EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság. 25/2007. sz. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT 2004 Gazdasági és Monetáris Bizottság /2007. sz. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A lengyel Szejm hozzájárulása A melléklet tartalmazza a lengyel Szejm hozzájárulását az alábbi parlamentközi üléshez. Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások A ciklus felülvizsgálata: Mi teszi próbára az európai és nemzeti gazdaságpolitikát? Európai pénzügyi felügyelet és válságkezelés a pénzügyi piacokon január , Brüsszel UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA CM\ doc PE v01-00

2 Parlamentközi ülés Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások A ciklus felülvizsgálata: Mi teszi próbára az európai és nemzeti gazdaságpolitikát? Európai pénzügyi felügyelet és válságkezelés a pénzügyi piacokon (2008. január ) I. Gazdaságpolitika 1. A munkahelyteremtést és a növekedést célzó integrált iránymutatások ( ) Európai Unió által történő elfogadásával egyidejűleg a lengyel Szejm is megvizsgálta azokat, a tagállamok és a Közösség gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló bizottsági ajánlással, valamint a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó tanácsi határozattal együtt. A Szejm európai ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményt bocsátott ki a dokumentumról, amely megállapítja, hogy a bizottságnak nincsen megjegyzése. Lengyelországban nem létezik jogalap ahhoz, hogy a parlament integrált nemzeti reformprogramot dolgozhasson ki. Az ilyen programokat a kormány dolgozza ki, és azok végrehajtása céljából megfelelő jogalkotási javaslatokat terjeszt a Szejm elé. A közelmúltban tartott választásokat követően a Szejm jelenleg a hatodik parlamenti ciklusa kezdetén áll, és a választásokon győzelmet szerzett párt által megalakított kormány csak most látott hozzá a gazdaságpolitika végrehajtását célzó jogalkotási javaslatok parlament elé terjesztendő tervezeteinek elkészítéséhez. A lengyel parlament a "diszkontinuitás" elve alapján működik, amely szerint egy parlamenti ciklus során a kormány, a képviselők vagy az elnök által a parlament elé terjesztett valamennyi jogalkotási javaslat parlamenti feldolgozása befejeződik a parlamenti ciklus lezárásának pillanatában, függetlenül attól, hogy a parlamenti eljárás során milyen szakaszba értek el. A közösségi jogi eszköz nem köti a nemzeti parlamenteket, az integrált iránymutatások hatása a Lengyelországban végrehajtandó reformok kialakítására tehát annyiban mutatkozik meg, hogy a kormány azokat közvetlenül figyelembe veszi a Szejm elé terjesztendő jogalkotási javaslatokra vonatkozó tervezetek elkészítésekor, illetve hatással vannak az olyan képviselők által benyújtott javaslatokra, akik ismerik az említett iránymutatásokat. Tisztán formális megközelítésben a parlament szempontjából az iránymutatások végrehajtását célzó jogalkotási javaslatok egyenértékűek bármely egyéb jogalkotási javaslattal. Az a tény ugyanakkor, hogy az ilyen javaslatok elkészítői ellenőrzik azt, hogy az iránymutatásokkal összhangban vannak-e, politikai értelemben elkülöníti őket. A lengyelországi reformfolyamat felgyorsításához szükséges legfontosabb gazdasági reformok a következők: 1) a nyugdíjrendszer reformja az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetőségeinek korlátozása érdekében, 2) az államháztartási hiány csökkentése, legalább az államadósság növekedésének lelassítása céljával, 3) a bürokrácia visszaszorítása az építőiparban, a rendelkezésre álló építési telkek gyarapítása érdekében, 4) a privatizációs folyamat felgyorsítása, 5) szerkezeti változtatások a vállalkozás támogatása terén. 2. A tagállamok gazdaságpolitikája tekintetében maguk a tagállamok illetékesek. Az Európai Uniónak nincsen hatásköre ahhoz, hogy a tagállamok gazdaságpolitikáját az Európai PE v /5 CM\ doc

