PDF created with pdffactory Pro trial version

Átírás

1 Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÔßÐÑÕ ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóþßò ß ±³¾- æ ß ÑÓÞÕÛ çéò Õ$ ¼* ¹ % 7» Þ?²? óõ±? óû ¼7 Ì? µ± - îððè êð 7ª» ÓÌÛÍÆ îððèñìò?³ ïìïò 7ªº± ³

2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Az OMBKE vezetõi,szervezetei és tagsága ezúton fejezi ki köszönetét az Egyesület jogi-tagvállalatainak és azok vezetõinek többéveserkölcsiésanyagitámogatásukért,kérvehogyahazaibányászatéskohászat megõrzése,megújítása ésfejlesztéseérdekébentovábbraistámogassákegyesületünkmunkáját! Jószerencsét! BányászatiSzakosztály APEXElektronikaKft. Lángné WukovánÉva ügyvezetõigazgató AuromaKft. Dr.VojuczkiPéter ügyvezetõigazgató BakonyiErõmûZrt. NémethFrigyesvezérigazgató Basalt-KözépkõKõbányákKft. Laub Ernõügyvezetõigazgató BÁTATOMKft. Dr.SzûcsIstván ügyvezetõigazgató BravodockKft. VeszperényiIstván ügyvezetõigazgató ECOPLANKft. FülekiMenyhért ügyvezetõigazgató Észak-DunántúliVízmûZrt. SzikszaiJózsefvezérigazgató Geo-FaberZrt. TöllõsyPálelnök-vezérigazgató GeovolKft. KertészLászlóügyvezetõigazgató GuardianÜvegipariKft. SápiLajosügyvezetõigazgató HalimbaiVolánFuvarozásiKft. TóthZoltán ügyvezetõigazgató Innováció2000Kft. Dr.NagySándor ügyvezetõigazgató JanesésTársaKft. JanesIlonaügyvezetõigazgató KÕKAKõ-ésKavicsbányászatiKft. HorányiIstvánügyvezetõigazgató KötésÉpítõipariésSzolgáltatóKft. Sárdiné CsipszerErika ügyvezetõigazgató MangánBányászatiésFeldolgozóKft. FarkasIstvánügyvezetõigazgató Mátra-HaiderDózerKft. HidvégiGáborügyvezetõigazgató MátraiErõmû Központi KarbantartóKft. MolnárLászlóügyvezetõigazgató MátraiErõmûZrt. ValaskaJózsefelnök MecsekÖkoKörnyezetvédelmiZrt. PappBélavezérigazgató MecsekércZrt. ErõsGyörgyelnök-vezérigazgató Metal-CarbonKft. Dr.SzirtesLászló ügyvezetõigazgató MVMTrade VKZrt. MárthaIstvánvezérigazgató MVMZrt. Dr.KocsisIstvánvezérigazgató OmyaHungariaKft. NagyLajosügyvezetõigazgató Perlit92Kft. Dr.FarkasGéza ügyvezetõigazgató RotaquaKft. CsécseiTamásügyvezetõigazgató Rotary-MátraKft. TóthJózsefügyvezetõigazgató SystemConsultingZrt. Dr.KapolyiLászlóelnök VértesiErõmûZrt. GálosTiborvezérigazgató VMCVármegyeCenterKft. CsibaAttilaügyvezetõigazgató ZE+2Kft. KarácsonyZoltán ügyvezetõigazgató Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály CST-CsepelTechno Kft. ViolaFerencügyvezetõigazgató MOLNyrt. HernádiZsolt elnök-vezérigazgató Rotary FúrásiZrt. KatonaJánosvezérigazgató VaskohászatiSzakosztály ISDDunaferrZrt. ValerijNaumenkovezérigazgató MagyarVas-ésAcélipariEgyesülés MarczisGábornédr. ügyvezetõigazgató TOM-FERRZrt. LaczkóOszkárvezérigazgató FémkohászatiSzakosztály Alcoa-Köfém Kft. Dr.ForgóBélavezérigazgató ALPUTVagyonkezelõKft. BrezóczkiEmese ügyvezetõ AntalIpariésKereskedelmiKft. AntalBélaügyvezetõigazgató EBAKft. VécseyGáborügyvezetõigazgató GLOB-MetalKft. SzabóFerencügyvezetõigazgató InvertmetalKft. KabelikGáborügyvezetõigazgató MALZrt. Dr.TolnayLajoselnök MOTIMZrt. GerezdesJánosvezérigazgató RathHungáriaZrt. Dr.WernerMarcovigazgató SchmelzmetallHungáriaKft. VargaFerencügyvezetõigazgató ÖntészetiSzakosztály Alba-Metall1991Kft. SzombatfalvyRudolf ügyvezetõigazgató BA&Co.Bt. Dr.BakóKárolyügyvezetõigazgató CastingKft. Dr.SohajdaJózsefné ügyvezetõigazgató FÉMALKZrt. Dr.SándorJózsef elnök-vezérigazgató FILTMIXKft. KálmánLajosügyvezetõigazgató K+KVasöntöde Kft. KatkóKároly ügyvezetõigazgató MagyarÖntészetiSzövetség Dr.HatalaPálügyvezetõigazgató NehézfémöntödeZrt. Dr.PalástiKároly elnök-vezérigazgató PatinaÖntödeKft. JagiczaIstvánügyvezetõigazgató PREC-CASTÖntödeKft. ThomasMergler ügyvezetõigazgató RDX-REDEXKft. Dr.VörösÁrpád ügyvezetõigazgató TPTechnoplusKft. Dr.LengyelKároly ügyvezetõigazgató

3 TARTALOM Az OMBKE 97. Küldöttgyûlése th Delegate Assembly of OMBKE Bányász-Kohász-Erdész Találkozó...31, 35 Miners-Metallurgists-Foresters-fest AMTESZ gyémántjubileuma, amagyar Mûszaki Értelmiség Napja , 39 The 60 th Anniversary of MTESZ, The Day of Technical Intelligentsia Bányászati-Kohászati-Földtani Konferencia...40 Conference of mining-metallurgy-geology Blaskó-Nagy András, Kis Bálint, Livo László: Amechanikai szûrés szerepe agáziparban...44 The role of mechanical filtering in the natural gas industry Molnár László: ABánya-, Kohó- és Erdõmérnök-hallgatók Ifjúsági Köre 60 éve számolta fel önmagát...48 The Youth Club of students in Sopron ended its activity 60 years ago Kárpáty Lóránt: Emlékeim az Ifjúsági Körrõl...51 My reminiscences of the Youth Club Mendly Lajos: Szoboszlay Kornél professzor emlékére...58 In commemoration of professor Kornél Szoboszlay Réthy Károly: Dr. Szokol Pál élete és munkássága...59 Pál's Dr.Szokol life and activity Hírek...30, 37, 60, 61 Könyv- és folyóiratszemle...64 Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZAT Szerkesztõség postacím: 8301 Tapolca Pf.17. Felelõs szerkesztõ: Podányi Tibor (tel.: ) Aszerkesztõbizottság tagjai: Bagdy István (szerkesztõ), dr.csaba József (olvasószerkesztõ), KovácsBéla (szerkesztõ), dr.gagyipálffyandrás(hírszerkesztõ),bariczánészabószilvia,birchererzsébet,dr.dovrtelgusztáv,erdélyiattila,dr. FöldessyJános,GyõrfiGéza,dr.HornJános,JankovicsBálint,KárpátyErika,LivoLászló,LoisLászló,MaraMárta-Éva, dr.mizser János, Sóki Imre, dr.sümegi István,dr.Szabó Imre, Szilágyi Gábor,dr.Turza István, Vajda István HU ISSN Bányászati és Kohászati Lapok KOHÁSZAT Szerkesztõség: 1027 Budapest, Fõ utca 68. IV. em Telefon: Levélcím: 1371 Budapest, Pf Felelõs szerkesztõ: dr.lengyel Károly Aszerkesztõség tagjai: dr.búzáné dr.dénes Margit, dr.klug Ottó, dr.kóródi István, Lengyelné Kiss Katalin, Szende György,dr.TakácsIstván, dr.tardy Pál,dr.Török Tamás HU ISSN Bányászati és Kohászati Lapok KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ HungarianJournalofMiningandMetallurgyOILANDGAS Szerkesztõség: 1027 Budapest, Csalogány u. 3/B Postacím: 1255 Budapest 15, Pf. 18. Telefon: (1) Felelõs szerkesztõ: Dallos Ferencné Szerkesztõbizottság: dr.csákódénes,dr.fecserpéter,id.õszárpád Címlapfotó: Bányász Kohász Erdész Találkozó felvonulás akfv Szakosztály zászlajával HU ISSN Alapszámot összeállította: Podányi Tibor Kiadja: az OrszágosMagyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Budapest, II., Fõ utca 68. Telefon: Felelõs kiadó: dr.tolnay Lajos elnök Nyomdai elõkészítés: Vorákné SzecseiMónika Nyomdai munkák: Press+Print Lapkiadó és Nyomdaipari Kft.Kiskunlacháza Megjelenik: szeptember 3. Belsõ terjesztésre, kereskedelmi forgalomba nem kerül. BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám 1

4 Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 97. Küldöttgyûlése (Székesfehérvár,2008. június 14.) Az OMBKE a97. Küldöttgyûlését Székesfehérváron, június 14-én, 10 órai kezdettel tartotta a MTESZ Technika Háza konferenciatermében a választmányáltalmeghirdetett,abányászatiéskohászati Lapokbanésazírásos meghívóbanközzétettnapirenddel.atechnikaházaelõttazérkezõketreggel9órától avárpalotai Bányász Fúvós KoncertZenekar térzenével, a regisztrációnál egyenruhás bányász és kohász egyetemisták,illetvefõiskolásokfogadták. A Küldöttgyûlés elnökségében helyet foglaltak: dr.tolnay Lajos elnök, Petrusz Béla alelnök, Kovacsics Árpád fõtitkár, dr. Lengyel Károly fõtitkárhelyettes, dr. Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgató, Szilágyi László, aszékesfehérvári Önkormányzat városüzemeltetési igazgatója, dr Gordos Géza, amtesz elnöke, Szabados Gábor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke, dr. Zoltay Ákos, amagyar Bányászati Szövetségfõtitkára és WanekFerenc, azerdélyi Magyar MûszakiTudományosTársaság Földtani,Bányászatiés KohászatiSzakosztályánakelnöke. Eztkövetõen aküldöttgyûlés egyhangú szavazással elfogadtaanapirendetésmegválasztottaaküldöttgyûlés tisztségviselõit. ASzavazatszámláló Bizottság vezetõje: Gyõrfi S. Géza okl. bányamérnök, tagjai: Csurgó Lajos okl. kohómérnök, Morvai Tibor, okl. bányagépész és bánya-villamossági mérnök, ahatározatszövegezõ Bizottság elnöke: Molnár István okl. kohómérnök, tagjai: dr.dovrtel Gusztáv okl. bányamérnök, Tóth János okl. gépészmérnök, Boross Péter okl. kohómérnök, dr. Hatala Pál okl. kohómérnök. Jegyzõkönyvvezetõ: Gombár Jánosné szervezõ titkár, jegyzõkönyv-hitelesítõk: Törõ György okl. bányamérnök és dr. Réger Mihály okl.kohómérnök. Napirend: Megnyitó,köszöntések AVálasztmánybeszámolója,közhasznúságijelentés AzEllenõrzõBizottságbeszámolója Hozzászólások,indítványok Tiszteletitagokválasztása Kitüntetésekátadása Határozatok Zárszó Az elnöki megnyitó elõtt dr.tolnay Lajos felkérte a Küldöttgyûlést, hogy hagyományainkhoz híven abányászhimnusz harangjátékát hallgatva emlékezzünk meg az elõzõ küldöttgyûlés óta eltávozott tagtársainkról. Szomorú kötelezettségünknek eleget téve állva hallgassuk meg anévsort, kívánva elhunyt tagjainknak, barátainknak utolsó Jó szerencsét! Emléküketõrizzükmeg! ABányászhimnusz harangjáték hangjai mellett az elhunytak neveit dr.lengyel Károly fõtitkárhelyettes olvasta fel, majd az egyetemisták megszólaltatták aklopacskát.ajelenlévõknémafelállássalemlékeztek. AKüldöttgyûléselnöksége Nemzeti Himnuszunk eléneklését követõen dr. Tolnay Lajos elnökköszöntötteaküldöttgyûlésrésztvevõit:azegyesülettagságánakküldötteit,ezenbelültiszteletitagjainkatésazegyetemihallgatókat,apártolótagokvezetõit,ahatóságokképviselõit,azegyetemikarok dékánjait, képviselõit, társegyesületeink, partner társadalmiszervezeteinkképviselõit,ahatárontúliegyesületek megjelent képviselõit, meghívott vendégeinket. Különisköszöntötteazelnökségbenhelyetfoglalóvendégeket. Aregisztráció alapján megállapította, hogy a Küldöttgyûlés határozatképes, mivel a194 fõ szavazati joggalrendelkezõküldöttközülmegjelentésregisztrált 98fõ.AKüldöttgyûlésenrésztvett240fõ. Tiszteletadáselhunyttagtársainknak 2 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

5 Ábrahám László okl.földmérõ BenedekDénes okl.bányamérnök Dr.BodnárPál jogász doktor Burkus Béla okl.bányamérnök,okl.erdõmérnök Cziczlavicz Lajos okl.bányamérnök Dr.Ebinger József okl.bányamérnök Elõd Béla okl.villamosmérnök Dr.Fazekas János okl.bányagépészmérnök, okl.mérnök-közgazdász,exelnök,tiszteletitag FeldbauerKároly bányaiparitechnikus Ferencz István okl.kohómérnök,tiszteletitag FreiJózsef okl.bányagépészmérnök Gallai Lajos öntõtechnikus Gyárfás Zoltán okl.kohómérnök id.hegedüs Gyula bányaiparitechnikus JamrikKároly okl.bányamérnök, bányagazdaságimérnök Jankovics István okl.bányamérnök Karsai József okl.villamosmérnök KassaiLajos vasdiplomásbányamérnök,tiszteletitag Keresztes László földmérõmérnök Kiss Gábor vízgazdálkodásiüzemmérnök KlimóGyörgy okl.bányamérnök KovácsAndrás okl.kohómérnök Dr.LehoferKornél okl.gépészmérnök MajtényiTibor okl.bányamûvelõmérnök, okl.számítógép-programozó MarianLichner okl.gépészmérnök, Selmecbánya polgármestere,tiszteletitag Martin Márton okl.bányamérnök Muhel József okl.bányamûvelõmérnök Németh Gusztáv okl.geológusmérnök A96. Küldöttgyûlés óta elhunyt tagtársaink: PetruszPéter környezetmérnök Polyakovszki András okl.bányamérnök ProuzaTibor János okl.gépészmérnök Pruzsinszki Miklósné bányaiparitechnikus Rácz Béla okl.bányamérnök RáczJózsef okl.bányamérnök Radoszta István okl.bányamérnök Reizer József gépiparitechnikus RiczánIstván okl.gépészmérnök RiedlIstván okl.fémkohómérnök RózsaKálmán repülõfõhadnagy,okl.közgazda RumplerLajos okl.bányamérnök Sonkoly István okl.bányamérnök StefánBéla okl.bányamérnök Dr.Szabó Lajos okl.kohómérnök SzabóRezsõ okl.bányamérnök SzedenikTamás okl.földmérõmérnök SzemmelveiszAlajos okl.bányamérnök SzilárdImre bányaiparitechnikus SzilasLászló okl.bányamérnök Takács József okl.bányamérnök Tóth Ákos okl.gépészmérnök,közgazdász mérnök Tóth Ferenc közgazdász Dr.TóthIstván okl.bányamérnök,exelnök,tiszteletitag TörzsökImre okl.bányamérnök TrombitásIstván okl.olajmérnök TurkovichGyörgy okl.bányamérnök VámosiIstván okl.bányamérnök VasóczkiIstván okl.bányamérnök VassTibor kohóiparitechnikus Weingartner Pál üzemmérnök ZsuffaMiklós okl.bányamérnök Dr.TolnayLajos: TiszteltKüldöttgyûlés!Azegyesület116évestörténetébenmásodszorülésezikaKüldöttgyûlésünk Székesfehérvárott. Elõször 29 évvel ezelõtt, 1979 márciusában adott helyet aváros a67. Közgyûlésünknek. Amai gyûlésünk a97. sorszámozott közgyûlés, de ha arendkívüli, nem sorszámozott üléseinket is figyelembevesszük,akkorez mára108. Ezévbennéhányévfordulórólismegemlékezünk: 1848-ban,160évealakultmegaMagyarhoniFöldtani Társulat, melynek munkáját abányászok lelkes odaadással támogatták a Selmecbányai Csoportba tömörülve. Ez évben van a 140. évfordulója annak, hogy Péch Antal 1868-banmegalapítottaazegyesületünkgondozásában máig is folyamatosan megjelenõ Bányászati éskohászatilapokat. 115évealakultmegaKörmöcbányaiOsztály,110éve amáramarosiés apécsvidékiosztályok. Azévfordulókkapcsánkiemelttisztelettelésnagyszeretettel köszöntjük a körünkben megjelent Selmeczi Béla vasokleveles fémkohómérnököt, egyesületünk tiszteleti tagját aki1960-tól1963-igaz Egyesület fõtitkára is volt abból az alkalomból, hogy 70 éve lépett be egyesületünkbe. Az OMBKE történetében õ az elsõ olyan tagunk, aki 70 éves tagságért Sóltz Vilmos-éremben részesül. Kívánunk neki jó egészséget éshosszúéletet! Aközelmúltban ünnepélyes keretek között emlékeztünk meg amûszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége megalakulásának 60. évfordulójáról, amtesz gyémántjubileumáról, mely szövetségnekegyesületünkisalapítótagjavolt. Az OMBKE az évi szabadságharc centenáriuma alkalmával, június 13-án tartott rendkívüli közgyûlésén kimondta amtesz-hez való csatlakozást, ahol FallerJenõ a magyar bányászat, Pattantyús Ábrahám Imre pedig amagyar kohászat 100évérõltartottösszefoglalóelõadást. AMTESZ ünnepségén az amegtiszteltetés érte egyesületünket,hogyazalapítótagegyesületeknevében üdvözölhettem aszövetség megalakulásának jubileumát.beszédembenelmondtam,hogyegyesületünknem amegalakulás módját ünnepeli tudjuk, hogy hatvan évvel ezelõtt amtesz megalakulása politikai elvárásra történt, abból acélból, hogy mintegy felsõbb szervként felügyelni tudja akülönbözõ szakmák már lényegesenkorábbanmegalakultautonómszervezeteit,hanemamagyarmûszakiéstermészettudományiértelmi- BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 3

6 ség több évtizedes eredményeit és együttmûködését, mely kohézió arendszerváltás után is fenntartotta a Szövetséget.Elmondtam továbbá azt is, hogy aszövetségtõl azt várjuk, hogy atagegyesületek közös érdekeit koordinálóésamûszakiérdekeketmarkánsanmegjelenítõ szervezetként mûködjön areálértelmiség érdekében, és így szolgálja atagegyesületeket. Ezen összefogásra azért is szükség van, mert azt tapasztaltuk az elmúlt idõszakban, hogy egyesületünk túl kicsi ahhoz, hogyamintegynyolcvanezercivilegyesülethangzavarábanahangjáthallatnitudja.ezértkértem,hogyahetvenezer fõs mûszaki értelmiséget maga mögött tudó MTESZ vállalja fel atöbb szakmát, több egyesületet érintõ témákban az érdekeink markáns tolmácsolását azországmindenkorivezetõiszámára. Több alkalommal felvetettük, hogy egyesületünknekisalapvetõfeladatakelllegyenamûszakiismeretek oktatásának folyamatos figyelemmel kisérése és ajavítást szolgáló észrevételek továbbítása az állami szervek részére,miközbenmagaisrésztkellvegyenazújmûszaki ismeretek terjesztésében. Ezen aterületen máris az összefogás sikerérõl tudok beszámolni. Amájus 10-én megtartott II. Mûszaki Értelmiség Napja alkalmával ugyanis arésztvevõk felhívást fogalmaztak meg az ország vezetõi felé, melyben felhívják afigyelmet, hogy a nemkielégítõszakember-utánpótlásmamáragazdaság fejlõdésétközvetlenülveszélyezteti. Nyomatékosan felhívtuk a döntéshozók figyelmét, hogy Magyarország csak akkor állhat stabil fejlõdési pályára, ha amûszaki és természettudományokterületéntöbbciklusonátívelõ,hosszútávú,mélyrehatófejlesztésiprogramokindulnak, ezenkívül aközoktatásban és afelsõoktatásban is eztacéltfogjákszolgálniaprogramok. (Afelhívástjelen számunk39.oldalánközöljük. Szerkesztõség) Az összefogást demonstráló felhívás kezdeti eredménye az, hogy afelhíváshoz csatlakozómagyar TudományosAkadémia újelnökeháromhétenbelül az OktatásiMinisztériumnáleljárva elérte, hogyaminisztériumhaladéktalanintézkedésekethelyezettkilátásba. Pl re amatematika mellett már kötelezõvé teszik AKüldöttgyûlésrésztvevõi legalább egytermészettudományos tárgyból is az érettségit. Az egyesületünk által képviselt szakmákat érzékenyenérintiaparlamentáltalkiemeltfontosságúnakminõsített, manapság divatos, de nagyon fontos fenntartható fejlõdés témája, amely véleményünk szerint messzemegkellhogyhaladjaaszûkkörnyezetvédelem fogalmát.választmányunkállásfoglalásaszerintnemaz észnélkülitiltásokat,hanemafenntarthatótermeléstis biztosítanikell afenntarthatóemberilétezésmellett.e témában csaktöbb egyesülettel összefogva van remény eredményeketelérni.eztigazoljákazelõzõküldöttgyûlés határozatában említett CO 2 kvóták kérdéskörében tapasztalt hiábavaló felvetéseink is. Ugyanígy régi témánkamegalapozotthazaienergiagazdálkodásistratégiahiányánakkérdése.azérdekeltegyesületek,szövetségek,intézményekösszefogásávalfelkellvállalniatávlati szempontokat ahazai természeti erõforrások egészétis figyelembevevõkoncepciókhangsúlyosabbképviseletét, amely amagyar ipar fejlõdését segíti. Fel kell ismernünk, hogy az energia és nyersanyagok mindennapjainkban tapasztalható felértékelõdése egy tartós trend, és ez amár teljesenháttérbe szorított szakmáinkatisátfogjaértékelni.errefölkellkészülnünk,amely egyesületünknekfelelõssége,dejelentõslehetõségeisa jövõben. Mint aselmecbányai Akadémia szellemi örökségét ápoló közösségnek, felelõsségünk van abban is, hogy a Kárpát-medencében tevékenykedõ bányász-kohász egyesületekkel, szövetségekkel ápoljuk akapcsolatot. Ezért döntöttünk úgy, hogy anemzetközi kapcsolatok területén elsõsorban két rendezvényre összpontosítjuk erõinket,hiszemberiésanyagierõforrásainkisvégesek. A hagyományõrzés területén a Selmecbányai Szalamanderen, aszakmai-tudományos területen pedig az Erdélybenévenkéntmegtartottkonferenciánvalórészvételünkkel, melyet az Erdélyi Magyar Mûszaki TudományosTársasággalközösenszervezünk. Idén aváros vezetõivel egyetértésben megpályázzuk, hogy 2010-ben Pécsen, az Európa Kulturális Fõvárosa rendezvénysorozatkeretébenkaphassukmeg az Európai Knappen- und Hüttentag megrendezési jogát az anyagi támogatással együtt. Sikeres pályázat eseténezaszakmáinkatnépszerûsítõrendezvényegyesületünketnagyfeladateléfogjaállítani. Engedjétekmeg,hogynéhányszótszóljakegyesületünkgazdálkodásárólis.Az elmúltévekbenrendbetettük agazdálkodást, amelyet az elmúlt év kiemelkedõ gazdasági eredményeisigazol.atapasztalatokaztmutatják, hogy amagyar nagyvállalatokhelyébelépõmultinacionális cégektõl alig lehet bármilyenfajta mérnöki szervezet részére támogatást szerezni. Ezért kell folyamatosan keresni ahazai vállalkozásokkal kicsikkel, közepesekkel,nagyokkal akapcsolatot, és ebbenelõrelépéstértünkel. Ittis szeretnékkülönköszönetetmondaniazoknak, akikújtámogatóvállalatokatszerveztekbe.ajelenlegi vezetõségnek2000ótaveszteségmentesmûködéstsikerült elérni, sõt eredményt is produkáltunk. Minden év- 4 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

7 ben millió forintot tudunk költeni aprogramjainkra azokbanazévekben,amikornemzetközikonferenciáttudunkszervezni, milliót.azelmúltesztendõben két olyan konferenciát rendeztünk, amelyek igen jelentõsen hozzájárultak egyesületünk presztízséhez és aköltségvetéséhez. Az egyikvolt avaskohászati Tiszta Technológiák Konferencia, amásik pedig abányamérõ Világkongresszus. Mindkét nemzetközi rendezvénynagyonsikeresvolt. Egyesületünk léte szempontjából meg kell említenünk afiatalok egyesületi életbe való bekapcsolásának feladatát.úgyvélem,hogymorvaitiborvezetésévelitt is komoly elõrelépést tapasztalhatunk, de további következetes,mindennapimunkáravanszükség. Amaiküldöttgyûlésünketazimmárhagyományossá vált Bányász-Kohász-Erdész Találkozó keretében tartjuk. A Találkozó feladata demonstrálni szakmáink összetartozását, ápolni aselmeci hagyományokat, de igazolni kívánja azt is, hogy abányász, kohász, erdész szakmák képviselõi nem csak ahagyományok õrzésében jeleskednek, hanem amodernizáció mindenkori követelményeit követve képesek jelentõs szerepet játszaniországunkésakárpát-medenceéletében.eztfogja szolgálniazötvárosegyüttmûködésimegállapodása, amelyaz OMBKE kezdeményezésére de amialáírásunknélkül fogmamegvalósulniadélutánidíszfelvonuláselõtt,ésezisakárpát-medenceinépekbarátságát ésegyüttmûködésétkívánja erõsíteni. Végül szeretném felhívni afigyelmet agyûlésterem elõterébenazombkeszékesfehérvárihelyiszervezete tartalmas egyesületi életét bemutató kiállításra. Ehhez szeretnék mindnyájunk nevében gratulálni, és aküldöttgyûléshezjómunkátkívánok.jószerencsét! Az elnöki megnyitót követõen aküldöttgyûlésünknek helyet adó város, Székesfehérvár nevében köszöntötteaküldöttgyûlést SzilágyiLászló városüzemeltetési igazgató, aki abányász-kohász-erdész Találkozó szervezésében is nagy segítséget nyújtott egyesületünknek. Szilágyi László avároséswarvasovszkytihamérpolgármester nevében is örömét és büszkeségét fejezte ki, hogy otthont adhattak arendezvényeknek. Elmondta, hogyszékesfehérvárdinamikusanfejlõdõváros,mely mintazegyikselmeciutódiskolavárosais készülaselmeci hagyományok ápolását támogató együttmûködési szándéknyilatkozat aláírására. Kifejezte azon kívánságukat,hogy az OMBKEtovábbraislegyenösszekötõkapocs aszakmákközött, legyenösszekötõkapocs a városok között amûszaki tudományos együttmûködésekkeretében. Dr. Gordos Géza, amtesz elnöke meghatódottságának kifejezésével kezdteköszöntõjét: Bennem mély érzéseket keltett az, ahogy Önök amagyar Himnuszt olyan átütõ erõvel és minden arcra ránézve, látható õszinteséggel énekelték, ahogy meghívásukkal megtiszteltékazerdélyimagyarmûszakitudományostársaság képviselõjét, és ahogy elhunyt tagtársaikról megemlékeztek. Megerõsítettedr. TolnayLajos álláspontját, mely szerint amtesz-nek atagegyesületeit kell szolgálnia. Külön kiemelte az OMBKE szerepét a GordosGéza köszöntiaküldöttgyûlést MTESZ megújításában: Önökbüszkék lehetnek arra, hogy március 29-én amtesz tizenhárom tagegyesületekezdeményezéséreamteszszövetségitanácsaolyanhatározatothozottamteszmegújítására, amelyet alapvetõen az Önök egyesületében lévõ vezetõk nemcsak kidolgoztak, hanem meggyõzõ szervezõ munkával el is fogadtattak atöbbi egyesülettel. Ezért hálásvagyokegyesületüknek! Akoncepciólényege,hogyaSzövetségvanazegyesületekért és nem az egyesületek a Szövetségért. A MTESZ olyan dolgokban kíván markáns véleményt kialakítani, amelyek több szakma, több egyesület egyetértésével születnek, és ezt atehetségéhez mérten képviselni. Kezdeti sikerként könyvelhetjük el, hogy a közelmúltbanazországgyûléselnökekérteamteszt, hogy vegyen részt afenntartható Fejlõdés Országos Tanácsában, mivel amtesz-tõl higgadt, megfontolt, õszintevéleménytkaphat. AMTESZ tevékenységét ismertetve többek között akövetkezõketemlítette: AMTESZmintkiemeltenközhasznúszervezet,ellenérték fejében állami feladatok ellátására alkalmas. ÍgyaNemzetiKutatásiésTechnológiaiHivatalmegbíztaaMTESZ-t,hogyaregionálisinnovációstevékenységeketmonitorozza.Ebbenatevékenységbenaszakmai egyesületeknekleszszerepe. Magyarországonagazdaságifelemelkedésbenalegszûkebbkeresztmetszetamûszakiéstermészettudományi ismeretekkel rendelkezõ reálértelmiség hiánya. A MTESZ olyan multimédia CD-k elõállítását tervezi, amelyeka13-15évesekhezszólnakésamagyarmûszaki és természettudományos múlt lelkesítõ eseményeit mutatjákbe ezen korosztálynyelvén annak érdekében, hogy eme témák iránt az érdeklõdés, az ifjúság érdeklõdésefokozódjék. AMTESZtekintélyénekbiztosításáhozazisszükséges,hogyatevékenységébenrendlegyenésagazdálkodása átláthatóés kiegyensúlyozott legyen.ez arend az BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 5

8 Önök soraiból kikerült fõigazgató, Gagyi Pálffy András úrvezetésemellettkezdkialakulni. Wanek Ferenc, az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság Földtani, Bányászati és Kohászati SzakosztályelnökeakövetkezõszavakkalköszöntötteaKüldöttgyûlést: A 116 éves, matuzsálemi korú nagy testvérhez jött el az éppen nagykorúsodó 18 éves Erdélyi Magyar MûszakiTudományosTársaság (EMT) személyem delegátusában,denemcsakennekatársaságnak azüdvözletétszeretném tolmácsolni, hanema150éves Erdélyi Múzeum Egyesületének is, annakatermészettudományi Szakosztályának nevében. Beszélt az erdélyiek magyarságtudatáról, melyet az egységes magyar történeleméskultúrarészénektartanak,ugyanakkoraz erdélyiség,atranszszilvanizmusmultikulturális,mivela területet három nemzet lakja. Megemlékezett az EMT idei, Nagyszebenben tartott 10. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferenciájáról, mely rendezvények jövõjét legnagyobb felelõsséggel gondolja át az EMT, annak összetartó erejét és folyamatosságát meg nem bontva, az OMBKE-vel együttmûködve. Köszöntõje végénkiemelteazitttapasztalttiszteletetazelhunyttagokkalszemben. Az egyesület elõzõküldöttgyûlése óta végzett tevékenységérõl és a2007. év gazdálkodásáról szóló közhasznúságijelentést,valaminta96.küldöttgyûléshatározatainak végrehajtásáról szóló jelentést aküldöttek írásban megkapták. (Jelen számunk 25. oldalától teljes terjedelemben közöljük és az OMBKE honlapján is megtalálható.) Kovacsics Árpád fõtitkárezenírásosanyaghozszóbelikiegészítésttett: TiszteltKüldöttgyûlés, TiszteltElnökúr!Az írásos anyagból egyértelmûen látszik, hogy egyesületünk tartalmában gazdag, eseménydús és gazdaságilag is eredményesévetzárt. Atagság viszonylag állandó: jelenleg 3199 tagunk van. Ez 143 fõvel kevesebb, mint egy évvel ezelõtt, ami az életkori adottságokat is figyelembe véve akár indokoltnak is tûnhet, azonban sajnálatos módon 79 fõ az Egyetemi Osztálynál fogyott el. Az egyesület tagságánakafele,ezenbelülabányászatiszakosztálytagságánaktöbbmintkétharmadanyugdíjas.egyesületünktagságának negyede 70 évnél idõsebb, és csak egyhatoda negyvenévalatti. Azegyesületjövõjeérdekébenelsõrendûkiemeltfeladatunk atagság utánpótlásának kérdése. AVálasztmányafiatalokegyesületiéletbevalóbevonásánakkérdését folyamatosan napirenden tartja, és több intézkedéstistettazelmúltévben.azifjúságibizottságazírásos jelentésben részletezett program szerint munkáját megkezdte,ésennekmegvalósításábanaszakosztályok, helyi szervezetek intenzív együttmûködését kéri. Az egyesület Választmánya és az Ifjúsági Bizottság évbenismétkiírtapályázatátfiatalszakemberekszámára,abányászatiéskohászati Lapokbanmegjelentetésrealkalmasdolgozatok,tanulmányok,szakcikkekírására. Alegjobb pályázatok írói pénzjutalomban részesülnek. Az egyesület költségvetésében jelentõs összegeket KovacsicsÁrpádbeszámolója biztosítunk arra, hogy az egyetemi, fõiskolai tanulmányokat folytató fiatalok nagyrendezvényeinken, így a mostanitalálkozónisrésztvehessenek. TiszteltBarátaim! Kiemelendõ,hogytagjainkhûségesekegyesületünkhöz,melyetatagdíjfizetésifegyelem, valamintazakörülményisjelez,hogyadózótagtársaink évekótahasonlóaránybanajánljákfelegyesületünkrészére személyi jövedelemadójuk 1%-át. Az elmúlt évbenez 3,8millió forint bevételt jelentett, és ezútonis a választmány nevében megköszönöm ezt atámogatást, amelyhozzájárultahhoz,hogyháromévenemkellettaz egyénitagdíjakatnövelnünk. Tagtársaink elsõsorban a helyi szervezetekben és szakcsoportokban végzik egyesületi tevékenységüket. Helyi szervezeteink több mint százhúsz szakmai napot, konferenciát, továbbképzõ elõadásokat, hagyományápoló szakesteket, baráti találkozókat, nyugdíjas találkozókat,szakmaikirándulásokatszerveztek.többhelyi szervezetben rendszeres, magas színvonalú szakmai klubélet is folyik. Abudapesti tanácstermünkben már szinte minden héten van valamilyen szakmai rendezvény. Meggyõzõdése aválasztmánynak, hogy továbbra is erõsíteni és segíteni kell ahelyi szervezetek, szakcsoportokmunkáját. Egyesületünk az elmúlt egy év alatt több mint harmincközpontirendezvénytszervezett,melyekbõlkülön kiemelendõ két nemzetközi konferenciánk, a Clean Steal nemzetközi vaskohászati konferencia, illetve a NemzetköziBányamérõKonferencia.Ezútonisszeretném megköszönni a két fõszervezõ, dr.tardy Pál és dr. BarátosiKálmán szervezõmunkáját. A2007.évetegyesületünkKerpely-emlékévneknyilvánította. Ennek keretében megemlékezéseket tartottunk Buzásfürdõn, Miskolcon, Budapesten és Dunaújvárosban. AMOL Nyrt. támogatásával rendezvénysorozaton emlékeztünk meg a70 éves magyar szénhidrogén-bányászatról Szolnokon, Nagykanizsán, Lajosmizsén és Bázakerettyén. Oroszlánybanmegemlékeztünka70évesévfordulóról, Miskolcon aborsodi helyi szervezet megalakulásának110évesévfordulójátünnepeltükmeg. 6 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

