SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4 II. AZ ISKOLA ALAPADATAI 6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 8 III.1.Az iskola igazgatósága 8 III.2. az iskola kibővített vezetősége 9 III.3. Az igazgató 9 III.4. Kizárólagos vezetői jogkörök 10 III.5. Az iskola dolgozói 10 III.6. Az iskolaközösség 10 III.7. az iskolai alkalmazottak közössége 10 III.8. a nevelők közösségei 11 III.9. a tanulók közösségei 11 III.9.1.az osztályközösség 11 III.9.2. az iskolai diákönkormányzat 11 III.10. az iskola közösségeinek kapcsolattartása 12 IV. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 16 IV.1. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 18 V. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉSI REND 19 VI. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ REND 19 VII. AZ ISKOLA ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KAPCSOLATI FORMÁI 22 VIII. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATA 24 VIII. 1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 25 IX. A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 26 X. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 27 XI. A PEDAGÓGIAI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 32 XII. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN ILLETVE BALESET ESETÉN 33 XIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 36 2

3 XIV. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 39 XV. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKA 40 XVI. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 47 XVII. AZ ISKOLA KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 51 XVIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 54 XIX. ÁLLOMÁNYI TÁBLA 55 XX. MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK 56 XXI. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT 101 XXII. SZMSZ ZÁRADÉK 3

4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1./ A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja a.) A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy határozza meg a Hunyadi János Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. A köznevelésről szóló törvény évi CXC. törvény valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. b.) Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjait az alábbi törvények és rendeletek tartalmazzák: évi CXC Törvény a nemzeti köznevelésről évi CXC IV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/ (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények névhasználatáról 229 / (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) 368/ (XII.31) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 4

5 2./ A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ időbeli hatálya Az elfogadott és jóváhagyott SZMSZ az iskola vezetőjének jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnök A kihirdetés napja: augusztus 30. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: Az iskolával jogviszonyban álló minden alkalmazottra. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az iskola feladatainak megvalósításában. A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: az iskola területére az iskola által szervezett a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó- iskolán kívüli programokra. 5

6 II. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Délegyházi Hunyadi János Általános Iskola Az intézmény címe: 2337 Délegyháza, Árpád utca 53. Telefon/Fax: 06-24/ Az intézmény törzsszáma: Az intézmény típusa: nyolc évfolyamos általános iskola Alapító neve: Délegyháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Alapítás éve: Alapító okirat száma: 109/1992. Alapító okirat kelte: Alapító okirat módosítása: 284/2012. (X.12) Képviselő-testületi határozat Fenntartója: KLIK 1051 Budapest, Nádor utca 32. Működtetője: Délegyháza Község Önkormányzata 2337 Délegyháza, Árpád utca 8. Feladat ellátási helyek: 001. Délegyházi Hunyadi János Általános Iskola Délegyháza Árpád utca Hunyadi János Általános Iskola és Könyvtár Délegyháza Szabadság tér 9. Alaptevékenység: 1-8 évfolyamos általános iskolai nevelés - oktatás napközi otthonos ellátás, tanulószoba sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők (BTM) integrált oktatása, fejlesztése az iskolai könyvtári feladatok ellátása könyvtári szolgáltatás biztosítása gyűjtemény feltárása, megőrzése, gondozása tájékoztatás a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól 6

7 Szakfeladat szerinti besorolás: Alapfokú oktatás Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Alapfokú oktatás intézményeinek programjainak komplex támogatása Egyéb tevékenységek: angol-német nyelv oktatása, számítástechnikai oktatás, erdei iskola, tanulmányi kirándulások tanulói szakkörök, korrepetálás, felzárkóztató foglalkoztatás, fejlesztés, iskolai sportkör, iskolakerti foglalkozás, tanulmányi-, művészeti- és sportjellegű versenyek, vetélkedők, pályázatok, iskolai diákönkormányzat, iskolai szülői közösség, könyvtári ellátás A fenntartói többletfinanszírozást igénylő tevékenységek és programok megvalósítása a mindenkori éves költségvetésben foglaltak szerint történik. 7