3 Közösséget létrehozó Szerződés hatálya alá eső területeken (például a közös kereskedelempolitikán vagy a közös agrárpolitikán) túlmenően összehangolja. Kizárólag arra jogosult, hogy észrevételeket, illetve amennyiben szükséges ajánlásokat tegyen. Az Európai Unió befolyása az egyes tagállamok gazdaságpolitikájára tehát attól függ, milyen értelmezést kap az Európai Közösség illetékessége az összehangolás tekintetében. Ebből következően a Bizottság által előterjesztett dokumentumokat annak fényében kell megvizsgálni, hogy milyen tényleges illetékességekkel rendelkezik az Európai Unió az első pillérbe tartozó területeken. Az Európai Uniónak azokra a területekre kellene összpontosítania, amelyekre a tagállamoktól megbízást kapott, feladatait oly módon végrehajtva, amely a lehető legszorosabb összhangban van a tagállamok kívánságaival. A Szejm nem vitatja a Bizottság által az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, "Az európai érdek: Siker a globalizáció korában" című közleményt. Kívánatos volna a Bizottság által előterjesztett programdokumentumok rendszeres felülvizsgálata. Ugyanakkor el kellene gondolkozni azon, hogy ezeket a dokumentumokat milyen mértékben kell figyelembe venni a későbbi időpontban elkészült dokumentumokban. A jelenlegi gyakorlat szerint az EU programdokumentumait az ezen dokumentumokban előírt határidőkön belül vizsgálják felül, függetlenül a későbbi időpontban bevezetett szabályokban előírt bármely felülvizsgálattól. A pénzügyi piacoknak az USA jelzálog-piacán keletkezett problémák által okozott válsága különösen erőteljesen sújtotta volna a lengyel gazdaságot, ha az EUtagállamokban komoly gazdasági megtorpanást okozott volna. Ennek oka, hogy Lengyelország külkereskedelmének mintegy 80%-át az EU-val bonyolítja. Biztató fejlemény, hogy a gazdaság helyreállása legnagyobb kereskedelmi partnerünknél, Németországban viszonylag tartósnak látszik, mert alapját az ott bevezetett strukturális reformok adják. Ez csökkenti a német gazdaság visszaesésének valószínűségét. A pénzügyi piacok válságának közvetlen következményeképpen az új jelzálogok utáni kamatlábak Lengyelországban kissé megemelkedtek (amit a közelmúltban mások mellett Lengyelország vezető bankja, a PKO BP is bejelentett), a bankközi részvényesítés költségeinek emelkedéséből fakadóan. A Lengyelországban működő legtöbb bank részvényeit ráadásul jelentős mértékben birtokolják külföldi személyek, akik gyakran nyugati bankoktól kapják kézhez részvényeiket. Ennek ellenére általánosságban elmondható, hogy a lengyel jelzálog-piac és a nemzetközi piac közötti kötelék viszonylag laza. Ez csökkenti annak kockázatát, hogy a lengyel jelzálog-piac külső tényezők (például az Egyesült Államokbeli hitelrendszer válsága) hatására összeomolhat. Azt is meg kell jegyezni, hogy a lengyel jelzálog-piac még mindig fejlődése kezdeti fokán áll csupán ban Lengyelország lakossága az EU összlakosságának 8,3%-át, GDP-je az Uniós GDP 2,3%-át, és jelzálog-piaca az EU jelzálog-piacának mindössze 0.3%-t tette ki. A jelzálog-kölcsönzés Lengyelországban a GDP mintegy10%-ának felel meg, szemben az EU mintegy 50%-os, és az USA mintegy 75%-os átlagértékével. Lengyelországban ennélfogva a jelzálogpiac bármely sérülése nem gyakorolná ugyanazt a hatást a gazdaságra, mint a fejlett EU-országokban vagy az USÁ-ban. A pénzügyi piacok válságával összefüggésben és számolva azzal, hogy ilyen válságok a jövőben is felüthetik fejüket a szakképzés, valamint a középfokú és felsőfokú oktatási rendszerek révén erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági folyamatok szélesebb körben való CM\ doc 3/5 PE v01-00

4 megértetése érdekében. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni annak biztosítása érdekében, hogy az emberek szilárd alapismeretekkel rendelkezzenek a különböző típusú bankkölcsönök ideértve a jelzáloghitel igénybe vételével összefüggésben megfontolandó tényezőkről és kockázatokról. Ezért javasoljuk a 22. iránymutatás ("Az emberi tőkébe történő beruházás bővítése és javítása") alkalmazása során a megfogalmazás átformálását úgy, hogy a szöveg tartalmazzon intézkedést a polgárok gazdasági képzése tekintetében is. 3. A gazdaságpolitikák összehangolásával összefüggésben mind az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek a saját hatáskörükön belül maradva kell