9 ABányásznapot,SzentBorbálaünnepétmindenévben számos szervezetünk megünnepli, ebben az évben is így történt. Miskolcon elsõ ízben került megrendezésre afazola Nap, melynek sikere alapján ebbõl hagyománytkívánteremteniahelyiszervezet. Az elmúlt évben szerveztük meg a9. Bányászati Szakigazgatási Konferenciát, a14. Szigetközi Napokat, a6. Harangöntészeti Ankétot, az 50. Bányagépészeti Konferenciát,a8.FémkohászatiNapokat,a19.Magyar Öntõnapokat,a4.BányászatiésGázipariMunkavédelmiKonferenciátésaz5.Bányász-Öntész Bált. Határon túli megjelenésünkben évek óta két nagy rendezvénynek van jelentõsége: aselmecbányai Szalamander ünnepségnek és az EMT által rendezett Bányászati, Kohászati és Földtani Konferenciának. Ekét kiemelt rendezvényen túli nemzetközi kapcsolatokat aszakosztályokápolják folyamatosan, ezért aválasztmány úgy döntött, hogy a korábbi Nemzetközi KapcsolatokBizottságátmegszünteti. TiszteltKüldöttgyûlés!Kedves Barátaim!A140évvel ezelõtt alapított Bányászati és Kohászati Lapok megjelentetésére,amegfelelõszínvonalmegtartásáraa Kiadói Bizottság és aszerkesztõségek nagy hangsúlyt fektettek.ezfontosazegyesületmásokáltalimegítélése szempontjából, de meggyõzõdésünk, hogy fontos a tagság miatt is, hiszen atagság nagy része aszaklapon keresztülkapcsolódikaz egyesülethez.megjelentazelmúlt évben 12 önálló szakmai szám és két közös szám. Alapokkiadásaösszhangbanvoltabeérkezettcikkállománnyal. Ezúton szeretném megköszönni adr.verõ Balázs által vezetett Kohászati Lapok szerkesztõségénektöbbéveslelkiismeretesésszínvonalasmunkájátés egyúttal dr. LengyelKárolynak, hogyelvállalta az új szerkesztõségbenafelelõs szerkesztõifeladatokat. Egyesületünk saját internetes honlappal mûködik, melyneksegítségévelafontosabb híreket,eseményeket nyomonkövethetjük. TiszteltKüldöttgyûlés!Az egyesület2007-benazelmúlt évek legeredményesebb gazdálkodásáról adhat számot. Amérleg szerinti eredmény 7,6 MFt volt. Az eredmény részben az eredményes nemzetközi konferenciáknakköszönhetõés annak,hogyakiesõjogi tagdíjak helyett sikerült új támogatókat is megnyerni, miközbenaköltségeinkkelis takarékosan gazdálkodtunk. Agazdálkodásieredményekbennagyszerepevoltatitkárságnak,akiknekezútonisszeretnémmegköszönnia munkájukat. Összefoglalva az egyesület elõzõekben ismertetett tevékenységét,azombke2007-benmindaközhasznú céljainakmegvalósítása,mindpediggazdálkodásszempontjából eredményes tevékenységet folytatott. Kérem atiszteltküldöttgyûlést,hogyaközhasznúságijelentést és ezen belül a választmány beszámolóját elfogadni szíveskedjen.jószerencsét! GötzTibor, azellenõrzõbizottság elnökeaz írásban kiadottbizottságijelentéshezfûzöttszóbelikiegészítést. (Az Ellenõrzõ Bizottság írásos jelentését abkl jelen száma29.oldalánközöljük.): TiszteltKüldöttgyûlés!TiszteltElnökség!AzEllenõrzõBizottságésannakminden tagjabenneélazegyesületszövetében,ésminden,minden jóindulatával arra törekszik, hogy az egyesületnek azéletétsegítse,támogassa.igennagymértékûaktivitás jellemezte egyesületünk életét. Összesen 97 egyesületi rendezvényt,eseménytregisztrálhattunk,amiigennagy szám. Az ezeken résztvevõk számát pontosan nem tudjuk,deazmegállapítható,hogyegyesületitagságunk jelentõs százalékát teszik ki. E rendezvényekrõl az egyesület lapjaiban külön-külön jelentek meg ismertetések, méltatások, de az egész egyben nem átlátható mindenkiszámára,ezértazellenõrzõbizottságjavasolja, hogy aközös számokban legyen olyan értékelés, amely az összes rendezvényt felsorolja, feltüntetve a rendezvényen résztvevõk számát is, és rövid értékelést ad.ezeketazadatokatazegyesülethonlapjániscélszerûlennemegjelentetni,ésidõrõlidõreaktualizálni. Javasolta még az egyesület tagságában meglévõ szellemi, tapasztalati kapacitás fokozottabb felhasználását az adottiparágakésahhozkapcsolódótevékenységek,fejlesztések,problémakezelésekterén. Szükségesneklátja atitkárságmunkaterhelésénekcsökkentését,alétszámkérdés megoldását. Végül ezekkel zárta hozzászólását: Afõtitkárijelentésátfogóképetadazegyesületimunkaésaszakosztályitevékenységállapotáról.AzEllenõrzõ Bizottság ajelentésben foglaltakkal egyetért, azokat sajátos eszközeivel mindenképpen támogatja, abeszámolót és aközhasznúsági jelentést elfogadásra javasolja.jószerencsét! Abeszámolókat követõen hozzászólások hangzottakel: Dr.Gagyi Pálffy András okl. bányamérnök, tiszteleti tag hivatkozva dr. Bakó Károly elõzõ napi színvonalas elõadására a hazai öntõiparról, felhívta a figyelmet, hogycélszerûlenneösszegyûjteni,ésmindatagságunk, mind aszakmán kívül állók számára is szemléletessé tenni szakmáink eredményeit, abányászat és kohászat jelenlegi és jövõbeli jellegét, szerepét, színvonalát. Ismertessük meg magunkkal is és aközvéleménnyel is szakmáink eredményeit és alehetõségeinket. Ezek a Dr.GagyiPálffyAndráshozzászólása BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 7

10 szakmákugyanisamagyarközhiedelemmelellentétben nem amortizálódott szakmák, hiszen szemünk elõtt értékelõdnek fel az egész világon az ásványi erõforrások,anyersanyagok.rámutatottarra,hogyagazdasági fejlõdésben közgazdasági jelentõsége van atermészeti erõforrásaink által képviselt többletértéknek is. Kéri azoksegítségét,akikközretudnánakmûködniegyszakmaiösszefoglalóértékelõanyagösszeállításában. Atovábbiakbanakövetkezõjavaslatottette: ABányász-Kohász-Erdész Találkozó jelszava több mint tíz éve:szakmaszeretet,barátság,hazaszeretet.ezahárom szómutatjaegyesületünklényegét,szellemét,mondhatnám ez az alapszabályunk, ez tart minket össze. Ezért azt javaslom, hogy afelelõs szerkesztõk, akiadói Bizottsággondolja át,hogyeztaháromszót abányászati és Kohászati Lapunknak valamilyen feltûnõ helyén rendszeresentüntessükfel. Dr.NyitraiDániel okl.kohómérnök,amiskolcikoordinációs szervezet elnöke afazola Nap rendezésérõl számolt be. Elmondta, hogy acéljuk egyrészt ahagyományok ápolása, másrészt szakmáink megismertetése volt avárossal és aváros környezetével. Amunkában alapvetõen az Egyetemi Osztályra, abányászati Szakosztály borsodi szervezetére, aborsodi öntödei szervezetre és nem utolsósorban akohászati Múzeumra támaszkodtak. Asiker, ajó tapasztalatok alapján ebben azévbenis szeptember én megrendezikafazola Napot: A háromnaposra tervezett rendezvényelsõ napján egy tudományos konferenciát tartunk, amásodiknapkintleszakohókkörnyezetében,ésaharmadiknapon ugyanitt arotary Klub Miskolc és akovácsmûves cég fogja megrendezni anemzetközi kovácsversenyét. Arendezvény szervezésében részt vesz amiskolciegyetemtöbbkohászatitanszékeis.bemutatjuka vasgyártást is, és minden lehetõséget megragadunk, hogy felkeltsük a fiatalok érdeklõdését a mûszaki pályák iránt. Természetesen szakestélyt is fogunk rendezni, melyben nagy segítségünkre van az egyetemi fiatalság. Végülakohászati szakmaimúzeumokjelentõségérõl tett említést, megemlítve az OMBKE-nek a kulturális miniszterhezírtlevelét. Dr. ZoltayÁkos, amagyarbányászatiszövetségfõtitkára egyetértve dr.gagyi Pálffy András felszólalásával hangsúlyozta,hogytudatosítanunkkell,hogyamiszakmánkfontoságazat,melynélkülnemmûködikagazdaság.számadatokkalillusztrálta,hogyabányászatbanhivatalosannyilvántartottlétszámtöbbszörösefoglalkozik különbözõ más ágazati besorolásokban abányászattal, továbbáavertikumokbananyersanyagokközvetlenfeldolgozásával. Együtt anemzeti jövedelem 10%-át adják.kiemelteamagyarszénhidrogéniparáltalbefizetett bányajáradékszerepétagázár-kompenzációban. Maa növekvõ gáz- és olajárak és nyersanyagárak tükrében felértékelõdött aszakma, aszakma által végzett tevékenység mondta. Clement Lajos okl. kohómérnök, aszékesfehérvári helyiszervezettagjarövidképetvázoltaszékesfehérvári kohászat fejlõdésérõl és szellemi gyökereirõl. Az esévektõltöretlenfejlõdésvalósultmegszékesfehérváron az alumíniumiparban, mely már kezdetektõl világszínvonalú volt. Mint mondta: Székesfehérvár kohászati múltja idõben nem mérhetõ össze Ózddal, Diósgyõrrel vagy Salgótarjánnal, de az itteni emberek áldozatvállalásával létrejött és mûködõ iparban afehérvári elõdöknekrészevan. PuzaFerenc okl.kohómérnökarraemlékeztetteajelenlévõket,hogyszékesfehérvárott,29évvelezelõttebben ateremben hangzott el elõször abányászhimnusz harangjátéka. Dr.TolnayLajos elnökmegköszönteahozzászólásokat, és röviden reagált azok némelyikére. Gratulált a borsodiaknak,diósgyõrieknek,hogyvállalatiháttérnélkül,múzeummal,önkormányzattal, civilszervezetekkel egykicsit apolitikai lobbyzással is mûködésiformát találtak.afazolanapokegynagyonszépésemlékezetes újhagyománytteremtettmeg. TolnayLajosösszefoglalója Dr.Gagyi Pálffy András véleményéhez annyit kívánt hozzátenni, hogy az Európai Unión belül Magyarországnakis meg kell tudni fogalmazni amagyar érdekeket,úgy,mintszomszédainkmegfogalmazzákasajátjukat. Dr.ZoltayÁkos véleményévelérzelmilegegyetértett, desajnosamagyarstatisztikaibesorolásnemadjavissza ahivatkozott 10%-os nemzeti jövedelemhez való hozzájárulást. Meg kell találnunk azokat az érveket, hogy mit hova soroljanak, hogy a szakmáink reális súlya láthatólegyen. Amúzeumok támogatásával kapcsolatban elmondta, hogy igaz, hogy elküldtük alevelünket Hiller István miniszter úrnak, de asiker minimális esélye nélkül. A kormányzatnagyonnemszereti,amikormi,civilszervezetek próbáljuk megmondani, hogy mi legyen abányajáradékkal,aztapolitikusokszeretikelõreelkölteni. ClementLajosnak megköszönteanagyontartalmas, Fehérvár kohászati múltját bemutató visszaemlékezését. A magyar mérnök mindenhol ott volt, de azért a fehérvári KÖFÉM sorsa mutatja egy kicsit amagyar történelmet. Német érdekek okán, második világháborús erõfeszítéssel épült, mint annyi minden más gon- 8 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

11 doljunkpl.gyõrreésajkára,demireelkészült,ésmár nem aháború érdekeit,hanem az ország érdekeitszolgálta volna, jöttek az oroszok és aztán jöttek az amerikaiakvagynémetekvagymás.énazértnemtartomakkora nagy sikernek, hogy mi termeljük meg másnak a profitot, ennél egy kicsit többet kellene hozzátennünk. Egy biztos, amagyar mérnök alkotása mindenhol ott van, akár Devenportban, akár a világon vagy a Marson. tettehozzá. TolnayLajos azelhangzottjavaslatokatahatározatszövegezõ Bizottság figyelmébe ajánlotta, majd szünetet rendelt el, bejelentve, hogy utána Petrusz Béla alelnök,azombketiszteletitagjavesziátalevezetõelnök posztját. A szünet után Petrusz Béla levezetõ elnök felkérte KomjáthyIstvánt, azérembizottságelnökét,hogyismertesse aválasztmánynak atiszteleti tagságra vonatkozó elõterjesztését. Komjáthy István: Tisztelt Küldöttgyûlés! Az OrszágosMagyarBányászatiésKohászatiEgyesületVálasztmánya a2008. május 7-i ülésén úgy döntött, hogy az Érembizottságelõterjesztésealapjánjavasoljaa97.közgyûlésnek,hogy ClementLajos okl.kohómérnököt, Kovács Loránd okl.bányamérnökötés Dr.TolnayLajos okl.kohómérnököt,közgazdászt, akik az egyesületi munka keretében az egyesületért, az egyesület céljainak megvalósulásáért, aszakmáink fejlesztéséértéshagyományainkápolásáérttöbbévtizedes munkájukkal sokat fáradoztak és ezzel atagság többsége elõtt elismerést és nagyrabecsülést szereztek, az egyesület tiszteleti tagjává válassza. Ajavaslat részletes indoklását az életutak rövid bemutatásával az elõre megküldöttírásosbeszámolótartalmazza.kéremaküldöttközgyûlést, hogy a Választmány elõterjesztésével értsenegyet. Petrusz Béla személyenként nyílt szavazásra bocsátotta az elõterjesztést. AKüldöttgyûlés mindhárom javasoltszemélyesetébenegyhangúlag,ellenszavazatnélkülmegválasztottaajavasoltújtiszteletitagokat.atiszteleti tagsággal együtt járó oklevelet és aranygyûrût Petrusz Béla adta át akitüntetett tagtársaink számára. (Új tiszteleti tagjainkat atöbbi kitüntetett tagtársunkkal együttköszöntjükill.mutatjukbe.) Hagyomány, hogy aküldöttgyûlésen egyesületi kitüntetésselismerjükelnéhányolyanegyüttmûködõjogi személynekazegyesületünkettámogatómunkáját,akik folyamatosan és kiemelkedõen segítik céljaink megvalósulását és akik tagságunk nagyrabecsülését vívták ki. Ennek megfelelõen Petrusz Béla felkérte Komjáthy Istvánt, hogy az ez évi kitüntetéseket ismertesse, és egyúttalfelkérte dr. TolnayLajost, hogya kitüntetéseket adjaát. KomjáthyIstván: AzOrszágosMagyarBányászatiés Kohászati Egyesület kiemelkedõ támogatásáért banakövetkezõintézményeket,illetvecégeketrészesíti egyesületiemlékplakettkitüntetésben. OMBKE Nagy-plakett kitüntetésben részesül a MagyarVillamosMûvekZrt. és OMBKE Plakett kitüntetésben annak vezérigazgatója, MárthaImre. OMBKE Nagy-plakett kitüntetésben részesül a Guardian ÜvegipariKft. és OMBKEPlakettkitüntetésbenannakügyvezetõigazgatója, SápiLajos. OMBKE Nagy-plakett kitüntetésben részesül az RDX-REDEXKft. és OMBKEPlakettkitüntetésbenannakügyvezetõigazgatója, Dr.VörösÁrpádné. AzOrszágosMagyarBányászatiésKohászatiEgyesület Választmányának döntése alapján kiemelkedõ egyesületimunkáérttöbbtagtársunkrészesültegyesületielismerésben. (A kitüntetetteknévsorát,bemutatásátés köszöntésétalap12-24.oldalainközöljük.) Akitüntetettekközöttvetteát SelmecziBéla okl.kohómérnök, tiszteleti tag, volt egyesületi fõtitkár, legrégebbi egyesületi tagunk a70 éves egyesületi tagságáért kapott Sóltz Vilmos-emlékérmet. Aközgyûlés résztvevõispontánfelállva,hosszantartótapssalfejeztékkitiszteletüket,szeretetüket. SelmecziBéla70éveegyesületitag AKüldöttgyûlésSelmecziBélátünnepli BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 9

12 Akitüntetettek nevében dr.pilissy Lajos okl. kohómérnök,tiszteletitagmondottköszönetet.hozzászólásában szükségesnek tartott néhány olyan, régmúltban történteseménytismertetni, amitajelenlévõknagyvalószínûséggel már nem ismerhetnek, mert nem voltak publikálva. Megemlékezett dr.gyulaizoltán elnökrõl, aki több érmet Sóltz Vilmos-, Kerpely Antal-, Zsigmondy Vilmos-, Debreczeni Márton- és Szentkirályi Zsigmond-emlékérmek alapított. Akkor még Éles László érembizottsági elnök javaslatára asokévi tagság elismeréseképpen azorkóczy-emlékérmet adományoztuk, melynek eredetileg volt bronz, ezüstözött és aranyozott fokozata. Utóbbit hatvanéves tagság után adták. A Zorkóczy-emlékérmesek közül megemlékezett két bányamérnökrõl. Bojkó Andort 74 éves egyesületi tagságáért 1977-ben tüntették ki Zorkóczyéremmel, majd három évvel késõbb ismét kapott egy újabb Zorkóczy-érmet. Dr.Erpf Ede aki nem egy tisztújítóülésünknekvolt levezetõelnöke is megkaptaa70évestagságértazorkóczy-érmet1982-ben. Készüljöntervszakmáinkköztiszteletbenállószemélyiségeinekbevonásávalecélokérvényesítésére. 4.A Küldöttgyûlés megvalósíthatónak tartja a fiatal szakemberek egyesületi életbe való bevonására készített programot, és annak megvalósításában kéri egyesületünkvezetõinek,tisztségviselõinekaktívközremûködését. 5.AKüldöttgyûlés kéri abányászati és Kohászati Lapokfõszerkesztõit,hogyaközösszámokbanazegyesületrendezvényeirõl,azelmúltidõszakokrólkészüljönstatisztikaikimutatás,rövidértékelésazegyesület tagjainaktájékoztatása céljából. 6.AKüldöttgyûlés biztatónak tartja aszakmai múzeumaink érdekében történõ kezdeményezéseket. AVálasztmánymindenlehetségeseszközzeljáruljon hozzáamúzeumokeredményesmûködésifeltételeinekmegteremtéséhez. 7.AKüldöttgyûlés üdvözli az öt város (Selmecbánya, Sopron,Miskolc,Dunaújváros,Székesfehérvár)által aláírandó együttmûködési szándéknyilatkozatának elõkészítését. AVálasztmány aszándéknyilatkozat adta lehetõségeket minél hasznosabb tartalommal töltsemeg. Dr.PilissyLajoshozzászólása Akitüntetések átadása után alevezetõelnöki tisztséget PetruszBéla átadta dr.tolnaylajos elnöknek. Dr.TolnayLajos megköszönte PetruszBélának a közremûködését és dr.pilissy Lajos hozzászólását,majdfelkérte a Határozatszövegezõ Bizottságot, hogy tegye megjavaslatát. Molnár István, ahatározatszövegezõ Bizottság vezetõje a következõkben ismertette a Bizottság javaslatát: 1.AKüldöttgyûlés elfogadja az Országos Magyar Bányászatiés KohászatiEgyesület2007.évrõlszólóbeszámolójátésközhasznúságijelentését. 2.AKüldöttgyûléselfogadja azellenõrzõbizottság jelentését. 3.AKüldöttgyûlés kiemelt fontosságúnaktartja aközvélemény tájékoztatását szakmáink eredményeirõl. MolnárIstván elõterjesztiahatározatijavaslatokat AKüldöttgyûlés az 1. és a2. határozati javaslatot külön-különegyhangúszavazással,ellenszavazatéstartózkodás nélkül elfogadta. Atöbbi határozati pontot, mivel ellenészrevétel nem hangzott el, aküldöttgyûlés együttesenszavaztameg,szinténegyhangúlag. Dr.Tolnay Lajos mindenkinekmegköszönteazaktív részvételt, aszervezõknek, az OMBKE titkárság munkatársainak, az egyetemistáknak, fõiskolásoknak, ahelyi aktivistáknak aszervezõ munkáját, és meghívta a jelenlévõketabányász-kohász-erdésztalálkozótovábbieseményeire. Ajó hangulatban lezajlott 97. Küldöttgyûlés abányász,erdészéskohászhimnuszokeléneklésévelzárult. AKüldöttgyûlés jegyzõkönyve alapján összeállította: GPA 10 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

13 A97. Küldöttgyûlés kitüntetettjei A Küldöttgyûlés a Választmány javaslatára az egyesületi munka keretében az egyesület céljaiért, hagyományainak ápolásáért, abányászat és kohászat, valamint abányászati és kohászati tudományok fejlesztéséértvégzettmunkájukelismeréseként,mellyelkivívták a tagság megbecsülését a következõ tagtársakat az egyesülettiszteletitagjaivámegválasztotta: ClementLajos okl.kohómérnök 1942-ben született Ózdon ben szerzett kohómérnöki diplomát amiskolci Nehézipari MûszakiEgyetemen.ASzékesfehérvári Könnyûfémmûben kezdte pályafutását. Iparágához és vállalatához is mindvégig hû maradt.végigjárvaamérnökipálya lépcsõitegyrejelentõsebbpozíciókattöltöttbe,volttermelésszervezési osztályvezetõ, majd ahengermû mûszakivezetõje,késõbb gyáregységvezetõ. Avállalatprivatizációjátkövetõenüzletágvezetõlett,majdnyugdíjazásáig ismétgyáregységvezetõ. 42 éve OMBKE-tag. Az egyesületbe még hallgatóként lépett be, a székesfehérvári helyi szervezetben 1972ótafolyamatosantagjaavezetõségnek.Sokáigvolt ifjúsági és hagyományápolási felelõs. Egy cikluson át a helyi szervezet elnöke ( ), majd ugyancsak egy cikluson át a szakosztály alelnöke volt ( ). Mindvégig aktívan vett részt arendezvények, szakestélyek, szakmai kirándulások, valamint aszékesfehérvári nemzetközi alumínium konferenciák szervezésében, rendezésében. Szervezõje a hagyományos fehérvári ökumenikus bányász-kohász-erdész szakestélyeknek. Nyugdíjba vonulása óta egyesületi és szakmatörténeti kutatásokkalfoglalkozik,ésetémábanpublikál. Egyesületimunkájáérttöbbszörrészesültelismerésben, 1992-ben Centenáriumi Emlékéremmel, 2000-ben Mikoviny Sámuel-emlékéremmel, 2006-ban 40 éves tagságért SóltzVilmos-emlékéremmel tüntettékki. KovácsLoránd okl.bányamérnök 1940-ben született Nagyborosnyón (Erdély) ban érettségizett, majd vájártanuló, késõbb vájár volt Várpalotán. Sorkatonaiszolgálataután között nevelõtanár volt Várpalotán ban vették fel amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemre. A diplomaszerzést követõen, 1968-tól a BorsodiSzénbányák alkalmazásábanamérnökibeosztások teljes sorát végigjárta. Edelényben technológus, 1973-tól Lyukóbányán frontmérnök, 1974-tõl ugyanitt aknavezetõ fõmérnök, majd 1977-tõl üzemi fõmérnök volt tól aborsodi Szénbányák bányamûvelési osztály vezetõje, 1984-tõl vállalati termelési fõmérnök között mûszaki vezérigazgató-helyettes, 1993-tóI Lyukóbánya igazgatója és avállalat mûszaki vezérigazgató-helyettese volt ben vonult nyugdíjba, de 2000-ig aborsodi Bányavagyon Hasznosító Rt. munkatársakénttovábbdolgozott tõl több éven keresztül volt az NME BányamérnökiKariTanácstagja közöttaMiskolci Akadémiai BizottságBányászatiSzekciójánaktagja,jelenleg aperecesi Új Bányamécs Baráti Kör elnöke. 42 éve OMBKE-tag, között abányászati Szakosztály elnöki, majd 2003-ig az OMBKE Érem Bizottságának elnöki tisztjeitláttael. Munkája során több kitüntetésben részesült: OMBKE CentenáriumiEmlékérem,SzentBorbála-érem, z. Zorkóczy Samu-emlékérem, 40 éves tagságért Sóltz Vilmos-emlékérem, BKLBányászatszerzõinívódíj.LegmagasabbállamikitüntetéseaMagyarKöztársaságEzüst Érdemkeresztje. Dr.TolnayLajos okl.kohómérnök,közgazdász 1948-banszületettSajószentpéteren. AMiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem (1971) elvégzésétkövetõenadimagrt.-nél helyezkedett el. Különbözõ beosztásokban dolgozott, elsõsorbanmûszakifejlesztés,termelésirányítás, majd anagyberuházás irányítása és avállalat kereskedelmi igazgatósága megszervezéseterületén,1989-benvezérigazgatóvá nevezik ki. Mérnök-közgazdász diplomát szerez (1976) ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen doktorráavatják. A magánjogi Magyar Gazdasági Kamara elnöke ( ). Az újonnan létrejött Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé választják ( ). Az évtizedes kamarai tevékenységével anemzetközi gyakorlatnak megfelelõ kamarai rendszert épít fel, amely regionális és szakmai, gazdasági, fejlesztési tevékenységévelhozzájárultapiacgazdaság felépítéséhez Magyarországon. Sikeres üvegipari reorganizációban vesz részt az Orosházi Öblösüveggyár átszervezésében (1994), majd 1995-tõl az alumíniumipar privatizációjának második szakaszában abauxitbányászattól afóliagyártásig terjedõ vertikum újjászervezését irányítja. Ebben atevékenységi körében az Inotai Alumínium Kft. ügyvezetõ vezérigazgatója(1996),amagyaralumíniumrt. (MAL) Igazgatóságának elnöke (1997). Acég tevékenységét mamárholdingrendszerbenvégzi,atársaságcsoportaz as idõszakban lezajlott privatizáció során nyerte el jelenlegi felépítését, melynek jelenleg is õaz elnöke.azelmúlt12évsoránazegykoriállami zömé- benveszteséges cégekbõlegynemzetköziösszehason- BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 11

14 lításban is hatékony vállalatcsoport alakult ki, mely ma már Németországban, Romániában, Szlovéniában és Boszniábanishozottlétrevállalatokat közt alapító elnökként megszervezte a MagyarAkkreditációsTanácsot,amelynekelnökiposztjáttöltöttebe. 42 éve OMBKE-tag tõl az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke. Mûködése alatt sikerült az Egyesület gazdálkodását stabilizálni, megerõsíteniatagságot,ésapártolóvállalatokkörétkibõvíteni. Elkezdõdött az Egyesület belföldi és külföldi kapcsolatrendszerénekmegerõsítése. Meghívottelõadókülönbözõkonferenciákon,szimpóziumokon és üléseken mind Magyarországon, mind külföldön, és ezeket az elõadásokat amagyar mellett angol és német nyelven tartja. Tanulmányok, cikkek, elõadások szerzõje, fõleg kohászati és vezetési témákban, vállalati stratégia, reorganizáció témaköreiben. Fenti tevékenységével kapcsolatban több díjat, kitüntetéstkapott.számostudományos,társadalmiésmûszaki társaság, klub tagja. Jelentõsebbek: ig az ICC Executive Board világszervezet elnökségébe választották kelet-közép-európaiországképviselõjeként elsõnek tõl tagja amiskolci Egyetem Társadalmi Tanácsának, 2003-tól akárpátok Alapítvány Igazgatótanácsának, 2008 januárjában megválasztják amagyar KülkereskedelmiSzövetségtárselnökévé. Kitüntetései: Eötvös Loránd-díj, Kármán Tódor-díj, KerpelyAntal-emlékérem,SóltzVilmos-emlékérem,Szent Borbála-érem. OMBKEPLAKETT kitüntetésbenrészesültekazombke Nagyplakettetkapottszervezetekvezetõi: Mártha Imre vezérigazgató,magyar VillamosMûvekZrt. SápiLajos ügyvezetõigazgató,guardianüvegiparikft. Dr.Vörös Árpádné ügyvezetõigazgató,rdx-redexkft. MárthaImre SápiLajos Dr.VörösÁrpádné PÉCHANTAL-EMLÉKÉREM kitüntetésbenrészesült: Dr.FausztAnna okl.kohómérnök 1947-ben született Diósgyõrön ben végzett anehézipari Mûszaki Egyetemen,1986- ban szerzett korróziós szakmérnöki oklevelet. Ugyanebben az évben védte meg egyetemi doktori értekezését, amelyben a szulfidzárványoknak az acélok vizes közegben lejátszódó korróziós folyamatának elemzésévelfoglalkozott.mintegy50tudományospublikáció szerzõje, illetve társszerzõje. Publikációinak jelentõsrészeabklkohászathasábjainjelentmeg.elsõ dolgozata, amely atermoanalízis kohászati alkalmazásávalfoglalkozott,nívódíjatkapott tõl 1973-ig az NME Fizikai-kémia Tanszékén volt tanársegéd, majd1993-ig avasipari Kutató és FejlesztõVállalatFémtani Osztályánatermoanalitikailabort vezette. Kiemelkedõ munkáját kiváló dolgozó kitüntetéssel, eredményeit vállalatinívódíjjalismertékel tól2004-ig abudapestimûszakiegyetem Jármûgyártásés-javításTanszékmunkatársakéntelõremutató szerepet játszott atananyag korszerûsítésében, különösenafelületvédelemésfelületkezelésterén. 33éveOMBKE-tag.HúszévenátvoltaBKLKohászat szerkesztõségének aktív tagja, avaskohászati rovat vezetõjeésegybenfelelõsszerkesztõhelyettes.kiemelkedõ érdeme az Egyesületi hírmondó rovat létrehozása, arculatának kialakítása. Nagy empátiával gondozta jubiláns tagtársaink köszöntõinek anyagát, valamintahelyi szervezetek köztükabudapestihelyi szervezet rendezvényeirõl szóló beszámolókat. Szerkesztõi munkája nem korlátozódott az Egyesületi hírmondó sok örömmel és gyakran gondokkal is járó rovatvezetésére. Az egyes lapszámok végsõ formájának kialakításában a mindenkori számítógépes munkatársaknak idõt és energiát nem kímélve segítségére volt. Kiváló kapcsolatot tartott aszerkesztõség idõsebb tagjaival, Kovács László tiszteleti tagunknak a szerkesztõségi munkából való kiválása és dr. Pusztai Istvánelhunytautándr.FausztAnnavetteátanyelvhelyességenvalóõrködésfeladatátis. 12 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

15 KERPELYANTAL-EMLÉKÉREM kitüntetésbenrészesült: Dr.RégerMihály okl.kohómérnök 1960-ban született Budapesten. Amiskolci Nehézipari MûszakiEgyetemKohómérnökiKar képlékenyalakító szakán szerzett diplomát levelezõ tagozaton 1985-ben tõl rövid ideig az Acélöntõ- és Csõgyárban fizikai munkásként,majdazirodagépés FinommechanikaiVállalatnálhõkezelõtechnológusként dolgozott. Ezután acsepeli Anyagvizsgáló és Gépipari MinõségellenõrzõIntézetKutatásiOsztályánkutatómérnök lett, majd 1988-bankerült avasipari Kutatóés FejlesztõVállalatFémtaniOsztályára.1992ótaaBánkiDonát Mûszaki Fõiskola Anyag- és Alakítástechnológiai Tanszékéndolgozik.JelenlegazintegráltBudapestiMûszaki Fõiskola Bánki Donát Gépész és BiztonságtechnológiaiMérnökiKarkutatásidékánhelyettese. Az 1994-ben készített egyetemi doktori értekezése, ésaz1997-benmegvédettphddolgozataakristályosodás során kialakult szerkezet jellegzetességeivel foglalkozik.kutatásieredményeitkonferenciákonésszakcikkekbenrendszeresenpublikálja. 11 éve OMBKE-tag. AVaskohászati Szakosztály budapestihelyiszervezeténekalapítótagja,kezdetektõl fogva atitkára. Kiemelkedõ szerepet vállal aszakmai események, kirándulások programjának összeállításában, szervezésében, valamint a Luca Napi Szakestélyek sikeresmegvalósításában benEgyesületi MunkáértOMBKEPlakettkitüntetéstkapott. DEBRECZENI MÁRTON-EMLÉKÉREM kitüntetésbenrészesült: DerekasBarnabás okl.bányamérnök, MBA közgazdász 1961-ben született Miskolcon tõ1 abükkábrányi külfejtés megnyitásának kezdetétõl dolgozik akülfejtéses lignitbányászatban ben nevezték ki abükkábrányi bányaüzem fõmérnökévé benavisontai,majd1998és2003közöttabükkábrányi bányaüzemigazgatójavolt.2000-benirányításaalattvalósult meg abükkábrányi retrofit beruházás program tól amátrai Erõmû Zrt. bányászati stratégiai igazgatója.ezekbenavezetõbeosztásokbantevékenyszervezõje és irányítója abányaüzemeknek, majd késõbb a teljesmagyarországilignitbányászatfejlõdésének. 21 éve OMBKE-tag. Az egyesület életében pályakezdésétõl kezdve aktívan részt vett, 2004-tõl amátraaljai helyi szervezet elnöke, abányászati Szakosztály alelnöke. MIKOVINYSÁMUEL-EMLÉKÉREM kitüntetésbenrészesült: BircherErzsébet történész,muzeológus, közgazdász 1950-ben született Pápán benaBerzsenyiDánielTanárképzõ Fõiskolán történelemnépmûvelõ szakon, 1988-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelem szakon és 1998-ban a Külkereskedelmi Fõiskolán marketing-kommunikáció szakon szerezte diplomáit tõl a Központi Bányászati Múzeum dolgozója Sopronban között asoproni önkormányzatbandolgozik ben pályázat útján elnyerte aközponti Bányászati Múzeum igazgatói állását, és azóta betölti azt. Munkásságaeredményeként2000-benújállandókiállítással újult meg amúzeum, és minden évben min. egy idõszaki kiállítás nyílik. Amúzeum szervezetébe integrálták afenntartó nélküli gyûjteményeket, múzeumokat,amelyektovábbélésecsakígyváltlehetõvé.újkiállításoknyíltakmegpécsett,gántonésoroszlánybanis óta OMBKE-tag. Jelenleg abkl Bányászat Szerkesztõ Bizottság és a Történeti Bizottság tagja. Egyesületi kitüntetései: Egyesületi Munkáért Plakett, SzentBorbála-emlékérem. Dr.GácsiZoltán okl.kohómérnök 1951-ben Miskolcon született ben szerezte diplomájátamiskolcinehéziparimûszaki Egyetemen. Diplomájának megvédése után a Miskolci Egyetem Fémtani Tanszékén tudományos munkatárs, majd tanszéki mérnök, adjunktus és docens.2004-tõlegyetemitanár,2005-tõlamûszakianyagtudományikardékánja.azmtametallurgiaibizottság tagja, a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) elnökségénektagja,amabkohászatiszakbizottságának elnöke. Kiemelkedõ tudományos-kutatási eredményeit két szakkönyvben és számos cikkben, közleményben publikálta. Afémtani folyamatok számítógépes támogatásának fejlesztése témában írt szakkönyve, a SztereológiaésKépelemzés angolnyelvenismegjelent. 29éveOMBKE-tag. Mindig fontos volt számára az egyesületi szakmai és az oktatói-kutatói munka összekapcsolása.kiemelkedõtevékenységetvégezatudományos bizottságokban és a tudományos konferenciák megszervezésében, pl. anégyévenként megrendezésre kerülõ International Conference on Solidification and Gravity és a POWDER METALLURGY World Congress &Exhibition megszervezésében. Dékánként jelentõs támogatást biztosít az Egyetemi Osztály tevékenységéhez. BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 13

