környezethasználati engedély Ügyintéző: Máté Csilla H A T Á R O Z A T

Átírás

1 Ügyiratszám: BO/16/259-26/2016. (20815/2015.) Tárgy: Négy Csibe Kft. (Miskolc) által a Tiszakarád 093/69 hrsz. alatti ingatlanon tervezett nagylétszámú baromfitartási tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély Ügyintéző: Máté Csilla H A T Á R O Z A T I. A Négy Csibe Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. (3526 Miskolc, Arany János tér 1. H ép. 5/ 2., KÜJ: ) mint engedélyes részére, a Tiszakarád 093/69 hrsz-ú telephelyen (KTJ: ) tervezett nagylétszámú állattartási (baromfitartás) tevékenységre (KTJ létesítmény : ) vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély szeptember 30-ig érvényes. Engedélyezett (kiépített) kapacitás: férőhely baromfi számára 1) Az engedélyes és az engedélyezett tevékenység, létesítmény ismertetése az engedélyezési dokumentációban és kiegészítésében foglaltak alapján: Engedélyes adatai: Neve: Négy Csibe Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Rövid név: Négy Csibe Kft. Székhelye: 3526 Miskolc, Arany János tér 1. H ép. 5/ 2. A telephely adatai: Cím: 3971 Tiszakarád, külterület Település statisztikai azonosító száma: Érintett ingatlan helyrajzi száma: Tiszakarád külterület 093/69 hrsz. Művelési ága: mezőgazdasági üzemi terület, major Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 3530 Miskolc, Mindszent tér 4. Telefon: (36-46) Fax: (36-46)

2 2 A létesítmény sarokponti és központi EOV koordinátái: EOV X (m) EOV Y (m) 1. sarokpont sarokpont sarokpont sarokpont sarokpont központi A létesítmény szennyező forrásai és EOV koordinátái: Forrás megnevezése EOV X (m) EOV Y (m) 1. sz. nevelőépület sz. nevelőépület sz. nevelőépület sz. nevelőépület sz. nevelőépület Átmeneti fedett trágyatároló Csurgalékvíz gyűjtő akna (trágyatároló mellett) Az engedélyezett tevékenység besorolása: 1) TEÁOR száma: 0147 (baromfitenyésztés) 2) Az Európai Bizottság 2000/479/EC határozata szerint: NOSE-P kód: (létesítmények baromfi vagy sertéstenyésztésre) SNAP-2 kód: 1005 (trágyakezelés) NACE kód: 01.2 (mezőgazdaság, állattenyésztés) 3) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet ( R ) szerint: 1. számú melléklet 1. a) pontja: Intenzív állattartó telep baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára. 2. számú melléklet 11. a) pontja: Nagy létszámú állattartás, intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint férőhely baromfi számára.

3 3 Alapadatok a) A tevékenység helye és területigénye: A tervezett baromfitelep Tiszakarád külterületén, a település legközelebbi lakóterületétől (Rákóczi Ferenc utca és Legelőszél utca) ~1 215 m-re északi irányban, a 093/69 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el, amely a jelű bekötőútról közelíthető meg. A baromfiteleptől D-i és K-i irányban legelő területek, ÉK-i irányban ~330 m-re gazdasági tevékenységet végző telephely található. Az ingatlanon régebben is állattartással foglalkoztak, a meglévő jelenleg romos állapotú épületek (5 db állattartó épület, 1 db melléképület, 1 db szolgálati lakás) elbontásra kerülnek. b) A telephelyen tervezett tevékenység és a hozzá kapcsolódó létesítmények bemutatása: Tervezett létesítmények: Építmény 1. sz. nevelőépület (108,00 x 13,89 m), hozzá 1 db takarmánysiló 2. sz. nevelőépület (108,00 x 13,89 m), hozzá 1 db takarmánysiló 3. sz. nevelőépület (108,00 x 13,89 m), hozzá 1 db takarmánysiló 4. sz. nevelőépület (108,00 x 13,89 m), hozzá 1 db takarmánysiló 5. sz. nevelőépület (108,00 x 13,89 m), hozzá 1 db takarmánysiló Szociális épület (fekete-fehér öltöző, étkező, iroda, vízkezelő és gépészeti egység) Szolgálati lakás (8,40 x 18,05 m) Mélyfúrású kút Technológiai szennyvízgyűjtő műtárgy Szociális szennyvízgyűjtő műtárgy Kerékfertőtlenítő, hozzá 1 m 3 -es gyűjtőakna Átmeneti trágyatároló, hozzá 10 m 3 -es csurgalékakna Paraméterek db férőhely db férőhely db férőhely db férőhely db férőhely 1 db 1 db 1 db 20 m 3, 2 db 20 m 3, 1 db 1 db 400 m 3 (240 m 2 ) Tüzivíz tározó 110 m 3 Hullatároló (2,30 x 3,00 m) 1 db Belső közlekedési utak Telepi víz- és szennyvízelvezető-hálózat

