Könyvvizsgálat és ellenõrzés

Átírás

1 Könyvvizsgálat és ellenõrzés Írásbeli vizsgadolgozat megoldása Az okleveles könyvvizsgálói képzés írásbeli vizsgafeladatai közül az áprilisi lapszámban a könyvvizsgálat és ellenõrzés feladatsorát ismertettük. Amint azt ígértük, ezúttal a példasor megoldását adjuk közre, reményeink szerint segítve ezzel nemcsak a hallgatók, de az olvasók, a gyakorló szakemberek munkáját is. 1. Feladat (kidolgozási idõigénye kb. 0,75 óra = 5x3 pont = 15 pont) 1a) Melyik témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard és hogyan fogalmazza meg a könyvvizsgálati bizonyíték fogalmát? Mit jelent az elegendõség és a megfelelõség? Mi befolyásolja ezek mértékét? A könyvvizsgálati bizonyíték fogalma az 500. témaszámú standard szerint: az az információ, amelyet a könyvvizsgáló felhasznál azoknak a következtetéseknek a kialakításához, amelyekre a könyvvizsgálói véleményt alapozza. A könyvvizsgálati bizonyítékok közé tartoznak mind a pénzügyi kimutatások alapjául szolgáló számviteli nyilvántartásokban szereplõ információk, mind pedig az egyéb információk. Az elegendõség a könyvvizsgálati bizonyíték mennyiségének mértéke. A könyvvizsgálati bizonyíték szükséges mennyiségét a hibás állítás kockázatainak könyvvizsgáló általi becslése (minél nagyobbak a becsült kockázatok, valószínûleg annál több könyvvizsgálati bizonyítékra lesz szükség), és a könyvvizsgálati bizonyíték minõsége (minél jobb a minõség, annál kevesebbre lehet szükség) befolyásolja. Több könyvvizsgálati bizonyíték megszerzése azonban lehet, hogy nem ellentételezi annak rossz minõségét. A megfelelõség a könyvvizsgálati bizonyíték minõségének mértéke; vagyis annak relevanciája és megbízhatósága azon következtetések alátámasztása szempontjából, amelyeken a könyvvizsgálói vélemény alapul. A bizonyíték megbízhatóságát befolyásolja annak forrása és jellege, és az függ az egyedi körülményektõl, amelyek között megszerezték. 1b) Mely könyvvizsgálati kockázatra hatnak az alábbi körülmények? Jelölje -szel! Szerzõ: Dr. Lukács János, a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügyi számvitel tanszékének vezetõje A vizsgafeladatot a könyvvizsgáló jelöltek december 1-jén írták meg. Megnevezés Eredendõ Ellenõrzési Feltárási nõ csökk. nõ csökk. nõ csökk. A könyvvizsgálónak kétségei vannak a vezetés tisztességét illetõen. A könyvvizsgálati munkacsoport tagjait megfelelõen választották ki. A társaság folyamatosan ellenõrzi a feltárt hibák, hiányosságok kijavítását. A társaság portaszolgálatánál sok a túlóra. Az elõzõ évi beszámolóról minõsített könyvvizsgálói vélemény készült. A könyvvizsgáló mintavétele nem véletlenszerû. A társaság felügyelõbizottsága egész évben nem ülésezett. A társaság piaci helyzete kiegyensúlyozott. A könyvvizsgáló növeli a vizsgálati helyszínek számát. 1c) Milyen új követelményeket tartalmaz az újrafogalmazott 540. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard a becslési bizonytalansághoz kapcsolódóan? Becslési bizonytalansághoz kapcsolódó új követelmények: a kockázatbecsléshez értékelni kell a becslési bizonytalanság mértékét; meg kell határozni, hogy nagyfokú becslési bizonytalanságnak kitett számviteli becslések jelentõs kockázatot hordoznak-e; a jelentõs kockázatot hordozó számviteli becslések esetében értékelni kell, hogy megfelelõen vette-e figyelembe a vezetés a becslési bizonytalanságot; ha a könyvvizsgáló úgy ítéli meg, hogy a vezetés nem megfelelõen vette figyelembe a becslési bizonytalanságot, akkor szükség szerint neki magának kell kialakítania egy, a becslés ésszerûségének értékelésre alkalmas tartományt. SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT 241

2 1d) Sorolja fel, hogy a 200. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard alapján az újrafogalmazott könyvvizsgálati standardok milyen részekbõl épülnek fel! Mutassa be egy-egy mondatban az egyes részeket! Az újrafogalmazott standardok a következõ részekbõl épülnek fel. Bevezetés: információt tartalmazhat az adott standard céljára, hatókörére és tárgyára vonatkozóan, és általánosságban bemutathatja a könyvvizsgálónak és másoknak azokat a felelõsségeit, amelyeknek az összefüggésében az adott standardot létrehozták. Célok: minden standard elkülönítve tartalmazza a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat adott területével kapcsolatosan elérendõ céljait. Fogalmak: az adott standard szempontjából legrelevánsabb fogalmak meghatározását valamennyi standardba belefoglalták. Követelmények: valamennyi célt követelmények támasztanak alá. A követelményeket egységesen a kell kifejezés alkalmazásával fogalmazták meg. Alkalmazási és egyéb magyarázó anyagok: ezek a részek magyarázzák, hogy egy adott követelményt hogyan kell érteni, és példákat mutathatnak be olyan eljárásokra, amelyek adott körülmények között a követelményeknek való megfelelés érdekében megfelelõek lehetnek. Az alkalmazási és egyéb magyarázó anyagok nem írnak elõ többletkövetelményeket és ennek megfelelõen a szükséges, és a hat/het kifejezéseket alkalmazzák. 