Geokémiai ciklusok (gg1c102)
|
|
- Tivadar Gál
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Geokémiai ciklusok (gg1c102) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor (LRG) Földrajz- és Földtudományi Intézet és Kari Kutató és Műszer Centrum (KKMC) ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest,
2 Telefon Pontosság Táplálkozás Víz
3 Előadás Hétfő: (Mauritz-terem) szept. 12, 19, 26, okt. 3, 10, 17, 24, 31 nov. 7, 14, 21, 28, dec. 5, hét (1 + 2 pótolandó) Pótóra ideje és helye:?? Zárthelyi: dec. 19. ( ), Mauritz Béla Terem (személyi azonosítót Mindenki hozzon magával!) Szóbeli (és javító) vizsga ideje: dec. - jan. vége (2 alkalom) helye: Mauritz Béla Terem Jegylezárás: jan
4 A 1 A metamorf kőzetképződési folyamat a/ izokémiai mállás, b/ növekvő p és T hatására bekövetkező átkristályosodás, c/ szilárd fázisú átkristályosodás, d/ olvadékból történő kikristályosodás és ezzel együttjáró szöveti változás, B 1 A felsőköpeny kis sebességű öve a/ a litoszféra magmaképződési helye, b/ az asztenoszféra olyan plasztikus anyagának jelenlétére utal, ami szilikátolvadékból áll, b/ mind a primer és mind a szekunder földrengéshullámokkal regisztrálható, d/ csak a szekunder földrengéshullámokkal határozható meg,
5 Geokémia tárgya: Bevezetés: - Földnek mint egésznek, valamint a Föld alkotó részeinek (hidroszféra, atmoszféra, litoszféra, kéreg, stb.) a kémiája /része a geológiának és több is, mint a geológia/ elvárható számonkérhető - az elemek eloszlásának és vándorlásának a változása a Földben a Föld fejlődése során /főleg fizikai kémián alapuló történet/ - az elemek tér- és időbeli körforgása, annak törvényszerűségei (a biológiai hatások vizsgálata BIOGEOKÉMIA) - az elemek előfordulása és eloszlása az Univerzumban /a Nap és a bolygók kémiája a Naprendszerben, valamint a csillagok kémiája a bolygóközi és csillagközi térben/ KOZMOKÉMIA integráló tudomány (föld-, környezettudomány, planetológia)
6 Bevezetés: Geokémikus feladata: - az elemek relatív és abszolut mennyiségének a meghatátozása a Földben és a Föld alkotó részeiben (pl. kéreg, hidroszféra, atmoszféra) globális adatbázis ( - az elemek (izotópok) eloszlásának és vándorlásának a leírása a Föld alkotó szféráiban (az ásványokig) - az eloszlás és vándorlás törvényszerűségeinek a feltárása részleges átfedés ásványtannal és kőzettannal
7 Geokémia története - fiatal tudomány, fejlődése különösen a XIX. században, bár - Lazarus Ercker (II. Rudolf bányafőfelügyelője) ércek és elemzésüknek leírása 1574-ben - a svájci Schönbein - az ózon felfedezője - vezette be a geokémia fogalmát 1838-ban - mivel elemekkel foglalkozik, felöleli az elemek felfedezésének a történetét: ban Lavoisier már értette és elkülönítette a következő elemeket: O, N, H, S, P, C, Cl, F, B, Sb, Ag, As, Bi, Co, Cu, Sn, Fe, Mn, Hg, Mo, Ni, Au, Pt, Pb, W, Zn, Ca, Mg, Ba, Al, Si (ősi időkben, alkimisták tanulmányozták) : U, Zr, Sr, Ti, Y, Be, Cr és Te : Na, K, Nb, Rh, Pd, Ce, Ta, Os, Ir, Li, SE, Cd, I, Br, Th, V, La, Ru, Tb, Er - 46 elem volt felfedezve!