8 Feladatmutatók: Tanulók létszáma: maximális létszám 250 fő (8 évfolyam). Tanulócsoportok száma: maximum 12. III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Az iskola szervezeti felépítése Igazgató SZK Igazgató-helyettes Iskolatitkár KT elnök Munkaközösség vezetők Könyvtár vezető DÖK vezető alsós- nevelési- felsős- Alsós Napközis Felsős DÖK képviselők tanító nevelő tanár Tanulók III.1 Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint a közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az igazgatóhelyettes, iskolatitkár Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény 8

9 alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. III.2. Az iskola kibővített vezetősége: igazgató, igazgatóhelyettes, szakmai munkaközösség vezetők, diákönkormányzat vezetője, közalkalmazotti tanács elnöke, SZK elnöke. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. III.3 Az igazgató Az általános iskola élén a magasabb vezető beosztású igazgató áll, aki felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a vezetői feladatok összehangolásáért, gondoskodik az intézmény pedagógiai programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről, felelős az intézmény minőségirányítási rendszerének működéséért, felelős az intézményi középtávú továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért, gondoskodik a tanulói balesetek megelőzésével, a nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtésével, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatával kapcsolatos, valamint a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról, eleget tesz az előírt egyeztetési kötelezettségeinek, a Szülői közösséggel tervszerű együttműködést alakít ki. 9

10 III.4. Kizárólagos vezetői jogkörök felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért, dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe, Képviseli az általános iskolát fenntartó és működtető felé meghatározott ügyekben eseti megbízást adhat, ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt, és át nem ruházott feladatokat. Figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát. III.5. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. III.6. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. III.7. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. 10

11 III.8. A nevelők közösségei A nevelőtestület: A nevelőtestület tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő végzettségű dolgozók. III.9. A tanulók közösségei III.9.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. III.9.2. Az iskolai diákönkormányzat A tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelőn keresztül érvényesíti, akit az igazgató a nevelőtestület véleményét figyelembe véve bíz meg. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, tevékenységét önállóan szabályozza. Az igazgató mindazon esetekben, amelyek a tanulóközösséget érintik, kikéri a diákönkormányzat véleményét. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt kikéri a nevelőtestület véleményét. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. 11

12 Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat a segítő tanár támogatásával az igazgatóhoz fordulhat. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, amelyben a tagokat tájékoztatni kell az iskolai munkáról. Ez a segítő tanár felelőssége (az ő feladatkörébe tartozik). A diákönkormányzat által szervezett programokon a befolyt összeggel a diákönkormányzat rendelkezik, és elszámolással tartozik az iskolavezetésnek. A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt helyiséget biztosít. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diák SzMSz jóváhagyása akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével. III.10. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. A szakmai munkaközösségek együttműködését a megfelelő kapcsolattartás biztosítja. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 12

13 Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselők útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. A pedagógusok és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató = az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén havonta, = a diákközgyűlés évente legalább egy alkalommal, = a folyóson elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A pedagógusok és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: = a szülői szervezet (közösség) választmányi vagy vezetőségi ülésén félévente = az iskolai szülői értekezleten tanévenként egy alkalommal, = a folyósón elhelyezett hirdető táblán keresztül, 13

14 az osztályfőnök: = az osztály szülői értekezletén, tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadóórái, a nyílt tanítási napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek, és a pedagógusok fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg. az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél, a pedagógusok szakmai munkaközösségeinek vezetőinél. 14

15 A 32/2008. (XI.24.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletének 10. sz. mellékletében meghatározott adatokat különös közzétételi listán az iskola közzéteszi. Az adatokat az iskola internetes honlapján, digitális formában, bárki számára hozzáférhető módon teszi közzé. Az adatokat tanévenként frissítjük. 15

