~ FÖVÁROSIMUNKAÜGYIBíRÓSÁG

Átírás

1 " - UGYj,q.~7"SZA\., ~ FÖVÁROSIMUNKAÜGYIBíRÓSÁG :...:...- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSOBB mint felülvizsgálati bíróság Mfv.E /2005/2. szám K'::;':[/)J.::!~_-:.,-:._.~~~ BI ~..".,-,\'..)GA..., :'r.,.. 2n05-as- o 5 1~: ' ", '-"0 :_:::.::/:;.\,~ o.;, i'.i ". '.. ~, : r-,,", ~'" '....,,_ '--':':"; '1" E 'Ir:'!~ ' :JGYiF:;, rs2:..::,:.~, ~'._, L ~~.",-~~;X:,~_--=...!:!IÓ;P~~~~.., " A Magyar Köztársaság Legfelsóbb Bírósága a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (1903 Budapest, Pf. 314., ügyintézó: nr. Király Gvörgy jogtanácsos) által képviselt és I. rendu, II. rendu felpereseknek az ORFK Gazdasági és Igazga tási Fóigazga tóság Jogi Fóosz tály Ál talános Jogi és Perképviseleti Osztály (1139 Budapest, Teve u. 4-6., ügyintézó: Dr. Bágyi Árpád kiemelt fóelóadó) által képviselt Országos Rendór-fókapitányság (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) I. rendu alperes, és a BRFK Hivatala Általános Jogi Csoport (1139 Budapest, Teve u. 4-6., ügyintézó Dr. Ármos Sándor jogtanácsos) ál tal képvisel t Budapesti Rendór-fókapi tányság (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) II. rendu alperes ellen egészségügyi szabadságra való jogosultság megállapítása és az alperesek marasztalása iránt a Fóvárosi Munkaügyi Bíróságon 5.M.456/2004. szám alatt megindított és a Fovárosi Bíróság 55.Mf /2004/3. számú közbensó ítéletével befejezett perében a jogeros közbenso ítélet ellen a II. rendu alperes részérol eloterjesztett felülvizsgálati k~relem elózetes vizsgálata alapján meghozta a következo v é g z é s t A Legfelsobb Bíróság a II. rendu alperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja. E végzés ellen nincs lehetóség jogorvoslatra. I n dok o 1 á s A munkaügyi bíróság a közbenso ítéletében megállapította, hogy az I. és II. rendu felperesek gyermekeik 1 (egy) éves koráig jogosultak egészségügyi szabadságra.

2 - 2 - Mfv.E /2005/2. szám Az I. és a II. rendu alperes fellebbezése folytán eljárt Fovárosi Bíróság közbenso ítéletében az elsofokú bíróság közbenso ítéletét annak helyes indokai alapján helybenhagy ta [Pp (3) bekezdés]. A jogeros közbenso ítélet ellen a II. rendu alperes a Pp ának (2) bekezdés b) pont, ba) alpontja alapján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elo, amelyben a jogszabályokkal összhangban álló új határozat meghozatalát, vagy annak hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új ha tározat hoza talára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogya közbenso ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysérto, és eldöntése során olyan elvi jelentoségu jogkérdés merült fel, amellyel kapcsolatban a Legfelsobb Bíróság a határozatainak hivatalos gyúj teményében közzétett módon még nem hozott döntést. A jogszabálysértést azzal indokolta, hogy a évi XLV. t~rvény 49. -a a Hszt át július 1-jével módosította, ennek ellenére az eljárt bíróságok a felperesek egészségügyi szabadságra vonatkozó igényét a hatályon kívül helyezett régi jogszabály alapján állapították meg, holott az egészségügyi szabadság igényijevételét mindkét felperes a módosított jogszabály hatálybalépése után kérte. A felülvizsgálati kérelem az ügy elbírálásával kapcsolatosan négy elvi jellegu jogkérdést is megfogalmazott. A Legfelsóbb Bíróság elsodlegesen Alkotmánybíróság a Pp (2) pontjait megsemmisítette. rámutat arra, bekezdésének hogy az a) és b) Erre figyelemmel a Pp (1) bekezdésében foglal tak alkalmazásával a felülvizsgálati kérelem elozetes vizsgálata során kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogya felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysérto vagy sem [Pp (2) bekezdés]. A Legfelsobb Bíróság egyetért a felülvizsgálati kérelemnek azzal a felvetésével, hogy valamely jogosultság fennállását általában az igény érvényesítésekor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. A perbeli tényállás szerint azonban az I. rendu felperes június 28-án, a II. rendu pedig május 9-én szülte meg a gyermekét, amikor is a Hszt ának a) pontja szerint, ha a hivatásos állomány tagja no, gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg a not 1 évesnél fia talabb gyermek szopta tása círnén a gyermek 1 éves koráig.

