A Szentpéterszeg-Hencidai gyepek (HUHN20007) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Átírás

1 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Szentpéterszeg-Hencidai gyepek (HUHN20007) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Előrehaladási jelentés Debrecen 2013

2 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Nimfea Természetvédelmi Egyesület Vezető szakmai koordinátor Dr. Magura Tibor Szakmai koordinátor Dr. Juhász Péter Lesku Balázs Olajos Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Müller Zoltán Vezető agrárgazdálkodási szakértő Tóth Sándor Közreműködő szakértők Bocz Renáta Forgács Zoltán Molnár Géza Mizsei Edvárd Dr. Gulyás Gergely Hődör István Dr Sramkó Gábor Dr. Sum Szabolcs Dr. Váczi Olivér Sallai R. Benedek Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek Jelölő fajok Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Körzeti erdőtervek és üzemtervek Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Halgazdálkodási tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Egyéb tervek Jogerős engedélyek Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat

4 Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Felhasznált irodalom Térképek

5 I. Natura 2000 fenntartási terv 3

6 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Szentpéterszeg-Hencidai gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUHN Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 1018,82 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek 1530* - Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 6250* - Síksági pannon löszgyepek Jelölő fajok kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) vöröshasú unka (Bombina bombina) ürge (Spermophilus citellus) 1.5. Érintett települések Berettyóújfalu, Gáborján, Hencida, Konyár, Szentpéterszeg A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés 4 Védetté nyilvánító jogszabály száma Ex lege HNS046 Hosszú-rét 75,35 ha LIII. tv. a természet szikes tó védelméről A tervezési terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) magterületének része Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv A területre kezelési terv vonatkozik.

7 Településrendezési eszközök évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről - Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének 13/2010.(IX.17.) önkormányzati rendelete Hajdú-Bihar megye területrendezési tervéről - Konyár településszerkezeti terv - 31/2006. (VII.28.) határozat - Berettyóújfalu településszerkezeti terv - 158/2012. (VI.28.) határozat - Berettyóújfalu helyi építési szabályzat és szabályozási terv 34/2012. (VI.29.) rendelet - Gáborján szabályozási terv és helyi építési szabályzat 10/2004. (VIII.12.) rendelet - Gáborján településszerkezeti terv - 32/2004. (VIII.12.) határozat - Hencida településszerkezeti terv - 76/2004. (X.12.) határozat - Hencida szabályozási terv és helyi építési szabályzat 10/2004. (X.12.) rendelet - Szentpéterszeg településszerkezeti terv 12/2011. (IX.8.) határozat - Szentpéterszeg településszerkezeti-, szabályozási terv és HÉSZ módosítás 12/2011. (IX. 8.) rendelet Körzeti erdőtervek és üzemtervek - Körzeti erdőterv: Hajdúhát-Bihari körzet (érvényes: ) Következő tervezés éve a Hajdúhát-Bihari körzetben: Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek I/3. Hajdú-bihari apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes: 2014-ig. (Készítését az Országos Vadgazdálkodási Adattár koordinálta.) Konyári Darvas Vadász SE (vadgazdálkodási egység kódszáma: ) vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: december 15. Jóváhagyta: Hajdú-Bihar Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály Halgazdálkodási tervek Halgazdálkodási terv a területre vonatkozóan nem áll rendelkezésre Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Berettyó alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve Egyéb tervek Nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) fajmegőrzési terve. KvVM Természetvédelmi Hivatal,

8 2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá A03 gyepterület kaszálása/vágása A03.01 Intenzív, vagy intenzívebb kaszálás Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? M *-as élőhely (elsősorban a F1a-típusú Á-NÉR-kódú élőhely-típus) térvesztése, ami károsítólag hat rá. L *, 6250*: Nem megfelelő időszakban (pl. télen, vagy csapadékos időszakban) végzett kaszálás, illetőleg legeltetés a gyepek feltörését, a homogén gyepszerkezet felszakadozását eredményezik M 5 0,09 Lycaena dispar: A helytelen időpontban, illetve túlzott gyakorisággal történő, valamint a gyepek egészén egyszerre végrehajtott kaszálás: a) az imágók kikelését megelőző stádiumban lévő állatok (peték, lárvák, illetve bábok) elpusztítását eredményezheti; b) meggátolja a lepkék magas füvű rétekhez kötődő élőhelyi igényeinek biztosítását; c) csökkenti a nőstény egyedek petézési hajlandóságát, illetve szűkíti vagy súlyosabb esetben megszünteti azok petézési lehetőségeit; d) hátrányosan befolyásolja a lepkék számára optimális mikroklímát, és egyes élőhelyek gyorsabb száradását idézi elő; e) veszélyezteti a nektárforrást jelentő virágos növények kellő mennyiségben és minőségben való rendelkezésre állását. Megjegyzendő, hogy a faj állományainak fennmaradása szempontjából az a gyakorlat is káros, amikor a csatornák mindkét partját azonos időben, és teljes mértékben lekaszálják, illetve a rézsűk belső oldalait azok teljes terjedelmében tisztítják, mivel ezek a beavatkozások ugyancsak a fent felsorolt negatív hatásokkal járhatnak: időlegesen lecsökkentik a L. dispar tápnövényeinek mennyiségét, valamint megszüntetik a lepkefaj alapvető élőhelyi igényeinek és viselkedési szokásainak megfelelő növényzeti struktúra fenntartását. 0,01 Gortyna borelii: Mivel a nőstény lepkék fűfélék szárhüvelyébe petéznek, ezért az élőhely egészének lekaszálása, és a széna összegyűjtése a tavaszi/kora nyári időszakban a lárvák, míg késő őszi stádiumban a peték elpusztítását eredményezheti. Az április közepe és július eleje között végzett kaszálás azért jelent különösen nagy veszélyt az állományra nézve, mert míg az esetek túlnyomó részében gépi módszerrel végzett kaszálás egyébként is az állatok tömeges elhullását idézi elő, addig az életben maradt lárváknak sem marad sok esélyük a túlélésre, hiszen a beavatkozás következtében nem jut számukra elegendő táplálék az élőhelyen. A szeptember közepét követően végrehajtott kaszálás pedig jó eséllyel akkor is a peték megsemmisülését eredményezi, ha esetleg a széna meghatározott része nem kerül bálázásra, mivel a téli és tavaszi vízállások hamar elpusztítják a talajszintre került petéket. A nőstény egyedek leginkább cm magasságú ennél fogva kellően erős, és megfelelő átmérőjű szárhüvelyeket választanak a peterakáshoz, ezért a július közepe és augusztus vége között végrehajtott kaszálás sem feltétlenül támogatható olyan esetekben, ha a növényzet az élőhely sajátosságai miatt a lepkék rajzási időszakáig (szeptember végéig, október elejéig) nem éri el a kívánt fejlettséget. A kaszálás közvetett módon árthat a tápnövény gyökerének is, hiszen a levelek, illetve a szár levágása miatt egy időre elma- 6