16 IV. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épülete(i) szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7,00 órától délután 17,00 óráig tart(anak) nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület(ek) ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható(k). Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7,30 óra és délután 16,30 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 15 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 perc. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16,00 óráig tart. Az iskolában reggel 8 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartás, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre vagy épületrészekre terjed ki: alsós folyosó, 16

17 felsős folyosó, és az udvarra. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 12 órától 16,30 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése a gazdasági irodában történik 8 óra és 16 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a pedagógusok tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak a pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. 17

18 IV.1. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az ügyelet ellenőrzi. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola területén dohányozni tilos. Az iskolába történő belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési- oktatási intézménynél. Szülők: - előre egyeztetett időpontban - fogadó órán - nyílt napon - iskolai ünnepélyek, események alkalmával tartózkodhatnak az intézményben Pedagógus munkát segítők: - pszichológus - gyógypedagógus - logopédus - védőnő - iskolaorvos - családsegítő és gondozó A tanév elején meghatározott napokon és időben végzik munkájukat, és az iskolai faliújságra kihelyezni. 18

19 V. INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉSI REND Az intézmény vezetőjének huzamos távolléte esetén, amennyiben az szükséges, vezetői intézkedéseket nem tudja megtenni, a kizárólagos vezetői feladatokat az intézmény vezetőhelyettes látja el, az igazgatóval megegyező felelősségi körben. Az igazgató és helyettese együttes távolléte alatt a vezetői teendőket a kijelölt munkaközösség vezető végzi, melyről az igazgató értesíteni köteles: intézmény fenntartót/ tankerület igazgatóját intézmény működtetőt/önkormányzat- polgármester tantestület tagjait szülői közösség vezetőjét VI. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ RENDELKEZÉSEK A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a pedagógiai program elfogadása, az éves munkaterv meghatározása, az SZMSZ és módosításának elfogadása, az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a tanulók fegyelmi ügyében való döntés, a tankönyvtámogatás módjának elfogadása a szülői közösség és a DÖK véleményének meghallgatásával, azzal a megkötéssel, hogy a támogatásnak legalább 25 %-át tartós tankönyv és segédkönyvek vásárlására fordítja. a pedagógus továbbképzési program elfogadása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. A nevelőtestület véleményezési jogkörébe tartozik: 19

20 a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezése, a beruházási, fejlesztési, karbantartási terv megállapítása. Javaslattevő és véleményt nyilvánító jogköre kiterjed minden az iskolát érintő kérdésre. Ki kell kérni a tantestület véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az órarend elkészítése előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízásának, illetve annak visszavonása előtt. A jogait a nevelőtestület kollektívan gyakorolja. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, 2 alkalommal nevelési értekezlet, havonta tantestületi értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokolja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. 20

21 A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: alsós munkaközösség, = tagjai: alsós nevelők, felsős munkaközösség, = tagjai: felsős nevelők, nevelési munkaközösség, = tagjai: napközis nevelők. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a munkaközösség vezetőjének megválasztása, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. 21

22 A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. VII. AZ ISKOLA ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI A szülői szervezet (közösség) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes, gazdasági felelős. 22

23 Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (közösség) választmánya. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői értekezlet. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége) vagy az iskolai szülői értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet (közösség) alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, pénztáros. Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége) az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányát (vezetőségét) az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, 23

24 az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve tanulókkal kapcsolatosak, Véleményt nyilváníthat: javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, az iskolai hitoktatás kérdésében, az igazgatói pályázatok elbírálásában, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában. VIII. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: Szigetszentmiklósi Tankerülettel, KLIK- kel Az intézmény működtetőjével: Délegyháza Község Önkormányzata A megyei pedagógiai intézettel. A területileg illetékes nevelési tanácsadóval, és pedagógiai szakszolgálattal Az óvoda vezetőjével és testületével. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: KLIK 1051 Budapest, Nádor utca 32. (2310 Szigetszentmiklós, ÁTI sziget Tankerület) Délegyháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete, 2337 Délegyháza, Árpád u