16 SZENTKIRÁLYIZSIGMOND-EMLÉKÉREM kitüntetésbenrészesült: SalzingerGyörgy okl.bányamérnök 1956-ban született Dorogon ben amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karának bányagépészeti és bányavillamossági szakán szerzettbányamérnökioklevelet között a Dorogi Szénbányák bányagépgyárában technológiai csoportvezetõként, majd a Lencsehegyi Szénbánya építésének idõszakában aközpont beruházási osztályán mûszaki ellenõrként tevékenykedett között atatabányai Kerületi Bányamûszaki Felügyelõségen dolgozott fõelõadó munkakörben között visszatérve adorogi Szénbányákhoz, amûszakiosztályonagépészetitevékenységfelügyelete volt afeladata ben amagyar Bányászati Hivatal (MBH) Bányamûszaki Fõosztályára kapott kinevezést bányagépészeti bányahatósági fõmérnök beosztásba tõl a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal GázipariésÉpítésügyiOsztályátvezeti ban az ELTE Jogi Továbbképzõ Intézetében jogiszakoklevelesmérnökképesítéstszerzett.szakképzési szakértõként anemzeti Szakképzési Intézet gépészeti bizottságának tagja. ABányagépészet amûszaki FejlõdésértAlapítványcsatlakozótagja. 31éveOMBKE-tag közöttaBányászati Szakosztály Dorogi Helyi Szervezetének titkára volt. Egyesületi munkájáért 1997-ben Oklevél kitüntetést kapott. WAHLNERALADÁR-EMLÉKÉREM kitüntetésbenrészesült: KovacsicsÁrpád okl.bányamérnök, okl.üzemgazdász 1962-benszületettSzentgotthárdon ban végzett amiskolci Egyetem Bányamérnöki Karán, bányamûvelõ szakon, 1992-ben agazdaságtudományi Karon üzemgazdász oklevelet szerzett ben a Newport InternationalUniversityMBAképzésénvégzett tól afejér megyei Bauxitbányák üzemeiben voltüzemmérnök,mûszakigazdaságitanácsadó,felelõs mûszaki vezetõ tõl abakonyi Bauxitbánya Kft.- nél töltött be vezetõ beosztásokat, között vezérigazgató-helyettes, majd mûszaki-tervezési igazgató tõlatársaságvezérigazgatója,majd2005-tõl amal Rt. vezérigazgató-helyetteseként abauxitbányászatiágazat,késõbbdivízióvezetõje. 21éveOMBKE-tag közöttaz Ellenõrzõ Bizottság tagja. Atapolcai helyi szervezet vezetõségi tagja1994-tõl,elnöke között,illetve2007-tõl ismét. Az OMBKE fõtitkára 2000óta. Fõtitkárként kiemelkedõ és eredményes munkát végzett az egyesület szervezeti és gazdálkodási hatékonyságának javításában, elõsegítve ezzel az egyesület mai körülményekhez valóalkalmazkodását,továbbélését ban Egyesületi Munkáért Plakett kitüntetést, 2005-ben Szent Borbála-érmet kapott ben amagyar KöztársaságAranyÉrdemkeresztjével tüntettékki. Z.ZORKÓCZYSAMU-EMLÉKÉREM kitüntetésbenrészesült: Dr.BuzásiIstván okl.bányamérnök 1947-ben született Várpalotán. AMiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemen diplomázott, ahol tanársegédként az ásványelõkészítési osztályon tanított mintegy 2évig. Ezt követõen a Veszprémi Szénbányák Vállalat balinkai, majd várpalotai üzemeiben dolgozott különbözõ beosztásokban. Késõbb a Vegyesüzemfõmérnökelett,majdaVállalatközpontjában az értékesítéssel foglalkozott. Abánya-erõmû integrációkatkövetõenabakonyierõmûrt.balinkaibányájában szakértõként tevékenykedett, majd aminõségbiztosítás vezetõje lett immár inotai székhellyel. Nyugdíjazásátkövetõenamainapig isebbenafeladatkörbensegítiarészvénytársaság munkáját. 42éveOMBKE-tag.Abakonyihelyiszervezetmegalakulásaótaeltelttöbbmint10évbenjelentõsszerepet töltött be a térség bányászati hagyományõrzésében. Szervezõkészsége, nagy tárgyi tudása, szakesteken betöltötttisztségeimind,mindhozzájárulnakahelyiszervezet programjainak lebonyolításához ben EgyesületiMunkáért Plakett kitüntetéstkapott. Csutak István okl.kohómérnök, minõségügyimérnök 1959-ben született Mosonmagyaróváron.Miskolcon,aNehézipai Mûszaki Egyetemen 1983-ban szerezte diplomáját. Az egyetem után amagyaróvári Timföldgyárban kezdett dolgozni ban Pécsre került, ahol amecseki Ércbányászati Vállalat kutató-fejlesztõ üzemébenkutatómérnökkénttevékenykedett.abányabezárásautánismétamagyaróváritimföldésmûkorundgyárbament,aholelõszörüzemmérnök,majdminõségbiztosításivezetõvolt. Munkája mellett elvégezte Tatabányán amodern Üzleti Tudományok Fõiskoláján a külkereskedelmi üzemgazdász szakot, majd abudapesti Mûszaki Egyetemen okleveles minõségügyi mérnöki diplomát szerzett és 2004 között akühne Vasöntöde Kft.-ben 14 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

17 dolgozottmintmûszakvezetõ.2004-tõlismétamotim KádkõKft.-hezkerültüzemvezetõibeosztásba.Jelenleg üvegipari olvasztókemencék tûzálló anyagának gyártásával foglalkozik, 260 ember munkáját irányítva. Szakmai tevékenysége során elsõsorban atûzálló anyagok gyártása voltafeladataésfõérdeklõdésiterületeis. 27 éve OMBKE-tag. A mosonmagyaróvári helyi szervezet titkára 1995 óta. Évek óta ahagyományos Magyaróvári Tudományos Napok fõszervezõje ben Egyesületi Munkáért Oklevél, 2004-ben Egyesületi MunkáértPlakett kitüntetéstkapott. Dr.LádaiBalázs okl.kohómérnök 1947-ben született Budapesten ben szerezte diplomáját amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemen ben megszerezte a mûszaki tudománykandidátusa címet. AVasipari Kutatóintézet munkatársa, majd 1988-tól agépipari TechnológiaiIntézettudományosfõmunkatársavolt.Ügyvezetõként vezette az ITC Öntöde Kft.-t. Agyõri VAW Alumíniumtechnikai Kft. üzemvezetõje volt 1999-tõl, majd2001-tõlarábakispestivasöntödekft.fõtechnológusa ben a Csepel Metall Vasöntöde Kft. fõmetallurgusakéntmentnyugdíjba. 37éveOMBKE-tag.Kezdetbenazöntészettörténeti és múzeumi szakcsoport titkára, majd aszakosztály küldöttje az OMBKE nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságában. Két cikluson át az Öntészeti Szakosztály titkárhelyettese, majd alelnöke és titkára volt tõl abudapesti helyi szervezet elnöke. Az 1998-as budapesti nemzetközi öntõkongresszus szervezõbizottságában aszakkiállítás és akongresszusi Központ rendezvényeinek felelõse. Egyesületi kitüntetései: 1982-ben Debreczeni Márton-emlékérem, 2001-ben KerpelyAntal-emlékérem. ZSIGMONDYVILMOS-EMLÉKÉREM kitüntetésbenrészesült: KõrösiTamás okl.gáz-ésolajmérnök 1954-ben született Miskolcon.1980-ban szereztediplomáját amiskolci Mûszaki Egyetemen tól a Nagyalföldi Kõolaj- és Földgáztermelõ Vállalat Hajdúszoboszlói Üzemében dolgozik, kezdetben mint termelési mérnök, majd termelési részlegvezetõ, végül termelési üzemegység-vezetõ tõl amol Rt. Hajdúszoboszlói Bányászati Üzemének vezetõje között vezetõ fõtanácsos a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energetikai Fõosztályán.2004-tõlvezetõfõtanácsosaMagyarEnergia Hivatalban. ANemzetköziOlaj-ésGázmérnökEgyesület(SPE) Magyar Szekciójánakalelnöke. Tagja az MTAMiskolci AkadémiaiBizottságaKõolaj-ésFöldgázMunkabizottságának.AMagyarMérnökiKamara Olaj-ésGázipari Tagozatának tagja, bejegyzett kamarai szakértõje több kõolaj- és földgázipari szakterületnek. AMagyar Szabványügyi Testület több, gáziparral foglalkozó mûszaki bizottságának tagja tól az ENSZ Gáz Munkabizottságának magyar tagja, 2000-tõl amagyar delegáció vezetõje. Szerkesztõje az ENSZ ben készített Földgáztárolási Tanulmányának januárjában az ENSZ Gázellátási és Felhasználási Szakértõi CsoportjánakelnökévéválasztottákGenfben. 32 éve OMBKE-tag. AKõolaj-, Földgáz- és VízbányászatiSzakosztályalelnökeéstitkára.Abudapestihelyi szervezet elnöke. Kiemelkedõ szerepet vállalt az egyesületvezetõségimunkájában,aszakmainapok,valamint aközösségformáló és hagyományápoló szakestekszervezésében. Kitüntetései: Egyesületi Munkáért Oklevél 1992, Bányász Szolgálati Érdemérem bronz fokozat 1993, Kiváló Bányász 2000, Szent Borbála-érem PugnerSándor okl.bányamérnök, okl.közgazdász 1957-benszületettKunszentmártonban. Bányamérnöki diplomáját1981-benamiskolcinehézipari Mûszaki Egyetemen szerezte, közgazdász végzettségét 1993-ban akülker Fõiskolán ben SZÁMALK- Buckinghamshire Chilterns University Coll. MBA diplomátszerzett között akõolajkutató Vállalatnál dolgozott Szolnokon tõl üzemi fõmérnök volt agkvnál Budapesten tól ageoinform Mélyfúrási InformációszerzõKft.GeológiaiSzervizÜzemébendolgoziküzemifõmérnökként,2001-tõlüzemvezetõként. 21éveOMBKE-tag.Azalföldihelyiszervezetelnöke, eztmegelõzõentitkára. Szervezõ munkája évek óta kiemelkedõ, a2007. évi szolnoki OMBKE küldöttgyûlés egyikfõszervezõjevolt.munkájáért 1999-ben Szent Borbála-éremben részesült. EGYESÜLETIPLAKETTkitüntetésben részesült: Dr. Dobránszky János okl. gépészmérnök. OMBKE-tag1998óta.AzMTATámogatottKutatóhelyek Irodáján dolgozik, tudományos fõmunkatárs beosztásban.abklkohászatszerkesztõbizottságtagja. Dr. Féderer Imre okl. olajmérnök. OMBKE-tag 1974 óta. AMiskolci Egyetem Kõolaj és Földgáz Intézetébenegyetemidocens. Az EgyetemiOsztályvezetõségitagja,azOMBKE EtikaiBizottságánaktagja. Károly Ferenc okl. bányamérnök, okl. gazdasági mérnök.ombke-tag1977óta.amalzrt.bauxitbányászati Divíziójának bányászati szakmai igazgatója. BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 15

18 ABányászati Szakosztály tapolcai helyi szervezetének vezetõségi tagja, volt titkára. Dunántúli Bányászati SzakigazgatásiKonferenciákegyikfõszervezõje. Kopasz László kohásztechnológus, alakítástechnológus üzemmérnök. OMBKE-tag 1997 óta. lsd Dunaferr Zrt. Minõségirányítási és Környezetvédelmi Igazgatóságszakértõje.AVaskohászatiSzakosztálydunaújvárosihelyiszervezetvezetõségénektagja. KovácsIstvánné közgazdaságitechnikus.ombketag 1991 óta. Az Alumíniumipari Múzeum vezetõje. A FémkohászatiSzakosztályszékesfehérvári helyiszervezeténektagja. Molnár Péter fõiskolai hallgató. OMBKE-tag 2004 óta.adunaújvárosifõiskolaidiákegyletelnöke. Ördögh Balázs okl. olajmérnök. OMBKE-tag 1992 óta. A MOL Nyrt. termelési szakértõje. A Kõolaj-, Földgáz-ésVízbányászatiSzakosztályalföldihelyiszervezeténektitkára. Simon László kohász üzemmérnök. OMBKE-tag 1990 óta. Az ALCOA-KÖFÉM Kft. területi termelésvezetõje. AFémkohászati Szakosztály székesfehérvári helyiszervezeténektitkára.ahelyiegyesületirendezvényekszervezõje. Sipos István okl. kohómérnök. OMBKE-tag 1967 óta. ADiósgyõri Öntöde Kft. minõségügyi és kereskedelmi igazgatója. Az Öntészeti Szakosztály diósgyõri helyi szervezetének elnöke, elõtte több cikluson keresztül atitkára volt. Jelentõs érdeme van a2007-ben MiskolconmegrendezettFazola Napokszervezésében. Tóthné Medvei Zsuzsanna földmérõ mérnök. OMBKE-tag1971óta.ABányamérõSzakcsoportalelnöke 1997 óta. Az ISM XIII. Kongresszus szervezõ bizottságánaktitkára. Vajda István vegyész üzemmérnök. OMBKE-tag 1982 óta. ABKL Bányászat szerkesztõbizottságának 1998-tóltagja.ANógrádmegyeiMúzeumBányamúzeumánakmunkatársa. Virág István okl. bányamérnök. OMBKE-tag 1977 óta. AMagyar Bányászatiés Földtani HivatalMiskolci Bányakapitányság bányahatósági mérnöke. ABányászatiSzakosztályborsodihelyiszervezeténekvezetõségi tagja. Dr.DobránszkyJános Dr.FédererImre KárolyFerenc KopaszLászló Molnár Péter ÖrdöghBalázs SimonLászló SiposIstván TóthnéMedvei Zsuzsanna VajdaIstván VirágIstván 16 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

19 KiemelkedõegyesületimunkáértOKLEVÉLkitüntetésbenrészesült: AngeliTamás fõiskolaihallgató,vaskohászatiszakosztály BagdiLajos általánosgépészüzemmérnök,fémkohászatiszakosztály BakonyiIstván bányagépésztechnológus,bányászatiszakosztály BaranyaiRóbert okl.gépészmérnök,vaskohászatiszakosztály BartenPéter fõiskolaihallgató,vaskohászatiszakosztály Cseke Ádám bányamérnökhallgató,egyetemiosztály ifj.csurgólajos fõiskolaihallgató,fémkohászatiszakosztály LeskóZsolt kohómérnökhallgató,valétaelnök,egyetemiosztály Liszka János okl.bányamérnök,bányászatiszakosztály Májerhoffer Ferenc okl.kohómérnök,vaskohászatiszakosztály MüllekJános okl.olajmérnök,kõolaj-,földgáz ésvízbányászatiszakosztály NagynéHalász Erzsébet okl.kohómérnök,vaskohászatiszakosztály SzalaiAttila okl.kohómérnök,öntészetiszakosztály Szuhányi Zsolt okl.kohómérnök,fémkohászatiszakosztály Tótiván Zoltán okl.bányamérnök,kõolaj-,földgáz ésvízbányászatiszakosztály WénuszPéter fõiskolaihallgató,vaskohászatiszakosztály AngeliTamás BagdiLajos BakonyiIstván BaranyaiRóbert BartenPéter CsekeÁdám ifj.csurgólajos LeskóZsolt LiszkaJános MájerhofferFerenc MüllekJános NagynéHalász Erzsébet SzalaiAttila SzuhányiZsolt TótivánZoltán Wénusz Péter BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 17

20 70 éves egyesületi tagságért SÓLTZ VILMOS-EMLÉKÉREMBEN részesült: Selmeczi Béla okl.fémkohómérnök,vaskohászatiszakosztály SelmecziBéla 60 éves egyesületi tagságért SÓLTZ VILMOS-EMLÉKÉREMBEN részesült: SztermenGusztáv okl.bányamérnök,bányászatiszakosztály VárhelyiRezsõ okl.gépészmérnök,fémkohászatiszakosztály Dr.Pilissy Lajos okl.kohómérnök,öntészetiszakosztály SztermenGusztáv VárhelyiRezsõ Dr.PilissyLajos 50 éves egyesületi tagságért SÓLTZ VILMOS-EMLÉKÉREMBEN részesült: BányászatiSzakosztály Aleva János okl.bányamérnök BenczeImre okl.bányamérnök Dr.Goda Miklós okl.bányamérnök HegedûsCsaba okl.bányamérnök HisztayKálmán okl.bányagépészmémök Horváth Miklós okl.bányagépészmérnök Jáger Ferenc bányatechnikus KissDezsõ okl.bányamérnök Makara Ambrus okl.bányamérnök PálDénes okl.bányamérnök Pap László bányatechnológus SátorySándor okl.bányamérnök Dr.SebestyénGyula okl.bányagépészmérnök SütõImre okl.bányagépészmérnök SzékelyTibor okl.bányamérnök SzemánIstván bányatechnikus SztariMiklós okl.bányamérnök UrsitzJózsef okl.bányamérnök ÜvegesJános okl.bányagépészmérnök, okl.bányaiparigazdaságimérnök Wéber Vilmos okl.bányagazdaságiüzemmérnök Kõolaj-,Földgáz-ésVízbányászatiSzakosztály Bogenrieder Frigyes olajbányásztechnikus Dr.Csaba József okl.olajmérnök Hajdú Lajos okl.gépészmérnök Jesch Aladár okl.gépészmérnök Simon Norbert okl.olajmérnök VaskohászatiSzakosztály KovátsJenõ okl.kohómérnök Pogány Gyula okl.kohómérnök SzomolányiTibor gépésztechnikus FémkohászatiSzakosztály Barták Imre okl.kohómérnök Dr.KlugOttó okl.vegyészmérnök Dr.MátyásiJózsef okl.vegyészmérnök Salakta István okl.vegyészmérnök Szarka János okl.kohómérnök ÖntészetiSzakosztály GallaiLajos öntõiparitechnikus Mikus Károly okl.kohómérnök Dr.Szili Sándor okl.gépészmérnök Dr.VörösÁrpád okl.kohómérnök,gazdaságimérnök Dr.VörösÁrpádné okl.kohómérnök EgyetemiOsztály Dr.MihalikÁrpád okl.kohómérnök Dr.SzepesiJózsef okl.olajmérnök 18 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

21 AlevaJános BenczeImre Dr.GodaMiklós HegedûsCsaba HisztayKálmán HorváthMiklós JágerFerenc KissDezsõ MakaraAmbrus PálDénes PapLászló SátorySándor Dr.SebestyénGyula SütõImre SzékelyTibor SzemánIstván SztariMiklós UrsitzJózsef ÜvegesJános WéberVilmos BogenriederFrigyes Dr.CsabaJózsef HajdúLajos JeschAladár SimonNorbert BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 19

22 KovátsJenõ PogányGyula SzomolányiTibor BartákImre Dr.KlugOttó Dr.MátyásiJózsef SalaktaIstván SzarkaJános GallaiLajos MikusKároly Dr.SziliSándor Dr.VörösÁrpád Dr.VörösÁrpádné Dr.MihalikÁrpád Dr.SzepesiJózsef 40 éves egyesületi tagságért SÓLTZ VILMOS-EMLÉKÉREMBEN részesült: BányászatiSzakosztály Dr.Asszonyi Csaba okl.gépészmérnök BakóPál bányaiparitechnikus Bán Csaba okl.bányamûvelõmérnök BicskeiEndre okl.bányamérnök Dr.BuzásiIstván okl.bányamérnök DancsóJános okl.bányagépészmérnök DeményiJózsef okl.bányagépészmérnök ElõdBéla okl.villamosmérnök EmmerArtúr okl.földmérõmérnök GlevitzkyIstván okl.bányagépészmérnök, okl.bányamérnök,okl.bányavillamosságimérnök Dr.GondozóGyörgy okl.geológus Gyarmati György okl.geológus HamzaJenõ okl.bányamérnök,környezetvédelmi szakmérnök JägerLászló okl.bányamérnök Kovács János okl.gépészmérnök KövesiTibor okl.bányamérnök KreischerKároly okl.bányamérnök KusnyérAndrás okl.bányagépészmérnök LoisLászló okl.bányagépészmérnök Lovász András okl.bányamérnök Markovics Máté okl.bányamérnök Marton Konrád okl.gépészmérnök MénesLászló okl.bányamérnök NagyGyörgy okl.bányagépészmérnök NémethJózsef okl.bányamérnök PothornikLászló okl.bányamérnök PozsgayGyula okl.bányamérnök SzabadosGyörgy okl.bányamérnök SzabóJános vegyipariüzemmérnök SzabóKároly okl.villamosmérnök SzalayGábor okl.bányamérnök SzélesLajosné okl.földmérõmérnök SzikraiMiklós okl.bányamérnök SzlobodaImre bányatechnikus TókaJenõ okl.bányamérnök TurcsányiLászló okl.bányamérnök Vétek Vendel okl.bányamérnök 20 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

23 ViszoczkyGyörgy villamosiparitechnikus Kõolaj-,Földgáz-ésVízbányászatiSzakosztály AdorjánKárolyné okl.olajmérnök BalaiczTibor okl.olajmérnök BényiZoltán okl.olajmérnök Bogdán Gyula okl.olajmérnök Horváth Lajos okl.bányageológus Iváncsics Sándor okl.olajbányász JármaiGábor okl.olajmérnök KissLászló okl.olajmérnök KunMihály okl.olajmérnök Dr.MeidlAntalné okl.bányamérnök SeláfBoldizsár okl.olajmérnök Dr.Vincze Tamás okl.bányamérnök Wappler Ferenc okl.bányamérnök VaskohászatiSzakosztály Dr.FarkasPéter okl.kohómérnök Fiumei Attila okl.kohómérnök Dr.Kováts Miklós okl.kohómérnök MarczisGábornédr. okl.kohómérnök SzaniszlóÁgnes okl.kohómérnök FémkohászatiSzakosztály SchudichAnna okl.kohómérnök ÖntészetiSzakosztály FogarasiBéla okl.kohómérnök Dr.KovácsTibor okl.kohómérnök RózsaJenõ okl.kohómérnök SzombatfalvyRudolf okl.kohómérnök ifj.virág Ferenc okl.kohómérnök EgyetemiOsztály Dr.BenkeLászló okl.bányamérnök Dr.RoószAndrásné okl.kohómérnök Sólyom Jenõ okl.kohómérnök Dr.SümegiIstván okl.bányagépészmérnök, okl.bányavillamosságimérnök Dr.TrantaFerenc okl.kohómérnök Dr.AsszonyiCsaba BakóPál BánCsaba BicskeiEndre Dr.BuzásiIstván DancsóJános DeményiJózsef ElõdBéla Emmer Artúr GlevitzkyIstván Dr.GondozóGyörgy GyarmatiGyörgy HamzaJenõ JägerLászló KovácsJános KövesiTibor BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 21

24 Kreischer Károly KusnyérAndrás LoisLászló Lovász András MarkovicsMáté MartonKonrád MénesLászló NagyGyörgy NémethJózsef PothornikLászló PozsgayGyula SzabadosGyörgy SzabóJános SzabóKároly SzalayGábor SzélesLajosné SzikraiMiklós SzlobodaImre TókaJenõ TurcsányiLászló VétekVendel ViszoczkyGyörgy AdorjánKárolyné BalaiczTibor BényiZoltán 22 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

25 BogdánGyula HorváthLajos IváncsicsSándor JármaiGábor KissLászló KunMihály Dr.MeidlAntalné SeláfBoldizsár Dr.VinczeTamás WapplerFerenc Dr.FarkasPéter FiumeiAttila Dr.KovátsMiklós MarczisGábornédr. SzaniszlóÁgnes SchudichAnna FogarasiBéla Dr.KovácsTibor RózsaJenõ SzombatfalvyRudolf ifj.virágferenc Dr.BenkeLászló SólyomJenõ Dr.SümegiIstván Dr.TrantaFerenc BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 23

26 Beszámoló az OMBKE évi gazdasági tevékenységérõl és a97. Küldöttgyûlésig végzett munkájáról AzOMBKE2007-benaközhasznútársadalmiszervezetekrõlszólótörvényésazalapszabálybanmegfogalmazottelõírásokszerintmûködött.Azegyesületazelõzõ évekhez hasonlóan ismét tartalmában gazdag, eseménydús és gazdaságilag figyelemre méltó eredményes évetzárt. Aválasztmány tevékenysége Aválasztmánya96.Küldöttgyûlésótanégyszerülésezettés17sorszámozotthatározatothozott.Amegtárgyaltfõbbtémák: az OMBKEifjúságimunkájánakáttekintése atörténetibizottságbeszámolója az IparpolitikaiBizottság beszámolója az AlapszabályBizottság jelentése az EllenõrzõBizottságtájékoztatója az OMBKE2007.évigazdálkodása felkészülésabányász-kohász-erdész Találkozóra afenntarthatófejlõdésibizottság megalakítása aganz ÁbrahámAlapítványmegszüntetése a96.küldöttgyûléshatározatainakvégrehajtása 2007.éviközhasznúságijelentés,gazdálkodásimérleg az OMBKE2008.évigazdaságiterve kitüntetésekadományozása Aválasztmány munkájáról és ahatározatokról a Bányászati és Kohászati Lapok rendszeresen beszámolt.ameghozotthatározatokmindalapokban,mind azombke honlapjánmegjelentek. Szervezet, tagság Tagtársaink elsõsorban a helyi szervezetekben és szakcsoportokban végzik egyesületi tevékenységüket. Továbbraiserõsíteniéssegítenikellahelyiszervezetek, szakcsoportok munkáját. Kiemelt fontosságú afiatal szakemberek bevonása az egyesületi életbe, ennek elõsegítéséreprogram készült,atervalapjánazifjúságibizottság amunkát megkezdte, és intenzív együttmûködésrekériazegyesületszakosztályaitis. Ataglétszám egy év alatt akorábbi évek tendenciájáhozhasonlóan továbbcsökkent.amúltévhasonlóidõszakához képest143fõvelkevesebbegyesületünk létszáma. Az egyesület tagságának afele, ezen belül a BányászatiSzakosztálytagságánaktöbbmintkétharmadanyugdíjas.AzOMBKEtagságánaknegyede70évesnélidõsebb. Legidõsebbtagunk BarossJózsef okl.bányamérnök, akiebbenazévbentöltibea97.életévét.legrégebbitagunk Selmeci Béla okl. kohómérnök, tiszteleti tag, aki 1938-banlépettbeazegyesületbe,azegyesületfõtitkári tisztségétisbetöltötte.egyesületünktörténetébenõaz elsõ,akia70éves tagságotelérte. AKüldöttgyûlésalkalmávalköszöntjükõketéskívánunknekikjóegészséget! Azegyesületitagságösszetétele: Kor Létszám 2008.június1. Részarány 30évalatt 299 9% % % % % % 80évfelett 229 7% Összesen 3222 Szakosztály 2007.január január1. Bányászati Kõolaj Vaskohászati Fémkohászati Öntészeti Egyetem Összesen Rendezvények Egyesületünkaz elmúlt egyév alatt több mint százötven központi és helyi rendezvényt szervezett, melyen tagságunk széles köre vett részt. Helyi szervezeteink szakmainapot,konferenciát,továbbképzõelõadásokat, hagyományápoló szakestélyt, baráti találkozót, nyugdíjas találkozót, szakmai kirándulást szerveztek. Ateljességigényenélkülakövetkezõkbenfelsoroljukajelentõsebb rendezvényeket. Határon túli rendezvények Egyesületünk tagsága szempontjából két határon túli, évente megtartott rendezvénynek van kiemelt jelentõsége:aselmecbányaiszalamanderünnepségnek és az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) által megrendezett Bányászati-Kohászati és FöldtaniKonferenciáknak. Aselmeci Szalamander ünnepségre és awielicskai sóbányában tett tanulmányútra szeptember 7-9. között került sor. Aszalamander ünnepségen mintegy 500fõnyi bányász, kohász tagtársunk volt jelen. Az ünnepi rendezvényen az Országos Erdészeti Egyesület küldöttségeiscsatlakozottazombkeküldöttségéhez. A résztvevõk megkoszorúzták Péch Antal, Faller Károly, Farbaky István és Kerpely Antal professzorok sírjait. A Honvéd-szobornál dr.tolnay Lajos elnök beszédétkövetõenakétegyesületvezetõihelyeztekelkoszorút, majd az Akadémia falán elhelyezett magyar, szlovákésnémetnyelvûemléktáblákatismegkoszorúzták. A városházánál a küldöttséget Pavel Balzanka polgármester és kísérete köszöntötte, ugyanitt apolgár- mesterfogadástadottaküldöttségrészére.avilágörök- 24 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

27 ség részét képezõ wielicskai sóbánya OMBKE által szervezett megtekintése, mint szakmai program tette teljesséarésztvevõkszerintfelejthetetlennapokat. Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság által szervezett X. Bányászati-Kohászati és Földtani konferenciára, melyet Nagyszebenben rendeztek meg 2008.április3-6.között,151magyarrésztvevõutazott többségük az OMBKE szervezésében, közülük számosanelõadástistartottak. A 68. Öntészeti Világkongresszuson Indiában (Chennai, Madras) 24 fõ öntõ szakember képviselte a magyar öntõket. Fõbb hazai rendezvények ASzentBorbála-napiországosközpontiünnepséga Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, amagyar Bányászati Szövetség, abánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete, az OMBKE,valamintaz OMYAHungária Kft. közös szervezésében december 4-én a Hotel Egerben került megrendezésre. Arendezvényen egytagtársunk MiniszteriElismerés,11tagtársunkpedig Szent Borbála-érem kitüntetésbenrészesült. Szent Borbála-napi megemlékezést tartottak Budapesten (a Szent Gellért-sziklatemplomban), Egerben, Márkushegyen, Dorogon, Miskolcon és más borsodi helységekben, Ajkán, Bakonycserjén, Pilisszentivánon, Sárisápon,Csolnokon,Komlón,Rózsaszentmártonban, Salgótarjánban,Tatabányán,TapolcánésPécsett. Nemzetközi rendezvények Clean Steel nemzetközi vaskohászati konferencia Balatonfüred,2007.június4-6. Bányamérõ Világkongresszus, Budapest, szeptember Szakmai rendezvények felsorolása XI. Bányászati Szakigazgatási Konferencia, Zalakaros, 2007.május XIV.Szigetközi Napok, Mosonmagyaróvár Dunasziget,2007.június2-3. BányahatóságiKonferencia,Miskolc,2007.június7-8. Részvétel a6. Harang-öntészeti Ankéton, Budapest, 2007.június7-9. Szakigazgatási Konferencia, aborsodi helyi szervezet megalakulásának 110 éves évfordulójára, június. Részvétel és szervezés KerpelyAntal halálának100. és Jakoby László halálának 50. évfordulója tiszteletére tartott koszorúzáson és megemlékezésen az Öntödei Múzeumban,Budapest,2007.július 22. Központi Bányásznap, Nagykanizsa, augusztus 30. Ahelyi szervezetek bányásznaphoz kapcsolódó rendezvényeket tartottak (Ajka, Balinka, Dorog, Csolnok, Lencsehegy, Kõkapu, Pécs, Komló, Salgótarján, Tatabánya, Oroszlány, Visonta, Bükkábrány, Gyöngyös, Rózsaszentmárton, valamint Borsod több településén). 70 éves a magyar szénhidrogén-bányászat, Bázakerettye, augusztus 31 szeptember 1. Központi BányászatiMúzeumjubileumikiállítás,Sopron,2007. szeptember Kerpely Napok, Miskolc, szeptember21. Fazola Nap,Miskolc,2007.szeptember 22. Részvétel a,,70éves amagyarkõolaj- és földgázbányászat tiszteletére rendezett Nemzetközi Szakmai NaponLajosmizsén,2007.szeptember BányagépészetiKonferencia,Siófok,2007.szeptember XI. Mikoviny Általér Túra, Tata-Dunaalmás, október6. VIII.FémkohászatiNapok,Miskolc,október12. AXIX. Magyar Öntõnapok rendezése Lillafüreden, a PalotaHotelben,2007.október Nándoryemlékülés,Miskolc,2007.október16. Kerpelyemlékülés,Dunaújváros,2007.december10. MunkavédelmiKonferencia,Visegrád,2007.december V.Bányász-Öntész Bál,Lillafüred,2008.február2. Szakmai konferencia és megemlékezés a Jó szerencsét köszöntés bevezetésének évfordulóján, Várpalota,2008.április. Emlékhelyek, kiállítások Ahagyományõrzés szellemében alkalmi szakestélyeketrendeztekabakonyi,dorogi,nógrádi,tatabányai, oroszlányi, mátrai helyi szervezeteknél.erdész-bányász találkozótszervezettadorogihelyiszervezet. Újabb emlékhelyeken emlékmûvek, emléktáblák helyreállítása, avatása volt Pécsen, Felsõtelekesen, Felsõnyárádon,Tatabányán,AnnavölgybenésMiskolcon.,,70 éves az oroszlányi szénbányászat jubileumi ünnepségetszervezettaz oroszlányihelyiszervezet.,,70 éves amagyar kõolaj- és földgázbányászat emlékülés Szolnokon,2007.május17. Megemlékezések Aküldöttgyûlés elõtt május 16-án megkoszorúztuk a Fiumei úti sírkertben Sóltz Vilmosnak, az egyesületalapítójánaksíremlékét. Bányásznapi koszorúzás a nagykanizsai városi Olajos emlékmûnél,2007.augusztus30. Kunos Endre, a Bányászhimnusz írója sírjának a megkoszorúzása Kálózon,2007.november 7. Koszorúzás anagykanizsai Szent Borbála szobornál,2007.december 3. Bányászati és Kohászati Lapok A141. évfolyamát megért Bányászati és Kohászati Lapokmegjelentetésére,amegfelelõszínvonalmegtartására aszerkesztõbizottságok nagy hangsúlyt fektetnek, ez fontos az Egyesület mások általi megítélése szempontjából, de fontos atagság miatt is, hiszen nagy részük aszaklapokon keresztül kapcsolódik az egyesülethez. Alapok kiadása összhangban volt abeérkezett cikkállománnyal. BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 25

28 ABKLlapokmegjelenése2007-ben Lap megjelentszámok Akiadóijogokés felelõsség érvényesítését, továbbá alapokegységesarculatánakmegteremtésétésakiadás koordinálását aválasztmány által megbízott Kiadói Bizottságvégzi,melyet dr.lengyelkároly fõtitkárhelyettes vezet. Az OMBKE Választmánya és az Ifjúsági Bizottság 2008-banismétkiírtapályázatátfiatalszakemberekszámára,aBKLapokbanmegjelentetésrealkalmasdolgozatok, tanulmányok, szakcikkek írására. Alegjobb pályázatokíróikomolypénzjutalombanrészesülnek. ALapok 2004 második félévétõl aversenypályázat alapjánkiválasztottnyomdábankészülnek. Az OMBKE saját internetes honlapját ( mûködteti, melynek segítségével azegyesület fontosabbhírei,eseményeinyomonkövethetõk tõlmár abkl számaiisfelkerültekahonlapra, és így a nemzetközileg ismert keresõ programokkalismegtalálhatókazegyesülettelkapcsolatosinformációk. Az OMBKE gazdálkodása évesterjedelem oldal Bányászat 4önálló+2közös 380 Kohászat 4önálló+2közös 348 Kõolajés Földgáz 6önálló+2közös 288 Az OMBKE 2007-ben az elmúlt évek legeredményesebb gazdálkodásáról adhat számot. Szakmai célkitûzéseinketúgysikerültmegvalósítani,hogybevételeink jelentõsen meghaladták akiadásainkat. Agazdálkodás tervszerûvolt.azegyesületaz évsoránmindenköztartozásátrendezteés2007.évrevonatkozómindenszállítóiszámlájátkiegyenlítette. AzOMBKEvállalkozásitevékenységétazegyesület közhasznú céljainak érdekében, azokat nem veszélyeztetvevégezte. AzOMBKEa2007.évigazdálkodásiévet7602ezer forint mérleg szerinti eredménnyel zárta. Agazdálkodásfõbbadataitakövetkezõtáblázatfoglaljaössze: Agazdálkodást meghatározó fontosabb tényezõk: Az igen jó pénzügyi eredményt nagyban befolyásolta aclean Steel és az ISM nemzetközi konferenciák és azöntõnapoksikere. Atitkárság létszáma két fõre csökkent, miközben a forgalommegkétszerezõdött. Az egyénitagbevételekelértékatervezettet. Akiesõjogitagdíjakhelyettsikerültújtámogatókatis megnyerni. AzOMBKE2007.évibevételeiéskiadásai(EFt) Bevételek tény terv tény Egyénitagdíj Jogitagdíj,támogatás SZJA1% Pályázat Ingatlanbérbeadás MTESZ támogatás Rendezvények Pénzügyimûveletek Egyébtevékenységek Korrekciók Elõzõévrõlátjövõ - Bevételekösszesen KIADÁSOK Szakosztályok mûködésiköltségei BKL Rendezvények Közösköltségek Titkárságköltségei Egyébtevékenységek Értékcsökkenés Egyéb Kiadásokösszesen EREDMÉNY Akorábbi támogatók személyi jövedelemadójukkal továbbra istámogattákegyesületünket. Az egyesület szervezhetteamol NyRt. támogatásávalahazaikõolajbányászat70.évfordulójávalkapcsolatos rendezvénysorozatot, mely aküldöttgyûlés költségeibenmegtakarításteredményezett. K+F tevékenység végzésére kötött szerzõdés (egyéb tevékenység)csökkentettearezsiköltségeinket. Aposta-, telefon-, utazási költségekben amtesz kedvezményes lehetõségeitkitudtukhasználni. Összefoglalva az OMBKE fentiekben ismertetett tevékenységét,azegyesület2007-benmindaközhasznú céljainak megvalósítása, mind gazdálkodási szempontbóleredményesévetzárt. A választmány május 7-ei ülésén a közhasznúsági jelentést, ezen belül az egyesület gazdálkodásáról szóló beszámolót, az OMBKE pénzügyimérlegétmegvitatta,majdazellenõrzõbizottságés akönyvvizsgáló véleményének megismerése után elfogadta ésa97.közgyûlésnekelfogadásra javasolja. Kovacsics Árpád fõtitkár 26 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

