Az "Internet" napjainkban nem egy technológia a sok közül, hanem önálló életre kelt, a társadalmat befolyásoló eszköz.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az "Internet" napjainkban nem egy technológia a sok közül, hanem önálló életre kelt, a társadalmat befolyásoló eszköz."

Átírás

1 8. Internet Az "Internet" napjainkban nem egy technológia a sok közül, hanem önálló életre kelt, a társadalmat befolyásoló eszköz. A technológiai cél: egymástól eltérő fizikai architectúrájú hálózatok összekapcsolása annak érdekében, hogy a hálózatban szereplő gépek egymással kommunikálni tudjanak 8.1 ábra. Eltérő technológiák kapcsolódása az Interneten. Az Internet alapvetően a TCP/IP rétegmodellre épül. A hivatkozási modell rétegeit, és szerepüket más hivatkozási modellekhez képest az 1. fejezet 1.10 és 1.11 ábrán szemléltettük. Az egyes rétegekben működő protokollok áttekintését 8.2 ábrán láthatjuk. A protokollok listája nem teljes, csak néhány jellegzetes elemet tartalmaz. 164

2 Web browser Other user Applications Application protocols: HTTP,SMTP,FTP,DNS.. USER space Applications Application Programming Interface (API) Transport Network ICMP TCP IP UDP RIP OS kernel ARP Data Link RARP FDDI WAN technology LAN technology Ethernet 8.1. A működés modellje 8.2.ábra. TCP/IP protocol stack A hálózatban egyedi, egymástól független "csomagok" haladnak, melyeknek a célhoz vezető útvonalát a csomagban lévő cím alapján keressük. Nem biztos, hogy van ilyen útvonal, vagy ha létezik, akkor biztosan megtaláljuk meghatározott időn belül! A hálózat csomópontjain "routerek" vannak, melyek táblázatokat (Routing tables) tartanak fenn a célokhoz vezető útvonalakról. Belátható, hogy elegendő azoknak a szomszédos csomópontoknak a tárolása, ami a célhoz vezet, nem kell a teljes útvonalat tárolni. Ha egy routernek 4 "lába" van, akkor egy beérkező csomag a 3 kimenet valamelyikén továbbítható. Csak azt kell eldöntenünk, hogy melyiken a 3 közül. A további útvonal meghatározása a következő router feladata. 165

3 DA = Destination Address ( cél cím) SA = Source Address ( forrás cím) 8.3 ábra. Routerek a hálózatban A 8.3 ábrán az x című állomás küld csomagot az y címűnek. A csomagok fejléce tartalmazza yx-et. A routerek az "y" címhez tárolják azoknak a szomszédaiknak a címét, melyeken keresztül "y" a legkedvezőbben elérhető. (Legkevesebb ugrás, legkisebb költség, legrövidebb idő, stb.) A szolgáltatás datagram jellegű: A csomagok ezért elveszhetnek többszöröződhetnek beérkezési sorrendjük megváltozhat A biztonságos átvitelről a felettes rétegeknek kell gondoskodni Az Internet protokolljai A nagy hálózatok összekapcsolásának valódi alapja az Internet Protocol (IP). Eleve a különböző hálózatok összekapcsolására tervezték. Optimális továbbítást biztosít a datagramok számára a forrásgéptől a célgépig. 166

4 Az alkalmazás a szállítási rétegnek adja át az adatokat. A szállítási réteg max. 64kbyte hosszú darabokra tördeli az üzenetet. Az üzeneteket a hálózati réteg esetleg tovább darabolva továbbítja. A célgépen a hálózati réteg visszaállítja a datagramot, és átadja a szállítási rétegnek. A szállítási réteg protokoll vermeket tart fenn a különböző protokolloknak. Általában négyféle protokoll vermet tartanak fenn az operációs rendszerek. Ha az útvonal más jellegű hálózaton is áthalad, akkor az alagút típusú átvitelt használhatjuk (Pl. SNA hálózatokban). A csomagot tartalmazó keretet beburkoljuk egy az adott hálózaton használatos keretbe, az alagút végén pedig kicsomagoljuk. Hasonló a folyamat ahhoz, ahogy a gépkocsikat berakjuk vasúti kocsikba az alagút előtt, az alagút után pedig az autók saját erőforrásaikkal haladnak tovább Ipv4 protokoll Hálózataink jelenleg ezt a protokollt használják ábra. Ipv4 csomagformátum A mezők jelentése: Version (Verzió) Biztosítja, hogy a régebbi verzióval működő gépek csomagjait is megfelelően dolgozzuk fel az átmeneti időszakban. Az átmeneti idő, míg az új verzió elterjed, éveket is jelenthet. IHL - fejrész hossza 167

5 32 bites szavakban adja meg a fejrész hosszát. Legkisebb értéke 5. Maximális értéke 15. Ez a fejrész hosszát 60 bájtra korlátozza. Az opciós mező így legfeljebb 40 bájt lehet. Néhány opcióhoz ez túl kicsi. (Lásd: opciók) Type of service - szolgálat típusa lehetővé teszi, hogy a hoszt megadja az általa kért szolgálat jellegét. A sebesség és megbízhatóság különböző kombinációit adhatjuk meg. 1 tulajdonsághoz 1 bit tartozik. Pl. hangátvitelnél a sebesség, fájl átvitelnél a megbízhatóság lehet a fontos. Ha a bitenkénti értelmezés helyett a kombináció számértékét adjuk meg, akkor az alábbi táblázat írja le a szolgáltatásokat: TOS mező értékei: Ø normál szolgála 1 minimális költség 2 maximális megbízhatóság 3 maximális átbocsátás 4 minimális késleltetés Precedence mező Ø-7 értékkel jelöli a csomag fontosságát. Ø a legalacsonyabb prioritás 7 a legmagasabb prioritást jelöli, a hálózati vezérlő csomagok szintje. Flags 3 bitet tartalmaz Az első bit használaton kívüli. A Don't fragment annak a jelzésére szolgál, hogy a csomag nem darabolható. Ennek a jelzőnek a beállítása veszélyeket is hordoz. Ha a routerek nem tudnak olyan méretű csomagokat továbbítani, mint amit küldünk, akkor "az útvonal nem létezik" jelzéssel leállhat az adatforgalom. Egy másik lehetőség, hogy a rövidebb csomagok továbbítására alkalmas rendszerszakaszon mégis feldaraboljuk a csomagot, továbbítjuk, és a szakasz végén helyreállítjuk. A lényeg az, hogy nem a célállomásra bízzuk a darabok összeállítását, hanem a szakasz végén lévő routerre. A szakasz után a csomag olyan, mintha nem 168

6 daraboltuk volna fel. A célállomás a fel nem darabolható csomagok egymás közötti sorrendjével foglalkozik csak. M - More fragments bit azt jelzi, hogy a feldarabolt csomagnak nem ez az utolsó darabja. Ha megkaptuk azt a darabot, ahol M=Ø, akkor tudjuk, hogy ez az utolsó, és ismerjük a "Fragment offset" értékét. Ennek birtokában ellenőrizhető, hogy minden darab megérkezett-e. Fragment offset (Darabeltolás) megadja, hogy a darab hova tartozik a datagramban. A címzésre 13 bit áll rendelkezésre, így a teljes datagram címezhetősége érdekében az eltolást 8 bájtos egységekben adja meg. A 8192 *8 bájt 1-el több mint amit a teljes hossz (Total length) le tud írni. Identification mező szolgál a datagram azonosítására. Egy datagram minden darabja ugyanazt az azonosítót tartalmazza. Ez teszi lehetővé, hogy a cél - hoszt azonosítsa az egy datagramhoz tartozó darabokat. Time to live mező a darab maximális élettartamát adja meg másodpercekben. A 8 bit maximum 255 másodpercet jelent. A számláló értékét minden másodpercben, illetve minden routeren való áthaladáskor csökkentjük 1-el. A routerek sokszor eltérnek ettől a szabálytól, és csak az áthaladáskor csökkentik a számlálót, az időt figyelmen kívül hagyják. Az indok az, hogy a pufferben tárolt adatokra nehézkes a megvalósítás. Az adatokon túl tárolnunk kellene a pufferbe való elhelyezés időpontját is. A csomagjaink tehát nem maradnak végtelen ideig a hálózatban. Az élettartam mező kezdőértéke beállítható. Általában közötti érték a szokásos. Gyors hálózatokban 10 körüli érték megadása is indokolt lehet, hogy ne fordulhasson elő az élettartamon belül két azonos sorszám. "Protocol" mező A hálózati réteg összeállítja a datagramot, és a protokoll mezőben meghatározott szállítási folyamatnak adja át. A folyamat általában TCP vagy UDP, de más is lehet. A protokollok számozása egységes, az RFC 1700 definiálja. Header checksum (fejrész ellenőrző összege). 169

7 Csak a fejrészt ellenőrzi, a tartalmat nem. Képzése rendkívül egyszerű. 1-es komplemens módon összeadjuk a beérkező fél-szavakat (16 bit), és képezzük az eredmény 1-es komplemensét. Az ellenőrző összeget minden routeren újra kell számolni, mert az élettartam mező mindig megváltozik. Source Address, Destination address Forrás és cél címe 32 biten. (Az IP címek szerkezetét, és címfeloldást lásd később.) Options mező 0-40 bájt hosszú lehet. Eddig 5 opciót definiáltak. A biztonság opció az információ titkosságának fokára utal. Használata gyakorlatban nem célszerű, mert felhívja a figyelmet a fontos információra. Eredményesebb álcázás, ha a fontos adatok eltűnnek a lényegtelenek tömegében. Szigorú forrás általi forgalomirányítás IP címek sorozataként megadja a teljes útvonalat Laza forrás általi forgalomirányítás lényegében az útvonal irányát jelöli ki. (Az információ bizonyos országokon ne haladjon át, ne hagyja el az országot, stb) Útvonal feljegyzése opció főként a routerek üzemeltetőinek fontos..lehetővé teszi a hibák felderítését.(miért ment USA-n keresztül a szomszéd épületbe címzett üzenet?) A mai körülmények között sokszor kevés a 40 bájt az útvonal tárolására. Az időbélyeg opció az IP cím mellé egy 32 bites időbélyeget is feljegyez. Főként a router algoritmusok hibakeresésénél hasznos eszköz IP címzési rendszer A címzési módokat az RFC791 (1981) írja le. Az Ipv4 cím két részből áll: hálózati cím + hoszt cím. Egy hoszt egyszerre több hálózathoz is csatlakozhat. Ekkor minden hálózatban külön IP címe van. A címet megjeleníthetjük binárisan, vagy decimális formában. 170

8 Szokásos az u.n. "Dotted decimal" formátum. A 32 bit 4 bájtnak felel meg. Minden bájt decimális értékét írjuk ki, pontokkal elválasztva. Pl.: Az egy hálózatba tartozó gépek száma igen tág határok között változhat, ezért cím - osztályokat alakítottak ki. A címosztályoknak az információ továbbítása során is fontos szerepe van. A címek adminisztrációját korábban a NIC (Network Information Center) végezte. A 2009-ben elfogadott módosítások (pl. díj ellenében tetszőleges zárótag alkalmazható a címben) nehezen kezelhető helyzetet hoztak létre. Jelenleg (2010) Magyarországon a HUNGARNET jogosult címtartományok engedélyezésére. A címtartomány korlátozottsága miatt (mindössze 32 bit, és ez sem osztható ki maradéktalanul) belátható időn belül szükség lesz a módosítására az Internet rohamos terjedése miatt. Számos javaslat született a megoldásra, és van szabvány javaslat is (Ipv6), de az áttérés jelentős költségei miatt egyelőre várat magára az áttörés. Valószínű, hogy az Ipv4 világban Ipv6 szigetek jönnek létre, melyeket a meglévő kapcsolatokon keresztül alagút jelleggel kapcsolnak össze mindaddig, míg az Ipv6 általánossá válik Címosztályok az Ipv4-ben A címosztály a cím bitje alapján határozható meg. 32 bit Osztály A 0 Hálózat Hoszt tól ig B 10 Hálózat Hoszt tól ig C 110 Hálózat Hoszt tól ig D 1110 Többesküldési cím tól ig E Jővőbeni alkalmazásokhoz fenntartva tól ig 171

9 8.5. ábra IP címosztályok. A címek egy része speciális célokra foglalt. A címmel indul minden hoszt, majd a hálózati paraméterek betöltése után többet nem használja. A 127.xx.yy.zz címek a visszacsatolások címzésére vannak fenntartva. A a hoszt saját maga. A helyi adatszórást jelent. Az adatszórás csak az alhálózaton belülre szól. Egy távolabbi hálózatban is végezhetünk adatszórást, ha egy helyes hálózati cím mögé csupa 1-eket írunk. Hálózati cím A helyi alhálózatunkban egy hosztot úgy is megcímezhetünk, hogy nem adjuk meg a teljes címet, csak az alhálózaton belüli hoszt címet hoszt cím Egy HOST-ot egyértelműen azonosít az IP cím. Ha ez igaz, akkor mi szükség van a címosztályokra? Egyszerűsíti és gyorsítja a csomagok irányítását. A helyi hálózatból kilépve az eszközök csak a célhálózat elérésével foglalkoznak. A hoszt cím célhálózaton belüli értelmezésére csak a fogadóoldali router után van szükség. A címnek a hálózati cím része a címosztályt jelző bitek alapján leválasztható, és a csomagirányításhoz csak ezt a részt kell használni Alhálózatok. A nagyszámú géppel rendelkező felhasználó hamar szembe kerül azzal a problémával, hogy a NIC-től szeretne egy összefüggő címtartományt kapni, ugynakkor ezt a címtartományt szeretné kisebb, külön-külön managelhető tartományra bontani. A hálózati cím és a hoszt cím szétválasztására alkalmas eszköz a netmaszk. A netmaszk a hálózati cím-pozíciókban 1-et, a hoszt - cím helyén Ø-kat tartalmaz. 172

10 A címosztály meghatározza, hogy a hálózati cím hány bites. Kívülről csak a hálózat címezhető,az alhálózatunk nem, mert a továbbított csomagokban nincs benn a netmaszk. A helyi hálózatunkban azonban valamennyi eszköz tartalmazza a netmaszk-ot, és így kiderül, hogy a csomag melyik alhálózatnak szól. A hoszt címeket egy EXOR művelettel választhatjuk le a teljes címből. (teljes cím) EXOR (netmaszk) = (hoszt cím) Példaként hozzunk létre alhálózatot egy C osztályú címen belül. Az alhálózat max. 32 gépet tartalmaz. A címtartomány legyen: Alhálózat IP cím Hálózat címe Hoszt cím "C" osztályú a cím Hoszt cím a külső hálózat számára A külső hálózat nem látja az alhálózati maszkot, csak a "C" osztályt ismeri fel!! Alhálózati maszk Decimálisan: Példa: alhálózati cím leválasztása a címből Az alhálózat címe: ÉS = ábra. Alhálózat címzése Az alhálózati maszkot valójában a router használja. A kérdés az, hogy egy bejövő üzenetet melyik kimenetre továbbítja az eszköz. Ha C osztályú címünket 8 db 32 címet tartalmazó részre osztottuk, mint a példánkban, akkor ez azt jelenti, hogy a bejövő üzeneteket 8 alhálózati szegmens felé tudjuk irányítani. A maszkban az utolsó nyolc bit Ennek decimális értéke 224. A maszk hatására az 1-es portra kerülnek 0-31 végződésű címek, a 2-es portra végződésű címek, és így tovább. A router kimenetén a teljes cím információ megjelenik. A maszk azt dönti el, 173

11 hogy melyik kimenetre kerül a csomag. Az alhálózatból érkező csomag esetén a router azt tudja eldönteni, hogy a célcím az alhálazaton belül, vagy kívül van. Ha célcím az alhálózaton belül van, akkor routernek nincs tennivalója, nem továbbítja a csomagot. Ha nem az adott alhálózathoz tartozó forráscímet tartalmazó csomagot kap, azt szintén nem továbbítja. Maszk Cím ÉS A csomagot az 1-es portra továbbítja Maszk Cím ÉS A csomagot az 2-es portra továbbítja Maszk Cím ÉS A csomagot az 5-ös portra továbbítja Ha a tartományt csak 2 részre szeretnénk osztani, akkor a HOST címből egy bitet kell csak elvennünk. A maszk utolsó 8 bitje ekkor A teljes maszk decimálisan A címtartományok részekre osztásának a B osztályú címeknél van igazán jelentősége. Egy nagyvállalat a B osztályú címtartományát szabadon oszthatja fel, változtathatja anélkül, hogy a NIC-hez kellene fordulnia Az IP új generációja: IPv6 A fejlesztés céljai: Nagyszámú hoszt támogatása (>10 12 ) Forgalomirányító táblázatok méretének csökkentése Protokollok egyszerűsítése, gyorsabb feldolgozás a routereken Hitelesség és titkosság biztosítása Jobb alkalmazkodás a szolgáltatás típusához, valós idejű adatok jobb kezelése Többesküldés lehetősége, hatósugarak megadásának lehetősége Mozgó hosztok jobb támogatása 174

12 IPv4 és IPv6 együttélésének biztosítása hosszabb távon is. A fejlesztés között folyt intenzíven. A javaslatban az eredeti megnevezése Simple Internet Protocol Plus volt. Az IPv6 jelölést azért kapta, mert az IPv5 már foglalt volt egy kísérleti fejlesztés számára. Az IPv6 nem kompatíbilis az IPv4-el, de a protokollok legnagyobb részével igen (TCP, UDP, ICMP, IGMP, OSFP, BGP és DNS). A hálózat vezérlésével és a névfeloldással kapcsolatos protokollok tehát kompatibilisek. Az IPv6 föbb tulajdonságai: 128 bitre növelt címtartomány. Új címzési séma. Hatékonyabb és flexibilisebb csomagformátum, egyszerűbb fejrész A továbbfejlesztés lehetősége az opcionális fejrészek bevezetésével A biztonsági mechanizmusok beépültek a protokollba (hitelesítés, titkosítás) Névfeloldás és a csoportmenedzsment része a protokollnak Az ARP (Address Resolution Protocol) és az IGMP (Internet Group Management Protocol) kikerült a rendszerből. Szolgáltatások a jobb támogatása 32 bit verzió prioritás folyamatcímke Adat mező hossza Következő fejrész Átugrás korlát Forrás címe (16 byte) Cél címe (16 byte) 8.7.ábra. IPv6 fejrész 175

13 A verzió mező az IPv4-nél mindig 4, az IPv6-nál mindig 6. A prioritás mezőben a 0-7 értékek olyan alkalmazásokhoz tartoznak, melyek képesek lassítani egy esetleges torlódásnál. A 8-15 értékek real-time folyamatokhoz tartoznak. Ezek az alkalmazások akkor sem lassítanak, ha minden csomag elvész. (Élő beszéd, mozgókép). Az alkalmazás szintjén természetesen más a helyzet. Egy videó átvitelnél esetleg tudom rontani a képpontok számát, a színmélységet, a képváltások számát, stb. Ez azonban nem a hálózat feladata, és nem is tudja befolyásolni. Mindkét csoporton belül az alacsonyabb szám alacsonyabb prioritást jelent. A folyamatcímke címke a virtuális áramkörök előnyei próbálja becsempészni a datagram típusú rendszerekbe. Az összeköttetést a forrás és célcím, valamint a folyamatcímke együttesen azonosítja. Ez lehetővé teszi, hogy több folyamat legyen aktív egy időben két IP cím között. Az egyes címkékhez különleges elbánást is rendelhetünk a routerekben, ami hasonló hatású lehet, mint a virtuális áramkörök létrehozása. Az adatmező hossza a tényleges adatmező hosszát jelöli, nem számolják bele a 40 byte hosszú fejrészt ( IPv4-nél bele számít!). A következő fejrész azt mutatja, hogy milyen további opcionális fejrészek vannak a csomagban, ha vannak. Az opcionális fejrész bevezetése tette lehetővé a kötelező fejrész jelentős egyszerűsítését. A kiegészítő fejrészek az átugrási opciókra forgalomirányításra darbolásra hitelesítésre titkosítottságra cél opciókra vonatkozhatnak. Az átugrás korlát itt valóban az ugrások számát jelöli, nem tartalmaz időt. A címek 16 byte, azaz 128 bit hosszúságúak. A címmező rossz kihasználása esetén is belátható ideig elég a címtartomány. Az IPv6 - ból kimaradt az ellenőrzőösszeg, ami jelentősen csökkenti a routerek terhelését, és a felettes rétegeket sem terheli túlságosan az ellenőrzés a mai, viszonylag megbízható fizikai réteg felett. 176

14 177

15 Az Internet szállítási protokolljai TCP - Transmission Control Protocol A protokollt kezdettől fogva sok hálózat összekapcsolására tervezték. Feltételezték, hogy az adattovábbítás megbízhatatlan, és a közbenső csomópontok meghibásodhatnak, megsemmisülhetnek. A modellt TCP/IP néven 1974-ben definiálták. A TCP összeköttetés orientált protokoll. Alapvetően a korábban tárgyalt 3-utas kézfogás módszerét használja. Feltételezi, hogy az alatta lévő hálózat megbízhatatlan (OSI terminológia szerint C-osztályú) összeköttetést nyújt, és a TCP feladata, hogy a csomagok hibátlanságát és helyes sorrendjét biztosítsa. A TCP tartalmaz nyugtázást, így azokon a hálózatokon, ahol jelentős a késleltetés, az adatkapcsolati rétegben valamilyen csúszóablakos protokollt használnak a hatásfok javítása érdekében. A TCP az IP hálózati protokoll ( IPv 4 vagy IPv 6 ) felett fut, használja a szolgáltatásait. Az IP felett azonban más protokollok is használatosak ( UDP, ICMP, ). A TCP tetszőleges hosszúságú adatokat fogad az alkalmazásoktól. Ezeket max. 64 kbyte hosszú darabokra (szegmensekre) tördeli. A darabokat független datagramként továbbítja a hálózaton. A kommunikáció alapvetően "szegmensekben " történik. Egy szegmensnek a TCP fejrésszel együtt bele kell férni az IP bájtos adatmezejébe. A hálózatban lévő eszközök (router, gateway) a maximális hosszt tovább korlátozzák. A szegmensek hossza általában jóval rövidebb a maximális 64 kbyte-nál, néhány ezer bájt szokott lenni. A szegmens hossza valójában a hálózatban átvihető leghosszabb adategységhez (Maximum Transfer Unit) illeszkedik. Előfordulhat, hogy a hálózat különböző részein ez eltérő, és egy szakaszán az MTU rövidebb, mint a szegmens hossza. Ilyen esetben feldaraboljuk a szegmenst, és minden darabot önálló IP csomagként továbbítunk. A rövidebb szegmensekhez kapcsolódó IP fejrészek jelentős többletterhet jelentenek a hálózatnak. A TCP-ben minden byte-nak sorszáma van. A 32 bájtos sorszám elegendően nagy ahhoz, hogy a kettőződést elkerüljük a többszörös beérkezések esetén. A körülfordulási idő 100 Mbit/sec sebességű hálózaton is nagyobb mint 6 perc. 178

16 A TCP fejrész a valóságban kiegészül még egy pszeudofejrésszel. A pszeudofejrész az IP-hez tartozó adatokat tartalmaz. A szerepe az, hogy a tévesen továbbított csomagok könnyebben detektálhatók legyenek. A TCP szegmens fejrésze: 32 bit 0 Source IP address Destination IP address Protocol(6) TCP segmenth lenght Pseudo header Source TCP port Destination TCP port Sequence number Acknowledgement number Hdr.l. Flags Window size Checksum Urgent pointer Options Data TCP header Flags URG ACK PSH RST SYN FIN 8.8. ábra. TCP fejrész felépítése A forrásport (source port) és a célport (destination port) szolgáltatásokat azonosítanak. Minden hoszt részben szabadon dönt a portok és a szolgáltatások összerendeléséről, amint azt a szállítási réteg tárgyalásánál már láttuk. Egy portszám és az IP cím együtt alkotja a 48 bites TSAP címet. A TCP bájtonként sorszámoz. A sorszám (sequence number) a szegmens első bájtjának sorszáma. A nyugtaszám (acknowledgement) mező a következő várt bájt (az utolsó helyesen vett sorszáma + 1) sorszámát tartalmazza. A TCP fejrész hossz (TCP header lenght) megadja, hogy hány 32 bites szóból áll a fejrész ( a pszeudofejrész nélkül). A fejrész hossza az opciók miatt változik, így meg kell adnunk a hosszát, hogy az adatmező kezdete ismert legyen. Ezt követi egy 6 bites használaton kívüli rész, majd a jelzőbitek (flags) következnek. Flags: 179

17 URG = 1 ha használunk sürgősségi mutatót. A sürgősségi mutató a sürgős rész helyét jelöli a sorszám mezőhöz képest. Az URG szerepe hasonló, mint a megszakításé a programok futása közben. ACK = 1 értéke azt jelzi, hogy a szegmens nyugtát tartalmaz. Ha az értéke 0, akkor a nyugtamező figyelmen kívül hagyható. PSH = 1 (PUSH) azt kéri a vevőtől, hogy az adatokat pufferelés nélkül továbbítsa az alkalmazásnak. RST = 1 Restart. Ha az összeköttetés összeomlott, vagy valami más rendellenesség történt, akkor tartalmaz a szegmens RST=1-et. Ha ilyet veszünk, fel kell készülni valami rendkívüli esemény kezelésére. SYN bit-nek az összeköttetés felépítésekor van szerepe. Valójában az ACK-val együttesen van értelme. Ha SYN=1, ACK=0 akkor ez valójában egy CONNECTION REQVEST kérés. A SYN=1, ACK=1 a CONNECTION ACCEPTED-nek felel meg. FIN bit az összeköttetés bontására szolgál. Az ablakméret (windows size) mező azt jelzi, hogy a nyugtában szereplő bájttal kezdődően hány bájtot küldhetünk el. Az ablakméret a csúszóablakos protokollnál tárgyaltaknak felel meg. Ez egy változó méretű csúszó ablak. A Ø hossz is értelmezett. Azt jelenti, hogy a vevő az adás felfüggesztését kéri. Az ellenőrzőösszeg (Checksum) számításába a pszeudofejrész, a fejrész és az adatmezők is beleszámítanak. Az ellenőrző összeg képzése 16 bites 1-es komplemens összeadással történik. Az adatmezőt, ha nem páros számú bájtot tartalmaz, páros számúra egészítjük ki. A kapott összeg 1-es komplemensét véve kapjuk az ellenőrző összeget. A vevő oldalon elvégezve az összeadást a teljes szegmensre 0-t kell kapnunk. Az opciók (Options) mezőt elsősorban a vevő által elfogadható legnagyobb TCP adatmező méretének meghatározására szokták használni. A nagy sebességű és nagy késleltetésű vonalakon a 64 Kbyte nem elegendően nagy ablak. Egy műholdas csatornában (50Mbit/sec) a 64 Kbyte továbbítása 10 msec körüli időt vesz igénybe. A vonali késleltetés minimálisan 2*270 msec a nyugta megérkezéséig. A hatásfok tehát katasztrófális. A hatásfok javítható lenne az ablak hosszának növelésével. Javaslatok vannak a nagyobb (legfeljebb 2 30 ) méretű ablak használatára. A legtöbb TCP implementáció ma már megengedi és támogatja a nagyméretű szegmensek átvitelét. 180

18 UDP (User Datagram Protocol) Az UDP az Internet összeköttetés nélküli szállítási protokollja. IP datagramok küldését teszi lehetővé összeköttetés létesítése nélkül. Jóval egyszerűbb mint a TCP. Használata ott célszerű, ahol egy kérésre egyetlen válasz érkezik, és a nyugtázásnak nincs jelentősége. Pl.: ha elküldünk egy ARP kérést (lásd 8.2.5), felesleges nyugtázni, mert ha megkaptuk a választ, akkor a nyugta nélkül is biztos, hogy a kérés célba érkezett. Ha nem, akkor egy időzítés lejárta után a kérés újbóli elküldése az egyetlen lehetséges lépés, tehát a nyugta itt is felesleges. Az összeköttetés lebontása és felépítése elmarad, a fejléc is lényegesen egyszerűbb. 32 bit 0 Source IP address Destination IP address Protocol(6) UDP segmenth lenght Pseudo header Source UDP port Destination UDP port UDP UDP Message lenght UDP Checksum header Data 8.9. ábra.udp csomag felépítése A pszeudofejrész az ellenőrző összeg számításakor beleszámít a fejrészbe. Az UDP szegmens hossz a fejrész és az adatrész együttes hosszát adja meg. A forrás és a célport a hosztokon belül azonosítja a végpontokat (szolgáltatásokat). Az UDP-t az RFC 768-ban találjuk meg részletesen. 181

19 Az Internet vezérlő protokolljai ICMP Az ICMP (Internet Control Message Protocol) Internet vezérlőüzenet protokoll az Internet felügyeletét szolgálja. Összesen mintegy tucatnyi üzenetet definiáltak. Az üzeneteket főként routerek hozzák létre. A visszhang és időbélyeg kérést indíthatja egy hoszt is. A fontosabb ICMP üzenetek: DESTINATION UNREACHABLE Cél elérhetetlen TIME EXCEEDED Időtúllépés PARAMETER PROBLEM Paraméter probléma SOURCE QUENCH Forrás lefojtás REDIRECT Újrairányítás ECHO REQUEST Viszhang kérés TIMESTAMP REQUEST Időbélyeg kérés ábra. ICMP üzenetek A CÉL ELÉRHETETLEN üzenet akkor keletkezik, ha a router nem találja a célt, vagy ha olyan üzenetet kapott, ahol áll a DF bit, és a hálózat nem tud akkora csomagot kezelni, mint a beérkezett. IDŐTÚLLÉPÉS üzenetet akkor küld a router, ha a csomag élettartam mezője elérte a nullát. (Torlódás van, hurokba került a csomag, túl alacsony a beállított élettatam). PARAMÉTER PROBLÉMA üzenet az IP fejrész hibáját jelzi. Rendszerint valamelyik router szoftver hibája okozza. FORRÁSLEFOJTÁS üzenetet a túl sok csomagot küldő hosztok kapnak, hogy lassítsanak. Az új forgalomirányító algoritmusok nem használják. (A forgalomszabályozás a szállítási rétegben történik.) 182

20 ÚJRAIRÁNYÍTÁS üzenetet akkor küld a router, ha a csomag rosszul irányítottnak tűnik. (Teljesen rossz földrajzi irány.) VISSZHANG KÉRÉS és VISSZHANG VÁLASZ üzenetek egy hoszt elérhetőségének tesztelésére használhatók. Az IDŐBÉLYEG KÉRÉS és IDŐBÉLYEG VÁLASZ üzenet a hoszt elérhetőségén túl a hálózat teljesítményét is méri. Az üzenet érkezési ideje és a válasz indulási ideje is szerepel a válaszban. Az ICMP teljes definíciója az RFC 792-ben található. ARP (Adress Resolution Protocol) Minden Internetre csatlakozó gépnek van legalább egy IP címe. Az IP cím logikai cím, amit az interface hardvere nem ért meg. Az IP címeket le kell fordítanunk az adatkapcsolati réteg számára érthető fizikai címekre. Az összerendelést elvileg megoldhatnánk táblázatokkal is, de a gyakorlat számára ez túl nehézkes megoldás, és nem követi a hálózat változásait. (Bekapcsolnak, kikapcsolnak gépeket, hálózati szegmenseket,) A másik nehézség abból adódik, hogy távoli hálózatokban lévő gépeket is meg akarunk szólítani, amelyeknek a fizikai címét nem ismerjük A megoldást nézzük meg egy egyszerű hálózaton: WAN Router Router1 Router d31.pte.hu geniusz.pte.hu k19.pte.hu ETHERNET1 ETHERNET ábra. Összekapcsolt C osztályú hálózatok 183

21 Fel kell tételeznünk, hogy a küldő ismeri a cél címét. A cím egy hierarchikusan felépített szöveges elem, pl.: geniusz.pte.hu A névhez a "Domain Name System" (körzetnév kezelő rendszer) fogja visszaadni az IP címet. A példánkban őt. (A DNS rendszer ismertetése a 8.3. fejezetben.) A küldő gép az IP cím ismeretében kiadhat az alhálózatra egy adatszórást: "kié a cím?" Az adatszórás természetesen ETHERNET szintű, tehát fizikai cím szerinti adatszórás. A kérés tartalmazza a kérdező gép fizikai címét is. A magát felismerő címzett eltárolja a kérő fizikai címét, majd elküldi a saját fizikai címét a kérdezőnek (a kérésből ismeri annak a fizikai címét) amit a kérdező eltárol és elküldi az üzenetet. Látnunk kell, hogy az ETHERNET alhálózatban a keretek csak fizikai címekre küldhetők. A kérdés és válasz lebonyolítását végző protokoll az ARP. A protokollt az RFC 826 definiálja. Valamivel bonyolultabb a helyzet akkor, ha a küldő és a címzett nem ugyanabban az alhálózatban van. A küldő például a d31.pte.hu. Ekkor a küldő miután visszakapta az IP címet, látja, hogy a cél egy távolabbi hálózatban van. Ekkor az adatkeretet elküldi egy az alhálózaton belüli fix ETHERNET címre, a routernek az alhálózathoz csatlakozó fizikai címére. Minden, az alhálózaton kívülre címzett üzenetet ide kell küldenünk (Default router). Az IP hálózat feladata, hogy eljuttassa a megfelelő alhálózatig a csomagot. Az alhálózaton belül az ottani router fogja megkeresni a fizikai címet, és továbbítani a keretet. A hálózat minden eleme tart fenn táblázatokat, melybe a címfeloldással kapcsolatos adatokat bejegyzi. Az adatok gyors-tárba kerülnek és egy ideig megőrződnek. Ez a módszer csökkenti a hálózati forgalmat, és gyorsítja a címek megtalálását. RARP (Reverse Addres Resolution Protocol) Szükség lehet a korábban tárgyalt ARP fordítottjára is. Fizikai címhez kereshetünk IP címet. Egy diszk nélküli állomás indulásakor adatszórással megkérdezi, hogy az állomás fizikai címéhez ki tud egy IP címet. A RARP szerver kikeresi a táblázatából az IP címet, és elküldi az ismert fizikai címre. 184

22 A RARP csupa 1-ből álló címet tud csak adatszóráskor megadni, tehát az adatszórás lokális. A kérést a routerek nem továbbítják. Emiatt minden alhálózaton kell lenni egy RARP szervernek. Nem biztos, hogy minden alhálózatban van szerver, és ha nincs, a megoldás nem működik. A probléma megkerülésére használják a BOOTP protokollt. Ez UDP üzeneteket használ, amit a routerek továbbítanak, és nem szükséges minden hálózati szegmensben egy RARP szerver. A RARP definícióját az RFC 903, a BOOTP részleteit az RFC 951 írja le DNS (Domain Name System) Körzeti névkezelő rendszer. A hálózati eszközök bináris címeket ismernek. A legtöbb ember számára az értelmes nevek, vagy rövidítések is sokkal jobban megjegyezhetők, mint a bináris címek. Szükség van tehát a kétféle ábrázolásmód kölcsönös megfeleltetésére. Maguk a nevek is gondot okoznak, hiszen az azonos nevek okozta konfliktusok csak valamilyen központi nyilvántartással, vagy hierarchikus rendszerrel oldhatók meg. A hierarchikus megoldás nagyszámú cím esetén nyilvánvalóan egyszerűbb, és működőképesebb megoldás. Egy tipikusan hierarchikus cím a lakcímünk is. A legtöbb faluban, városban van Petőfi utca. Ennek ellenére könnyen kiválaszthatjuk, hogy melyikről van szó, ha szerepel a helység neve is a címzésben. Az egyes elemeket ponttal elválasztva az alábbi alakja lehetne a címnek: név.házszám.utca.város.ország Hasonló az Internet címzése is, a DNS névtér DNS névtér Az Internet a lehetséges címek halmazát néhány száz elsődleges körzetre (domain) bontja. Minden körzet további alkörzetekre bontható, egészen addig, míg a fa leveleiként eljutunk a hosztokig. A legfelső szinten lévő elsődleges körzetek kétfélék lehetnek: általános körzetek országok 185

Az "Internet" napjainkban nem egy technológia a sok közül, hanem önálló életre kelt, a társadalmat befolyásoló eszköz.

Az Internet napjainkban nem egy technológia a sok közül, hanem önálló életre kelt, a társadalmat befolyásoló eszköz. 8. Internet Az "Internet" napjainkban nem egy technológia a sok közül, hanem önálló életre kelt, a társadalmat befolyásoló eszköz. A technológiai cél: egymástól eltérő fizikai architectúrájú hálózatok

Részletesebben

Az "Internet" napjainkban nem egy technológia a sok közül, hanem önálló életre kelt, a társadalmat befolyásoló eszköz.

Az Internet napjainkban nem egy technológia a sok közül, hanem önálló életre kelt, a társadalmat befolyásoló eszköz. 8. Internet Az "Internet" napjainkban nem egy technológia a sok közül, hanem önálló életre kelt, a társadalmat befolyásoló eszköz. A technológiai cél: egymástól eltérő fizikai architectúrájú hálózatok

Részletesebben

Az "Internet" napjainkban nem egy technológia a sok közül, hanem önálló életre kelt, a társadalmat befolyásoló eszköz.

Az Internet napjainkban nem egy technológia a sok közül, hanem önálló életre kelt, a társadalmat befolyásoló eszköz. 8. Internet Az "Internet" napjainkban nem egy technológia a sok közül, hanem önálló életre kelt, a társadalmat befolyásoló eszköz. A technológiai cél: egymástól eltérő fizikai architectúrájú hálózatok

Részletesebben

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor, SZE Távközlési Tanszék 2 IP címekkel kapcsolatos feladatok 1. Milyen osztályba tartoznak a következő

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9 Kocsis Gergely 2016.11.28. IP, MAC, ARP A B csomópontból az A-ba küldünk egy datagramot. Mik lesznek az Ethernet keretben található forrás és a cél címek (MAC

Részletesebben

Transzport Réteg. Transzport réteg protokollok

Transzport Réteg. Transzport réteg protokollok Transzport Réteg VI / 1 Transzport réteg protokollok UDP - User Datagram Protocol RFC 768 Összeköttetés mentes, nem megbízható transzport réteg protokoll. TCP - Transmisson Control Protocol RFC 793 Összeköttetés

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

Az Internet működésének alapjai

Az Internet működésének alapjai Az Internet működésének alapjai Második, javított kiadás ( Dr. Nagy Rezső) A TCP/IP protokollcsalád áttekintése Az Internet néven ismert világméretű hálózat működése a TCP/IP protokollcsaládon alapul.

Részletesebben

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás Internet Protokoll 6-os verzió Motiváció Internet szédületes fejlődése címtartomány kimerül routing táblák mérete nő adatvédelem hiánya a hálózati rétegen gépek konfigurációja bonyolódik A TCP/IPkét évtizede

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont Hálózati réteg Hálózati réteg Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont közötti átvitellel foglalkozik. Ismernie kell a topológiát Útvonalválasztás,

Részletesebben

4. Hivatkozási modellek

4. Hivatkozási modellek 4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP kapcsolás hálózati réteg IP kapcsolás Az IP címek kezelése, valamint a csomagok IP cím alapján történő irányítása az OSI rétegmodell szerint a 3. rétegben (hálózati network

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,

Részletesebben

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű. 12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül

Részletesebben

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll IV. - Hálózati réteg IV / 1 Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői:

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2016.02.23. TCP/IP alapok A Microsoft Windows alapú hálózati környezetben (csakúgy, mint más hasonló

Részletesebben

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg ét * Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő Kapcsolati réteg A Pont-pont protokoll (általánosan használt rövidítéssel: PPP az angol Point-to-Point Protocol kifejezésből) egy magas szintű

Részletesebben

Address Resolution Protocol (ARP)

Address Resolution Protocol (ARP) Address Resolution Protocol (ARP) Deák Kristóf Címfeloldás ezerrel Azt eddig tudjuk, hogy egy alhálózaton belül switchekkel oldjuk meg a zavartalan kommunikációt(és a forgalomirányítás is megy, ha egy

Részletesebben

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító

Részletesebben

Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése

Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése 2007/2008. tanév, I. félév r. Kovács Szilveszter -mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci gyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 8. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Domain Name System Mire való? IP címek helyett könnyen megjegyezhető nevek használata. (Pl. a böngésző címsorában)

Részletesebben

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése Forgalomirányítás: Követelmények, forgalomirányítási módszerek, információgyűjtési és döntési módszerek, egyutas, többutas és táblázat nélküli módszerek. A hálózatközi együttműködés heterogén hálózatok

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2011

Számítógépes Hálózatok 2011 Számítógépes Hálózatok 2011 10. Hálózati réteg IP címzés, IPv6, ARP, DNS, Circuit Switching, Packet Switching 1 IPv4-Header (RFC 791) Version: 4 = IPv4 IHL: fejléc hossz 32 bites szavakban (>5) Type of

Részletesebben

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? 4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,

Részletesebben

Internet Protokoll 4 verzió

Internet Protokoll 4 verzió Internet Protokoll 4 verzió Vajda Tamás elérhetőség: vajdat@ms.sapientia.ro Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Számítógép hálózatok Az előadás tartalma Ocionális fe IPv4 fejrész ismétlés Az opciók szerkezete:

Részletesebben

A TCP/IP modell hálózati rétege (Network Layer) Protokoll-készlet: a csomagok továbbítása. Legjobb szándékú kézbesítés

A TCP/IP modell hálózati rétege (Network Layer) Protokoll-készlet: a csomagok továbbítása. Legjobb szándékú kézbesítés A hálózati réteg feladatai A TCP/ modell hálózati rétege (Network Layer) A csomagok szállítása a forrásállomástól a cél-állomásig A hálózati réteg protokollja minden állomáson és forgalomirányítón fut

Részletesebben

Tisztelt Telepítő! 2. Ellenőrizze, hogy a modul engedélyezve van-e: Szekció [382] Opció 5 (alternatív kommunikátor) BE.

Tisztelt Telepítő! 2. Ellenőrizze, hogy a modul engedélyezve van-e: Szekció [382] Opció 5 (alternatív kommunikátor) BE. Tisztelt Telepítő! A PowerSeries NEO GO alkalmazás segítségével távolról vezérelhetőek a NEO központok. Ehhez a központokat valamely TL280/TL2803G/3G2080 modullal kell bővíteni. A modul verziószámának

Részletesebben

Számítógép hálózatok gyakorlat

Számítógép hálózatok gyakorlat Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így

Részletesebben

Elnevezési rendszerek. A névtér elosztása (2) 4. előadás. A névfeloldás implementálása (1) A névfeloldás implementálása (2)

Elnevezési rendszerek. A névtér elosztása (2) 4. előadás. A névfeloldás implementálása (1) A névfeloldás implementálása (2) 6. előadás A névtér elosztása (1) Elnevezési rendszerek 2. rész A DNS-névtér felosztása (három rétegre), amely az interneten keresztül elérhető állományokat is tartalmaz. A névtér elosztása (2) A névfeloldás

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.03.05. Routing Route tábla kiratása: route PRINT Route tábla Illesztéses algoritmus:

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ SZAKDOLGOZAT OE-NIK Hallgató neve: Berencsi Gergő Zsolt 2010. Törzskönyvi száma: T 000123/FI38878/S-N Tartalomjegyzék Tartalmi

Részletesebben

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete 21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

Tűzfalak működése és összehasonlításuk

Tűzfalak működése és összehasonlításuk Tűzfalak működése és összehasonlításuk Készítette Sári Zoltán YF5D3E Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 1 1. Bevezetés A tűzfalak fejlődése a számítógépes hálózatok evolúciójával párhuzamosan,

Részletesebben

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5 Kocsis Gergely 2013.03.28. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból

Részletesebben

Hálózati réteg, Internet

Hálózati réteg, Internet álózati réteg, Internet álózati réteg, Internet Készítette: (BM) Tartalom z összekapcsolt LN-ok felépítése. z Ethernet LN-okban használt eszközök hogyan viszonyulnak az OSI rétegekhez? Mik a kapcsolt hálózatok

Részletesebben

DNS és IPv6. Jákó András jako.andras@eik.bme.hu BME TIO

DNS és IPv6. Jákó András jako.andras@eik.bme.hu BME TIO DNS és IPv6 Jákó András jako.andras@eik.bme.hu BME TIO Agenda IPv6 információ a DNS-ben DNS használata IPv6 felett Networkshop 2009. DNS és IPv6 2 Forward DNS bejegyzések domain név IP cím AAAA resource

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Routing Information Protocol (RIP)

Kommunikációs rendszerek programozása. Routing Information Protocol (RIP) Kommunikációs rendszerek programozása Routing Information Protocol (RIP) Távolságvektor alapú útválasztás Routing Information Protocol (RIP) TCP/IP előttről származik (Xerox Network Services) Tovább fejlesztve

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Hálózatok N gép esetén a legegyszerűbb ha mindegyiket mindegyikkel összekötjük N-1 kártya és kábel kell Megosztott (shared) kábel Egyszerre több gép is csatlakozik

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

21. fejezet Az IPv4 protokoll 1

21. fejezet Az IPv4 protokoll 1 21. fejezet Az IPv4 protokoll 1 Hálózati réteg az Interneten Az Internet, ami mára már az életünk részévé vált, többek közt annak köszönheti sikerét, hogy tervezőinek sikerült megfelelő elvek mentén építkezniük.

Részletesebben

Az IP hálózati protokoll

Az IP hálózati protokoll Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői: IP fejrész szerkezete.

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz

Részletesebben

1. LABORGYAKORLAT 2011 TAVASZI FÉLÉV ÓBUDAI EGYETEM PRÉM DÁNIEL. Hálózati protokollok. Számítógép hálózatok gyakorlata

1. LABORGYAKORLAT 2011 TAVASZI FÉLÉV ÓBUDAI EGYETEM PRÉM DÁNIEL. Hálózati protokollok. Számítógép hálózatok gyakorlata Hálózati protokollok Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 1. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL OSI Modell 7. Alkalmazási (application) réteg 6. Megjelenési (presentation) réteg 5.

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 6. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Szállítási réteg (L4) Szolgáltatások Rétegprotokollok: TCP, UDP Port azonosítók TCP kapcsolatállapotok Alkalmazási

Részletesebben

DNS és IPv6. Pásztor Miklós. 2012. május, Budapest ISZT, PPKE. Pásztor Miklós (ISZT, PPKE) DNS és IPv6 2012. május, Budapest 1 / 21

DNS és IPv6. Pásztor Miklós. 2012. május, Budapest ISZT, PPKE. Pásztor Miklós (ISZT, PPKE) DNS és IPv6 2012. május, Budapest 1 / 21 DNS és IPv6 Pásztor Miklós ISZT, PPKE 2012. május, Budapest Pásztor Miklós (ISZT, PPKE) DNS és IPv6 2012. május, Budapest 1 / 21 Miről lesz szó? 1 Amikor az IPv6 a DNS üzenetek tárgya 2 Amikor az IPv6

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Network Basic Input/Output System Helyi hálózatokon keresztül számítógépek Név alapján azonosítják egymást Szállítási protokollokra épül NetBeui fölött (pl. Win 9x Netbios

Részletesebben

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési utasítás ARP, ICMP és DHCP protokollok vizsgálata Ezen a mérésen a hallgatók az ARP, az ICMP és a DHCP protokollok működését tanulmányozzák az előző mérésen megismert Wireshark segítségével. A mérés

Részletesebben

Alap protokollok. NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás.

Alap protokollok. NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás. Alap protokollok NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás. SMB: NetBT fölötti főleg fájl- és nyomtató megosztás, de named pipes, mailslots, egyebek is. CIFS:ugyanaz mint az SMB,

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással

A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással A Cisco kapcsolás Networking alapjai Academy Program és haladó szintű forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással Mártha

Részletesebben

ARP ÉS DHCP. Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) évi fóliái alapján készült. Dr. Lencse Gábor

ARP ÉS DHCP. Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) évi fóliái alapján készült. Dr. Lencse Gábor ARP ÉS DHCP Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) 2013. évi fóliái alapján készült 2017. március 16., Budapest Dr. Lencse Gábor tudományos főmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

Részletesebben

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt

Részletesebben

állomás két címmel rendelkezik

állomás két címmel rendelkezik IP - Mobil IP Hogyan érnek utol a csomagok? 1 Probléma Gyakori a mozgó vagy nomád Internetfelhasználás Az IP-címét a felhasználó meg kívánja tartani, viszont az IP-cím fizikailag kötött ennek alapján történik

Részletesebben

Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol

Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol IBM Systems - iseries Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol V5R4 IBM Systems - iseries Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol V5R4 Megjegyzés Mielőtt a jelen leírást és a vonatkozó terméket

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 8. gyakorlat IP címzés Somogyi Viktor, Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ A Windows névfeloldási szolgáltatásai Jaszper Ildikó jaszper.ildiko@stud.u-szeged.hu Jaszper.Ildiko@posta.hu Budapest, 2007. május 19. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Névfeloldás...

Részletesebben

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek Az Ethernet példája Számítógépes Hálózatok 2012 7. Adatkapcsolati réteg, MAC Ethernet; LAN-ok összekapcsolása; Hálózati réteg Packet Forwarding, Routing Gyakorlati példa: Ethernet IEEE 802.3 standard A

Részletesebben

Internet Control Message Protocol (ICMP) Az Internet hiba- és vezérlı üzenet továbbító protokollja. Készítette: Schubert Tamás (BMF) Tartalom

Internet Control Message Protocol (ICMP) Az Internet hiba- és vezérlı üzenet továbbító protokollja. Készítette: Schubert Tamás (BMF) Tartalom Tartalom (ICMP) Az Internet hiba- és vezérlı üzenet továbbító protokollja Készítette: Schubert Tamás (BMF) TCP/IP protokollkészlet Az Hibajelzés vagy hibajavítás Az ICMP üzenetkézbesítés Az ICMP üzenetformátuma

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM NAT/PAT. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM NAT/PAT. Számítógép hálózatok gyakorlata NAT/PAT Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Címkezelés problematikája Az Internetes hálózatokban ahhoz, hogy elérhetővé váljanak az egyes hálózatok

Részletesebben

Forgalomirányítás (Routing)

Forgalomirányítás (Routing) Forgalomirányítás (Routing) Tartalom Forgalomirányítás (Routing) Készítette: (BMF) Forgalomirányítás (Routing) Autonóm körzet Irányított - irányító protokollok Irányítóprotokollok mőködési elve Távolságvektor

Részletesebben

8. Hálózati réteg. 8.1. Összeköttetés nélküli szolgálat megvalósítása

8. Hálózati réteg. 8.1. Összeköttetés nélküli szolgálat megvalósítása 8. Hálózati réteg A hálózati réteg feladata, hogy a csomagokat a forrástól egészen a célig eljuttassa. Ehhez esetleg több routeren is keresztül kell a csomagnak haladnia, ill. előfordulhat, hogy egy másik

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3

HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 Tartalomjegyzék Csatlakozás az internetre Hálózati eszközök Bináris számrendszer IP-cím Hálózati berendezések IP hierarchia Hálózati hierarchia Alhálózatok Topológiák Hálózatok

Részletesebben

Alhálózatok létrehozása

Alhálózatok létrehozása A hagyományos, osztályokon alapuló IP címzés elavult Az egy alhálózaton használható címek száma sok esetben több, mint amire szükség lenne -> pazarlás Az Internet robbanásszerű fejlődése miatt már a 1990-

Részletesebben

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül

Részletesebben

Elnevezési rendszerek. 7. előadás

Elnevezési rendszerek. 7. előadás Elnevezési rendszerek 7. előadás Nevek, azonosítók és címek Nevek erőforrások megosztása, entitások egyértelmű azonosítása, helyek megjelölése, stb. Nevek feloldása névszolgáltató rendszer Kapcsolódási

Részletesebben

A Wireshark program használata Capture Analyze Capture Analyze Capture Options Interface

A Wireshark program használata Capture Analyze Capture Analyze Capture Options Interface A Wireshark program használata A Wireshark (régi nevén Ethereal) protokoll analizátor program, amelyet a hálózat adminisztrátorok a hálózati hibák behatárolására, a forgalom analizálására használnak. A

Részletesebben

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer)

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer) OSI-ISO modell Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a

Részletesebben

Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva

Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva Könnyû álom (8. rész) Hálózati forgalom vizsgálata. mikor a rendszer nem úgy viselkedik, ahogy elvárnánk, vagy egyszerûen nem tudjuk, hogy mi történik a hálózatunkon, hasznos segédeszköz lehet a tcpdump

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

TestLine - zsoltix83 hálozat 1 Minta feladatsor

TestLine - zsoltix83 hálozat 1 Minta feladatsor lkalom: n/a átum: 2017.01.19 10:36:08 Oktató: n/a soport: n/a Kérdések száma: 24 kérdés Kitöltési idő: 42:56 Pont egység: +1-0 Szélsőséges pontok: 0 pont +51 pont Értékelés: Pozitív szemléletű értékelés

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba

Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Tranzíciós eljárások Dual-stack strategy - kettős stack stratégia Tunneling Header translation - fejléc fordítás Dual-stack strategy Az IPv6

Részletesebben

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika 1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

Bevezető. Az informatikai biztonság alapjai II.

Bevezető. Az informatikai biztonság alapjai II. Bevezető Az informatikai biztonság alapjai II. Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.uni-obuda.hu http://nik.uni-obuda.hu/poserne/iba Miről is lesz szó a félév során? Vírusvédelem Biztonságos levelezés

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Hálózatok N gép esetén a legegyszerűbb ha mindegyiket mindegyikkel összekötjük N-1 kártya és kábel kell Megosztott (shared) kábel Egyszerre több gép is csatlakozik

Részletesebben

Számítógépes hálózatok GY

Számítógépes hálózatok GY Számítógépes hálózatok GY 2.gyakorlat Réteg modellek, alapfogalmak, forgalom elemzés - WireShark Laki Sándor ELTE IK Információs Rendszerek Tanszék lakis@inf.elte.hu http://lakis.web.elte.hu 1 1. Házi

Részletesebben

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon - áttekintés és példák - Varga Pál pvarga@tmit.bme.hu Áttekintés Általános laborismeretek Junos OS bevezető Routing - alapok Tűzfalbeállítás alapok

Részletesebben

Routing update: IPv6 unicast. Jákó András BME EISzK

Routing update: IPv6 unicast. Jákó András BME EISzK Routing update: IPv6 unicast Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Változatlan alapelvek: IPv4 IPv6 prefixek a routing table-ben különféle attribútumokkal a leghosszabb illeszkedő prefix használata kétszintű

Részletesebben

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA FORGALOMIRÁNYÍTÓK 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok 1. Statikus forgalomirányítás 2. Dinamikus forgalomirányítás 3. Irányító protokollok Áttekintés Forgalomirányítás Az a folyamat, amely révén

Részletesebben

Alapok, TCP/IP, IPv6, Routing

Alapok, TCP/IP, IPv6, Routing Ismétlés: fogalmak Hálózati szolgáltatások 1. Alapok, TCP/IP, IPv6, Informatikus (rendszerinformatikus) Rétegek Forrás, cél Adatcsomag Átviteli közeg Protokoll 2 Ismétlés: OSI rétegmodell A TCP/IP modell

Részletesebben

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei?

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_01 Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_02 a) Csomagkapcsolás b) Ütközés megelőzése egy LAN szegmensen c) Csomagszűrés d) Szórási tartomány megnövelése e) Szórások

Részletesebben

IP anycast. Jákó András BME TIO

IP anycast. Jákó András BME TIO IP anycast Jákó András jako.andras@eik.bme.hu BME TIO Tematika Mi az IP anycast? Hogy működik? Mire használható? Alkalmazási példa Networkshop 2011. IP anycast 2 IP...cast IP csomagtovábbítási módok a

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek 11. A TCP/IP hálózati modell alkalmazási és szállítási rétege IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA 1. A TCP/IP szállítási rétege 2. Az alkalmazási réteg IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA Ismerkedés

Részletesebben

IPv6 Elmélet és gyakorlat

IPv6 Elmélet és gyakorlat IPv6 Elmélet és gyakorlat Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. Tematika Bevezetés Emlékeztető Egy elképzelt projekt Mikrotik konfiguráció IPv6 IPv4 kapcsolatok, lehetőségek

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek 10. Alhálózatok és forgalomirányítási alapismeretek 1. Irányított protokollok 2. IP alapú irányító protokollok 3. Az alhálózatok működése Irányított protokollok Irányított protokoll

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

Internet Protokoll (IP) specialitások

Internet Protokoll (IP) specialitások Tartalom Internet Protokoll (IP) specialitások Készítette: Schubert Tamás (BMF) TCP/IP protokollok készlet Az IP (al)hálózati maszk -példa Forgalomirányító algoritmus Alhálózati maszk használata a forgalomirányítóban

Részletesebben

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1 G Data MasterAdmin TechPaper_#0202_2013_09_09 1 Tartalomjegyzék G Data MasterAdmin... 3 Milyen célja van a G Data MasterAdmin-nak?... 3 Hogyan kell telepíteni a G Data MasterAdmin-t?... 4 Hogyan kell aktiválni

Részletesebben

IP beállítások 3. gyakorlat - Soproni Péter 2009. tavasz Számítógép-hálózatok gyakorlat 1 Bemutató során használt beálltások Windows IP-cím: 192.168.246.100 (változtatás után: 192.168.246.101) Alhálózati

Részletesebben