25 Polgármesteri Hivatal, 2337 Délegyháza, Árpád u. 8. Napközi otthonos Óvoda, 2337 Délegyháza, Árpád u. 6. Iskolaorvos, védőnő 2337 Délegyháza, Rákóczi u. Gyermekjóléti Szolgálat 2336 Dunavarsány, Árpád u. 14. Nevelési Tanácsadó Szigetszentmiklós Az eredményes nevelő- és oktató munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával. Az alapítvány neve: Iskolánkért Alapítvány. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozókkal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn és jelzéssel él a Dunavarsány és Környéke Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint a szigetszentmiklósi járási gyámhivatal felé. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató felelős. Amennyiben az iskola a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a tanuló közösség védelme érdekében indokolt, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. A Gyermekjóléti Szolgálat keretei között megvalósítható javaslatával segíti a helyzet megoldását. VIII. 1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója vagy fenntartója megállapodást köt a tanulók, ellátására irányuló egészségügyi szervezettel vagy személlyel. A megállapodásnak biztosítania kell: a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: = évente fogászati szűrés, = szemészet, = fizikai állapotuk mérése. 25

26 = általános vizsgálat a pályaválasztás előtt. a tanulók fizikai állapotának mérését évente, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a védőnő higiéniai tisztasági vizsgálatot tart negyedévenként, és szükség szerint. ortopédiai vizsgálatára. A szűrővizsgálatok idejére az iskola tanári felügyeletet biztosít. IX. A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI Az Nkt., Mt., valamint Kjt. a pedagógusok kötelező óraszámára és munkaidejére, valamint a munkavégzésére vonatkozó speciális szabályokat tartalmazzák. 1. Pedagógus munkakörbe tartozó feladatok: versenyek felügyelete, az iskolai ünnepségeken (pl. évnyitó-évzáró, egyéb) történő részvétel és közreműködés, a nevelőtestületi üléseken való részvétel, a szülői értekezleten történő részvétel, testnevelőknél a sportpálya rendjének biztosítása, az iskolai házirend biztosítása, nyári táboroztatás. 2. a. A pedagógus kötelező óraszámába beszámítható feladatok: az énekkar, szakkörök vezetése, az iskolai könyvtár működtetése, a korrepetálás, felzárkóztatás, tanulószoba, napközi, tehetséggondozás, b. A pedagógus kötelező óraszámán túl elrendelhető feladatok: a tömegsportrendezvények, a helyettesítések, 26

27 egyéb tevékenység tantestületi véleménnyel ellátott munkáltatói döntés alapján. a KT alapján az igazgató által elrendelhető feladatok 3. Tanulmányi szerződés esetén a tanulmányi költségeket vagy azok egy részét fedező munkáltató támogatás összege az intézmény anyagi lehetőségeinek függvénye. Az át- és továbbképzésekre szánt források évenkénti felosztása a nevelőtestület véleményének beszerzése után a továbbképzési terv alapján történik. 4. Egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése csak akkor lehetséges, ha a közalkalmazotti jogviszonnyal nem összeférhetetlen. (A helyi sajátosságoktól függően összeférhetetlen lehet például, ha a pedagógus saját tanítványát ellenszolgáltatás fejében korrepetálja.) Ha a további jogviszony a közalkalmazott munkaidejét érinti, csak a munkáltató írásos engedélyével létesíthető. Ha a közalkalmazott munkaidejét nem érinti, munkáltatójának csak írásban köteles bejelenteni. 5. A helyettesítési rend kialakításának felelőse az igazgatóhelyettes. X. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK A tanulók ebédeltetése: ütemezését az igazgatóhelyettes irányításával az ebédeltetésért felelős dolgozza ki. Az ebédidő től 14:15 óráig tart. Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon, tanulószoba, szakkörök, énekkar, diáksportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, 27