3 - 3 - Mfv.E /2005/2.szám A Legfelsobb Bíróság egyetért a munkaügyi bíróság okfejtésével, miszerint a gyermekek megszületésével a felpereseknek az egészségügyi szabadságra vona tkozó alanyi jogosul tsága megnyíl t, arra gyermekeik 1 éves koráig jogosulttá váltak függetlenül attól, hogy mikor járt le a szülési szabadságuk, illetve az egészségügyi szabadságot mikor igényelték. A Hszt július 1-jétol hatályos 94. -a azokra vonatkozik, akiknek a gyermekük ezt követoen született. Az elsofokú bíróság közbenso ítéletét helybenhagyó jogeros közbenso ítélet a kifej tettekre figyelemmel az ügy érdemi elbírálására kihatóan nem jogszabálysérto, ezért a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsobb Bíróság a Pp (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával elutasított~. Az Itv. 57. (1) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálati eljárás illetékmentes. ~ AZ Alkotmánybíróság a 42/2004. (XI.9.) AB. határozatával megsemmisítette a Pp (5) bekezdésének elso mondatát, amely az eljáró bíró határozatai ellen a jogorvoslatot kizárta. A Polgári perrendtartás ugyanakkor nem tartalmaz olyan jogorvoslatot, amely a Legfelsobb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelem elozetes megvizsgálása tárgyában hozott határozata ellen igénybe veheto lenne. A Legfelsobb Bíróság ezért - a Pp. 275/B. -ára és a 222. (1) bekezdés ére tekintettel irányadó 220. (3) bekezdése alapján - tájékoztatta a felülvizsgálattal élo felet arról, hogy a jelen végzés ellen nincs lehetoség jogorvoslat eloterjesztésére. Budapest, április 20. Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró

4 . If A FÖVÁROSI BÍRÓSÁG mint másodfokú bíróság 55.Mf /2004/3. ~a; A Magyar Köztársaság nevében! A Fovárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (1903. Budapest, Pf. 314, ügyintézo: Dr. Király György jogtanácsos) által képviselt 1. rendu felperesnek és II. rendu felperesnek, ORFK Gazdasági és Igazgatási Foigazgatóság Jogi Foosztály Általános Jogi és Perképviseleti Osz\ály (1139. Budapest, Teve u. 4-6., ügyintézo: Dr. Bágyi Árpád kiemelt foeloadó) által képviselt Országos Rendor-fokapitányság (1139. Budapest, Teve u. 4-6.) 1.rendu alperes és BRFK Hivatala Jogi- Koordinációs és Panaszügyi Osztály (1139. Budapest, Teve u. 4-6., ügyintézo: Dr. Oláh Tamás jogi foeloadó) által képviselt Budapesti Rendor-fokapitányság (1139. Budapest, Teve u. 4-6.) II. rendu alperes ellen, szolgálati viszonnyal kapcsolatos határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fovárosi Munkaügyi Bíróság 5.M.456/2004/6. számú közbenso ítélete ellen, az 1. rendu alperes 8., a II. rendu alperes 10. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következo KÖZBENSÖ ÍTÉLETET A másodfokú bíróság az elsofokú bíróság közbenso ítéletét helybenhagyja. A közbenso ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS Az elsofokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésévei helyesen állapította meg a tényállást és helytálló az alapított érdemi döntése is. A másodfokú bíróság ezért az elsofokú bíróság ítéletét a Pp.253..(2) bekezdése értelmében, figyelemmel a Pp.254..(3) bekezdésében foglaltakra. annak helyes indokai alapján heiybenhagyta.

