A katasztrk. Katasztrófa. Geológiai jellegű. Hidrológiai jellegű. Társadalmi jellegű. Biológiai jellegű. Technikai jellegű. Meteorológiai jellegű

Átírás

1 KATASZTRÓFA: görög g eredetű szó nagyarányú szerencsétlens tlenség, sors csapás az emberi élet, anyagi javak, természeti értékek nagymért rtékű pusztulása sa

2 A katasztrk atasztrófák k felosztása sa Katasztrófa Természeti Civilizációs Geológiai jellegű Hidrológiai jellegű Meteorológiai jellegű Természeti eredetű tűzkatasztrófák Társadalmi jellegű Biológiai jellegű Technikai jellegű Nukleáris jellegű Vegyi jellegű

3 A hazánkat veszélyeztető katasztrófák a következők: ár- és belvizek rendkívüli időjárási helyzet földrengés veszélyhelyzeti szintet elérő közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek nukleáris baleset humán járványok veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás: felszíni vizek szennyeződése, légszennyeződés, veszélyes hulladékok veszélyes ipari létesítményekben, szénhidrogén kitermelésében, veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező katasztrófák

4 Árvizek és belvizek Magyarország a Kárpát-medence legmélyebb területén helyezkedik el. Az ország árvíz-veszélyeztetettsége Európában a legnagyobb. Az országra jellemző, hogy évenként rendkívüli árvizek kialakulásával kell számolni. A mellékfolyók zöme gyorsfolyású, az ott kialakult nagyobb vízmennyiség a nagyobb folyókon 1-2 napon belül megjelenik, néhány órán belül több méteres áradást okozva (Felső-Tisza és mellékfolyói, a Körösök). Két nagy árvízveszélyes időszak alakulhat ki: - jeges ár: a jégzajlás, a hóolvadás, a jégtorlódás miatt, illetve - zöldár: a tavaszi olvadás (Alpok, Kárpátok), esőzések, illetve a korai nyári esőzések miatt. Az árvizek mellett további veszélyt jelentenek a belvízkárok. A belvíz veszélyeztetettség szinte valamennyi ártéri öblözetben fekvő települést érint. A magas talajvíz és egy, vagy sorozatos intenzív esőzés hatására elhúzódó belvízi elöntés alakul ki a települések mélyebben fekvő részein.

5 Magyarország vízrajza 2035,0 18,7 20,6 6,7 28,9 3,0 105,4 10,0 1,0 0,5 3,5 27,0 502,4 Rába Szombathely Zal aegerszeg Rábca Győr Zala Balaton Kaposvár Dráva 192,0 52,0 68,0 Duna Veszprém 41,1 Pécs Tat abánya Ipoly Salgót arján Budapest Székesfehérvár Sió Szekszár d Zagy va 8,8 Kecskemét 66,5 Hernád Sajó Bodrog Miskolc Nyíregyház a Eger Sz olnok Szeged Tisza Kőrös 98,7 Békéscsaba Maros Szamos Keleti-Főcsator na Debrecen Berettyó S. Kőrös 32,8 23,9 7,5 24,5 5,3 190,0 10,24 124,6 176,8 Érkező vízhozam: 3602 m 3 /s 590,5 2377,0 814,6 Keletkező vízhozam: Távozó vízhozam: 180 m 3 /s 3782 m 3 /s

6 Magyarország árvízi elöntéssel veszélyeztetett területe és árvízvédelmi rendszere A Duna és a Tisza völgyében km2 kiterjedésű árterületet 4220 km hosszú árvízvédelmi töltés véd. Veszélyeztetett területen található az ország megművelhető területének 1/3-a, itt él közel 700 településen az ország lakosságának 1/4-e.