28 tehetségfejlesztő foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, differenciált foglalkozások A foglalkozások rendje A napközis csoportok től ig működnek tól ig ügyelet működik. A munka ütemezése a napközis csoportok heti terve szerint történik. A szakkörök, sportkörök foglalkozásai az irántuk való igény és lehetőség szerint szerveződnek költségvetésből. A szakkörök, sportkörök ütemezése külön órarend szerint történik. A korrepetálásokon a szaktanár által kijelölt tanulók részvétele kötelező. Igénybe veheti a tanulásban átmenetileg elmaradt tanuló is. Egyéb alkalomszerű foglalkozások szervezésekor szükséges időben értesíteni az iskolavezetést. A tanórán kívüli foglalkozások idejének, rendjének egyeztetése kötelező minden érintett nevelő számára. A tanuló a tantervi anyagon túlmenően tudományos, technikai, művészeti, stb. érdeklődésének kielégítése, alkotóképessége fejlesztése céljából részt vehet iskolai diákkörök (szakkörök, énekkar, sportkör, egyéb) létrehozásában, a munkájában. A tanuló javasolhatja az e pontban említett diákkörök megalapítását is az intézmény vezetőjénél. A diákkörök szeptember elején kezdik meg működésüket, és a tanév végéig tartanak. A diákkörök tevékenységéről év elején az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat. A diákkörre történő jelentkezés után a tanuló köteles egy tanítási évi időtartamának idejére a foglalkozáson részt venni. Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 19 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra legalább 2 felnőtt pedagógus felügyeljen. Ilyen irányú programok megszervezéséhez legkésőbb a rendezvény előtti ötödik munkanapon egyeztetni kell az iskola vezetőségével, titkárságával. Az iskola igazgatójának engedélyével a program 19 óránál később is befejeződhet. 28

29 A délutáni foglalkozásra vonatkozó általános szabályok A délutáni foglalkozások rendjét az iskola vezetősége és a tantestülete javaslatának figyelembe vételével állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a tanulók házirendjében rögzíti. A délutáni foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélyével. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól a szülő írásbeli kérése alapján. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban vagy hónapban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. 29

30 Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítségére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szerveznek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A 2013 és 2014-es tanévtől az első és ötödik osztályoktól a hit- és erkölcstan oktatás felmenő rendszerben kötelezővé válik. ÉTKEZTETÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁSOK Iskolánkban melegítő konyha működik, ahol egy időben 62 gyerek étkezése oldható meg. Ezt a feladatot két konyhai dolgozó látja el. Az ellátást a Délegyháza Önkormányzatával szerződésben álló szolgáltató biztosítja. Az étel mennyiségét napi szinten rendeli az iskola, a hiányzók létszámának figyelembe vételével. Ennek pontos vezetése a nevelési munkaközösség feladata. Étkezési díjjal kapcsolatos szabályok: Az étkezési díjakkal kapcsolatos teendőket Délegyháza Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalban a pénzügyi ügyintéző végzi. 30

31 Az étkezés lemondását 12 óráig lehet megtenni a következő napra vonatkozóan, a határidőben történő lemondás elmaradása esetén elvihető az az napra járó étkezés. Fontos, hogy a lemondási kötelezettség a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőket (térítési díjmentes) és a kedvezményesen étkezőket is érinti. A kért étkezés módosítására csak minden hónap végén van lehetőség! A lemondással kapcsolatban értesítendő személy: Délegyháza Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, Tel:

32 XI. A PEDAGÓGIAI OKTATÓ ÉS NEVELŐ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, mentor-tanár. Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógus-minősítéshez szükséges 8 alapkompetencia megléte a tanári KKK alapján (2013) a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanári, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: = az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, = a tanítási óra felépítése és szervezése, = a tanítási órán alkalmazott módszerek, = a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, = az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetőssége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 32

33 Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv határozza meg. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. XII. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tartárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 33

34 A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: = az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, = a házirend balesetvédelmi előírásait, = rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, = a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. 34

35 A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőknek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 35

36 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. XIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseményeknek kell minősíteni minden olyan előre nem látható esemény, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz, a robbanással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a 36

37 tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: az intézmény fenntartóját, az intézmény működtetőjét, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket azonnal értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! 37