A szennyvíztelepi biogáztermelés optimálása és az üzemelés nyomon követése
|
|
- Árpád Bognár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kardos Levente 1 A szennyvíztelepi biogáztermelés optimálása és az üzemelés nyomon követése 1. Bevezetés Az anaerob szennyvíziszap kezelés (rothasztás) során a szennyvíziszapból biogáz nyerhetı, amelynek energetikai célú felhasználása egy szennyvíztisztító telep számára meghatározó jelentıségő. A lebontás során keletkezı biogáz fedezi többek között a szennyvíztisztító telep hı- és villamos energia-fogyasztásának jelentıs részét, ezért a biogáz mennyiségének növelése kiemelt feladat. A biogáz mennyiségének növelését az anaerob lebontás folyamatainak alaposabb megismerésével érhetjük el. Az anaerob lebontás folyamatát a hımérséklet, a szubsztrát összetétele, a terhelés, valamint az esetlegesen jelenlévı toxikus anyagok határozzák meg (OLÁH J. et al. 2005). 2. Az anaerob lebontás áttekintése Az anaerob lebontási folyamat több részfolyamatból áll. LAWRANCE, A. W. és MCCARTY, P. L. (1969) három részfolyamattal hidrolízis, savtermelés és metántermelés jellemzi az anaerob lebontást. A gyakorlatban azonban csak két fázissal a savas és a metános fázissal kell foglalkoznunk, mert a hidrolízis folyamatát szintén a savtermelı baktériumok végzik. Az anaerob lebontási folyamat elsı lépése MALINA, J. F. és POHLAND, F. G. (1992) szerint a hidrolízis, ezt követi a savtermelés, majd a metántermelés. A hidrolízis (amely a fermentáció elsı lépése, de nem tekintenek önálló fázisnak) során a savtermelı baktériumok extracelluláris enzimjeinek hatására a szilárd iszapban lévı óriásmolekulák egyszerő szénhidrátokká, aminosavakká, zsírsavakká alakulnak. Ezért ez a lépés meghatározó jelentıségő a metántermelés folyamatában, ugyanis a szubsztrát lebontási sebesség az enzimaktivitás függvénye. Az enzimaktivitás méréssel a rothasztóban lejátszódó hidrolízis folyamatát jellemezni lehet (THIEL, P. G. et al. 1968). Az enzimaktivitást meghatározza a szennyvíziszap összetétele, a terhelés sebessége, a mikrobiológiai populáció természete, valamint a környezeti tényezık (hımérséklet, ph, lúgosság, stb.). Különösen fontos a hidrolízist végzı enzimek (amiláz, proteáz, lipáz, cellobiáz, foszfatáz) szerepe az anaerob rothasztásban, mivel ezek a makromolekulákat kisebb egységekre bontják, amelyek azután behatolnak a sejtek belsejébe, ahol további lebomlást szenvednek, vagy a sejtanyag építıkövéül szolgálnak. A hidrolitikus enzimaktivitással jellemezhetı egy szubsztrát bonthatósága, ugyanis a szubsztrát lebontási sebesség az enzimaktivitás függvénye és ez a biogázzá alakulás feltétele (THIEL, P. G. et al. 1968). A lebontási folyamat lépései egy tökéletesen kevert reaktorban egymással egy idıben, párhuzamosan mennek végbe, ezért nincs olyan paraméter, amely egymagában alkalmas lenne a teljes folyamat ellenırzésére. Az üzemi körülmények változásának megfelelıen elıfordul, hogy alkalmanként az egyensúly megbomlik és ennek következtében a fermentációs (savtermelés) vagy a metántermelés kerül elıtérbe. A szennyvíztelep üzemeltetésének feladata, hogy e két baktérium populáció kényes egyensúlyát biztosítsa. Az ehhez szükséges információkat az enzimaktivitás mérésekkel (dehidrogenáz, proteáz, lipáz 1 Kardos Levente Eötvös Lóránd Tudományegyetem, TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, Budapest kardos_levi@fre .hu 266
2 enzimaktivitás mérések) kiegészült klasszikus ellenırzı paraméterek (ph, illósav, lúgosság, gázösszetétel, gázmennyiség) biztosítják. Az anaerob fermentorok üzemének ellenırzésére hidrolitikus enzimaktivitás vizsgálatokat THIEL, P. G. és HATTINGH, W. H. J. már 1967-ben megjelent cikkükben is javasolták. Az anaerob folyamat ellenırzésére számos módszer alkalmazásával próbálkoztak. Az anaerob rendszer aktivitásának jellemzésére az ATP mérését javasolja CHUNG, Y. C. és NEETHLING, J. B. (1988). A szerzık szerint az ATP koncentráció és a gázfejlıdés sebessége szoros kapcsolatban áll egymással és a két paraméter jól jellemzi az anaerob rendszer aktivitását. A hidrogén koncentráció vagy