4 4 A baromfinevelés 5 db új építésű nevelő épületben fog történni, amelyek K-Ny-i fekvésűek és a telep északi részétől délfelé haladva, egymás mellett létesülnek. c) A tevékenység leírása: Tartástechnológia Az alkalmazott baromfinevelési technológia zárt rendszerű, növekvő mélyalmos, intenzív tartási rendszer. A baromfinevelés automatizált, számítógéppel vezérelt körülmények között tervezett. Az 5 db nevelőépületben egyenként db, összesen db broiler baromfi egyidejű nevelésére kerül sor. A tervezett telepítési sűrűség 18 db/m 2. A baromfinevelés átlagosan 56 napos ciklusokban (nevelési idő 42 nap +14 nap takarítási/szerviz idő) zajlik, ezáltal egy éven belül 6 teljes nevelési ciklus és 7 db betelepítés valósítható meg. Itatás, takarmányozás A tervezett itatórendszer zárt technológiájú, szopókás rendszerű, gyógyszeradagolóval ellátott. A takarmányt külső takarmánykeverő üzemből szállítják, a telepen hagyományos morzsázott vagy dercés granulált tápos etetés tervezett. Minden nevelőépülethez 1 db takarmánysiló kerül kialakításra. A takarmányt a takarmányos autó közvetlenül az istállók mellé épített, adagoló szerkezettel ellátott zárt silókba fújja be, ahonnan minden istállóban telepítésre kerülő spirálos behordó berendezés szállítja az ólakban lévő garatokba. Fűtés, szellőzés A nevelőépületek fűtését földgáz üzemű hőlégbefúvók segítségével oldják meg, a nevelőépületek automata hőfok-szabályozó rendszerrel lesznek felszerelve. A megfelelő páratartalmat automatikus vezérlésű párásító rendszer fogja biztosítani. A kielégítő szellőztetéshez alagútszellőzést terveznek kialakítani, amely szintén automatikus vezérlésű. A légterenként elhelyezett számítógép folyamatosan méri a hőmérsékletet és a páratartalmat, az automatika a ventillátorok indításával, fordulatszámának szabályozásával, a légbeejtők nyitásával, zárásával, a fűtőberendezések indításával szabályozza az átáramoltatott levegő mennyiségét, ezáltal a hőmérsékletet és a páratartalmat is. Egy nevelőépületbe összesen 17 db, három különböző típusú automata vezérlésű légkeverő galvanizált axiál ventilátor kerül beépítésre, amelyeket igény szerint váltott módban kapcsolnak. Takarítás A betelepítésre kerülő állomány fogadása előtt a nevelőépületekben a megfelelő higiéniai körülményeket biztosítani kell az alábbiak szerint: Száraz takarítás: A nevelőépület minden felületét kívül-belül seprű tiszta állapotba hozzák. A száraz takarítást a telep egész területére kiterjesztik. Nedves takarítás: Az nevelőépületeket legelőször áramtalanítják, majd a felületeket nagynyomású berendezéssel, sterimobbal mossák a makacs szennyeződések eltávolítása érdekében.

5 5 Fertőtlenítés: Fertőtlenítéskor a már kitakarított nevelőépületeket fertőtlenítő szerrel elgázosítják, majd 24 órára lezárják. A 24 óra eltelte után az istállókat kiszellőztetik. Almozás A takarítás, fertőtlenítés folyamata után következik az almozás, melyre pelletált szalma alomanyagot terveznek használni. Az alomanyagot egyenletesen, 3-10 cm vastagságban terítik szét a nevelőépületekben. Az almozást követően záró fertőtlenítés szükséges, amihez Virkon S fertőtlenítőszert juttatnak a légtérbe. Az alom elhasználódása során folyamatos ráalmozással biztosítják annak megfelelőségét. Trágya kitárolás, elhelyezés A ciklusidő végén a takarítás során a trágyát szilárd burkolatú felületre tolják ki, amelyet minden ciklusidő végén a Baromfi-Coop Kft. Nyírjákó 092/7 hrs-ú ingatlanon lévő állati melléktermék komposztálójába szállítanak. Ha a nevelőépületek takarítására szélsőséges időjárási viszonyok között kerülne sor, úgy a telepen belüli átmeneti trágyatárolásra egy vízzáróan szigetelt, fedett, 12 x 20 m nagyságú, 1 db 10 m 3 -es csurgalékvízgyűjtő aknával ellátott átmeneti trágyatároló is kialakításra kerül, amelyben egy rotációban keletkező trágya helyezhető el. A nevelőépületek takarításából származó mosóvizet 2 db 20 m 3 -es zárt technológiai aknában tervezik gyűjteni, amelyek az istállók előtt kerülnek kialakításra. Innen a mosóvíz szennyvíztisztító telepre kerül elszállításra. A technológiából eredően állattartási szennyvíz nem fog keletkezni. A szociális szennyvíz gyűjtésére 1 db 20 m 3 -es zárt szennyvízakna kerül kialakításra. 2) Az alkalmazott technológia és az alkalmazott műszaki megoldások elérhető legjobb technikáknak (BAT) való megfelelése: A tevékenységhez kapcsolódó elérhető legjobb technika (BAT) útmutatás a következő: - Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához intenzív baromfitartási tevékenység engedélyeztetése során című elérhető legjobb technika referenciadokumentum (2010.) A baromfitelepen alkalmazni tervezett technológia mind állattenyésztési, mind a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével a legkorszerűbbnek számít. Az épületek falai és beton padlózata hőszigetelt, a ventilátorok PLC vezérelt elektromotorokkal, változtatható sebességű hajtóművekkel kerülnek telepítésre. A nevelőépületek szellőztetése automatizált. A fűtéshez használandó gázfogyasztó tüzelőberendezések a tüzeléstechnikai hatásfok és a minél tökéletesebb égés figyelembe vételével lettek kiválasztva. A világítás energiatakarékos világítási rendszer kialakításával, és a nevelési periódushoz szükséges fényerősség (lux) alkalmazásával történik. A takarítás során használt víz mennyiségének csökkentését a felületek hatékony nagynyomású berendezéssel történő használatával érik el.