9 A intenzív szarvasmarha-legeltetés E01.03 Diszperz (tanyasias) emberi jelenlét 7 rad a fotoszintézis, emiatt pedig csökkenhet a gyökérzet tápanyag-tartalma, valamint ellenállóképessége, továbbá negatív hatással lehet a faj lárvája, és bábja számára optimális mikroklímára is (növénytakaró hiányában intenzívebb a kipárolgás, a közvetlen napfénynek kitett talaj gyorsabban szárad, és ez kedvezőtlen a hernyók táplálkozása, valamint a bábok nedvesen tartása szempontjából). H *-as élőhely (elsősorban a F1b-típusú Á-NÉR-kódú élőhely-típus, emellett az értékes F3-as élőhely-típus) degradálódása. 2 Bombina bombina: A vizes élőhelyeken történő legeltetés veszélyeztetheti az állományt, a vegetáció átalakulása és a taposás miatt. L 0,5 0,5 Lycaena dispar: A vizsgált Natura 2000 területen belül a faj élőhelyei egy részének közvetlen közelében település, illetve gazdaságok, tanyák találhatók, melyek a folyamatos emberi jelenlét káros hatásaival terhelik a környező biotópokat (például: gépjárműforgalom, szemét termelődése és illegális lerakása, esetenként magas füst és szálló por koncentráció, nem engedélyezett utak létesítése, stb.). Az élőhelyek közvetlen közelében lévő, e fajra, és annak biotópjaira potenciális veszélyt jelentő tanyák, gazdaságok lehetnek például a következők: Dudás-tanya; Damjanich-Tsz. E03.04 egyéb hulladék L *-as élőhely és részben a 6250*-es élőhely károsodása illegális szemétlerakók (Á-NÉR: U4, részben) üzemelése miatt. Ezek a védett élőhelyek kiterjedését csökkentik. E03.01 háztartási hulladék L Bombina bombina: A területen több ponton illegálisan lerakott háztartási hulladék található. Ezeken a helyeken megfigyelhető a nitrofrekvens növényfajok megjelenése, ami átalakít egyes élőhelyfoltokat. E03.03 Inert hulladék L 0,2 0,002 Lycaena dispar: évi felmérésem során a faj egyes élőhelyein vagy azok szegélyeiben húzódó utak mentén, valamint gazdaságok, tanyák környékén néhol kisebb mennyiségű sitt, törmelék, és/vagy egyéb hulladék volt látható (pl.: Midó-tag; Madaras-hát). I01 I01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte Idegenhonos inváziós fajok jelenléte K02.01 fajösszetétel változás, szukcesszió M 18,5 50 A mezőgazdasági területekhez kapcsolódva mindenütt gyakori az allergén Ambrosia elatior. L 2,75 5 Lycaena dispar: A faj élőhelyein néhol főleg a rendszeresen bolygatott, illetve káros hatásoknak nagyobb mértékben kitett gyepeken - jellemző az invazív növények, özönfajok, gyomok megjelenése és terjedése. Az ilyen folyamatok azért károsak, mert az inváziós fajok fokozatosan kiszorítják a tápnövények, valamint a nektárforrásul szolgáló virágos növények állományait, és emiatt szűkítik a lepkék életterét, valamint a populációk szaporodási képességét. 0,5 Gortyna borelii: Az eredeti növényzeti struktúra romlását, valamint a talaj károsodását előidéző folyamatok következtében a sziki kocsordos gyepek helyenként degradálódnak, és a faj egyes élőhelyein invazív növényfajok, illetve gyomok terjedése tapasztalható. Az özönnövények elszaporodása azért jelent veszélyt a G. borelii állományaira nézve, mert szűkíti a lepkefaj egyedeinek életterét, a fűfélék kiszorításával csökkenti a nőstény egyedek petézési lehetőségeit, valamint káros hatással van a tápnövény mennyiségére is. M 1,775 3,5 Lycaena dispar: A nedves rétek intenzívebb kaszálása és legeltetése, a természetvédelmi célú kezelések elmaradása, valamint a lepkefaj élőhelyeinek környezetében lévő parcellákon végzett mezőgazdasági

10 J Csatornák, gátak, medencék, mocsarak, vagy gödrök, feltöltése 8 tevékenységek hatásai azt eredményezik, hogy ezen biotópok növényzete egyre több helyen degradálódik, fajkészlete idővel sok helyütt leromlik. Mindez egyebek mellett a nektárforrásul szolgáló virágos növények számának csökkenésében, és/vagy a gyomok, özönfajok arányának emelkedésében mutatkozik meg leginkább, ami a L. dispar populációk számára (is) igen kedvezőtlen helyzetet teremt, hiszen a biotópok minőségének leromlása veszélyezteti a lepkefajok életfeltételeinek biztosítását. A mezőgazdasági fenyegetettség mellett jelentős a cserjésedés negatív hatása, valamint ennek eredményeként a gyepek természeti állapotában tapasztalható nagymértékű romlás. A bokrok, fák és sok helyütt egyéb özönnövények fokozott ütemű terjedése jelentősen csökkenti a gyepek lágyszárú fajkészletének diverzitását, így ennek következményeként a L. dispar élőhelyei lassanként feldarabolódnak, majd becserjésednek, és szélsőséges esetben végül megszűnnek. 0,05 Gortyna borelii: A sziki kocsordos gyepekben bekövetkező szukcessziós folyamatokat számos tényező előidézheti. Ide sorolhatók például az alábbi esetek: a) A helytelenül végrehajtott kaszálások hatása egyebek mellett abban is megmutatkozhat, hogy az érintett gyepen számottevően csökken a lepkefaj számára megfelelő petézési lehetőséget nyújtó fűfélék aránya, mennyisége, valamint abban is, hogy a Peucedanum officinale tőszáma, borítási aránya a gyepen már egy olyannyira magas szintet ér el, amely nem csak az ilyen típusú növénytársulásokra jellemző egyéb fajok, hanem a G. borelii számára is kedvezőtlenné teszi az élőhelyet. b) Az intenzív legeltetés hatására sok helyütt eltűnnek az eredeti, változatos fajkészletű gyeptársulások, és azokat egysíkú, jellegtelen asszociációk (például cickóros puszták) váltják fel. c) A sziki kocsordosokat sok helyen fenyegeti a cserjék intenzív terjedése, aminek következtében lassanként eltűnik az eredeti növénytársulás. d) Az intenzíven bolygatott sziki kocsordos élőhelyek fajkészlete idővel beszűkül és átalakul, különösen olyan helyeken, ahol erőteljesebben érvényesülnek a mezőgazdasági tevékenységek káros hatásai. L 4 4 Lycaena dispar: A mélyebb fekvésű területek, lápok, vizenyős élőhelyek, holtmedrek feltöltődését, és/vagy kiszáradását egyaránt előidézhetik természetes folyamatok, valamint legtöbbször csak közvetett formában érvényesülő - emberi tevékenységek. Utóbbi esetkörbe tartozik az a sok helyütt tapasztalható gyakorlat, melynek eredményeként a gazdálkodók elsősorban anyagi megfontolások miatt kifejezetten arra törekednek, hogy az érintett terület egészét vagy lehető legnagyobb részét művelés kaszálás vagy legeltetés alá vonják. A minél teljesebb hatásfokra törekvő kaszálási gyakorlat természetvédelmi szempontból káros hatásai egyebek mellett abban is megnyilvánulnak, hogy a lápréti fajok élőhelyéül szolgáló mocsaras, vizes gyepeknek már csak azokat a belső, mélyebb részeit nem kaszálják le, ahová egyelőre még géppel sem tudnak bejutni. A kaszálásnak ez a teljességre törekvő módja amellett, hogy a lehető legszűkebb korlátok közé szorítja az ilyen biotópokban élő fajok életterét azzal is együtt jár, hogy a gazdálkodók évről-évre egyre többet tudnak kezelés alá vonni a korábban még többé-kevésbé érintetlenül hagyott gyepek szegélyeiből. Ezek a részek aztán viszonylag hamar száradnak, és járulékos hatásként a csapadékvíz hordaléka, valamint a területen hagyott növényi maradványok lassanként ezeket a szegélyeket is töltik, majd a folyamat a következő évi kaszálásokkal kezdődik elölről, ekkor már viszont egyre kisebb kiterjedésű nedves, lápos, zsombékos gyepfoltok széléből vonva el újabb élőhely-sávokat. Hasonló folyamatokat idéz elő az intenzív legeltetés is, azzal a kitétellel, hogy az állatok által okozott taposási károk miatt a nedves gyepek, láprétek, mocsárrétek, és hasonló egykor még kiváló fajkészletű, jó természetességű vizes élőhelyek leromlásának, majd pusztulásának

