Tudományos divattrendek a fenntarthatóságban Scientific fashion trends in sustainability

Átírás

1 Szigeti Cecília Tudományos divattrendek a fenntarthatóságban Scientific fashion trends in sustainability szigetic@sze.hu Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, egyetemi docens Összefoglalás Ma a közgazdaság-tudomány megy éppen ki a divatból. Csepeli György (2012) Tanulmányomban a ScienceDirect rendszerében megjelenő több mint 12 millió tudományos közlemény alapján kívánom bemutatni azt az érdekes ellentmondást, hogy miközben a fenntartható fejlődés kifejezést szinte minden tudományterület egyre gyakrabban használja, ugyanakkor a fenntarthatóság elméletével foglalkozó alternatív közgazdászok ismertsége alacsony. Esélyegyenlőségről a tudományban sem beszélhetünk, a társadalomtudományok és ezen belül az alternatív közgazdasági irányzatok több szempontból is hátrányos helyzetben vannak, miközben a zöldülés divatja a legtöbb tudományterületen megjelenik. Tudományos közlemények A tudományos teljesítmények értékelésében, illetve a tudomány művelőinek minősítésében, valamint és különösen a kutatások finanszírozásában, a pályázatok elbírálásában újabban világszerte markáns eltolódás tapasztalható a mennyiségi szemlélet irányában, valamint a tudományos könyvek rovására a folyóiratokban megjelent cikkek és hivatkozások javára. A tudományos teljesítmény értékelése, a tudományos kutatók minősítése során ma már egyre kevésbé veszik figyelembe az önálló tudományos szakkönyvek, monográfiák és tudományos igényű egyetemi tankönyvek szerzőségét. A minősítés mindinkább az ún. hatástényező (impakt faktor) alapján rangosnak tekintett folyóiratokban publikált cikkek és az ott megjelent hivatkozások száma alapján történik (azok pontos műfajától és tudományos tartalmától jobbára elvonatkoztatva). A tudományos eredmény társadalmi, illetve oktatási hatása, széles értelemben vett impakt -ja így jobbára figyelmen kívül marad (Csaba et al. 2014). Csepeli szerint (2012) a tudóst a modern korban felváltja a kutató. A modernitás korábban sosem látott mértékben teszi lehetővé az emberek számára, hogy a kutatói foglalkozást válasszák. Lehetetlenség, hogy minden kutató egyaránt nagy és tehetséges legyen, sőt, a kutatók érvényesüléséhez maga a tehetség sem kell többé, elegendő a szorgalom. A kutatók számának gyarapodásával a kutatási tárgyak, s ezen keresztül az egyes tárgyak kutatására specializálódó szaktudományok szaporodása megállíthatatlan. A sokasodó szaktudományok a kutatási eredmények átláthatatlanságát, kaotikus összefüggéstelenségét eredményezik. A folyóiratok (2013-ban 8411 lapnak) adott évi és ötéves impakt faktorát 1 (IF) minden évben közzéteszik. Az egyes tudományterületek között a hatástényező szempontjából nincs esélyegyenlőség, legmagasabb impakt 1 Az impakt faktor (leggyakoribb magyar fordításban hatástényező) a tudományos folyóiratok átlagos idézettsége alapján létrehozott mutatószám. Megalkotója Eugene Garfield, a philadelphiai (PA, USA) Institute for Scientific Information (ISI) alapító elnöke. A Science Citation Index (SCI) kiegészítő köteteként megjelenő Journal Citation Reports (JCR) kiadványban - - a folyóiratokra jellemző más idézettségi adatokkal együtt ban jelentek meg az impakt faktorok évi idézetek alapján kiszámított értékei. Azóta évenként jelennek meg a JCR kötetei a tárgyévi impakt faktorokkal -- kezdetben nyomtatott kötetekben, majd mikrofilmen, CD-ROM-on és legújabban Interneten hozzáférhető adatbázis formájában (kizárólag előfizetők számára). Forrás: A Journal Citation Report az alábbi linken érhető el: 414

