VÁRAK, VÁRKASTÉLYOK, SZLOVÁKIÁBAN KASTÉLYOK EURÓPAI UNIÓ

Átírás

1 VÁRAK, VÁRKASTÉLYOK, KASTÉLYOK SZLOVÁKIÁBAN EURÓPAI UNIÓ

2 A POZSONYI VÁR A BAJMÓCI VÁR BETLÉR SZLOVÁKIA A KULTURÁLIS KINCSEK ORSZÁGA AZ ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK MINDEN ORSZÁG LEGFŐBB ÉRTÉKEI, KINCSEI KÖZÉ TARTOZNAK. A TÖRTÉNELEM NYITOTT KÖNYVEINEK IS NEVEZHETŐK. AZ IDŐK FOLYAMÁN JELKÉP- PÉ VÁLNAK, ÉS A SZÜLŐFÖLD IRÁNTI SZERETETET TÁPLÁLJÁK. ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEINEK GAZDAGSÁGA TEKINTETÉBEN SZLOVÁKIA, EZ A KIS ORSZÁG SZÁMOS MÁS ORSZÁGOT MAGA MÖGÉ UTASÍT. AZ ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK KÖZÉ ELSŐSORBAN AZ ORSZÁG TERÜLETÉN SZÉTHINTVE ÁLLÓ VÁRAK, VÁRKASTÉLYOK ÉS KASTÉLYOK TARTOZNAK. A MÚLTBAN AZ ORSZÁG TERÜLETÉN A STRATÉGIAI SZEMPONTBÓL FONTOS HELYEKEN ÖSSZESEN CSAKNEM 200 KÖZÉPKORI VÁR ÉS VÁRKASTÉLY ÁLLT. SAJÁTOS CSOPORTOT ALKOTNAK A VÁROSI ERŐDÍTMÉNYEK, AMELYEKET ELSŐSORBAN A MAI KÖZÉP-SZLOVÁKIA TERÜLETÉN FEKVŐ GAZDAG BÁNYAVÁROSOK VÉDELMÉRE EMELTEK. AZ ERŐDÍTMÉNY RÉSZÉT KÉPEZTE A PLÉBÁNIATEMPLOM, A VÁROSHÁZA ÉS A KAMARAGRÓF SZÉKHELYE. A 16. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN SZLOVÁKIA TERÜLETÉN VIRÁGZÁSNAK INDULT A NEMESI ÉPÍTKEZÉS EGY ÚJ FORMÁJA, AMELYNEK NYOMÁN RENESZÁNSZ KASTÉLYOK ÉS KÚRIÁK EMELKEDTEK EZEN A VIDÉKEN. A KASTÉLYOK ÉS KÚRIÁK, MELYEKET ÁLTALÁBAN NAGY KITERJEDÉSŰ PARKOK ÖVEZTEK, A NEMESSÉG MÉG NAGYOBB KÉNYELMÉT SZOLGÁLTÁK. A KASTÉLYOKAT RÉGEBBI VÁRKASTÉLYOKBÓL ÉPÍTETTÉK ÁT, SOK ESETBEN A KASTÉLYOK A MEZŐGAZ- DASÁGI TELEPÜLÉSEK ÚJ KÖZPONTJAIVÁ VÁLTAK. SZÁMOS ÉPÍTMÉNY TÖBBSZÖRI ÁTALAKÍTÁSON MENT KERESZTÜL. A LEGJOBB ÁLLAPOTBAN A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN KÜLÖNBÖZŐ NEOSTÍLUSBAN EMELT KASTÉLYOK MARADTAK FENN, EZEK AZ ÉPÍTMÉNYEK AZ EKLEKTIKUS STÍLUS VÁLTOZATOS JEGYEIT VISELIK MAGUKON A POZSONYI VÁR 2. DÉVÉNY VÁRA 3. VÖRÖSKŐ VÁRA 4. A CSEJTEI VÁR 5. BECKÓ VÁRA 6. SZTRECSNÓ VÁRA 7. A TRENCSÉNI VÁR 8. A NYITRAI VÁR 9. A KISTAPOLCSÁNYI KASTÉLY 10. A BAJMÓCI VÁR 11. A ZÓLYOMI VÁR 12. A KÖRMÖCBÁNYAI VÁRNEGYED 13. KRASZNAHORKA VÁRA 14. A BETLÉRI KASTÉLY 15. ÁRVA VÁRA 16. A BUDATINI VÁRKASTÉLY 17. SZEPES VÁRA A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE 18. LUBLÓ VÁRA 19. AZ ŐRMEZŐI KASTÉLY 20. A MÁRKUSFALVI KASTÉLY

