WEB TECHNOLÓGIÁK 3.ELŐADÁS
|
|
- Laura Borosné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB TECHNOLÓGIÁK 3.ELŐADÁS tavasz Stíluslapok (CSS) használata
2 Mi a CSS? 2 A CSS jelentése Cascading Style Sheets, azaz egymásba ágyazott stíluslapok A HTML oldalaink megjelenését befolyásoló egyszerű leíró nyelv, mely segítségével meghatározhatjuk, hogy hogyan (és hol) jelenjenek meg az egyes HTML elemek (paragrafusok, címsorok, stb.), többek között befolyásolhatjuk a színüket, méretüket, elhelyezkedésüket, margóikat, stb a CSS szabványt a W3C teszi közzé megjelenik a CSS 2 szabvány A CSS 3 szabvány kidolgozása folyamatban van A legtöbb mai böngésző támogatja a CSS-t
3 Miért CSS? 3 Egységes stílust biztosít a HTML dokumentumoknak (pl. ugyanazon honlapon, web-alkalmazáson belül) Rövidebbé, átláthatóbbá teszi a HTML oldalakat Megjelenítési stílus és tartalom szétválasztása Rugalmasság (elég a stílusállományt módosítani) Szerkeszthetőségen és karbantarthatóságon kívül az így elkészített dokumentum sokkal kisebb méretű is lesz, gyorsabban letöltődik, kisebb adatforgalmat generál Új formázási lehetőségek, amelyek nem találhatóak meg a HTML-ben
4 Stíluslapok megadása 4 Inline (soron belüli) mód A stílus a HTML tagon belül van megadva <html_tag style="tulajdonság">...</htm_tag> Példa: <p style="font-align:center">középre igazított szöveg</p>
5 Stíluslapok megadása 5 Belső stíluslap A stílust a dokumentum head elemében adjuk meg Akkor célszerű használni, ha egy dokumentumnak egyedi a stílusa Példa: <style type="text/css"> hr {color: red} p {margin-left: 20px} body {background-image: url("star.gif")} </style>
6 Stíluslapok megadása 6 Külső stíluslap A stíluslapunkat elhelyezhetjük egy külső állományban (.css kiterjesztés) is, így lehetővé téve, hogy az több HTML állományra is érvényes legyen. A külső stíluslapokra az oldal fejlécében tudunk hivatkozni, egy link elem segítségével: <link href="stilusfilenev.css" rel="stylesheet" type="text/css"> A stíluslapot tartalmazó állományban csak a stíluslapjaink definícióját kell elhelyeznünk Példa: h1{ font-size: 20px; color: #a00000; } p{ font-size: 12px; color: #00a000; }
7 Stílusok öröklődése 7 Az öröklődés az egyik fontos tulajdonsága a stíluslapoknak HTML elemtől függően egyes tulajdonságok öröklődnek, míg más tulajdonságok nem Például a törzsben megadott fontcsalád öröklődik valamennyi gyerek elem esetén, viszont nem öröklődnek például a szegélyek Ha azonban egy értéket mindenképpen a szülő elemtől szeretnénk megörökölni, akkor használhatjuk az inherit értéket.
8 8 Stílusok prioritása - Egymásba ágyazás (Cascading) A CSS az egymásba ágyazott (rangsorolt) stíluslapokat jelenti magyarul. Az elnevezés abból származik, hogy egyetlen HTML oldalhoz egyszerre több külső és belső stíluslapot is hozzárendelhetünk, és közben még szövegközi stílusokat is alkalmazhatunk. Melyik stílus fog érvényesülni, ha több stílust is definiálunk ugyanahhoz a HTML elemhez?
9 9 Stílusok prioritása - Egymásba ágyazás (Cascading) A következő négy beállítás érvényesül egyre nagyobb prioritással a böngésző alapbeállítása külső stíluslap head elemben definiált stílus soron belüli stílus (legnagyobb prioritású) Az!important kúlcsszó: Segítségével CSS deklarációt fontossá tehetünk, azaz felülbírálhatjuk vele a többi stílusutasítást az érték és a deklarációt záró pontosvessző közzé kell elhelyezni Példa: p.right { align: right!important; }
10 Specifikusság 10 A böngészőnek minden elemre ki kell számítania egy bizonyos specifikussági értéket is Szabályok: Elem kiválasztó: 1 pont Osztály kiválasztó: 10 pont ID kiválasztó: 100 pont Inline stílus: 1000 pont Stílusok kiértékelése: első a prioritás, majd a specifikusság Ha két stílusdefiníció helye azonos és specifikusságuk is egyenlő, akkor az az erősebb, amelyik később fordul elő
11 11 Specifikusság - Példa
12 Stílusok formátuma 12 A css utasítás két fő részből áll: selector (kijelölő) és declaration (meghatározás) selector - megadja, hogy a formázási utasítás a html mely elemére vonatkozzon declaration - megadja, hogy hogyan nézzen ki az elem a weboldalon; két része van: property (tulajdonság) és value (érték) property - a elem azon jellemzője, amire a stílusutasítás vonatkozik. value - az adott jellemző értéke Deklaráció blokk (Declaration block) kiválasztó { tulajdonság-1: érték-1; tulajdonság-2: érték-2; } Példa: p { color:red; }
13 Stílusok formátuma 13 Szelektorok csoportosítása (Grouping selectors) Egyszerre több elemnek adhatjuk ugyanazt a formázási utasítást. Vesszővel kell elválasztani a szelektorokat Példa: h1, h2, h3, h4, h5, h6 { color: green; } Összevont megadási mód (Shorthand properties) Egyes tulajdonságoknál (font, background, margin, stb.) összevontan is megadhatók az értékek, ilyenkor csak a gyűjtőtulajdonságot adjuk meg, és hozzá soroljuk fel az értékeket. Az alábbi két megadás egyenértékű p { border-width: 1px; border-style: solid; border-color: red; } p { border: 1px solid red;}
14 Méretek, mértékegységek 14 A CSS nyelv használata során több tulajdonságnál is megadhatunk számszerű értékeket Méretek megadásakor számos mértékegység áll rendelkezésünkre, beszélhetünk abszolút és relatív értékekről A mértékegység megadása elhagyható, ha 0 értéket adunk meg, különben mindig meg kell adni Az adott tulajdonságtól függően megadhatunk negatív és pozitív értékeket is A mértékegységet mindig közvetlenül a szám után kell írnunk, minden elválasztó nélkül. Ha nem egész számot szeretnénk használni, akkor tizedespontot kell használnunk.
15 15 Méretek, mértékegységek - Relatív megadási mód Egy másik mérethez viszonyítva határozzuk meg a méretet Lehetséges mértékegységek: px (pixel): a pixelben, azaz képpontban megadott értékek a megjelenítő egységtől függenek em: az 1em az adott környezet betűméretét jelöli ex: hasonlít az em-hez, azzal a kivétellel, hogy ez nem az adott betűkészlet magasságához viszonyított méretet, hanem a betőkészlet kis "x" betű magasságát jelöli. Általában a böngészők az értékét egyszerűen az em felének veszik, így alapesetben általában 8 pixelnyi méretet jelöl százalék: mindig relatív értéket képeznek valamely más értékhez viszonyítva, a kérdés csak az, hogy éppen milyen értéket veszünk alapul
16 16 Méretek, mértékegységek - Abszolút megadási mód Az abszolút mértékegységek neve onnan ered, hogy elvileg minden esetben a szemlélő számára ugyanakkora méretet jelentenek. Például 1cm az mind a kijelzőn, mind nyomtatásban egy centiméter Lehetséges mértékegységek: mm: miliméter. Példa: 10mm cm: centiméter in: inch (col, hüvelyk) méretet jelöli, azaz 25.4 millimétert. Egy lehetséges megadása: 2in pt: pont. A pont tipográfiai mértékegység, egy pont 1/72 hüvelyket jelöl pc: pica és 12 pont méretű.