a keletkezett hidrogén parciális nyomás mérése bizonyos esetekben a metántermelı fázis egyensúlyát jól jellemezheti (MOSEY, F. E. FERNANDES, X. A. 1988). A hidrogén felhasználás nyomon követése, azonban a metántermelésnek csak egyik útja, tehát metántermelı folyamatot összességében nem jellemzi. A gyakorlatban az anaerob folyamat egyensúlyának jellemzésére majdnem kizárólag a hagyományos paramétereket (ph, illósav, lúgosság, gázösszetétel, gázmennyiség) használják. Az üzemeltetés szempontjából fontos, hogy az anaerob rothasztási folyamatot minden esetben megfelelı módon ellenırizzük és a kellı információk birtokában az üzemmenetbe beavatkozhassunk. Üzemi és félüzemi tapasztalatok alapján az alábbiakban bemutatásra kerülnek azok a biokémiai paraméterek (dehidrogenáz, proteáz enzimaktivitás), amelyek segítségével a klasszikus ellenırzı paraméterekkel együtt (ph, illósav, lúgosság, gázmennyiség, gázösszetétel, redoxpotenciál) az anaerob rothasztók egyensúlyát ellenırizhetjük, és ezen paraméterek ismeretében nyert információ birtokában az üzemeltetésbe beavatkozhatunk. Kísérleti munkánk során a hımérsékletváltoztatás, mint az egyik legfontosabb paraméter hatását vizsgáltuk félüzemi anaerob fermentorokban (1.kép). A mikroorganizmusok szaporodása szempontjából az alkalmazható hımérsékleti tartományok a következık: a pszichrofil (20ºC alatt), a mezofil (20-45ºC között), és a termofil (45ºC feletti). A metántermelés 0-55ºC közötti hımérsékleti tartományban mehet végbe. Gazdasági szempontok miatt csak a mezofil és/vagy a termofil tartományt alkalmazó fermentáció terjedt el. 1. kép. Az anaerob félüzemi fermentorok (FCSM Zrt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep, Budapest) 267
3 3. Kísérleti eszközök és módszerek Kísérleti munkánkat az FCSM Zrt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepén lévı félüzemi fermentorokban végeztük közel három hónapon keresztül. Két anaerob fermentort (T2 jelő 1,5 m 3, T4 jelő 2,5 m 3 ) párhuzamosan üzemeltettünk át mezofil (~35ºC) hımérsékletrıl termofil (~55ºC) és termofil feletti (~72ºC) hımérsékletre azonos fajlagos szerves anyag terhelés mellett (átl. 2,85 kg/m 3 nap). Az átüzemelést 3ºC-os emeléssel valósítottuk meg, a hımérsékletemelések között három nap adaptációs idıt tartottunk. Az átüzemelés során IRANPOUR, R. et al. (2002) hımérséklet átüzemelésre vonatkozó tapasztalatait figyelembe vettük. A fermentorok jellemzésére szolgáló, szokásos ellenırzı paramétereket (ph, lúgosság, illósav, gázmennyiség és gázösszetétel) kiegészítettük enzimaktivitás mérésekkel. Iszapmintáink szárazanyag tartalmát és szerves anyag tartalmát az MSZ 318/3-79 alapján, a kémhatást az MSZ 318/4-79 alapján, míg az illósav és a lúgosság meghatározását Standard Methods elıírásainak megfelelıen végeztük. A szennyvíziszapok fermentációját követı enzimaktivitás vizsgálatokra nincsenek általánosan elfogadott, standard módszerek, így ezek kidolgozása külön munkát igényelt. Eddig a dehidrogenáz és a proteáz enzimaktivitást meghatározó módszerekkel foglalkoztunk, amelyek közül a dehidrogenáz enzimaktivitás méréseket ismertetjük a klasszikus ellenırzı paraméterek mellett. A dehidrogenáz enzimaktivitás meghatározásához az MSZ /3-86 szabvány szolgált alapul. A mérés elve, hogy az enzim által katalizált folyamat eredményeképpen a 2,3,5-trifenil-tetrazólium-klorid (TTC) átalakul vörös színő trifenil-formazánná (TF) és ennek mennyisége spektrofotometriásan mérhetı. Minthogy e szabvány talajminták aktuális dehidrogenáz enzimaktivitásának meghatározását írja le, ezért a mérési módszert anaerob iszapmintákra adaptáltuk. A nyert trifenil-formazán koncentrációt a bemért iszap mennyiségének ismeretében mg TF / g száraz anyag óra fajlagos egységekre számítottuk át. 4. Eredmények Mindkét fermentorban a hımérsékletemelés hatására növekedett a gáztermelés (1. ábra). Az átlagos mezofil gáztermelés 2,57 m 3 /nap értékrıl 4,13 m 3 /nap átlagos termofil gáztermelés értékre változott. 60ºC felett a gáztermelés jelentısen lecsökkent, értéke nem érte el az átlagos 0,5 m 3 /nap értéket. A hımérsékletemelés hatására a gáz összetétele is megváltozott (2. ábra). A metán mennyisége mezofil hımérsékleten 55 V/V%, míg termofil hımérsékleten 60 V/V% körül alakult, de 60ºC fölött jelentısen csökkent, 70ºC felett pedig 10 V/V% körül ingadozott (MSZ szabvány alapján vizsgálva). 268