11 J J Belvízviszonyok megváltoztatása Állóvizek vízháztartásának megváltoztatása üteme az ilyen esetekben még gyorsabb. A mélyebb fekvésű élőhelyek feltöltődés következtében való megszűnése, mint veszélyforrás, különösen jelentős az olyan holtmedrek esetében, melyeket több oldalról is mezőgazdasági céllal hasznosított területek vesznek körül (a vizsgált Natura 2000 területen számos ilyen biotóp található). Megjegyzendő, hogy a vizenyős, nedves területek feltöltődése nem csak az olyan gyepekre jelent veszélyt, ahol kutatásaink során L. dispar populációkat találtunk, hanem számos olyan biotóp vonatkozásában is, melyek a faj potenciális élőhelyei. Itt említem meg végül, hogy található a lepkefajnak olyan élőhelye a térségben, amelynek jelentősebb része már feltöltésre került törmelékekkel, illetve korábban kitermelt földdel (pl.: Midó-tag). L 0,0515 9,8 Lycaena dispar: E tényező az alábbi okok miatt jelenthet veszélyt a faj állományaira: a) Mivel a nagy tűzlepke vizenyős, lápos, mocsaras biotópokban fordul elő (a vizsgált térségben számos olyan láprét, mocsárrét, illetve jó vízellátású üde gyep található, melyek a faj tényleges vagy potenciális élőhelyei), és ezek közvetlen környezetében sokhelyütt intenzív mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, ezért fennáll a reális veszélye annak, hogy e biotópok különböző káros hatások miatt (például azért, mert a környező területek talajának mozgatása, feltörése, illetőleg a gyepgazdálkodás jellege miatt a vizes élőhelyek környezetében felerősödik a talajvíz diffúziója) többet vagy gyorsabban veszítenek vízbázisukból, mint amennyit egyébként a természetes folyamatok indokolnának (pl.: Horgas-ér, Gáp-ér, Aprólaposok). E veszélyforrásra természetvédelmi szempontból fontos figyelmet fordítani, mert az élőhelyek kiszáradása a L. dispar állományainak fogyatkozását, illetve szélsőséges esetben kipusztulását is eredményezheti. A vízbázis csökkenése a faj élőhelyei közül különösen káros hatású a holtmedrek esetében. b) A L. dispar populációira hasonlóan jelentős veszélyt jelenthet ugyanakkor, ha a belvízviszonyok megváltoztatása meliorációs tevékenységek, lecsapolások, vízelvezető árkok létrehozása miatt a vízbázis olyan mértékű csökkenését eredményezi, amely ugyancsak az élőhelyek kiszáradásával fenyeget. c) Az itt tárgyalt veszélyforrás a fentebb jelzettekhez hasonlóan súlyos károkat idézhet elő a nagy tűzlepke állományaiban akkor, ha a belvízviszonyok megváltoztatása a felszíni vízfolyások mesterséges duzzasztásával következik be, melynek során az érintett élőhelyek időszakos vagy tartós vízborítás alá kerülnek. Noha a L. dispar hernyója olyan szövedéket készít, amely védelmet biztosít számára a víz ellen, tehát jól alkalmazkodott élőhelye természeti sajátosságaihoz, ám ez a védelem sem korlátlan, mert tartós vízborítás alatt idővel a hernyók, a peték, illetve a bábok túlnyomó része elpusztulhat. 0,5 Gortyna borelii: A belvízviszonyok megváltoztatása akkor jelent veszélyt a faj állományaira, ha mindez a sziki kocsordos gyepek vízzel való tartósabb elöntését eredményezi, mert ennek következtében elpusztulhatnak a G. borelii hernyói, illetve bábjai. L 0,095 9,5 Lycaena dispar: A belvízviszonyok megváltoztatásával összefüggésben ismertetett veszélyfaktorok (mindenekelőtt az élőhelyek száradását előidéző vagy azt erősítő vízelvonás) nagyrészt e tényező kapcsán is érvényesek. Itt elsősorban az állóvizek (ide értve például az állandó vízű mocsarakat, jelenleg is felszíni vízkészlettel rendelkező egykori tómedreket, holtmedreket, illetve lefűződött csatornaszakaszokat) vízbázisának csökkentését szükséges kiemelni (például melioráció, vízelvezető árkok, illetve csatornák létrehozásának eredményeként, stb.), azzal a megjegyzéssel, hogy az állóvizek vízháztartására sokszor jelentősen negatív hatással vannak az ilyen élőhelyek közvetlen környezetében végzett, inten- 9