7 Földrengések Magyarország a földrengések által közepesen veszélyeztetett terület. Nem fekszik földrengésveszélyes zónában, de keresztülhúzódik hazánkon néhány törésvonal, amelyek mentén tektonikus eredetű rengés alakulhat ki. - Móri árok - Jászberény térsége - Eger térsége - Balaton vonal - Zágráb-Zemplén vonal

8 Rendkívüli időjárási viszonyok A szárazság és az aszály a magyar történelem során gyakran előforduló katasztrófák voltak, amelyek következtében tömeges állatelhullás alakult ki, vagy éhínség sújtott. Különösen az alföldi területeken viszonylag gyakoriak az aszályos évek. Hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadék A hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadék általában a nyári zivatarok velejárója. A probléma akkor jelentkezik, amikor a víz elvezetésére szolgáló csatorna vagy árokrendszer nem képes az összegyűlt vizet befogadni és elvezetni, a víz elönti a mélyebben fekvő területeket, a talajszint alatti helyiségeket, illetve a völgyekben lévő településeket. Szélviharok A viharos, orkánszerű szél jelentős károkat okozhat és személyi sérüléssel is járhat. Hazánkban a szélvihar gyakorisága db/év is lehet. A legszelesebb a Kisalföld, mérsékeltebb a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze, legkevésbé a dunántúli dombvidék. Hóvihar A hófúvások, hóesések katasztrofális helyzetet alakíthatnak ki azzal, hogy - viszonylag kis mennyiség esetén is - egyes vidékek, települések életét béníthatják meg. A hófúvások okozta közlekedési akadályok megnehezítik - esetenként lehetetlenné teszik - a szállítást, a közlekedést. Ezzel a veszélyeztetéssel az ország egész területén számolhatunk, 3-5 éves gyakorisággal.

9

10 Atomerőművek, nukleáris veszélyeztetettség A Paksi atomerőmű elemzések szerint a világ 30 legbiztonságosabb erőműve között van. Az elmúlt időszakban jelentős földrengés-biztonsági beruházásokat hajtottak végre. Az erőműben esetlegesen bekövetkező katasztrófa a 30 km-es körzetben azonnali intézkedéseket követelne, de hatása az egész országra, sőt a határon túlra is kiterjedne. A Magyar Köztársaság területén nukleáris veszélyhelyzet alakulhat ki: - valamelyik hazai nukleáris létesítmény üzembe helyezése, üzemeltetése, vagy az üzemeltetés megszüntetése során bekövetkező balesetből, illetve valamilyen erőszakos behatás, - nukleáris (friss vagy kiégett fűtőelem) és radioaktív anyagok (készítmény, hulladék) szállítása (vasúti, közúti, légi, vízi) során bekövetkező baleset, - az ország határain túli nukleáris létesítmény balesete vagy nukleáris szállítási baleset, - meghibásodott, nukleáris erőforrással működőűrobjektum, vagy meteorit földre való becsapódása, - nukleáris fegyver véletlen balesete vagy tudatos alkalmazása következtében.

11

12 Atomerőművek Európában

13 Veszélyes anyagok előállítása, tárolása, felhasználása, szállítása Magyarországon a veszélyes vegyi üzemek a hagyományos ipari körzetekben érik el a katasztrófaveszélyes nagyságrendet. Kiemelkedő a veszprémi, a borsodi iparvidékek illetve a Budapest közigazgatási határán belüli ipari üzemek veszélyessége. Többnyire a veszélyes anyag kiszabadulása, robbanás, tűzeset okozza a balesetet. Különösen veszélyesek a vegyi anyagok terjedése szempontjából az Alföldön működő vegyi üzemek balesetei, melyek következtében kialakult vegyi felhők akár 100 km-es mélységű kiterjedésben is szennyezhetik a környezetet. Az ország út- illetve vasúthálózatán, és egyre inkább a hajózható vizeken is, jelentős mennyiségű veszélyes anyagszállítás történik. A szállítások nagy mennyiségben, töménységben zajlanak, baleset vagy műszaki meghibásodás kapcsán a környezetbe kikerülve komoly veszélyt jelentenek. A veszélyes anyagok szállításával legjobban terhelt köz- és vasúti szállítási útvonalak jelentős része Budapesten és más nagyvárosokon halad keresztül, mint például Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Kaposvárott.