4 A gázmennyiség változása május 1. - július 30. között a T4 reaktorban Hımérséklet ( o C) Napok 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0 Gázmennyiség m 3 /nap Hımérséklet Gázmennyiség 1. ábra. A gázmennyiség változása a hımérséklet hatására Az anaerob lebontást nyomon követı ellenırzı paraméterek változását a 3. ábra mutatja be. Az illósav koncentrációja növekedett, majd termofil hımérséklet csökkent, majd ismét emelkedett a hımérséklet emelkedés hatására. A lúgosság kismértékő növekedése figyelhetı meg. A metán - szén-dioxid mennyiségi változása május 1. - július 30. között a T4 reaktorban Térfogatszázalék (V/V%) Idı (nap) 8 Hımérséklet ( o C) Szén-dioxid (V/V%) Metán (V/V%) Hımérséklet 2. ábra. A gázösszetétel változása a hımérséklet hatására 269
5 Az ellenırzı paraméterek változása május 1. - július 30. között a T4 reaktorban Lúgosság/illósav (mg/dm 3 ) Hımérséklet ( o C) Napok Lúgosság Illósav Hımérséklet 3. ábra. Az ellenırzı paraméterek változása A dehidrogenáz enzimaktivitás, amely jól kiegészíti az ellenırzı paraméterek csoportját, szintén a hımérsékletemelkedés hatására nıtt, míg 60ºC felett jelentısen csökkent (4. ábra). A dehidrogenáz enzimaktivitás változása május 13.- július 11. között a T4 reaktorban Hımérséklet ( o C) ,75 2,25 1,75 1,25 0, mg TF/száraz a. Napok Hımérséklet Dehidrogenáz 4. ábra. A dehidrogenáz enzimaktivitás változása 5. Összefoglalás Korábbi szakirodalmakkal (IRANPOUR, R. 2002; PALKÓ GY et al. 2005) megegyezıen megállapítottuk, hogy a termofil rothasztás a nagyobb mértékő bakteriális tevékenységnek köszönhetıen több biogázt eredményez, illetve a biogáz metán tartalma is növekedik. A gyakorlatban alkalmazott ellenırzı paraméterek közül az illósav mérése jól mutatta a változásokat. A termofil hımérsékleten az illósav hasznosítása nagyobb (csökken a koncentrációja), mint mezofil hımérsékleten, ezért a termofil rendszerek jobban elviselik a terhelésnövekedést. A lúgosság kismértékő növekedésével továbbra is biztosítható a rendszer pufferkapacitása. A dehidrogenáz enzimaktivitás, mint az összaktivitást jellemzı paraméter kitőnıen jelezte a hımérséklet megváltozásának hatását. Termofil hımérséklet eléréséig nıtt 270
6 az értéke, míg a túlságosan magas hımérsékleten (>60ºC) csökkent, hiszen a baktériumok életfeltételei kedvezıtlenül alakultak. Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki a félüzemi fermentorok üzemeltetéséért az FCSM Zrt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep munkatársainak, illetve a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep Laboratóriumi Csoportjának segítségükért. Irodalom BENEDEK P. OLÁH J. 1973: Anaerob és aerob iszapkezelés. Vízügyi Mőszaki Gazdasági Tájékoztató, No.58, Budapest, pp CHUNG, Y. C. NEETHLING, J. B. 1988: ATP as a measure of anaerobic sludge digester activity. Journal Water Pollution Control Federation, No.60, pp IRANPOUR, R. 2002: Changing Mesophilic Wastewater Sludge Digestion into Thermophilic Operation at Terminal Island Treatmnet Plant. Water Environment Research, Vol.74, No.5, pp LAWRANCE, A. W. MCCARTY, P. L. 1969: Kinetics of methane fermentation in anaerobic treatment. Journal Water Pollution Control Federation, No.41, pp MALINA, J. F. POHLAND, F. G. 1992: Design of Anaerobic Processes for the Treatment of Industrial and Municipal Wastes. Technomic Publishing Co. Inc. Lancaster, Basel, pp MOSEY, F. E. FERNANDES, X. A. 1988: Monitoring hydrogen in biogas during the anaerobic digestion of sugars. Fifth International Symposium on Anaerobic Digestion, Bologna, Italy, pp OLÁH J. BORBÉLYNÉ JAKAB J. KARDOS L. 2005: Az anaerob rothasztók ellenırzése és biokémiai jellemzése. VII. Környezetvédelmi Analitikai és Technológiai Konferencia, Eger PALKÓ GY. OLÁH J. SZILÁGYI M. 2005: Az anaerob iszapkezelésben rejlı energiatermelési és -hasznosítási lehetıségek THIEL, P. G. HATTINGH, W. H. J. 1967: Determination of hydrolytic enzyme activities in anaerobic digesting sludge. Water Research, No.1, pp THIEL, P. G. TOERIEN, D. F. HATTINGH, W. H. J. KOTZÉ, J. P. SIEBERT, M. L. 1968: Interrelations between Biological and Chemical Characteristics in Anaerobic Digestion. Water Research, Vol.2, pp Standard Methods for the Examination of Water and Wastewater. 16 th Edition. APHA. AWWA. WPCF pp