12 zív mezőgazdasági tevékenységek is. K01.03 Kiszáradás M 0,045 4,5 Lycaena dispar: Az utóbbi legalább egy évtized során hazánk éghajlata némiképpen megváltozott: lassú, ám tendenciaszerű felmelegedés tapasztalható, ami helyenként még egyes, rendkívül csapadékos évek átlagával együtt is - a vizes élőhelyek kiterjedésének mérsékelt ütemű, de jól érzékelhető csökkenését idézte elő. Ezt a folyamatot sajnos emberi tevékenységek hatásai is erősítik, hiszen például a gyepek teljes mértékű lekaszálása következtében jelentősen megnő a kipárolgás, a növényzet hiánya miatt pedig erősebben, illetve gyorsabban szárad a talaj, így a gazdálkodók idővel egyre nagyobb részeket tudnak rendszeresen lekaszálni az egykor még kellően nedves talajú, nehezen járható gyepekből. Ez a folyamat a nedves rétekhez kötődő lepkefajok élőhelyeinek fokozatos zsugorodását idézheti elő (különösen a nappali lepkék esetén). M01.02 Aszály és csapadékmennyiség csökkenés M 0,045 4,5 Lycaena dispar: Az utóbbi legalább év során hazánk éghajlata némiképpen megváltozott: lassú, ám tendenciaszerű felmelegedés tapasztalható, melynek során a nyári csapadékmennyiség rendre jelentősen elmarad az optimális értékektől. Mindez helyenként még egyes, csapadékosabb évek átlagával együtt is - a vizes élőhelyek kiterjedésének mérsékelt ütemű, de jól érzékelhető csökkenését idézte elő. Az aszály, illetve a csapadékmennyiség csökkenése sokhelyütt az élőhelyek kiszáradását eredményezi, ami rendkívül káros hatású a lepkefaj állományinak fennmaradása szempontjából, mert e folyamat: a) A L. dispar tápnövényeit jelentő sóskafélék (Rumex spp.) számának csökkenéséhez, továbbá ezen növények fejletlenségéhez vezethet, ami kedvezőtlenül befolyásolja a nőstény egyedek petézési lehetőségeit, illetőleg petézési hajlandóságát. b) Az imágók nektárforrásául szolgáló virágos növények arányának csökkenését eredményezheti, ezáltal romlanak az egyedek táplálkozási lehetőségei. c) Megszünteti a lepkék számára élettani szempontból fontos üde mikroklímát. K01.05 Szikesedés L 0,3 0,3 Gortyna borelii: Noha e veszélyfaktor hatásai a Natura 2000 terület határain belül egyelőre még nem számottevők, meg kell említeni, hogy a faj élőhelyéül szolgáló gyepeken néhol gyenge mértékű szikesedés tapasztalható (pl.: Hosszú-rét északi része, illetve az Angyalos-mellékcsatorna menti egyes területek). A közvélekedéssel (és a növény elnevezésével) szemben a sziki kocsord nem bírja jól a talaj sótartalmának növekedését (érzékeny például a klorid ionok koncentrációjának emelkedésére), ezért elszikesedő gyepekből a talaj sótartalmának függvényében lassanként visszaszorul vagy eltűnik, és ez természetesen a G. borelii populációk egyedszámának csökkenésével, illetve hosszabb távon a faj kipusztulásával is együtt járhat. Kód A területre kívülről ható veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Kód Potenciális veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 10

13 A07 biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata K04.02 "Növényi élősködés (parazitizmus)" D01.01 ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak D01.01 Ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak 11 M *-as élőhely és különösen a 6250*-es élőhely, elsősorban rovar-közösségének károsodása. A Cirsium arvense ellen használt biocid anyagok a C. brachycephalum védett fajt is veszélyeztethetik. Mindazonáltal ilyen károsodást a felméréskor nem észleltünk. L 0,1 0,1 Gortyna borelii: Fontos megemlíteni, hogy a faj tápnövényének (Peucedanum officinale) is vannak élősködői. A gombák közül a Puccinia (rozsdagomba) fajokat kell kiemelni, melyek közül hazánkban a Puccinia phragmitis, és a Puccinia magnusiana fordulnak elő. A Puccinia phragmitis köztes-gazdái leginkább a Rumex fajok, a Puccinia magnusiana gombafajé pedig főként a Ranunculus nemzetséghez tartoznak. Ezek az élősködők az epidermisz felszakításával csökkentik annak asszimiláló felületét, és súlyos kárt tehetnek a növényben a légzés intenzitásának növelése, továbbá a tápanyagok elvonása révén. A Peucedanum officinale élősködői ezen kívül bizonyos Cuscuta (Aranka) -félék is. A Cuscuta ingaszerű mozgást (nutációt) végezve talál rá a gazdanövényre, majd növekedése során fokozatosan rácsavarodik, és szívókat fejleszt, melyeken keresztül elvonja a táplálékot a támadott növénytől, folyamatosan gyengítve, esetleg el is pusztítva azt. A vizsgált területen helyenként (igaz, nem nagy arányban) mindkét növényi parazita előfordul (pl.: Hosszú-rét; Angyalos-mellékcsatorna partja). L 2, *, 6250*: Esős időben a területen keresztül vezető burkolatlan utak sérülésekor a nehézgépek esetleg a környező védett területeken kerülik el a járhatatlan útszakaszt. Minden védett élőhelyet érint. L 1,75 3 Lycaena dispar: a) Gépi kaszálás során a mezőgazdasági járművek (bálaszállítók és traktorok) kerekei felsérthetik a lepkepopulációk élőhelyéül szolgáló gyepeket (különösen esős időszakokban jellemző a gépek által okozott mélyebb nyomvályúk, nyílt talajfelszínek kialakulása), ami sok helyütt elősegíti a tájidegen növényfajok, gyomok megtelepedését, ez pedig hosszabb távon a lepkék számára alkalmas növényzetű biotópok kierjedésének csökkenéséhez vezethet. b) A nehéz gépjárművek által a talajra kifejtett jelentős mértékű terhelés ugyanakkor erősen veszélyezteti a lepkék lárváinak, és/vagy bábjainak esetlegesen menedéket nyújtó hangyafészkek épségét is. c) Fentiek mellett a burkolatlan utakon közlekedő gépjárművek kerekei elpusztíthatják azokat a lárvákat, melyek a tápnövény felkutatása céljából a gyep egyes pontjai között éppen az adott útszakaszon haladnak keresztül. 0,5 Gortyna borelii: a) A kaszálás végrehajtása érdekében vagy egyéb céllal a sziki kocsordos biotópokra nehéz gépekkel történő behajtás a G. borelii állományaira azért jelent veszélyt, mert a járművek kerekei különösen esős időszakokban számottevő terhelést gyakorolnak az élőhelyek talajára, és ennek következtében károsítják a növényzet eredeti struktúráját (elősegítve ezzel a gyep felnyílását, és a tájidegen növényfajok, gyomok megtelepedését). b) A gépjárművek kerekei által a talajra kifejtett nyomás eltömítheti azokat a járatokat, melyeken keresztül a kikelő lepkék a szabadba jutnak (pl. Hosszú-rét). c) Fentiek mellett a burkolatlan utakon közlekedő gépjárművek kerekei elpusztíthatják azokat a lárvákat, melyek a tápnövény felkutatása céljából a gyep egyes pontjai között éppen az adott útszakaszon haladnak keresztül. J01.01 Leégés L 1 1 Gortyna borelii: Egyes sziki kocsordos gyepeket mezőgazdasági parcellák határolnak, melyeken időnként leégetik a tarlót. Amennyiben a tűz ezekről a területekről átterjed a lepkefaj élőhelyeire, úgy az égés a gyökérben lévő lárvák/bábok, illetőleg a növények között pihenő lepkék pusztulását okozhatja. A évi felmérés során ilyen tűzkárok nyomai néhol a kocsordos gyepekben is láthatók voltak (pl.