6 6 A telephelyen az almozás pellettált szalma alommal tervezett, amelyet a rotáció végén komposztáló telepre szállíttatnak. A táp külső beszállítóktól kerül a telephelyre zárt tartályos tehergépkocsival, majd pneumatikusan kerül a silókba. Az etetés automata, felfüggesztett, állítható magasságú, kerek etetőtálakkal történik. A baromfinevelés során veszélyes hulladékként a takarításnál felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerek göngyölegei (műanyag csomagolási hulladék), továbbá az állatok vakcinázása során felhasznált gyógyszerek göngyölegei (veszélyes hulladékként kezelt), a fénycsövek és a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok keletkezésével kell számolni, amelyek mennyisége nem jelentős. A telephelyen monitoring kutak telepítése nem tervezett. A kibocsátás monitoring keretében nyomon követik majd a betelepített/értékesített állatlétszámot, az elhullási veszteséget, az almos trágya mennyiségét, a mosóvíz és kommunális szennyvíz mennyiségét, valamint a veszélyes és nem veszélyes hulladék mennyiségét. A nyomon követik a villamos energia és földgáz felhasználást, a kitermelt víz mennyiségét, illetve a takarmány- és vízadagolást. A felszín alatti víz minőségének figyelemmel kísérése érdekében mintavételeken és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló hatásmonitoring tervezett. A tevékenység során tervezett fajlagos anyag- és energiafelhasználás összevetése a BAT útmutatóban foglaltakkal: Tervezett/becsült BAT ajánlás Itatási célú víz 9 liter/állat/ciklus 4,5 11 liter/állat/ciklus 56 liter/férőhely/év liter/férőhely/év liter/ év összesen Takarítás célú víz 0,012 m 3 /m 2 /rotáció 0,084 m 3 /m 2 0,002 0,020 m 3 /m 2 /takarítás /év 596,4 m 3 0,012 0,120 m 3 /m 2 /év /év összesen Tüzivíz tározó 110 m 3 egyszeri nem ismert Villamos energia 1,5 kwh/ brojler (becsült) 0,03 0,046 kwh/egyed/nap 1,36 1,93 kwh/brojler Alomfelhasználás 1,69 m 3 /1 000 csirke 1515 m 3 /év összesen 2,3 m 3 /1 000 csirke Tisztítószerek Kb. 0,6 0,8 liter/1 m 3 mosóvíz 1 liter/1 m 3 mosóvíz Keletkező almos trágya tonna/év nem ismert Állati hulla kg/év nem ismert Takarmány 21,875 kg/férőhely/év kg/férőhely/év Földgáz m 3 /év nem ismert Fentiek alapján a Négy Csibe Kft. által a Tiszakarád 093/69 hrsz-ú ingatlanon tervezett tevékenység megfelel az ágazatra vonatkozó elérhető legjobb technikának.

7 7 3) A tevékenységből eredő környezetterhelés és igénybevétel jellege: Levegő: A bontás és építés szakaszában: A bontás és építés során felszabaduló légszennyező anyagok jellemzően diffúz módon terhelik a közvetlen környezetet, amelyek hatása, tartós vagy maradandó kockázata jelentéktelen, és csak a kivitelezési időszakra korlátozódik. A létesítés során kialakuló légszennyező anyag koncentrációk a telephely területén belül alakulnak ki. A maximális koncentráció a munkaterületen várható, azonban ez sem a telephelyen, sem a lakóházak távolságában egészségügyi kockázatot nem jelent, továbbá a kibocsátások a bontási és építkezési fázisban nem lesznek folyamatosak. Az üzemelés szakaszában: A baromfitelep légszennyező forrásai: D1 diffúz légszennyező forrás: baromfinevelő épületek és trágyatároló A telephelyen bejelentés-köteles pontforrások telepítése nem tervezett. A nevelőépületek megfelelő szigeteléssel, alagút ventilátor rendszerrel kerülnek kialakításra. Nevelőépületenként összesen 17 db légkeverő galvanizált axiál ventilátor kerül beépítésre. A kereszt szellőztetéshez istállónként 70 db légbeejtő, illetve további 24 db madárhálóval ellátott kemény poliuretán, szigetelt légbeejtő kerül beépítésre. A fűtést földgáz üzemű, 58 kw névleges bemenő hőteljesítményű, zárt égésterű axiál ventilátoros hőlégfúvókkal (6 db/nevelőépület) tervezik biztosítani, míg a párataralmat automatikus vezérlésű párásító rendszer biztosítja. A szociális épület fűtését 1 db max. 32 kw névleges bemenő hőteljesítményű földgáztüzelésű kazánnal fogják biztosítani. Alomanyagként pellettált szalma alom használata tervezett, amellyel alacsony fajlagos szagkibocsátás érhető el. A beszállított takarmány közvetlenül zárt silóba kerül zárt rendszerben és pneumatikusan. Az esetlegesen kiszóródott porszerű anyagok azonnal feltakarításra kerülnek. Zajterhelés: A bontás és építés szakaszában: A munkálatok legnagyobb zajjal járó része a meglévő épületek bontásából és az új nevelőépületek, kiszolgáló épületek megépítéséből, illetve az infrastruktúra kiépítéséből ered.

8 8 A két munkafolyamat során ugyanazon 4 db munkagép (teherautók, rakodógépek) fog üzemelni. A bontási-építési munkák várható időtartama több mint 1 hónap, kevesebb mint 1 év lesz, a zajkibocsátás csak a nappali ( ) időszakra fog korlátozódni. A létesítéshez kapcsolódó közúti szállítás nem változtatja meg érdemben a szállítási útvonalak melletti zajtól védendő terület jelenlegi közúti közlekedésből származó zajterhelését. Az üzemelés szakaszában: A telephelyet északi irányban különleges mezőgazdasági üzemi terület (kislátszámú szarvasmarhatartás), északnyugati irányban mezőgazdasági szántóterület, nyugati irányban a jelű út, déli és keleti irányban legelő határolja. A tervezési terület tágabb környezetében a déli irányban Tiszakarád legközelebbi lakóépületei (Rákócz F.. u., Legelőszél u.) ~1 215 m távolságban, falusias lakóterület övezeti besorolású, északi irányban Nagyhomok település lakóépületei (Arany J. u., Iskola u.) ~1 700 m távolságban, szintén falusias beépítésű területi funkciójú területen helyezkednek el. A telephely domináns zajforrásai az alábbiak: a nevelőépületekbe telepített ventilátorok, az istállótechnika berendezései, a takarmány-, alom-, illetve hulladékszállító járművek és rakodó gépek, valamint a betelepítésekor az állatokat szállító járművek. A telepen 5 db istállóban folytatnak majd baromfinevelő tevékenységet. A nevelő épületek szellőztetése épületenként 17 db légkeverő galvanizált axiál ventilátor beépítésével valósul meg. A közúti szállítás tekintetében a nevelési időszakban jellemzően naponta 3 db személygépkocsi, 1 db közepesen nehéz pótkocsis teherautó elhaladásával, míg szerviz időszakban naponta 3 db személygépkocsi és 10 db pótkocsis teherautó elhaladásával lehet számolni. A tevékenységhez kapcsolódó közúti szállítás nem változtatja meg a szállítási útvonal melletti zajtól védendő terület jelenlegi zajterhelését. Hatásterület nem jelölhető ki a szállítási útvonalak mellett. A földtani közegbe történő kibocsátás: A bontás és építés szakaszában: Az építési munkálatok során a felszín alatti vizekre, illetve a földtani közegre gyakorolt környezeti hatások a bontás, az esetleges tereprendezés, a megépülő létesítmények kialakítása, illetve a kivitelezés során alkalmazott munkagépek üzemelése esetén jelentkezhetnek. A telepítés normál körülmények és az alkalmazott gépek rendszeres karbantartása a földtani közeget nem szennyezi. Az üzemelés szakaszában: A telephely vízellátása 1 db mélyfúrású kúttal lesz biztosítva. A baromfitelepen belül a szennyvizek szikkasztása nem tervezett, kizárólag a tiszta csapadékvizek szikkadnak el. A talaj sem az almos trágyával, sem az esetlegesen trágyával szennyezett csapadékvízzel nem érintkezhet. A nevelőépületek