Anaerob rothasztók üzemének ellenőrzése biokémiai paraméterek alapján
1 Anaerob rothasztók üzemének ellenőrzése biokémiai paraméterek alapján Kardos Levente 1 Palkó György 2 Barkács Katalin 1 Oláh József 2 Záray Gyula 1 1 ELTE TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ,
RészletesebbenA szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel. Doktori értekezés tézisei.
A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel Doktori értekezés tézisei Kardos Levente Témavezető: Dr. Záray Gyula, egyetemi tanár, DSc Konzulens:
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap biokémiai jellemzése enzimaktivitás vizsgálatokkal
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap biokémiai jellemzése enzimaktivitás vizsgálatokkal Készítette: Vaszkó Virág Környezettudomány
RészletesebbenCELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA
CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő
RészletesebbenAz anaerob rothasztók üzemének ellenőrzése
1 Az anaerob rothasztók üzemének ellenőrzése Oláh József * Borbélyné Jakab Judit* - Palkó György * * Fővárosi Csatornázási Művek Rt. Kulcs szavak: anaerob, ph, lúgosság, illósav, gáz összetétel, biológiai
RészletesebbenKo-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Ko-szubsztrát rothasztás definíciója, előnyei A társított
RészletesebbenHulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN SZERVES HULLADÉK FELDOLGOZÁS Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé bizonyos magas
RészletesebbenAz anaerob rendszerek jellemzése és ellenőrzése
1 Az anaerob rendszerek jellemzése és ellenőrzése Oláh József * Palkó György * Borbélyné Jakab Judit * - Szilágyi Mihály * Barabás Győző * * Fővárosi Csatornázási Művek Rt. Kulcs szavak: anaerob, ph, lúgosság,
Részletesebben1. Bevezetés A. TRUZSI, I. BODNÁR, Z. FÜLÖP
A debreceni szennyvíztisztító telep biogáz termelő fermentációs folyamatainak nyomon követése kémiai módszerekkel Monitoring of Debrecen WWTP biogas fermentation processes by chemical methods A. TRUZSI,
RészletesebbenAz együttrothasztás tapasztalatai a BAKONYKARSZT Zrt. veszprémi telepén
A vízkincset nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön! Az együttrothasztás tapasztalatai a BAKONYKARSZT Zrt. veszprémi telepén Előadó: Volf Balázs István üzemvezető Energiafelhasználás
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
RészletesebbenKonyhai- és éttermi hulladékok anaerob kezelése Oláh József * Palkó György * Tarjányiné Szikora Szilvia * ( * Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
1 Konyhai- és éttermi hulladékok anaerob kezelése Oláh József * Palkó György * Tarjányiné Szikora Szilvia * ( * Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) 1. A kezelés célja Anaerob rothasztással a szennyvíziszapon
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenIszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás
Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok
RészletesebbenPhD thesis. Levente Kardos. Supervisor: Dr. Gyula Záray, professor, DSc
Monitoring s fermentation processes of producing biogas on wastewater treatment plant on the basis of chemical and biochemical methods PhD thesis Levente Kardos Supervisor: Dr. Gyula Záray, professor,
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenKUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2012/3. ütem -
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2012/3. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2012. augusztus - szeptember Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató
RészletesebbenJegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.
Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS. A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel.
DOKTORI ÉRTEKEZÉS A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel Kardos Levente Témavezető: Dr. Záray Gyula, egyetemi tanár, DSc (ELTE Kémiai
RészletesebbenKUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2014/2. ütem -
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2014/2. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2014. április - június Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.
TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag
RészletesebbenKUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/3. ütem -
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2013/3. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2013. július - szeptember Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ
RészletesebbenROMÁN PÁL A SZENNYVÍZISZAP BIOKÉMIAI STABILIZÁCIÓJÁNAK ÉS ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK ÚJSZERŰ ELJÁRÁSAI
ROMÁN PÁL A SZENNYVÍZISZAP BIOKÉMIAI STABILIZÁCIÓJÁNAK ÉS ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK ÚJSZERŰ ELJÁRÁSAI SZENNYVÍZISZAP KEZELÉS BIOKÉMIAI ELJÁRÁSAI BIOKÉMIAI ELJÁRÁSOK AEROB ISZAPSTABILIZÁCIÓ MEZOFIL, TERMOFIL,
RészletesebbenNitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben
Jurecska Judit Laura V. éves, környezettudomány szakos hallgató Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Témavezető: Dr. Barkács Katalin,
RészletesebbenA kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén
A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci
RészletesebbenAz anaerob iszapkezelésben rejlő energia-termelési és hasznosítási lehetőségek Palkó György Oláh József Szilágyi Mihály FCSM Rt.
1 Az anaerob iszapkezelésben rejlő energia-termelési és hasznosítási lehetőségek Palkó György Oláh József Szilágyi Mihály FCSM Rt. 1. Bevezetés Az energia szükségletek növekedésével a fosszilis tüzelőanyagok
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus
RészletesebbenKUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2014/1. ütem -
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2014/1. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2014. január - március Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ
Részletesebbenenergiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.
Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),
RészletesebbenGYÓGYSZEREK ÉS METABOLITJAIK ELTÁVOLÍTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA SZENNYVÍZBŐL
GYÓGYSZEREK ÉS METABOLITJAIK ELTÁVOLÍTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA SZENNYVÍZBŐL Dr. Bokányi Ljudmilla 1, Dr. Emmer János 1, Leskó Gábor 1,2, Varga Terézia 1 1 Miskolci Egyetem 2 ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi
RészletesebbenKardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei
Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan
Részletesebbenaz Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó
az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás
RészletesebbenKUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2011/1. ütem -
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2011/1. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2011. szeptember október Készítette: AGROWATT KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ építkezési
RészletesebbenKUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/4. ütem -
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2013/4. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2013. október - december Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ
RészletesebbenAnaerob lebontás alap-folyamata és a rothasztók ellenőrzése I.