14 A07 Biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata H01.05 Diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt Hosszú-rét). L 1 1 Lycaena dispar: E faj tényleges vagy potenciális élőhelyeinek nagy része mezőgazdasági területek közelében vagy azok mentén helyezkedik el. A szél a tápnövények leveleire juttathatja az intenzíven művelt parcellákon kiszórt növényvédő szereket, gyomirtókat, műtrágyákat, mindamellett ezek a vegyi anyagok vízben való oldódásuk esetén a gyökérzeten keresztül is bekerülhetnek a növények szervezetébe. E hatások akár külön-külön, akár együttesen a peték, a lárvák, illetőleg a bábok károsodását vagy pusztulását idézhetik elő. E veszélyforrás kapcsán fontos az alábbi szempontok figyelembe vétele: a) A L. dispar hernyói igen érzékenyek a tápnövényre rakódó porra és vegyszerekre, ezért az ilyen hatásoknak kitett leveleket már a szennyező anyagok viszonylag alacsonyabb koncentrációja esetén sem fogyasztják el. b) A vegyi anyagoknak a talajba, illetve a talajvízbe szivárgása károsodást, pusztulást idézhet elő a területen lévő hangyafészkekben, különös tekintettel a hangyák egyedeire, valamint az esetlegesen ott fejlődő hernyókra, és bábokra. Mindez részben a L. dispart is negatívan érintheti, mivel esetenként a nagy tűzlepke hernyói ugyancsak szimbiózisban élnek különböző hangyafélékkel (pl.: Myrmica rubra, Lasius niger). Megjegyzem ugyanakkor, hogy e veszélyforrás jelentősége a L. dispar esetében korlátozottabb, hiszen jelenlegi ismereteink szerint a faj kifejlődéséhez nem elengedhetetlen kritérium a lárva hangyagazdák által történő adoptálása (szemben például a Macuilinea fajokkal)." 1 Gortyna borelii: E faj tényleges vagy potenciális élőhelyeinek egy része a vizsgált Natura 2000 terület határain belül szintén mezőgazdasági területek közelében helyezkedik el. A szél a tápnövények leveleire juttathatja az intenzíven művelt parcellákon kiszórt növényvédő szereket, gyomirtókat, műtrágyákat, mindamellett ezek a vegyi anyagok vízben való oldódásuk esetén a gyökérzeten keresztül is bekerülhetnek a növények szervezetébe. E hatások akár külön-külön, akár együttesen a peték, a lárvák, illetőleg a bábok károsodását vagy pusztulását idézhetik elő. E veszélyforrás kapcsán fontos az alábbi szempontok figyelembe vétele: a) A G. borelii esetében ugyancsak megjegyzendő, hogy e faj hernyói is igen érzékenyek a tápnövényre rakódó porra és vegyszerekre, ezért az ilyen hatásoknak kitett leveleket, illetve hajtásokat már a szenynyező anyagok viszonylag alacsonyabb koncentrációja esetén sem fogyasztják el. b) A tápnövény gyökérzetén keresztül felszívódó szennyezett víz káros hatással lehet a G. borelii lárváira, illetve bábjaira, hiszen a gyökérben tartózkodó állatok közvetlenül érintkeznek az ott felhalmozódó nedvességgel, sőt, annak egy része a szervezetükbe is bekerülhet. Különösen jelentős veszélyforrás lehet ez akkor, ha a sziki kocsordos gyepeket gyomirtó szerekkel kezelik. L 2,6 5 Lycaena dispar: A vizsgált Natura 2000 területen a nagy tűzlepke lápos, mocsaras, jó vízellátású, üde biotópokban fordul elő, mely területeken, illetve azok közvetlen közelében nyílt vizek (elsősorban csatornák, vagy helyenként felszíni vízállások, holtmedrek) hálózata húzódik. Mivel ezen élőhelyek sokhelyütt mezőgazdasági területek mellett vagy azok között találhatók, és valamilyen mértékben a felszíni vízbázisok is érintik az ilyen parcellákat, ezért a felszíni vizek szennyeződése veszélyforrást jelenthet a lepkefaj élőhelyeire, tápnövényeire, valamint az egyedek épségére nézve egyaránt (akár közvetlenül a mezőgazdasági járművekből kifolyt olajszármazékok, akár a gépek által szétszórt növényvédő szerek, gyomirtók, műtrágyák, illetve egyéb vegyszerek következtében). E veszélyforrás által érintett területek 12

15 lehetnek például a következők: a Korhány-ér menti gyepek; a Midó-tag; a Horgas-ér, az Apró-laposok, a Gáp-ér, a Vékony-éri-csatornát szegélyező gyepek; az Angyalos-mellékcsatorna menti élőhelyek, stb. 0,2 Gortyna borelii: A vizsgált térségben a G. borelii egyik élőhelyét ugyancsak határolja felszíni vízfolyás (Angyalos-mellékcsatorna). Amennyiben a csatorna vízbázisába szennyeződés kerül, úgy magasabb vízállás, illetve esetleges elöntés során a káros anyagok beszivároghatnak a sziki kocsordos gyepek talajába, továbbá azon keresztül a növényekbe is. A tápnövény gyökérzetén keresztül felszívódó szenynyezett víz káros hatással lehet a G. borelii lárváira, és bábjaira, hiszen a gyökérben tartózkodó állatok közvetlenül érintkeznek az ott felhalmozódó nedvességgel, sőt, annak egy része a szervezetükbe is bekerülhet. J Árvíz L 2,35 4 Lycaena dispar: Az érintett lepkepopulációk szempontjából e körbe sorolandók mindazon esetek, amikor - akár természetes, akár mesterséges eredetű okok miatt - az élőhelyek árvízzel vagy belvízzel kerülnek elárasztására. Mindez természetesen a Natura 2000 terület azon részein jelenthet komolyabb veszélyt, ahol állandó vagy időszakos vízfolyások húzódnak. A L. dispar hernyója jól alkalmazkodott tipikus élőhelyeinek természeti sajátosságaihoz: nyugalmi időszakát megelőzően olyan szövedéket készít, amelyben tartósabb vízállásokat is túlél. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a faj számára ez a megoldás sem nyújt korlátlan védelmet, hiszen a lárvák (de a peték vagy a bábok is) maximum nap után elpusztulnak a vízben. A faj állományaira ilyen szempontból potenciális veszélyforrást főként a Korhány-ér jelenthet." 0,7 Gortyna borelii: Az élőhelyet érő vízelöntés nagy veszélyt jelent a fajra nézve, hiszen a lárvák tavasszal a tápnövény alacsonyabban elhelyezkedő levelein, később pedig a tápnövény gyökerében tartózkodnak. Átmeneti vízállást még képesek túlélni, ám a tartós (több hétig tartó) vízborítás már tömeges pusztulásukat okozza. A faj állományaira ilyen szempontból potenciális veszélyforrást főként az Angyalosicsatorna mellékága, valamint a Konyár-Esztár-Pocsaji-határcsatorna oldalága jelent (Hosszú-rét). 13