cselekedniük. Mind az Európai Parlament, mind pedig a nemzeti parlamentek legfőbb feladata a megfelelő jogalkotás biztosítása európai és nemzeti szinten egyaránt. A parlamentek természetüknél fogva a törvényalkotásra hivatottak. A nemzeti parlamentek ezen kívül kormányuk felügyeletét is ellátják. Az alkotmányok (az alapszerződések) által a parlamentekre ruházott hatáskör túllépése veszélyes, mert megtöri a kormányzati rendszer rendes működését a tagállamokban, és kevesebb időt hagy a parlamentek számára alapvető feladataik ellátására. Kétségtelen, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti információcsere kiterjedt hálózatára van szükség (például az IPEX-hálózat révén, amelyet széles körben fel kellene használni a parlamentek számára lényeges információk egyesítésére. II. Pénzügyi piac ben és 2006-ban a Szejm a pénzügyi piac szabályozását célzó alábbi törvénycsomagot fogadta el: A pénzügyi eszközök eladásáról szóló július 29-i törvény, A közadományokról, a szervezett kereskedelem pénzügyi eszközeinek bevezetését szabályozó feltételekről és az állami vállalatokról szóló július 29-i törvény, a pénzügyi piacok felügyeletéről szóló július 21-i törvény, a tőkepiacok felügyeletéről szóló július 29-i törvény. Az utóbbi két törvény döntő hatással van a pénzügyi piac felügyeleti rendszerének működtetésére. Jelenleg folynak a viták a tőkepiac és a bankpiac felügyeletének összevonásáról. A Szejmben jelenleg nem folytatnak vitát a pénzügyi piac stabilitásáról és felügyeletének hatékonyságáról. E tárgyban a fent nevezett törvények meghozatalához vezető jogalkotási folyamat keretei között tartottak vitákat. A pénzügyi felügyelet Lengyelországban egyetlen hatóság kezében van, ez felelős valamennyi pénzintézet ellenőrzéséért (2008. január elsejétől a bankokat is ideértve). A lengyel parlament nem vesz részt a pénzügyi piacok felügyeletében, ezt a feladatot ugyanis kormányszervek látják el. Ugyanakkor azonban a Szejm a kormány általános felügyeletének gyakorlása közben tüzetesen megvizsgálja a tőkepiac felügyeleti rendszerének működését, és a Szejm képviselőinek jogában áll kérdéseket intézni a kormányhoz az ezen piacok felügyeletének tárgyában. Tekintettel a lengyel felügyelő hatóságok egységes rendjére, nincs szükség további összehangoló intézmények felállítására. A parlamenti bizottságok (különösen az Államháztartási Ügyek Bizottsága) tájékoztató üléseket tartanak, amelyek PE v /5 CM\ doc

5 eszmecserére adnak alkalmat a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság képviselői között. A közeljövőben sor kerül az Államháztartási Ügyek Bizottsága és az NBP képviselőinek találkozóira is. 5. A lengyel parlament nem nyilvánított véleményt arról, hogy a nemzetközi és európai pénzügyi integráció szellemében miként kellene megszervezni az európai pénzügyi felügyeletet. A parlament nem vette fel a kapcsolatot a kormánnyal és nem hozott semmilyen határozatot az uniós jogalkotás tárgyában a pénzügyi piacok európai szintű szabályozásával összefüggésben. Ami a törvényhozást illeti ideértve a pénzügyi ágazat szabályozását is a kormány továbbítja az uniós jogalkotási javaslatokat a Szejmhez, amely számára a nemzeti jog felhatalmazást nyújt arra, hogy a különleges EU jogalkotási javaslatokról alkotott véleményét a kormány elé terjessze. A lengyel parlamentben nem tartottak vitát arról, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a válságkezelést, a határon átnyúló piaci rendellenességek megelőzése és a pénzügyi stabilitás megóvása érdekében. A lengyel kormány jogalkotási javaslatot készít elő, amelynek célja a Makrogazdasági Stabilitási Bizottság felállítása (ez a bizottság a pénzügyminiszterből, valamint a Lengyel Nemzeti Bank és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság képviselőiből áll majd). A lengyel parlament semmilyen kezdeményezést nem tett a közösségi intézmények felé a pénzügyi piac szabályozása tárgyában. 6. Semmilyen vitára nem került sor a Szejmben az Európában vagy másutt a pénzügyi piacok helyzetére jelenleg ható tényezőkről. Zbigniew Chlebowski bizottsági elnök CM\ doc 5/5 PE v01-00