29 Az OMBKE évi közhasznúsági jelentése Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 1892-ben alakult, 115 éves március 10-tõlközhasznú egyesület. Címe:1027Budapest,Fõu.68.tel./fax:(1) Bíróságibejegyzésénekszáma:13.PK /1989/16 Közhasznú bírói végzés száma: 416, kelte: március10. Célja: tudományos tevékenység kutatás ismeretterjesztés környezetvédelem kulturálisörökség megóvása határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység Akönyvelésmódja:kettõskönyvvitel Adószám: Számviteli beszámoló Az OMBKE évi közhasznú mérlegbeszámolóját az egyesület könyvvizsgálója elfogadó nyilatkozatávalhitelesítette.2007.évbenisvoltvállalkozási tevékenységünk, melyet Egyesületünk közhasznú céljainakérdekében,azokatnemveszélyeztetvevégez. I.Közhasznúésvállalkozási tevékenységbevétele: eFt egyénitagdíj 11728eFt jogitagdíj 9899eFt adomány 4047eFt rendezvények 74359eFt egyébtámogatások 30575eFt egyébbevételek 8806eFt kapottkamatok 1197eFt bérbeadás 2000eFt hirdetés 1594eFt II.Közhasznúésvállalkozási tevékenységköltségei: eFt általánosktg eFt szakosztályokmûködésiktg. 3856eFt bizottságokmûködésiktg. 7149eFt rendezvények 77752eFt lapkiadás+k+f tevékenység 25579eFt ráfordítások 1167eFt bérbeadásktg. 272eFt III.2007.évieredmény Összesen Közhasznú Vállalkozás Bevételek: eFt eFt 3594eFt Költségek: eFt eFt -272eFt Eredmény: +7602eFt +4280eFt +3322eFt Tájékoztatásul az alábbiakban felsorolt költségek alakulásátismertetjük: a) Személyijellegûráfordítás 26746eFt bérköltség 17583eFt személyijellegûegyéb 5007eFt bérjárulékok 4156eFt b) Kapotttámogatások 34622eFt I.Költségvetéstõl APEH-tólSZJA1% 3834eFt Pályázatokrakapotttámogatások 5556eFt NCA 1556eFt OMMF 1500eFt MBH 1600eFt DorogiSzénmedencékAlapítvány 500eFt BudapestBank 400eFt Egyéb 21184eFt II.Jogiszemélyiségû gazdaságitársaságtól Adomány 4047eFt c) 2007.évbenbeszerzetteszközökértéke: eFt d)azegyesületnekbefektetettpénzügyieszközenincs. e) Az Egyesület vezetõ tisztségviselõinek nem nyújtott költségtérítést. f)azombke2007.éviközhasznútevékenységéta97. Küldöttgyûlésre készült választmányi beszámoló tartalmazza. Budapest,2008.április8. Dr.Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgató Az OMBKE 96. Küldöttgyûlésének határozatai és azok végrehajtása 4. AKüldöttgyûlés továbbra is kiemelkedõen fontos feladatának jelöli meg afiatal szakemberek bevonását az egyesületiéletbe. AzIfjúságiBizottságjavaslatait afiatalszakemberekegyesületi életbevalóbevonására a2007. december 5-ei választmányi ülésen terjesztette elõ, mint átgondolt lehetséges megoldásokat, az alábbiak szerint (rövidítve): a.)nagyon fontos, hogy már az oktatási intézményben eltöltött idõ alatt kialakuljon afiatal szakember erõsebb kötõdése az egyesülethez. Gyakrabban kell olyanrendezvényekettartani,aholafiataloktalálkozhatnakahelyicsoportoktagjaival,ismerkedhetnekaz idõsebb kollégákkal és az egyesületi élettel. KülönösenfontosszerepevanebbenaMiskolciTerületiSzervezetnekésaDunaújvárosban,illetveakörnyékéntalálhatócsoportoknak.Megkelltalálniazanyagiforrásokat ahhoz, hogy Miskolcon és Dunaújvárosban gyakrabbankerülhessensoregy-egyszakmaielõadásra,majdegyaztkövetõszabadprogramra. b.)megkellvizsgálniannakalehetõségét,hogyafiatalok már az egyetemen és afõiskolán töltött idejük alattisbekapcsolódhassanakahelyicsoportokéletébe.mindenhallgatónakvanállandólakhelye,annak BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 27

30 közelébenpedigmûködnekhelyicsoportok.aszakosztályi besorolás nem változna, avégzésig maradnának abbanaszakosztályban, ahová felvételt nyertek (Egyetemi Osztály, Vaskohászati Szakosztály), dekapjákmegannakahelyicsoportnakameghívóit is, amelynekközelébenállandólakhelyükvan. Mindent el kell követnünk, hogy afiatal úgy gondolja, közöttünkahelye.összekellfogniazegyetemnek,a fõiskolánakésahelyicsoportoknak. c.) Lépéseket kell tenni arra, hogy apártoló tagvállalatoknál dolgozó fiatal, nem kimondottan bányász és kohász, hanem gépész, közgazdász, jogász kollégák érdeklõdését is felkeltsük az egyesület iránt. Bizonyáravannakazegyesületnekolyanértékei,amelyek számukra is fontosak lehetnek. Továbbá meg kell próbálni a technikusok, szakmunkások, átképzett szakmunkásokbevonásátisaz egyesületünkbe. d.)létre kell hozni egy cím- és telefonszámlistát, ami tartalmazza az egyes helyi csoportok elérhetõségét (acsoportésakapcsolattartószemélynevét,székhelyét, telefonszámát, címét). Avégzõsök névsorát és elérhetõségét az Ifjúsági Bizottság tagjai is és ahelyi csoportok is megkapják. Abban az esetben, ha egy végzõs hallgató néhány hónap múltán semjelentkezikátaszakosztályba,azifjúságibizottságtagjaikeressékmegéskérdezzenekrá,nemtudnának-esegíteniaz átjelentkezésben. e.)az internet adta lehetõségeket jobban ki kell használni. Létre kell hozni egy egyesületi levelezõ listát, aminkeresztülnaprakészinformációkkallehetneellátni atagságot, nemcsak afiatalokat, hanem mindenkit,akitagjaazegyesületnekésigényliezt.ezen alevelezõlistánnemcsakazegyesületküldhetneinformációkat,hanem magukalistatagjai ismegoszthatnának fontos tudnivalókat másokkal. Állandóan jelen kell lennie az egyesületnek atagok életében, fõlegafiatalokéban. Összefoglalva: nagyon fontos minél több egyesületi, szakmai vonzó rendezvényafelsõoktatásiintézményekszékhelyén, meg kell fontolni annak lehetõségét, hogy már atanulmányok idején tartozzanak afiatal szakemberek egy-egyhelyicsoporthoz, meg kell célozni anem kimondottan bányász és kohász szakembereket is, meg kell gyõzni õket arról, hogyhelyükvanazegyesületünkben, létrekellhozniegycím- és telefonszámlistát,amitartalmazza ahelyi csoportok elérhetõségét szakosztályonként, az internet adta lehetõségeket minél jobban ki kell használni(levelezõlista, használata), avégzõsökre több oldalról oda kell figyelni, végzés után,halehet,levélbeniskeressükmegõketéssegítsünknekikazátjelentkezésben, távlaticélkéntlehetõségetkelltalálniafiataloksegítésére a publikálásban, ösztöndíjak megszerzésében, különmunkákhozvalóhozzásegítésben.fontos,hogy pályázati formában továbbra is lehetõségetnyújtsunk számukraatudományosszférábanvalómegjelenésre. Afentiekszerintazelõttünkállóidõszakraérvényes program megvalósítása megkezdõdött, vannak részeredmények,deazalegfontosabb,hogyeztakérdéstállandóannapirendentartsa az Egyesületvezetõsége. 5. AKüldöttgyûlés felkéri aválasztmányt, hogy az érdekképviseleti szerveinkkel, abányász Szakszervezettel, a Bányászati Szövetséggel, ama VAE és amösz bevonásával dolgozzon ki javaslatot megfelelõ széndioxid kvóták kialakítására. Az Ipargazdasági Bizottság összefoglalta anemzeti Kiosztási Terv szerinti CO 2 kvóták Magyarország fejlesztésére gyakorolt hatásait. Megállapította, hogy a CO 2 kvóta csökkentése ellentétes az elfogadott lisszaboni fejlesztési stratégiával. Az energiaipart ezen belül abányászatot ellehetetleníti. Ahazai természeti erõforrások kitermelését akadályozza, ezzel párhuzamosan az energiaimport növelésével afizetési mérleg hiányát növeli és aköltségvetési bevételeket csökkenti. Abizottságjavasolja,hogyazEUelõírásokellenében,a hazai igényeknek megfelelõen kerüljön tervezésre a CO 2 kvóta kiosztása. AbizottságtagjairésztvesznekaMagyarBányászati és Földtani Hivatal (MBFH) koordinálásával készülõ ásványvagyon-gazdálkodási törvény kidolgozásában. A törvény kidolgozása elsõsorban hatósági feladat (MBFH). Abizottság ajavaslataiteljuttatja az ásványinyersanyag-politikátösszefoglalómbfh-ba. Az Egyesület írásos javaslatokat nyújtott be akörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, de azokat nem vették figyelembe. Az OMBKE, az MBSZ, a BDSZ és agttsz szakemberei együtt is tárgyalták a témakört.kezdeményezéseikeredménytelenekvoltak. 6. AKüldöttgyûlés felkéri aválasztmányt, vizsgálja meg, milyen javaslatokkal járulhat hozzá azegyesület egy új ásványinyersanyag-politikakialakításához. A hazai természeti erõforrások ügyében tett OMBKEírásbelikezdeményezéseknemvezettekeredményre.AzIparpolitikaiBizottságmegállapította,hogy ahazai erõforrásokból egyharmad áron lehetne energiátelõteremteni.ahazaienergetikajövõjétalignit,az atom és avíz jelentheti. Agondot amegfelelõ magyar energiapolitika hiánya okozza. Versenyképes energiaárak nélkül nincs magyar energiaipar. Aversenyképességésabiztonságmegköveteli,hogyazOMBKEisfoglalkozzon ezzel anagyon fontos kérdéssel. Egyesületünk terve kerekasztal beszélgetések és tudományos programokszervezésénekkezdeményezése. 7. AKüldöttgyûlés javasolja aválasztmánynak, hogy szakmai múzeumaink támogatása ügyében fogalmazzanakleveletazegyesületnevébenazoktatásiéskulturális miniszternek. TiszteltMiniszterÚr! Magyarországon sajátosan, az európai gyakorlattól eltérõen alakult ki aszakmúzeumi hálózat. Még csak mostformálódikahazaivalódimûszakimúzeumazországosmûszakimúzeum(omm)ésaközlekedésimúzeum(km)összevonásával.az50-esévekelejétõlajelentõsebb szakmák vállalati keretek közt létrehozták a saját múzeumukat. Esetenként egy-egy jelentõs vidéki 28 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

31 ipartelep is rendelkezett saját gyûjteménnyel, kiállítással. Anehézipar nagy részénekviszonylag gyors leépülésével több gyûjtemény veszélybe került. Anagyobb múzeumokat átmenetileg sikerült megmenteni alapítvány(ok) létrehozásával. Közben akulturális tárca is évenkénti külön pályázatokkal igyekezett támogatni a sajáthibájukonkívülbajbakerültszakmúzeumokat.tíz év óta az Országos Mûszaki Múzeum (OMM) is elkezdte magába olvasztani a gazdátlanul maradt szakmúzeumokat (Központi Kohászati Múzeum, Öntödei Múzeum, Magyar Alumíniumipari Múzeum, MagyarVegyészetiMúzeum).Egy-kéthelyijelentõségû gyûjtemény városi vagy megyei szervezetbe integrálódott. A két jelentõsebb szakmúzeum, a Központi Bányászati Múzeum (KBM) és a Magyar Olajipari Múzeum megtartotta önállóságát, mûködési nehézségei ellenére. Sõt a KBM néhány bányászati gyûjteményt is átvett. A szakmúzeumok szervezeti mûködési körülményei még sokszintûbbé váltak. A melléklet tartalmazza amagyarországi bányászati és kohászatimúzeumokatés afontosabbadatokat. Sajnálatos tapasztalat, hogy az utóbbi években a szakmúzeumok pályázati eredményessége, pontosab- banazelnyertösszegeklényegesencsökkentek.aszak- múzeumok, szakgyûjtemények és -kiállítóhelyek amagyaripartörténetmássalnempótolhatóõrzõ-ésbemutatóhelyei, tudományos kutatómûhelyei. Az elmúlt évekszakfelügyeletijelentéseialapjánmégeredményesebbmunkafolyna,hamegfelelõéskiszámítható(anyagi, mûködési) feltételekkel rendelkeznének. Egy lehetséges megoldás lehetne elsõsorban abányászati múzeumokmegsegítésére abányajáradékbólévi mftelkülönítéseamúzeumokfinanszírozására. TisztelettelkéremMiniszterUrat,hogyazintézmények méreteivel, atudományos kutatómunkával arányosan további rendszeres támogatást biztosítson a szakmatörténet, aszakmaihagyományokápolását végzõ technikai múzeumok, gyûjtemények részére. Annál isinkábbbátorkodomkérniafentieket,mertaszakmúzeumi hálózat összes mûködési költsége nagyságrendekkel kisebb, mint ahasonló humán múzeumok költségvetése. KívánokÖnnektovábbi eredményes munkátés bányászköszöntésseljószerencsét! Dr.Tolnay Lajos elnök Az Ellenõrzõ Bizottság jelentése az OMBKE 97. Küldöttgyûlése számára AzEllenõrzõBizottságazAlapszabályáltalelõírtak szerintvégeztemunkáját.évesmunkaterveitaküldöttgyûlés ésaválasztmányigyûlésekhatározataivégrehajtására, azok segítségére dolgozta ki. ABizottság folyamatosan figyelemmel kísérte az Egyesület szakmai tevékenységét, gazdálkodását, civil szervezetként való mûködését és az országos gazdasági, társadalmi helyzetbevalóegyrefokozottabbmértékûbeilleszkedését. A2007.éviküldöttgyûlésótaazEllenõrzõBizottság mindazelnökséggel,mindpedigaszakosztályokkal,valamint az egyesület bizottságaival jó kapcsolatot alakítottki,javaslatainkat,észrevételeinketeszervezetekbefogadták. AzEBa96.Küldöttgyûléselõttiidõszakbanvégzett egyesületi tevékenységrõl készült korábbi megállapításaiateljesválasztásiciklusratovábbraisérvényesek. Az OMBKE az eltelt idõ alatt is mint az elõzõ idõkben az Alapszabály szerint mûködött, ameglévõ törvényekésjogszabályokszigorúbetartásával. Az Egyesületpénzügyi gazdálkodásátilletõenmegállapítható, hogy 2007 az utóbbi hosszabb idõszak legeredményesebb éve volt. Ebben jelentõs szerepet játszottazévekótafolyókövetkezeteséskörültekintõgazdálkodás, aminden téren történõ takarékosság, valamintkétigenjólszervezettéslebonyolítottnemzetközi konferencia. Ezt igazolja aközhasznúsági jelentés is, amiazombkevagyoni,pénzügyiésjövedelmihelyzetétismerteti. Az Egyesület felsõ vezetõi korrekt, jó kapcsolatot tartanakajogitagvállalatokvezetõivel,amiazegyesület mûködését pozitív irányba befolyásolja. Fontos volt, hogyanagyobbszponzorokmegtartásamelletttöbbúj, kisebb szponzort is sikerült az egyesület részére megnyerni.ezmásterületekenisismertebbétehetiegyesületünket,színesítiamunkánkat. Pályakezdõ egyetemet, fõiskolát végzett fiatal szakemberek egyesületi munkába történõ bevonására, továbbfoglalkoztatására az Ifjúsági Bizottság 2007 decemberében javaslatot tett, amely igen körültekintõ és elõremutató. Ajavasolt hét fontos pontból kettõ már megvalósult (cím- és telefonlista és levelezõ lista), a továbbijavaslatokéletbeléptetéseaszakosztályokésaz ügyvezetés segítségét igényli, megvalósulásuk alapvetõ egyesületiérdek. Új módszerek kellenek az egyesületi tagság közel 60%-átkitevõnyugdíjasokmozgósítására,akülönbözõ területekenmeglévõnyugdíjasklubok,szervezetek,hagyományápolókörökközösrendezvényeinekelõsegítésére. Erre kezdeményezések történtek, ezt javasolja az EB segíteni, felkarolni az egyesület vezetõsége és a szakosztályokrészérõl. ABKLszaklapokváltozatlannyomdánálkészülnek, több éve azonos feltételekkel, ami pénzügyileg igenelfogadható.különelismerésilletiakiadóibizottságsok problémát megoldó munkáját. Egyes lapoknál ma is gondotokozaszakcikkekhiánya.sajátosmódonoldotta meg ezt akérdést akfvsz lapja; acivil szervezet BOK (Budapesti OlajosokKlubja) másfél éve havonta szakmaielõadásokattart,ésezeket,szerkesztettformában, alapban leközlik. Ebben aszakosztály is nagy segítségetad. Amiatagdíjfizetésimoráltilleti,javulástapasztalha- BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 29

32 tó.eztamunkátváltozatlanulfontosnaktartja azeb. Továbbraiskikellhasználniaközpontiköltségvetés általnyújtottpályázatilehetõségeket.erreaszakosztályok nyugdíjas tagjaiból célszerû lenne csoportokat szervezni,mertmegfelelõszellemikapacitásmindenterületenadott,csakeddigkevésbésikerültkiaknázni. Továbbraisérvénytkellszerezniannakahatározatnak,melyszerintazOMBKEnevéthasználórendezvények bevételébõl az egyesületnek megfelelõ arányban részesülniekell. Az Ellenõrzõ Bizottság megállapítja, hogy az OMBKE mûködése a96. Küldöttgyûlés óta eltelt idõszakban aszabályoknak megfelelõ és eredményes volt. Abeszámolót és aközhasznúsági jelentést elfogadásra javasolja. Budapest,2008.május14. Götz Tibor az Ellenõrzõ Bizottság elnöke Hazai hírek IV.Szent György Napi Bauxit Találkozó Ismét nagyszerûen sikerült a2008. évi IV.Szent György NapiBauxitTalálkozó,amitmostmárjoggalkönyvelhetünkel hagyományos rendezvénynek. Eznem csak amost mársorozattávált találkozók ürügyén, deamegszokott családias hangulatésazennek ellenéretapasztalható tudományosigényesség miattishagyományosnak tekinthetõ. A szokásos megnyitók indították a sorozatot: Kovács Istvánné, amagyaralumíniumiparimúzeumigazgatója, Tóth Álmos szervezõ és levezetõ elnök, Szabados Gábor, amagyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke, Haas János, a MagyarhoniFöldtaniTársulatelnökekapottszót. Aszakmai rész választott témája, abauxit anyagvizsgálattörténetbõségesalkalmat kínált anosztalgikusvisszatekintésre,ahazaivizsgálatokakadályokkaltelifejlõdésénekmegismeréséreésanehézségekellenéreelértsikerekösszegzésére. Fodor Józsefné, az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó történetének iratanyagából részletesen ismertette laboratóriumban végzettvizsgálatok történetét és fejlõdésétazún.levonásos módszertõl (100% 5alkotó) akomplexometriás elemzésen át amodern, mûszeres, közvetlen meghatározásokig. Érdekes fejlõdésrõl számolt be Pintérné Csordás Tóth Anna és Csanádyné Bodoky Ágnes. A Fémkut és késõbb Aluterv-FKIamagyarbauxit-timföld-alumíniumanalitikának minden területén szorosan együttmûködött abányákkal és ipariüzemekkel.voltismirõlbeszámolnia. Atöbbi elõadó referátumai elsõsorban abauxit-kitermelést megelõzõ vizsgálatok történetétismertették, de tulajdonképpen ezek avizsgálatok alapozták meg atechnológiai vizsgálatokat. Akét csoporteredményes munkája csak abennük résztvevõkjóegyüttmûködésévelérhetteelazokatazeredményeket, amikrõl a konferencián visszaemlékeztek(tünk). Balogh Iván abauxit meghatározás geofizikai módszereirõl, Bognár László azelte Ásványtani Tanszékén folyt munkákról, Földvári Mária aföldtani Intézetben végzett ásványtani vizsgálatokról, Knauerné Gellai Mária a szervezett bauxitkutatás bauxitföldtanivizsgálatairólszámoltbe. Azelõadókfolyamatosanéstöbbszöridéztékajelen-vagy távollévõkollegáikat.ígyismétbebizonyosodott,hogymilyen szoros összefüggés és kapcsolat volt aszakma mûvelõi, az intézetek ésavizsgálatok felhasználóiközött. Sokszor került említésre asajnos túl fiatalon, 35 éves korában elhunyt GecseÉva, akinek munkássága jelentõsen befolyásolta amagyar bauxitmegismerését. Rólaemlékezettmeg MindszentyAndrea professzor,aki GecseÉvávalegyütt kezdte szakmai pályafutását. Az elõadás fénypontja volt atalálkozónak.a megemlékezés során az elõadó nem csak Gecse Éva tudományos munkáját ismertette, de emberi kvalitásairól is sokatelmondott.aragyogófordulatokkalésmélyemberiérzésekkel elmondott referátum elgondolkodtatta akonferencia résztvevõitéskisséelszomorítottaarendezvényhangulatát. Eztoldottafel részben Tóth Álmos több(régi)újdonságot is tartalmazó ismertetõje ahazai bauxit anyagvizsgálat kezdeteirõl és Szekér Zoltán visszaemlékezése a kincsesbányai, majdbalatonalmádivegyelemzések vidámpillanatairól. Bihari György hajdani egyetemi szakdolgozó visszaemlékezése érdekesszínfoltjavolt atalálkozónak. Szellemes befejezésvolt,amikorazelõadómegemlítette,hogyszakmaimunkájához Bárdossy György Karsztbauxitok c. könyve adta meg azindítást, és mindjártmeg iskérte aszerzõt, hogy dedikálja könyvét. Aprofesszorszívesentettelegetakérésnek. Az elõadások során és közben is ismételten méltatták és ünnepelték a rendezvény díszvendégét, Bárdossy György akadémikust, amagyar bauxitkutatás utolsó hatvan évének élõtanúját. Akonferenciát azalumíniumipari Múzeumban kedélyes beszélgetészárta,amin amúzeumvendégekéntélvezhettüka szokásos vendéglátást, amiért külön köszönet jár amúzeum vezetõjének ésmunkatársainak.idemindig hazajövünk. TóthÁlmos, mintszervezõ éslevezetõelnökismétnagyot alakítottaiv.szentgyörgynapibauxittalálkozómegrendezésével. Széplettvolna,haamosonmagyaróváriésazalmásfüzitõi laboratóriumokvizsgálatainakfejlõdéseisterítékrekerültvolna. Mindkét laborból élnek még öreg rókák, akik érdekes dolgokról számolhattak volna be. Akonferencia elõadásait tartalmazó kiadványt érdemes lenne kiegészíteni arendezvényen idõ,vagyvállalkozóelõadóhiányamiatt nemelhangzott,deaszakmaszámáraérdekesírásokkal(kibicneksemmi semdrága).azelõadásokismegérdemelnéneknémikiegészítést. Ilyen összefoglaló elõadás-vagy cikksorozatösszegyûjtéséremostmégvan,deajövõbensajnosmárnincssokremény. Harrach Walter Tisztújítás amtesz-ben AMTESZ Szövetségi Tanácsa június 25-i ülésén titkos szavazással újabb két évre elnöknek választotta dr.gordosgéza egyetemitanárt. Egyúttalalelnöknekválasztottákmegegyesületünktagját, dr.valastyán Pál okl.olajmérnököt. A MTESZ Ellenõrzõ Bizottságának elnökévé szintén egyesületünktagját, dr.esztó Péter okl. bányamérnökötválasztottákmeg. GPA 30 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

33 KÉPEK ABÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓRÓL AVárpalotaiBányászKoncertFúvószenekar térzenét adatechnikaháza elõtt Védnökök,díszvendégekésszervezõk atalálkozómegnyitóján ATalálkozórésztvevõiasportcsarnokban AzAlbaRegia Együttesmûsora Avárpalotaizenekar adíszfelvonulásélén Azegyetemistákviszikazászlókat BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 31

34 KÉPEK ABÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓRÓL Egyesületivezetõkésabányászatiszakosztály amenetélén ADorogiNémetNemzetiségiKulturálisEgyesület BányászZenekaraakohászokelõtt Erdészekamenetben ZászlóinkaVárosházaelõtt DíszvendégekaVárosházánál (a pódiumon dr.patakiattilaéspetruszbéla) FelsorakoztunkaVárosházaelõtt 32 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

35 KÉPEK ABÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓRÓL SzabadosGábor,azMBFH elnöke köszöntiatalálkozót Pável Balzanka,Selmecbányapolgármestere köszöntiatalálkozót Emlékszalagokfelkötése WarvasovszkyTihamér,dr.TolnayLajos,dr.PethõJózsef Útban asportcsarnokfelé Fúvóskoncertasportcsarnokban OroszlányiBányászKoncertFesztiválFúvószenekar Avalétaelnökökköszöntõje BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 33

36 AMTESZ GYÉMÁNTJUBILEUMA AMAGYAR MÛSZAKI ÉRTELMISÉG NAPJA MTESZgyémántjubileumiünnepiüléselnöksége dr.valastyánpálmteszebelnök,kellerlászlópm államtitkár,dr.tolnaylajos OMBKEelnök,dr.VilágosiGábor Országgyûlés alelnöke,dr.császi FerencMTESZ alelnök, dr.gordosgézamtesz elnök,dr.pártosferencnkth elnök,dr.gagyipálffyandrásfõigazgató Dr.TolnayLajosOMBKEelnök felszólalásaajubileumiülésen Dr.GagyiPálffyAndrásmegnyitjaazünnepiülést azelnökségben:dr.gordosgézamtesz elnök,pálinkásjózsefmtaelnök, dr.patkógyula,azmerektora,szabógábor,amagyarinnovációsszövetségelnöke, KovátsGábor,aMérnöki Kamaraelnöke,GinszlerJános,aMérnökakadémia elnöke AMagyarMûszakiÉrtelmiségNapjaünnepiülésénekrésztvevõiaParlamentkongresszusitermében 34 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

37 BÁNYÁSZ- KOHÁSZ- ERDÉSZ TALÁLKOZÓ Székesfehérvár,2008. június Szakmaszeretet, barátság, hazaszeretet Ebbenaháromszóbanfoglalhatóösszeazazösszetartó erõ, amely avilág legrégebben alapított mûszaki felsõoktatási intézményérõl, a hajdani Selmecbányai Akadémiárólszármazószakmáink:abányászat,akohászatéserdészetjellemzõjeévszázadokóta. Ahárom szakma büszkén vallja magáénak atöbb mint két és fél évszázados közös múltat, mely az õsi Alma Mater hagyományaibangyökerezik.büszkearra, hogymegõrizteértékeit,átmentetteazokatországokon, rendszereken,korokonkeresztül. Máramárhagyományainkközészámít,hogyegyüvé tartozásunk kifejezéseként közös ünnepléssel, idõrõl idõre országos találkozót tartunk, amelyen aszakmai kapcsolatok,barátságokerõsítésemellettcélszakmáink eredményeinek széleskörû megismertetése, annak tudatosítása, hogy abányászat, akohászat és az erdészet szerepe mindennapi életünkben átértékelõdött, és újra mutatkoznak ezen õsi szakmákjövõbeni felértékelõdésénekjelei. Eddig akövetkezõ városok adtak helyet ezen szakmákországostalálkozójának: 1996-banTelkibánya 2002-benSopron 2000-benTapolca 2004-benMiskolc 2001-benTatabánya 2006-banEger A122 éve alapított Országos Erdészeti Egyesület (OEE) és a116 éve alapított Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) június énSzékesfehérvárra,ebbeanagytörténelmimúltúvárosbahívtaaháromtestvérszakmaképviselõit,barátait, mindazokat, akik közvetlenül vagy közvetve részeseiszakmáinkéleténekhatárainkoninnenéstúl. Székesfehérvár akirályokvárosa,koronázóváros, barokkváros,agazdaságifejlõdésvárosa büszkearra, hogy ahagyományokat ápoló és õrzõ városokközött is kiemelkedõ szerepet tölt be. Evárosban is nagy szeretettelõrzikésápoljákanyugat-magyarországiegyetem Fõiskolai Kara révén azokat a diákhagyományokat, amelyekolykedvesekafehérváriaknakis. Székesfehérváron és Fejér megyében is képviselve van abányász, kohász szakma: Székesfehérvár ahazai alumíniumiparegyikmeghatározóközpontja,ittmûködikaz ALCOA-KÖFÉM Kft. Fejérmegyébenmûködik az ország legnagyobb vaskohászati üzeme, aduna- FERRZrt. Amegyébenabányászathosszúévekigképviseltette magát: jelentõs bauxitbányászat folyt (Gánt, Kincsesbánya) és számottevõ szénbányászat (Balinka) volt. Pátkán az ötvenes években ércbányászati tevékenységet is folytattak, Fehérvárcsurgón még ma is bányásszák és nemesítik az üvegipari homokot,jelentõs a dolomitbányászat és -feldolgozás (Iszkaszentgyörgy, Gánt). Az erdészet legjelentõsebb képviselõje a VADEX Kft. Székesfehérvárott található az AlumíniumipariMúzeumis. A székesfehérvári találkozóra meghívást kaptak mindazon felsõoktatási intézmények dékánjai és diákjai,akikaselmecbányaiakadémiántanítottszakmákat maisoktatják:miskolciegyetem,nyugat-magyarországi Egyetem, Dunaújvárosi Fõiskola, Székesfehérvári Kar,valamintezenvárosokpolgármesterei. Atalálkozón megjelentek az Erdélyi Magyar MûszakiTudományosTársaság(EMT)ésaSzlovákBányászatiEgyesületekvezetõiis. Szakmai konferencia Atalálkozószakmai jelentõségét hangsúlyozza az a június 13-án délután aszékesfehérvári Technika Házában tartott szakmai konferencia, mely igazolni kívánta,hogyabányász,kohász,erdészszakmákképviselõinemcsakahagyományokõrzésébenjeleskednek,hanemamodernizációmindenkorikövetelményeitkövetve képesek jelentõs szerepet játszani országunk és a Kárpát-medence népeinek boldogulásában. Akonferenciánelhangzottelõadások: Dr. Bakó Károly okl. kohómérnök, a Magyar ÖntészetiSzövetségelnöke: Azöntvénygyártáshelyeavilággazdaságában Dr.Wanek Ferenc okl. geológus, az EMT bányászkohászszakosztályelnöke: Mit tudott az erdélyi medence földgázgazdagságáról a magyar tudomány100évvelezelõtt,avéletlen felfedezés elõestéjén? MaárGyula okl.gépészmérnök,azalcoa-köfém Kft.vezérigazgató-helyettese: AzALCOAMagyarországon WanekFerencelõadásáttartja BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 35

38 Dr.Csóka György okl. erdõmérnök, okl. zoológus, az ErdészetiTudományosIntézetosztályvezetõje: Arovarokszerepeazerdõéletében Schultz György okl. közgazdász, a Székesfehérvári PolgármesteriHivatalkabinetigazgatója: Székesfehérvármúltjaésjövõje Megnyitó ünnepség Ahivatalos megnyitó elõtt atalálkozó központjában, asörpadokkal berendezett Alba Regia Sportcsarnokban a miskolci egyetemisták beatzenekara és az Alba Regia táncegyüttes szórakoztatta az érkezõ résztvevõket. ATalálkozó hivatalos megnyitó ünnepségére június 13-án, péntek este19 órakor került sor, ahol vadászkürtösök hangjára bányász, kohász, erdész egyenruhábaöltözöttegyetemistákésfõiskolásokvonultakbe arésztvevõszervezetekzászlóival. Miután PetruszBéla, a rendezõbizottságelnöke invitálásáraaszínpadravonultakarendezvényvédnökeiés szervezõi, továbbá ameghívott díszvendégek, dr.pataki Attila cantus praeses intonálásával arésztvevõk együtt énekeltéknemzetihimnuszunkat. Székesfehérvár város nevében dr.csapó Csilla alpolgármester,a rendezõombkenevében dr.tolnaylajos elnök, a társrendezõ OEE nevében dr.pethõ József elnök,azerdélyimagyarmûszakitudományostársaság nevében Wanek Ferenc szakosztályelnök köszöntötte a megjelenteket. Arésztvevõkazegyesköszöntõkutána Gaudeamus igitur, a Bányászhimnusz, az Erdészhimnusz, aszékelyhimnusz és akohászhimnusz éneklésévelünnepeltek. AGaudeamusigituréneklése Amegnyitót követõen éjfélig acord zenekar fellépésével nosztalgia esttel folytatódott abaráti találkozó. Az idén is a Találkozó alkalmával tartotta az OMBKE évi rendes Küldöttgyûlését. Június 14-én, szombatdélelõttazokrészére,akiknemvoltakérdekeltekaküldöttgyûlésen, az OEE autóbuszos kirándulást szervezett Soponyára, atermészetvédelmi terület megtekintésére. Öt város szerzõdése AszékesfehérváriTalálkozójelentõseseményevolt, hogy a díszfelvonulást megelõzõen Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere dr. Tolnay Lajosnak, az OMBKE elnökének kezdeményezésére a városházánegyüttmûködésiszándéknyilatkozatotírtalá az ünnepségen megjelenõ Mgr.Pavol Balz ankával, Selmecbánya polgármesterével. A szándéknyilatkozatot aláírták a selmeci hagyományokat ápoló városok Miskolc,Sopron,Dunaújváros polgármestereiis. Aszándéknyilatkozataláírása Az együttmûködési szándéknyilatkozatot támogatták ahagyományok ápolásában közremûködõ szakmai szervezetekelnökeiis: OMBKE elnöke: dr.tolnaylajos, OEE elnöke: dr.pethõjózsef aszlovák Bányászati Egyesületek elnöke: Ing. Jaroslav Malchárek, CSc a Selmecbányai Bányászati Egyesület elnöke: Jozef Karabely. Aszándéknyilatkozatszövege: aszerzõdõfelek mindent elkövetnek azért, hogy aselmecbányai Bányászati Akadémia szellemi, tudományos, szakmai örökségétéshagyományaitmagukénakvallják,aztmegõrizzék, ápoljákéstovábbadjákazeljövendõgenerációknak; akulturális, tudományoskapcsolatokerõsítésével elõsegítik aszlovák és magyar polgárok szorosabb kapcsolatát; pártoljákoktatásiéskulturálisintézményeikkapcsolatteremtésétahagyományõrzés,hagyományápolásterületén; védikésápoljákabányászat,kohászatéserdészetkulturális, mûvészeti és építészeti emlékeit, muzeális értékeit, megosztjákamûemlékvédelmiteendõktapasztalatait; kölcsönösen tájékoztatják egymást akulturális eseményeikrõl, ösztönözik az idegenforgalmi szervezeteik együttmûködését, ezen belül helyet adnak egymás rendezvényeinekpropagálásáraasajátmédiáikban; szakmai, tudományos, kulturális rendezvényeikre egyeztetéstkövetõenrendszeresen meghívjákegymást. Díszfelvonulás ATalálkozószokásosankiemelkedõeseményevolta június 14-éndélután4órakoraZichyligetbõlinduló díszfelvonulás. A szakmák képviselõi mintegy ezer fõ hagyományos egyenruháikban, zászlóikkal a 36 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

39 belvárosonátavárosházaelévonultak,aholavárosés aszakma,ahagyományõrzõvárosokvezetõi,valaminta meghívott külföldi szervezetek vezetõi köszöntötték a résztvevõket,ésünnepélyeskeretekközöttdísz-szalagot kötöttek azászlókra. Afelvonulás ünnepélyességét növelte, hogy abányász, kohász, erdész szakmák csoportjaitavárpalotai,adorogiésazoroszlányibányászfúvószenekarokmenetzenévelvezettékfel. Avárosháza elõtt nemzeti Himnuszunkeléneklését követõen Petrusz Béla, a Találkozó szervezõbizottságánakelnökeköszöntötteamegjelentvárosvezetõketésa résztvevõket. Székesfehérvár város nevében Warvasovszky Tihamér köszöntötte ahárom szakma képviselõitésbejelentette,hogyazötvárosaláírtaazegyüttmûködési szándéknyilatkozatot. Selmecbánya nevében Mgr.PavolBalz anka polgármester,azombkenevében dr.tolnaylajos elnök, az OEE nevében dr.pethõjózsef elnök, a kormányzati szervek nevében pedig Szabados Gábor, az MBFH elnökemondott üdvözlõszavakat. A városházaelõttiünnepségaszakmaihimnuszokeléneklésével zárult, majd arésztvevõk rendezett sorokban, a zenekarokat követveavárosvezetõivelegyütt vonultak azalba RegiaSportcsarnokba. Kultúrmûsor asportcsarnokban AdíszfelvonulástkövetõenazAlbaRegiaSportcsarnokban került sor ugyancsak az elõzõ Találkozókhoz hasonlóan az Év erdésze 2008 eredményhirdetésére. Akultúrmûsor keretébenfellépettadoroginémet Nemzetiségi Kulturális EgyesületBányász Zenekara és az Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekara,akikigenjóhangulatotadtakarégiismerõsõktalálkozásához asörpadoknál és alelátón. Az Alba Regia táncegyüttesnagytetszéstarató,színvonalasfolklórelõadását követõenavalétaelnökökköszöntõjévelzárulta találkozóhivatalosprogramja. Ezután alucky Boys dixieland zenekar játszotta a talpalávalótaz éjfélig tartóbálhoz. KorhelylevesazAlumúzeumban Másnap délelõtt az eleredõ esõ ellenére többen résztvettekaszervezettvárosnézésen,melyazalumíniumipari Múzeum megtekintésével és az ott felszolgált korhelyleveselfogyasztásávalzárult. Arésztvevõk atalálkozó jó hangulatával távoztak, azzal az elhatározással, hogy abányász-kohász-erdész Találkozók hagyományát folytatni kell: legközelebb 2010-benPécs városában. Végezetül köszöntsük a háromnapos rendezvény szervezésébenrésztvevõket: A szervezõbizottság vezetõje: Petrusz Béla; a szervezõk: dr.gagyipálffyandrás,csapónésallaszilvia, Csurgó Lajos, Géczi Edina, Gombár Jánosné, Halász Etelka, Kovacsics Árpád, Kovács Istvánné, dr. Pataki Attila, Schmotzer András, Szilágyi László, Szombatfalvy Anna,SzombatfalvyRudolf,VargaSándorné. Külön köszönet illeti a Miskolci Egyetem, a DunaújvárosiFõiskolaésaNy-MagyarországiEgyetem hallgatóit, akik jókedvûen, de nagy fegyelmezettséggel jelentõssegítségetnyújtottakarendezésben. GPA (A Találkozóról további képeket aszínes megjelenés érdekében a31-33.oldalakonláthatnakolvasóink.) Külföldi hírek Timföldgyárbõvítés Ny-Ausztráliában ABHP Billiton konszern jóváhagyta any-ausztráliában lévõ Worsley timföldgyár bõvítését 3,5 Mt/éves kapacitásról 4,6Mt/év-re.Aberuházásmagábanfoglaljaabauxitbányákés ahajókikötõ fejlesztését is. Aberuházás összes költsége 1,9 Mrddollár,amelyben10%-kalaJapánAluminaAssociatesés 4%-kal asojitz Alumina is részt vesz. Abõvített üzem benfog100%-ostermelésseldolgozni. Engineering and Mining Journal május Bogdán Kálmán Nepheline (zsírkõ) timföld alumínium Oroszországban, Dél-Szibériában a Kuznyeck Alatau hegységben tártak föl ageológusok nefelin (nátrium-káliumalumínium szilikát) ércet. A feltárt ércvagyon 94 Mt, a reménybeli236 Mt, azérckészlet külszíni bányamûvelésrealkalmas.azércnagyon kemény, fúrással,robbantássaljövesztik, majd hidraulikus exkavátorokkal rakodnak 120 tteherbírású BELAZ teherautókba, ezek az üzemben felállított primertörõkbeürítenek. Atört ércetvasúton szállítják Achinks (250km)városba,aholafeldolgozástörténik.Avilágonegyedülálló technológiát nefelinbõl timföld az Orosz Nemzeti Alumíniumés MagnéziumIntézet dolgoztaki.atimföldgyára krasznojarszki és bratszki alumíniumkohó területén fekszik. Ezatimföldgyárévesszinten1,081Mttimföldetállítelõ. Abánya,atimföldgyárésakohók az orosz UCRusal konszern tulajdona. ARusalnak további timföldgyárai isvannak; kétüzemoroszországbanszentpétervármellett,ill.külföldön Írországban,Olaszországban (Szardínia),Jamaicában, Ausztráliában,Guineában ésukrajnában. Mining Magazine május Bogdán Kálmán BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 37