16 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Jelen terület elsősorban két közösségi jelentőségű élőhely, a közösségi szinten csupán nálunk és Románia keleti országrészében jelentős szikes élőhelyek (Pannon szikes gyepek), valamint a szintén kontinentális elterjedésű, ezért csak a Közösség keleti országaiban jelen lévő löszgyepek védelme céljából lett kijelölve. Szintén fontos a szerepe a Pannon bennszülött, sziki kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) természetközeli állapotban maradása (azaz genetikai diverzitásának és összefüggő áreájának fennmaradása) szempontjából. Ennek megfelelően az alább célkitűzések fogalmazhatók meg: a) a Pannon szikes gyepek aránya nem csökkenhet alkalmi beszántások miatt; b) a Pannon szikes gyepek magasabb térszínen lévő élőhely-típusaiban (Á-NÉR: F1a és F3) a megfelelő állat-létszámmal végzett legeltetést alakítunk ki; c) a Pannon szikes gyepek mélyebben fekvő élőhely-típusában (Á-NÉR: F2) a rendszeres kaszálást segítjük elő, azt a gyep fennmaradásához igazodva; d) a Pannon szikes gyepek cickórós élőhely-típusában (Á-NÉR: F1b) a további leromlást és jellegtelen gyeppé alakulást elkerüljük; e) a Síksági pannon löszgyepek élőhely további térvesztését elkerüljük; f) a területen tapasztalt környezetszennyezést (lásd H01.03 veszélyeztető tényező) megszüntetjük; g) a közösségi jelentőségű kisfészkű aszat jelentős (kb töves) állományát fenntartjuk Kezelési javaslatok A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében ún. kezelési egységeket (KE) állapítottunk meg, melyeket hasonló jellegű élőhelyfoltok alkotnak. A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlannyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet. A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, tartalmaznak jelölő és nem jelölő élőhelytípusokat egyaránt. A kezelési egységeknél meghatározzuk azon intézkedéseket, melyek a jelölő élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javaslunk, illetve az élőhelyfejlesztési, kutatás monitorozási feladatokra, lehetőségekre is kitérünk Élőhelyek kezelése KE1 Pannon szikes gyepek (1530*) alacsonyabb térszínen fekvő élőhely-típusai (Á-NÉR: F2, F4, F5) és azok származékai (Á-NÉR: F2 (F1a)m, F2 B2, F2 OA, F2 B6, F1a F5m, F2 B2, F2 BA, F1a F5m) Javasolt a megfelelő időben végzett, rendszeres kaszálás és a széna lehordása. Javasolt az alkalmatlan időben (pl. felázott talajon történő) taposás kerülése. KE2 Pannon szikes gyepek (1530*) alacsonyabb térszínen fekvő élőhely-típusai (Á-NÉR: F1a, F1b, F3) és azok származékai (Á-NÉR: F1b (F1a)m, F1a OCm, F1a F5 OCm, F1a F5m F3, F1a F5m, F3 (F1a)m Javasolt a megfelelő állománynagyságú szarvasmarhával történő legeltetés. 14

17 KE3 Alföldi viszonylatban természetközeli és gyomosodó löszgyepek, kökényes cserjés foltok (Á-NÉR: H5a, OC H5am, H5a OC) Javasolt a megfelelő állománynagyságú szarvasmarhával történő legeltetés. A Szentpéterszeg-Hencidai gyepek HUHN20007 kiemelt jelentőségű Natura 2000 természetmegőrzési területen található Lycaena dispar állományok fenntartására, valamint az egyes élőhelyek kezelésére vonatkozó javaslataim a következők: 1.) A Korhány-ér mentén található biotópok esetében a következőkre hívom fel a figyelmet: a) Főként nyár derekán (július közepe és augusztus közepe között) sok helyütt (különösen például a és a pontok közötti szakaszon) tarra kaszálják a csatorna minkét oldalát, holott a viszonylag jó vízhozamú folyás partjai kiválóan alkalmasak lennének a faj fenntartására. Amennyiben nem egyszerre kaszálnák le mindkét part növényzetét, vagy meg lehetne oldani, hogy évente csak az egyik partot kaszálják, illetve ha ez a beavatkozás mozaikosan történne, úgy a faj egyedszáma jelentősen növelhetővé válna ezeken az élőhelyeken. Az említett szakaszokon javasolom ezért az ér partjainak váltakozó, 2 éves ciklusokban történő kaszálását, valamint mindkét oldalon legalább 5-5 méter kiterjedésű gyepsáv megtartását. Hasonló elvek érvényesítését javasolom a meder belső rézsűinek kezelése során is. b) A csatorna mentén található magas füves rétek nagy részét (különösen azokat, ahová a gépek feltehetően könnyebben bejutnak) ugyancsak tarra kaszálják, az érintetlenül maradt sávok aránya pedig sok esetben nem tesz eleget a legalább 10%-os meghagyási előírásnak sem (ezek a gyepfoltok gyakran mindössze 1-2 méter szélesek). A L. dispar populációk fenntartása szempontjából fontos lenne nagyobb kiterjedésű sávok megtartása, ezért javasolom, hogy a kaszálás során meghagyandó gyepfoltok szélessége a csatorna irányában mindenütt érje el legalább a 15 métert, különösen a legjobb vízellátású, nedves, mélyebben fekvő térrészeken, és ezek közül is prioritásként kezelve a nektárforrást jelentő virágokban bővelkedő helyeket. Jelenleg a csatorna menti területek legalább 70%- a rendszeresen kaszált, ennek arányát indokolt csökkenteni. 2.) Noha a Horgas-ér ( ) a Natura 2000 terület legnagyobb L. dispar élőhelye, talán éppen e terület veszélyeztetettsége a legmagasabb, mivel csaknem minden oldalról intenzíven művelt parcellák határolják, a mezőgazdasági tevékenységek minden lehetséges negatív hatásaival együtt (például: gépjármű-forgalom, kaszálás, taposás, a talaj- és a vízbázis szennyeződésének veszélye, a gyep fizikai károsítása, stb.). A felmérés idején a holtmeder északi szélén volt tapasztalható a legjelentősebb károsítás, itt a nehéz gépek közlekedése miatt a magas-sásos gyep széléből egy kb. 5x50 méteres sáv tönkrement (pl.: ). 3.) A Horgas-ér kapcsán felsorolt veszélyeztető tényezők érvényesülnek a Gáp-ér esetében is, azzal a kiegészítéssel, hogy annak délnyugati része felől a legeltetés ugyancsak potenciális veszélyfaktor lehet a L. dispar populációira nézve. Fontos ezért, hogy a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai mindkét területen meghatározott időközönként, célzott terepbejárások során ellenőrizzék a veszélyeztető tényezők érvényesülését, továbbá az élőhelyek természeti állapotának, vízbázisának és a gyepek integritásának fenntartását. Javasolom mindkét holtmeder peremén a kaszálás jelenlegi intenzitásának mérséklését mozaikos, vagy pedig 2 éves ciklusú kaszálások előírásával, továbbá a Gáp-ér környékén a legeltetés mérséklését is minden olyan területen, ahol ez a biotóp növényzetének jelentősebb mértékű károsodását idézi elő (akár a vegetáció lerágása, akár a talaj taposása következményeként). Fentieken kívül a kezelési módszerek tervezése során javasolom továbbá a faj- 15