8 Geokémia története - optikai emissziós spektrográf felfedezése 1860 (analitika és geokémia kapcsolata elválaszthatatlan) : Rb, In, Cs, Tl, Sc, Ga, Sm, Ho, Tm, Yb, Ge, Pr, Nd, Gd, Dy, He, Ne, Ar, Kr, Xe, Po (Becquerel, 1896), Ra (Curie-házaspár, 1898), Ac /Mendelejev megjósolta (1869) eka-al (Ga), eka-b (Sc), eka-si (Ge) : néhány rövid életű elem, Eu, Lu, Hf, Re : kőzetek és ásványok elemzése: F.W. Clarke (USGS, 1908), Data of the Geochemistry (fontos adatgyűjtemény; modern rendszerben: elemek, atmoszféra, hidroszféra alkotói, vulkáni és mélységi kőzetek, mállás, szedimentek, metamorf kőzetek, ércek), 5 kiadás
9 Geokémia története : Geophysical Laboratory (Carnegie Institution of Washington), kisérleti kőzettan kezdete, a fizikaikémiai ismertek figyelembe vétele, kőzetek és érctelepek keletkezése : Bowen: Evolution of the Igneous Rocks (geokémiai differenciáció) : Brian Mason: Principals of Geochemistry (termodinamika, ásványok stabilitása, ionok mobilitása), tankönyv
10 Geokémia története : V.M. Goldschmidt doktori disszertációja kontaktmetamorf kőzetről az Oslói Egyetemen, ásványtani fázisszabály és kémiai egyensúly alkalmazása (ÚJ IRÁNY, geokémia fejlődése) : Goldschmidt és munkatársai az Oslói Egyetem felfedezik a kristályok szerkezetének a jelentőségét (rtg), ami megszabja az elemek eloszlását a kristályos anyagokban : Goldschmidt Göttingenben az egyes elemek geokémiáját vizsgálja és kifejleszti a mennyiségi spektrográfiai módszerek alapját, itt gyökerezik a geokémiai körforgás koncepciója, a Föld és Naprendszer geokémiai fejlődése a geológiai és pregeológiai időkben, elemek helyettesítése, nyomelemek szerepe (Goldschmidt 1947-ban meghalt Geochemistry 1954, Alex Muir)
11 Geokémia története től jelentős orosz iskola: V.I. Vernadszkij, A.E. Fersman és A.P. Vinogradov: kutatás ásványi nyersanyagok felfedezéséért (klark koncentráció klark) - II. világháború alatt és után: radioaktivitás tanulmányozás => kifejlődik a neutronaktivációs elemzés => izotópok tanulmányozása, ami a geokronológia alapjai => tömegspektrometria => kisebb mennyiségű vizsgálandó anyag, tökéletesebb és több adat : lemeztektonika => anyag körforgása (forradalom a geokémiában is), műholdak, űrhajók adatai, meteoritok és holdi kőzetek feldolgozása => planetológia és kozmokémia feljődése
12 Goldschmidt s Views on Geochemistry Goldschmidt was not shy in his thinking about the importance of geochemistry, as illustrated by a quotation from Geochemistry (Goldschmidt, 1958, edited by Alex Muir following Goldschmidt s death): From a human point of view, geochemistry is of the greatest practical importance, especially in its applications to mining, metallurgy, chemical industry, agriculture and, of course, the study of terrestrial materials, particularly the accessible outermost parts of our planet The results of mineralogy, petrology, and geology form the foundation of geochemistry. Modern atomic chemistry and atomic physics, as well as physical chemistry and chemicalphysics, give in many cases an essential basis for the understanding of geochemical problems. Geochemistry, however, is not a debtor only in its relations to theoretical chemistry and physics, since modern inorganic crystal chemistry originated from the study of geochemical problems, e.g., the practical use of X-ray spectra for chemical analysis and the development of quantitative optical spectroscopy with the carbon arc. Goldschmidt was also prescient in his thinking about the linkages among geochemistry, biology, and the environment: Very close relationships exist between modern geochemistry and pure and applied biology. The circulation and distribution of many chemical elements in nature (are) closely related to biochemical processes in which both plants and animals are involved. Some of the dominant geochemical factors of our time result from the activities of modern man agriculture, mining, and industry. We resonate particularly with Alex Muir s and Goldschmidt s thoughts on the important connections between observation and theory: In the general evolution of geochemistry during the last quarter of a century, the most remarkable trend is the tendency not only to accumulate analytical facts, but to find a theoretical explanation of these facts. (Goldschmidt, 1958).