3 DÉVÉNY VÁRA A Duna és a Morva folyó összefolyásánál, egy meredek sziklaszirten tornyosodik Dévény vára (Hrad Devín). A legrégibb várak közé tartozik, és a szláv kölcsönösség, valamint a szlovák nemzeti megújhodás szimbólumává vált. Dowina néven már 864-ben írásos emlékek említik az őrvárat. A Nagymorva Birodalom idejében Dévény várának területe fontos erődítménynek számított a Frank Birodalom támadásai elleni védekezésben, a 13. században a magyar királyság stratégiai védőbástyája volt. Területének végső kiterjedését a 15. században nyerte el. Több nemzetség tulajdonában volt. A pusztuló várat 1809-ben Napóleon seregei rombolták le. A vár részlegesen tartósított romjai között ma a Pozsonyi Városi Múzeum tárlata látható. DEVÍN DÉVÉNY VÁRA 3

4 A POZSONYI VÁR A pozsonyi vár (Bratislavský hrad) a Szlovák Köztársaság fővárosának közismert jelképe. Stratégiailag jelentős helyen, egy fontos dunai átkelőhely közelében épült. A várat már a 907-ből származó Salzburgi Évkönyv említi, de a várdombon az új kőkorból származó településnyomokat is találtak. A Nagymorva Birodalom időszakát őrzik a 9. századi főúri palota romjai és a nagy háromhajós bazilika maradványai. A vár mai alakja 1427-ben kezdett alakulni, Zsigmond király ekkor építtette a tágas, kétszintes későgótikus palotát, amelyet sáncokkal és vizesárokkal vétetett körül. Napjainkig megőrzött négyzet alakú alaprajzát, közepén a központi várudvarral a reneszánsz és a kora barokk időszakában nyerte el az építmény. A mohácsi csata (1526) után kétszáz évig a magyar királyok koronázó székhelye volt. Az utolsó nagy átalakításon az as években ment keresztül, amikor is a bécsi császári udvar reprezentatív székhelyévé vált. Egy újabb palotával, a Tereziánummal is kibővült, melynek falai között értékes műgyűjtemény, könyvtár és képtár kapott helyet, ezek alkották az alapját a mai híres bécsi Albertinumnak. A várat két franciakert, teraszok, nyári és téli lovaglótér övezte. A pozsonyi vár ben leégett, felújítására 140 évvel később került csak sor. Ma a vár a köztársasági elnök és a szlovák parlament reprezentatív székhelye, és itt látható a Szlovák Nemzeti Múzeum (Slovenské národné múzeum) állandó tárlata is. A délnyugati Koronatoronyból, amelynek alapját a vár legrégibb, 13. századból származó része alkotja, és ahol a koronázó ékszereket őrizték, ma lenyűgöző kilátás nyílik a városra és környékére. A barokk várkápolnában zeneterem kapott helyet. A nyári hónapokban a várudvar a Nyári Shakespeare Ünnepségek, várjátékok és lovagi tornák, népi kézműves-foglalkozások és kiállítások színhelye. BRATISLAVA A POZSONYI VÁR 4