18 védelmi intézkedések körében ismertetett mindazon eljárások figyelembe vételét, melyek bármilyen módon is hozzájárulhatnak az érintett élőhely természeti állapotának javításához. 4.) A Madaras-hát északkeleti végében lévő élőhelyfolton ( ) a növényzet degradációjának jeleit tapasztaltam. A mélyebb fekvésű magas sásos részen kívül a gyepet a L. dispar rajzási időszakáig mindenütt tarra kaszálták, továbbá a területet mezőgazdasági területek veszik körül, így ennek következtében az élőhely veszélyeztetettsége is nagyobb, a mintavétel idején a biotóp déli részén például kb. 30 méter hosszan a gyepre vezető út mentén felszántották a talajt. Javasolom ezen az élőhelyen a kaszálás intenzitásának mérséklését, a lekaszált részek méretének csökkentését, a gyep állapotának javítását, továbbá a zsombékos rész déli és keleti szélein a jelenlegihez képest további 5-10 méternyi vegetációs sáv meghagyását, melyet elegendő mozaikosan, vagy pedig kétévente kaszálni. Fentieken kívül a kezelési módszerek tervezése során javasolom továbbá a fajvédelmi intézkedések körében ismertetett mindazon eljárások figyelembe vételét, melyek bármilyen módon is hozzájárulhatnak az érintett élőhely természeti állapotának javításához. 5.) A Midó-tag déli részén lévő élőhelyet ( ) több káros hatás is éri: északról és nyugat felől mezőgazdasági művelés, míg a terület keleti és déli oldalán a gyep egészét érintő, teljes mértékű kaszálás jellemző. A mintavétel idején a meghagyott magas sásos gyepbe is belekaszáltak géppel, két sávban, kb. 5-5 méter szélességben. Az élőhely déli szegélyében némi ipari törmelék, valamint degradálódó növényzet volt tapasztalható. A törmelék jelenléte összefüggésben állhat azzal is, hogy nem messze innen munkagépek dolgoztak (feltehetően tájrehabilitációs talán egy korábbi sittlerakó megszüntetésére irányuló céllal). Mindezek miatt az itteni vegetáció erősen zavart, veszélyeztetettsége jelentős mértékű. Javasolom az élőhely környékén a jelenlegi szegélyekhez képest legalább további 5-10 méter széles gyep érintetlenül hagyását, és a biotóp mozaikos, vagy pedig kétévente történő kaszálásának engedélyezését, a fajvédelmi intézkedések körében részletezett elvek, és módszerek foganatosítása mellett. Az üde rétek kiterjedésének bővítése, valamint a javasolt kezelési módszerek nem csak a lepkék számára nyújtana nagyobb életteret, de valamennyire a fent felsorolt káros tevékenységek hatásait is mérsékelhetné. A kezelési módszerek tervezése során javasolom a fajvédelmi intézkedések körében ismertetett mindazon eljárások figyelembe vételét, melyek bármilyen módon is hozzájárulhatnak az érintett élőhely természeti állapotának javításához. 6.) A L. dispar rajzási időszakában az Apró-laposokon lévő élőhelyet ( ) északi, keleti, és déli oldalról egyaránt tarra kaszált területek szegélyezték, illetve a gyepre vezető út mentén kb. 20 méter hosszan a talaj is nagymértékben sérült. Noha a művelés alól mentesült magas sásos részek még így is alkalmasnak bizonyultak a lepkefaj fenntartására, ám ez a biotóp véleményem szerint erősebb populációt is képes lenne eltartani, amennyiben a kaszálás alá vont területek mértékét csökkentenék. Ezen kívül a biotóp környezetében égésnyomok voltak láthatók, amire különös figyelmet kell fordítani, mert szárazabb időszakban a növényzet leégése (például nyár végén vagy ősszel) a lepkepopuláció (peték, lárvák, illetve bábok) egy részének megsemmisülését eredményezheti. Ügyelni kell továbbá arra is, hogy a szomszédos gazdaságok tevékenysége során ne kerülhessenek káros anyagok a talajvízbe. Javasolom az élőhely környékén a jelenlegi szegélyekhez képest legalább további 5-10 méter széles gyep érintetlenül hagyását, és a biotóp mozaikos, vagy pedig kétévente történő kaszálásának engedélyezését, a fajvédelmi intézkedések körében részletezett elvek, és módszerek foganatosítása mellett. A Szentpéterszeg-Hencidai gyepek HUHN20007 kiemelt jelentőségű Natura 2000 természetmegőrzési területen található Gortyna borelii állományok fenntartására, valamint az egyes élőhelyek kezelésére vonatkozó javaslataim a következők: 16