14 Ipari, vegyi veszélyeztetettség

15 Jász-Nagykun-Szolnok megye veszélyeztetetts lyeztetettsége

16 Természeti katasztrófák Hidrológiai eredetű veszélyek: Árvíz Belvíz

17 Általános ismertetés Magyarország belvízzel leginkább veszélyeztetett területeinek nagy része az ország legaszályosabb zónáiban található. JNSZ megye síkvidéki területein a károsan sok és a károsan kevés vizek kártételei elleni védekezésre egyaránt szükség van. A hosszú, száraz (aszályos) időszakban a vízhiány elleni védekezés, a vízkészletek optimális szétosztása, térségi vízátvezetés, az öntözés, míg csapadékos időszakban a belvízvédekezés, belvízelvezetés és egyre inkább a belvízhasznosítás (halastavak feltöltése, vizes élőhelyek vízellátása, belvízvisszatartás, tározás) kerül előtérbe. A védekezést szolgáló vízelvezető és vízpótló csatorna-rendszerek egymás mellett, de sok helyen egymásba fonódva jöttek létre. Nem egy esetben ugyanaz a csatorna, mind a két funkció ellátására alkalmas.

18 Elönt ntéssel legveszélyeztetettebb lyeztetettebb területek Jászság Nagykunság Tiszazug

19 Az árvízvédelem helyzete: A KÖTIVIZIG az ország 12 vízügyi igazgatósága között a maga km 2 területével a közepes nagyságúak közé tartozik, azonban mind a vízkár-elhárítási rendszer nagyságát, mind a védett területet tekintve arányaiban és tényadataiban is az egyik legjelentősebb. Az igazgatóság a Tisza 182 km hosszú szakasza, és a működési területét érintő mellékfolyók mentén lát el árvízvédelmi feladatokat. A védett területeken 87 településen több mint félmillió ember él, és a védett vagyon értéke több száz milliárd forintra tehető.

20 A fővédvonalon több szakaszon magassági, illetve keresztmetszeti szelvényhiányok vannak. Egyes geoelektromos vizsgálatok alapján 460 veszélyes hely, ősmederkeresztezés található a gátakban. A hosszantartó rendkívüli szárazság is kedvezőtlen hatással volt a több lépcsőben 150 év alatt épült töltésekre, így azokban jelentős, 5-10 cm széles zsugorodási repedések keletkeztek több kilométer hosszban. Az is jellemző adat, hogy az összesen 110 db zsilipből 48 db 50 évnél időseb. A felülvizsgálatok tapasztalatai alapján a védművek karbantartottsága még megfelelő, azonban az évek óta szinte változatlan nagyságú, de csökkenő reálértékű fenntartási keretekből csupán a legszükségesebb karbantartás végezhető el. A KÖTIVIZIG jelenlegi védelmi szervezete összetételénél fogva képes az árvizek elleni védekezés műszaki irányítására és levezetésére, és rendelkezik a védekezéshez legszükségesebb eszközökkel és anyagokkal, azonban már kisebb védekezéshez is szükséges a területen élő lakosság, a vállalkozók és az önkormányzatok bevonása. 20

21 Belvízzel legveszélyeztetettebb lyeztetettebb területek

22 Belvízvédelmi helyzet: A Közép-Tisza vidékének belvízi veszélyeztetettsége igen nagy, ami azt jelenti, hogy a terület jelentős része belvízzel közepesen, illetve erősen veszélyeztetett. A legveszélyeztetettebb területek közé tartozik Jászladány, Jászkisér, Besenyszög és Karcag térsége, valamint a Körös- Tiszazug. Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területek a Jászság É-i részén és a Zagyva jobb partján fordulnak elő. A KÖTIVIZIG területén a mértékadó elöntési terület ha. (1999-ben ha elöntést jelentett a belvíz) 22

23 Természeti katasztrófák Geológiai eredetű veszélyek: Földrengés Meteorológiai eredetű veszélyek: Felhőszakad szakadás, s, jégesj geső Hóvihar Hőség, aszály Rendkívüli légmozgl gmozgások