5 . 55.Mr /2004/ A felperesek fellebbezése kapcsán a másodfokú bíróság rámutat arra, hogy sem az évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt) szövegéböl, sem a szerkezetéböl nem következik az, hogya felperesek az egészségügyi szabadságot csak a szülési szabadság lejárta után vehetik igénybe. A Hszt. hatályos 89..(1) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá a gyermek születése esetén járó munkaidö-kedvezményre jogosult. A jogszabályi rendelkezés a felsorolásban az egészségügyi szabadságra jogosultságot a szülési szabadságot megelözöen tartalmazza. Ugyanezt tükrözi a Hszt.95. -ának (5) bekezdése is. E szerint a nönek - ha nem veszi igénybe a 94. -ban engedélyezett egészségügyi szabadságot - a szoptatás elsö hat hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követöen a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidökedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidö-kedvezmény az ikrek számának megfelelö mértékbenjár. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekböl a másodfokú bíróság álláspontja szerint az következik, hogyafelpereseknek választási lehetöségük volt atekintetben, hogy az egészségügyi szabadságot, vagy a szülési szabadságot kívánják igénybe venni a szülést követöen. Ezt \erösíti meg a Hszt.96..(l) bekezdés a.) pontja, amely választás nem engedve, nevesíti, hogy a hivatásos állomány tagjának kérelmére az illetmény nélküli szabadságot a szülési szabadság letöltése után kell engedélyezni. A másodfokú bíróság osztotta az elsöfokú bíróság azon jogi álláspon~át, hogya felperesek egészségügyi szabadságra való jogosultsága tekintetében az igény esedékessé válása az irányadó, amely a gyermekeik születésével nyílt meg. Tekintettel arra, hogyafelpereseknek július "l-jét megelözöen születtek a gyermekei, így öket ezt követöen választási lehetöség illette meg a szülési szabadság, vagy az egészségügyi szabadság igénybevétele tekintetében. Az Alkotmánybíróság határozatait illetöen a II. rendu alperes fellebbezési érvelése helytálló, azonban a szerzett jogra hivatkozás olyan általános jogelv, amely azt a következtetést támasztja alá a perbeli esetben, hogy az igény esedékességekor hatályos jogszabály alapján kell elbírálni a felperesi igényeket, ez pedig a szülések idöpontja. A közbensö ítéletre tekintettel a perköltségröl, illetékröl rendelkezni nem kellett. Budapest, október 29. Dr. Zubovics Lászlóné s.k. a tanács-elnöke Siposné dr.takács Ágnes s.k. elöadó bíró Mészárosné dr.szabó Judit s.k. bíró ~ kia~eléül: UjváriAntalné

6 ,., Fovárosi Munkaügyi Bíróság 1055 Budapest, Markó u M. 456/2004/6. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fovárosi Munkaügyi Bíróság a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (1903 Budapest, Pf.: 314.ügyintézo: dr. Király György) által képviselt 1. r. felperesnek és dr. Tóth Katalin jogtanácsos (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) által képviselt II. r. felperesnek, Országos Rendor-fokapitányság (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) 1. r. alperes és dr. Oláh Tamás jogi fóeloadó (BRFK Hivatal Általános Jogi Csoport, 1139 Budapest, Teve u. 4-6.) Budapesti Rendor-fokapitányság (1139Budapest, Teve u. 4-6.) II. r. alperes ellen szolgálati viszonnyal kapcsolatos határozat felülvizsgálata iránt in~ított perében meghozta a következo.. közbenso ítéletet: A bíróság megállapítja, hogy 1. és II. rendu felperesek gyermekeik 1 (egy) éves koráig jogosultak egészségügyi szabadságra. Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a kézbesítéstol számított 15 napon belül a Fovárosi Bírósághoz címezve, a jelen bíróságon lehet 5 példányban eloterjeszteni. A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbezo fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását. Indokolás:

7 2 " A bíróság a felperesek keresetlevele, alperesek ellenkéreime, a felek nyilatkozatai és a csatolt iratok alapján a következoket állapította meg: Az 1. r. felperes 2001-tol kiemelt fö,eloadókéntteljesít szolgálatot a II. r. alperesnél. A június 28. napján született gyermeke után december 13. napjáig szülési szabadságon, azt követoen pedig rendes szabadságon, saját jogon egészségügyi szabadságon volt, így gyermekgondozási díjat nem igényelt. A II. r. felperes 1997-tol fönyomozóként teljesít szolgálatot a II. r. alperesnél. A május 9. napján született gyermeke után október 23-ig szülési szabadságon volt, október 24. napjától havi ,- Ft összegu gyermekgondozásidíjban részesül. Az 1. r. felperes október 6. napján, II. r. felperes november 3. napján fordult az állományilletékes parancsnokhoz egészségügyi szabadság engedélyezése végett. Az 1. r. felperes kérelmét november ll-i keltezéssel, II. r felperes kérelmét november 27-éveI utasította el az állományilletékesparancsnok. Ezek után az 1. r. felperes2003. november 18. napján, II. r. felperes december 5. napján szolgálatipanasztteijesztettelo. Az állományilletékesparancsnoka szolgálatipanasznak nem adott \ helyt,ezért azokataz elöljáróparancsnokhozteijesztettefel. Az elöljáróparancsnokaz I. r. felperes szolgálati panaszát a december 15-i keltezésu, J-160/2003. számú; II. r. felperes szolgálati panaszát a január 12-i keltezésu, J-171/2003. számú határozatában utasította el. A határozatok indokolása szerint a felpereseknek azért nem jogosultak az egészségügyi szabadságra, mivel a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLID. törvényt (a továbbiakban: Hszt.) módosító évi XLV. törvény "2003. július 1-jei hatállyal megszüntette a hivatásos állományú noket a gyermek szoptatása,-címén alanyi jogon megilleto egészségügyi szabadságot: "Miután a törvénymódosításnak - az általánosjogelvnek megfeleloen- nincs visszaható hatálya, ezért június 30-ával bezárólag csak azokat illeti meg a szerzett jog alapján az egészségügyi szabadság, akik részére a korábbi jogszabályok alanyi jogon engedélyezték azt, és annak igénybevételét afenti idopontig megkezdték. Azok viszont, akik ugyan még a törvénymódosítás hatálybalépése elott szültek, de a szülési szabadságuk csak 2003.július OJ-jétkövetoenjár le, vagy már azt követoen szültek, csak a módosított szabályok szerint vehetik igénybe a gyermekápolás címén oket megilleto egészségügyi szabadságot. " Az I. r. felperes január 16. napján, a II. r felperes február 27. napján fordult keresettel a bírósághoz. Ebben az egészségügyi szabadságra való jogosultságuk megállapítását kérték. Alperesként a szolgálati helyük szerinti fegyveres szervet és az elöljáró parancsnok szolgálati helye szerinti fegyveres szervet egyaránt megjelölték. Keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a gyermekük egy éves koráig egészségügyi szabadságra jogosultak. A felperesek a tárgyaláson módosított keresetükben az alperesek marasztalását is kérték, annak összegét adatok hiányában megjelölni azonban nem tudták. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A felperesek keresete a jogalapot illetoen megalapozott, errol a bíróság a Pp (3) bekezdése szerint közbenso ítélettel határozott.