40 AMTESZ gyémántjubileuma (Budapest, május 8.) Kiállítássalés tudományos ülésekkel ünnepelte megalakulásának 60. évfordulóját amûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, amtesz. Amegalakulásáról ténylegesen az június 29-én tartott alakulókongresszusondöntöttek, a60. évfordulómegemlékezéseit májusban tartották, az idén második alkalommalmegrendezésrekerülõ MagyarMûszakiÉrtelmiség Napjához kapcsolódva, melynek éppen ajubileum miattamteszvoltafõszervezõje,rendezõje. Az egykor 14 tagegyesületbõl álló tudományos-társadalmiegyesülésma már 40tagegyesületetés21területiszervezetetintegráló,államifeladatokatisellátókiemelten közhasznú civil szakmai szervezetté nõtte ki magát. Az elõzetessajtótájékoztatónismertetettünnepségsorozat nyitó rendezvénye agyémántjubileumi ünnepi ülésvolt.május8-ánamteszkonferenciatermébena szövetségivezetõkön, aterületi és tagegyesületi szervezetekképviselõinkívülamagyarpolitikai,társadalmiés tudományosélettöbbjelesszereplõjeismegjelent. Az érkezõk aszékház földszintjén láthatták az Alkotó Magyarok (Örökségéshaladás magyarmûszaki-és természettudósokavilágélvonalában) c. kiállítást,melylyel az egykori elõdök, szakmai egyesületalapítók, kutatók, tudósok, magyar származású Nobel-díjasok emléke elõtttisztelgett amtesztudomány- és TechnikatörténetiBizottsága.Atablók38híresmagyarésmagyar származásúszakember,tudóséletútjátmutattákbe(rendezõk: Gajdos Gusztáv és dr. Vámos Éva, konzulens: dr.némethjózsef).akiállításonmegnyitóbeszédetmondott dr. Gordos Géza, a MTESZ elnöke és dr. Vámos Éva, azországosmûszakimúzeumfõmuzeológusa. Azünnepiülést dr. Császi Ferenc, amteszalel- nöke nyitotta meg, és õvolt az ülés levezetõ elnöke is. Dr.Gordos Géza ünnepi beszédét követõen dr.világosi Gábor, amagyar Országgyûlés alelnöke, amérnökök Világszövetsége képviselõje és dr. Tolnay Lajos, az OMBKE elnökeköszöntötte az ünnepi ülést. Megható volt hallani az egykori alapító tag, anémetországban élõ prof. dr.mosonyi Emil üzenetét, melyet dr.gordos Géza olvasott fel. Az ezt követõen elhangzott két elõadás: dr.pártosferenc, anemzetikutatásiéstechnológiaihivatal(nkth)elnöke Kutatás,fejlesztés,innováció keretrendszerének fejlõdése és dr. Németh József, a MTESZ TTB elnöke Alkotó Magyarok (Örökség és megújulás, mûszaki és természettudományos egyesületek, társaságok Magyarországon) aszövetségi munka megújulásáról és az innovációs tevékenységbe való intenzívebbbekapcsolódásárólszólt. AzerdélyiRegélõkegyütteszenésszámaiután dr. Gordos Géza kitüntetéseket adott át aszövetség életébenkiemelkedõteljesítménytnyújtóvezetõknek,tagoknak, valamint az apparátusban több évtizeden át eredményes munkát végzõ alkalmazottaknak. Négy MTESZ-díj, két MTESZ aranyérem és 90 MTESZ jubileumiéremátadásárakerültsor.egyesületünkkövetkezõ tagjai kaptak jubileumi MTESZ emlékérmet: dr. Gagyi Pálffy András, Gombár Jánosné, dr.laár Tibor, PálfyGábor,dr.TardyPál,dr.TolnayLajos,dr.TóthIstván (posztumusz), dr.valastyán Pál. Az ünneplõk emléklapot és egy reprezentatív kiadású évkönyvet (dr.nagy Ferenc: Ahatvan éves MTESZ jubileumi évkönyve) kaptak. Az ünnepségfogadássalzárult. dé AII. Magyar Mûszaki Értelmiség Napja eseményei (Budapest, május 9-10.) Aprogramsorozat részeként amagyar Innovációs Szövetség és amagyar Tudományos Akadémia május 9-én ünnepi tudományos ülést tartott az Akadémia dísztermében. AKroó Norbert akadémikus, az MTA alelnöke által megnyitott Tudomány és mérnökség a XXI.században c.ülésenelhangzottelõadások: Föld alatti gáztárolók létesítésének és üzemeltetésének földtudományi és mûszaki sajátosságai (Pápay József akadémikus,amol Nyrt.KTDtanácsadója) Az atomenergia magyar találmány, avagy amagyar maffiachicagóban (BenczeGyula, afiz.tud.doktora, emeritus prof.) A precíziós mezõgazdaság mûszaki-térinformatikai kérdései (Neményi Miklós egyetemi tanár Fekete András emeritusprof. Németh Tamás akadémikus,c. egyetemitanár) A tudomány és amérnökség viszonya amagyar jármûiparban 25 éve és ma (Palkovics László akadémikus) Energetikai kihívások technológiai válaszok (Szépvölgyi János egyetemitanár) Mérnök és innováció: afeltalálástól ahétköznapok gyakorlatáig (Bendzsel Miklós, amagyar Szabadalmi Hivatalelnöke) Azárszót követõ állófogadást amol Nyrt. támogatta. Másnap az eseménynek aparlament adott otthont. Akongresszusiterembentartottrendezvényfõvédnöke Szili Katalin házelnökvolt,atanácskozáslevezetõelnöki tisztét dr. GagyiPálffyAndrás, a MTESZ fõigazgatója töltötte be. Megnyitó beszédet mondott dr. Világosi Gábor, azországgyûlésalelnöke.amûszakiértelmiség 38 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

41 képviseletében megjelent résztvevõket dr.patkó Gyula oktatási miniszter, dr.pálinkás József akadémikus, az MTAelnöke, dr.gordos Géza, amtesz elnöke, dr. Kováts Gábor, amagyar Mérnöki Kamara elnöke, dr. SzabóGábor akadémikus,amagyarinnovációsszövetség elnöke és dr.ginsztler János akadémikus, a Magyar Mérnökakadémia elnökeköszöntötte. Az elhangzottelõadások: Európaiságunk mérföldkövei (mérnökszerepek és lehetõségek) (Molnár Károly, a BME rektora, a tudománypolitikáért, akutatás-fejlesztésért és technológiaiinnovációértfelelõstárca nélküliminiszter) Richter az innováció tradíció (Bogsch Erik vezérigazgató,richter GedeonNyrt.) Infokommunikáció határok nélkül (Straub Elek ny. elnök-vezérigazgató,magyartelekomnyrt.) Az ülés végén lelkes tapssal fejezték ki egyetértésüketésfogadtákelaszervezõbizottságésamagyarmûszaki Értelmiség Napját támogató szervezetek által a mûszaki és természettudományok, az oktatásügy megoldandókérdéseinekkiemeltkezelésecéljábólkészített felhívást (melyetalábbközlünk). AParlamentben is bemutatták az alkotó magyarok tiszteletére készített MTESZ kiállítást, melyet akövetkezõ hét kezdetén aparlamenti képviselõk is megtekinthettek. Aszervezõk akiállítás anyagát tartalmazó CD-velésaMTESZjubileumiévkönyvévelajándékoztákmegazünnepiülés résztvevõit. Arésztvevõket ahivatalos programot követõ fogadásonavadászterembenláttákvendégülaszervezõk. AMTESZszervezõiéskoordinátoriközremûködésévellezajlottMagyar Mûszaki ÉrtelmiségNapjaprogramsorozatot aminiszterelnökihivatal,amagyarszabadalmi Hivatal, anemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal,aMagyarTelekomNyrt.,aMagyarVillamosMûvek Zrt., apaksiatomerõmû Zrt.,aRichterGedeonNyrt.,az Audi Hungária Motor Kft., a MOL Nyrt., a Magyar Suzuki, abudapesti Elektromos Mûvek, aszociális és Munkaügyi Minisztérium, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint számos média támogatta. (dé) (Fényképeka34.oldalon.) FELHÍVÁS Az utóbbiévtizedektapasztalatai egyértelmûen megmutatták,hogyatudásintenzív, innovatív gazdaságnak nincs alternatívája, tehát a 21. században az országok gazdasági versenyképességét iparuk tudástartalma határozza meg. Mivel atudás forrása amagasan képzett munkaerõ,ezértegyértelmûazis,hogyagazdaságifejlõdés meghatározótényezõjeaz oktatás. EzafelismerésazUSA-tólazEUgazdaságilagélenjáróországainátaTávol-Keletigszámos országbanodavezetett,hogyigenkomolyfejlesztésiprogramokindultakazoktatás,ésezenbelül is amûszaki-természettudományosoktatás fejlesztésére. Magyarországonsajnoséppenezzel ellenkezõtendenciák érvényesülnek.országunkelsõsorbanalacsonyemberierõforrásmutatóinkmiattévekótaigengyengénszerepelaz EUInnovációsEredményjelzõjén.AzOECDOktatásiKörképének(EducationataGlance)2007-esadataiszerint azoecdországokközöttafelsõfokúoktatásbanmagyarországonalegalacsonyabbatermészettudományosdiplomákaránya,ésamérnökidiplomáktekintetébenisasereghajtókközétartozunk.afelsõoktatáskibocsátása azonban nyilvánvalóan csak a jéghegy csúcsa, a problémák gyökere a közoktatásban keresendõ. Atermészettudományoktól már az általános iskolábanelfordulógyermekek igennehezenhódíthatókvissza amûszaki pályákra, legyenszóakáraszakképzésrõl, akár afelsõoktatásról.ahelyzet komolyságátnemcsakastatisztikaiadatokjelzik. Amint azt különbözõ felmérések, illetve nyilvános fórumokon elhangzott vélemények is mutatják, a hazai cégvezetõklegnagyobbrészeúgyítélimeg,hogyanemkielégítõszakember-utánpótlásma máramagyargazdaság fejlõdésétközvetlenülveszélyezteti. Azországjövõjéértfelelõsségetérzõpolitikaierõknek,döntéshozóknakmegkellérteniük,ahhoz,hogyMagyarország napjaink kiélezett gazdasági versenyében talpon maradjon, elengedhetetlen, hogy minél több, nagy hozzáadottértékettermelõ,innovatívmunkahelyjöjjönlétre.aversenyképesoktatásirendszerésabelõlekilépõképzett éskreatívfiatalszakemberekezértahazaivállalatokszámáraéppúgylétfontosságúak,mintahogyamultinacionális nagyvállalatokk+fközpontjaiértfolyóigenerõsnemzetköziversenybenisez alegjobbországmarketing. AMagyarMûszakiÉrtelmiségNapjátszervezõtársadalmiszervezetek,illetvearendezvényttámogatóvállalatok ezért nyomatékosan felhívják adöntéshozók figyelmét arra, hogy Magyarország csak akkor állhat stabil fejlõdési pályára,ha amûszakiés természettudományokterületén mélyrehatófejlesztésiprogramokindulnakaközoktatásbanésafelsõoktatásbanegyaránt.azoktatásügybengyorssikereketelérninemlehet,ezértezekaprogramokcsak akkor lehetnek hatásosak, ha politikai hovatartozás nélkül hosszú távú nemzeti prioritásnak tekintik azokat, és megfelelõ forrásokat rendelnekhozzájuk. Afentiek megvitatására és konkrét programok kidolgozására az aláírók bármikoramindenkoridöntéshozókrendelkezéséreállnak. Budapest,2008.május10. MûszakiésTermészettudományiEgyesületekSzövetsége MOLNyrt. MagyarMérnökiKamara RichterGedeon Nyrt.MagyarMérnökAkadémia PaksiAtomerõmûZrt. MagyarTudományosAkadémia MagyarVillamosMûvek Zrt.MagyarInnovációsSzövetség MagyarTelekomNyrt. MagyarSzabadalmiHivatal BudapestiElektromosMûvek BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 39

42 Bányászati-Kohászati-Földtani Konferencia Nagyszeben, április 3-6. Nagyszeben Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT)immártizedikalkalommalmegrendezettrangos szakmai találkozójának, abányászati-kohászati-földtani Konferenciájának helyszíne Európa évi kulturálisfõvárosa,nagyszebenvolt. NagyszebenErdélyegyiklegrégebbivárosa.Aváros éskörnyékemárakõkorszakbanlakottvolt.arómaiak idejénanépvándorlásáltalelsodortcedónianevûtelepülés feküdt itt. Ahonfoglaláskor ide letelepedett székelyeket II. Géza király uralkodása idején elköltöztették, shelyükre szászokat telepítettek. Atelepülés szász neve ekkor még Hermanndorf volt, ami hamarosan a szászok egyházi központjává vált. Agyors építkezések és királyi kiváltságok révén megindult fejlõdésnek köszönhetõen atelepülés már axiii. században városi rangra emelkedett, ezzel neve Hermannstadt-ra változott,nagyszebennekma isez aszász neve.axiii.századbanépültfelavárosplébániatemploma,amelyköré tornyokkal erõsített falat emeltek; axiv.század közepéreelkészültamásodik, axv.századbanpedig aharmadik védõfal is. AXVI. század második felében már 39 torony, 4bástya és két rondella áll. AXIX. századbanakapukésarégiházakegyrészétlebontották,dea megmaradt és több helyen is láthatóvédõfal, torony és bástya ma is õrzi aváros középkori hangulatát. Ilyen példáulaxv.századbanépültnyolcszögûkádár-torony (1.kép). Az 1540-ben épült rondellában, amit ma Kövértoronynakneveznek,hoztáklétre1778-banavároselsõ németajkúszínházát.azépületet2004-benrenoválták, és a Thália teremhez (2. kép) csatolták, s ez ma anagyszebeni Állami Filmharmónia épülete. Erégi múltravisszatekintõ,impozánsépületbenhangzottakel akonferenciaplenáriselõadásai. 2.kép: Tháliaterem bejárata NagyszebentörténelmiközpontjánakaNagypiactér tekinthetõ, amit 1411-ben említenek, mint gabonapiacot. Nagyságát tekintve a piac a legjelentõsebb tér Erdélyben, hossza 142 m, szélessége 93 m. Az északi oldalán látható axviii. században épült római katolikustemplom ésa polgármesteri hivatal (3.kép). 1.kép: Kádár-torony 3.kép: Nagypiactérakatolikus templommalésvárosházával 40 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

43 A Nagypiacról a Várostorony alatt levõ átjárón jutunk át avárosközpont másik nevezetes terére, a Kispiac térre, melynek középkori épületei megõrizték eredeti formájukat, és így a turisták számára talán legvonzóbb része a városnak (4.kép). 6. kép: Evangélikustemplom 4.kép: Kispiactér avárostoronnyal Nagyszebenutcáinsétálva,építészetiörökségétcsodálva érthettük meg Wanek Ferencnek, akonferencia elnökének a plenáris megnyitón elhangzott szavait, miszerint Erdély kultúrája, történelme, de még jövõje sem lehet teljesaszászok egyénisége, az általuk teremtettkultúrértékek,emberiviszonyulásuknélkül.aszász gondolkodás alapja, lényege aközösséghez való tartozás,aközösségérdekébenvalócselekvésmindenkörülmények között. a nemzet közös felelõssége ezt az örökségetmegismerni,megõrizni,ápolni. Akonferencia 5. kép: AzOMBKEcsoportaHazugokhídján AKispiacon található Románia legrégebbi öntöttvas hídja,az 1859-benépültHazugokhídja (5.kép).Nevétahelyénkorábbanállófahídkörnyékénárulókofák füllentéseirõl,nagyotmondásairólkapta,avashídújnevetkapottugyan,deaszájhagyományerõsebbnekbizonyult. Ahídon áthaladva sajátos varázsú, szûk utcácskán jutunk Nagyszeben központjának harmadik jelentõsterére,ahuettérre.atérentalálhatóavároslenyûgözõ építménye, az evangélikus templom (6. kép). A templomot axiv.században építették egy régebbi román kori templom helyére. Atorony Erdély legmagasabbtornya,magassága 73,34m. Akonferencia szervezõje az EMT Bányászati-Kohászati-Földtani Szakosztálya volt Wanek Ferenc szakosztályelnök vezetésével, az Oktatási és Kutatási Minisztérium(Bukarest)támogatásával.Akonferenciatudományos bizottságának tagja volt dr. Gagyi Pálffy András, azombke ügyvezetõigazgatója is. Akonferenciánarésztvevõkplenárisésszekcióelõadásokathallgattak,segynaposszakmai és kultúrtörténetikirándulásonvettekrészt. Akonferenciát Wanek Ferenc, az EMT Földtani Szakosztályánakelnökenyitotta meg. Megnyitójában a kerek évforduló kapcsán elmondta, hogy az út az elsõ konferenciától atizedikig olyan volt, mint egy túra: Esett is, fújt is, no meg anap is ránk-ránk sütött, voltunkfáradtakésvolterõnkfeltápászkodni. Voltakszép élményeink, de bosszúságaink is. Együtt voltunk, sez azzaljár.dereméljük, mindig nyílttekintettel,mosolygósan nézünk majd egymás szemébe. Az elmúlt tíz konferencia baráti hangulatára, szakmai színvonalára, BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 41

44 az együtt töltött idõre emlékezve, azt hiszem mindnyájunknevébenígérhetem,ez ígyvoltés ígyis lesz. Akonferenciát dr.tolnaylajos, azombke elnöke és TóthJános, amagyarolajiparimúzeumigazgatójais köszöntötte. Amegnyitót fellépésükkel színesítették a szászgyermekkórustagjai (7.kép). 8.kép: id.õszárpádelõadásáttartja 7.kép: Nagyszebenigyermekkórus Amegnyitó után akövetkezõ plenáris elõadások hangzottakel: Szabó Csaba (ELTE TTK): AKárpát-Pannon régió felsõköpenyénekszövetiésgeokémiaisajátosságai Tardy Pál, Tardy Gyula (Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés): Afenntartható fejlõdés és az EU vaskohászata Tóth János (Magyar Olajipari Múzeum): 100 éve fedeztékfelasármásigázmezõt Bõhm József (Miskolci Egyetem): BányamérnökképzésMagyarországon,múlt,jelenésjövõ Somody Anikó (Zábrák Kútfúró és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.): Akörnyezetvédelem, mint exportképes tevékenység Aplenáriselõadástkövetõebédutánakonferencia az Octavian Goga Elméleti Líceum épületében folytatódott 10 szekcióban (párhuzamosan 7helyszínen), összesen69elõadás hangzottel: Bányászatiszekció 11elõadás Kohászatiszekció 12elõadás Környezetföldtan Õskörnyezettan szekció 4 elõadás Tudománytörténetiszekció 3elõadás Ásványtan Kõzettan Geokémiaszekció 8elõadás Ércteleptanszekció 2elõadás Földfelszínalaktanszekció 4elõadás Fluidumok földtana szekció 5elõadás; itt hangzott el Galicz Gergely, id. Õsz Árpád: Nem hagyományos szénhidrogénkészletekc.elõadása (8.kép) Gazdaságföldtan, szerkezetföldtan és talajtan szekció 8elõadás Poszterszekció 12elõadás A209 résztvevõbõl 151-en voltak Magyarországról és58-anromániából.a74elõadásból64-etmagyarországi, míg 10-et hazai szerzõk tartottak. Akonferencia résztvevõinek száma örvendetesen megemelkedett, hiszen az elsõ Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencián,Szovátánmég csak 76fõvettrészt. Akonferenciáraezévbeniskülönautóbusztisindított az OMBKE, így egyesületi szervezésben akorábbi évekhez viszonyítva nagyobb létszámmal vettek részt egyesületitagjainkazemterangosrendezvényén. Akonferencia programját, az elõadások kivonatait, aföldtani kirándulás szakszerû ismertetõjét saz elmúlt tíz konferencia anyagát CD-n minden résztvevõ megkapta. Akonferencia asilvahotel éttermében tartott, hangulatos,kellemesbaráti beszélgetéseknekhelytadó fogadássalzárult. Bogdán Gyõzõ Segesvár,Óratorony 42 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

45 Kirándulás Erdélyben Az EMT konferenciához kapcsolódva ebben az évben az OMBKE szervezte meg abányászati-kohászati kirándulást, melyen abudapestrõl induló autóbusszal vettek részt. Acsoport április 3-án reggel indult Budapestrõl a Szeged-Arad-Máriaradna-Szászsebes-Déva- Nagyszeben útvonalon. Anagyon rossz útviszonyok, útjavításokmiattcsakkésõesteérkezettaszálláshelyre. Másnap, április 4-én pénteken Segesvár környékét látogattukmeg,melyemlékezeteshelyszíneaz es szabadságharcnak; július 31-én határában volt asegesváricsata, ahol Petõfi Sándor is elesett. Csoportunk elõbb aközeli Fehéregyházán lévõ Petõfi Múzeumottekintettemeg,majdmegkoszorúzta az es szabadságharc emlékmûvét, azutánahajdani ispánkútnállévõpetõfiemlékmûvet. Segesvár az õsidõktõl fogva lakott hely, arómaiak Stenarum nevû katonai õrhelye állott itt, majd óbolgárnéplakottakörnyéken.ii.géza1141és1161között szászokat telepített ide. Aszász székközpontja lett, favárát1191-benkezdtékelépíteni.ezatatárjáráskorelpusztult, majd ezután falakkal és tornyokkal fokozatosanépültbeavárhegyfelsõrésze. AXIV.századtólszabadkirályiváros.Segesváraközépkorban egyike volt Erdély legfontosabb városainak, mindgazdasági,mindegyháziszempontból. MaSegesvár36.000lakosából20%magyar,73%román,4%német,3%egyébanyanyelvû. AzOMBKEcsoportavárban Asegesváriemlékhelynél Dr.Tóth IstvánkoszorúzaPetõfiemlékmûnél Segesváron aváros szimbólumává vált Óratorony alattmentünkfelavilágörökségrészétképezõtörténelmi központba, majd 175 lépcsõfokot megtéve afedett diáklépcsõn avárdomb tetejére, az között épültevangélikusvártemplomba.atemplomazerdélyi gótikusépítészetremeke,valóságosremekmûvektárháza, szobrok, szentképek, szebbnél szebb oltárok gyönyörködtetikaszemet. Segesvár történelmi központját Borbély Kiss László, helyiföldrajztanáridegenvezetéséveljárhattukvégig. ABURG étteremben elfogyasztott ebéd és némi cujka után indultunk avilágörökség egy másik nevezetességét megtekinteni, aberethalmi templomot, mely Erdély egyik legnagyobb szász erõdtemploma, három védõfallal körülvéve. A templomban található oltár egyikeerdélylegnagyobbszárnyasoltárainak.akövetkezõ megálló Medgyes volt, és Vízaknát érintve érkeztünkvissza Nagyszebenbe. Szombaton délután abányász-kohász csoport közös városnézésen tekintette meg Nagyszeben nevezetességeit,beleértverománialegnagyobbterületûskanzenjét. Avasárnapi hazautazás soránmegálltunk ahajdani erdélyi fejedelmek székhelyén, Gyulafehérváron. Megnéztük avárudvar nevezetességeit: afejedelmek székhelyét,apüspökipalotát,aromántemplomot,ahajdani Majláth Gimnázium és abattyáneum épületét, majd a Szent Mihály-templomban anagy történelmi személyiségek sírhelyeit. Dr.Tóth István koszorút helyezett el HunyadiJánossírkövén. AGyulafehérvárközelébenlévõMagyarigenközség református templomának megtekintése után aközség borospincéjében jó hangulatban költöttük el ebédünket. Hazafelé érintettük Zalatna, Abrudbánya, Vulcan, Brád és Körõsbánya településeket, és rövid pihenõre máritthon,szolnokonálltunkmeg. Ajól sikerült és jó hangulatú szakmai kirándulás megrázóan szomorú eseménnyel végzõdött: Budapesten, az út végén, szeretett tagtársunk, dr. Tóth István már nem ébredt fel. Útitársai két hét múlva együtt vettektõlevégsõbúcsúttatabányán. GPA BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 43

46 Amechanikai szûrés szerepe agáziparban BLASKÓ-NAGY ANDRÁS okl. vegyészmérnök, igazgató (MOL Nyrt. KTD Algyõ) KIS BÁLINT okl. technikus, termelési mûvezetõ (MOL Nyrt. Kardoskút) LIVO LÁSZLÓ okl. bányamérnök, ügyvezetõ (MARKETINFO társaság) Aföldgáz életünk és kényelmünk nélkülözhetetlenné vált energiahordozója.azírás atermelés tárolás elõkészítés felhasználás során a tisztasági követelmények betartásának lehetõségeit és a mechanikai szûrés eredményeit foglalja össze. Irodalmi adatok szerint elsõként Kínában találtak földgázt, miközben bambuszból készített fúrószárakkal konyhasó, illetve sólé után kutattak. Kellett asó az étkezéshez. A sótermelés melléktermékeként feltörõ földgázt bambusz vezetékekenelvezették, és öntöttvasból készített égõkön elégetve a sólé bepárlására használtákfel (1.ábra). 1.ábra: Amélyfúráskezdetei... 2.ábra: Gyûjtõ-éselosztórendszer Talán 2000 évvel ezelõtt lehetett aföldgáz mára világméretûrenõttfelhasználásánakakezdete.avilágrészeketcsõvezetékekkötikössze,atengerekentartályhajók szállítják acseppfolyós földgázt. Vannak országok, ahol alegtöbb lakott település földgázellátása közel 100%-os. Mint könnyen kezelhetõ energiahordozót elõszeretettel használjuk aháztartásban, az energiaiparban, a vegyiparban,aközlekedésbenegyaránt. Mivelagázaföldkéregtárolásraképes(nagypórustérfogatú) rétegeiben helyezkedik el, szilárd és folyékonykomponenseket,valamint élõ szervezeteket (baktériumokat) is tartalmaz. Ezek akitermelés során berendezéseinkbebekerülnek. Aföldgáz termelõtõl felhasználóig tartó útja során számosiparifolyamaton,technológiailépcsõnmegykeresztül.szükséges,hogyagáztechnológiamindenszintjénakívántmennyiségmellettakívántminõségbenálljonrendelkezésre. Akitermeléssoránagázmezõszámostermelõkútjából különbözõ paraméterû termék kerül ki. Etermék mechanikaitisztításátésanemkívántfolyadékoktól,gázoktól való fizikai-kémiai elválasztását el kell végezni. Ezutánamegtisztítottföldgázegynyomásfokozókompresszortelepen keresztül a szállító vezetékbe kerülve megkezdiesetenkéntsokezerkilométeresútját (2.ábra). Az elosztás során az erõmûvekbe, fûtõmûvekbe, gázfeldolgozó állomásokra, vegyi üzemekbe, közlekedésihajtógázelõállítóüzemekbe,aháztartásokbakerül aföldgáz.mindentechnológiailépcsõmamárkonkrét, agyakorlat soránkikristályosodottminõségi paraméterekkel jellemezhetõ.ezekmegbízhatóés tartósbiztosításábanalapvetõszerepetjátszikamechanikaiszûrés. Mechanikai szûrés agáziparban Agázt elõkészítésesoránaszilárd szennyezõdésektõl és anemkívánatos folyadékoktól már akitermelõ kutakkútkörzetébencélszerûmegtisztítani (3.ábra). Amunkát különbözõ folyadék-leválasztó szeparátorral és szûrõberendezésekkel végezhetjük el. Ezzel védjükmegagyûjtõvezetékekberendezéseit, szerelvényeit, mûszereit, anyomásfokozó kompresszorokat a nemkívánatos koptató és korróziós hatástól. Amechanikai szûrés segíthet abban is, hogy agáz szárítására használt glikolokat és más technológiai folyadékokat megtisztítvaújrafelhasználhassuk. Aszállító csõvezetékbe betáplált gáz mennyiségét, energia-tartalmát érzékeny és pontos mûszerek mérik. Améréstanemkívántszennyezõdésekmegbízhatatlanná tehetik. Adrága és finom mérõturbinák, gázkromatográfokmeghibásodhatnakaszennyezõdésmiatt.erre 44 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

47 3.ábra: Kútfejszûrõink acélra egy finom szûrõt fejlesztettünk ki, mely agáz maradék folyadéktartalmát is kiválasztja. Amembrán szûrõvel kombinált Ecofilt Mikrofilter hosszú ideig (a kívántciklusidõ)képesaberendezésekvédelmétbiztosítanikarbantartásiigénynélkül. Aszállító- és elosztó vezeték csomópontjaira nagy terhelhetõségû, nagy kapacitású szûrõberendezéseket tervezünk. Ezek feladata, hogy acsõvezetéki port, a korrózióstermékeket,akopadékokatösszegyûjtsékésa további gázáramból visszatartsák. A berendezések igényszerintképesekkarbantartásnélkülakártöbbévig isüzemelniakiválasztottcsomópontban(többszázezer köbméter/óra szállításikapacitás mellett). Agázmezõkönaleválasztottsósvizetésegyébfolyékony fázist is kezelni kell. Afolyadék-szétválasztó szeparátor megtisztítja anagy mennyiségû vizet akönynyebbfolyadékoktólésaparaffin-,aszfalténdaraboktól. A tiszta folyadék még tartalmaz könnyebb fajsúlyú olajcseppeket és egyéb (szilárd) lebegõ anyagokat. Avízvisszasajtoló szivattyúk és abefogadó kõzetréteg 4.ábra: Avízvisszasajtolástechnológiaivázlata mikropórusainak kis mérete (< 10 µm) miatt avizet ezektõlismeg kelltisztítani (4.ábra). Aszûrés alkalmazásával avízvisszasajtoló rendszer szintentartását, üzemi költségeinek csökkentését lehet elérni,melyetgyakorlatitapasztalatoktámasztanakalá. Aszûrés,mintfajlagoskarbantartásiköltségetcsökkentõés üzembiztonságotnövelõmódszer,aföldalatti gáztárolásesetébenfontos szerepettöltbe.aföldalatti gáztároló esetében a szûrési rendszer kiépítését (5. ábra) az alábbi üzemeltetési problémák megoldása igényelte: Tároló-termelõ kutak hozamcsökkenése, kompresszorolajokoztatermelõszerelvény-dugulásmiatt. Mérõ, szabályzó technológiai mûszerek gyakori meghibásodása szilárdszennyezõdésmiatt. Kompresszorok process rendszeri szûrõinek és technológiaielemeineksérülése, gyakorijavításiigénye atávvezetékrõlérkezõföldgázjelentõs mennyiségûszilárdszennyezõanyagtartalmamiatt(fekete,gyakranpiroforospor). 5.ábra: Agázbetárolástechnológiaivázlata BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 45

48 6.ábra: Folyékonygázszûrõink Az üzemeltetõi igényekfelmérésealapján, akapott jelentõsszámúlaborelemzésértékelésétkövetõentöbb lépcsõbõlállómûszakimegoldásvezetettakívánteredményre: Kutak és réteg védelme, besajtolt közeg szûrése 2mikrométerfinomsággal. Kompresszorüzem védelmeérdekébentávvezetékigázszûrés2mikrométerfinomsággal. Kompresszorolajkiszûréseabesajtolandóföldgázból,atárolórétegvédelmeérdekében. Arendszerkiépítésttöbblépcsõbenvégeztük: Akútkörzeti, meglévõ szûrõházakba 45 bar nyomáskülönbsége alkalmas, 2mikrométer szûrési finomságú elõszûrõk beépítése méretezett, huzalozott szûrõvázra. Kompresszorok szívóágába ciklonszeparátor és Ecofilt szûrõgyertya kombinációjával készült szûrõ beépítése.azegység szûrésifinomsága 2mikrométer. Kompresszorolaj kiszûrésére ciklonszeparátor és Ecofilt szûrõgyertya kombinációjával készült szûrõ beépítése.azegység szûrésifinomsága 2mikrométer. Akiépítettmegoldásaveleszembentámasztottkövetelményeket kielégítette. Arendszeren garanciaidõ alattés azóta semlépettfelmeghibásodás.azelsõciklonberendezésünk 1998 óta üzemel (azóta is ugyanazokkal az Ecofilt Mikrofilter szûrõbetétekkel, melyek takarításátéventeegyalkalommalkellelvégezni). Aszûrõrendszer élettartamijellemzõiaz alábbiak: Gyertyavázak:10évüzemelésalatt5vázhuzalozásátkellettjavítani(közel100gyertyából). Akútkörzetbenakútfejszûrõkelõszûrõiegybetárolásiciklusalatthibamentesekazátlagosan180napfolyamatosüzemelésésnapi60-80ezerköbméterföldgáz átbocsátása mellett. Az egységen amaximális nyomásveszteségnemériela0,5bart.aszûrõkindulóellenállása (tiszta állapotban) nem haladja meg anéhány millibart. Aszívó-ésnyomóágiszeparátorokonjavítást,szûrõcserét nem kellett végezni. Az elõszûrõket itt is elegendõabetárolásiciklusvégénkicserélni. Az eddig megtervezett és megépített legnagyobb ciklonszeparátorunk kapacitása 5millió köbméter/nap. Aszûrõtisztításciklusidejeittis180nap. A rendszer alkalmazásának gazdaságosságát a következõadatokigazolják: Akompresszorok karbantartási költsége13-17%- kalcsökkent. Akompresszorüzemrendelkezésreállása3-5%-ot javult. Aszûrési rendszer kiépítését követõ3-4év utána kút- és rétegsavazások megszûntek. Hozzávetõlegesen kétkútsavazásánakköltségeateljesrendszerbekerülésiköltségétfedezi. Acseppfolyós gáz szûrésére is Ecofilt Mikrofilter védjegyû mechanikai szûrõt fejlesztettünk ki. Ez nem csakvezetékesföldgáz,depalackos(propán-bután)gáz esetébenishasználható.atisztaságproblémájaapalackok töltésénél és ürítésénél egyaránt jelentkezhet. A csõvezetéki,tárolóhelyi kopadékokéskorrózióstermékek atöltõszelep, anyomáscsökkentõ finom furatait könnyen eltömítheti. Megfelelõ szûréssel aprobléma megoldható (6.ábra). Ugyanez ahelyzet az autógáz töltõ- és elosztóállomásokon is. Itt aszûrést úgy terveztük meg, hogy az autó finom vezetékeit és szelepeit a mechanikai szennyezõdésekneterheljék. Agázfeldolgozó (gázbontó) finomító üzemekben a technológia során számos esetben segítheti a kívánt eredmény elérését amechanikai szûrés. Avezetékekben,atisztítókörökben,atrietilénglykolvezetékekben, agazolin leválasztásánál, ametanol elõállításánál és máshelyenisegyaránthasználhatóamegfelelõkapacitásúéskellõszûrésifinomságúecofiltmikrofilter. Afûtõmûvekben,avillamoserõmûvekbenagázmotorok elõtt avezetéken érkezõ földgázt célszerû megtisztítani.ehelyekenavezetékjavításoksoránbekerülõ anyag,homok,a távvezetéki por (7.ábra),a kopadékok és akorróziós termékek okozhatnak problémát. Aszerelvényekésamûszerek,fúvókák,szelepek,égõfejekfinom furatait részben vagy egészben leszûkíthetik, elzárhatják. Amechanikai szûrés eproblémáktól tudja mentesíteniarendszert. Végül,denemutolsósorban,ahosszú,zegzugosfelszín feletti gázvezetékekben gyakran elõfordul, hogy a környezetihõmérsékletváltozása miattaföldgázfolyadéktartalma megnövekszik. Ezek a folyadékcseppek köddéösszeállva,kicsapódva afinom szabályozásúszámítógép-vezéreltégõésadagolórendszerekbenaszoftverek által már nehezen kezelhetõ paraméter-változá- 7. ábra: Távvezetékipor 46 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