2 faktora a természettudományos, ezen belül is az orvosi lapoknak van és még az első 30-ban sem találunk társadalomtudományi folyóiratokat ban az Econometrica IF-a a legmagasabb (3,823) a közgazdaságtudományi folyóiratok között, ezzel az összesített lista 465. helyén áll (1. táblázat). Az IF és ezáltal a sorrend évről változik, de a lista tudományterületi torzítása a közgazdaságtudomány (és más társadalom- és gazdaságtudományok) leértékelődéséhez vezethet. 1. táblázat: Legmagasabb impakt faktorú folyóiratok 2013-ban folyóirat címe IF (2013) honlap CA: A Cancer Journal for Clinicians 153,459 (ISSN) The New England Journal of Medicine 51,658 Reviews of Modern Physics 44,982 Econometrica A Web of Science (WoS) az ISI (Institute for Scientific Information) bibliográfiai adatbázisa. Több mint tekintélyes és magas impakt faktorú folyóirat segítségével biztosít hozzáférést multidiszciplináris információkhoz, aktuálisan és visszamenőlegesen is. A Web of Science egyedi keresési módszert, az idézett művek keresésének lehetőségét kínálja. Ezzel az eszközzel a felhasználók minden irányban tudnak tájékozódni a szakirodalomban, kereshetnek minden tudományterületen és korszakban, és megtalálhatnak minden, a saját kutatásukhoz releváns információt. A felhasználók a teljes szövegű elektronikus folyóirat cikkekre is kereshetnek. Social Sciences Citation Index a WoS társadalomtudományi indexe, mely több mint 50 kategóriában tartalmazza több mint 4500 folyóirat teljes anyagát, valamint több ezer vonatkozó cikket a vezető tudományos és műszaki folyóiratokból, 1900-tól. 2 A Google Tudós (Scholar) egyszerű lehetőséget kínál arra, hogy általános keresést végezzünk tudományos anyagokban. Egyetlen helyről különböző témakörök és források között kereshetünk: lektorált cikkek, tudományos kiadóktól, szakmai szervezetektől, kéziratokat tartalmazó adattárakból, egyetemekről és egyéb tudományos szervezetektől származó értekezések, könyvek, tartalmi kivonatok (absztraktok) és cikkek. A találati listában szereplő cikkek letöltése esetenként előfizetéshez kötött. 3 Lektorált tudományos cikkek keresésére használhatjuk a Jstor non-profit szervezet honlapját, amely jelenleg mintegy 2000 tudományos folyóiratot és könyvet tartalmaz, ez jelenleg 50 millió oldal digitalizált tartalmat jelent. 4 A folyóiratokat és könyveket téma szerint csoportosítva tapasztalható a társadalom és gazdaságtudományi jellegű források túlsúlya. Korlátozott számú cikk ingyenes letöltésére is lehetőség van, de a korlátlan hozzáférés előfizetéshez kötött. A honlapon egyszerű és összetett kereső is segíti a tájékozódást. Science Direct

3 Hasonló nagyságrendű adatbázist kezel az egyik legnagyobb, tudományos folyóiratokat kiadó cég, a holland Elsevier 5 ingyenesen 6 elérhető szolgáltatása a ScienceDirect 7 adatbázis, amelyben 2500 folyóirat, könyv és jelenleg több mint 12 millió tudományos cikk kereshető és tölthető le. A kiadóhoz tartozó folyóiratok elsősorban a természettudományok és terén adja ki a legrangosabbnak számító lapokat, pl. a The Lancet (IF: 39,06) című orvosi folyóiratot. Több száz közgazdasági és menedzsment témakörökkel foglalkozó lapnak is kiadója, többek közt az alternatív közgazdaságtan meghatározó folyóiratainak, az Ecological Economics (IF: 2,855) és az Ecological Indicators (IF: 2,89) című folyóiratoknak. Bár a folyóiratok szakmai elismertsége nagy, mégis bojkottot hirdetett ellene a tudós közösség a magas költségek és a kiadó üzletpolitikája miatt. A bojkotthoz jelenleg közel 15 ezer tudós csatlakozott. 