9 9 takarításából keletkező technológiai, valamint a kommunális szennyvizet zárt, vízzáróan szigetelt aknákban gyűjtik, és engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre szállíttatják. Hulladékgazdálkodás: A bontás és építés szakaszában: A bontási és tereprendezési, valamint az építési műveletek során az alábbi hulladéktípusokkal lehet számolni: Hulladék megnevezése Azonosító kód beton tégla cserép fa üveg fémkeverék kábel föld és kövek, amelyek különböznek a tól Azbesztet tartalmazó építőanyag * kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a től, a től és a tól A bontás és építés során az alkalmazandó kivitelezési technológiáktól függően a teljes beruházási időszakban, a munkák ütemezésének megfelelően várható hulladékok keletkezése. Az üzemelés szakaszában: A baromfinevelés tevékenység gyakorlása során veszélyes és nem veszélyes hulladékok is keletkeznek. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen, elkülönítetten, megfelelő göngyölegben, zárt helységben gyűjtik. Elszállításukról arra jogosult szolgáltató gondoskodik. A tevékenység során keletkező települési szilárd hulladékok gyűjtése és szállításig történő tárolása az erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő edényekben fog történni. A telephelyen évente vérhatóan keletkező veszélyes hulladékok becsült mennyisége Veszélyes hulladék megnevezése Állatorvosi felügyeletből származó hulladék egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében Azonosító kód Becsült éves mennyiség (kg) * 5

10 10 Veszélyes hulladékok megnevezése Nevelőterek üzemeltetéséből keletkező hulladék Azonosító kód Becsült éves mennyiség (kg) fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok * 15 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok * 60 Az elhullott állati tetemek állati eredetű mellékterméknek minősülnek, melyek zárt, fedett helyen, zárható műanyag gyűjtőedényben kerülnek gyűjtésre, és a Baromfi-Coop Kft. Nyírjákó 092/7 hrsz-ú ingatlanon lévő állati melléktermék komposztálójába szállítják. Ha a nevelőépületek takarítására szélsőséges időjárás viszonyok között kerülne sor, úgy a telepen belüli átmeneti trágyatárolásra egy vízzáróan szigetelt, fedett, 12 x 20 m nagyságú, 1 db 10 m 3 -es csurgalékvízgyűjtő aknával ellátott átmeneti trágyatároló is kialakításra kerül, amelyben egy rotációban keletkező trágya helyezhető el. A telepen keletkező almos trágya és az elhullott állati tetem becsült éves mennyisége: állati hulla 20 Becsült éves mennyiség (t) almos trágya Élővilág: A telephely védett természeti területet, Natura 2000 területet nem érint, nem képezi részét az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény által kihirdetett országos ökológiai hálózat övezetének sem. A legközelebbi országos jelentőségű védett terület és Natura 2000 terület határa a telephelytől légvonalban ~2 600 m-re található. A tevékenység hatásterülete: A tervezett baromfitelep telekhatárához mérve a legközelebbi lakóingatlan Tiszakarád településen ~1 215 m-re található. Levegőtisztaság-védelmi szempontból A tevékenység szagvédelmi hatásterülete kedvezőtlen terjedési viszonyok mellett a nevelőépületek köré húzható 141,9 m távolságon belül van. Ebben a távolságban a bűzkibocsátás mértéke egyenlő a szagküszöbbel. Zajvédelmi szempontból A zajvédelmi hatásterület a telep középpontjától sugár irányban nevelési időszakban 136 m, szerviz időszakban 169 m. A szállítmányozási tevékenység során az érintett útszakaszok mentén számottevő forgalomnövekedés és zajkibocsátás nem várható.

11 11 4.) Kibocsátási határértékek: A telephelyen bejelentés-köteles légszennyező pontforrás nem tervezett, ezért levegőtisztaság-védelmi szempontból kibocsátási határértékek megállapítására nem került sor. A baromfitelep zajvédelmi hatásterületén védendő objektum nem található, ezért zajvédelmi kibocsátási határértékek megállapítására nem kerül sor. II. Előírások: A) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal előírásai: a.) Környezet- és természetvédelmi hatáskörben tett előírások: Általános előírások 1. A létesítményt csak jogerős egységes környezethasználati engedély birtokában, a mindenkor aktuális környezetvédelmi jogszabályban előírtaknak megfelelően beleértve az adatszolgáltatások teljesítését is, valamint az elérhető legjobb technika követelményének megfelelő technológiával lehet működtetni. 2. A telephely engedélyezett (kiépített) maximális férőhely kapacitása db baromfi. 3. A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) engedélye nélkül a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R ) 2. (3) bek. d) pontja szerinti jelentős változásnak minősülő módosítás vagy átépítés nem valósítható meg. 4. Az alkalmazott technológiában, illetve tevékenységben bekövetkezett nem jelentős módosulás esetén a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a környezetvédelmi hatóságot tájékoztatni kell. 5. Ez az engedély a R szabályai szerint került kiadásra, nem érinti az engedélyes/üzemeltető egyéb, törvényben vagy más jogszabályban megfogalmazott kötelezettségeit. 6. Az engedélyesnek olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az eljárási rendben meg kell határozni, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén kinek a felelőssége és jogosultsága a további vizsgálatok és intézkedések kezdeményezése. 7. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen-, képzettségen- és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 8. A környezethasználó köteles a létesítményt felügyelő, az ott dolgozó alkalmazottak megfelelő képzéséről gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket. 9. A létesítmény működtetője köteles gondoskodni továbbá arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, amelyek felelősségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segítő írásos munkautasítások álljanak rendelkezésre, tekintettel a műszaki és személyi védelem követelményeire a tevékenység jellegéből adódó adminisztratív kötelezettségekre, valamint utasításokat kell adni a havária esetén szükséges teendőkre.