24 Földrengés: Megyénket viszonylag ritkán éri földrengés, amelynek bekövetkezése komoly és sok feladatot jelenthet. A földrengés bekövetkezésének lehetősége, a szeizmológiai előre jelzések és a földrengés zóna térkép szerint megyénk területén sem kizárt. Jász- Nagykun- Szolnok megye egész területén számolni lehet Jászapáti fészekkel, továbbá a közeli Kecskeméti, Egri és Gyöngyösi fészkek hatásaival. 24

25 Rendkívüli időjárási viszonyokból eredő veszélyeztetés: A megye alföldi jellegéből adódóan kevés szélvédett területtel rendelkezik. A szélvihar nagy erejű és s sebességű, általában tartós légáramlat. (80-90 km/h szélvihar, km/h orkán, 110 km/h felett tornádó, tájfun, hurrikán ) (Pl.: Jászberény (tornádó); Kunszentmárton (tornádó)) 25

26 RENDKÍVÜLI (NAGYMENNYISÉGŰ) ) ESŐZÉS: S: Az utóbbi években gyakran előfordult, hogy a megye egyes településein rövid idő alatt nagymennyiségű csapadék hullott. Az ilyen helyzetek vagy a tartós csapadék, a megye településeinek belvíz elvezető rendszereinek kiépítettsége miatt okozhatnak nem várt veszélyhelyzeteket.

27 RENDKÍVÜLI TÉLI T IDŐJÁRÁS: A téli t időjárás s többnyire t akkor okoz problémát, ha a hőmérsh rséklet tartósan és jelentősen alacsony, jelentősebb mennyiségű hó esik, és s széllel társul. t

28 Rendkívüli téli t időjárás következményei: - vasúti váltv ltók k befagyása, (közleked zlekedési fennakadások) - közellátás s akadozása - egészs szségügyi gyi ellátási gondok - betegszáll llítási nehézs zségek - gyógyszerbeszerz gyszerbeszerzési si nehézs zségek

29 - gáz-,, víz v z ellátási problémák - áramszolgáltatási nehézs zségek (túlterhel lterhelés) - települések elvágása a külvilk lvilágtól - épületek födémkf mkárai - jegesedés - fagyási sérülés s s veszély

30 Veszélyes vegyi anyagokat előáll llító,, tárolt rolóés felhasználóobjektumok: LEHEL Elektrolux Kft. (Jászber szberény) Bige Holding Kft. (Szolnok) Agrolabor Kft. (Szolnok) Víz- és s Csatornaművek ZRt.. (Szolnok) Holland Colours Hungária Kft. (Szolnok) MOL ZRt.. Bázistelep B (Szajol) BUNGE ZRt.. (Martfű)

31 Veszélyes vegyi anyag száll llításából l adódó veszélyeztet lyeztetés: Vasúti száll llítás Közúti száll llítás

32

33 Veszélyes vegyi anyag szállításából adódó veszélyeztetés A megyénkben, Szolnokon az ország egyik legnagyobb vasúti csomópontja üzemel és egyben itt található a Nyugat és Kelet Európai vasúti összeköttetés tiszai átkelőhelye is. A veszélyes anyagok nemzetközi közúti szállítása szempontjából kiemelkedő fontosságú a 4. sz. főközlekedési út, amelyen a Magyarországon Románia, Ukrajna, Oroszország felé átmenő tranzit szállítmányok közlekednek igen nagy számban, de a vasúti szállításra is érvényesek az itt elmondottak. Jelentős a folyékony kén, sárgafoszfor valamint a kénsav, óleumok, klór-szulfonsav, foszforsav, PB-gáz, benzin, gázolaj mind közúti mind vasúti szállítása a megye területén. A vízművek igényeit kiszolgáló klórgáz szállítmányok is rendszeresen közlekednek az utakon. Fontos veszélyes anyag szállítási útvonal még a megyében: a 31 sz., a 32 sz., a 44 sz., a 45 sz. és a 442. sz. út is. 33

34 Köszönöm a figyelmüket!