19 1.) A Hosszú-rét északi részén égésnyomokat észleltem a sziki kocsordos élőhelyen ( ). Gondot kell fordítani arra, hogy sem ezeken a gyepeken, sem azok környékén ne lehessen tüzet gyújtani (például tarlóégetés céljából), vagy pedig a tűzgyújtást csak megfelelően ellenőrzött körülmények között szabad engedélyezni, mert a tűz elpusztíthatja a hernyókat, illetve a bábokat. 2.) A területen vizsgált sziki kocsordos gyepeket helyenként kaszálják (pl.: ). Noha ennek mértéke egyelőre nem számottevő, ám a kaszálás tervezése és végrehajtása során figyelemmel kell lenni a fajvédelmi intézkedések körében hangsúlyozott elvekre, és módszerekre. 3.) Javasolom annak biztosítását, hogy a Hosszú-rét déli részén a legeltetés kiterjedése északi irányban ne lépje túl a koordinátákkal meghatározott pontot, mert az ettől északabbra történő legeltetés a növényzet lerágása, illetve a taposás következtében már veszélyeztetné az itt található sziki kocsord és Gortyna borelii állományokat (valamint a területen ugyancsak előforduló Lycaena dispar élőhelyét is). 4.) A Hosszú-rét hozzávetőlegesen százezres nagyságrendű Peucedanum officinale állományát keleti és déli irányból szegélyező erdőfoltok kezelése során gondot kell fordítani arra, hogy az erdészeti tevékenységek ne károsítsák a környező gyepeket (például a gépjárművek közlekedése, illetve a vágástéri hulladék szétszórása vagy helyben történő elégetése eredményeként) Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések A kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) védelme érdekében megfogalmazott fajvédelmi intézkedések: mivel a fajnak megfelelő állománya van jelen, a jelenlegi kezelés megfelelő, így külön intézkedésekre nincs szükség; a jelenlegi kezelési mód fenntartása megfelelő a faj szempontjából. A) LYCAENA DISPAR I. A faj védelmét célzó természetvédelmi beavatkozások megtervezése során a következő ökológiai információkat szükséges figyelembe venni: A Lycaena dispar-nak hazánkban évente jellemzően két nemzedéke fejlődik ki (egy késő tavaszi/kora nyári, valamint egy nyári), de melegebb, és jó vízellátottságú területeken kora őszi generáció is létrejöhet. A lepkék csak napfényben aktívak, borús időben fűszálakon, összecsukott szárnyakkal üldögélnek, egyébként főleg a déli órákban táplálkoznak. A hímek területtartók, magas fűszálak végén ülve figyelik környezetüket, és elűzik a területükre behatoló rovarokat (viselkedésük különösen fajtársaikkal szemben erőszakos). A hímek röpte gyors, míg a nőstények lomhább mozgásúak, és a hímeknél általában alacsonyabban repülnek. A párzást rövid, de intenzív nászrepülés előzi meg, melynek végén a hím remegő szárnyakkal táncolja körül nőstényét. Az imágók peterakáshoz olyan növényeket keresnek, melyek a víz általi elöntések vagy más zavaró hatások után hamar megújulnak. A nőstény egyesével rakja le petéit, ám sokszor visszatér ugyanarra a levélre, ezért gyakran két-három pete is található egymás mellett. Hazánkban a faj fő tápnövényei különféle nedvességkedvelő lórom fajok (Rumex spp.), elsősorban a fodros lórom (R. crispus), a réti lórom (R. obstusifolius), és a tavi lórom (R. hydrolapathum). A petéből kikelő hernyó a tűzlepkefélékre (Lycaenidae) jellemző módon a levelek fonákjának felületén járatokat rág. Első vagy második vedlését követően összesodorja a levelet, és a annak belső felületén vízhatlan 17

20 szövedékkel borított kis gubót sző. Ebben telelnek a második (vagy esetenként a harmadik) nemzedék példányai, valamint ebben vészelik át a téli, és a tavaszi áradásokat is. A lárvák tavasszal a friss levelek fonákján táplálkoznak, és igen jellegzetes rágásnyomot hagynak, aminek eredményeként a levél lyukacsos állagúvá válik. A kifejlett hernyó testének különböző részeit váladékképző pórusok borítják, ezért a hernyókat sokszor hangyák őrzik, és összegyűjtik a lárvák mirigyei által kiválasztott, magas cukortartalmú cseppeket. A bábozódás a talajszinten vagy ahhoz közel, elpusztult növényi törmelékek között történik, a bábot finom szálacska rögzíti a száraz növényhez. Noha a Lycaena dispar populációi érzékenyen reagálnak a káros környezeti hatásokra, a lepkék nem igényelnek különleges élőhelyi körülményeket, viszonylak tág tűrésűek, ennek megfelelően tehát az állományok hosszú távú megőrzésére irányuló törekvések már a faj fenntartásához szükséges legalapvetőbb kritériumok biztosítása mellett is sikeresek lehetnek. II. A Lycaena dispar élőhelyeinek természeti állapotát, valamint populációinak épségét és fennmaradását fenyegető veszélyforrások a következők: A faj tényleges vagy potenciális élőhelyeinek nem megfelelő időpontokban, illetve helytelen módon/hatókörrel történő kaszálása, különös tekintettel a tenyészidőszakokra (ide értve a virágokban bővelkedő, legüdébb gyepeket érő kaszálást is); A gyepek degradációja, invazív növényfajok, gyomok terjedése a faj élőhelyén; A csatornák és egyéb vízfolyások növényzetének helytelen kezelése; Az élőhelyek tartós elöntése árvíz vagy belvíz által; Szukcessziós folyamatok következtében a nektárforrásul szolgáló virágos növények menynyiségének erőteljes csökkenése a faj élőhelyein; Az élőhelyek kiszáradása természetes tényezők (pl.: aszály) vagy mesterséges okok következtében (pl.: a talaj vízbázisának csökkentése lecsapolással, vízelvezető árkok, valamint víztározók létesítésével, illetve fenntartásával, stb.); A rétek talajának fizikai terhelése (pl.: nehéz gépek által) vagy a talaj, illetve a gyep felnyílását, valamint a vegetáció károsítását eredményező egyéb tevékenységek; A mélyebb fekvésű nedves élőhelyek (láprétek, holtmedrek, egykori tómedrek, vizenyős gyepek) feltöltődése természetes folyamatok vagy emberi tevékenységek következtében; A faj tényleges vagy potenciális élőhelyein a gyepek méretének csökkenése, illetve a biotópok záródása nád, cserjék, továbbá egyéb fás szárú vegetáció terjeszkedése következtében; A mezőgazdasági tevékenységekkel együtt járó káros hatások (pl.: vegyszerek szóródása a faj biotópjaira és tápnövényeire, a nedves rétek talajvizébe szivárgó káros anyagok, stb.); A faj élőhelyét érintő felszíni vízbázisok szennyeződése; Az élőhelyek intenzív - túlzott mértékű és/vagy időtartamú - legeltetése, valamint ezzel öszszefüggésben az állatok által a gyep szerkezetében és vegetációjában okozott taposási károk; Az egyedek elpusztulása közúti gépjárműforgalom következtében. III. A faj fenntartása érdekében megvalósuló természetvédelmi célú intézkedések végrehajtása során javasolom a következő élőhely-kezelési szempontok érvényre juttatását: 1.) A faj fenntartása szempontjából igen jelentős tényező egyrészt a kaszálás ésszerű idejének, intenzitásának, és hatókörének helyes megválasztása. Egyes vélemények szerint a Lycaena dispar állományainak fennmaradását kifejezetten a kaszálás segíti elő (például az élőhely teljes lekaszálása 18