12 A képződő hulladékok vonatkozásában az azok kezelésével megbízott munkavállalókat szóban ki kell oktatni és egyidejűleg írásbeli utasítással kell ellátni a kezelés során betartandó műszaki és személyi védelem előírásaira vonatkozóan, valamint a rendkívüli esemény (havária) következtében szükséges teendőkre. 11. A létesítmény működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély 1 példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, amelyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. 12. A létesítmény működtetője köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie. 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a környezetvédelmi hatóság számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. 14. Az esetlegesen bekövetkező szennyezések elhárítására, a tevékenység megkezdése előtt üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni, melyet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni és jóváhagyás céljából meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak. A kárelhárítási terv benyújtási határideje: a határozat jogerőre emelkedését követ 60 napon belül. 15. A jóváhagyott üzemi kárelhárítási terv szükség szerinti karbantartását, felülvizsgálatát és módosítását a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 8. és 9. -aiban foglaltak szerint végre kell hajtani. 16. A jóváhagyott kárelhárítási terv egy példányát a gyors és hatékony intézkedések végrehajtása érdekében az üzemben dolgozók részére elérhető helyen kell tárolni, kifüggeszteni. 17. Éves üzemeltetési tervet kell készíteni a következő tartalommal: tervezett állattartási tevékenység volumenének részletes ismertetése, jelölve az egyes tartásciklusokat, technológiában tervezett, az engedélyben rögzítetthez képest prognosztizálható módosítások, fejlesztések, tervezett éves anyag- és energiafelhasználás (így különösen: takarmány, alomanyag, vízfelhasználás, villamos energia stb.) tervezett kibocsátások [így különösen: trágyaforgalom (keletkezés, kiszállítás, készlet), szennyvíz, hulladékforgalom, -készlet (azonosító kódonként)] tervezett beruházások, fejlesztések 18. Éves zárójelentést kell készíteni a telep működésére vonatkozóan összevetve az éves üzemeltetési tervben előirányzottakat a tárgyév tényadataival, a megvalósult fejlesztésekkel, eredményekkel. A zárójelentést hatósági ellenőrzés alkalmával a hatóság rendelkezésére kell bocsátani. 19. A telep működésének megkezdését (első betelepítés napja) be kell jelenteni a környezetvédelmi hatósághoz az első állatállomány betelepítését követő 15 napon belül. 20. A környezethasználónak a telephely környezetében a szagforrások összes területének középpontjától számított 300 méter sugarú kör területén védelmi övezetet kell kialakítania. Erről tájékoztatni kell az

13 13 önkormányzat jegyzőjét, és kezdeményezni kell a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a területrendezési terv módosítását. Fentiekről a teljesítést követő 15 napon belül írásban értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot. A védőövezet önkormányzatnál történő rögzítését és hirdetményezését követő 15 napon belül a környezetvédelmi hatóságot a védőövezet kialakításának módjáról tájékoztatni kell. Létesítésre vonatkozó előírások 1. Az építéshez szükséges anyagok szállítását úgy kell végezni, hogy a közutakon a szállítmány ne okozzon határérték feletti szálló porterhelést, szükség esetén gondoskodni kell a szállítmány takarásáról, illetve az építési területen lévő szállítási utak locsolásáról. 2. A szállítást végző járművek okozta sárfelhordás folyamatos takarításáról gondoskodni kell, a későbbi diffúz porterhelés kialakulásának csökkentése érdekében. 3. Az építési és szállítási munkákat csak megfelelő műszaki állapotú a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel lehet végezni. 4. A keletkező hulladék anyagok nyílt téren vagy hagyományos tüzelőberendezésben történő elégetése tilos! 5. A kivitelezési munkálatok során a földtani közegbe szennyező anyag nem kerülhet. 6. A kivitelezés során a baromfinevelő épületek padozatát vízzáróan kell kialakítani. 7. A keletkező kommunális szennyvizek-, az ólak takarításából származó használt mosóvizek-, a csurgalékvizek elvezetésére létesítendő vezetékeket, illetve az átmeneti tárolásra szolgáló aknákat vízzáró kivitelben kell megvalósítani és a vízzárósági próbákat a műszaki átadás-átvételi eljárás során dokumentálni kell. 8. A földtani közeg szennyeződésének megelőzése érdekében szükséges a kivitelezési munkálatok során keletkező hulladékok megfelelő tárolása és gyűjtése. 9. Haváriás jellegű eseményeknél (pl. munkagépek, tehergépjárművek meghibásodása, üzemanyag szennyezés stb.) a környezetterhelés megakadályozása érdekében haladéktalanul meg kell kezdeni a hibaelhárítást, szükség esetén el kell végezni a szennyező anyag feltárását, a szennyezett talaj eltávolítását és cseréjét. 10. A munkaterületről való levonulás után a beavatkozással közvetlenül és közvetetten érintett területeket helyre kell állítani. 11. A kivitelezési tevékenység során keletkezett építési és bontási hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységeket a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásainak megfelelően kell végezni. 12. Amennyiben a kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 13. (3) bek. n) pontjának megfelelően a felelős műszaki vezetőnek kell értesítenie az illetékes környezetvédelmi hatóságot arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte a fenti rendeletben előírt küszöbértéket. 13. A kivitelezés során keletkező hulladékokat a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. és 3. számú mellékletei figyelembe vételével be kell sorolni és a kivitelezés során keletkező hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás,