13
14 Környezetgeokémia Környezetgeokémia = geokémia + környezettudomány) (felszín, kis PT, rövid t) élettérre hat földtan+kémia biológia+kémia+fizika+ földtudományok Természetes folyamatok leírása, jellemzése, törvényszerűségek megállapítása az atmoszféra hidroszféra bioszféra litoszféra globális/regionális/lokális laboratóriumaiban végleten, kifogyhatatlan
15 Környezetgeokémia - Technoszféra objektumjai, produktumjai zömében természetellenesek - Nyílt rendszerek, amelyekben anyag, energia es információ átadaás történik anyag energia fizikai, kémiai, biológiai folyamatok állapotváltozás energia anyag - Lokális, regionális és globális változás - Kutatási területek (pl.): környezetanalízis (minta, módszer) körfolyamatok (szűkebb geokémai)
16 Alak Anyag Folyamat
17
18
19 Urbán geokémia Nagy városok Föld természetes arculata (víz, talaj, levegő) vízválasztó, talajvízszint; talaj szövet, szerkezet, sűrűség aeroszol kémiai összetétel (szennyezés: közlekedés, ipar, bányászat, fűtés, tömeg hulladék, hő) Scheyer and Hipple (2005) természetes geokémiai körforgás életminőség (fel nem robbant bomba: PGE, RFY, Li) The movement of water into a soil depends on land surface slope, vegetation, degree of surface loading, and soil texture, structure, density and compaction. More water moves into the soil zone on natural landscapes compared to urban landscapes with disturbed soils. These schematic drawings compare the generalized disposition and movement of incoming water on a natural plant-covered landscape (A) with that in a disturbed urban landscape (B) with limited vegetation and abundant impervious surfaces.
20
21
22 Folyóiratok, szakkönyvek Geokémiai folyóiratok - Geochimica et Cosmochimica Acta (GCA) - Geokhimiya (= Geochemistry International) - Applied Geochemistry (ApplGeochim) - Chemical Geology (ChemGeol) - Aquatic Geochemistry - Journal of Geochemical Exploration -Elements Geokémiai szakkönyvek: - Geochemistry (1954) V.M. Goldschmidt - Geochemistry (1951) K. Rankama & T.G. Sahama - Handbook of Geochemistry (1969-) K.H. Wedephol - Geochemistry (1979 ill. 1996) A.H. Brownlow - Principles of Geochemistry (1982) B. Mason, & C.B. Moore - Principals of Geochemistry (1997) G. Ottonello - Principals and Applications of Geochemistry (1998) G. Faure - Encyclopaedia of Geochemistry (1999) C.P. Marshall & R.W. Fairbridge - Treatise on Geochemistry (2015) H.D. Holland & K.K. Turekian
23 Ismétlés
24 Halmazállapotok (Kondenzáció)
25 Halmazállapotok Plazma a gáz-halmazállapotból keletkezik az atomok ill. molekulák ionizációja révén. Nagyon nagy hőmérsékleten, sugárzás vagy elektromos kisülés hatására az atomokból elektronok szakadnak le. A plazma állapotban szabadon mozgó pozitív ionok és negatív elektronok vannak olyan arányban, hogy az egész rendszer elektromosan semleges. A szabadon mozgó részecskék miatt a plazma jól vezeti az elektromos áramot. A szilárd halmazállapotnak két formája ismeretes: kristályos és amorf. Ebben az állapotban a molekulák ill. az atomok energiaszintje olyan kicsi, hogy adott poziciójukból nem tudnak kiszabadulni. Kristályos anyag esetén azok a kristályrács által meghatározott egyensúlyi helyzetben vannak, és ekörül végeznek rezgőmozgást. Szilárd anyagoknak meghatározott alakjuk és térfogatuk van. A térfogat általában a hőmérséklet emelésével kiterjed. (H 2 O?). A