8 A cikkek kereshetőek különböző időpontokra a legtöbbet letöltött publikációk tudományterületenként és folyóiratonként is. Számos lehetőség áll rendelkezésünkre, egyszerű és összetett kereséssel, szerző nevére, cikk címére, vagy kulcsszavakra kereshetünk, ez szűkíthető többek közt a publikáció dátumának, a témának, az újság nevének, a vagy a nyelvnek a megadásával. A kereső felület többszöri szűrési lehetőségével, felhasználóbarát kezelőfelületével indokolja, hogy miért a ScienceDirect-et használtam a további elemzésekhez. Közlemények divatja A ScienceDirect nyilvánosságra hozza negyedévenként és folyóiratonként a legtöbbször letöltött 25 cikk címét (a letöltések számát üzletpolitikai okok miatt nem) és a Scopusban az adott időszakban a cikk hivatkozásainak számát. Jelenleg negyedéves bontásban a negyedév és negyedév közötti szűrések (38 időszak) eredménye érhető el. Két folyóirat (Ecological Economics és Ecological Indicators) letöltési és hivatkozási adatait vizsgálva azokat a cikkeket kerestem a top25 listában, amelyekre a legtöbb hivatkozás van a Scopus rendszerében (2. táblázat). 2. táblázat: Legtöbbet hivatkozott cikkek (2004 és 2013 között) címe legtöbb 9 hivatkozást kapott 30 alkalom Ecological Economics Update on the environmental and economic costs associated with alien-invasive species in the United States (kb. 900 hivatkozás) Ecological Indicators Challenges in the development and use of ecological indicators 14 alkalom (kb. 370 hivatkozás) szerzők Pimentel, D.; Zuniga, R.; Morrison, D. Virginia H. Dale a, Suzanne C. Beyeler b intézmény College of Agriculture and Life Sciences, Cornell University, Ithaca, NY , United States bibliográfia 52 (2005) (2001) 3 10 kulcsszavak Environmental and economic cost; Threatened or endangered species; Alien-invasive species a Environmental Sciences Division, Oak Ridge National Laboratory, Oak Ridge, TN , USA b Institute of Environmental Sciences, Miami University, Oxford, OH 45058, USA Ecological indicators; Hierarchy; Management resources A keresés az adatbázisban ingyenes, de cikkek jelentős részének letöltése előfizetéshez kötött Részletek és a tudósok listája az alábbi honlapon érhető el: 9 Az egyes negyedévekben letöltött top 25 cikkek közül hány alkalommal volt a legtöbbet hivatkozott cikk 416

4 második legtöbbet hivatkozott cikk címe legtöbb hivatkozást kapott A typology for the classification, description and valuation of ecosystem functions, goods and services 4 alkalommal (kb. 730 hivatkozás) 28 alkalommal szerepel a legtöbbet letöltött cikkek listájában Veterinary antibiotics in the aquatic and terrestrial environment 11 alkalommal (kb. 230 hivatkozás) 20 alkalommal szerepel a legtöbbet letöltött cikkek listájában szerzők inézmények Rudolf S. de Groot a, Matthew A. Wilson b, Roelof M.J. Boumans b a, International Center for IntegrativeStudies (ICIS), Maastricht University and Environmental Systems Analysis Group, Wageningen University, PO Box 616, NL-6200 MD Maastricht, The Netherlands b, Center for Environmental Studies, Institute for Ecological Economics, University of Maryland, USA Nicole Kemper bibliográfia 41 (2002) (2008) kulcsszavak Classification of ecosystem functions; Typology of goods and services; Ecological and socio-economic valuation Christian-Albrechts-Universitat Kiel, Institut fur Tierzucht und Tierhaltung, Olshausenstrasse 40, D Kiel, Germany Agriculture, Antibiotics, Soil, Residues, Resistance, Water A 