49 sokat okozhatnak. A megfelelõ mûködés az Ecofilt Mikrofilterrelszereltcoalescerszeparátoralkalmazásávalhosszútávon,szûktûrésmellettismegoldható. Afelsorolt példákból láthatjuk, hogy akívánt paramétereket stabilizáló mechanikai szûrés jó segítõtárs lehetagáztechnológiaifolyamatokbanis. Az Ecofilt Mikrofilter tulajdonságai Aszûrõ aszennyezõdés útjába akívánt méretû és alakúréstállítja.ezenaznemtudátmenniésazelõszûrõbenmarad. Az Ecofilt Mikrofilter alkalmazása általában nem kívánpluszenergiát.hiszenindulóellenállása(tisztaállapotban) maximálisan néhány tized vagy század millibar. Nagy nyomástûrése több bar (akár több 10 bar) nyomáskülönbség kialakulását teszi lehetõvé, ami hosszúidejûmûködéstgarantál.nyomástartóedényekbe építhetõ, egyoldali nyomástûrésre méretezhetõ. A szûrõn uralkodó nyomáskülönbséget PLC figyeli és a beállítottértékelérésekorbeavatkozik,tisztaszûrésiútvonalrakapcsolva aföldgázáramlását. Akívánt karbantartási ciklusidõ tervezhetõ, megfelelõszabadfelületûszûrõvelbiztosítható.aplcakarbantartásiigénytisjelzi.arendszermûködéseautomatikus, ameglévõ telemechanikai rendszerekhez csatlakoztatható. Afolyadékfázist méretezett ciklonokkal választjuk le.azolajködreolajleválasztóbetétethasználunk. Az Ecofilt Mikrofilter minimális karbantartásigényû, éves élettartamra tervezett szûrõbetét, mely ez alatt az idõ alatt folyamatosan használható akívánt feladatra. Amechanikai szûrés segítségével aföldgáz megfelelõtisztaságabiztosítható. 8.ábra: Épülaz5millióm 3 /napkapacitású földgáztisztítóállomás(banatskidvor,szerbia) BLASKÓ-NAGYANDRÁS 1977-bendiplomázottvegyészmérnök,olajipariszakmérnök.Technológus,majd kutatómérnökvoltatemesvárimûszakiegyetemen.1992ótamagyarállampolgár,amolnyrt.-nélkülönbözõvezetõbeosztásokbetöltéseután2003ótaazalgyõigáztechnológiaegységetvezeti. KIS BÁLINT 1990-benszerzetttechnikusiokleveletNagykanizsán,mintszénhidrogén-kitermelõtechnikus. Az olajiparban 1986 óta dolgozik különbözõ beosztásokban. Kezdetben gépkezelõ, termelõ mester volt, majd agáztermelés és föld alatti gáztárolás, valamint akarbantartás, beruházás szakmai irányítását végzi napjainkbanis Kardoskúton. LIVOLÁSZLÓ 1977-benszerzettokleveletazNMEBányamérnökiKarán.Tanszékimérnök,majdazMTA kutatómérnöke, továbbá anógrádi Szénbányák megszûnésekor annak technikai fõmérnöke volt óta mérnökirodátvezet. Balkáni bauxit Háromszorosgyõzelmetaratott miutánhárombizottság is alegjobbnak értékelte pályázatát amal Magyar AlumíniumZrt.Montenegróban, aniksicsmegyébenlévõbauxitlelõhelyrekiírttenderen.pályázottmégagörög HellenicMining EnterpriseésazoroszRuszalis. AMALZrt július18- án amontenegrói Gazdaságfejlesztési Minisztériumban írta aláakoncessziósszerzõdést. Dr.TolnayLajos, amalzrt.elnökeafigyelõ30.számában számolt be arról, hogy abányanyitás abecslések szerint2millióeuróbakerülmajd,ésegytízévesprogramszerint 15,6millióeuróértékûbauxitkutatástisvállaltak.Mindeztsaját erõbõl és hitelbõl fedezik, mint akorábbi akvizíciókat is. Akoncesszió tíz évre szól, slejárat elõtt egy évvel meghosszabbítható. Az újabb bauxitkészletek bevonása ameglévõ hazai és boszniai bauxitvagyonnal együtt 10-15évre megoldjaamal bauxitellátását. Emellett az ajkai timföldgyárban megtalálták amegoldást avörösiszap távlati elhelyezésére is, ami szintén feltételeatovábbimûködésnek. Figyelõ 2008/30. Dr.Horn János BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 47

50 ABánya-, Kohó- és Erdõmérnök-hallgatók Ifjúsági Köre 60 éve számolta fel önmagát MOLNÁR LÁSZLÓ aranyokleveles bányamérnök, ny. múzeumigazgató (Sopron) Az Ifjúsági Kör történetének rövid áttekintése, és megszûnésének eseményei, körülményei Aselmecbányai, 1820-as évek óta mûködõ, német diákhagyományokraépültdiákegyesületetakiegyezést követõen hosszas viták után május 22-én felváltottaaselmeczim.kir.bányászatiéserdészetiakadémia Ifjúsági Köre. (1. kép) AKör sajátos szabályozó 1.kép: AzIfjúságiKörmegalakulása1879-ben és összekötõ erõ szerepét töltötte be ahallgatók közösségi életében. Abensõséges diákhagyományok, az egymindenkiért,mindenkiegyért eszméjeáthatottaa hallgatók egymás közti kapcsolatát. Abajtársiasság, a nemes értelemben vett hazafiság, aszívbõl fakadó jókedvésaválasztotthivatásszeretetealkottaazún. selmeci szellemet. Adiákhagyományok, mint aballagás, avaletálás, aszalamander,atablóképekselmecrõl terjedtekelazországiskoláiban. Az elsõvilágháborúvégénafõiskola elhagyni kényszerültközelkétévszázadosszékhelyét,éssopronbaletelepedveazifjúságikörfontosszerepettöltöttbeavároséletében.afõiskolásokbólszervezettfelkelõalakulat1921.szeptember8-ánmegállítottaésvisszaszorítottaágfalvánálazosztrákcsendõröket,majdadecember 14-éntartottnépszavazásonhatékonyanellensúlyoztaa célratörõosztrákpropagandát. Az 1920-as évek lassan konszolidálódó gazdaságában az Ifjúsági Kör elsõsorban ahallgatók szociális ügyeivel foglalkozott, arákóczi Ferenc utcai otthonát 1931februárjábanavattafel. Az osztrák Anschluss után fokozatosan jelentkezõ német-náciideológiátésgyakorlatotazifjúságikörhatározottan elutasította, ugyanakkor aszélsõ jobboldali Turul Szövetség támogatását és beszervezési próbálkozásátis visszautasította. Afelvidéki,erdélyiéskárpátaljaiterületekvisszacsatolásátazifjúságnagylelkesedésselfogadta,hiszenezen bányákbanés erdõkbengazdag vidékekrévén reményteljestávlatoknyíltakasopronihallgatókelõtt.aháború kitörése után ahallgatók szeretettel fogadták akörnyékretelepült lengyelmenekülteket, akikközülhatan atiltásellenére beíratkoztakasopronikarokra. Az Ifjúsági Kör a Volksbund-dal szembefordult decemberében három bányamérnök-hallgatót, akik avolksbund jelvényét viselték, kiközösítettek tagjaiksorából,nohaanémetnagykövetségszigorúvizsgálatot kezdeményezett az ügyben. Ahárom hallgató elhagyta azegyetemet. Horthy Miklós kormányzónak aháborúból és anémet szövetségbõl való október 15-i sikertelen kiugrásikísérleteutánazifjúságikörhelyzeteegyrenehezebblett.akörelnökeelrejtetteazegyetemihallgatók címlistáit, így gördítve akadályokat akatonai behívások ellen. Abudapesti egyetemek német parancsra részbenkitelepülteknémetországba.asopronikarésa hallgatóság szándékos idõhúzással anyilas kormány nyomásaellenére elkerülteakitelepítést. Az egyetemi hallgatók Volksbund-, illetve náci-németellenesmagatartásaafrontátvonulásutolsópillanatábanmártírokat is követelt akör tagjai és hozzátartozóiksorából.amátyáskirályutcaierdélyidiákotthonból az esetleges utcai harcok elõl Brennbergbányára menekültekközülazó-brennbergivendéglõbentanyázósskatonákötfõttarkónlõttek. Aháború befejeztével, 1945 tavaszától az egyetemi hallgatókatnagynélkülözéseksújtották.alétfenntartásértésatanulmányokfolytatásáértvívottküzdelemvolt ajellemzõ.az IfjúságiKör1945májusábanújjáalakult, aszovjetvárosparancsnok1945.október25-énengedélyezteakör mûködésétarákócziutcai székházban.a Kör tagjai kivették részüket az újjáépítési munkából, a romokeltakarításából végén gondok keletkeztek amagyar ifjúság egységes szervezetbe való erõszakos tömörítésére irányuló törekvésekbõl. December 13-án megalakult a Népi Ifjúság, és kemény küzdelmek folytak apártszer- 48 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

51 vezetekközöttazegyetemiifjúságpolitikaiarculatának kialakításáért. Az egyetemi ifjúság politikai fejlõdése két irányba tendált. Az egyikirányzat amúlthagyományaitkívánta továbbvinni,amásikazúj,szocialistánaknevezett,marxista-leninistatanítások,elvekmegismerésére,átvételére és ezen alapuló országos, egységes szervezet megteremtésére törekedett. AKör aszakmai zártságával, a politikaiélettõlvalóelfordulásával,aselmecihagyományokra épülõ céljaival ellenszegült az egységesítési törekvéseknek.visszautasítottaahangoztatottnacionalista vádakat, de büszkén patriótának vallotta magát, ragaszkodott múltjához, nem kívánt teret engedni az új, kommunista nemzetköziségethirdetõáramlatoknak. Rajk László belügyminiszter1946.július4-énfeloszlattaamagyarcserkészszövetségetéstovábbi,mintegy 1500 társadalmi egyesületet, egyházi ifjúsági szervezetet. Megalakultak anépi kollégiumok, amelyek erõsen baloldali egyetemisták irányítása alatt álltak. Avezetõ szerepet játszók néhány év alatt letûntek és eltávoztak Sopronból. AzIfjúságiKörtagsága értetlenülszemlélteaváltozásokat és avele szemben megnyilvánuló bizalmatlanságot. Ahallgatóság zöme bánya- és kohóvidékekrõl, erdészetitelepekrõlérkezettsopronba,ésmérnöki,kistisztviselõi vagy munkás családból származott. Aprofesszoroktöbbségeapatinás jogelõdökutódai, magukbanhordtákésápoltákaselmeciszellemet. Az Ifjúsági Kör utolsó, hivatalos szereplésekor rendezõkéntésszervezõkéntvettrésztaz1848-asforradalom és szabadságharc március 15-i ünnepségén. (2.kép) Acentenáriumiünnepségekutánapolitikaieseményekgyorsfordulatotvettek.Március22-énmegalakult amefesz,amagyaregyetemiésfõiskolaiegyesületekszövetsége. Programjábanolvashatóvolt,hogymagába kívánja olvasztani az ország ifjúsági szervezeteit. Április hónapban amefesz Sopronban járt küldöttsége közölte, hogy elnevezésüknek megfelelõen egyedüli szervezetként õk fogják képviselniazegyetemi hallgatóságot, gondoskodnakpolitikainevelésérõl, a tanulmányi és ösztöndíj ügyek szervezésérõl. Az ifjúság körében abejelentések során számos vita alakult ki, az érvelések a csatlakozás vagy fel- 2.kép: AzIfjúságiKörszékházának falán 1948.március15-énelhelyezettmárványtábloszlatás mellett törteklándzsát. 3.kép: AzIfjúságiKörutolsószakestélyénekjelenlétiíve (részlet) Május 5-én avezetõség asörgyár kerthelyiségében szakestélyt hirdetett. Agyönyörû, holdfényes nyári esténmegjelentekaprofesszorok, tanársegédek és akör mintegy250tagja.éreznilehetett,hogyaszakestélybúcsúzotta70éveskörtõl. (3.kép) AKör alapszabálya afeloszlatás kérdésében alétszám és szavazatarány vonatkozásokban szigorú követelményeket írt elõ. Az május 7-i rendkívüli közgyûlésenszinteazegésztagság jelenvolt. Az elnök problémát felvetõ kérdése után egyetlen felszólalás hangzott el Gombás László kohómérnökhallgatótól.beszédekiválóanösszefoglalta agondokat, afelelõsségetéshangulatot.felidézteamefeszsopronbanjártküldöttségénekazifjúságikörtelítélõvéleményét, anehezteléseket és atámadásokat. Feltette a kérdést:átadjuk-eazifjúságikörtanevével,zászlójával együttegyújtartalmúegyesületnek? Felelõsekvagyunkmagunknak, firmáinknak,alapítóinknak, professzorainknak, akiktõl kaptuk, örököltük akört. Bekell látnunk,hogyaselmeciszellemûifjúsági Körünk tarthatatlan, ezért bár vérzõ szívvel döntsünk amegszûnése mellett. Szavazatunkkal helyet adunkegyújegyesületnek,amelynektagjaivívjákkimagukaz elismerést. Csakegyet kérünk:nekívánják, és nekérjéktõlünkaztanevet,aztapárszót,amelynekünk mindmáig atradíció, amúlt, atörténelem, amely a lelkünk volt, amelynek csengése aszívünkig hatott: Bánya-,Kohó-ésErdõmérnökHallgatókIfjúságiKöre. Anegyedórás beszédhez senki sem szólt hozzá. A köri pecséttel ellátott szavazócédulák megszámlálása után kiderült, hogy atagság az alapszabályban elõírt négyötödös arányt meghaladó, 88 százalékos többséggelazifjúságikörfeloszlatásamellettdöntött!négy nappal késõbb az egyetem hivatalosan bejelentette az IfjúságiKörönkéntesfeloszlását. TudomásunkszerintazIfjúságiKörvolt az egyetlen olyantársadalmiegyesület,amelyik1948tavaszánilyen világosan meg tudta ítélni az országban várható fejleményeket, és ilyen hazánkban szokatlan imponáló egyetértésselhoztamegdöntését. Aszervezet megszûnt, akülsõségek: balekfogadás, keresztelés,szakestély, szalamander, nótázás stb. szigo- BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 49

52 rúan tiltottá váltak. Néhány ügybuzgó személy csak a rombolásra törekedve megkísérelte teljesen elpusztítaniakörtárgyiésírásosemlékeit.akör70éveszászlójából barbár kézzel kiollózták a magyar koronát. (4. kép) Itt meg kell jegyezni, hogy 1977-ben nagy csomag érkezett aközponti Bányászati Múzeum címére, amelyet Barsi Károly ( ) bányamérnök adott fel Tatabányán. Akísérõ cédulán írta: A zászlót idáig megõriztem, úgy érzem, hogy jó kezekbe kerül. Barsi harminc éven át senkinek nem mondta el, hogy õrzi az elveszettnek hitt köri zászlót. Amúzeum azászlót az ország legelismertebb restaurálójával gyönyörûen helyreállíttatta (5.kép). kolciegyetemreis.azifjúságikörteljes,elemzõtörté- netétmég nem írtákmeg, közli az 1987novemberében kiadott Pajtás! Szerencse fel! címû emlékkönyv. Az Ifjúsági Kör viszontagságos történetének vizsgálatára, elemzésérefélévszázadigkellettvárni. Alegmegrázóbb önvallomással zárjuk acikket: Az ErdészetiLapok2004.éviáprilisiszámában Fényekés árnyak címû cikkben írja RédaiIstván: Vétettem.Bocsánatotkérekmindazoktól,akiknekszomorúságot,keserûséget és bajt okoztam. Már megbûnhõdtem. Ugyanazt abüntetést róttam magamra, mint amit másoknakkiosztottam.51évehurcolomnémán,egyedüla lelkembeneztagyalázatot. 4.kép: Akörizászlómegrongálása AmegszûntKörvolttagságánaktevékenységétapolitikai rendõrség, majd az ÁVH figyeltette, részben beépített személyekkel.azifjúság titokban,kis csoportokbanössze-összejött,aselmecidalokathalkanénekelték. Ahatóságok alegfelháborítóbb akciót május végén követték el. Egy Budapestrõl érkezett ötfõs brigádnévszerintidézettbehallgatókat,ésnéhányperces kihallgatásután45erdészt,majd3bányásztés2kohászt mint arendszer ellenségeit kizárt az ország összes egyetemérõl!mindenindoklásbanszerepelnekaselmeci szellem soviniszta, reakciós célkitûzéseinek vádjai, a hagyományok fasiszta maradványai, anépi demokratikus rendszerrel való szembenállás ráfogásai. Ahelyesírásihibáktólhemzsegõ,öt-tízsorosírásokmegdöbbentettékahallgatókatésavárosilakosokat.Akizártaknak kétnapalattelkelletthagynisopront.ahatározatokat FehérDániel dékánnal,anemzetközilegelismerttudóssal íratták alá, akit atortúra idegileg tönkretett. Aminisztériumrészérõl RédaiIstván voltakihallgatásokvezetõjeésahatározatokjóváhagyója. Aselmeci hagyományok az 1970-es évek elejétõl kezdvefokozatosanvisszatérteksopronba,majdamis- 5.kép: Akörizászlórestaurálásután A60 éve önkéntfeloszlott Ifjúsági Kör történeteés az azt követõ nyomasztó események Keresztury Dezsõ egy szép és igaz gondolatára emlékeztetnek: sorsunk nálunk nagyobb hatalmakkezébenvan, dejellemünka magunkéban. IRODALOM Hiller István: Asoproni egyetemi hallgatók mozgalmai akét világháborúközött.soproniszemlekiadás.sopron,p (1975) Hiller István: Ismét tüzek avégeken. Sopron, I. köt. p (1990) Molnár László: ASelmeci Akadémián alakult Ifjúsági Kör és zászlójának viszontagságos története. BKL Bányászat. 129.évf.5.sz.p (1996) WisnovszkyKároly: ÖtvenéveöltékmegazAkadémiát.Sopron nem ereszt. Erdészettörténeti Közlemények 44. Budapest-Sopron,p (1999) Honvári János: Kettétört karrierek. Valóság. 12. sz. p (2001) BánóLászló: Fényekésárnyak.ErdészetiLapok.4.sz.p (2004) MOLNÁR LÁSZLÓ bányamérnökioklevelét1949-bensopronban,bányaiparigazdaságimérnökioklevelét 1964-ben Miskolcon szerezte. Dolgozott Brennbergbányán, Tatabányán, Várpalotán és Nógrádban aszénbányászatban, ill. az Aknamélyítõ Vállalatnál üzemvezetõi és fõmérnöki beosztásokban ig a soproni Központi Bányászati Múzeum igazgatója volt. Publikációinak száma meghaladja a300-at. Számos társadalmiszervezetben,szerkesztõbizottságbanisaktívtevékenységetfejtettill.fejtki.többkitüntetésmellettaprourbesoprontulajdonosa,azombke tiszteletitagja. 50 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

53 Emlékeim az Ifjúsági Körrõl KÁRPÁTY LÓRÁNT aranyokleveles bányamérnök, Budapest Személyes visszaemlékezések asoproni egyetemi diákegyesület mûködésének utolsó éveirõl. Úgy vélem, a70 évnél idõsebb kollégák legtöbbje számáranyilvánvaló,hogyacímbenabánya-,kohó-és Erdõmérnök-hallgatókIfjúságiKörérõlvanszó.Arróla nemzeti érzelmû, független diákegyesületrõl, amely 1879-benalakultSelmecbányán,sközel70évnyiselmeci-soproni mûködés után, éppen 60 évvel ezelõtt az igaztalan politikai rágalmak miatt várható betiltását megelõzve május 7-i rendkívüli közgyûlésén Sopronbanfeloszlatta önmagát. AzIfjúságiKört röviddelaz1867-eskiegyezéstkövetõ magyar tannyelvû szakoktatás bevezetése után Selmecbányán az egységes diákszervezetre és az évszázados hagyományok anyanyelvû ápolására irányuló, többségihallgatóiakarathoztalétre.azújifjúságiszervezet hatására rövididõalatt kifejlõdött az egymásttámogató, jóban-rosszban barátian segítõ, az énekes-tréfás diákhagyományokat féltékenyen õrzõ színes diákélet, amely felejthetetlenné tette aselmeci hallgatói éveket. Ezt aszellemiséget akör maradéktalanul továbbörökítetteatrianonikényszerbõlsopronbaköltöztetettfõiskola(majdmûegyetemikar)hallgatóirais.sõt adiákéletihagyományokélményébõl fakadó barátság máig hatóan tovább él a közös Alma Mater emlékein nevelõdött bányász-kohász-erdész szakemberek sokaságában és társadalmi-szakmai egyesületeiben is. Reméljük, hogy nem fog kihunyni a jelenkor megváltozott körülményei közöttsem. Atovábbiakbanazemlítettévfordulókhoz kapcsolódva, a Körhöz fûzõdõ, kizárólag személyesen átélt emlékeim vázlatos felidézésével szeretnék tisztelegni az Ifjúsági Kör teremtetteszellemiségelõtt. 1 Ismerkedésem akörrel és a diákhagyományokkal 1942 szeptemberének elsõ szombatján a délutáni személyvonattal érkeztemasopronigysev-állomás- ra,amelynyüzsgöttabalekokraváró, városbemutatás- raéhes egyenruhásegyetemistáktól.mégsohasemjár- tamsopronban,skicsitriadtannéztemanevetvekiálto- zótömegetagyõriátszállásmiattfüleszakadt,nehézbõ- röndömmel.szerencsérevártrám kedvesmosollyal Réti Vilmos harmadéves kohómérnök-hallgató, aki szülõvárosom, Salgótarján reálgimnáziumában két évvel elõttem érettségizett. Intett, hogy ne siessek aleszállással. Csak ennek köszönhettem, hogy megúsztam avárosnézõ sétát. Felváltott cipelgetéssel vezetett el az általa lefoglalt Felkelõ úti (ma József Attila u.) albérleti kamaráig.már kamarásom is volt SzlabeyLászló kohómérnök-hallgatószemélyében.bár bányatelepiszületésûlévén márgimnazistakorombanhallottamasoproni, egymást támogatóhagyományokról, most nagyon meghatottazagondoskodószeretet,amelybenfirmáim engem,a porosfülûbalekot részesítettek. Akövetkezõnapon,vasárnapdélben RétiVili bevezetett az Ifjúsági Kör Rákóczi utcai székházába, és bemutatott Kassai Ferenc végzõsbányamérnök-hallgató- nak, akör ügyeletet tartó, akkori fõtitkárának. Biztató szavak kíséretében felvilágosítást kaptam tõle amegpályázható segélyigénylési lehetõségekrõl (menza, tanszer stb.), melyeket a Körhöz kellett benyújtani elbírálás végett. A Kör hirdetõtábláján albérleti hirdetések is lógtak rajzszöggel felerõsítve. Mindjárt körülnéztem az emeletes köri ház helyiségeiben. A földszinten akkoriban a vezetõk irodáján kívül aköri háznagy kamarája helyezkedett el. Adiákélet az emeleti szobákban folyt. Az egyik szobában néhány asztalnál kártyacsatákat(zömmelulti és tarokk) vívtak, egy másik az olvasószoba volt újságokkal. Itt lógtakafalakonabalekvizsgára felkészítõ, bekeretezett balektudnivalók.asarokszobavolta AzIfjúságiKörépülete 1 ElõreelnézéstkérekatiszteltOlvasóktól,haacikkbenszereplõdátumokbanvagyamegemlítettnevekbenpontatlanságotfedeznekfel.Tudják eztbeelõrehaladott koromnak ésbocsássanakmeg érte. BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 51

54 balekvizsgák és más társas összejövetelek színtere, ennek ablakai afüggõfolyosóra nyíltak. AII. éves szénégetõk ezeken át kísérhették figyelemmel abalekok vizsgáztatását.ahelyiségeketdohányfüstlengteát. Röviddelahivatalosegyetemibeíratkozásésadékáni kézfogás után népes hallgatóság elõtt, szigorúan önkéntesjelentkezésselmegkezdõdtekazegyénibalekvizsgák, melyek mindenkedélyes, néha csúfondároskodó hangulatuk ellenére lényegében akör új tagjainak a bemutatkozásátszolgáltákanagytekintélyûbalekcsõsz felvezetésével. Soproni tartózkodásom talán napján szántam rá magamat a procedúrára, miután többször részt vettem öblös hangú balekcsõszünk, Szepeshegyi István bányamérnök-hallgató kiokosító elõadásain. Az elsötétített teremben, amegvilágított selmeci szent kõ elõtt folyt avallatás, melyen általában nem lehetett (nem is illett) csak úgy, egy szuszra sikerrel átjutni. Azon az estén amásodik sikertelen próbálkozásbóléppenkínos vigyorral hátráltam azajtón kifelé, amikor utánam jött egy magas, waldenes erdész firma, s a várakozók elõtt a nyílt színen leteremtett szemtelenvigyorgásomért.egyhétiglelkibetegevoltam ajelenetnek,de RétiVili elmagyarázta, hogy ez is egyik módja anagyfiús önbizalom nyesegetésének. Így hát a következõismétlésmár sikeres volt,és ezzel az Ifjúsági Körtagjáváváltam. November elsején elõször kísértem az szeptemberiágfalvicsatafõiskoláshõsihalottainakemlékéreévenkéntvezetettgyász-szalamandertaszentmihály temetõbe. Enapokban sörfelszolgáló balekként részt vehettem az összes szak számára rendezett, nagyszabású díszbalek-keresztelõ ismerkedési szakestélyen, melyetazakkorikörielnök, Saly Emil erdõmérnök-hallgató vezetett le. Itt csodálkoztam rá ahagyományápoló szertartások és aselmeci nóták lélekmelegítõ ízére, a komoly és víg hangulatok utánozhatatlan elegyére. Mindennek ateteje volt ahagyományos balekbál a Széchenyitérikaszinó(mûvelõdésiház)termeiben,melyen aváros lányos házai szemügyre vehették az új udvarlójelölteket. Addig még sohasem voltam nagyvárosi bálon,volttehátmittanulnom. MindeközbenmegindultakomolytanulásanagytekintélyûWalek,Stasney,Boleman,Proszt 2 professzorok elõadásainésgyakorlatain.aköréssoltprofesszor 3 jóvoltábólingyenebédrejogosítómenzasegélytkaptama Berzsenyi utcában mûködõ kis magánétkezdébe. Nekem félárva, nagycsaládos szülõi hátterem következtébenasalgótarjáni Kõszénbánya Rt. szerény ösztöndíja tette egyáltalán lehetõvé abányamérnöki tanulmányokat, sehhez kiegészítõként jól jött az egyetem szomszédságában elfogyasztható kétfogásos ebéd. Néhány hónapmúlvaaköreztasegélytavoltmáv(déli)pályaudvar közelében lévõ 7-es tüzérlaktanyába szóló, ebéd-vacsorát nyújtó ingyenes bakakosztra váltotta át 4 (a vacsorát asok gyaloglás miatt azonban csak ritkán vettem igénybe). Akatonakonyhát az december 6-i nagy bombázásig élvezhettem, abányavállalati ösztöndíjat pedig utoljára 1944 decemberében kaptam meg, atovábbi egyetemi éveket önellátóként éltem meg. Másodikegyetemifélévemközpontiköriélményea harmadéves firmákrendezteszakestélyvolt alakásomhoz közeli Schmauser-vendéglõben. Itt mások között engem is hagyományos módon megkereszteltek. Két keresztszülõm természetesen engem akezdetektõl támogatókét firmám, RétiVili és SzlabeyLaci lett. Tõlük abebokszolt farbõrbehajolva, majdavizes lavór fölött sörrel meglocsolva és szelíden farba lökve, aliturgikus keresztelõszöveg kíséretében avitavár alias Locsogó nevet(vulgót)kaptam,nyilvánnemvéletlenül.emlékezetes széptavaszi estevolt, sokénekkel és sok-sok sörrel, minek következtében acsak néhány perces hazaútontöbbször megimádtamaföldet.demásnaparutinosabbvilifirmámkótyagos,fájósfejemellenérebeparancsoltadélutániábrisgyakorlatra. Ebben az idõben megpróbáltam bekapcsolódni az egyetemisportéletbeis,nemsoksikerrel.jelentkeztem egy vitorlázó repülõs tanfolyamra, amelyet hétvégeken ahatárközeli Sopron-pusztai térségben tartottak. Még csak néhány földi oktatási és vitorlás-húzogató gyakorlaton voltam túl, amikor egy, már vizsgával rendelkezõ erdõmérnök-hallgatóhalálosbalesetetszenvedett.igazi szalamanderes,díszsortüzesköritemetésselbúcsúztunk tõle (persze aháborús légiveszély miatt nem este, hanemdélután).nekemviszontelmentakedvematanfolyamtól. Bekapcsolódásom akör életébe 1943elejénkezdõdött másfél évesifjúságmentõ-nevelõ kapcsolatom aváros akkori nyomornegyedének, a kurucdombivoltszélmalom-laktanyának8-14évesgyerekeivel. Lichner Pál bányamérnök-hallgató 5 vezetésévelakör ún. szociális munkacsoportja már 2-3évehetenként önkéntesen néhány órát foglalkozott akurucdombi szükséglakásokban élõ, elhanyagolt, gyakran iskolakerülõgyerekekkel,kulturáltjátékokra,helyesmagyar beszédre, népdalokra, amagyar történelmi évfordulók játékos ismeretére oktatva õket. Ez akezdeményezés elsõsorban asoproni Volksbund-szervezet által 2 Azéntanulmányaimidején WalekKároly amatematika, StasneyAlbert azábrázológeometria, BolemanGéza afizikaéselektrotechnika, Proszt János azáltalánosésszervetlenkémiatanszékvezetõ egyetemitanáravolt. 3 SoltBéla erdészprofesszorakaritanács megbízásábólfelügyelteakörsegélyelosztótevékenységét. 4 Önkéntestársadalmisegítségnyújtásként egyes katonaialakulatok,néhányegyháziközépiskola, aszentimrekollégiumstb. aköráltaljavasolt rászoruló hallgatóknak ingyenes étkezést (esetenként csak ebédet) biztosított. Igen csekély térítésért rendelkezésre állt még avárosház téren (ma Fõ tér) városi támogatással fenntartott népkonyha (diáknevén Opera) is atábornok-ház földszintjén (persze igen vegyes közönséggel). 5 Lichner Aurél Pál asoproni kar irodaigazgatójának, Lichner Józsefnek volt afia. Nevét Szilasra magyarosítva, Szilas A. Pál néven amiskolci Egyetemfluidum-bányászatitanszékének neves egyetemitanáralett. 52 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

55 erõltetett sleginkább anyomorgónémet ajkúcsaládok fiataljaiszámáravonzó,elnémetesítõtörekvéseketigyekezett ellensúlyozni, vállalva használt gyermekruhák, ágynemûkgyûjtésétésavárosáltalottüzemeltetettbérmosoda népszerûsítését is adiákság körében. Mivel a kurucdombi munkacsoport tagjai ezen atélen befejeztékegyetemitanulmányaikat, Lichner Pál önkénteseket keresett társadalmi munkájuk folytatására. Földim és ugyancsaksalgó-ösztöndíjasévfolyamtársam, Csaszlava Jenõ bányamérnök-hallgatóvállalkozotterre,sengemis bevontacsapatba (1943õszétõl SzebényiFerenc bányamérnök-hallgató rendszeresen, mások pedig alkalmankéntcsatlakoztakhozzánk).hetenként1-2alkalommal tartottuk anéhány órás foglalkozást. Ez a20-30 fõnyi, hiányosanöltözött, gyakranmagyarulisrosszulbeszélõ gyerekcsapat már várt bennünket alabdajátékokra, a közös éneklésre, mondahallgatásra. Máig emlékezetes maradt számomra,ahogyanaz 1943.évMikulás-napját megünnepeltük eszeretetre, törõdésre éhes gyerekekkel. Nem vittünk véghez egetverõ dolgokat, de morzsákkal mégis hozzájárultunk amagyarságtudat fenntartásához,svalamitenyhítenipróbáltunkanyomorban élõk hétköznapjain. Anagy bombázások azután véget vetettekakurucdombifoglalkozásoknak,amúlóévtizedek szerencsére elmosták aszélmalom-laktanyai nyomornegyedetis banjavábandúltagyilkosvilágháború.Ahallgatóságból észrevétlen eltûnt az anéhány fiú, aki árja származásátnemtudtaelõírásosanigazolni.adon-kanyar lesújtó híreit megdöbbentõ, de távoli valóságként éltükmeg,ezekalig-aligbefolyásoltákaháborúskorlátokat (származásigazolás, élelmiszerjegyek, elsötétítés stb.) már megszokó hétköznapi életet. Ugyanígy voltunk ahaláltáborokról, tömegsírokról, elhurcolásokról szólósuttogóhírekkel,deazújságokból,rádiókbólömlõ hadi dicsõségekkel is. AKör nem politizált, csak hagyományaira büszke, magyar és független akart maradni. Afarsangihagyományosfõiskolaibálon,amelyanehezedõháborús körülményekmiattezévbenmár álarc nélküli bál lett, sajnos nem vettem részt. Valószínûleg megfelelõ ünnepi öltözék hiányában, hiszen anehezen kiizzadott, használtként vett, de jó állapotú grubenem (amely kezdõ mérnökként még bányajáró öltözékemül isszolgált)nemlettvolnaideillõ. Húsvétután megkezdõdtekakövetkezõtanéviifjúsági köri elnököt jelölõ korteskedések. Az egyetem fõbejáratával szemben lévõakkori sportpálya kõkerítésének maradványain még sokáig láthatók voltak olyan, ebbõl az idõbõl származó, felmázolt kortesfeliratok, mintpl.: Hangosdaltólzengazájer,mertazelnökünk leszmayer,vagy JobbmaegyMayer,mintholnapegy Sebõk és másutt is hasonlók. Tény, hogy az májusi köri közgyûlésen titkos szavazással Saly Emil után Ruzsinszky István bányamérnök-hallgató látta el eztanagytekintélytadótisztséget. Még gyönyörködtem avalétálók júniusi szalamanderes felvonulásában, de avalétabált már impasszoltam, mert irgalmatlanul tanulnom kellett, hogy az összeselõírt kollokvium letételétigazolhassamazindexemben, melyet otthon avállalat igazgatóságának atanulmányiszerzõdésszerintbekellettmutatnom. Az1943/44-esújtanévlátszólagugyanazokkalaköri hagyományokkalkezdõdött,mintakorábbiak,delélekbenmár tudtuk, hogy aháborút mostis avesztes oldalon vívjuk, bármit is harsog anémet propagandagépezet. Asokiskolás soproni diákság, élénakör alelnökével, Buda Ernõ bányamérnök-hallgatóval, avolksbund erõsödõnyomását amagyar népi értékek (fõleg anépdalok) szervezett megismertetésével, népszerûsítésével igyekezettellensúlyozni.ahétvégekenmegteltamûvelõdési Ház nagy koncert- és bálterme, ahol felkészült elõadókés együttesek néptáncokatmutattakbe,és különbözõ tájegységi, valódi magyar népdalokra tanítottákasûrûnszorongó, lelkesdiákságot.ma is elönt ajó érzés, ha abécsi döntésekkel visszacsatolt felvidéki és erdélyiországrészekelõszörotthallottéstanultnépdalait hallom.anépiértékekelõtérbehelyezéseindokolja talán, hogy egy, akkori szemmel túlerotikusnak ítélt Karády-filmbemutatásátazElit-mozibanazösszetrombitált ifjúság füttyögéssel, sípolással megakadályozta. Bár volt olyan érzésem, hogy ebben inkább ajó hecc, mintaszilárderkölcsimeggyõzõdésvitteanagyobbszerepet. Méganyáriüzemigyakorlatonösszegyûjtöttemnéhány kedélyes bányász adomát. Ezekbõl egy csokorravalót Mosolyabányában címmel elfogadott megjelentetésreazakkormárharmadikévfolyamábanjáró, Bástyánk névvel és fedõlappal megjelenõ köri havilap. Mindjárt be is vontak aszerkesztõségi munkába, mint korrektortésterjesztõt.sajnosaháborúeztazömében irodalmi, kulturális jellegû diáklapot is halálra ítélte, talánösszesen20-25számkészültelbelõle1941és1944 között. Közeledik afront Sopronanéhanapjánmagasanátvonuló,alégiriadó ellenére nyíltan megbámult, amerikai harci repülõgéprajokon kívül eddig nem került személyes kapcsolatba azévekóta dúlóvéres háborúval.ezértnagyriadalmat keltett, amikor március 19-én, vasárnap reggel a német katonáktüzelésrekész tankokkalnéztek farkasszemet aszéchenyi téren is atemplomokba igyekvõkkel.némettankokazonatéren,melynekországzászlójánál néhány nappal elõbb az egyetemi ifjúság, akör hagyományosan és méltósággal emlékezett az március15-iforradalomévfordulójára?hihetetlenvolt, deigaz,hogyanémetekmegszálltákazországot.április 15-ével anémetbarát új kormány atanulmányi félévet befejezettnek nyilvánította. A köri élet átmenetileg megbénult, bár májusban amegszokottnál kisebb létszámú közgyûlés még egyhangúlag megválasztotta a Kör új vezetõségét az tanulmányi évre. Az elnök afüggetlen magyar államvezetésért közismerten lelkesedõ vitéz Laczkó György erdõmérnök-hallgató lett. Énisbekerültemazügyvezetéstirányítóválasztmányba, mintapénzgazdálkodásellenõre. BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 53

56 Atanév lezárása ellenére, aki felkészültnek érezte magát, az kollokválhatott acsonka félév tantárgyaiból, sõtjelentkezhetettazelsõnégyféléveredményesvizsgái után esedékes elsõ szigorlatra is. Így sikerült nekem is letennem ezt aszigorlatot, de bizony szívszorítóan szomorú körülmények között. A mechanikai tárgyakat összefoglaló mechanikaszigorlat ugyanis azsidó származásúnakminõsítettésezértáprilistólsárga csillag viselésére kötelezett KövesiAntal professzorlakásánfolyt dr.tárczy Hornoch Antal dékán jelenlétében. Anagy tekintélyû, rendíthetetlen nyugalmáról híres, idõs egyetemi tanár amegalázó rendelet óta nem járt be az egyetemre,melyet szavaiszerint nemakartmegszégyeníteni asárga csillaggal, de feladatait rezzenéstelen arccalés szigorralalakásánisellátta. Arománok1944.augusztus23-iátállásamiattaharcokmárközvetlenülazakkoriállamhatárainkközelébe kerültek, amikor megkezdõdött látszólag tervszerû rendben az1944.évi õsziszemeszter. Úgytûnt, minthaazegyetemiifjúságésmaga akörisnemakarna tudomástvenniaközeledõveszedelemrõl,annyirahagyományápolóvoltahangulatanyárigyakorlatrólvisszatérõ firmák és az új balekok között. Avasútállomási balekfogadások, abalekvizsgákat elõkészítõ balekcsõszi okításokaköriházban,majdmagukabalekvizsgákis melyek némelyikét aválasztmány megbízásából már személyesenvezethettem,asegélyezésekbeindítása,a kurucdombifoglalkozásokstb.mindúgyindultak,mint békeidõben. Abudapesti József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mint anyaintézmény szeptember közepi évnyitó ünnepségén egy háromtagú köri küldöttség élén, kölcsönkapott díszegyenruhában (köpenyesen, kardosan) még én képviselhettem asoproni kar egyetemi ifjúságát. Emlékeim szerint nem gyõztünkvisszatisztelegniabudapestennyüzsgõszövetségeskülföldikatonákszalutálásának,melyszokatlanés ismeretlenegyenruhánknakszólt.mégmegjelentabástyánkújszáma (ez volt az utolsó), és leventeként október 13-án még kötelezõ hûségesküt tettünk Horthy Miklós kormányzóra,amikorazoktóber15-inapsütéses vasárnapon, aháborúból való sikertelen (elszabotált) kiugrási kísérletet követõen egyetemi életünk gyökeresenmegváltozott. Afeje tetejére állított tanulmányi rend Ezen aponton szükségesnek érzem annak atanulmányi idõrendnek afelvázolását, amelyet 1944 októbereés1946júliusaközöttazátvonulóháborúéskövetkezményei miatt egyetemünk vezetõi alkalmazni kényszerültek,mertezazifjúságikörtovábbitevékenységét isbefolyásolta. Az október 15-i nyilaskeresztes hatalomátvételutáni napokbanaz újkormányzat úgydöntött, hogy csak aharmad-, illetve felsõbb éves mérnök- és orvoshallgatók folytathatják tanulmányaikat. Így Sopronban iscsupánazakkorv.,vii.ésix.félévükethallgatóknak folytak tovább az elõadások és gyakorlatok, melyek nagy részét anovembertõl állandósuló délelõtti légiveszély miatt délelõtt 10 óráig, illetve késõ délután igyekeztek atanszékek megtartani. Tudomásunk szerint a nyilas kormányzat ezzel azt acélkitûzését akarta biztosítani, hogy aháború sikeres befejezése után, melyet a bevetésre váró új rakétafegyverektõl (a V1, V2 stb. ún. csodafegyverektõl) várt, sok új mérnököt és orvost lehessen gyorsan munkába állítani. Ezt kívánta szolgálni az emelt heti óraszámú, gyorsított tanulmányi idõrend is, az ún.rövidített félévekbevezetésével. Az õszi félév ebben aszellemben már november végén le lett zárva, és megkezdõdött akéthetes, rövidített vizsgahónap. Leckekönyvem tanúsága szerint december 20-án megkezdtem a6. félévhallgatását, amely1945.február 25-ig tartott. Erre az idõszakra esett dr.sébor János erdész professzornak (a budapesti lakóhelyén rekedt dr. Cotel Ernõ dékánt helyettesítõ prodékánnak) azon bölcsmegegyezéseanémetföldretelepítéstirányítóhatóságokkal, hogy asopronban maradt hallgatók minden vasár- és ünnepnapon kötelezõ nyolcórás sáncásásonvesznekrészt,sezértegyelõre hiszenúgyisahatár mellett vagyunk, jelszóval nem szükséges asoproni kart Németországba telepíteni. Abudapesti anyaegyetem felsõbb éves hallgatóit ugyanis már december elején odavezényelték, nekünk ezt így sikerült megúsznunk. Arövidített félévet ismét kéthetes, akkor jobbára már csak elméletinek tekinthetõvizsgaidõszak követte, és1945.március10-énmegkezdõdöttazúj(nekema7.) félév.1945.március25.ésáprilis29.közöttszüneteltaz oktatás, mert szerencsére nagyobb harci cselekményeknélkül átvonultavárosonafrontvonal,deutána következettakényszer-összegyûjtésenalapulóközmunka,a malenkijrobot.akieztfogságbahurcolásnélkül megúszta, folytathatta tanulmányait arészben katonakórházként szolgáló egyetemi épületeknek a téli bombázások miatt (1944. december 6., február 21., március 4. stb.) csak papírral fedett ablakú helyiségeiben. Ez afélév azonban arégi tanulmányi rendre való visszatérés jegyében már július végéig tartott. Közben május 9-én Európában befejezõdött a háború, agyorsítással érintett vidéki hallgatók afélév befejeztével igyekeztek családjukat felkeresni, vagy akinek szüksége volt rá, valamilyen átmeneti munka utánnézni. Jómagamis ezértkapcsolódtam beakkor a földosztást követõ falusi földbirtokrendezési mérési munkálatokba. Arégitanulmányirendhelyreállításaagyorsításban résztvetthallgatókszámáraazzalahátránnyaljárt,hogy akövetkezõ (nekem a8.) félévre csak 1946 tavaszán íratkozhattakbe,sígykialakultszámukraegyüresfélév. Avisszatértalsóbbévfolyamosokésazújhallgatókszámáraazonban1945szeptemberétõlamegszokotttanulmányi idõrend szerint indult az oktatás. (Megjegyzendõ, hogy egykisszámú, agyorsításban részt vett hallgatócsoportnak, amely aháborús állapotok ellenére minden vizsgájával egyenesben volt, lehetõséget adtak tanulmányaik kényszerszünet nélküli befejezésére. Én nem tartoztam közéjük.) Végülis az õszi félév tanításiidejedecember6-ánfejezõdöttbe,majd afûtési 54 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

57 ésellátásigondokmiattegyhónaposkéséssel akövetkezõ,mostmárteljeslétszámúfélév1946.március4-én kezdõdött el. Ez afélév avizsgahónappal együtt július végéig tartott, és 1946 õszétõl végleg helyreállt a megszokotttanulmányirend. Kényszerszünet akörben Visszatérve köri emlékeimre, az október 15-i nyilas hatalomátvétel után Laczkó István köri elnöknek köztudottannémetellenes,hazafiasérzelmûmegnyilatkozásaimiattcélszerûvoltsopronbóleltûnni.aválasztmányekkor akör kifeléirányulótevékenységének felfüggesztésérõl döntött, és afüggõben lévõ belsõ ügyek (segélyek, arákóczi utcai köri székház karbantartása stb.)vitelére JáróZoltán erdõmérnök-hallgatóvezetése alatt háromtagú bizottságot hozott létre, melynek én is atagja voltam. Ebbõl az idõbõl élénken emlékszem az 1944 decemberében végzett új mérnökök szerény búcsúztatására asébor-tanszék elõadótermében. Egyébként a Kör elhagyatott volt, csak Tóth Sándor bányamérnök-hallgató 6,atavasszal megválasztott köri háznagy, aki a Kör székházában lakott, gondoskodott (amíg lehetett) aház takarításárólés tartotta akapcsolatot JáróZoltánnal. Atovábbiakban nem könnyû visszafognom privát emlékeimetaz1944októberétkövetõegyévesidõszakról (bombázások, sáncásás, frontátvonulás, megmaradt értékeink falusi elkótyavetyélése, azabrálások és davajok,a felszabadulást követõéletmentõegyetemibablevesek,azalkalmipékinaskodás,anapokigtartóhazautazás,asorkosztosföldmérésstb.,stb.),mivelazonban írásom akörrel való kapcsolataimról szól, mindezeket mellõzömbenne. 1945júniusábanaKörSopronbantartózkodótagjai önkéntes szervezettséggel vonultak ki az március 30-i(nagypénteki)brennbergbányaigyilkosSS-akcióáldozatainaktemetésére.ACsaszlava-házaspár,aFerenczi-testvérekésNeumannJánostragédiájátszámosírás feldolgozta, itt nem kívánom megismételni. Csaszlava Jenõ bányamérnök-hallgató csodával határos módon lõtt fejsebbel életben maradt, de egyetemi könyvtáros fiatalfeleségeésavelükegyidõben,demásikhelyszínen orvul agyonlõtt Ferenczi János erdõmérnök-hallgató és tartalékoshadnagybátyja,valamint Neumann János kohómérnök-hallgató amenekülõ SS-katonák áldozata lett. Ahónapok múlva végzett exhumálások egyikén személyesenisjelenvoltam.emlékükkiolthatatlanulél bennem! Ifjúsági köri elnökségem hónapjai október közepén, amikor agyóró, Cirák és Dénesfa Sopronmegyei községekben négy hónapon át végzettföldbirtokrendezésimunkákbefejeztévelvisszatértem Sopronba, megkeresett az Ifjúsági Kör képviseletében MersichEndre erdõmérnök-hallgató, és felkért, hogyvállaljamjelölésemetazifjúságikörelnökválasztó közgyûlésén. Tõlük tudtam meg, hogy agyakorlatilag hónapok óta alvó Ifjúsági Kör tevékenységének a felélesztését acsaládi kötelékekkel Sopronhoz fûzõdõ Ruzsinszky István bányamérnök (volt köri elnök) kezdeményezte. Õ a nyáron összegyûjtötte a kör néhány soproni tisztségviselõjét, élükön Mersich Endre választmányitaggal,akitmegbíztakazügyvezetõelnöki teendõkellátásával.ajelöléstelfogadtam október 27-én választottak meg az akkor 66 éves Bánya-, Kohó- és Erdõmérnök-hallgatók Ifjúsági Köre elnökének, egyhangúlag. Az egyhangú választásbanszerintem nagy szerepe volt az ismertetett rendhagyótanulmányiidõrendnek,vagyisannakakörülménynek,hogyaz 1946 tavaszi félévmegindulásáig nem volt elõadás-látogatási kötelezettségem. A Kör alelnöke Szász Tibor erdõmérnök-hallgató, fõtitkára Ruhmann Jenõ kohómérnök-hallgató lett, megválasztottuk aválasztmány tagjait is. Amatézis épület elõadótermében tartott közgyûlési bemutatkozáson vázoltam alapvetõ törekvéseimet: azújhallgatókban,desopronvárosábanisújra tudatosítanikella fõiskolai ifjúságjelentõségét,sennek érdekében a selmeci hagyományok (balekvizsgák, szakestélyek,bálok,szalamanderstb.)felújításáthaladéktalanulmegkellszervezni; meg kell próbálni enyhíteni a hallgatók szociális gondjait, elsõsorban atanulmányi körülmények javításávalés akorábbi segélyezési módokújraélesztésével; kikelltakarítaniésrendbekellhozniarákócziutcai köriszékházat(melynekegyrészétaszovjetcsapatok istállónak használták), hogy otthona legyen aköri életnek. Aközgyûlés akitûzött célokat elfogadta, sutána a választmányigyekezettafeladatokatmegosztani.teljes egyetértés volt köztünk abban atekintetben, hogy a háború alatt is követett magatartásnak megfelelõen igyekszünk az Ifjúsági Kör nemzethû elkötelezettségét ésszervezetifüggetlenségétmegõrizni. Mivel több mint 60 év távlatából már nem emlékszem az elkövetkezõ hétköznapok aprómunkás részleteire,alábbiakbancsupánajelentõsebbmegmozdulásainkatpróbálomkiemelni. Aválasztástkövetõenjöttelahagyományosnovember elsejei gyász-szalamander ideje, ezt mindenképpen meg akartuk tartani. Október 30-án ennek érdekében felkellettkeresnemaközterületitömegrendezvényeket engedélyezõszovjetõrnagyot(talán Turov volt aneve), aki akossuth Lajos utcában, avolt nyilasházbeli székhelyén fogadott éppenebédelés közben.tolmács segítségével elmagyaráztatta kegyeleti felvonulásunk lénye- 6 TóthSándor, aki tõlünk több mint 10 évvelidõsebb volt, az1940-ben felszabadult bihari vidékrõlszármazott, és érett fõvel, profisportolói és kereskedõi múlttal kezdte meg soproni tanulmányait, melyre korábban szülõhelyén aromán uralom nem adott lehetõséget. Életútja során a Bányászati Tervezõ Intézet elismert létesítményi fõmérnöke volt. Haláláig hûségesen ápolta köri kapcsolatait. Ebben az évben van halálának tizedik évfordulója. BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 55

58 gét, azonban asopront magyarnak megtartó 1921-es felkelõharcokfõiskoláshõsihalottaiirántmegnyilvánulótiszteletadástazosztrákokérintettségemiattnemtartotta idõszerûnek. Mikor megemlítettem neki, hogy egyetemünknek vannakavisszavonulónémetcsapatok által megölt új mártírjai is, a Ferenczi-testvérpár, a Csaszlava-házaspárésNeumannJánosszemélyében,az õrnagymegenyhültésakoradélutániórákrarendõrikíséret mellett engedélyezte a gyász-szalamandert, de nem aszent Mihály-temetõben nyugvó Szecsányi-Mahatsek fõiskolás felkelõk sírjához, hanem aferenczitestvérek nyughelyéhez, a Balfi úti evangélikus temetõbe. Aszalamanderes gyászmenet mintegy 30 rendõr kíséretében november 1-jén 15 órától méltósággalvonultazegyetemtõlvégigavároson,majd hangtalanul koszorút helyeztünk Ferenczi János erdõmérnök-hallgatóéstanárbátyjasírjára. A következõ köri megmozdulás november 6-án a hagyományos ismerkedési szakestély volt Béldi Miklós I. éves erdõmérnök-hallgató díszbalek megkeresztelésével. Aszakestélyt aszent György utcai evangélikuskonventemeletidísztermébentarthattukmega méghatályoskijárásitilalommiatt18-21óraközött,kb. 120 meghívott és kiválasztott firma részvételével. A szakestély elnöke ahagyományok szellemében az Ifjúsági Kör elnökeként én voltam, két oldalamon, mint díszvendég dr.tárczy Hornoch Antal és dr.vendl Miklós professzorült.megfelelõenelõkészítve,jóhangulatban folyt le aháború utáni elsõ hivatalos szakestély (amely életemegyetlen,általam vezetettszakestélyemaradt). Emlékeim szerint Ruhmann Jenõ fõtitkár kitûnõ szervezésében november 15-én este 9óra és hajnali 6 óra között rendeztük meg ahagyományos balekbált. Erreszigorúancsakírásosmeghívóvallehetettazegyetemkapujánbelépni,melyetazutánhajnaliglezártunka gyakranméggarázdálkodómegszállókatonákellen(az óvintézkedést mindenki megértéssel, sõt örömmel fogadta).atáncrészéreabotanikus kertbenálló,abombázásoktól viszonylag ép állapotban maradt matézisépület kiürített nagy elõadóterme állt rendelkezésünkre,ugyanottazábrázológeometriarajztermétvehettük igénybebüféül.abáltameghívottakrészérebatyusalapon(szendvics+sütemény)hirdettükmeg,abüfécsak italt szolgáltatott ki. Kitûnõ volt ahangulat, nem kis mértékbenazártegyetemivaskapuadta,régenvártszemélyi biztonság miatt, melyre akör önként vállalkozó, egymástváltótagjaiféltékenyenvigyáztak. November másodikfelébennehéz napokkövetkeztek.azelõadásokonésagyakorlatokonanyirkos,hideg levegõjû, aháborúsebeitviselõelõadókbandidergetta hiányos téli ruházattal rendelkezõ, korgó gyomrú hallgatóság. Egyik nap aporta melletti hirdetõtáblán hallgatóisztrájkkalfenyegetõnévtelenírásjelentmeg,arra azesetre,haazifjúságikörvezetõségerövididõnbelül nem tudja elérni afélév mielõbbi lezárását az áldatlan oktatási körülmények miatt. Kihallgatást kértem ezért Modrovich Ferenc erdészprofesszortól,azakkoridékántól,stolmácsoltamahallgatóságkérelmét.mivelakari Tanács az elõzõ tanulmányi félévek ismertetett zavaros körülményeiutánvégreanormálistanulmányiidõrendhez szeretett volna visszatérni, adékán hallani sem akartafélévlerövidítésérõl.ahallgatókrosszhangulatát tovább fokozta, mikor meghallották, hogy abudapesti Mûegyetemen ugyanilyen okokból ahallgatóság kikényszerítetteafélévnovember30-ibefejezését.újra felkerestem Modrovich professzort, de õ hajthatatlan maradt. Amikor közöltem vele, hogy az esetleges hallgatói sztrájkért nem tudom vállalni a felelõsséget, annyira dühbe gurult, hogy szabályosan elkergetett, s még adékáni irodákból levezetõ lépcsõházban is utánam kiáltozott. Ebben akényszerhelyzetben harmadmagammal Budapestre utaztam (ez az akkori közlekedésiviszonyokközöttnemvoltegyszerûésolcsódolog), éskihallgatástkértem HellerFarkas közgazdász profeszszortól, amûegyetem akkori rektorától. Õhelyzetünk ismertetését megértéssel fogadta és kérésünkre elõttünk telefonon felhívta Modrovich professzort, a Kari Tanács állásfoglalásának felülvizsgálatát kérve. Ennek hatására december 6-án lezárult afélév, akedélyek megnyugodtak,dekapcsolatom Modrovichprofesszorral jóideig hûvösmaradt. Afélévi vizsgák után ahallgatók többsége hazautazott, a Sopronban maradottakkal nekifogtunk a Rákóczi utcai köri ház rendbetételének. Amunkákat Tóth Sándor bányamérnök-hallgató, az újraválasztott köri háznagy irányította nagy ügybuzgalommal és komoly hozzáértéssel. A rendbetétel csak a földszinti helyiségekre terjedhetett ki, mert az emeleti szobákat, melyeketméganyilaséraközellátásiadminisztratívcélokra foglaltle,aköraz1948.éviönkéntesfeloszlásáig semtudta visszakapni januárjában dr.hám Tibor, akkori Sopronvármegyeifõispán,kisgazdapártipolitikus,egykoraesténa megyeházára összehívta asoproni ifjúsági szervezetek vezetõit.azifjúságikörrészérõlénvettemrésztamegbeszélésen. Afõispán rendet, fegyelmet, aközcélú társadalmimunkákbanvalórészvételtésösszefogástkérta különbözõ pártok ifjúsági részlegeinek, az iskolai és egyháziifjúságiszervezeteknekavezetõitõl.kimondatlanuliséreznilehetett,hogyafelhívásvalamiféleközös ifjúsági szervezet létrehozásának ösztönzésére irányul. Kifejtettem ott, hogy aközel 70 éves Ifjúsági Kör minden körülmények között meg kívánja õrizni pártoktól függetlenönállóságát,dekészrésztvennimindenépítõ jellegû feladat megvalósításában. Ezt az alkalmat használtamfelarrais,hogyafõispánszemélyesközbenjárását kérjem az ingyenes étkeztetések újraindításához. Akérés nem maradt pusztába kiáltott szó, márciustól már konkrét segítséget tudtunk nyújtani az azt igénylõ társainknak. Atéli hónapokban Budapestrõl is megkeresték a Körvezetõségétegyországosanegységesfõiskolaidiákszervezet (a MEFESZ) megalakulásának támogatása végett. E megbeszéléseken Szász Tibor alelnök fejtette ki,hogyazún.selmeci szellemet valló,adiákhagyományokat élénkenápoló patinás diákegyesületünk ragaszkodikszervezetifüggetlenségéhez. 56 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

59 1946 tavaszi féléve amárcius 2-i hagyományos fõiskolai bállal indult, melyet abalekbállal megegyezõ helyen és azonos feltételekkel, azonos körülmények közöttrendeztünkmeg azegyetemenbelül,csakahajnali zárórát lehetett már két órával elõbbre hozni. Anyitótánccalés elnökimegnyitóvalbevezetettbálnagyszerûensikerült, többekközött azárt és õrzött egyetemi kapuknakisköszönhetõen. Akövetkezõhetekre,hónapokraarohamtempóban gyorsulóinflációnyomta rá bélyegét. Az egyiknapróla másikra élés nem kedvezett az igazi diákélet kialakulásának. Jómagam is egy nagymamámtól örökölt, hosszú aranynyakláncszemenkéntieladásábóléltem.akamarák belsõ vitáktól hangos világát beárnyékolta, hogy a hallgatóság között itt-ott feltûntek nagyhangú, erõsen balosnézetekethirdetõegyének,akiknyíltantámadták az általuk idejétmúltnaktekintendõ Ifjúsági Kört, mint nacionalista szellemûközösséget. Ígyérkeztünkel 1946.május végénavalétafelvonuláshoz, elnökségem utolsónyilvános szerepléséhez. Erreazengedélytarendõrségtõlmindennehézség nélkül megkaptuk. Ahagyományokhoz igazodva avalétálók civilruhában, akísérõkegyenruhában,égõbányászlámpákkal a kezükben vonultak végig a város fõutcáin Bokor Pál bányamérnök-hallgató mint valétaelnök vezetésealatt,akikalapkarimájánszámosszalagotviselt asopronban nem csak tanulással töltött jó néhány év emlékére. Avalétamenet aháborús évek viszontagságait bõven átélt firmák nyilvános búcsúja volt akedves várostól, az Alma Matertõl. Ahagyományos valétabál megrendezésére akkor, abillpengõk hónapjaiban már nem gondolhattunk, szûk körû szakestélyenidéztük fel egyetemiéveinkvígperceitésszorongásait. Május végén aköri közgyûlés megválasztotta akövetkezõ tanév tisztségviselõit. Az új elnök Igmándy Zoltán erdõmérnök-hallgatólett.arramárnememlékszem,hogyegyedülijelöltvolt-e,mindenesetreaztazajos,falfeliratos,szórócéduláskorteskedést,amiarégebbi elnökjelöléseket oly tréfás-komolyan megelõzte, elmosta az idõk kegyetlen változása. Atanév befejezõdött,ki-ki,amennyirekörülményeiengedték,vagyakötöttvizsgarendlehetõvétette,elegettetttanulmányikötelezettségeinek, azután legtöbben valamilyen anyagi forrástbiztosítómunkálkodásutánnéztek.énisfolytattamatermészetbeniekben(zsír,krumpli, bor stb.)fizetettfalusiföldbirtokrendezésimunkákat,denem aversenytársakkal túlzsúfolt Sopron megyében, hanem a Balaton északnyugati partvidékén, amely akkor Zala megyéheztartozott. NohaújrabekerültemazIfjúságiKörválasztmányába, afegyelmi bizottság vezetésére, az egyre hangosabbáválóideológiaivitákatmesszeelkerültem.nemistehettem mást, anapi megélhetésigondok, a9. szemeszter látogatása, az elmaradt kollokviumok pótlása, aii. szigorlatstb.mindenenergiámatlekötötte. Még Sopronbanéltem meg,hogyakör az 1947/48. tanévre Ruhmann Jenõt elnökké választotta, de a Kör halódásárólésutolsóhónapjainakeseményeirõlszemélyes benyomásaim nem maradhattak nyarán bizonymég jónéhányelmaradtvizsgávalterhelten az államivá lett szénbányászat munkába állított Salgótarján szénbányáiban. Onnan jártam Sopronba elmaradt vizsgáimat pótolni, majd a végszigorlatot letenni.deezmár másiktörténet. KÁRPÁTY LÓRÁNT 1924-ben született Salgótarjánban. Bányamérnöki tanulmányait Sopronban végezte, az tanévben ahallgatók Ifjúsági Körének az elnöke volt, 1949-ben diplomázott. Üzemvezetési gyakorlatot anógrádi és borsodi szénbányászatban szerzett. Az 1960-as években abányászati Tervezõ Intézetbányatelepítésiosztályátvezette.BeruházásiosztályvezetõkéntdolgozottBorsodban,Tatabányánés a Magyar Szénbányászati Trösztben évi nyugállományba vonulása elõtt a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet bányászati fõmérnöke, majd koordinációs fõosztályának vezetõje volt. Az OMBKE-nek 1949-tõltagja.Közel40évenátvoltaBKLBányászatolvasószerkesztõje, közöttfelelõsszerkesztõje. Az egyesülettiszteletitagja. OMMF-MBFH együttmûködési megállapodás 2008.májusban PappIstván, az OrszágosMunkavédelmiés MunkaügyiFõfelügyelõség elnöke és SzabadosGábor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke együttmûködési megállapodástírtakalá.amunkavédelemrõlszóló1993.évixciii., abányászatról szóló évi XLVIII. és amunkaügyi ellenõrzésrõl szóló évi LXXV.törvények megfelelõ elõírásairatekintettel. Az együttmûködés célja amunkaügyi, munkabiztonsági ésmunkaegészségügyitevékenységösszehangolásaazmbfh és az OMMF között, rendszeres kölcsönös tájékoztatás, együttesellenõrzések,továbbáegyüttmûködésamunkavédelmiképzésbenésajogszabályalkotásban.afelekazegyüttmûködéstõlazalábbiakatvárják: Abányászati tevékenység végzése során amunkavállalókatérõ,amunkavégzésbõlésamunkakörnyezetbõlszármazó veszélyek, egészségkárosító hatások mind teljesebb körû feltárása, akockázatok csökkentése és lehetõ legalacsonyabb szinten tartása, amunkahelyi balesetek és afoglalkozási betegségekszámánakcsökkenése. A hatékony munkaegészségügyi felügyelet, a munkavédelmi(bányabiztonsági,munkaegészségügyi)elõírások folyamatosszámonkéréserövidéshosszú távonamunka humanizálását és aszociális munkavédelem megvalósulását fogjaeredményezni. Amunkaügyiellenõrzéssorán szerzetttapasztalatok kölcsönöscseréjekedvezõhatástgyakorolamunkáltatók jogkövetõmagatartásánakelõsegítésére,éskitekintést,ismereteket nyújtazelkülönültszakterületekenamunkajogiszabályokérvényesülésérõl. KF-PT BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 57

60 Szoboszlay Kornél professzor emlékére ABKL Hol sírjaik domborulnak címmel két cikkben ismertette Sopronban elhunyt és eltemetett egykori profeszszorok szakmai életútját [1]. Szoboszlay Kornél nem szerepel az ismertetett professzorok között, ezért hézagpótlónak szánom ezt az írást benvolt115éve,hogyaBaranyamegyeiSzászvárbányászközségbenszületett,és75éve,hogySopronbanelhunyt SzoboszlayKornél bányamérnök.felsõfokú tanulmányait az években végezte aselmecbányaim.kir.bányászatiéserdészetifõiskolabányamérnökiszakosztályán(karán). 1914nyarán az ország legnagyobb szénmedencéjében,asalgótarjánikõszénbányart.petrozsényi bányájánál lett segédmérnök. Avilágháború kitörésekor akomáromi tüzérezredhez vonult be katonai szolgálatra, és már õsszel a szerb fronton, májusban a Doberdón szolgált. A33 havi frontszolgálata alattiérdemeiértakardokkalékesített bronz érdeméremmel, abronz, az I. és II. osztályú ezüst vitézségi éremmel, akároly csapatkereszttel, asisakosháborúsemlékéremmeltüntették ki, és két hadseregparancsnoki dicséretbenisrészesült decemberében visszakerült Petrozsénybe, dolgozott apiscoui üzem vízmentesítésén,ésazaninoasai(egerpataki)fõakna vízvédelmi munkáját irányította. Az években az Elsõ Dunagõzhajózási Társaság (DGT) pécsszabolcsi üzeméhez kerülve, mint bánya-fõfelügyelõ dr. Jic ínsky Jaroslav koncentrációs és fejlesztési programja keretében a 400 m-ig mélyített Szent István-akna munkáinak irányításával bizonyította szakmai tudását és emberi rátermettségét [2]. Aprogramot és az addig megvalósított létesítményeket szakszerûen ismertette azombke Pécsetttartottközgyûlésén banegészségénekmegromlásamiattkénytelen volt arendszeres bányajárást igénylõ pécsi állásáról lemondani. Henrich Viktor bányamérnök késõbb a Frölich és Klüpfel Bányászati Mélyépítõ Vállalat többségi tulajdonosa hívta meg 1924-ben acég mûszaki igazgatóságára. Apetrozsényi munkák befejezése után ugyanisacégzsil-völgyimunkákonképzettmagyaraknamélyítõimélyítettékadgtpécsiaknáit[3],köztüka pécs-szabolcsitis ig tartó tevékenysége során az egercsehi (BeniczkyI. és II.),acsolnoki(II. sz.függõleges-), atokodi(xvii.ésxviii-as iker-)aknákmélyítése, anagymányoki Rezsõ szállító- és légaknák továbbmélyítése ( m-ig),azagyvapálfalvailégaknafelsõszakaszánakátfalazása,azújtokodialtárószállításirendszerének továbbfejlesztése foglalkoztatta. Szokatlan feladatokat kellett megoldani am. kir. Lõporgyárüzemi Rt. fûzfõi telepének építésénél több technológiai létesítmény robbanásbiztos sáncolása, lõporraktár és erõtelep kõbányából indított nagyszelvényû föld alatti térségeinek kiképzése,melyekkelelismertérdemeketszerzett[4]. Az évtizedes sokoldalú gyakorlati tapasztalata mellett folyamatosan fejlesztett elméleti tudása alapján javasolta afõiskola Tanácsa 1926-ban abányamûveléstanitanszékélére.ennekalapjánneveztekiapénzügyi kormányzat szeptember 5-én fõiskolai rendkívüli tanárnak.atanszéketaddig Réz Géza egyetemi rendes tanárvezette,de1926szeptemberébenmárszoboszlay szigorlatoztatta avégzõs évfolyamot bányamûvelésbõl. Akormányzó május 15-én neveztekirendestanárrá,professzorrá. A szakirodalom részletes tanulmányozásaéssajátszakmaitapasztalata tették lehetõvé számára amodern bányamûveléstan anyagának rendszerbe foglalását, melyhez a háromkötetretervezett tankönyvei. köteténekkéziratáttudtacsakelkészíteni. ABányászati és Kohászati Lapok részére cikket írt pl. abeton és vasbeton szerepérõl abányászati mélyépítésben, a mélyfúrás szerepérõl a haszonvíznyerésnél stb banõdolgoztakiabányamérnöki oktatásreformjánaktervezetét.tanszéke részére megszerezte abányamûvelés gyakorlatioktatásánaksegédeszközeit,mintatárót létesített afõiskola területén, kibõvítette afõiskola bányamûveléstanigyûjteményétstb. Fiatalon, 40 éves korában vitte el akérlelhetetlen kaszás. Felvontákagyászlobogótafõiskolaormára! A fõiskolán felállított ravatalnál abányász-kohász-erdész ifjúságdíszõrségeésatanártársakszomorútestületeelõtt dr.vitálisistván professzorbúcsúztattaabányásztanárt,a tanártársat, egykori diákját. Agyászmenetet az új Szent Mihálytemetõfeléagyászlobogóésadíszõrségnyitotta meg.abrennbergibányászzenekartafõiskolásokfáklyás menete aszalamanderrel és apapság követte. A koporsótagyászolófeleségéskétkiskorúgyermek,majd afõiskola tanári kara, ahazai és külföldi küldöttségek utánnagyszámúgyászolóközönségkísérte. A sírnál Ruzsinszky László, a Fõiskolai Ifjúsági Kör elnöke búcsúztatta ahallgatók nevében és mondott utolsó Jószerencsét! Sortûzdördültakatonatiszteletére,ésabányászgyászdalzárta atemetést. Mendly Lajos IRODALOM [1]BKL139.évf.1.sz.p.19-24,4.sz.p.52-53(2006) [2] Baracskai Szoboszlay Kornél + (Nekrológ) BKL LXV sz.Bp.,p (1932) [3] Tóth Árpád: 100 éve alakult ki a magyar szakosított bányaépítés,bklbányászat140.évf.5.sz.p.2(2007) [4] Dr. JeneiKároly: ANitrokémiaiIpartelepektörténete Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztályakiad.p.27-28(1976) 58 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

61 Dr.Szokol Pál ( ) élete és munkássága Az elmúlt századokban Nagybánya és vidékén számos kitûnõ szakember dolgozott abányászat és aföldtan területén, akik tudományos vagy gyakorlati tevékenységükkelhírnevetszereztekmindmaguknak,mind Magyarországnak. Ezekközülvaló dr.szokolpál bányafõmérnök,bányatanácsos, geológus, afelsõbányai bányaiskola volt vezetõ tanára, aki abányászati földtan és ásványtani tudományok terén egyaránt széles körû ismeretekkel rendelkezett.mint tudós tanár és kutató,a19. század végén és a20. század elején, jelentõs részt vállalt az akkorimagyarországhoztartozónagybányaésvidéke földtani kutatásában, bányászati és kohászati problémáinak megoldásában és a bányaipar fejlesztésében. Dr.Szokol Pál szakmaiéstudományostevékenységét mamárkevesenismerik,azonkívülebbenazévbenvan születésének 160. évfordulója, úgy gondoltam, jó alkalom kínálkozik, hogy tisztelettel adózzak emléke elõtt, és abányásztársadalommal megismertessem õt. Tudománytörténetiszempontbólsemérdektelenéletútjátérdemesmegismerniésbemutatnimunkásságát. Dr.SzokolPál 1848.december13-ánszületettNagykürtös közelében Alsófehérkút (ma Fehérkút, Pribice SK) kisközségben, Hont megyében [5]. Aközépiskola elvégzése után aselmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián folytatta tanulmányait,ahol1870-benszerzettbányamérnökioklevelet.1873-igaszélaknaibányahivatalnál dolgozott, mint bányatiszt, 1873-ban áthelyeztékfelsõbányára,anagybányárólakkorodaköltöztetett bányaiskolához. Miközben Felsõbányán tanított, magánúton tanári képesítést szerzett akolozsvári MagyarKirályiTudományosEgyetemen.Atudományegyetem Matematika-Természettudományi Karhoz tartozó, Koch Antal által vezetett, Ásványtan-Földtan Szakán doktori szigorlatot tett tól afelsõbányai bányaiskola vezetõ tanára volt és 1908-tól bányatanácsos [2] tól volt aktív tagja amagyarhoni Földtani Társulatnak,az1901-benalakultOrszágosMagyarBányászatiésKohászatiEgyesületNagybányavidékiOsztályának alapítótagja,abányászatiéskohászatilapoknakaktív munkatársavolt.akiválótudóstanár46évitöretlentanári pályafutásának atérség román megszállása és a magyarnyelvûoktatásmegszüntetésevetettvéget;1919- benvonultnyugalomba.88éveskorában,1936.október 27-énhunytelNagybányán,temetésénaterületibányaigazgatóságésbányamûvekdolgozóinevébenazakkori területi bányaigazgató Suciu Stefan, a barátok nevében pedig Treiber Elek bányamérnök fõtanácsos mondott búcsúbeszédet[4]. Dr.Szokol Pál kitûnõ vezetõ, nagy tudású tanár, jó pedagógus és szorgalmas ember volt, akihírnevet szerzettiskolájánakésmagyarországnak.aziskolájábólkikerültfiatalokközülsokanszereztekmérnökioklevelet SelmecbányánésSopronban.Nagybányánakésvidékéneka19.századmásodikfelébenésa20. századelején dr.szokol Pál voltazegyiklegkarizmatikusabbszemélyisége, meghatározó jelentõségû bányamérnöke, megbecsültgeológusa ésmineralógusa. Tudományos tevékenységének kezdeti szakaszában fõleg bányászattal, bányagépészettel és matematikával kapcsolatos tanulmányokat jelentetett meg. Ekkor jelentmeg Azaknaszlatinaisótelepbányászata címûcikkeis. Akolozsvári tanulmányait követõen tudományos tevékenységének fõ témái már ageológia, bányageológia (ércteleptan), hidrogeológia, kõzettan és ásványtan voltak,köszönhetõenannak,hogykiválóismerõjevolta helyibányászatérctelepeinekésásványainak. Külföldiéshoniszaklapokban(BKL,FöldtaniKözlönyMagyaro-iKárpátegy.Évk.)azantimonésezüstércek elõfordulási viszonyairól, anagybányavidéki érctelepekrõl,telérekrõl, földtaniviszonyairól,aföldrétegek kialakulásáról és az ásványok keletkezésérõl több mint negyven tanulmányt jelentetett meg [1, 2, 3]. Felsõbánya érctelepét és ásványait is több közleményében ismertette.kutattaazásványokmágnesestulajdonságait, kutatásainakeredményeit1908-banpublikálta. Afelsoroltakonkívülkisebbközleményeinektárgya matematika,fizikaésiskolaszervezésvolt.anagybánya és Vidéke hetilapban akülönbözõ drágakövekrõl publikált ismeretterjesztõ cikkeket ban jelent meg ugyanitt AHolt-tengeraszfaltja címûcikkeis. Az ércteleptani tanulmányaiban abánya vagy telér ásványainakgenetikaiésparagenetikaiszemléleteérvényesült, bõvítve asaját gyakorlati feljegyzéseivel. Akõzetképzõdésselkapcsolatbanagyakorlatimegfigyelései mellett elméleti áttekintéseketis közölt. Az általa gyûjtött anyag feldolgozása révén számos új adattal járult hozzá Nagybánya és vidéke kõzet- és ásványvilágának jobbmegismeréséhez. Karizmatikus személyiségét figyelembe véve, Wekerle Sándor pénzügyminisztersége idején ( ) felkérték, hogypályázzonabudapestimûegyetemi tanáriállásra,amirõlafelsõbányai tanítványai miatt mondottle[4].ezamagatartásarégierdélyitudósokéhoz hasonló, mint abolyaiak vagy BrassaiSámuel, akik kisebb vidékivárosokbanmûveltékmagas szintenatudománytésadtáktovábbtanítványaiknak.tudományos tevékenységéértésatérségbányászatigondjainakmegoldásábanvalórészvételéért1909-ben100koronávaljutalmaztákmeg. Nagytermészetjáróésásványgyûjtõisvolt,sokritka ásvány is volt gyûjteményében. Bajfalu (Danesti) határábanõfedezettfelegykénes-sósforrást,ésazõútmutatásaialapjánhoztákfelszínreaforrásgyógyvizét.avíz vegyi elemzését Woditska István végezte el, és az eredményekalapjánahelyszínengyógyfürdõlétesült. Nagyformátumútermészettudósvolt,akinyugdíjba vonulása utánisaktív résztvállaltnagybánya és vidéke tudományos és társadalmi életébõl. Tudományos elõadásokattartottéstermészettudományokatnépszerûsítõ cikkeketírt.1929-benrésztvettazerdélyiésbánságibánya-éskohómûvezetõkkongresszusán,aholelõadástis tartott. Anyugdíjazása utáni cikkei fõleg anagybánya BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 59

62 ésvidéke,valamintanagybányaihírlapoldalainjelentekmeg[4]. Cikkeinek,tanulmányainak melyeketamegbízhatóságjellemezésmaisforrásértékûek ateljeskörûbemutatására nem törekedtem, csupán ajelentõsebbekre hívomfelaszakmabeliekfigyelmét: Az aknaszlatinai sótelep bányászata, BKL p , (1879) Anagybányai bányakerület földismei viszonyai, AM. kir-ikárp-egy.évk.p (1885) Afeketebányaitelérek, BKL20.sz.p , (1887), BKL 21. sz. p. 6-7, 12-14, 23-24, 38-39, (1888) ANagybányavidéki Bányakerület bányageológiai viszonyai, BKL 28.sz.p.4-8,20-25(1895) Veresvíz aranyerei, Föld. Közl. XXVI. sz. p (1896) Felsõbányai bányaiskola (A nagybányai bányaigazgatósági kerület monográfiája, szerk. Woditska I.), Nagybányap (1896) Az antimon és ezüstércek elõfordulása és asszociatív viszonyai afelsõbányai ércekben, BKL 35. sz. p. 6-8, 25-28(1902) Az ásványok mágnessége és ez alaponi osztályozása, BKL 41.sz.II.köt.p (1908) Bajfalu ártézi vize földtani ismertetéssel, Nagybányai Hírlapjún.sz.(1928) Aközéphegy ércei és ásványai, Nagybánya és Vidéke júl.4.sz.(1928) Az ásványok világa, Nagybánya és Vidéke aug. 4. sz. (1929) Érctelepülés a középhegyi telérben, Nagybánya és Vidékeszept.18.sz.(1932) Nagybányavidékénekföldalkata,tekintettel aziparraés bányászatra (elõadás) A földkéreg kialakulása és az ásványok keletkezése (elõadás) Réthy Károly IRODALOM [1] Bányászati és Kohászati Lapok tartalommutatója, MÁFI, 1967,Budapestp.43( ) [2] BányászatiésKohászatiLapok(1898,1908) [3]FöldtaniKözlönyXXVI.p (1896) [4]NagybányaésVidéke osévekszámai [5] Szinnyei J.: Magyarírók élete és munkái XIII. köt. p (1909) Egyesületi Ügyek OMBKE levelezõ lista az interneten AVálasztmány december 12-i ülésén megvitatta az IfjúságiBizottságelõterjesztésétafiataloknakazegyesületiéletbe történõ hatékonyabb bevonására. (Lásd azombke96. Küldöttgyûlésének 4. határozata végrehajtásáról szóló beszámolótajelenlapszámunk 27.oldalán.) Az elõterjesztés egyik pontja volt egy OMBKElevelezõlista létrehozása.azelõterjesztéstaválasztmányellenvetés, kifogás nélkül elfogadta, ennek megfelelõen az Ifjúsági Bizottság lépéseket tett alevelezõ lista létrehozására. AMiskolci Egyetem Számítóközpontja vállalta a listakezelõ program installálását és futtatását, Morvai Tibor, abizottság elnöke pedig a lista szigorú felügyeletét. A listára csak az õ engedélyével jut fel levél, ami biztosítja akomolyságot, és nem utolsósorban a spam- és vírusmentességet. A levelezõ lista az egyesületi tagság közvetlen kapcsolattartó, véleménynyilvánító fóruma lehet, és ezt acélját annál hatékonyabban teljesíti,minéltöbben íratkoznak felrá. TiszteltTagtársak, kedvesolvasóink! Májusban elindult az OMBKElevelezõlistája. Amennyiben szívesen olvasnának az Egyesülettel kapcsolatos információkat éshíreket, vagy ilyeneket megosztanának alistárafelíratkozottakkal, kérjük, írjanak egy t Morvai Tibornak, a listamoderátoránakazalábbi címre: gtbmor@uni-miskolc.hu Alevélneknemkellszövegettartalmaznia,elég,haalevél tárgyánakbeírja,hogy OMBKElista. Bízunk benne, hogy ha élünk az internet adta lehetõséggel, heti rendszerességgel lehetünk jelen tagjaink életében. Különösenfontoslehetezazokszámára,akikkicsitelszigetelten élnek, nincsen aközelükben helyi csoport,van viszontinternetelérésük. Választmány Ifjúsági Bizottság Bányász-kohász szakestély 2008.május8-ánazOMBKEtapolcaibányászésajkaikohász szervezetei közös Tömörített Bauxit-Timföld Szakestélyt tartottakszigligeten,azeszterházypincében.aszakestélyt óvatos borkóstolás vezette be apincemesterek vezetésével. A szakestély elnöke dr.pataki Attila volt, a komoly pohár beszédet dr.tolnaylajos, amalzrt.elnöke,azombkeelnöketartotta. Aszakestélyre amal-on belüli szervezeti/szerkezeti és személyiváltozások adták azalkalmat. Adivizionálistermelõ egységek nem változtak, az alapanyag-ellátó bauxit és hidrát divíziókösszevonása mellettmegjelentafinomtermékdivízió. Nagyobb hangsúlyt kapott a nagyobb hozzáadott értéket képviselõ termékek továbbfejlesztése, a minõség-menedzsmentésastratégiaimarketingenalapulókereskedelem.atársaság afelsõdöntésiszinten azirányítási feladatokatmegosztotta: Martin Rümmelein vezérigazgató a fejlesztést, a minõség-menedzsmentet, a kereskedelmet és a humánpolitikátirányítja,dr.bakonyizoltáncégvezetõatermeléstés agazdálkodást felügyeli. Aváltoztatásokkal amal Zrt. a jövõbenmég jobban megakarfelelniapiacikihívásoknak,és Közép-Európában betöltött szerepét, súlyát tovább kívánja erõsíteni. PT 60 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

63 Hazai hírek Sopron és Selmecbánya testvérvárosok Történelmi és kulturális kapcsolatok ASelmecbányát december közepén elhagyni kényszerülõakadémiaháborúbólvisszatértmintegyháromszázfõnyi hallgatósága a tanulmányok folytatásához szükséges anyagok egy részét és könyvtárát szekereken, majd vonaton szállítva Budapestre érkezett. Az akadémia elhelyezésének három hónapig tartó vitája után döntés született, melyet ThurnerMihály, Sopronpolgármestere1919.március11-énjelentettbeavároslakosságának: A magyarkormányselmecbánya megszállása által hontalanná vált Bányászati és Erdészeti Fõiskolát Sopronba helyezi át. Akét õsi város szellemi és személyi összefonódásának kezdõ dátumát tehát március 11-ben jelölhetjük meg április 28-án 326 hallgató beiratkozásával megkezdõdtek az elõadások. Afõiskola késõbbegyetem professzoraiéshallgatóiakövetkezõévtizedekben megtartották és ápolták aselmeci tanulmányi rendet,diákszokásokatéshagyományokat. Selmecbányán szinte teljesen felszámolódott az ezüst és arany bányászata és acsehszlovák állam amegszûnt akadémiai oktatást Brünnbe és Kassára telepítette át. A város évszázados meghatározó épületei kulturális mûemlékké váltak, mint pl. az Óvár, az udvari kamara, abányabíróság, a Leányvár,aklopacskaésavoltakadémiapalotái,építményei. A sokáig üresen álló, alig fenntartott létesítmények nagy részét az utolsó évtizedekben alapos mûemléki rekonstrukcióvalazeredetiformában építettékújjá. Akapcsolatok felvétele szempontjából amúzeumi és levéltári intézmények fennmaradása nagyon fontos volt. A Szlovák Bányászati Múzeum az egykori városi múzeum és az 1927-ben megnyíltdionyssturbányászatimúzeum1964.évi összevonásábólkeletkezett. Kiállításaia120ezretmeghaladó tárgyõrizetévelatöbbévszázadosbányatechnikántúlmenõen régészeti, néprajzi, kulturális és mûvészeti alkotásokat is bemutatnakafelsoroltépületekben.afelhagyottbányákbejáratait,szabadtérimûhelyeitésföldalattivágataitisegyrenövekvõ mértékben alátogatókelétárják. Szlovákia Központi Bányászati Levéltára 1950-ben jött létre. Abányászati, kohászati, erdészeti, geológiai és jogi dokumentumoktöbbkilométerhosszban,a15.századtólkezdve birtokolnak okleveleket, iratokat, térképeket mindezek alapjátfõkamaragrófihivatalgazdag állományaképezi. Csaknem egy évtizedig kellett várni akét város elsõ kapcsolatára. Selmecbánya 1927-ben átengedte Sopronnak afõiskola öt híres professzora: Péch Antal, Zsigmondy Vilmos, Kerpely Antal, Litschauer Lajos, Cséti Ottó mellszobrát, melyeketabányatörvényszéképületébenõriztek.aszobrokat ünnepélyes keretek között asoproni fõiskola elõtti parkban helyezték el. Azelsõvilágháborúutánazõsivárostörténeteéskultúrájának összefoglalása elõször a Selmeczbányaiak Évkönyve címû, Budapesten 1936-ban kiadott, díszes külsejû könyvben jelentmeg.akötetnemcsakamindentmegalapozóbányászat éserdészetmúltjával foglalkozik, hanem bemutatjaa16. századbanalapítottkatolikusfõgimnáziumésevangélikuslíceum történetét apolgárság zömét jelentõ kereskedõk, iparosok tevékenységét, akörnyék turistaéletét, avárosról szóló költeményeket, novellákat, végül 232 selmeci, illetve avárosban végzettszemélyiségfényképeséletrajzát. Selmec éssopron összefûzõdését kutatva feltétlenül meg kell emlékezni afaller családról. A17. század végén Bajoror- szágbólérkezett,azakkoralsó-magyarországinaknevezettte- rületbányáinálletelepedettcsalád elsõtagja1795-ben iratkozott be az akadémiára, ahol összesen tizenkét Faller végzett 125 év alatt, bányász, kohász és erdész szakokon. Faller Gusztávbányatanácsos,akadémiaitanármegírtaazakadémia évszázados fennállásának emlékkönyvét ( ), amû 5373 hallgató nevét, hazáját és utolsó hivatali beosztását is feltüntette.amûnélkülözhetetlenazakadémiatörténetének megismeréséhez. Akét város összefonódásának legnevesebb építõje aselmecen született Faller Jenõ ( ) bányamérnök, aki 1950-tõlSopronbanazegyetemdocensekéntdolgozott.Édesapjaaselmeci bányakerület fõorvosaként bejáratosvolt avárosotthonaibais.fallerjenõtökéletesnémetésszlováknyelvtudásával gyakori látogatója volt aselmeci múzeumi éslevéltári egységeknek. Aszlovák intézmények nagy tisztelettel fogadták, felismerve, hogy aváros bányászatának, épületeinek, kultúrájánakrészletekigmenõlegjobbismerõje. Faller Jenõ irodalmi tevékenysége abibliográfiája szerint 340könyv,könyvrészletésfolyóíratcikk.Sopronitartózkodásaalatt 71 technikatörténeti cikket írt, közülük 40 tanulmány Selmechez kapcsolódik. Bányabeli fúrásról, robbantásról, szállításról, világításról, bányagépekrõl, úgyszólván abányászatvalamennyimunkafázisárólszólótanulmányaintúlmenõenvisszaidéziaselmeciakadémiátadiákszokások,daloskönyvek,helytörténetisajátosságokbemutatásával.abányászatés akultúranagyszemélyiségeiközülahelltestvérek,mikoviny Sámuel,FallerGusztáv éspéch Antaléletútjátismertette. Faller Jenõ október 13-án megnyitotta Sopronban, azesterházypalotábanaközpontibányászatimúzeumot,10 éven át selmeci muzeológusokat, levéltárosokat vendégként fogadhatott. Aváros szlovák vezetõi nagysikerû nemzetközi rendezvénnyelfordultakazakadémiamúltjafelé.selmecbánya1964 augusztusában ötnapos konferenciával ünnepelte meg a Bányászati Akadémia alapításának 200. évfordulóját. Számos külföldi egyetem küldöttei elismeréssel szóltak az akadémiáról, mely éveken át sugározta a bányászati tudományokat nemcsak Európának, de a tengerentúli világrészeknek is. Nagy látványosságot nyújtott a Szalamander, melyet mintegy százfõnyi, 1913 elõtt végzett fõiskolai hallgató ballagása vezetettbe.ezvoltazelsõalkalomnagytömegûvoltakadémikusújbóliselmecimegjelenésének.selmecbebizonyítottahatalmasnemzetköziértékét. AFaller Jenõ által beindított selmeci-soproni együttmûködéstabányászatimúzeum, majd az1983-ban alapítotterdészetimúzeumtovábbfolytatniésápolnikívánta.amúzeumokvezetõiésmunkatársaitöbbalkalommalutaztakselmecbányára aváros megismerése céljából, majd aselmeci múzeuméslevéltárvezetõivelkölcsönösenalkalmattaláltakegymásnálkiállításokrendezésére.aselmeciek1994-benazakadémia fejlõdéstörténetét, majd Selmecbánya az UNESCO világörökség része címû kiállításukat mutatták be az ErdészetiMúzeumban szeptemberében Selmec központjában, aszlovák Bányászati Múzeum Galériájában asopronibányászatiéserdészeti múzeumok közös rendezésében Sopron, mûemléki aranyéremmel kitüntetett város címmel tárlatot nyitottak Lobenwein Tamás fotómûvész színes képeibõl. Abemutató idõpontjában Selmecen ülésezett az Európa Tanács KoordinációsCsoportja, megünnepelveanemzetközi Európai KultúraésVilágörökség Napját.Anemzetközikutatógárdakitûnõnek ítélte asoproni bemutatót, melyrõl aszlovák televízió BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 61

64 18percesmûsortisadott.Akétvárosbanrejlõadottságokközöttittkerültszóbaatestvérvárosilehetõség. Akét városmúzeumainak kölcsönösegyüttmûködésetovább folytatódott, folytatódik; amindenkori múzeumigazgatók számos kiállításéstartalmaselõadásszervezésével tartották fenn akétvároselválaszthatatlanságát. Az újjáéledõ selmeci-soproni viszonynak jelentõs szervezõjevoltaközgazdaságivégzettségû ésakassaiegyetembányamérnöki Karán docensi címet elnyert Marian Lichner ( )polgármester,akinekkönyveiismegjelentektöbb ezerfotóvalselmecbányáróléskörnyékérõl. Az elsõ testvérvárosi szerzõdés terve 1999-ben készült el hétoldalon,magyarésszlováknyelven.atervezetajólmûködõ bányászati erdészeti, múzeumi levéltári és egyetemi együttmûködést kívánta növelni városépítészeti, városgazdálkodási, mûemlékvédelmi, kulturális és sport tevékenységek összehangolásával.amarianlichnerésgimesiszabolcspolgármesterektudomásávalkészültszerzõdésszemélyiésegészségügyiproblémák miattcsaktervmaradt. Avárosi vezetõk személyes találkozására március 7-én Sopronban került sor. Marian Lichner és Walter Dezsõ polgármesterek úgynevezett partnervárosi megállapodást írtak alá. Aszerzõdés megkötése Alehetõség 2008-ban tért visszaatestvérvárosikapcsolat létesítésére.újszemélyekkerültekapolgármesteriszékekbe. Dr.Fodor Tamás Sopronban született,56éves,okl.faipari mérnöki képzettségét 1980-ban, azokl.mérnök-matematikus szakmérnökit 1992-ben szerezte. Egyetemi docensként jelenleg is oktat. Német középfokú, orosz alapfokú nyelvvizsgával rendelkezik, de angolul is tárgyalóképes, hónapokat töltött amerikaitanulmányúton.édesapjanyolcévenátabányászati múzeumnyugdíjasfoglalkoztatottjavolt. Mgr. Pavol Balz anka Selmecbányán született, 32 éves, egyetemipszichológusvégzettségû,azólyomierdészetiszakiskolábanisoktatott.aselmecimunkaerõ-gazdálkodásihivatal élérõl választották polgármesterré. Angolul jól beszél. Édesapjakohómérnökkéntahelyiakkumulátorgyárnáldolgozik. Alegfontosabbtárgyalásra2008.február 28-án kerültsor Sopronban. ANyugat-Magyarországi Egyetem az Erdészeti Tanintézetalapításának200.évfordulóján AlmaMater kiállítást rendezett az Erdészeti Múzeumban. Aselmeci BányászatiAkadémián1763óta tehátkezdettõlfogva oktattáka bányamûveléssoránbiztosítóanyagként,ill.avízemelõésércelõkészítõgépekhajtásáhoznélkülözhetetlenfaszakszerûtermelését, de önálló intézményként I. Ferenc király december 17-én alapította az erdészeti intézetet, Henrik David Wilckenskinevezésével. Akét város közös múltjában gyökerezõ kapcsolattartás szentesítésére,atestvérvárosiszerzõdésünnepélyesaláírására 2008.június28-án,asoproniVárosházanagytermébenkerült sor,aselmecidelegáció,asoproniországgyûlésiésképviselõtestületi tagok, az egyetem vezetõsége és aváros története irántérdeklõdõkelõtt. Ahimnuszok elhangzása után Fodor Tamás polgármester mondottköszöntõt,amitakövetkezõkbenfoglalunk össze: SelmecésSopron történelmifejlõdésében sok ahasonlóság. Selmec 1245-ben kapott városi rangot, Sopron 1277-ben lett szabad királyi város. Az 1763-ban alapított Bányászati Akadémia 1919-ben Sopronba került, amai Nyugat-Magyarországi Egyetem jogelõdjének tekintendõ. Thurner Mihály, a nagyhírû polgármester történelmi helyzetfelismerése és kitûnõ szervezése adott új otthont ahelyét keresõ õsi iskolának. Az akadémia elõdjét jelentõ bányaiskola hírneves tanára, Mikoviny Sámuel nevét 1947 óta szép utca viseli alõvérek alján.akapcsolatakkorleszigazángyümölcsözõ,haazeddig is jól mûködõ múzeumi-levéltári és egyetemi együttmûködés a városok polgárai közötti kötõdéssé bõvül. A kulturális együttmûködés, az ünnepi hetek kiaknázható lehetõségeket jelentenek. Mindkét város szép környezetben fekszik, így az idegenforgalom is nagyobb távlati esélyt kaphat. Végül megköszönteazok tevékenységét,akik eddigisegyüttmûködtek a kétvárosközelítésében. Pavol Balz anka beszédében hangoztatta, hogy aszerzõdésselújidõszakkezdõdikakétvárostörténelmikapcsolatainak ápolásában ésazeddig elérteredményeknövelésében. FodorTamás felolvastaahétpontbólállószerzõdésszövegét, melyet amegjelentek további terjesztés céljából, magyar ésszlovák nyelven leírvakézhezkaptak. Aszerzõdésazonameggyõzõdésenalapul,hogyakétvároslakosaiésintézményeiközöttikapcsolatokelõsegítikahatáron átnyúló társadalmi és gazdasági együttmûködést. Hozzájárul az 1763-ban Selmecbányán alapított akadémia hátrahagyottöröksége azúgynevezettselmeciszellem megõrzéséhez.elõsegítiazoktatási,kulturálisésközmûvelõdésiintézményekközöstevékenységét.támogatjaazegyüttmûködésta mûvészeteket, asportot és az ifjúságot érintõ kérdésekben. Megszervezi az idegenforgalmi események ismertetésében a média felületeken egymás rendezvényeinek népszerûsítését. Lehetõvétesziutaztatásokrévénis,hogyavárosoklakóiegymástszemélyesenismegismerhessék. Arendezvény az egyetemi ifjúság selmeci eredetû dalainak éneklésével és abányászhimnusszal ért véget. Atovábbiakban városaink polgárain múlik, hogyan használják ki a testvérvárosság nyújtottalehetõségeket. Molnár László Erõmû Fórum FodorTamásés PavolBalz ankaaszerzõdésekkel Igennagyhazaiésnemzetköziszakmaiérdeklõdésmellett került sor május án Balatonalmádiban, ahotel RamadanagytermébenaNemzetközi ErõmûFórumra,amita MagyarEnergetikaiTársaság (MET)rendezett. Az elsõ nap fõ témája A magyarvillamosenergia-termelésregionáliskörnyezete,mígamásodikéaz EU-törekvések azüvegházhatáscsökkentésére volt.azelsõnapon11(ebbõl 3külföldi),amásodikon 8elõadáshangzottel.AFórummásodik napján tartott elõadást dr.horn János Hazai energetikaitermészetierõforrásaink címmel. AFórum elõadásai megtekinthetõk amet honlapján: HJ-PT 62 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

65 Erõmû-beruházás Többéveselõkészületután 2008.április6-án, Vásárosnaményban ünnepélyes keretek között helyezték ela136millió eurós tervezett beruházással megvalósuló, 230 MW-os, kombináltciklusúgázturbinás HellerErõmû alapkövét. Azalapkövet dr.veresjános pénzügyminiszter,valaminta beruházó KárpátEnergoZrt. tulajdonosainevében dr.kocsis István, az MVM Zrt. vezérigazgatója és dr. Kapolyi László, a SystemConsulting Zrt. elnök-vezérigazgatójahelyeztékel. Aberuházástervezettbefejezésiideje2009.december31., ígyazerõmû2010-benkezdhettermelni.ajóhatásfokú,korszerû erõmû agazdaságos termelés mellett hozzájárul amagyarvillamosenergia-rendszerhatékonyabbszabályozásához. Világgazdaság Dr.Horn János Gázt nyomnának Magyarország alá? Magyarországföldtaniadottságaimiattkiválóanalkalmas aszén-dioxid tárolására:eljöhet azidõ,amikorahazai gáztározókban erõmûveink CO 2 -kibocsátását raktározzuk, és melléktermékkéntkõolajhozésmetánhozjutunk. Szakértõkegyreinkábbegyetértenek,hogynapjainkbana kezdõdõ globálisfelmelegedés tanúi lehetünk, amisúlyoskövetkezményekkeljárhatazemberiségésazegészföldiélõvilág számára. Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy aklímaváltozást nagyban gyorsítja az emberi tevékenység, elsõsorban aszéndioxidkibocsátásával.aco 2 visszafogásastratégiaicéllettaz egészvilágon,amialevegõbejutógázlekötését,földalásajtolásátisjelentheti. Elsõdlegesvizsgálatok aztbizonyítják,hogy Magyarországon komoly földtani kapacitások állnak rendelkezésreaszén-dioxid hosszú távú,biztonságostárolására. Azegyreszigorúbbcsökkentésikötelezettségekmiattésa kiosztottszén-dioxid-kibocsátási kvóták adásvételévelavállalatok és akormányok egyre inkább érdekeltté válnak, hogy akármilliárdokatköltsenekazeljárásra.aco 2 földalásajtolásának magyar és nemzetközi lehetõségeirõl, várható gazdasági hasznáról Szabados Gáborral, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) elnökével és Katona Gábor elnökhelyettesselbeszélgetettafigyelõmunkatársa. Magyarországon elsõkközöttavilágon máraz1970-es évekbenalkalmaztákaszén-dioxidipariméretûföldbepréselését kõolaj bányászatához. Ha egy lelõhelyen már kitermelték anyersanyag nagy részét, atárolómedencében csökken a nyomás, amaradék nyersanyag kinyerése nehezebbé, gazdaságtalannáválik.aco 2 ún.serkentõbesajtolásagyakorlatilag kipréseli,afelszínrehajtjaamaradékszénhidrogéneket. Mintegytízévemerültfel elõszörnorvégiábanésnagy- Britanniában, hogy kimerült szénhidrogén-tárolókba ipari módszerekkel sajtolják vissza a szén-dioxidot. Szabados Gábor szerint avisszasajtolás megoldható, atechnika is rendelkezésreáll,ésakárszázévremegoldhatjukveleanagyerõmûvek szennyezésmentes mûködtetését.azuniókomolyan tervezvele,irányelvetkészülmegfogalmazniagyakorlatimegvalósításról. Magyarországkülönlegesenjóföldtaniadottságokkalrendelkezik atárolásra, ami három geológiai környezetben történhet.kimerültkõolaj-ésföldgázlelõhelyek:leginkábbaszivacshoz hasonló szerkezetû, nagy átjárhatóságú kõzettestek, amelyeket kis átjárhatóságú záróréteg fed. További elõnye, hogy ageológiai viszonyok akorábbi szénhidrogének után folytatott kutatások eredményeként igen jól ismertek, és a meglévõ létesítmények egyrészefelhasználható aco 2 besajtolására. Egyes kimerült kõolajtelepeken abepréselt szén- dioxidsegítségéveltovábbi,másmódszerekkelnemkinyerhe- tõkõolajhozisjuthatunk. Agazdaságosanmárnemhasznosíthatószéntelepekiskiváló CO 2 -temetõk :aszénnagyfajlagosfelületemiattkönynyen meg tudja kötni felületén aszén-dioxidot, és egészen nagy nyomás és hõmérséklet alatt is képes megtartani. Nem mellékesen,abesajtoltco 2 képeskiszorítaniaszénfelületén addig raktározott metánt: az így kinyert gáz mennyisége millióköbméterretehetõ. Alegnagyobb tároló potenciált amélyben fekvõ sósvizes rétegek(aquiferek)jelentik.ezekporózus,sósvizettartalmazó kõzetek, amelyek az ivóvíztárolóknál mélyebben, azoktól elszigetelvehelyezkednek el. Jelenlegösszesen5-6milliárdköbmétergázttudunktárolni,ésakapacitásmégbõvíthetõ.Ahazaierõmûvekkibocsátásáttehátévtizedekreeltudnánknyeletniaföldben,amiakvótakereskedelemnek köszönhetõen ajövõben milliárdosbevételt jelenthet. Ma tíz olyan üzemet támogat az állam, amely meglévõ erõmûvek környékén kutatja aföld alatti CO 2 -tároláslehetõségeit. Agázföldalásajtolásáratehátadottalehetõség,politikai döntéséskedvezõgazdaságikörnyezetkellahhoz,hogymegindulhasson.ajövõbenakáraziselképzelhetõ,hogymagyarország tárolókapacitását nem földgáz,hanem CO 2 elhelyezésérehasználjukmajdfelattólfüggõen,hogymelyika jobbüzlet. Bár hazánk tárolóképessége jelentõs, az nem fordulhat elõ,hogymileszünk avilággáztemetõje, vagyishogykülföldrõl jelentõs mennyiségû szén-dioxidot szállítanának magyar tározókba. Alehetõséggel hazai méretekben kell foglalkozni mondják aszakemberek. Elképzelhetõ, sõt valószínû, hogy az észak-európai államok Norvégiával azélen hatalmas üzletet fognak aszéndioxid köré szervezni. Az északi tengereken mûködõ óriási platformokfelépítéseésmûködtetésehihetetlenülnagyösszegeketemésztfel.hakifogynakaszénhidrogénkészletek,amelyekfölételepítették,ezeketamonstrumokatnemérimegátköltöztetni,lebontanipediganyagicsõd lenne.ottmaradnak viszontalattukakiürültkõolaj-ésföldgáztelepek,azazatökéletes szén-dioxid csapdák, amelyeket kiválóan hasznosíthatnak.nagyonleegyszerûsítve:amelyikcsövönkorábbanazolajat és agázt pumpálták Európa országaiba, azon érkezhet visszaaszén-dioxid aföldalá. AbányászatiszakemberekszerintaCO 2 földalattitárolásaelméletben nem járkockázattal,agyakorlatban viszont folyamatos ellenõrzésre van szükség, monitoring rendszert kell kiépíteniatárolókközelében.aszén-dioxidugyanisalevegõnél nehezebb, szivárgás esetén kitöltené avölgyeket, amélyebben fekvõ területeket, apincéket, és már háromszázalékoskoncentrációbanhaláltokoz. Alapvetõ fontosságú tehát amegfelelõ, biztonságostechnika kidolgozása, mielõtt nagy mennyiségben kezdjük el föld alá sajtolni agázt. Atervezett tározókban uralkodó nyomás ugyanis lényegesen nagyobbamárkipróbált, serkentõ visszasajtolásután fellépõnyomásnál.éshogyideálisesetbenmeddigmaradhataszén-dioxid aföld alatt? Gyakorlatilag korlátlan ideig. Addig, amíg ki nem engedjük, amíg nem találunk olyan területet, ahol gazdaságosan hasznosítani tudjuk. Sikeres kísérletek folynak már ma arról, miként lehet aco 2 -bõl metanolt,vagyisüzemanyagotkészíteni Forrás: Figyelõnet június 16. CSJ BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam, 4.szám 63

66 Könyvismertetõ Egy elfeledett könyv újbóli kiadása (ifj. Krúg Lajos: Tüzek avégeken, Selmectõl Sopronig) 1930-bankétkiadásbanhagytaelasoproninyomdát az akkori soproni Bánya- és Erdõmérnöki Fõiskola ifjúsága által közkedvelt könyv, a Tüzek avégeken. A vonzóésnemespátosszalmegírtmûegycsapásrahírnevetszerzettafõiskolaegykorinövendékének,avolterdõmérnök hallgatónak, akésõbbi írónak és költõnek, Missuray-KrúgLajosnak. legyenakésõi utódokelõtt! Missuray-Krúg mûvétabátorigazmondás,aszemtanúhitelességejellemzi.könyvét az érdeklõdõ olvasónem tudja letenni. Sorai majd nyolcvan év után is rabul ejtik lelki és érzelmi világunkat.jószívvelajánljukolvasásramindannak,akitamagyar történelem ekevésbé ismert szelete érdekel, saki számáranemközömbös,hogyanalakultegyvárosésvidékéneksorsa.akönyvnemhiányozhategyetlenegyetemipolgáréshallgatókönyvespolcárólsem.ottlegyen ezakiadványsoprontólmiskolcig,dunaújvárostólszékesfehérvárigamagaméltóhelyén!krúgkönyveazévtizedek múlásával elérhetetlenné vált; az idõsebb nemzedékféltveõrzöttkincselett.azújabbgenerációkmár csakhírbõlismerték,dekézbetalánsohanemvettékaz írómunkáját. 78 évvel amû megjelenését követõen, többszöri sikertelenkiadásipróbálkozásokután,2008-banmegfog jelenni alegendás mûhasonmás kiadása. Ezzel akiadvánnyal is tisztelgünk az önálló magyar erdészeti felsõoktatásbicentenáriumaelõtt. ifj. Sarkady Sándor könyvtárifõigazgatónymeközpontikönyvtár Akönyv elõjegyezhetõ,megrendelhetõ aselmec@st-selmec.hu címenvagy telefonon:bán Imre30/ Az õkönyve az elsõ hiteles krónikája volt az es évek sorsdöntõ idõszakának. Mint az események résztvevõje, megírta aszeretett Alma Mater Selmecbányáról való menekülését, ahontalan bolyongás keserûségét. Anyugat-magyarországi felkelõ harcokról is elsõnek számolt beakönyv hasábjain. Örök emléket állított mûvében az ágfalvi csatában (1921. szeptember 8.) hõsi halált halt Machatsek Gyula erdõmérnök és Szechányi Elemér bányamérnök hallgatóknak. Minden szépítés nélkül,idõrendbenéshitelesenörökítettemeg azokatazeseményeket,amelyekamásfélhónapigtartó felkelõ harcoktól egészen Sopron aranynapjáig (1921. december14.)ésavároshivatalosátadásáigtartottak. Mûvébenottsorakoznakakorközszereplõiis:apolitikusok,aszeretettprofesszorok,ahallgatókésajóbarátok mind-mindnévszerint. Missuray-Krúg mûvében felhasználta ahiteles okmányokat, akorabeli sajtó híradásait. Tíz évvel asorsdöntõ események után, mint emlékébresztõfelrázta akor közvéleményét.amagyar ifjúság hõsies helytállása Sopronéskörnyékemegmentéséhez vezetett. Soha ne feledkezzünk meg áldozatukról!nemescselekedetük,hazaszeretetükörökpélda Termékeink: Feszítõperemes fém és mûanyagrosták Mûanyagrosta/rendszerek (CLIP TEC, UNIPLANK,UNISTEP Vibro Elastic,Síkrosta) Hárfarosták,préshegesztett rosták, perforáltlemezek Iparidrótszövet(vibrátorfonatok)osztályozógépekhez, magaskopás-ésrezgésállórugóacélból,rozsdamenteskivitelbenis Allgaierszitabetétek javítása, felújítása Hullámrácsok tetszõlegesrácsosztással,jólhegeszthetõ anyagból,rozsdamentes kivitelbenis Mûszakiszövetek,szitaszövetek 0,04 mm-tõlrozsdamentes, rugóacél,horganyzottésszénacélanyagokból Szúnyoghálók széleinszegett, szõtt kivitelben(barna, fehér, szürke,zöldszínekben;1,0;1,2;1,5 mszéles tekercsekben) Vadhálók tûzihorganyzott kivitelben Kerítéselemek,kerítésmezõk 3000 Hatvan Nagygombos Tel./Fax:06-37/ ; Közvetlenfaxszám:06-37/ Mobil:06-20/ hutter@h-s.hu Weboldalunk: 64 BányászatiésKohászatiLapok 141.évfolyam,4.szám

67 ÓÛÌÍÑ Ó ÒÛÎßÔÍ øß«ù³¾ø ïîíð É»²ô Ö±»º Þ»²½ Ù» íò Képviselete: 1146 Budapest, Hungária krt Telefon: Fax: metso.com web: www. metsominerals.com

68 Þ?²? óõ±? óû ¼7 Ì? µ± - Í 7µ» º» 7 ª? ô Ê? ±? ó 7 ô îððèò &² «ïìò ß Ó ¹ Ó% µ W» ³ 7¹ Ò Þ«¼» ô Ð ³»² ô îððèò ³? «ïðò