1 Anaerob lebontás alap-folyamata és a rothasztók ellenőrzése I. Oláh József * Öllős Géza ** Palkó György * Rása Gábor * Tarjányiné Szikora Szilvia * ( * Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.; ** Professzor
RészletesebbenMEZOFIL ÉS TERMOFIL AEROB ISZAPSTABILIZÁCIÓ
MEZOFIL ÉS TERMOFIL AEROB ISZAPSTABILIZÁCIÓ Román Pál Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés Az aerob iszapstabilizáció jelentős mértékben fejlődött az elmúlt évtizedekben. A hazánkban közismert szeparált
RészletesebbenKUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2012/4. ütem -
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2012/4. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2012. október - december Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ
RészletesebbenHULLADÉKHASZNOSÍTÁS AZ ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
HULLADÉKHASZNOSÍTÁS AZ ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP Kapacitás: 200 000 m 3 /d Átlagos terhelés: 150 000 m 3 /d
RészletesebbenBiogáz fermentáló rendszerek hatékonyságának mikrobiológiai fokozása
Biogáz fermentáló rendszerek hatékonyságának mikrobiológiai fokozása Ph.D. Tézisek Készítette: Bagi Zoltán Témavezetı: Prof. Kovács Kornél Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszék Szeged 2008 1
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenProline Prosonic Flow B 200
Proline Prosonic Flow B 200 Ultrahangos biogázmérés Slide 1 Mi is a biogáz? A biogáz tipikusan egy olyan gáz ami biológiai lebomlás útján keletkezik oxigén mentes környezetben. A biogáz előállítható biomasszából,
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL. Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám
VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám A víztisztítás a mechanikai szennyezıdés eltávolításával kezdıdik ezután a még magas szerves és lebegı anyag tartalmú szennyvizek
RészletesebbenPANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28.
A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0089 Projekt megvalósulás időszaka: 2012. 02. 01. - 2014. 03. 31. Főkedvezményezett neve: Pannon Egyetem 8200
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1312/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1312/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni Vizsgálólaboratórium (8230
RészletesebbenBiológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök
RészletesebbenAnaerob lebontás alap-folyamata és a rothasztók ellenőrzése II.
1 Anaerob lebontás alap-folyamata és a rothasztók ellenőrzése II. Oláh József * Öllős Géza ** Palkó György * Rása Gábor * Tarjányiné Szikora Szilvia * ( * Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.; ** Professzor
RészletesebbenKUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/1. ütem -
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2013/1. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2013. január - március Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ
RészletesebbenB I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS
B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember
RészletesebbenBiogáztermelés szennyvízből
Biogáztermelés szennyvízből MEGÚJULÓ ENERGIA ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A XXI. század legnagyobb kihívása bolygónk élhetôségének megtartása, javítása, és az emberi szükségletek összehangolása. Az emberiség életében
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmû Zrt. Környezet- és Vízminõségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során
Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése
RészletesebbenMEMBRÁNOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A BIOGÁZ ELŐÁLLÍTÁSNÁL
PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MEMBRÁNOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A BIOGÁZ ELŐÁLLÍTÁSNÁL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: SZENTGYÖRGYI ESZTER OKL.
RészletesebbenEnergia növények és növényi eredetű hulladék anyagok anaerob lebontásának javítása előkezeléssel
Energia növények és növényi eredetű hulladék anyagok anaerob lebontásának javítása előkezeléssel Oláh József * Rása Gábor * Szilágyi Mihály * Bezsenyi Anikó * * Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 1. Bevezetés
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1001/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: BARANYA-VÍZ Víziközmű Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Komlói
RészletesebbenSZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSA Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSA Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. SZENNYVÍZISZAP ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA Szennyvíziszap Termikus kezelés Biokémiai stabilizáció Égetés Elgázosítás Pirolízis Mezofil
RészletesebbenFerrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére
Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin
RészletesebbenBiológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia MHT Vándorgyűlés Szeged 2014. 07. 2-4. technológus mérnök Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási
RészletesebbenSzőke Péter Ádám Környezettudomány szak. Témavezető: Dr. Barkács Katalin
Szőke Péter Ádám Környezettudomány szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin Analitikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Természetes vizeink védelme sűrűn lakott területek
RészletesebbenA DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére
H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: 465 2400 Fax: 465 2961 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu A DEMO technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1768/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Baranya Megyei Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenKommunális szennyvizek kezelése ferrát-technológiával Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola III. éves hallgató