1e) Mely témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard hatókörébe tartozik a vállalkozás folytatása, és milyen területeket kell annak keretében megvizsgálni? Az 570-es nemzetközi könyvvizsgálati standard szerint (A vállalkozás folytatása) azt kell a könyvvizsgálónak megvizsgálnia, hogy érvényesül a tevékenység folytatásának elve. Ez a vizsgálat magában foglalja: a hitelszerzõdések fenntarthatóságát (feltételek, biztosítékok, lejárat, meghosszabbítás); új hitelek, alternatív refinanszírozási formák (faktoring, lízing) lehetõségeinek esélyeit; lejárt szállítói tartozások átütemezési megállapodásait; a beszállítók vállalt kötelezettségeinek teljesítését; egyes partnerektõl való függõség mértékét; a követelések befolyásának biztosítékait; a jövõbeni cash flow-kilátásait; a felelõs vezetõk ésszerû reagálását. 2. Feladat (kidolgozási idõigénye kb. 5x0,4 óra = 2 óra = 5x8 pont = 40 pont) 2a) Állítson össze egy könyvvizsgálati munkaprogramot a rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatosan! Ügyfél neve: Dátum: Fordulónap: Készítette: Kockázatbecslési eljárások Elvégezte Dátum Ref. szám III/F. III. 90. Ellenõrzési rendszerek tesztelései Elvégezte Dátum Ref. szám. Adatok tesztelései Állítások 1. A szállító folyószámla-kivonat összehasonlítása a fõkönyvvel 2. A tartozik egyenlegû tételek áttekintése, besorolásuk ellenõrzése B 3. A jelentõs forgalmú szállítók fordulónapi egyenlegeirõl visszaigazolás beszerzése T, J 4. A fordulónap utáni pénztári vagy a bankszámláról történt kifizetések vizsgálata a ki nem mutatott kötelezettségek feltárására T 5. A külföldi fizetõeszközben fennálló kötelezettségek értékelésének ellenõrzése P 6. A vevõktõl kapott elõlegek tételeinek áttekintése és dokumentálása 7. A váltótartozások tételeinek áttekintése és dokumentálása 8. A fõkönyvi egyenleg alátámasztása hitelszerzõdésekkel és a kölcsönmegállapodásokkal, feltételek bemutatásának ellenõrzése és a besorolás minõsítése 9. A banki információkérés eredményének összehasonlítása a kimutatott hitelegyenlegekkel és szerzõdési feltételekkel 10. Az egyéb kötelezettségek tételeinek áttekintése és dokumentálása, a besorolás ellenõrzése 11. Az adóhatósággal folytatott levelezés és adófolyószámla áttekintése 12. A kitöltött adó-ellenõrzési lista áttekintése, kérdéses területek tisztázása 13. Az adófizetési és dolgozókkal kapcsolatos kötelezettségek év végi egyenlegének a következõ idõszakban való teljesítésének ellenõrzése 14. Valós értékelés alkalmazása esetén a valós értékelésbõl származó, kimutatott különbözetek alátámasztása és bemutatásának ellenõrzése L, T, É, B A területen feltárt hibás állításokat felvezették a nem helyesbített hibás állítások összesítõ lapjára A területen feltárt rendszerbeli gyengeségeket felvezették a Vezetõségi levél pontok összesítõ lapjára A területen kijelölt eljárásokat teljes körûen elvégezték A területen elegendõ és megfelelõ könyvvizsgálati bizonyítékot szereztek az összes releváns állítás tekintetében 2b) Milyen elõírások szabályozzák a könyvvizsgálói titoktartást? Soroljon fel érveket a könyvvizsgáló szakmai és hivatásbeli titoktartás megõrzése mellett! A büntetõeljárásról szóló évi I. törvény (Be.) 82. -a (1) bekezdésének c) pontja alapján megtagadhat tanúvallomás tételt az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette vagy külön jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá esõ adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelezõ. Ptk ának (2) bekezdése szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történõ megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerû pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Polgári perrendtartásról szóló törvény ának (1) bekezdése szerint a tanúvallomást megtagadhatja: c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette. A számviteli törvény ának (3) bekezdése szerint a könyvvizsgálót a tevékenysége során tudomására jutott tények, 242 SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT

3 adatok, üzleti információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A kamarai törvény (kkt) 66. -ának (1) bekezdése szerint a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég köteles a tevékenysége során tudomására jutott, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízással összefüggõ minõsített adatot, hivatali titkot és üzleti titkot megõrizni. A kamara etikai szabályzatának 6.5. pontja szerint a könyvvizsgálói titoktartási kötelezettség alól csak az ügyfél és csak írásban adhat felmentést. Ettõl a könyvvizsgáló sem polgári, sem közigazgatási, sem büntetõügyben nem tekinthet el. A könyvvizsgáló nem tagadhatja meg a tanúvallomást, ha a pmt-ben meghatározott körben bejelentési kötelezettség terheli, illetve ha arra ügyfelétõl (azaz a felmentésre jogosulttól) megfelelõ és konkrét felhatalmazást kapott, vagy az õt megbízó gazdálkodó szervezetet (azaz a felmentésre jogosultat) a Be.