kiterjedés mértékét a hőtágulási együttható fejezi ki, ami egy jellemző tulajdonság. A szilárd anyagok ellenállást fejtenek ki az alak- és térfogat-változtatással szemben, ennek megfelelően több tulajdonságuk összefügg ezzel az ellenállással: keménység, szilárdság, rugalmasság, hőtágulás. Melegítés hatására általában csökken a szilárdságuk és az olvadáspontjukon (a likvidusz hőmérsékleten) folyékonnyá válnak. A folyékony anyagok (folyadékok) térfogata állandó, de alakja változó. A nehézségi erő hatására képesek felvenni a tároló edény alakját. Erőtérmentes környezetben viszont gömb alakúak a felületi feszültség következtében. A folyadékokban a molekulák közötti összetartó erő lényegesen kisebb, mint a szilárd anyagokban, és noha az anyaghalmazt összetartja, de lehetővé teszi a molekulák egymáshoz képest történő szabad mozgását. Ennek következtében a viszkozitásuk a szilárd testekéhez képest kicsi, de az összenyomhatóságuk (kompresszibilitásuk) azokhoz hasonló (azaz kicsi). A légnemű anyagoknak nincs meghatározott alakjuk és meghatározott térfogatuk, a rendelkezésre álló térfogat egyenletes kitöltésére törekszenek. Az elemi állapotú anyagok nagy többsége légnemű állapotban (gőz/gáz) színtelenek, aminek az az oka, hogy a látható színképtartományban nincs fényabszorpció (kivéve a S és a halogén elemek). A reális gázok esetében a molekulák között viszonylag kicsi az összetartó erő, a forgó, rezgő és az egyenes vonalú, egyenletes mozgás miatt egymással ütköznek és távolodni igyekszenek egymástól, ezért töltenek be minden rendelkezésre álló teret, ha a gázra nem hatnak külső erők. A földi nehézségi erőtér hatására például a légkör sűrűsége felfelé exponenciálisan csökken (kis magasságkülönbség esetén azonban elhanyagolható. A légnemű anyagok alakja és térfogata viszonylag kis erővel megváltoztatható, mert kicsi a viszkozitásuk és nagy a kompresszibilitásuk a folyadékokéhoz és a szilárd testekéhez képest.
26 Fázisszabály A Gibbs-féle fázistörvény a többkomponensű, heterogén rendszer komponenseinek (K), fázisainak (F), szabadsági fokainak (SZ) száma és a külső állapotjelzők (nyomás, hőmérséklet, koncentráció stb.) száma között állapít meg viszonylag egyszerű és általános érvényű összefüggést, ami F + SZ = K + 2 vagy SZ = K - F + 2. Komponensnek (K) nevezzük a rendszer kémiailag független alkotórészeit (egymástól függetlenül létező atomés molekulafajtákat). Ha a rendszer különféle molekulái között reakciók játszódhatnak le, a komponensek számát a jelenlevő anyagfajták és a köztük lehetséges független reakciók számának különbségeként kell figyelembe venni. Fázisnak (F) nevezzük a rendszer azonos fizikai és kémiai paraméterekkel rendelkező (homogén) légnemű, folyadék vagy szilárd halmazállapotú részeit. Nem halmazállapotfajtákról van szó, mert mind folyadék, mind szilárd fázis többféle is lehet jelen a rendszerben. Szabadsági foknak (állapotjelzőnek) (SZ) a szabadon változtatható intenzív paraméterek (rendszer mennyiségétől, azaz alkotó részecskék számától független) számát nevezzük. Például: a hőmérséklet, a nyomás, a sűrűség, a fajlagos ellenállás, a felületi feszültség, a moláris térfogat és minden egyéb fajlagos és moláris mennyiség. A heterogén rendszerek tulajdonságainak megismerése szempontjából fontos, hogy az adott komponensszámú rendszerben hány fázis lehet egymással