14 14 ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény előírásaira. 14. A kivitelezési tevékenységből származó veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a vonatkozó hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelő gyűjtőhelyet kell biztosítani, megfelelő műszaki védelemmel ki kell zárni a környezetszennyezést. A veszélyes hulladékok számára azok kémiai hatásainak, valamint a gyűjtés, ill. a szállítás mechanikai hatásainak ellenálló göngyölegeket, gyűjtőedényeket kell rendszeresíteni. 15. A tevékenységből származó veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára biztosítani kell a hulladékfajták szerinti elkülönített gyűjtést. 16. A kivitelezés során keletkezett veszélyes hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 2.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A kivitelezés során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni kell mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adják. 17. A kivitelezési tevékenység végzése során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. 18. Tilos a veszélyes hulladékot a települési vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni! 19. A kivitelezési tevékenység során keletkező hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni. Üzemelés idejére: Levegőtisztaság-védelmi szempontból 1. A létesítmény működtetéséhez kapcsolódó minden tevékenység végzésekor úgy kell eljárni, hogy a bűzhatás ne irritálja a környezetben élő lakosokat, a dokumentációban bemutatott hatásterületet ne haladja meg. 2. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a technológia minden eleme alkalmas legyen arra, hogy a lakosságot megalapozott panaszbejelentést okozó bűz ne érje. Megalapozott lakossági panaszbejelentés esetén a telephelyen folytatott tevékenység az engedélytől eltérő tevékenységnek minősül. 3. Az állatállomány almozását a benyújtott dokumentációnak megfelelően pelletált szalma alommal kell elvégezni. 4. A telephelyen keletkező almos trágya ártalommentes felhasználásáról gondoskodni kell. Azt a benyújtott dokumentációban foglaltaknak megfelelően szükség esetén a kialakításra kerülő átmeneti trágya tárolóban kell elhelyezni. 5. A bűzhatás csökkentése érdekében a baromfitartás során minél gondosabb vízgazdálkodással, a technológiai fegyelem betartásával a trágya szárazanyag tartalmának maximalizálására kell törekedni.

15 15 Földtani közeg védelme szempontjából 1. Az állattartást, illetve az ahhoz kapcsolódó valamennyi egyéb járulékos tevékenységet úgy kell végezni, hogy azok során a környezeti elemek, különös tekintettel a földtani közeg, talaj elszennyeződése kizárható legyen. 2. A trágya és kommunális szennyvíz, csurgalékvíz, valamint a keletkező hulladékok telephelyen belüli tárolása, szállítása csak megfelelő műszaki védelemmel rendelkező létesítményekben, műtárgyakban, illetve gépekkel lehetséges. 3. A kommunális szennyvizet, az ólak takarítása során keletkező trágyával szennyezett használt mosóvizet, valamint a trágyáról elfolyó csurgalékvizet az erre a célra kialakított, vízzáró aknákba kell vezetni. 4. A keletkező trágyát nitrátérzékeny mezőgazdasági területre kihelyezni tilos! 5. Az állattartó telepen keletkező trágya rotációnkénti elszállításáról környezetszennyezést kizáró módon kell gondoskodni. 6. A keletkező trágyát elsődlegesen az engedélyezési dokumentációban bemutatott módon felhasználásra, feldolgozásra (komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként) kell átadni arra engedéllyel rendelkező szervezet részére. 7. Rendkívüli esetben (pl. a komposztáló, fermentálási vagy biogázüzem nem fogadja a keletkező trágyát vagy nem nitrát érzékeny területre a trágya kihelyezése nem megoldható) a keletkező trágyát az állattartó telepen létesített átmeneti trágyatárolóban kell elhelyezni. 8. A csirkenevelő épületek kitrágyázását, tisztítását úgy kell végezni, hogy trágya burkolatlan felületre, illetve csurgalékvíz a földtani közegbe ne kerüljön. Az ólak mosatása során keletkező használt mosóvizet az erre a célra létesített vízzáró aknákba kell vezetni. 9. A keletkező trágya átmeneti tárolására szolgáló műtárgyakat úgy kell üzemeltetni, hogy a trágyatárolóból valamint a földalatti csurgalékvíz gyűjtő aknából csurgalékvíz burkolatlan felületre, illetve a földtani közegbe ne kerüljön. 10. Gondoskodni kell a felszín alatti, zárt aknákban külön gyűjtött kommunális szennyvizek, valamint a használt mosóvizek rendszeres elszállításáról érvényes hatósági engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre. 11. A kommunális szennyvíztároló- és a csurgalékvíz tároló akna csak a szabad kapacitásig tölthető fel, annak túlfolyása nem engedhető meg. 12. Az üzem működése során kiemelt figyelmet kell fordítani a földtani közeg szennyezésének megelőzésére. Ennek érdekében az üzemi kárelhárítási tervben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A jó műszaki állapot fenntartása és a földtani közeg védelmének érdekében a szennyvízelvezető- és a trágya kezelő rendszer, a térburkolatok, illetve az állattartó csarnokok padozatának állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, valamint szükség esetén el kell végezni azok javítását. 13. A tevékenységet csak megfelelő műszaki állapotú, a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel lehet végezni. Az üzemelő rakodógépek, gépjárművek olajcsöpögésének megelőzésére fokozott figyelmet kell fordítani, rendszeres ellenőrzéssel, karbantartással azt minimális mértékűre kell szorítani.