2. táblázat alapján valószínűsíthető, hogy nem csak az egyes tudományterületek között van aránytalanság, hanem az egyes intézmények/ kontinensek között is. A vizsgált két lap legtöbbet hivatkozott négy cikke közül csak egy olyan van, amelyiknek nincs Egyesült Államokban található intézményben dolgozó szerzője. A letöltések és a hivatkozások száma között se figyelhető meg egyértelmű kapcsolat, az Ecological Indicators letöltési listájában az utóbbi 7 negyedév mindegyikében dobogós helyezett a prágai Károly Egyetem kutatóinak egyik tanulmánya 10 ugyanakkor cikkükre a Scopusban egyetlen hivatkozás sem található. Szavak divatja A társadalomtudományok divatjai mindenekelőtt új szavakat, új mondatokat jelentenek. (Csepeli 2012). A ScienceDirect rendszerében a közleményekben előforduló kifejezésekre is kereshetünk. Három, ma meghatározó kifejezés: ökológiai lábnyom, fenntarthatóság 11 és vállalati társadalmi felelősségvállalás 12 angol megfelelőjére keresve a 3. táblázatban látható eredményeket kapjuk táblázat első megjelenés találatok száma 10 Moldan; Janoušková; Hák (2012): How to understand and measure environmental sustainability: Indicators and targets Ecological Indicators 17 (4-13) 11 A fentiek alapján felmerülhet a kérdés, hogy milyen népszerűségre tehet szert egy modell, mely a fenntarthatósági elvek egy szűkebb területen való megjelenésével foglalkozik (Szabó 2014). 12 A szakirodalmakban a társadalmi felelősségvállalás kapcsán nagyon gyakran csak a vállalatok felelősségvállalása kerül középpontba. Reisinger (2013) felhívja a figyelmet, hogy nemcsak a vállalatok, hanem egyéb társadalmi, gazdasági szereplőknek (civil szervezetek, állampolgárok, stb.) is van a társadalom irányába felelőssége. 13 Hasonló eredmények kaphatók, ha válság különféle fogalmi megjelenését futtatjuk le a különféle keresőrendszerekben. A válságfogalmakat több aspektusból tartalmazza Csiszárik-Kocsir és szerzőtársainak 2013-as tanulmánya

5 sustainability ecological footprint corporate social responsibility Ha a találatokat a cikkek megjelenése szerinti évek alapján szűrjük és ezeket koordináta rendszerben ábrázoljuk, akkor az 1. ábrát kapjuk 17. A fenntartható fejlődés fogalom politikai karrierje az ENSZ úgynevezett Brundtland-jelentésével indult el 1985-ben, de igazán csak 21. században jött divatba. Kiss Károly (2012) cikkében rendkívül szemléletesen vázolja, mi történik, ha a fenntartható fejlődés kifejezés népszerűsége az eddigi ütemben növekszik: Amerikában utánaszámoltak: ha a fogalom elterjedésének eddigi trendjét extrapoláljuk, 2036-ban már nem lesz olyan írott szöveg (bármiről is szóljon), melyben a sustainable oldalanként ne fordulna elő, 2061-ben pedig olyan mondat. A század vége felé már szinte alig fogunk más szót használni. A fenntarthatóság kifejezés divatjából arra is következtethetünk, hogy a területtel foglalkozó alternatív közgazdászok ismertsége és ismertsége is ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években (ezzel a kérdéssel foglalkozom a következő fejezetben: az elméletek divatját vizsgálva). 14 Kurz( 1969): Tightness and substitution in the theory of capital Original Research Article Journal of Economic Theory, Volume 1, Issue 3, October ( ) 15 Chougill (1993): Editorial: Sustainable cities: Urban policies for the future Habitat International, Volume 17, Issue 3, 1993, Pages Richard Eells (1959)Social responsibility: Can business survive the challenge? Business Horizons, Volume 2, Issue 4, Winter 1959, Pages Statisztikai szempontból a vonaldiagram alkalmazása (az egyes pontok összekötése) nem helyes, ugyanokkor szemléltetésre alkalmasabb, mint a szakmailag pontosabb oszlopdiagram. 418