egyensúlyban, továbbá, hogy milyen összefüggés van a komponensek, a fázisok és a szabadsági fokok száma között. A rendszer állapotának jellemzéséhez szükséges a hőmérsékleten és a nyomáson kívül a komponensek koncentrációjának ismerete minden fázisban (ha jelen lehet). Ez összesen KF + 2 adatot jelent. A szabadsági fokok vagyis a szabadon változtatható intenzív állapotjelzők száma: SZ = K F + 2 A fázistörvénynek ez az alakja akkor érvényes, ha a rendszer állapotát a p, a T és a X határozzák meg. Ha a rendszer egyensúlyát más intenzív állapotjelzők is befolyásolják, akkor azok számát is figyelembe kell venni. Ha viszont a rendszer egyensúlyi viszonyaira például a nyomás gyakorlatilag nincs hatással bizonyos esetekben a kondenzált rendszerekben, akkor a szabadsági fokok száma csökken 1-gyel, s a Gibbs-féle fázistörvénynek az alábbi alakja lesz érvényes: F + SZ = K + 1
27
28 A fázisdiagram a térben (nyomás, hőmérséklet és fajlagos térfogat). A hármaspont a térfogat változása mentén egyenes vonallá bővül: triple line
29 negative Clapeyron slope Simple fluid systems H 2 O P [bar, kbar, Kpa, Mpa, Gpa] T [ o C, K]
30 Isochores Temperature T crit T 2 C.P. Pressure Solid T.P. Liquid Critical Fluid C.P. Vapor T 1 Density (g/cc) Molar volume (cc/m) T 1 T 2 Temperature T crit
31 Házi feladat Clausius-Clapeyron relationship dp/dt = ΔS/ΔV
Geokémiai ciklusok (gg1c1l02)
Geokémiai ciklusok (gg1c1l02) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor (LRG) Földrajz- és Földtudományi Intézet és Kari Kutató és Műszer Centrum (KKMC) ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email:
RészletesebbenGeokémia (ag1d1053) Geokémia III (ga1c1061)
Geokémia (ag1d1053) Geokémia III (ga1c1061) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor (LRG) Földrajz- és Földtudományi Intézet és Kari Kutató és Műszer Centrum (KKMC) ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest,
RészletesebbenKörnyezeti izotópgeokémia (gg2n1308)
Környezeti izotópgeokémia (gg2n1308) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor (LRG) Földrajz- és Földtudományi Intézet és Központi Kutató és Műszer Centrum (KKMC) ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest,
RészletesebbenNév:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2013.feb.18. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály,
RészletesebbenIzotópkutató Intézet, MTA
Izotópkutató Intézet, MTA Alapítás: 1959, Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Intézete Gazdaváltás: 1967, Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, de hatósági ügyekben OAB felügyelet Névváltás: 1988,
RészletesebbenXLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória
Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 201. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Munkaidő: 120 perc Összesen 100 pont A periódusos
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenNagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek
Nagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek 1. Atomspekroszkópiai módszerek 1.1. Atomabszorpciós módszerek, AAS 1.1.1. Láng-atomabszorpciós módszer, L-AAS 1.1.2. Grafitkemence atomabszorpciós
RészletesebbenKémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges
RészletesebbenKőzettan.
Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RészletesebbenKőzettan.
Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RészletesebbenAz elektronpályák feltöltődési sorrendje
3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában
RészletesebbenHalmazállapotok. Gáz, folyadék, szilárd
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd A levegővel telt üveghengerbe brómot csepegtetünk. A bróm illékony, azaz könnyen alakul gázhalmazállapotúvá. A hengerben a levegő részecskéi keverednek a bróm részecskéivel
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
Részletesebben15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet. az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl
1. oldal 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenA budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése
A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése Muránszky Gábor, Óvári Mihály, Záray Gyula ELTE KKKK 2006. Az előadás tartalma - Mintavétel helye és eszközei - TOC és TIC vizsgálati eredmények
RészletesebbenKőzettan (ga1c1053)
Kőzettan (ga1c1053) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Központi Kutató és Műszer Centrum ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek
Fémek törékeny/képlékeny nemesémek magas/alacsony o.p. Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek ρ < 5 g cm 3 könnyűémek 5 g cm3 < ρ nehézémek 2 Fémek tulajdonságai
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenRÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS
RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS 1. Mire jó a röntgen-fluoreszcencia analízis? A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA vagy angolul XRF) roncsolás-mentes atomfizikai anyagvizsgálati módszer. Rövid idõ alatt
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1755/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ISOTOPTECH Nukleáris és Technológiai Szolgáltató Zrt. Vízanalitikai Laboratórium
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek >1.0 tömeg%-ban főelemek (főleg litofil, refrakter és illó) 0.1-1.0 tömeg%-ban mikroelemek < 0.1 tömeg% nyomelemek A kontinentális kéreg főelemei, (Winter,
RészletesebbenHosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató
Részletesebben9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése)
9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 9. A FELHAGYÁS KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEI (AZ ATOMERŐMŰ LESZERELÉSE)... 1 9.1. A leszerelés szempontjából
RészletesebbenAktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez
Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Vízszintes metszet (részlet) Mi aktiválódik? Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek I.) Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek
RészletesebbenA Föld belső szerkezete
A Föld belső szerkezete A Naprendszer A Naprendszer felépítése. A fizikai paraméterek különbsége jelzi a bolygók méreteinek eltérését. A Naprendszer bólygóinak adatai 2877 A Föld mint zárt rendszer Anyagáramlás
RészletesebbenPrompt-gamma aktivációs analitika. Révay Zsolt
Prompt-gamma aktivációs analitika Révay Zsolt Prompt-gamma aktivációs analízis gerjesztés: neutronnyaláb detektált karakterisztikus sugárzás: gamma sugárzás Panorámaanalízis Elemi összetétel -- elvileg
RészletesebbenSzigetelők Félvezetők Vezetők
Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
Részletesebben1.ábra A kadmium felhasználási területei
Kadmium hatása a környezetre és az egészségre Vermesan Horatiu, Vermesan George, Grünwald Ern, Mszaki Egyetem, Kolozsvár Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár (Korróziós Figyel, 2006.46) Bevezetés A fémionok
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenÁsványi nyersanyagtelepek képződése térben és időben: Metallogénia
Ásványi nyersanyagtelepek képződése térben és időben: Metallogénia Teleptan II. 1. témakör: Bevezetés, és az Archaikum metallogéniája Dr. Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani Tanszék A kurzus tartalma 1.
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenÓn-ólom rendszer fázisdiagramjának megszerkesztése lehűlési görbék alapján
Ón-ólom rendszer fázisdiagramjának megszerkesztése lehűlési görbék alapján Készítette: Zsélyné Ujvári Mária, Szalma József; 2012 Előadó: Zsély István Gyula, Javított valtozat 2016 Laborelőkészítő előadás,
RészletesebbenAz elemek rendszerezése, a periódusos rendszer
Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer 12-09-16 1 A rendszerezés alapja, az elektronszerkezet kiépülése 12-09-16 2 Csoport 1 2 3 II III IA A B 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 IV V VI VII
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2
Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenAtomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás
Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek
RészletesebbenAnyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)
Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)
RészletesebbenAZ MFGI LABORATÓRIUMÁNAK VIZSGÁLATI ÁRAI
1. ELŐKÉSZÍTÉS Durva törés pofás törővel pofás törő 800 Törés, talaj porló kőzetek törése pofás törő+ Fritsch szinterkorund golyósmalommal max. 20 g +szitálás 1000 0,063 mm-es szitán Törés, kőzet masszív
RészletesebbenNE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:
A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola
RészletesebbenI. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK
I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
Részletesebben0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 -
Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos vezetőképesség
Részletesebben3. Az Sn-Pb ötvözetek termikus analízise, fázisdiagram megszerkesztése. Előkészítő előadás
3. Az Sn-Pb ötvözetek termikus analízise, fázisdiagram megszerkesztése. Előkészítő előadás 2018.02.05. A gyakorlat célja Ismerkedés a Fizikai Kémia II. laboratóriumi gyakorlatok légkörével A jegyzőkönyv
RészletesebbenRadioizotópok az üzemanyagban
Tartalomjegyzék Radioizotópok az üzemanyagban 1. Radioizotópok friss üzemanyagban 2. Radioizotópok besugárzott üzemanyagban 2.1. Hasadási termékek 2.2. Transzurán elemek 3. Az üzemanyag szerkezetének alakulása
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a
Részletesebbena NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A METALCONTROL Anyagvizsgáló és Minõségellenõrzõ Központ Kft. (3540 Miskolc, Vasgyár u. 43.) akkreditált
RészletesebbenTalálkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig
Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig www.meetthescientist.hu 1 26 ? ÚTKERESÉS?? Merre menjek? bankár fröccsöntő?? politikus? bogarász?? jogász? tudományos kutató
RészletesebbenALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció
RészletesebbenAltalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008
Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek csoportosítása (gyakoriságuk szerint) Főelemek (>1 tömeg%), pl. O, Si, Fe, Al, Ca, Mg, Na, K (major) Mikroelemek (kis mennyiségben jelen lévő főelemek)
RészletesebbenRöntgen-gamma spektrometria
Röntgen-gamma spektrométer fejlesztése radioaktív anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű meghatározására Szalóki Imre, Gerényi Anita, Radócz Gábor Nukleáris Technikai Intézet
RészletesebbenFirst experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25.