17 Kiválasztók (szelektorok) 17 Típuskiválasztók (Type selector) A legegyszerűbb kiválasztó, amely a HTML fa minden olyan elemére vonatkozik, amely egyezik a kiválasztóval Példa: h1, h2 { } background: blue;
18 Kiválasztók (szelektorok) 18 Típuskiválasztó hatása a HTML fában
19 Kiválasztók (szelektorok) 19 HTML fa Ős (szülő) - leszármazott
20 Kiválasztók (szelektorok) 20 HTML fa - Szülő-gyermek
21 Osztálykijelölők (Class selector) 21 A HTML elemeket lehetőségünk van osztályokba sorolni. Ekkor az adott osztályba sorolni kívánt elemhez egy class tulajdonságot rendelünk hozzá, amelynek az értéke az osztálynevünk lesz. A stíluslapban ehhez az osztályhoz határozhatunk meg megjelenést. Megadásakor az osztály neve elé pont kerül. Példa: Az osztálykijelölő:.big { font-size: 110%; font-weight: bold; }
22 22 Osztály- és a típuskijelelők kombinálása Ha még sajátosabb dolgot szeretnénk akkor kombinálható az előző két kijelölő Az előző példában azt szeretnénk, hogy az első bekezdés és az első lista elem betűmérete nagyobb legyen. Másfelől azt is szeretnénk, hogy csak a bekezdés legyen félkövér. A megoldás:.big { font-size: 110%;} /*p-t és li-t befolyásolja*/ p.big { font-weight: bold;}/*csak p-t befolyásolja*/
23 Több osztálykijelelő egyszerre 23 Lehetőség van egy elemnek több osztályban való besorolására Példa:
24 Azonosító kijelölő (ID selector) 24 Az azonosító alapú kiválasztás nagyon hasonló az osztály alapúhoz, egy lényeges különbség van: csak és kizárólag egy elemet tudunk egy bizonyos azonosítóval megjelölni egy HTML dokumentumon belül A stíluslapban a kettőskeresztet (#) használjuk az azonosításhoz, a HTML forrásban pedig az id tulajdonságot Gyakran használjuk weboldal tervezésnél (pld. fejléc, lábléc, menüsor stb.) Példa: A HTML kód: A stíluslap: <h1 id="piros">piros színu címsor</h1> #piros { color: red;} <h1 id="kek">kék színu címsor</h1> #kek { color: blue;}
25 Gyermek kiválasztó 25 Lényege, hogy az elemeknek a fában betöltött helye szerinti közvetlen szülő-gyermek kapcsolata esetén tudjuk megadni a stílusmeghatározását Az egyes elemeket a nagyobb jellel (>) válasszuk el Példa: h3 > strong { color: blue; } csak a h3 elemen belül közvetlenül elhelyezkedő strong tagra lesz érvényes
26 26 Helyzetérzékeny kiválasztás (Descendent selector) A stíluslapban lehetőségünk van a HTML fában betöltött helye alapján meghatározni egy elemről, hogy hogyan nézzen ki. A helyzetérzékeny kiválasztásnál a fában egy adott elem alatt levő elemhez rendelhetünk stílust 1.Példa: p em {color: blue; } 2.Példa: ul em {color: blue; }
27 Tulajdonság alapú- és univerzális 27 kiválasztás Tulajdonság alapú kiválasztás (Attribute selectors) Előfordulhat, hogy egy adott attribútum megléte, vagy annak az értéke szerint szeretnénk egy HTML elemhez kiválasztást rendelni. Példa: img[title] { border: 1px solid #000;} img[src="small.gif"] { border: 1px solid #000;} input[type="password"] { color: #0000a0;} Univerzális kiválasztás (Universal selectors) Az összes elem kiválasztására használjuk Példa: *{margin: 0; padding: 0 }
28 Látszólagos-kiválasztók 28 (Pseudoselectors) A látszólagos kijelölők a html leírásban nem szerepelnek, a dokumentumfából közvetlenül nem olvashatóak ki, ugyanakkor szelektorhoz tudjuk őket rendelni Hivatkozásnál a szelektor végén áll, és kettőspont van előtte. Önmagában sohasem fordul elő, mindig valamely elemhez kapcsolódik Általános formájuk:...:pseudoselector {property: value;}
29 29 Látszólagos-kiválasztók (Pseudoselectors) A horgony pszeudo osztályai (Anchor pseudoclasses) a:link - Alapállapotú linkre vonatkozó kijelölés a:visited - A már látogatott linkre vonatkozó kijelölés a:hover - Az egér a link felett van állapot esetén érvényes kijelölés a:active - A link aktív státuszban van állapot estén érvényes kijelölés Példa: a:link, a:visited { text-decoration: none; color: #00CCFF; } a:hover {background-color: #00CCFF; color: white;}
30 Látszólagos-kiválasztók 30 (Pseudoselectors) Pszeudo elemek (Pseudo elements): az elemek részelemeinek megcímzésére használjuk őket :first-line: A blokk-szintű szöveg első sorának formázására használhatjuk Példa: p:first-line { } font-weight: bold;
31 Látszólagos-kiválasztók 31 (Pseudoselectors) :first-letter: A szöveg első betűje, az iniciálé. Csak blokk-szintű elemnél használhatjuk, amennyiben a float értéke 'none', az első sorhoz illeszkedik, ellenkező esetben lebegő elemként viselkedik Példa: p:first-letter { } font-weight: bold; font-size: 200%;
32 Formázások - Betűk 32 Betű-család (font-family) Általában egy alapként szolgáló betű-típusból és annak pár változatából (félkövér, dőlt, és még lehet többfajta is ) áll A betű-családnevek két fő típusa van: általános családnevek (pl. serif (talpas), sans-serif (talp nélküli)) és specifikus családnevek (pl. Arial, Helvetica, stb.)
33 Formázások - Betűk 33 Betű-család (font-family) Megadási mód: prioritási sorrendben felsorolva, vesszővel elválasztva, utolsóként egy általános családnévvel lezárva a sort. A böngésző addig halad a specifikus családnevek listájában, amíg nem talál egy számára rendelkezésre álló betű-típust, a gyűjtő családnév pedig általános tartalékként szolgál Példa: body {font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;} body {font-family: 'Times New Roman', Times, serif;}
34 Formázások - Betűk 34 Betű-vastagság (font-weight) A betű-típusban a karakterjel súlyát, feketeségi fokát vagy a vonalvastagságot specifikálja. Az értéke 100 és 900 közötti számmal vagy névvel adható meg Számokkal történő megadás: hajszálvékony (thin), extra vékony (extra light), Bold félkövér, stb. Névvel történő megadás: normal: megfelel a 400-nak bold: megfelel a 700-nak bolder: az öröklött értéknél kövérebb lighter: az öröklött értéknél vékonyabb
35 Formázások - Betűk 35 A betű-kiterjedés (font-stretch) tulajdonság normal (normál), condensed (összenyomott) és expanded (megnyújtott) betű-képet választ egy betű-családból. Stílus (font-style): egy font dőltségét befolyásolhatjuk. Értéke lehet normal (normál), italic (dőlt) vagy oblique (ferde). Az italic általában cursive, míg az oblique tipikusan a normál betűképnek egy megdöntött verziója. Ha 'italic' nem érhető el, a böngésző oblique-ot választ
36 Formázások - Betűk 36 Betű-méret (font-size): Megadható absolute-size (abszolút méretben) vagy relative-size (relatív méretben) Az abszolút méret a következőképpen adható meg megnevezéssel: xx-small, x-small, small, medium, large, x- large, xx-large. Az abszolút méret ugyancsak megadható egy abszolút számmal vagy százalékosan
37 Formázások - Betűk 37 Betű-méret (font-size): A relative-size (relatív méret) az öröklött betű-mérethez képest növeli vagy csökkenti a méretet, lehetséges értékei larger (nagyobb) és smaller (kisebb). Pl. ha az öröklött betűméret medium, akkor a larger érték hatására az elem betűmérete large lesz Megjegyzés: a font tulajdonsággal összevontan (shorthand) is megadhatók az egyes tulajdonságok, a felsorolás sorrendje kötött: font-style, font-variant, fontweight, font-size, font-family.
38 Szövegformázások 38 Szöveg behúzás (text-indent): egy szövegblokk első sorának behúzását definiálja. Értéke megadható fix számmal vagy a befoglaló doboz szélességéhez viszonyítva százalékosan p { text-indent: 40px; } Szöveg igazítás (text-align): egy szövegblokk tartalmának helyzetét adja meg, lehetséges értékei: left (bal), right (jobb), center (közép), justify (sorkizárt) h1 { text-align: center; }
39 Szövegformázások 39 Szöveg díszítés (text-decoration): tulajdonság vonalakkal vagy villogással díszíti a szöveget. A lehetséges értékei: none (nincs díszítés), underline (aláhúzás), overline (felső vonal), line-through (áthúzás), blink (villogás) a { text-decoration: none; }
40 Szövegformázások 40 Betű-köz (letter-spacing): a szöveg karakterei közötti térközt adja meg. Lehetséges értékei: normal (alapértelmezett): az adott betű-típushoz tartozó normál betű-köz - ez az érték lehetővé teszi a böngészők számára a karakterek közti térköz változtatását sorkizárt elrendezés kialakításakor length (távolság értéke): az alapértelmezett betű-közhöz képesti változást, tehát nem a betűköz abszolút értékét adja meg. Mindkét - tehát pozitív és negatív - irányban is értelmezhető Példa: blockquote { letter-spacing: 0.1em; }
41 Szövegformázások 41 Szóköz (word-spacing): a szavak közötti elválasztó karakter-közt (szóközt) specifikálja, lehetséges értékei megegyeznek a betűköz tulajdonságéval Kisbetű/nagybetű átalakítás (text-transform) tulajdonság lehetséges értékei: none (alapértelmezett): nincsen nagybetű hatás capitalize: minden szó első karakterét nagybetűre változtatja, a többi karaktert nem érinti uppercase: minden szó minden karakterét nagybetűsre változtatja. Pld. h1 { text-transform: uppercase; } lowercase: minden szó minden karakterét kisbetűsre változtatja
42 Szövegformázások 42 Sormagasság (line-height): a szöveg sormagasságát határozza meg. Lehetséges értékei: normál (alapértelmezett), szám (megszorozza az aktuális betűmérettel), fix sormagasság (px, pt, cm), százalék (az aktuális betűmérethez viszonyítja) Példa: p { line-height: 1.5em; }
43 Héttérszín, háttér 43 Háttérszín (background-color): egy elem háttérszínét állítja be p { background-color: #00ff00 } Háttérkép (background-image) az alábbiak szerint adható meg: background-image:url(fájlnév.kiterjesztés); Példa: body { background-image: url("logo.jpg") }
44 Héttérszín, háttér 44 A böngészők alapértelmezetten a teljes kitöltendő hátteret a kép méretének változatlanul tartásával, annak vízszintes és függőleges irányú ismétlésével összefüggően kitöltik Háttérkép és háttérszín együttes előfordulása esetén mindig a kép van felül és a háttérszín alul
45 Héttérszín, háttér 45 A háttérkép ismétlése a background-repeat tulajdonsággal definiálható. Lehetséges értékei: repeat (alapértelmezett): a teljes kitöltendő hátteret a kép méretének változatlanul tartásával, annak vízszintes és függőleges irányú ismétlésével összefüggően kitapétázzák repeat-x: a háttérkép csak vízszintes irányú (x-tengelyű) ismétlését definiálja repeat-y: a háttérkép csak függőleges irányú (y-tengelyű) ismétlését definiálja no-repeat: a háttérkép csak egyszeri, ismétlés nélküli megjelenítését definiálja
46 Héttérszín, háttér 46 Héttérkép helyzete (background-position) tulajdonság megadható névvel (keyword), százalékosan vagy pixel-ekkel. Névvel a left (balra), right (jobbra), top (felülre), bottom (alulra), és center (középre) pozíciók definiálhatók. Először a vízszintes (left, center, right), majd a függőleges (top, center, bottom) helyzetet kell megadni. Példa: body { background-image: url(logo.jpg); background-position: center top; background-repeat: no-repeat;}
47 Héttérszín, háttér 47 A héttérkép rögzítése (background-attachment) tulajdonságnak két beállítási lehetősége van: a scroll és a fixed. Ha a scroll van beállítva (ez az alapértelmezett), akkor az elem görgetésével annak háttere is vele együtt mozog. A fixed beállítás esetén viszont a háttér helyben marad, és görgetéskor csak a tartalom mozog. Példa: body { } background-attachment: fixed;
48 A dobozmodell 48 A CSS stíluslapnyelv egy HTML dokumentum megjelenítésekor az egyes elemekhez láthatatlan dobozokat rendel, melyek magukban foglalhatnak karaktereket, szavakat, sorokat, bekezdéseket, listákat, táblázatokat, képeket, stb. Minden doboznak lehetnek külön formázási tulajdonságai, mint pl. méret, szín, betűtípus, szegély, háttér, stb. A dobozok lehetnek blokkszintű (block-level box) dobozok (pl. bekezdés, lista, táblázat, blokkidézet, div szakaszok, stb.), sor- (inline box) dobozok (pl. egy szöveg egy sora), és soron belüli (inline-level box) dobozok (pl. karakterek, szavak, képek egy soron belül).
49 A dobozmodell 49 Blokkszintű (block box) és soron belüli dobozok (inline box): Sor-dobozok (line box):
50 A dobozmodell 50 Minden doboznak van egy 'magja', az őt körülvevő 'kitöltéssel' (padding), szegéllyel (border) és margóval (margin) A margó, a szegély és a kitöltés mérete egyenként meghatározható a margin, a border és a padding tulajdonságok értékeinek beállításával. A kitöltő terület háttérszíne megegyezik az elemével. A margó mindig átlátszó, így a szülő elem állandóan látható marad. A doboz szélessége az elem, a kitöltés, a szegély és a margó hosszának összege
51 51 A dobozmodell
52 52 A dobozmodell - Példa
53 A margók (margin) megadása 53 Befolyásolják az adott elem távolságát annak szomszédos elemeitől. A margóknak nincs semmilyen látszólagos tulajdonságuk, értékük. Csak méretüket határozhatjuk meg Lehetséges tulajdonságok: margin-top, margin-right, marginbottom, margin-left, margin Példák: body {margin: 10px;} - mind a négy margó 10 pixel body {margin: 10px 15px;} - top,bottom=10px,left,right=15px body { margin: 10px 20px 30px 40px; } - a négy margó értékei, kezdve a felsővel és folytatva az óra járásával megegyező irányban
54 A margók megadása - Példa 54 p{ } margin-bottom: 40px;
55 A margók összevonása (collapse) 55 Függőleges elrendezésnél két elem közötti távolság nem a két margó összegével egyezik meg, hanem a nagyobb margó szélességével
56 Szegélyek (border) beállítása 56 A szegélyek (border) a margón belül helyezkednek el. Számos látszólagos tulajdonságuk van: szélesség, stílus, szín Szélesség: border-width, border-top-width, border-rightwidth, border-bottom-width, border-left-width Stílus: border-style, border-top-style, border-right-style, border-bottom-style, border-left-style Szín: border-color, border-top-color, border-right-color, border-bottom-color, border-left-color Példa: body {border: 1px dotted #000000;} body {border-top: 1px dotted #000000;}
57 A kitöltés (padding) beállítása 57 A padding tulajdonság a tartalom és a szegély közti üres részt határozza meg Lehetséges tulajdonságai: padding, padding-top, paddingright, padding-bottom, padding-left Példa: body { padding: 10px 11px 12px 13px; }
58 Elemek méretezése 58 Egy HTML elem méretének a beállítására az alábbi tulajdonságokat használhatjuk width, height: elem szélessége és magassága max-width, max-height: elem maximális szélessége és magassága min-width, min-height: elem maximális szélessége és magassága Példa: body { width: 760px; } Lehetséges megadási módok: auto: ez az alapértelmezett érték - a böngésző maga határozza meg egyéb tulajdonságok értékei alapján a szélességet illetve a magasságot abszolút értékben megadás: a tartalom-doboz szélességét illetve magasságát definiálja relatív értékben (a befoglaló blokk szélességének illetve magasságának százalékában) megadás
59 Elemek méretezése 59 A kitöltés, szegély, margó nem befolyásolja az elem méretét Példa (5px kitöltés, 10px margó és 100px doboz méret mellett mennyi kell legyen a tartalom?):
60 Elemek pozicionálása 60 A böngészők balról jobbra és fentről lefelé olvassák a dokumentumokat (ez a normál szövegfolyam) Ebből a normál folyamból a position (helyzet) és float (úsztatás) tulajdonságokkal lehet kiemelni egy adott elemet A position tulajdonság lehetséges értékei: statikus (static): az elemek a normál helyzetükben jelennek meg (alapértelmezett) abszolút (absolute): a szülő elemhez képest van a helyzete meghatározva rögzített (fixed): elhelyezés a böngésző ablakhoz képest (a görgetés sem befolyásolja az elhelyezést) relatív (relative): az elem a normál szövegfolyamban helyezkedik el, és ettől a normál helyzetétől toljuk el valamilyen értékkel Az abszolút és a fixed esetben az elem kikerül a normál szövegfolyamból
61 Elemek pozicionálása 61 pozíció megadása: top, right, bottom, left tulajdonságok segítségével Példák: p{ h1{ position:relative; left:50px; background-color: #3399FF;} position: fixed; background-color: #FF99FF; top: 200px; left: 500px;}
62 62 Lebegés (float) és törlés (clear) tulajdonságok A float elem segítségével jobbra vagy balra tolhatunk egy elemet. Az utána következő elemek körülötte fognak elhelyezkedni Tipikus használata: szöveg illetve képek egymás mellé rendezése, weboldal struktúrájának kialakítása Lehetséges értékei: left, right, none
63 63 Lebegés (float) és törlés (clear) tulajdonságok Ha a float tulajdonság hatását meg akarjuk szüntetni akkor használjuk a clear tulajdonságot Értékei: left, right, both, none Példa: #p2 { clear: left}
64 Megjelenítés 64 Két típusú megjelenítése létezik az elemeknek: blokk-típusú elem: kihasználja a teljes rendelkezésre álló szélességet. Előtte és utána sortörés Példa: p, h1-h6, ul, ol, li, div inline elem: csak annyi helyet foglal el, amennyi szükséges, nincs sortörés Példa: a, i, b, span
65 Megjelenítés módosítása (display) 65 A megjelenítést szabályozhatjuk a display tulajdonsággal Két fontosabb értéke: inline: ennek segítségével az adott elemet egy soron belül lehet megjeleníteni. Jó példa erre a span elem. Az elem előtt és után nem lesz sortörés p {display:inline;} block: egy téglalapot foglalnak el, és abban jelenítik meg tartalmukat. Felhasználására példa lehet, mikor egy felsorolás elemeit blokként szeretnénk megjeleníteni (például menünek használva). Az elem előtt és után sortörés lesz beiktatva. ul, li { display:block; border:1px solid #000000; }
66 Weboldalak elrendezése (layout) 66 Két-oszlopos elrendezés (Two-column floated)
67 Weboldalak elrendezése (layout) 67 Két-oszlopos elrendezés (Two-column floated)
68 Weboldalak elrendezése (layout) 68 Három-oszlopos elrendezés (Three-column floated)
69 Weboldalak elrendezése (layout) 69 Három-oszlopos elrendezés (Three-column floated)
70 Weboldalak elrendezése (layout) 70 Három-oszlopos változó szélességű elrendezés (Threecolumn liquid/fluid)
Informatika 1 CSS. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc november 4. Budapesti M szaki Egyetem
Informatika 1 CSS Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc Budapesti M szaki Egyetem 2014. november 4. CSS CSS: Cascading Style Sheets CSS CSS: Cascading Style Sheets Cél: a tartalom és a megjelenítés
RészletesebbenInformatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 13.
Informatika 1 9. el adás Kovács Kristóf, Pálovics Róbert Budapesti M szaki Egyetem 2013. november 13. CSS HTML formázasára, elhelyezésére szolgál Cél az újrafelhasználhatóság és könny módosítás CSS kód
RészletesebbenHTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV
1 HTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV 2012-10-10 CSS kezdőlépések 2 A CSS és a HTML viszonya 2012-10-10 Hol található CSS kód? 3 Közvetlenül a tag-ek style paraméterében: bekezdés Ekkor a
RészletesebbenMultimédia 2017/2018 II.
Multimédia 2017/2018 II. 1. gyakorlat HTML5, CSS3 alapok Alapvető HTML5 elemek Egyszerű HTML dokumentum Oldal cime
RészletesebbenWebprogramozás szakkör
Webprogramozás szakkör Előadás 3. (2013.03.19) Bevezető HTML felelevenítés HTML elemei Tag-ek, például: , , , Tulajdonságok, például: size, bgcolor Értékek, például: 4, black, #FFFFF
RészletesebbenHTML sablon tervezése
3. Laboratóriumi gyakorlat HTML sablon tervezése A gyakorlat célja: Egy összefüggő HTML illetve CSS nyelvet használó oldal tervezése, amely később sablonként is használható. Felkészüléshez szükséges anyagok:
RészletesebbenTamás Ferenc: CSS táblázatok 2.
Tamás Ferenc: CSS táblázatok 2. Ez az írás azoknak készült, akik már értik a HTML és a CSS nyelveket, csak használat közben kellene egy adott tulajdonság vagy érték. Kérem, hogy senki se ezzel kezdje a
RészletesebbenCSS3 alapismeretek. Bevezetés a CSS-be. Mi is az a CSS? Alkalmazási formái, szintaxisa
CSS3 alapismeretek Bevezetés a CSS-be Mi is az a CSS? A CSS az angol Cascading Style Sheets kifejezés rövidítése, ami magyarul talán egymásba ágyazott stíluslapoknak lehetne fordítani. Hasonlóan a HTML-hez,
Részletesebben(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok
(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok Áttekintés A HTML története HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok CSS Áttekintés A HTML története HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok
RészletesebbenWCSS (Wap CSS), Wireless CSS
WCSS (Wap CSS), Wireless CSS A WCSS (WAP Cascading Style Sheet vagy WAP CSS) mobil változata a CSS-nek. WAP speciális kiterjesztéseket tartalmaz. Azok a CSS2 jellemzők és tulajdonságok, amelyek nem hasznosak
RészletesebbenStíluslapok használata (CSS)
2. Laboratóriumi gyakorlat Stíluslapok használata (CSS) A gyakorlat célja: Bevezetés a CSS stíluslapok használatába. Felkészüléshez szükséges anyagok: 1. A 3-as segédlet (CSS) 2. A bibliográfia HTML illetve
RészletesebbenWebszerkesztés stílusosan. Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján
Webszerkesztés stílusosan Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján Tartalom HTML és CSS HTML vs. XHTML, CSS mi micsoda? XHTML nyelvtan: címkék, egyéb követelmények CSS nyelvtan:
RészletesebbenHTML kódok. A www jelentése World Wide Web.
HTML kódok A www jelentése World Wide Web. A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki. A honlap felépítése (csak
RészletesebbenMegoldás (HTML) <!DOCTYPE HTML> <html>
Búbos banka 20 pont A következő feladatban egy weboldalt kell készítenie a búbos banka rövid bemutatására a feladatleírás és a minta szerint. A feladat megoldása során a következő állományokat kell felhasználnia:
RészletesebbenHTML parancsok (html tanfolyam témakörei)
HTML parancsok (html tanfolyam témakörei) 1. Bevezető HTML, HEAD, TITLE parancs 2. Karakter formázás: félkövér, dölt, aláhúzott, fejléc: H1, H2, h6 csökkenő betűméret új bekezdés, új
RészletesebbenINFO1 WEB, HTML, CSS
INFO1 WEB, HTML, CSS Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc 2015. november 3. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc INFO1 WEB, HTML, CSS 2015. november 3. 1 / 41 Bevezetés 1 Bevezetés 2
Részletesebben(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok
(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok Áttekintés A HTML története HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok CSS Áttekintés A HTML története HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok
RészletesebbenCSS-szintaxis. CSS alkalmazása HTML-re. <head> <style type="text/css"> </style> </head> <style "stilus.
CSS-szintaxis CSS alkalmazása HTML-re Külső stíluslap alkalmazása Médiatípus meghatározása (a deklarációk csak a megadott médiumon történő megjelenítésre lesznek érvényesek): Ugyanezzel az attribútummal
RészletesebbenHTML kódolás Web-lap felépítése. Az egész törzsre érvényes utasítás. <HTML> web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól
HTML kódolás Web-lap felépítése web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól fejléc kezdő utasítás: a böngészőnek és a kereső robotoknak szóló elemek Fejléc elemek,
RészletesebbenHTML alapok. A HTML az Internetes oldalak nyelve.
A HTML az Internetes oldalak nyelve. HTML alapok Karakteres szövegszerkesztővel (pl. Jegyzettömb) szerkeszthető. FONTOS, hogy az elkészült oldal kiterjesztése ne txt, hanem html legyen! Felépítése: Két
Részletesebbenvi CSS zsebkönyv Alapvetõ képi elrendezés Tömbszerû elrendezés Szövegközi elrendezés
Tartalomjegyzék CSS zsebkönyv................... 1 A könyvben használt jelölések.................... 1 Dõlt betû........................... 1 Írógépbetû.......................... 2 Stílusok felvétele a
RészletesebbenHTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár
Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár 2015. május 6. Vázlat 1 2 A világháló Története statikus és dinamikus oldal URL DNS-feloldás IP-cím ügyfél (kliens, böngész ) és szerver (kiszolgáló)
RészletesebbenKépek a HTML oldalon
Képek a HTML oldalon Utolsó módosítás: 11/22/2004 13:07:28 Háttérkép Ahhoz, hogy az adott oldal háttérképpel rendelkezzen, a részben el kell helyeznünk a background="kep" paramétert, ahol a kép
RészletesebbenFeladatok megoldásai
1. Az oszlopszélességet az oszlopszegélyre való dupla kattintással állítsuk be! Mit tapasztalunk? Az oszlopszegélyre való dupla kattintáskor az Excel az oszlopban található leghosszabb bejegyzés hosszúsága
RészletesebbenWeb programozás. 3. előadás
Web programozás 3. előadás Űrlapok form label for input type select, option value szöveges mező: text textarea jelszó: password rádiógomb: radio jelölőnégyzet: checkbox küldés gomb: submit Web programozás
RészletesebbenCSS-segédlet. 1. CSS és HTML. 1.1. Külső stíluslap HTML-hez csatolása
CSS-segédlet 1. CSS és HTML 1.1. Külső stíluslap HTML-hez csatolása A hivatkozást a HTML-dokumentum szakaszában kell elhelyezni. Ha a HTML- és a CSS-fájl nem ugyanazon könyvtárban van, akkor a HTML-ben
RészletesebbenTáblázatok. Utolsó módosítás: 11/22/ :07:23
Táblázatok Utolsó módosítás: 11/22/2004 13:07:23 A táblázat megadása a tag használatával lehetséges. A és tageken belül, a elemekkel adhatjuk meg a táblázat sorait. A elemek a sorokon
RészletesebbenÖsszetett feladatok. Föld és a Hold
1. feladat Összetett feladatok Föld és a Hold Készíts weblapot, ahol a Földet és a Holdat mutatod be! A weblaphoz tartozó nyers szöveg a fold.txt és a hold.txt tartalmazza. A forrásban megtalálod a fold.jpg
RészletesebbenWebkezdő. A modul célja
Webkezdő A modul célja Az ECDL Webkezdő modulvizsga követelménye (Syllabus 1.5), hogy a jelölt tisztában legyen a Webszerkesztés fogalmával, és képes legyen egy weboldalt létrehozni. A jelöltnek értenie
RészletesebbenKövér betűk (bold) 1-es fejléc
A HTML Stuktúra Amint a bevezetőben olvashattuk, minden HTML formátumú szövegfájl a utasítással kezdődik és a záró utasítással végződik. A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek
RészletesebbenDOBOZOK. A doboz négy részből áll: 1. Margó (margin) 2. Szegély (border) 3. Kitöltés (padding) 4. Tartalom (content)
CSS DOBOZOK DOBOZOK A doboz négy részből áll: 1. Margó (margin) 2. Szegély (border) 3. Kitöltés (padding) 4. Tartalom (content) TARTALOM Ez maga az elem, amelyik a dobozt létrehozza. KITÖLTÉS A tartalom
RészletesebbenWeblap készítése. Fapados módszer
Weblap készítése Fapados módszer A számítógép beállítása Ha a kiterjesztések nem látszanak, akkor a következőt kell tennünk: A számítógép beállítása Ha a kiterjesztések nem látszanak, akkor a következőt
RészletesebbenÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS HTML KÓDOLÁSI TUDNIVALÓK
ÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK HTML dokumentum = weblap = weboldal = webpage Egy HTML dokumentum kiterjesztései: HTM vagy HTML STÍLUSLAP = Egy vagy több HTML utasítás, értékekkel ellátott paramétereinek
RészletesebbenA HTML Stuktúra. 1. oldal, összesen: 8 oldal. mhtml:file://d:\vizsga\1\html kódok.mht. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt>
1. oldal, összesen: 8 oldal főoldal weboldalkészítés kereső optimalizálás HTML kód meta elemek képek beillesztése frame táblázatok XHTML XML CSS szabvány JavaScript vista tudás vista telepítése ingyen
Részletesebben3. modul - Szövegszerkesztés
3. modul - Szövegszerkesztés Érvényes: 2009. február 1-jétől Az alábbiakban ismertetjük a 3. modul (Szövegszerkesztés) syllabusát, amely a gyakorlati vizsga alapját képezi. A modul célja Ezen a vizsgán
RészletesebbenStíluslapok használata
Stíluslapok használata Bevezetés 1. A HTML és a stíluslap feladata a) HTML: a weblap tartalmát és szerkezetét írja le b) Stíluslap: a weblap megjelenését szabályozza elrendezési tulajdonságok: a weblap
RészletesebbenAz MS Word szövegszerkesztés modul részletes tematika listája
Az MS Word szövegszerkesztés modul részletes tematika listája A szövegszerkesztés alapjai Karakter- és bekezdésformázás Az oldalbeállítás és a nyomtatás Tabulátorok és hasábok A felsorolás és a sorszámozás
RészletesebbenKelda WebGrafika Iroda Példa HTML, CSS formázásra
A dokumentumban a http://webgrafikairoda.hu/szovegestartalom/ oldal html és css kódját mutatjuk be, ezzel azonnal használható, gyakorlatias segítséget nyújtva weboldalak szöveges tartalmának szerkesztéséhez.
RészletesebbenA Nobel díj története és a magyar fizikai Nobel díjasok
1. feladat A Nobel díj története és a magyar fizikai Nobel díjasok A weblapok híres magyar tudósok fényképeit és rövid életrajzukat kell, hogy tartalmazzák. A tudosok könyvtárban találod a meg a képeket
RészletesebbenTartalomjegyzék BEVEZETÉS... IX WEBSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK HTML. 1. II. Háttér beállítása I. Elsõ weblapunk III. Karakterformázás...
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS.............. IX Kedves Olvasó.................... ix Kedves érettségizõ!................. x A mintafeladatok használata......... x WEBSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK HTML. 1 I. Elsõ
RészletesebbenA HONALPSZERKESZTÉS ALAPJAI. 50 feladat. a Debreceni Egyetem Informatikai Karának. Informatikus Könyvtáros szakos hallgatói számára
A HONALPSZERKESZTÉS ALAPJAI 50 feladat a Debreceni Egyetem Informatikai Karának Informatikus Könyvtáros szakos hallgatói számára Készítette: Jávorszky Ferenc Debrecen 2010. 1 1. Készítsen honlapot, amelynek
RészletesebbenMinta a Szigetvár feladathoz
Minta a Szigetvár feladathoz A forrást (sziget.txt) megnyitjuk a Jegyzettömb segítségével és a szöveget a Vágólap segítségével átmásoljuk az alapértelmezetten megnyíló üres dokumentumba, majd elmentjük
RészletesebbenHTML é s wéblapféjlészté s
HTML é s wéblapféjlészté s 1. Melyik országból ered a hipertext-es felület kialakítása? USA Japán Svájc 2. Webfejlesztéskor ha a site-on belül hivatkozunk egy file-ra, akkor az elérési útnak... relatívnak
RészletesebbenInformációs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok
Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok 1/69 B ITv: MAN 2017.10.01 Ismétlés Van egy Web nevű mappánk, ebben vannak az eddig elkészített weboldalak (htm, html) képek (jpg, png). Logikai felépítés
RészletesebbenTémák. Bevezetés az informatikába 7. Előadás. Szövegfile-ok típusai. Szövegszerkesztők típusai. Mértékegységek. Szövegszerkesztők szolgáltatásai
Bevezetés az informatikába 7. Előadás Számítógépes dokumentumkészítés I Témák Szövegfile-ok típusai Szövegszerkesztők típusai Szövegszerkesztők szolgáltatásai Microsoft Word szövegszerkesztők Szövegfile-ok
RészletesebbenTABULÁTOROK TÁBLÁZATOK KÉSZÍTÉSE. A táblázatok készítésének lehetőségei:
TABULÁTOROK A tabulátorokat a szavak soron belüli pontos pozicionálására használjuk. A tabulátorokat valamilyen pozícióhoz kötjük. A pozíciók beállíthatók vonalzón vagy a Formátum menü Tabulátorok menüpontjának
RészletesebbenWebes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás (ASP.NET) 2016 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Nézetek kezelése Sok esetben
RészletesebbenHTML ÉS PHP AZ ALAPOKTÓL
1 HTML ÉS PHP AZ ALAPOKTÓL Bevezetés a HTML és a CSS világába Before we start 2 A kurzus blogja: http://bcecid.net/tag/php-kurzus-2011-12-tavasz A példaprogramok innen lesznek letölthetők Könyvek HTML
RészletesebbenSzövegszerkesztés alapok WORD Formázások
Szövegszerkesztés alapok WORD Formázások A formázás sorrendje 1. Begépelem a szöveget folyamatosan 2. Helyesírást ellenőrzök 3. Entert (bekezdés) vagy Shift + Entert ütök 4. Formázok KIJELÖLÖM A FORMÁZANDÓ
RészletesebbenInformációs technológiák 1. Gy: HTML alapok
Információs technológiák 1. Gy: HTML alapok 1/53 B ITv: MAN 2017.09.28 Hogyan kezdjünk hozzá? Készítsünk egy mappát, legyen a neve mondjuk: Web Ez lesz a munkakönyvtárunk, ide kerül majd minden létrehozott
RészletesebbenWebes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET) Cserép Máté.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás (ASP.NET) Cserép Máté mcserep@inf.elte.hu http://mcserep.web.elte.hu Készült Giachetta Roberto jegyzete alapján
RészletesebbenSzöveges műveletek. Mielőtt nekikezdenénk első szövegünk bevitelének, tanuljunk meg néhány alapvető műveletet a 2003-as verzió segítségével:
Alapvető szabályok Mielőtt nekikezdenénk első szövegünk bevitelének, tanuljunk meg néhány alapvető műveletet a 2003-as verzió segítségével: Minden szöveges elem szövegdobozban, objektumban helyezkedik
RészletesebbenTáblázatkezelés 2. - Adatbevitel, szerkesztés, formázás ADATBEVITEL. a., Begépelés
Táblázatkezelés 2. - Adatbevitel, szerkesztés, formázás ADATBEVITEL a., Begépelés Az adatok bevitelének legegyszerűbb módja, ha a táblázat kijelölt cellájába beírjuk őket. - számok (numerikus adatok) -
Részletesebben3. modul - Szövegszerkesztés
3. modul - Szövegszerkesztés - 1-3. modul - Szövegszerkesztés Az alábbiakban ismertetjük a 3. modul (Szövegszerkesztés) syllabusát, amely a modulvizsga követelményrendszere. A modul célja Ezen a vizsgán
RészletesebbenA Microsoft OFFICE. EXCEL táblázatkezelő. program alapjai. 2013-as verzió használatával
A Microsoft OFFICE EXCEL táblázatkezelő program alapjai 2013-as verzió használatával A Microsoft Office programcsomag táblázatkezelő alkalmazása az EXCEL! Aktív táblázatok készítésére használjuk! Képletekkel,
RészletesebbenINFO1 Tartalom közlése a Weben: HTML, CSS
INFO1 Tartalom közlése a Weben: HTML, CSS Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc 2016-10-04 Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl FerencINFO1 Tartalom közlése a Weben: HTML, CSS 2016-10-04 1 /
RészletesebbenWord IV. Élőfej és élőláb
Word IV. Élőfej és élőláb A menüpont a Nézet legördülő menü Élőfej és élőláb parancsával érhető el. Ezután a megjelenő szaggatott részbe írhatjuk be a kíván szöveget. OLDALSZÁMFORMÁZÁS DÁTUMBESZÚRÁS VÁLTÁS
Részletesebbenfont-size:12px; display:block; text-shadow: 0 1px 0 #FFFFFF;}
/* A lapozó stílusa */ #fotarto {width:1004px; height:500px; /* border: solid 1px #000; */} #jobb {width:830px; float:left; padding-left:10px;}.newboxes {display: none;} /* balmenu */ #bal {width:158px;
RészletesebbenTáblázatok. Feladatok Szegélyek és cellák. 1. feladat. 2. feladat
Táblázatok A táblázatok cellákat tartalmazó sorokból és oszlopokból épülnek fel. A cellában szöveg, szövegközi grafikák és egyéb táblázatok is elhelyezhetők. A táblázat táblázatba történő beszúrásánál
Részletesebben(statikus) (X)HTML oldalak, stíluslapok. Mi a HTML? HTML (HyperText Markup Language) - Hiperszöveges
Áttekintés (statikus) (X)HTML oldalak, stíluslapok A HTML története (X)HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok CSS 1 / 1 2 / 1 Mi a HTML? A HTML története HTML (HyperText Markup Language)
RészletesebbenXHTML és CSS Holló Csaba 11. A HTML dokumentum
XHTML és CSS Holló Csaba 2 A. Alapfogalmak B. Szövegek C. Hivatkozások D. Képek és multimédia E. Listák és számlálók XHTML és CSS Holló Csaba 3 1. Mi a HTML, XHTML és CSS? 2. Objektumok definíciója 3.
RészletesebbenHTML alapok. HTML = HyperText Markup Language
HTML = HyperText Markup Language HTML alapok A HTML jelölő nyelv, ami azt jelenti, hogy jelölőelemek (tag-ek) segítségével lehet a tartalom megformázására, elrendezésére vonatkozó utasításokat a böngésző
Részletesebben(statikus) (X)HTML oldalak, stíluslapok
(statikus) (X)HTML oldalak, stíluslapok 1 / 37 Áttekintés A HTML története (X)HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok CSS 2 / 37 Áttekintés A HTML története (X)HTML oldal felépítése Egymásba
RészletesebbenSZE INFORMATIKAI KÉZÉS 1
SZE INFORMATIKAI KÉZÉS 1 A feladat megoldása során a Word 2010 használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk gyakorolni: A papírméret és a margók beállítása. Stílusok létrehozása, módosítása
RészletesebbenSzövegszerkesztés alapok
Szövegszerkesztés alapok Libre Office Writer http://szabadut.fsf.hu/ Szöveg szerkesztő programok Editorok Szövegszerkesztők (Word processor) Kiadványszerkesztők (DTP) Fájlformátumok TXT fájlok editorok
RészletesebbenSegédanyag a WORD használatához
Segédanyag a WORD használatához Tartalom Kezdőlap:... 2 Beszúrás... 3 Tervezés... 3 Lapelrendezés... 4 Hivatkozás... 4 Objektumok saját menüi... 5 Táblázat... 5 Képek... 5 Alakzatok... 5 Menün kívüli tudnivalók
RészletesebbenHonlapkészítés. 1. Előadás Bevezető, HTML. Paksy Patrik
Honlapkészítés 1. Előadás Bevezető, HTML Paksy Patrik Miből áll össze egy honlap? Oldal szerkezete Grafika Tartalom Tervezzünk 800*600-as / 1024*768-as képfelbontásra! Ezek a ma használt legkisebb méretek!
RészletesebbenWeb programozás jegyzet 0.1 verzió. Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda
Web programozás jegyzet 0.1 verzió Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda 1 HTML alapok 1. A HTML nyelvtana A HTML jelölőnyelvben a megjelenítendő tartalomba címkéket (angolul tag=címke) helyezünk el,
RészletesebbenTili-Toli játék. Felhasználói dokumentáció
Tili-Toli játék Felhasználói dokumentáció Feladat: JavaScript és CSS segítségével tili-toli játék készítése. Futtatási környezet: A http://10.0.0.101/~szabby/ linkre kattintva megjelenik az oldal. Az oldal
RészletesebbenSzövegszerkesztés. Microsoft Office Word 2010
Szövegszerkesztés Microsoft Office Word 2010 Szövegformázás A dokumentumszöveg formátumát meghatározó felépítés formázott - szöveg, - táblázat, - kép + stílusok + eszköztár beállítások Karakterek Bekezdések...
Részletesebben6.1.1.2 Új prezentáció létrehozása az alapértelmezés szerinti sablon alapján.
6. modul Prezentáció A modul a prezentációkészítéshez szükséges ismereteket kéri számon. A sikeres vizsga követelményei: Tudni kell prezentációkat létrehozni és elmenteni különböző fájl formátumokban A
RészletesebbenAz MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája
Az MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája A táblázatkezelés alapjai A táblázat szerkesztése A táblázat formázása A táblázat formázása Számítások a táblázatban Oldalbeállítás és nyomtatás
RészletesebbenI/1. Pályázati adatlap
I/1. Pályázati adatlap Készítsd el a mintán látható A4-es méretű adatlapot! A következő feladatok ehhez nyújtanak útmutatást. Az adatlap teljes szövegét tartalmazó forrásfájl és a felhasznált kép a mellékelt
RészletesebbenXHTML és CSS. XHTML és CSS Webszerkesztés stílusosan. A munkamegosztás a weblapon. Érvek 2. (Egy HTML-kód sok CSS-lap) 2006.11.04.
2 A munkamegosztás a weblapon XHTML és CSS Webszerkesztés stílusosan Tartalom XHTML (Extentible Hypertext Markup Language) a keresők is ezt olvassák! Megjelenés stíluslapok CSS (Cascading Style Sheets)
RészletesebbenÉRETTSÉGI MÁSODIK GYAKORLAT ELINDULÁS A PAPÍRMÉRET ÉS A MARGÓK BEÁLLÍTÁSA. ÜZLETI INFORMATIKAI ESZKÖZÖK Kiadványszerkesztés
1 MÁSODIK GYAKORLAT ÉRETTSÉGI A feladat megoldása során a Word 2010 használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk gyakorolni: A papírméret és a margók beállítása. Stílusok létrehozása,
RészletesebbenInformatika 1 5. előadás: Tartalom közlése a weben
Informatika 1 5. előadás: Tartalom közlése a weben Wettl Ferenc prezentációjának felhasználásával Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2017-10-10 Amit megtanulunk A jelölőnyelv fogalma, a tartalom
RészletesebbenTáblázatok. Táblázatok beszúrása. Cellák kijelölése
Táblázatok Táblázatok beszúrása A táblázatok sorokba és oszlopokba rendezett téglalap alakú cellákból épülnek fel. A cellák tartalmazhatnak képet vagy szöveget. A táblázatok használhatók adatok megjelenítésére,
RészletesebbenSZABÁLYZATOK FORMÁTUMLEÍRÁSA
TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZATOK FORMÁTUMLEÍRÁSA Változat száma: 1. Elfogadás dátuma: 2007. január 3. Határozat száma: 2007/1/6. Hatályos: 2007. január 3. Felelıs személy: Tóth Péter, fıtitkár oldalszám:
RészletesebbenHTML alapok 1. Minimális HTML file: <HTML> <HEAD> <TITLE> cím </TITLE> </HEAD> <BODY>... </BODY> </HTML> Formátum parancsok:
HTML alapok 1 Minimális HTML file: cím ... Formátum parancsok: dőlt szöveg félkövér aláhúzott új sor vízszintes vonal
RészletesebbenHol használjuk a szövegszerkesztőt? Az élet minden területén megtalálható: levelet, meghívót, dolgozatot, feladatlapot, könyvet is készíthetünk vele.
Szövegszerkesztés ALAPOK 2 3 Hol használjuk a szövegszerkesztőt? Az élet minden területén megtalálható: levelet, meghívót, dolgozatot, feladatlapot, könyvet is készíthetünk vele. 4 Miért használjuk a szövegszerkesztőt?
RészletesebbenA CorinMail hírlevélküldő rendszer szerkesztőfelületének használata:
A CorinMail hírlevélküldő rendszer szerkesztőfelületének használata: CMS tartalom szerkesztő használata A CMS szerkesztő felületet alapvetően két nézetben tudjuk használni. Az alapbeállítás a vizuális
RészletesebbenEgyszerő vízszintes navigáció készítése CSS segítségével. Ebben a cikkben egy egyszerő módszert fogunk bemutatni, vízszintes menü készítésére.
Egyszerő vízszintes navigáció készítése CSS segítségével Ebben a cikkben egy egyszerő módszert fogunk bemutatni, vízszintes menü készítésére. A menüt lista elembıl fogjuk elkészíteni. Fogadja szeretettel
RészletesebbenInternet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők
Web alapok Az Internet, számítógépes hálózatok világhálózata, amely behálózza az egész földet. Az internet főbb szolgáltatásai: web (www, alapja a kliens/szerver modell) elektronikus levelezés (e-mail)
Részletesebbenopenbve járműkészítés Leírás az openbve-hez kapcsolódó extensions.cfg fájl elkészítéséhez
Leírás az openbve-hez kapcsolódó extensions.cfg fájl elkészítéséhez 1. oldal openbve járműkészítés Leírás az openbve-hez kapcsolódó extensions.cfg fájl elkészítéséhez A leírás az openbve-hez készített
RészletesebbenECDL Táblázatkezelés. www.nomina3p.hu 1. 4.1.1 A táblázatkezelés első lépései. 4.1.2 Beállítások elvégzése
4.1 Az alkalmazás 4.1.1 A táblázatkezelés első lépései 4.1.2 Beállítások elvégzése 4.1.1.1 A táblázatkezelő alkalmazás megnyitása és bezárása. 4.1.1.2 Egy és több munkafüzet (dokumentum) megnyitása. 4.1.1.3
RészletesebbenWeblapszerkesztés. Számítógépek alkalmazása 1. 5. előadás, 2005. október 24.
Weblapszerkesztés Számítógépek alkalmazása 1. 5. előadás, 2005. október 24. A Hypertext (html) Koncepciója már 1945-ben megjelent (Vannevar Bush újságcikke egy képzeletbeli számítógépről, amely nem csak
RészletesebbenTöbb oldalas dokumentum készítése. MS Word 2010 szövegszerkesztővel
Több oldalas dokumentum készítése MS Word 2010 szövegszerkesztővel Egy többoldalas dokumentummal szemben támasztott követelmények (példa feladaton keresztül bemutatva) Készítsünk hat oldalas dokumentumot,
Részletesebben8. Gyakorlat AWK 1, CSS
8. Gyakorlat AWK 1, CSS Az awk egy általános célú programozási nyelv, amelyet szöveges állományok földolgozására terveztek. Elnevezése a megalkotói Alfred Aho, Peter Weinberger és Brian Kernighan családnevének
RészletesebbenAz Kompozer, illetve az NVU honlapszerkesztő program
Az Kompozer, illetve az NVU honlapszerkesztő program A programról A program felülete A program indítása után a következő felület jelenik meg: A fenti képen bemutatott eszköztárakat a Nézet / Megjelenítés/Elrejtés
RészletesebbenA webprogramozás alapjai. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter
1 A webprogramozás alapjai Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter IV. előadás Nyelv típusok HTML nyelv fontosabb elemei I. Mappaszerkezet és file struktúra Szerkesztők bemutatása,
RészletesebbenArcGIS 8.3 segédlet 5. Dr. Iványi Péter
ArcGIS 8.3 segédlet 5. Dr. Iványi Péter Térképek prezentálása Tartalomjegyzék Az elkészített analízis eredményeit, vagy egyszerűen magát a térképet prezentálni is kell. Ez azt jelenti, hogy össze kell
RészletesebbenWebes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET Core) Cserép Máté
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET Core) Cserép Máté mcserep@inf.elte.hu http://mcserep.web.elte.hu Nézetek
RészletesebbenMindezek közben célszerű bekapcsolva tartani a Minden látszik gombot, hogy a bekezdésjelek és az egyéb rejtett formázási szimbólumok megjelenjenek.
Részlet a mintából A forrást megnyitjuk a Jegyzettömb segítségével és a szöveget a Vágólap segítségével átmásoljuk az alapértelmezetten megnyíló üres dokumentumba, majd elmentjük a vizsgamappába. Ügyeljünk
RészletesebbenMemória játék. Felhasználói dokumentáció
Memória játék Felhasználói dokumentáció Feladat: JavaScript segítségével, olyan programot írni, mely összekeveri a lapokat, majd a felhasználónak kell párosítani. HTML oldalba ágyazva és CSS-el formázva.
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenOnline hirdetési specifikáció. Fidelio.hu
Online hirdetési specifikáció Fidelio.hu Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK, FONTOS INFORMÁCIÓK... 3 1. Banner formátumok... 3 1.1 Medium Rectangle... 3 1.3 Roadblock... 3 1.4 Super leaderboard... 3
RészletesebbenWebprogramozás HTML alapok 2. 3. előadás
Webprogramozás HTML alapok 2. 3. előadás Hivatkozások - linkek Link: más webes tartalomra történő irányítás Hivatkozások - linkek abszolút hivatkozás fizika kar weboldala
RészletesebbenLenyíló menük készítése. Összetett programok készítése
Lenyíló menük készítése Összetett programok készítése webprogramozó Akkor érdemes használni, ha a webhelyünk túl sok lehet séget tartalmaz ahhoz, hogy azok kényelmesen elférjenek egy oldalon. Pár oldal
RészletesebbenHTML. Dr. Nyéki Lajos 2016
HTML Dr. Nyéki Lajos 2016 HTML és SGML HTML (Hypertext Markup Language) SGML (Standard Generalized Markup Language) ISO 8879:1986 A HTML nyelven készült dokumentumok kiterjesztése - az Internet szerveren:.html;
RészletesebbenTáblázatok kezelése. 1. ábra Táblázat kezelése menüből
Táblázat beszúrása, létrehozása A táblázatok készítésének igénye már a korai szövegszerkesztőkben felmerült, de ezekben nem sok lehetőség állt rendelkezésre. A mai szövegszerkesztőket már kiegészítették
Részletesebben