16 16 Hulladékgazdálkodási szempontból 1. Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése, továbbá a veszélyes hulladékot a települési hulladék közé juttatni. 2. A tárgyi létesítményben képződő a nem közvetlenül a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékeket mint pl. az elhullott állatok tetemei és csirketrágya kezelő vagy azokat eredményező tevékenységéhez kapcsoltan képződő hulladék státuszú anyagokat, azaz különösen: állati gyógyszerek göngyölegei, takarmány kiegészítők göngyölegei, világító testek (égő, fénycső), a gépek és járművek karbantartási hulladékai, kevert települési szilárd hulladék a hulladékok jegyzékéről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. és 3. számú mellékletei figyelembe vételével be kell sorolni és a végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint gondoskodni kell. Továbbá figyelembe kell venni a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok, így kiemelten a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 2.) Kormányrendelet, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírásait. 3. Ha a keletkező csirketrágyát vagy egyéb hulladékot hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, abban az esetben a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvényben foglaltak szerint kell eljárni és vizsgálni szükséges a kezelő átvételi jogosultságát. 4. A hulladékok átadása esetén meg kell győződni az átvevő átvételre vonatkozó jogosultságáról. 5. A szelektív hulladékgyűjtés fontosságára nagy hangsúlyt kell fektetni. 6. A tevékenység során esetlegesen keletkező építési és bontási hulladék kezelését tervezését, és elszámolását a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell végezni. Mérésre, nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó előírások 1. A használatbavételt követő első évben, majd azt követően kétévente a nyári hónapokban olfaktometriás szag emisszió mérést kell végeztetni. A mérési jegyzőkönyvet az adott év szeptember 30-ig meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak. 2. A telephelyen által kibocsátott légszennyező anyagokra vonatkozóan (ammónia, metán) LAL alapbejelentést kell teljesíteni. Határidő: üzembe helyezést követő 30 napon belül. 3. A levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. 4. Az adatszolgáltatásra köteles D1 diffúz légszennyező forrásra vonatkozóan az éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (Légszennyezés Mértéke) évente, a tárgyévet követő év március hó 31-ig kell teljesíteni. 5. Nyilvántartást kell vezetni a rotációnként az állattartó telepen keletkező trágya, az elszállított trágya, valamint az átvevő által átvett trágya mennyiségéről. Az átvett trágya mennyiségét igazoló dokumentumokat meg kell őrizni. 6. A keletkező trágyával kapcsolatos adatszolgáltatás során be kell tartani a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes

17 17 szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet arra vonatkozó rendelkezéseit. 7. A tárgyi létesítmény üzemeltetése során képződő hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló mindenkor hatályos jogszabályok jelenleg a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet - előírásai szerint kell végezni. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek a tevékenysége során keletkezett hulladékok kapcsán évente, a tárgyévet követő év március 1. napjáig kell eleget tennie. 8. Az E-PRTR köteles tevékenységet végző létesítményeknek az Európai Szennyezőanyagkibocsátási és szállítási Nyilvántartás létrehozásáról szóló 166/2006/EK Európai Parlament és Tanácsi rendelet alapján működésükkel kapcsolatban évente - tárgyévet követő év március 31-ig - (E)PRTR-A adatlapot kell benyújtaniuk, mely adatlap a internetes oldalról tölthető le. A tevékenység kapcsán felmerülő üzemzavarra, haváriára vonatkozó előírások 1. A tevékenység során esetlegesen bekövetkező szennyezéseket a környezetvédelmi hatóság által elfogadott, mindig hatályos üzemi kárelhárítási terv alapján azonnal fel kell számolni, a környezetvédelmi hatóság egyidejű értesítése mellett. Az elhárításhoz szükséges anyagokat és eszközöket a helyszínen kell tárolni. 2. A bekövetkezett haváriáról, illetve környezetvédelmi szempontból rendkívüli eseményről a veszélyeztetett környezeti elemekről, a szennyezés mértékéről, valamint a megtett intézkedésekről szóban késedelem nélkül, írásban 12 órán belül (faxon: 46/ , és/vagy ben: eszakmagyarorszagi@zoldhatosag.hu) kell tájékoztatni a környezetvédelmi hatóságot az üzemzavar jellegének, időtartamának, elhárítási módjának stb. feltüntetésével. 3. Szennyezés esetén, a területen belüli védekezés megkezdése mellett a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet (KárR.) 2. (6) pontjának értelmében a környezethasználónak a környezetveszélyeztetés, illetve környezetkárosodás helyéről, jellegéről és mértékéről, amennyiben a szennyezés a) felszíni vizeket vagy felszín alatti vizeket és földtani közeget érinti a területi vízügyi hatóságot és a területi vízügyi igazgatóságot, b) a KárR. 1. c) g) pontja szerinti környezeti elemet érinti a környezetvédelmi hatóságot és a Nemzeti Park Igazgatóságot haladéktalanul köteles tájékoztatni. A tevékenység szüneteltetésére vonatkozó előírások: 1. A tevékenység szüneteltetésének szándékát, annak tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal írásban be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. 2. A szüneteltetés alatt a tevékenység végzéséhez szükséges karbantartási és a fejlesztési munkálatokat el kell végezni. 3. A tevékenység újraindulásának szándékát az újraindulás napját 15 nappal megelőzően a környezetvédelmi hatóság felé jelenteni szükséges.

18 18 A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások 1. A tevékenység felhagyásának szándékát a felhagyás előtt 60 nappal, be kell jelenteni; a felhagyásra vonatkozó terveket, a munkálatok ütemezésére vonatkozó dokumentációt jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak. 2. A telephely bezárására indított eljárás során az üzemeltetőnek be kell mutatnia a működés következtében a környezetet ért hatásokat, amely alapján a környezetvédelmi hatóság megállapítja az esetlegesen elvégzendő vizsgálatok körét és a további teendőket. 3. A telephelyen esetlegesen felhalmozódott almos trágya ártalommentes elhelyezéséről úgy kell gondoskodni, hogy az elhelyező terület/területek környezetében élő lakosokat bűzhatás ne érje. 4. A tevékenység felhagyása esetén, ha a tevékenységből a földtani közegben környezeti kár következett be, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási vagy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni. 5. A felhagyott tevékenység után az igénybe vett üzemi területen környezetszennyezés nem maradhat. 6. A tevékenység felhagyásáig a keletkezett hulladékok további kezeléséről gondoskodni kell, az ingatlanon hulladék nem maradhat. 7. A felhagyást követő, az üzemelésből visszamaradt és az esetleges bontás során keletkező hulladékokat a mindenkor hatályos hulladékgazdálkodási jogszabályok szerint kell kezelni. A kivitelezőnek biztosítania kell a keletkezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok előírás szerinti azaz környezetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező szervezetnél történő ártalommentes elhelyezését. 8. A felhagyás befejező időpontjáig gondoskodni kell a telephelyen lévő hulladékok további kezelésre történő teljes körű átadásáról. 9. A bontási munkák során keletkező hulladékok melyek lehetséges körét a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. számú melléklete határozza meg gyűjtéséről, kezeléséről a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet és egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint gondoskodni kell. 10. A veszélyes hulladékok gyűjtését, szállításra, illetve további kezelésre történő átadását a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 2.) Kormányrendelet előírásai szerint kell végezni. 11. Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális vagy egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni! 12. A hulladékok átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. 13. A bontás során keletkező hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni. 14. Amennyiben a bontási munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete szerint elkészített bontási hulladék nyilvántartó lapot és hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, SZ kísérőjegy, számla, stb.) a környezetvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.