6 Hivatkozások sustainability ecological footprint corporate social responsibility ábra: Fenntartható fejlődés kifejezés előfordulása a ScienceDirect-ben Elméletek divatja Tóth Gergely (2009, 2012, 2013) 200 közgazdász (vagy közgazdasági szempontból is meghatározó filozófus, társadalom vagy természettudós) munkásságát, szerepét vizsgálja. A gondolkodókat egy mátrix rendszerbe sorolja, egyik szempont szerint két nagy csoportot képez: erényökonómusok (E) és haszonökomómusok (U), másik szempont szerint 5 csoportot hoz létre: híres közgazdászok, filozófusok, Nobel-díjasok, modern alternatívok valamint pápák társadalmi enciklikái és keresztényszocialisták. Ez utóbbi csoportot kihagytam a további elemzésből, mivel ezek inkább az egyházi és politikai 18 megnyilatkozásokban játszanak nagy szerepet, ami nem képezi a ScienceDirect fókuszát. 18 A politikai döntések és a jogalkotás mögött meghúzódó anyagi és hatalmi érdekek feltárását megcélzó munkák szintén egyfajta trendként jelennek meg napjainkban, ahogyan arra Pintér Tibor 2014-es munkája is rámutat az Európai Unió jogalkotását illetően

7 A vizsgált négy kategóriának megkerestem 19 a győztesét, a legtöbbet hivatkozott gondolkodót. Az abszolút győztes, a legtöbbet hivatkozott gondolkodó (filozófus kategóriából) Albert Einstein (13741 találat 20 ). Ennek oka lehet a korábban is említett tény, hogy a természettudományok erősen felértékeltek a tudományos folyóiratokban. A híres közgazdászok kategória győztese Adam Smith (5155 találattal a közgazdaságtudomány atyja. Milton Friedmanra (a legtöbbet hivatkozott Nobel-díjasra) évente száznál kevesebb (összesen 1915 találat) míg és E.O. Wilsonra, a legismertebb alternatív közgazdászra csak néhány hivatkozás (összesen 579) található évente a vizsgált irodalomban. A 2. ábrán jól látható, hogy az a felvetés, hogy a közgazdaságtudomány kimegy a divatból valós probléma lehet. A közgazdászok általában is erősen lemaradnak tudományos ismertségüket tekintve az alternatív irányzatok képviselői, pedig kimondottan rossz helyzetben vannak ebből a szempontból Adam Smith E. O Wilson Milton Friedman Albert Einstein ábra: Legtöbbet hivatkozott gondolkodók (hivatkozások száma évente) Keynes és Hayek Bár csak érintőlegesen kapcsolódik a fenntarthatóság témájához, de a tudományos és köznapi értelemben vett ismertség különbségét jól mutatja Keynes és Hayek esete. Az egyik állandó közgazdasági kérdés, hogy az állami beavatkozás szükséges-e (és ha igen, akkor milyen mértékben) a gazdaságba. A téma két közgazdász nevéhez kapcsolható, Keynes és Hayek látványos vitája alapvetően arról szól, mi teszi igazán hatékonnyá a gazdaságot: a nagyobb állami szerepvállalás vagy a piac teljes szabadsága 21. A vita Keynes 1946-ban bekövetkezett halálával sem ért véget, sőt új feldolgozását egy közelmúltban megjelent könyvben és néhány zseniális rapvideóban is 19 A módszertan megegyezik a szavaknál bemutatottal: a találatokat teljes névre keresve, a cikkek megjelenési évszáma szerint szűrtem. A találatok között szerepelnek a vizsgált gondolkodók saját és társszerzős művei illetve minden olyan tanulmány, amelyben teljes névre történő hivatkozás van. Keresésben igyekeztem kiszűrni azokat a találatokat, ahol nevük egy intézmény megnevezéseként jelenik meg. Természetesen az adatok csak tájékoztató jellegűek és csak egy időpont eredményeit mutatják (esetünkben ez június 6.) Pontatlansága ellenére is úgy érzem, hogy ezek a hivatkozási adatok hozzásegítenek ahhoz, hogy számszerűsíteni tudjuk a gondolkodók tudományos értelemben vett ismertségét augusztusi szűrés alapján 21 A vita a területfejlesztéshez kapcsolódóan is megjelenik, mivel a regionalizáció felülről irányítottsága az állam, a regionalizmus önrendelkezése viszont a piaci szabadság szerepét hangsúlyozza (Borzán, 2004). 420