First experiences with Gd fuel assemblies in the Paks NPP Tams Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. Introduction From 2006 we increased the heat power of our units by 8% For reaching this
Részletesebben2011/2012 tanév I. félév
Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi http://www.foxitsoftware.com gyakorlatokhoz For evaluation only. 2011/2012 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenKönnyűfém és szuperötvözetek
Könnyűfém és szuperötvözetek Anyagismeret a gyakorlatban Dr. Orbulov Imre Norbert Anyagtudomány és Technológia Tanszék Az előadás fő pontjai A könnyűfémek definíciója Alumínium és ötvözetei Magnézium és
RészletesebbenFolyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással
Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor
RészletesebbenMetaszomatózis folyamatának nyomon követése felsőköpeny zárványokban, Persány-hegység
. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * Metaszomatózis folyamatának nyomon követése felsőköpeny zárványokban, Persány-hegység Szabó Ábel Geológus M.Sc. I. évfolyam Témavezetők: Szabó Csaba, Ph.D. (ELTE TTK,
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),
RészletesebbenMÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és
RészletesebbenKRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA
KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA Kristály Bázis Pontrács Ideális Kristály: hosszútávúan rendezett hibamentes, végtelen szilárd test Kristály Bázis: a kristály legkisebb, ismétlœdœ atomcsoportja Rácspont:
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA A meteorológia szó eredete Aristoteles: : Meteorologica Meteorologica A meteorológia tárgya: az ókorban napjainkban Ógörög eredetű szavak a meteorológiában: kozmosz, asztronómia,
RészletesebbenKövetelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév
Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280 pont) 50%-át, (140 pont) kell teljesíteni, ami az
RészletesebbenMivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenFolyadékok és szilárd anyagok
Folyadékok és szilárd anyagok 7-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 7-2 Folyadékok gőztenziója 7-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 7-4 Fázisdiagram 7-5 Van der Waals kölcsönhatások 7-6
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
RészletesebbenA zöld technológiák szennyes titkai: a ritkaföldfémláz és erdélyi vonatkozásai
Sc Y La Ce Pr Nd Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu A zöld technológiák szennyes titkai: a ritkaföldfémláz és erdélyi vonatkozásai Dr. Márton István Genfi Tudományegyetem (Svájc) Babeş-Bolyai Tudományegyetem
Részletesebbena NAT-1-1462/2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület KIEGÉSZÍTÕ RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1462/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Élelmiszerminõségi és Élelmiszerbiztonsági
RészletesebbenGeológiai alapok (ktangeol1g17ea)
Geológiai alapok (ktangeol1g17ea) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor (LRG) Földrajz- és Földtudományi Intézet és Kari Kutató és Műszer Centrum (KKMC) ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1626/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest,
RészletesebbenDetektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához. Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center
Detektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center A késő neutron kibocsájtás felfedezése R. B. Roberts, R. C. Meyer és
RészletesebbenKövetelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
Részletesebben5. előadás 12-09-16 1
5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenTÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:
RészletesebbenNagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.
RADANAL Kft. www.radanal.kfkipark.hu MTA Izotópkutató Intézet www.iki.kfki.hu Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek
Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár
Részletesebben