Kommunális szennyvizek kezelése ferrát-technológiával Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola III. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám célja Különböző
RészletesebbenA szennyvíz vizsgálata az energiabiztonság szemszögéből
BÁNKI KÖZLEMÉNYEK 1. ÉVFOLYAM 3. SZÁM A szennyvíz vizsgálata az energiabiztonság szemszögéből The examination of wastewater from the perspective of energy security Bakos Imre Óbudai Egyetem Bánki Donát
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai
RészletesebbenI. Szennyvizekben, szennyezett talajokban a biológiai oxigénigény mérése
Talajok, természetes vizek, szennyvizek állapotának felmérése, a szennyezett területek tisztulási folyamatának nyomonkövetése Talajok, vizek minıségének meghatározása fizikai, kémiai, biológai vizsgálatok
RészletesebbenA ko-fermentáció technológiai bemutatása
A ko-fermentáció technológiai bemutatása Flávy Kft. Készítette: Kereszturi Péter, projekt manager (k.ny.sz:13-9158) Forgács Attila, energetikus mérnök Tuba Dániel, technológus mérnök Flávy Kft. bemutatása
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-0790/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Dél-balatoni Vizsgálólaboratórium (Zamárdi,
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenSzennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása
Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap
RészletesebbenÉvelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása
Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása Dr. Hornyák Margit c. egyetemi docens SZE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár MMK Környezetvédelmi Tagozat 2016. január 20. Problémafelvetés
RészletesebbenHidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével
BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 4. sz. 25. p. 36 43. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével A
RészletesebbenMilyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
RészletesebbenSzennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása
MaSzeSz Junior Vízgazdálkodási Szimpózium Budapest, 2016. február 11. Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása Tóth Gábor Nyírségvíz Zrt. A probléma felvetése
RészletesebbenA vízügyi ágazat biogáz üzemeit az alábbi táblázat mutatja:
Vízügyi biogáz üzemek A települési szennyvizeket talán kivétel nélkül biológiai módszerekkel tisztítják, de az anaerób fermentációt csak az aerób biológiai szennyvíztisztítás nyers és fölösiszapjának a
RészletesebbenA GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI
A GINOP 2.1.1-15-00433 PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI DR. SZABÓ ZOLTÁN FŐOSZTÁLYVEZETŐ ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2018. JANUÁR 26. GINOP 2.1.1-15-00433
RészletesebbenEgy energia farm példája
Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem. Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei
Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei Abiotikus hatások kémiai vizsgálata a kocsányos tölgy (Quercus robur L.) makk tárolása és korai ontogenezise folyamán Pozsgainé Harsányi
RészletesebbenTECHNOLÓGIA SZENNYVÍZISZAPOK TPH TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE
TECHNOLÓGIA SZENNYVÍZISZAPOK TPH TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE NAGY IMRE VEZÉRIGAZGATÓ CORAX-BIONER ZRT. 2018. JANUÁR 26. A probléma: a hazai szennyvízkezelőkben alkalmazott szennyvízkezelési technológiák
RészletesebbenTÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
TÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN ELŐTTE UTÁNA A SZENNYVÍZKEZELÉS I. A SZENNYVÍZKEZELÉS I. A SZENNYVÍZKEZELÉS
RészletesebbenA ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor
A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor Gombos Erzsébet PhD hallgató ELTE TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ Környezettudományi Doktori
RészletesebbenKis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató
Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540
RészletesebbenGáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)
Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Bagi Zoltán 1, Dr. Kovács Kornél 1,2 1 SZTE Biotechnológiai Tanszék 2 MTA Szegedi Biológiai Központ Megújuló energiaforrások
RészletesebbenAz iszapkezelés trendjei
Az iszapkezelés trendjei Boda János és Dr. Patziger Miklós fólia 1 Iszapképződés Fajlagos iszapképződés Kb. 1,5 l/le*d 2 l/le*d Víztartalom 97 99% Hirtelen rothad erős szagképződéssel Kezeletlen iszap
RészletesebbenGÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kotsis Levente, Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Miért előnyös gázt előállítani biomasszából? - mert egyszerűbb eltüzelni, mint
RészletesebbenBiogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
RészletesebbenA baromfi toll biogáz-alapanyagként történő hasznosítása
A baromfi toll biogáz-alapanyagként történő hasznosítása Bíró Tibor 1 Mézes Lili 1 Petis Mihály 2 Kovács Kornél Bagi Zoltán - Hunyadi Gergely 1 Tamás János 1 1 DE-AMTC MTK Víz- és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1312/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH-1-0790/2015 2 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Dél-balatoni
RészletesebbenXVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenNitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2017.06.22. Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE BIOGÁZ-POTENCIÁLJA ÉS ANNAK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Papp Luca Geográfus mesterszak Táj- és környezetkutató szakirány Energiaföldrajz c. kurzus 2019. 04. 01. Témaválasztás
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia
RészletesebbenKüzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla
BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,
Részletesebben