-n kívül más jogszabály arra kötelezi, hogy a nyomozó hatóság megkeresésére az adott titkot õ maga adja ki és ez a jogszabályhely pontosan megjelölésre kerül, vagy a Btk. szerint a könyvvizsgálót feljelentési kötelezettség terheli egy konkrét bûncselekmény vonatkozásában [Btk (1) bek., 175/A. (7) bek., 261. (8) bek. és 216/A. (5) bek.], valamint olyan adatszolgáltatásokra, bejelentésekre, amelyeket valamely, a tevékenységre vonatkozó speciális törvény (például a hitelintézetek könyvvizsgálóira a hpt 48. -a) elõír. Ez utóbbi azonban csak a törvényben elõírt személy felé oldja a titoktartási korlátot, más személyek (például egy nyomozó hatóság) irányában azonban nem. Ha a könyvvizsgáló az elõzõ eseteken túlmenõen a tudomására jutott titkot felhasználja (arról tanúvallomást tesz, okiratokat mutat be), akkor fegyelmi vétséget követ el, de nem sérti a büntetõeljárás szabályait, ezért a tanúvallomása bizonyítékként felhasználható a büntetõügyben. A könyvvizsgáló az idézésnek köteles eleget tenni és a nyomozó hatóság elõtt tanúvallomás céljából megjelenni, személyes adatait megadni. Ugyanakkor a nyomozó hatóság részére jegyzõkönyvbe foglaltan jeleznie kell, hogy foglalkozásánál fogva titoktartásra köteles, így a könyvvizsgálói titok körébe esõ információk tekintetében a tanúvallomást köteles megtagadni. Amennyiben a könyvvizsgálót nem figyelmeztetik mentességi jogára és vallomást tesz, ez a vallomás a büntetõeljárásban sem használható fel. Ha az eljáró hatóság szabályszerû eljárásban elutasítja a vallomástétel megtagadását, akkor a könyvvizsgáló vallomást tesz, amely a fegyelmi büntethetõségét kizárja, de tanúvallomást a bíróságnak ki kell rekesztenie a bizonyítékok közül. A könyvvizsgáló olyan személy, aki foglalkozásánál (hivatásánál) fogva titoktartásra köteles. Ez a titoktartási kötelezettség a könyvvizsgálói hivatás egyik sarokköve (hasonlóan az ügyvédi hivatáshoz). A könyvvizsgálói titoktartás a könyvvizsgálói jelentés megbízhatóságához, megalapozottságához fûzõdõ társadalmi érdeket hivatott megvédeni. A társadalmi érdek az, hogy az ügyfél abban a tudatban mondhasson el minden információt a könyvvizsgálónak, hogy a könyvvizsgáló azokat kizárólag könyvvizsgálói jelentése megalapozásához használhatja fel. Amennyiben az ügyfél azzal kénytelen kalkulálni, hogy a könyvvizsgáló adott esetben ezeket az információkat külön, írásbeli engedélye nélkül is kiadhatja, ennek alapján jogszerûen, saját döntése alapján tanúvallomást vagy feljelentést tehet, akkor az ügyfél mérlegelni kénytelen az információk kiadása során, s azokat az információkat, amelyek alapján esetleg felmerülhet a könyvvizsgálóban, hogy bûncselekményre is utalhatnak, azokat célszerûen visszatartja. Ez abban az esetben is így van, ha valójában nem is történik bûncselekmény, ugyanis maga a büntetõeljárás olyan fokú joghátrányokat okoz az ügyfélnek és az esetleg meggyanúsított (megvádolt) személynek, hogy az általában nem reparálható egy esetleges felmentést követõen sem. A társadalmi érdek azonban azt igényli, hogy az ügyfél a titok megõrzésére kötelezett könyvvizsgálónak mérlegelés nélkül minden lényeges információt kiadhasson abból a célból, hogy a könyvvizsgáló ezeket jelentése megalapozásához felhasználhassa. Nemcsak a titoktartás kötelességével megszerzett információ tartozik a hivatásbeli titoktartás körébe, hanem minden olyan adat, amely a hivatás gyakorlása során került megismerésre. A hivatásbeli titok nem függ attól, hogy sérti-e az ügyfél vagy a hivatást gyakorló személy érdekét az adott információ nyilvánosságra kerülése. Ha a megszerzett hivatásbeli titok kapcsán az ügyfél nem ad a titoktartási kötelezettség alól felmentõ nyilatkozatot, akkor a könyvvizsgáló nem mérlegelhet, hogy az információ nyilvánosságra kerülése sérti-e a megbízó érdekét. A könyvvizsgálónak a felmentésig a hivatásbeli titkot meg kell õriznie. A hivatásbeli titok minõség nem függ annak tartalmától sem. A bûncselekményre utaló adat is képezhet hivatásbeli titkot. Ezen az a tény sem változtat, hogy némely törvény elõírja (lehetõvé teszi) ezen adatok kiadását (például a pénzmosásra utaló adatok körében). 2c) Foglalja össze a lényegességgel kapcsolatos fogalmakat és követelményeket a 320. és a 450. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardok alapján! Lényegesség a tervezésben és a végrehajtásban A hibás állítások beleértve a kihagyásokat is akkor minõsülnek lényegesnek, ha azok önmagukban vagy együttesen észszerû várakozások szerint befolyásolhatják a felhasználók pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseit. A lényegesség megítélése az adott körülmények fényében történik, és arra a hibás állítás nagysága vagy jellege, vagy a kettõ kombinációja van hatással. A végrehajtási lényegesség a könyvvizsgáló által a pénzügyi kimutatások egészére vonatkozó lényegességtõl alacsonyabban megállapított összeget vagy összegeket jelenti, annak érdekében, hogy megfelelõen alacsony szintre csökkentse annak valószínûségét, hogy a nem helyesbített és a fel nem tárt hibás állítások összessége meghaladja a pénzügyi kimutatások egészére vonatkozó lényegességet. Ha releváns, a végrehajtási lényegesség a könyvvizsgáló által a sajátos ügyletcsoportokra, számlaegyenlegekre vagy közzétételekre vonatkozó lényegességi szinttõl vagy szintektõl alacsonyabban megállapított összeget vagy összegeket is jelenti. Az átfogó könyvvizsgálati stratégia kialakításakor a könyvvizsgálónak meg kell határoznia a pénzügyi kimutatások egészére vonatkozó lényegességet. Ha a gazdálkodó egység egyedi körülményei között van egy vagy több olyan sajátos ügyletcsoport, számlaegyenleg vagy közzététel, amelyek esetében a pénzügyi kimutatások egészére vonatkozó lényegességtõl alacsonyabb összegû hibás állítások ésszerû várakozások szerint befolyásolhatják a felhasználók pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseit, a könyvvizsgálónak az ezen sajátos ügyletcsoportokra, számlaegyenlegekre vagy közzétételekre alkalmazandó lényegességi szintet vagy szinteket is meg kell határoznia. SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT 243

4 A gazdálkodó egység körülményeitõl függõen megfelelõ viszonyítási alapok lehetnek a lényegesség meghatározásához a kimutatott jövedelem kategóriái, mint például az adózás elõtti nyereség, az összes bevétel, a bruttó nyereség és az összes ráfordítás, az összes saját tõke vagy a nettó eszközérték. A választott viszonyítási alapra vonatkoztatandó százalékos arány meghatározása szakmai megítélés alapján történik. Kapcsolat van a százalékos arány és a választott viszonyítási alap között oly módon, hogy magasabb százalékos arányban lehet a lényegességet meghatározni a nettó viszonyítási alapokra (például saját tõke, adózás elõtti eredmény), mint a bruttó viszonyításai alapokra (például mérlegfõösszeg, nettó árbevétel). A könyvvizsgálónak meg kell határoznia a végrehajtási lényegességet annak céljából, hogy felbecsülje a lényeges hibás állítás kockázatait és meghatározza a további könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét. A könyvvizsgálónak módosítania kell a pénzügyi kimutatások egészére vonatkozó lényegességet (és ha releváns, a sajátos ügyletcsoportokra, számlaegyenlegekre vagy közzétételekre vonatkozó lényegességi szintet vagy szinteket) abban az esetben, ha a könyvvizsgálat során olyan információ jut tudomására, amely arra késztette volna a könyvvizsgálót, hogy eredetileg egy eltérõ összeget (vagy összegeket) határozzon meg. Ha a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi kimutatások egészére vonatkozóan az eredetileg meghatározottól alacsonyabb lényegesség (és ha releváns, a sajátos ügyletcsoportokra, számlaegyenlegekre vagy közzétételekre vonatkozóan a kezdetben meghatározottól alacsonyabb lényegességi szint vagy szintek) a megfelelõ, a könyvvizsgálónak meg kell határoznia azt, hogy szükséges-e módosítani a végrehajtási lényegességet és hogy a további könyvvizsgálati eljárások jellege, ütemezése és terjedelme továbbra is megfelelõ-e. A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálati dokumentációba bele kell foglalnia az alábbi összegeket és a meghatározásuk során figyelembe vett tényezõket: a pénzügyi kimutatások egészére vonatkozó lényegesség; ha releváns, a sajátos ügyletcsoportokra, számlaegyenlegekre vagy közzétételekre vonatkozó lényegességi szint vagy szintek; a végrehajtási lényegesség; és a fenti pontok bármely módosítása a könyvvizsgálat elõrehaladtával. Lényegesség a hibás állítások értékelésekor Az egyértelmûen elhanyagolható kifejezés nem szinonimája a nem lényeges kifejezésnek. Az egyértelmûen elhanyagolható kérdések teljesen eltérõ (kisebb) nagyságrendûek lesznek, mint a 320. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard szerint meghatározott lényegesség, és azok olyan ügyek lesznek, amelyek akár önmagukban, akár együttesen, és akármilyen nagyságbeli, jellegbeli vagy a körülményekre vonatkozó kritérium szerint ítélik is meg azokat, egyértelmûen jelentéktelenek. Ha bármilyen bizonytalanság áll fenn arra vonatkozóan, hogy egy vagy több tétel egyértelmûen elhanyagolható-e, a kérdés nem minõsül egyértelmûen elhanyagolhatónak. A könyvvizsgálónak az egyértelmûen elhanyagolhatókon kívül össze kell gyûjtenie a könyvvizsgálat során azonosított hibás állításokat. Az összegyûjtés során hasznos lehet különbséget tenni tényszerû, megítélés szerinti és kivetített hibás állítások között. Tényszerû hibás állítások az olyan hibás állítások, amelyekhez nem fér kétség. Megítélés szerinti hibás állítások a vezetés számviteli becslésekre vonatkozó, könyvvizsgáló által ésszerûtlennek tekintett megítéléseibõl vagy a könyvvizsgáló által nem megfelelõnek tekintett számviteli politikák kiválasztásából vagy alkalmazásából származó eltérések. A kivetített hibás állítások a könyvvizsgálónak a sokaságokban található hibás állításokkal kapcsolatos legjobb becslése, beleértve a könyvvizsgálati mintákban azonosított hibás állításoknak a mintavétel alapjául szolgáló teljes sokaságokra való kivetítését. A könyvvizsgálónak meg kell határoznia, szükséges-e módosítani az átfogó könyvvizsgálati stratégiát és a könyvvizsgálati tervet, ha: az azonosított hibás állítások jellege és elõfordulásuk körülményei azt jelzik, hogy létezhetnek más hibás állítások, amelyek a könyvvizsgálat során összegyûjtött hibás állításokkal összevonva lényegesek lehetnek, vagy a könyvvizsgálat során összegyûjtött hibás állítások együttesen megközelítik a lényegességet. Ha a könyvvizsgáló kérésére a vezetés megvizsgált egy ügyletcsoportot, számlaegyenleget vagy közzétételt és helyesbített feltárt hibás állításokat, a könyvvizsgálónak további könyvvizsgálati eljárásokat kell végrehajtania annak meghatározása céljából, hogy maradtak-e hibás állítások. A könyvvizsgálónak idõben kommunikálnia kell a vezetés megfelelõ szintje felé a könyvvizsgálat során összegyûjtött valamennyi hibás állítást, kivéve, ha ezt jogszabály vagy szabályozás tiltja. A könyvvizsgálónak fel kell kérnie a vezetést ezeknek a hibás állításoknak a helyesbítésére. Ha a vezetés nem hajlandó helyesbíteni a könyvvizsgáló által kommunikált néhány vagy valamennyi hibás állítást, a könyvvizsgálónak meg kell ismernie a vezetés arra vonatkozó indokait, hogy miért nem végzi el a helyesbítéseket, és ezt az ismeretet figyelembe kell vennie annak értékelésekor, hogy a pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz-e lényeges hibás állítást. A nem helyesbített hibás állítások hatásának értékelése elõtt a könyvvizsgálónak felül kell vizsgálnia a lényegességet annak megerõsítése érdekében, hogy az megfelelõ marad-e a gazdálkodó egység tényleges pénzügyi eredményeinek összefüggésében. A könyvvizsgálónak meg kell határoznia, hogy a nem helyesbített hibás állítások önmagukban vagy együttesen lényegesek-e. Ennek meghatározása során a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell: a hibás állítások nagyságát és jellegét mind az egyes ügyletcsoportok, számlaegyenlegek vagy közzétételek, mind pedig a pénzügyi kimutatások egésze vonatkozásában, valamint az elõfordulásuk adott körülményeit, továbbá a korábbi idõszakokra vonatkozó nem helyesbített hibás állítások hatását a releváns ügyletcsoportokra, számlaegyenlegekre vagy közzétételekre, valamint a pénzügyi kimutatások egészére. A könyvvizsgálónak kommunikálnia kell az irányítással megbízott személyek felé a nem helyesbített hibás állításokat és azt a hatást, amelyet azok önmagukban vagy együttesen gyakorolhatnak a könyvvizsgálói jelentésben szereplõ véleményre, kivéve, ha ezt jogszabály vagy szabályozás tiltja. A könyvvizsgáló kommunikációjának önmagukban kell azonosítania a lényeges nem helyesbített hibás állításokat. A könyvvizsgálónak kérnie kell, hogy helyesbítsék a nem helyesbített hibás állításokat. 244 SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT

5 A könyvvizsgálónak az irányítással megbízott személyek felé is kommunikálnia kell a korábbi idõszakokra vonatkozó nem helyesbített hibás állítások hatását a releváns ügyletcsoportokra, számlaegyenlegekre vagy közzétételekre, valamint a pénzügyi kimutatások egészére. A könyvvizsgálónak írásbeli nyilatkozatot kell kérnie a vezetéstõl és adott esetben az irányítással megbízott személyektõl arra vonatkozóan, hogy meggyõzõdésük szerint a nem helyesbített hibás állítások hatásai önmagukban és együttesen lényegtelenek-e a pénzügyi kimutatások egésze szempontjából. Az ilyen tételek összefoglalását bele kell foglalni az írásbeli nyilatkozatba vagy csatolni kell ahhoz. A könyvvizsgálónak bele kell foglalnia a könyvvizsgálati dokumentációba: azt az összeget, amely alatt a hibás állításokat egyértelmûen elhanyagolhatónak tekintenék, a könyvvizsgálat során összegyûjtött valamennyi hibás állítást, valamint hogy azokat helyesbítették-e, továbbá a könyvvizsgáló arra vonatkozó következtetését, hogy a nem helyesbített hibás állítások önmagukban vagy együttesen lényegesek-e, valamint ennek a következtetésnek az alapját. 2d) A könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzése során milyen kérdéseket vizsgálna meg a szakképzési hozzájárulással kapcsolatosan? (Állítson össze egy szakképzésihozzájárulásellenõrzõ listát!) A szakképzési hozzájárulás alapja a társadalombiztosítási járulék alapja. Mértéke 1,5 százalék. Az elsõ félévre július 20-ig be kell vallani és elõleget kell fizetni, ennek mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség, azonban a törvényben szereplõ kötelezettségcsökkentõ tételek az elõleg megállapítása során idõarányosan figyelembe vehetõk. A kötelezettségcsökkentõ tételek figyelembevételének fontos feltétele, hogy kifizetésük a tárgyfélév utolsó naptári napjáig megtörténjen. Ez azt jelenti, hogy a naptári évtõl eltérõ üzleti évûnek nem számító hozzájárulásra kötelezettnek a kötelezettségcsökkentõ tételek kifizetésérõl (átutalásáról) június 30-ig kell gondoskodnia, ez egyaránt vonatkozik a számviteli törvény hatálya alá tartozókra és a személyi jövedelem adóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókra is. Kötelezettségcsökkentésként két lehetõség merül fel. Az egyik, hogy a kötelezett tárgyévben úgynevezett fejlesztési támogatást utal át a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározott fejlesztési támogatásra jogosult részére, a másik a saját dolgozó képzésére fordított összeg figyelembevétele az elõleg megállapítása során. Fejlesztési támogatás nyújtása esetén, amennyiben azt a kötelezett térségi integrált szakképzõ központ fenntartójának, speciális készségfejlesztõ speciális szakiskolának, központi képzõhelynek utalja, a bruttó kötelezettség maximum 60%-a, felsõoktatási intézmény részére történõ utalás esetén 30%-a számolható el e címen. Saját munkavállaló számára felnõttképzési szerzõdés, tanulmányi szerzõdés vagy a tanulmányok folytatására történõ munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségeivel, a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60%-a, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében 33%-a vehetõ figyelembe kötelezettségcsökkentõ tételként. A kötelezettségcsökkentõ tételek kapcsán fontos arra figyelni, hogy a bruttó kötelezettség annak legfeljebb 60%-áig csökkenthetõ, így ha a fejlesztési támogatásra és a saját dolgozó képzésre tekintettel egyaránt keletkezik kötelezettségcsökkentõ tétel, ha azok együttes összege meghaladja a bruttó kötelezettség 60%-át, abban az esetben is csak a bruttó kötelezettség 60%-a vehetõ csökkentõ tételként figyelembe, 40%-a bevallandó és befizetendõ az adóhatóság részére. 2e) Melyek az Európai Bizottság könyvvizsgálattal kapcsolatos zöld könyvének (green paper) legfontosabb kérdései? A könyvvizsgálat társadalmi feladatának pontosabb meghatározása, az elvárási rés csökkentése. A könyvvizsgálat általános színvonalának, a könyvvizsgálati bizonyosság szintjének növelése. A könyvvizsgáló szakmai szkepticizmusának megerõsítése. A könyvvizsgálói jelentés formai és tartalmi megváltoztatása. A könyvvizsgáló kapcsolatrendszerének, kommunikációjának, a könyvvizsgálat hasznosságának javítása. A könyvvizsgálók függetlensége, megválasztása, díjazása, rotációja. Az ISA-k uniós szintû bevezetése. A könyvvizsgálat közfelügyelete. A könyvvizsgálói piac rendszerkockázata. Mobilitás, európai útlevél, korlátozott könyvvizsgálat. Belsõ minõségellenõrzés tehermentesítése. 3. Feladat (kidolgozási idõigénye kb. 0,75+0,25+0,75 óra = 1,75 óra = pont = 35 pont) 3a) Könyvvizsgálói jelentés készítése Indoklás A társaságnak több tulajdonosa van, ezért a tulajdonosoknak kell címezni a jelentést. A lényegességi küszöbérték kiszámítása: Mérlegfõösszeg eft 1 2% 480 eft 960 eft Saját tõke eft 2 5% 100 eft 250 eft Adózott eredmény eft 5 10% nem értelmezhetõ nem értelmezhetõ Ez alapján a lényegességi küszöbérték egy 530 eft (( ) /2 = 530) körüli érték. A készletekre szükséges lett volna értékvesztést elszámolni 201. december 31-én eft értékben, mivel maga a káresemény 201 decemberében következett be. Ez egy véleményeltérés, amelynek a hatása lényeges, de nem átfogó, ami miatt korlátozott záradékot kell adni. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A GHI Kft. tulajdonosainak Elvégeztük a GHI Kft. (a Társaság) mellékelt 201. évi egyszerûsített éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely egyszerûsített éves beszámoló a 201. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegbõl amelyben az eszközök és források egyezõ végösszege eft, a mérleg szerinti eredmény eft veszteség, és az ezen idõponttal végzõdõ évre vonatkozó eredmény-kimutatásból, valamint kiegészítõ mellékletbõl áll. A vezetés felelõssége az egyszerûsített éves beszámolóért Az egyszerûsített éves beszámolónak a számviteli törvényben SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT 245

6 foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint történõ elkészítése és valós bemutatása az ügyvezetés felelõssége. Ez a felelõsség magában foglalja az akár csalásból, akár hibából eredõ, lényeges hibás állításoktól mentes egyszerûsített éves beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsõ ellenõrzés kialakítását, bevezetését és fenntartását; a megfelelõ számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerû számviteli becslések elkészítését. A könyvvizsgáló felelõssége A mi felelõsségünk az egyszerûsített éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján. A könyvvizsgálatot a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó Magyarországon érvényes törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellõ bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az egyszerûsített éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az egyszerûsített éves beszámolóban szereplõ összegekrõl és közzétételekrõl. A kiválasztott eljárások, beleértve az egyszerûsített éves beszámoló akár csalásból, akár hibából eredõ, lényeges hibás állításai kockázatának felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétõl függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az egyszerûsített éves beszámoló ügyvezetés általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsõ ellenõrzést azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelõek, de nem azért, hogy a vállalkozás belsõ ellenõrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek megfelelõségének és az ügyvezetés számviteli becslései ésszerûségének, valamint az egyszerûsített éves beszámoló átfogó bemutatásának értékelését is. Meggyõzõdésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendõ és megfelelõ alapot nyújt könyvvizsgálói záradékunk (véleményünk) megadásához. Korlátozott záradék (vélemény) alapja A Társaság a 201. december 31-i mérlegében eft értékben mutat ki olyan készleteket, amelyek egy 201 decemberében bekövetkezett káresemény miatt megsérültek, és amelyeket a Társaság 202 januárjában eft-ért tudott értékesíteni. A készletekre a Társaság 201. december 31-én értékvesztést nem számolt el. Véleményünk szerint a készletekre eft értékvesztést kellett volna elszámolni. Ennek megfelelõen a készletek értékét eft-tal csökkenteni, és az egyéb ráfordítások értékét pedig eft-tal növelni kellene. Korlátozott záradék (vélemény) A könyvvizsgálat során a GHI Kft. egyszerûsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztünk arról, hogy az egyszerûsített éves beszámolót, a korlátozott záradék (vélemény) alapja szakaszban ismertetett ténynek az egyszerûsített éves beszámolóra gyakorolt hatásai kivételével a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az egyszerûsített éves beszámoló a fenti korlátozással a GHI Kft december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Budapest, 202. január 30. Könyvvizsgáló cég képviselõjének aláírása Képviseletre jogosult neve Könyvvizsgáló cég neve Könyvvizsgáló cég székhelye Kamarai nyilvántartási száma Kamarai tag könyvvizsgáló aláírása Kamarai tag könyvvizsgáló neve Kamarai tagsági száma 3b) A beszámolóban szereplõ állítások helyességének vizsgálata 1. Beruházások: eft A telket az Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékû jogok soron kell szerepeltetni. Csak a befejezett tárgyi eszközökre lehet értékhelyesbítést végrehajtani, azaz maximum a telekre. Az értékhelyesbítést önálló mérlegsoron, a Tárgyi eszközök értékhelyesbítése soron kell bemutatni. 2. Aktív idõbeli elhatárolások: eft A marketingköltségek értékesítési költségek, ezért a felmerülés évének eredményét terhelik, mint fel nem osztott költségek. Ebbõl következõen nem határolhatók el, hiszen nem a következõ üzleti évet terhelik. Az összemérés elvében az is benne van, hogy a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az idõszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Ezeknek a költségeknek a megtérülése kérdéses, nem lehet tudni, hogy mikor fognak megtérülni, illetve megtérülnek-e egyáltalán. A számviteli törvény szerint nem lehet az eredményt kimutatni, ha a bevételek realizálása bizonytalan, de az elõre látható kockázatokat, veszteségeket viszont el kell számolni valamilyen formában. 3. Jegyzett tõke: eft 4. Tõketartalék: eft A tõketartalék mérlegértéke nem lehet negatív! 5. Eredménytartalék: eft 6. Értékelési tartalék: eft Csak a befejezett tárgyi eszközökre lehet értékhelyesbítést végrehajtani, azaz maximum a telekre. A zrt. éves beszámolót készít, ezért külön soron kell feltüntetni, hogy milyen értékelési tartalékról van szó, azaz hiányzik az értékhelyesbítés értékelési tartaléka. 7. Mérleg szerinti eredmény: eft 8. Szállítók: eft A szállítói egyenlegekre vonatkozó lényeges hibás állítások kockázatait kizárólag egyenlegközlõ teszt alapján nem lehet teljes körûen és megfelelõen megválaszolni. Az egyenlegközlõ teszt nem biztosítja a teljességet, ugyanis a mintát a szállítói analitikából vagy folyószámlából vesszük és létezhet olyan szállítói tartozás, ami jelentõs és nem szerepel az analitikában, mert a számla még nem érkezett meg, a posta rossz címre küldte, a szállító elfelejtette elküldeni vagy megérkezett, de jóváhagyás alatt van, illetve valakinek a fiókjában felejtõdött (szándékosan vagy véletlenül). A teljességre különbözõ más teszteket kell alkalmazni. Például a fordulónap után beérkezett számlák áttekintése (például iktatókönyv alapján) és azok között fordulónap elõtti teljesítésû számlák keresése; vagy a fordulónap utáni szál- 246 SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT

7 lítói kifizetések és a kifizetésekhez tartozó számlák áttekintése (van-e közöttük fordulónap elõtti teljesítésû). A teljességhez ajánlott az elhatárolásokat is vizsgálni, mert például az a hibás vállalati gyakorlat, hogy ha a számla kiállítási dátuma fordulónap utáni, akkor általában azt a szállító folyószámlán már nem rögzítik tárgyévben, hanem az elhatárolások között szerepeltetik. Elõfordulhat olyan eset is, amikor a számla megérkezett, azonban annak egésze vagy egy része a következõ évre vonatkozik (elõfizetés, bérleti díj stb.). Az egyenlegközlõ teszt önmagában nem biztosítja a szállítói egyenlegek helyes értékelését, elsõsorban a devizás tételek forintra történõ átszámítását, illetve év végi átértékelését, ugyanis a devizás egyenlegeket az eredeti devizában igazolják vissza. Ehhez külön tesztet kell elvégezni. Az egyenlegközlõ teszt önmagában nem ad választ a szállítói egyenlegek mérlegbeni helyes besorolására (például kapcsolt szállítók, tartozik egyenlegû szállítók átsorolása az egyéb követelések közé). Ugyancsak nem ad választ a teszt a mérlegen kívüli kötelezettségekre, amelyek szállítói tartozásból is eredhetnek (például tulajdonjog-fenntartás, zálogjog stb.), és amelyeket a kiegészítõ mellékletben szerepeltetni kell. 9. Beruházási és fejlesztési hitelek: eft Az anyavállalattól kapott kölcsönt a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsoron kell a mérlegben szerepeltetnie. Hiányzik az egy éven belül esedékes törlesztõ részlet átsorolása a rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorra. 10. Passzív idõbeli elhatárolások: eft Meg kellett volna osztani a kölcsön kamatát a telekre és a beruházásra. A telekvásárlásra jutó kölcsön kamatát itt számolhatja el, a még folyamatban lévõ beruházásra esõ kölcsön kamatát a rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsoron kellett volna bemutatni. A rokkantsági nyugdíjkötelezettség miatt céltartalékot kell képezni a várható kötelezettségekre. 11. Anyagköltség: eft Mindkettõ igénybe vett szolgáltatás és nem anyagköltség. 12. Igénybe vett szolgáltatások: eft A mobiltelefonok használatáról szóló számlák áfájából 30% (120 eft) a le nem vonható hányad, amit az igénybe vett szolgáltatások költségeiként kellett volna elszámolni az elõzetesen felszámított áfa helyett. 13. Egyéb ráfordítások: 500 eft Az adomány csak akkor adó- és járulékmentes, ha az adományozó az adományról egy közhasznú szervezet vagy egyház által kiállított igazolással rendelkezik. 14. Fizetett kamatok: eft Az eredménykimutatás sor pontos neve Fizetendõ kamatok és kamatjellegû ráfordítások. Meg kellett volna osztani a kölcsön kamatát a telekre és a beruházásra. A telekvásárlásra jutó kölcsön kamatát itt számolhatja el, a még folyamatban lévõ beruházásra esõ kölcsön kamatát a beruházásra kellett volna aktiválnia. Hiányzik a tájékoztató sor is, az ebbõl: kapcsolt vállalkozásnak adott. 15. Rendkívüli ráfordítások: 500 eft A vevõi követelés el nem ismertsége miatt le kellett volna stornózni a kiállított számlát, azaz az értékesítés nettó árbevételét kellett volna csökkenteni. 16. Társasági adó: 0 eft Az eredménykimutatás sor neve helyesen adófizetési kötelezettség. A társaságiadó-alapot a beruházási idõszakban a nem hitelintézettõl felvett kölcsön utáni aktivált kamattal (alultõkésítési szabály) korrigálni (növelni) kellett volna. 17. Befektetési cash flow befektetett eszközök beszerzése sora: eft Az 1. pont szerint a beruházásnak csak a 80%-át fizette ki a társaság a fordulónapig, ezért a cash flow-nál is korrigálni kellett volna 20%-kal a hatást. 18. Finanszírozási cash flow hitelfelvétel sora: eft Hiányzik a 13. pontban található adományként átadott 500 eft beállítása a cash flow-ba. 1 c 12 b 2 b 13 c 4. Feladat (kidolgozási idõigénye kb. 0,75 óra = 15 pont) 3 e 14 a 4 c 15 c 5 d 6 c 7 e 8 d 9 c 10 c 11 c IFAC A KÖNYVVIZGÁLÓK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGE HÍREI AZ IAASB NYILVÁNOS TERVEZETE A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK ÖSSZEÁLLÍTÁ- SÁRA VONATKOZÓ MEGBÍZÁSOKRÓL Az IAASB október 28-án tette közzé nyilvános véleményezésre számú Nemzetközi standard kapcsolódó szolgáltatásokról, megbízás pénzügyi információk összeállítására címû javasolt standardjának tervezetét. A javasolt standard az elsõ lépés az IAASB azon munkájában, amelynek célja jó minõségû, átfogó standardok készítése azokról a gazdálkodók által igénybe vehetõ szolgáltatásokról, amelyeket nem kötelezõ, illetve nem kívánnak könyvvizsgáltatni, mert anélkül is megfelelnek az üzleti jelentési igényeiknek. A pénzügyi információk összeállítására vonatkozó megbízások során a számviteli, könyvvizsgáló szakemberek jelentõs hozzáadott értéket tudnak nyújtani a számviteli és pénzügyi jelentés területén szerzett gyakorlatuk által. A javasolt ISRS 4410 globálisan elfogadott mércét jelent a szakma számára a pénzügyi információk összehasonlítására vonatkozó megbízások végrehajtásához. A nyilvános tervezet megtekinthetõ a ExposureDrafts.php címen. SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT 247