8 tanulmányozhatjuk. 22 A filmek, a könyvek és saját szubjektív tapasztalataim alapján 23 úgy éreztem, Keynes jelentősen ismertebb közgazdász. A korábban ismertetett módszertan alapján szűrt találatok Keynes-re és Hayekre meglepő eredményt hoztak (3.ábra) Keynes Hayek ábra: Keynes és Hayek hivatkozásainak száma a Science Direct-ben évenkénti bontásban Következtetések 1. A tudományos közlemények impakt faktorát nézve, a társadalomtudományok jelentős hátrányban vannak. A legjelentősebb alternatív közgazdasági lapok impakt faktora is 3 alatti. 2. A legjelentősebb kortárs alternatív közgazdászok idézettsége messze elmarad a mainstream irányzatok képviselőitől. 3. Az alternatív gazdasági területeken belül is tapasztalható egyenlőtlenség, az amerikai szerzők cikkeit hivatkozzák a leggyakrabban. 4. A fenntartható fejlődés kifejezés a tudományos közleményekben is jelentős divatjelenségnek tekinthető. 5. Valószínűsíthető, hogy érdemes különbséget tenni a hétköznapi értelemben vett ismertség és a tudományos hivatkozásokból becsülhető ismertség között. Irodalomjegyzék: 1. Borzán Anita (2004): Interregionalizmus a dél-alföldi magyar-román határ mentén Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar, Békéscsaba, 126 p. 2. Csaba László, Szentes Tamás, Zalai Ernő (2014): Tudományos-e a tudománymérés? Megjegyzések a tudománymetria, az impakt faktor és az MTMT használatához Magyar Tudomány 2014/ Keynes nevét szinte minden közgazdász hallgató ismeri, míg Hayekről többségük nem is hallott

9 3. Csepeli György (2012): Szellem és divat 4. Csiszárik-Kocsir Ágnes, Fodor Mónika Medve András (2013): Crisis cocepts than and now based on the results of a two-round research, The Macrotheme Review 2 (4), summer edidition, pp., 13Kocsir2MR pdf 5. Kiss Károly (2012): Néhány mondat a fenntarthatóságról (Egy fogalom tündöklése és bukása) Magyar Nemzet július Moldan, Bedrich; Janoušková, Svatava; Hák, Tomáš (2012): How to understand and measure environmental sustainability: Indicators and targets Ecological Indicators 17 (4-13) 7. Pintér Tibor (2014): Az Európai Unió jogalkotási és válságkezelési gyakorlatának morális hiányosságai a monetáris unió példája. Megjelent: Tompos Anikó, Ablonczyné Mihályka Lívia (szerk.): Növekedés és egyensúly. A június 11-i Kautz Gyula Emlékkonferencia válogatott tanulmányai o. 8. Reisinger Adrienn. (2013): Social responsibility: the case of citizens and civil/nonprofit organisations. Tér Gazdaság Ember, o. 9. Szabó Dániel Róbert (2014): A turisztikai desztinációs menedzsment stratégiák fenntarthatósággal kapcsolatos vetületeinek vizsgálata az EVIDENCE modell segítségével. Journal of Central European Green Innovation évf., 2. szám o. 10. Tóth Gergely (2012): A fenntarthatóság gazdasági paradigmája felé "Gazdaság és morál: tiszta társadalom, tiszta gazdaság" Kautz Gyula Emlékkonferencia június 12. elektronikus formában megjelenő kötete Tóth Gergely (2009): Miért van szükség új közgazdaságtanra? Valóság, május, LII. évf. 5. szám, o. 12. Tóth Gergely (2013): Mi legyen a gyerek neve? A haszonökonómiától a gazdasági teológiáig. Valóság, 2013/4, o. 422