8 Fövárosi Munkaügyi Bíróság 5.M. 456/2004/6. 3 A jogvita elbírálása végett a bíróságnak abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy a Hszt ának július 1'.napjától hatályos módosítása érintette-e a felperesek egészségügyi szabadságra valójogosultságát. A Hszt a szerint a hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidokedvezményre jogosult. A Hszt szeptember l-jétol hatályos 94. -ának a) pontja a következoképpen rendelkezett: "Ha a hivatásos állomány tagja no vagy gyermekét egyedül neveloférji, ot gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint: aj a not Jévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetoleg a not és a gyermekét egyedül neveloférjit a gyermek ápolása címén a gyermek J éves koráig." A évi XLV. tv a a Hszt át a következoképpen módosította: lia hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyiszabadság illeti meg az alábbiak szerint: aj az anyát, ha Jévesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptalja; bj az anyát, az egyedülálló apát, a neveloszülot, valamint a helyettes szülot, ha beteg gyermekétápolja,a gyermekj éveskoráig." A 127..(1)bekezdéseszerinta 2003.évi XLV. törvény július l-jével lépett hatályba. A törvény némely módosító szabály hatálybalépésére eltéro szabályokat állapított meg, ezek között azonban a Hszt át módosító 49.. nem szerepelt. A~ Alkotmánybíróság több határozatában elvi jelentoséggel rámutatott arra, hogy az Alkotmány 2. -ának (1) bekezdésében deklarált "a jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása" [(62/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH.364,367.)] Az Alkotmánybíróság iránymutatásának nem csupán a tekintetben van jelentosége, amikor egy jogszabályalkotmányosságának kérdése felmerül, hanem egy jogszabálynak a jogvita eldöntéséhez szükséges értelmezését illetoen is. A perbeli esetben annak van jelentosége, hogy a felperesek számára mikor nyílt meg a gyermekeik után járó egészségügyi szabadságra való jogosultság. Mivel a felpereseknek július l-jét megelozoen szülték meg gyermekeiket, ok ettol kezdodoen - gyermekeik egy éves koráig - jogosultakká váltak a Hszt a) pontjában foglalt egészségügyi szabadságra. Ez a rendelkezés nem szabta/nem szabja feltételül a szülési szabadság lejártát. Ebbol következik, hogy semmiféle jelentosége nem lehet a jogosultságuk szempontjából annak, hogy az egészségügyi szabadságot nem a gyermekük megszületésétol kezdodoen igényelték. A jogosultságuk fennállását illetoen nem annak van jelentosége, hogy mikor jelentették be igényüket az e'gészségügyi szabadságra, hanem annak, hogy a jogosultságukmikor nyílt meg számukra. Ebbol következik az, hogy a Hszt ának módosítsa semmiféle kihatással nincs a felperesek szerzett jogára. A Hszt július l-jétol hatályos 94. -a kizárólag azokra vonatkozhat, akiknek a gyermeke július l-én vagy azt követoen született. Tévesen tulajdonított az elöljáró parancsnok határozata meghatározó jelentoséget annak, hogy mikor kértek, illetoleg kaptak engedélyt a hivatásos állomány tagjai az egészségügyi szabadságra. Való igaz, hogy a Hszt. 97..(1) bekezdése - a szabadság közös szabályai címszó alatt - úgy rendelkezik, hogy a szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok jogosult. A szülési szabadság, az egészségügyi szabadság azonban alanyi jogon illeti meg a hivatásos állomány tagját. Ezekben az esetekben valójában nem az állományilletékes parancsnok engedélyétol függ, hogy a hivatásos állomány tagja igénybe veheti-e a szülési szabadságot. Az engedélyezésnek, azaz az állományilletékes parancsnok mérlegelésének foképpen az alap- és pótszabadság kiadásának idopontját illetoen van jelentosége és azokban az esetekben, amikor a jogosultság feltételeinek vizsgálatához (például: valóban magáneros lakásépítésbe kezdett-e az állomány tagja) meghatározott

9 4 tények, körülmények vizsgálata szükséges. Utóbbi esetekben a feltétel teljesülése esetén az állományilletékes parancsnoknak nincs mérlegelési joga, azaz valójában nincs engedélyezési jogköre. Ebbol következik, hogy a felperesek egészségügyi szabadságát illetoen az állományilletékes parancsnok "engedélye" nem lehet jogalapító intézkedés. Teljesen téves az 1.ralperes ellenkérelmében kifejtett jogi érvelés. Eszerint a Hszt ának július 1-jétol hatályos rendelkezését úgy kell értelmezni, hogy ettol az idoponttói minden személy, aki a Hszt. 94..a) pontja alapján részesül egészségügyi szabadságban elveszti ezt a jogosultságát. Amennyiben a jogszabály így volna értelmezheto, az valóban felvetné a évi XLV. törvény 49. -ának és 127..(l) bekezdésének alkotmányellenességét. Jóllehet a Hszt a) pontja olyan jogosultságot biztosított a hivatásos állomány tagjainak, amelyben más foglalkoztatottak (Mt., Kjt., Ktv. alapján foglalkoztatottak) nem részesülhettek, ez azonban nem eredményezheti azt, hogy a jogosultságuk egyik napról a másikra megvonható lenne. E tekintetben a felperesek által hivatkozott 43/1995. (VI. 30.) AB határozat egyértelmu iránymutatást tartalmaz. Fentiekre tekintettel a bíróság a rendelkezo részben foglaltak szerint határozott. A bíróság az összegszerüség kérdésében az eljárást a közbenso ítélet jogerore emelkedését követoen folytatja. \ \ A fellebbezés lehetoségét a Pp (1) bekezdése biztosítja, a fellebbezés elbírálásának módjáról a Pp. 256/A-D. -ai tartalmaznak rendelkezéseket. Budapest, április 15. napján..--","... U "lt"": },. 'o,.,,1..1'" ~ />.,~., <.,,,:.\ 'ol '')., 'i;\ Dr. Handó Tünde Ct<. \: '} ~ ""~,,-'1.' t) ~. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott Tóth Józsefué és Bíró Eva. '1.p,y* ;~.? ülnökök helyett is. I!I>J ~J-' A kiadmány hi~~j 'ÜI. kiadójet G