19 19 b.) Közegészségügyi hatáskörben: 1. A baromfitelep továbbüzemelése során a felszín alatti vizek jó állapotát, a földtani közeget nem veszélyeztetheti, környezetszennyezést nem okozhat. 2. A telephelyen folytatott állattartás, valamint az ahhoz kapcsolódó trágyatárolás és kezelés a felszín alatti vizeket nem veszélyeztetheti. 3. Az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell biztosítani az állattartó telep bűzkibocsátásának csökkentését. 4. A keletkező hígtrágya tárolását, az elszállítás gyakoriságát úgy kell megoldani, hogy ne okozzon bűzszennyezést. 5. A tevékenység során keletkező települési és veszélyes hulladékokat környezetkárosítást kizáró módon kell gyűjteni, elszállíttatásukról gondoskodni szükséges. 6. A rovarok és rágcsálók elszaporodását évente legalább kétszeri irtással és a telep működésére vonatkozó higiénés, valamint fertőtlenítési előírások betartásával kell megakadályozni. 7. A tevékenység során felhasznált vegyi anyagokra, készítményekre vonatkozóan gondoskodni kell a kémiai biztonsági előírások betartásáról. c) Örökségvédelmi hatáskörben: 1. Amennyiben a tervezett beruházás a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (Kötv.) pontja szerinti nagyberuházásnak minősül: a teljes beruházási területre vonatkozóan előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetni. Az előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként vagy a szakkérdés vizsgálatával közreműködik. Nagyberuházás megvalósítása esetén a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetők. B) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat (Miskolc) 35500/2716-2/2016. ált. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásai: 1. A telephelyen tervezett vízi létesítmények megvalósításához a vízügyi hatóságtól vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben rögzített tervdokumentáció csatolásával. 2. A telephely vízi létesítményeit a hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján kell üzemeltetni, az engedélynek a telephely vízilétesítményeinek naprakész, aktuális állapotát kell rögzíteniük. 3. Az állattartási tevékenységet, illetve az ahhoz kapcsolódó valamennyi egyéb járulékos tevékenységet úgy kell végrehajtani, hogy azok során a felszíni és felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen. 4. A szennyezések elkerülése érdekében rendszeresen ellenőrizni kell a kialakított műtárgyak, így a telephelyen keletkező kommunális szennyvíz, a takarításból származó technológiai szennyvíz,

20 20 trágyatároló csurgalékvíz elvezetésére és tárolására szolgáló létesítmények műszaki állapotát (vízzáróság, szivárgásmentesség), és az észlelt hiányosságokat, állagromlásokat meg kell szüntetni. 5. A baromfitelep üzemeltetése során víztakarékos műszaki megoldásokat kell alkalmazni. 6. A felhasznált víz mennyiségét a fúrt kútból történő vízkivétel esetén vízmennyiség mérővel kell mérni és üzemnaplóban nyilvántartani. 7. A telephelyen keletkező kommunális és technológiai szennyvíz rendszeres elszállításáról és engedélyezett leürítő helyen (szennyvíztisztító telepen vagy kapcsolódó csatornahálózaton) történő elhelyezéséről gondoskodni kell. A szállításra csak engedéllyel rendelkező, nyilvántartásba vett vállalkozás vehető igénybe. A szállításokat igazoló dokumentumokat meg kell őrizni. 8. A működés során a szennyvíz, csurgalékvíz tároló aknák csak a szabad kapacitásig tölthetők fel, azok túlfolyása nem engedhető meg. 9. A telephelyen képződött trágya, trágyalé gyűjtésénél, tárolásánál termőföldre történő kijuttatásánál be kell tartani a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet aiban foglalt, az alkalmazott tartástechológiára vonatkozóan meghatározott Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait. 10. Biztosítani kell a területre hulló csapadékvizek rendezett szennyezés és ártalommentes elvezetését. A területről a csapadékvíz által szennyező anyag nem mosódhat ki. III. Jelen engedélybe a D1 diffúz légszennyező forrás levegőtisztaság védelmi engedélyét belefoglaltam, azt megadottnak tekintem. Az egységes környezethasználati engedélybe foglalt levegőtisztaság-védelmi engedély érvényességi határideje szeptember 30. IV. a) A környezetvédelmi hatóság a környezethasználót környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi, ha megállapítja az alábbiakat: a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani; az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja tovább a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi vagy szennyezettségi határérték betartását; a környezetvédelmi szempontból biztonságos működés új technika alkalmazását igényli; ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt hivatalból vagy kérelemre módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé. b) Jelen egységes környezethasználati engedély nem jogosít építésre, és az egyéb engedélyek beszerzési kötelezettsége alól nem mentesít. c) Amennyiben a jelen engedély rendelkező részének I/1. és I/2. fejezetében rögzített adatokban, technológiában vagy ezeket érintően változás, valamint tulajdonosváltozás következik be, illetve új információk merülnek fel, úgy az engedélyes köteles azt 15 napon belül az Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi