtett arra, hogy az élőhelyek és ökoszisztéma szolgáltatások értékelésére kidolgozott magyar és román eljárásokat tovább fejlesszük. Az új közös rendszer segítheti a helyi közösségeket és önkormányzatokat, hogy hatékony irányelveket dolgozzanak ki a régióban a fenntartható fejlődésre. A két partner egyetem humán erőforrásait erősítette a tapasztalatcsere és a közös továbbképzéseken való részvétel, egyben megteremtette a további együttműködés lehetőségét és feltételeit. A vizsgált terület Kutatásaink a Maros völgy alföldi részében folytak, ahol a folyó különböző mértékben szabályozott részekre osztható. A Maros men- 2

5 A kutatások terepi mintavételezésére kijelölt területek tén nyolc darab 9 km 2 es mintavételi területet jelöltünk ki Lippa és Szeged között, melyek a vizsgált régióban jellemzőek voltak mind a tájszerkezetre, mind a tájhasználatra nézve. Elkészítettük a mintaterületek vegetációtérképét, amelynek alapján a különböző tájelemek arányait becsültük. Az egyes területek jellemző természetközeli gyepes részén társulásszerkezeti felméréseket is végeztünk, amivel a tájhasználat hatása mérhető. A tájszerkezeti és gazdálkodási viszonyok kapcsolatáról, a természeti területeknek a különböző tájakban betöltött szerepéről a lakosság körében reprezentatív mintán végzett felmérések alapján készítettünk elemzéseket. A Maros különleges képződményei a zátonyok és szigetek, melyek gyorsan fejlődnek és a legkitettebbek a vízjárásnak. Az erős zavarás következtében várhatóan gyér életközösség alakul ki rajtuk, de emberi zavarás hiányában ez a közösség mégis különleges lehet. Ennek igazolására végeztünk felméréseket különböző méretű és előtörténetű szigetek faunáján, melynek során a talajlakó ízeltlábú közösségek szerveződését és lehetséges dinamikáját becsültük. Az önálló életközösségeket is fenntartó folyó menti sávszerű, 3

6 TISCIA monograph series Landscape-scale connections between the land use, habitat quality and ecosystem goods and services in the Mureş/Maros valley Edited by László Körmöczi Kutatási eredményeinket egy monográfiában tettük közzé, mely megtalálható a címen Szeged-Arad 2012 Two countries, one goal, joint success! hosszan elnyúló élőhelyek elrendeződése távoli tájakat összekötő folyosóként is működik, biogeográfiai jelentőséggel. Ennek feltárására ritka állatfajok populációinak filogenetikai vizsgálatát végeztük, mely az elszigeteltség mértékét, a rokonsági fokokat tárhatja fel. Programunkban bogár- és halfajok tanulmányozása mellett gubacsdarazsak biogeográfiai és evolúciós mintázatainak feltárása is szerepelt. A folyóvölgyek mindig is otthont adtak emberi településeknek és a lakosság megélhetését biztosították. Különböző korok emberei számára e térségek más-más elemei voltak fontosak, viszonyuk a természeti értékekhez időnként változott. Tanulmányunkban a Maros-mente jelenlegi állapotát igyekeztünk feltárni, összehasonlítva a határ két oldalán kialakult szocio-ökonómiai viszonyokat. A tájszerkezet és a természetes vegetáció összefüggései A folyóvölgy kiváló gazdálkodási adottságait hosszú idő óta kihasználó ember jelentősen átalakította a természetes tájszerkezetet. A Maros-völgy alföldi szakaszán jellemzően mezőgazdasági 4

7 művelés határozza meg a táji mintázatot, míg a gáton belüli ártérben faültetvények gyakoribbak. Természetközeli élőhelynek jobbára a legelőgyepek tekinthetők, melyhez csatlakozik a gátoldalak természetközelivé váló gyepje. Hajdani erdők maradványai szórványosak, biológiai sokféleségüket a tájhasználat és az idegenhonos növények betelepedése erősen csökkenti. A szigetek faunája A Maros nagyobb szigetein fás közösségek alakultak ki, melyeket erdőműveléssel nem vagy alig zavarnak. Így feltételezhetően nagyobb a biodiverzitásuk is, ezt ízeltlábú együttesek vizsgálatával kívántuk ellenőrizni. Három, talajfelszínen aktív csoport alapján ezek az élőhelyek is meglepően változatosnak bizonyultak, mivel a 22 mintahelyen gyűjtött mintegy negyvenkétezer egyed nagy többsége hangya volt, melyek 18 fajt képviseltek, a közel háromezerötszáz pók viszont 73 fajból került ki. A szigetek gyér poloskafaunája ugyan sok fajt képviselt, ez a csoport viszont előnyben részesíti a magasabb növényzeti szinteket. A fauna diverzitására az emberi zavarás is kedvezőtlenül hat. Szigetek benépesülése tekintetében jelentősen különbözik a magyar és a román szakasz, mivel előbbin jelentősebb szabályzást végeztek, ezért sziget nehezebben alakul. A 5

8 B1a Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások; D34 Mocsárrétek; F2 - Szikes rétek; H5a Kötött talajú sztyeprétek ; J4 Fűz-nyár ártéri erdők; OB Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok; OC Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok; P1 Őshonos fafajú fiatalosok; P2a Üde cserjések; P7 Ősi fajtájú, gyepes vagy erdősödő, extenzíven művelt gyümölcsösök; P8 Vágásterületek; RA - Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok; RC Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők; S2 - Nemes nyárasok; S3 - Egyéb tájidegen lombos erdők; S7 - Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok; T1 - Egyéves, nagyüzemi szántóföldi kultúrák; T2 - Évelő, nagyüzemi szántóföldi kultúrák; T3 - Zöldség- és dísznövénykultúrák, melegházak; T6 - Kistáblás mozaikok; T9 Kiskertek; U3 Falvak; U8 Folyóvizek; U9 Állóvizek; U10 - Tanyák, családi gazdaságok A vizsgált régió négy jellemző tájszerkezete a magyar szakaszon (bal oldalon: Szeged, Maroslele) és a román szakaszon (jobb oldalon: Vladimirescu; Păuliş). A térképeken a jellemző élőheléy típusokat tüntettük fel, melyek eloszlása alapján hasonlítottuk össze tájhasználati módok hatását. 6 brosura_ver indd :08:37

9 benépesült szigetek a parti zóna mintegy kiterjesztéseinek tekinthetők, vegetációjuk és faunájuk nagyon hasonló, önálló közösség nem alakult ki. Filogenetika A Maros völgye a Pannon régiónak olyan része, mely élőhely fragmentumaival még jelentősen hozzájárul a régió biológiai sokféleségének fenntartásához. A közösségszerveződések jobb megértéséhez fontos ismereteket szolgáltat egyes táplálkozási kapcsolatok részleteinek feltárása, melyeknek apró, de gyakori és jelentős tagjai az erdőkben mindenhol jelenlevő gubacsdarazsak. A programkeretében többek között társbérlő tölgy gubacsdarazsak 7

10 Synergus fajok filogenetikai fája, melyen a gazdanövényeket színek jelölik (Hymenoptera, Cynipidae, Synergini), Ceroptres, Rhoophilus, Synergus, Synophrus, Saphonecrus és Ufo génuszok biológiájának, rendszerezésének, evolúciójának különböző aspektusait vizsgáltuk. A molekuláris filogenetika alapján, amely új adatokkal is kiegészült a Kelet-Palearktikumból, több új hipotézis is felvetődött a gazda asszociációkra vonatkozóan. A lakosság és a természeti viszonyok kapcsolata A Maros-mente lakossága számára az ökoszisztéma szolgáltatások értéke némileg eltér más régiókban tapasztaltaktól. Itt a legfontosabbnak a megélhetést biztosító ellátó szolgáltatások bizonyultak, mellettük a kulturális szolgáltatás is nagyobb jelentőséggel bír, míg a más tájakon fontosabb szabályozó szolgáltatások itt háttér- 8

11 be szorulnak. Ez a beállítottság mező- és erdőgazdálkodással való szorosabb kapcsolatra vezethető vissza. A kulturális szolgáltatás fontossága pedig a folyóval való együttélésből, a táj és életközösségei még mindig jelentős természetességéből fakad, ami a folyó menti településeken élőkben gyökerezik erősebben. Cercetări ecologice transfrontieră pe valea Mureşului Văile râurilor joacă un rol important în definirea condiţiilor geologice, ecologice şi sociale ale bazinului Carpatic. Acestea traversează regiuni cu o geologie şi un climat variat, conectând habitate aflate la mare distanţă, în acest fel transmit o multitudine de influenţe asupra regiunilor traversate, având rol crucial în definirea acestora. Bazinele râurilor, printre ele şi a Mureşului, sunt de multe ori divizate de graniţele politice, rezultând în diferenţe în privinţa modului de utilizare a teritoriului, fapt care poate influenţa semnificativ biocenozele locale. Catedra de Ecologie a Universităţii de Ştiinţe din Szeged şi Catedra de Ecologie şi Protecţia Mediului a Universităţii Vasile Goldiş din Arad au demarat în anul 2010 un proiect finanţat prin Programul de Cooperare Transfrontieră Ungaria-România cu scopul extinderii şi îmbunătăţirii calitative a programelor de cercetare ecologică în regiunea banatului. După îmbunătăţirea infrastructurii şi obţinerea resurselor umane necesare am realizat, începând cu anul 2011, cercetări asupra condiţiilor de mediu, diferitele moduri de utilizare a terenului şi influenţa acestora asupra mediului, respectiv asupra importanţei râului Mureş în definirea habitatelor şi biocenozelor locale, în decursul cărora am încercat să obţinem informaţii de actualitate asupra structu- 9

12 rii peisajului, a influenţelor antropice care determină diferenţe în structura peisajului, a faunei habitatelor aflate în continuă schimbare maluri, insule precum şi a legăturilor filogenetice ale unor populaţii rare de animale de importanţă deosebită în regiunile din apropierea graniţei Româno-Maghiare. Rezultatele şi efectele programului Rezultatele cercetărilor au contribuit la dezvoltarea unor modele durabile şi eficiente de utilizare a teritoriului, care sprijină şi facilitează, pe termen lung, viaţa comunităţilor din apropierea graniţei, în acelaşi timp contribuind la păstrarea structurii naturale a peisajului şi a biodiversităţii naturale, deoarece calitatea vieţii unei comunităţi depinde de utilizarea eficientă şi durabilă a resurselor naturale. Programul a creat condiţii optime pentru îmbunătăţirea metodelor române şi maghiare de evaluare a habitatelor şi ecosistemelor. Noul sistem comun poate ajuta comunităţile şi autorităţile locale să îşi dezvolte propriile strategii de dezvoltare durabilă. Cele două universităţi partenere şi-au îmbunătăţit calitatea resurselor umane în urma participării la schimburi de experienţă şi seminarii de instruire comune, fiind create bazele şi condiţiile unei colaborări de lungă durată. Zona studiată Cercetările noastre s-au concentrat asupra bazinului inferior al Mureşului, unde râul poate fi divizat în secţiuni mai mult sau mai puţin 10

13 regularizate. De-a lungul râului Mureş am definit opt zone de prelevare a probelor de 9 km2 între Lipova şi Szeged, reprezentative în zona studiată atât din punct de vedere al structurii peisajului cât şi al utilizării acestuia. Am realizat o hartă a vegetaţiei din zonele de prelevare a probelor, pe baza căreia am estimat distribuţia diferitelor elemente ale peisajului. În porţiunile relevante din zonele cu vegetaţie ierboasă am efectuat studii ale fitocenozelor, pentru evaluarea influenţei antropice prin modul de utilizare a terenurilor. Pentru evaluarea relaţiei între structura peisajului şi gospodărirea teritoriului, respectiv a importanţei condiţiilor de mediu în viaţa comunităţilor locale am efectuat sondaje pe eşantioane statistic semnificative ale populaţiei locale. Formaţiunile specifice râului Mureş sunt malurile şi insulele care se dezvoltă rapid şi sunt permanent expuse efectelor apei. Ca o consecinţă a expunerii lor ridicate este de aşteptat să găsim aici biocenoze rarefiate, dar totuşi importante deoarece se dezvoltă în lipsa influenţei antropice. Pentru confirmarea acestor teorii am efectuat cercetări asupra faunei insulelor de diverse dimensiuni şi origini, pe baza cărora am evaluat structura şi dinamica populaţiilor de 11 brosura_ver indd :08:48

14 artropode terestre din aceste habitate. Habitatele sub formă de bandă, întinse de-a lungul malurilor îndeplinesc, pe lângă funcţia de suport pentru biocenozele locale şi o funcţie de coridor de legătură între habitate îndepărtate, de importanţă biogeografică. Pentru evidenţierea acestor caracteristici am studiat legăturile filogenetice ale populaţiilor de animale rare, în scopul evaluării gradului de izolare, respectiv ale gradului de rudenie cu alte specii. Pentru acest program am ales să studiem câteva specii de insecte şi peşti semnificative. Văile râurilor au fost întotdeauna preferate de comunităţile umane deoarece oferă spaţii propice pentru aşezări şi asigură resursele necesare pentru susţinerea comunităţii. Pentru comunităţile umane din decursul istoriei diferitele elemente ale acestor teritorii au reprezentat resurse importante, relaţia oamenilor cu natura s-a modificat în legătură cu aceste priorităţi. În studiul nostru am încercat să evidenţiem situaţia actuală din bazinul Mureşului, comparând situaţia socială şi economică din cele două părţi ale graniţei româno-maghiare. 12 brosura_ver indd :08:50

15 Afüzet tartalmának összeállításához hozzájárultak: Gicu-Gabriel Arsene, Bátori Zoltán, Bihari Péter, Bozsó Miklós, Cseh Viktória, Iulia-Natalia Dărăban, Ioan Don, Ioan Duma, Erdős László, Gallé Róbert, Gébert Judit, Richard Hoffmann, Körmöczi László, Lőrinczi Gábor, Maák István, Málovics György, Margóczi Katalin, Mihók Barbara, Mihai Pascu, Marian Petrescu, Posta Ádám, Roboz Ágnes, Schwéger Szabina, Szpisjak Nikolett, Torma Attila, Daciana Turcuş, Violeta Turcuş, Zalatnai Márta Szerkesztette: Körmöczi László Kiadja: Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszéke, Szeged, 2012 Nyomda: Generál Nyomda Kft. Szeged, Kollégiumi u. 11/h., Magyarország MAGYARORSZÁG Bihar Bihor Hajdú- Szabolcs- Szatmár- Bereg Satu Mare Békés Csongrád Arad Timiş ROMÂNIA

16 Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Conţinutul acestui broşură nu reprezintă în mod necesar poziţia oficială a Uniunii Europene.