5 VÖRÖSKŐ VÁRA Szabálytalan négyszög alakban magasodik a Kis-Kárpátok festői dombjai között, Cseszte (Častá) falu felett Vöröskő vára (Hrad Červený Kameň). Gigantikus földalatti térségeivel Közép-Európa egyedülálló reneszánsz kori védelmi épületei közé tartozik. A 13. századtól a védvárak határ menti rendszerének részét alkotta. A monumentális királyi vár átépítéséből több főúri nemzetség is kivette a részét, így a Thurzók, a Fuggerok, de csak a Pálffyaknak (1588) köszönhetően nyerte el kényelmes, reneszánsz-barokk stílusú külsejét. A lenyűgöző enteriőrök máig őrzik korhű képüket. Különleges ritkasága a 17. századból származó Aranysas gyógyszertár, amely a 19. századig működött, értékes a jelentős uralkodók és nemesi családok tagjainak portréit őrző képtára. A hagyományoktól eltérően a gazdagon díszített, 1656-ból származó salla terrena a palota belső terében kapott helyet. A legtöbb látogatót a barokk és empire bútorgyűjteményt, valamint lakberendezési tárgyakat felvonultató értékes állandó tárlat vonzza ide. Vöröskő egyik különlegessége, hogy az ide látogatók késő esti és éjszakai vársétán is részt vehetnek, emellett kellemes kikapcsolódást kínálnak a lovagteremben tartott hangversenyek, a sólyomkertben megrendezett solymászbemutatók, a várbeli vinotékában pedig kis-kárpátoki borokat lehet kóstolgatni. Érdemes betérni a várkápolnába, amely esküvők színhelye, a vár nagy parkjában a gyerekek ló vagy póni nyergébe ülhetnek. A tágas várpincék, amelyek akár 800 vendéget is képesek fogadni, családi ünnepségek, cégrendezvények, társasági események attraktív helyszínéül szolgálnak. A SALLA TERRENA ČASTÁ VÖRÖSKŐ VÁRA 5

6 BECKÓ VÁRA A CSEJTEI VÁR RÉGMÚLT IDŐK TANÚI A középkori várak többsége sajnos mára nem maradt fenn teljes pompájában. Romokká váltak, így napjainkra csupán a környező természeti táj titokzatos, romantikus kulisszáját alkotják. Akadnak a szlovákiai várak között azonban olyanok is, amelyek szerencsésen túlélték az évszázadokat, és az élet nem állt meg a falaik között. Tulajdonosaik kényelmes és pompázatos nemesi fészkekké alakították át őket, napjainkban pedig kulturális-társadalmi célokra használják őket. Nem csupán eseménydús, érdekes múltjukkal kelthetik fel az ide látogatók figyelmét a múltról a várfalak között otthont kapott állandó kiállítások mesélnek, hanem vonzó programkínálatukkal is, amelyek között az éjszakai várséták éppúgy megtalálhatók, mint a várjátékok, a színházi és meseelőadások. Több helyen a várfalak között esküvőt lehet tartani, de akár korabeli lakoma vendégei is lehetnek a látogatók. ŽILINA NOVÉ MESTO NAD VÁHOM A CSEJTEI VÁR BECKÓ VÁRA SZTRECSNÓ VÁRA A CSEJTEI VÁR Csejte várának (Čachtický hrad) tekintélyes romjai két község, Csejte és Alsóvisnyó (Višňové) között találhatók. A 13. század második felében épült vár domináns eleme a kőfallal körülvett területének ötszögű bástyája, valamint a várudvaron felépített palotája. A turistákat napjainkban főként a várhoz fűződő középkori véres legenda vonzza ide, mely szerint Báthory Erzsébet grófnő huszonöt év alatt több mint 600 szüzet gyilkoltatott le, és a vérükben fürdött, hogy fiatal maradjon. A legenda úgy meséli, hogy a grófnőt a várba falazták be, és még napjainkban is a falak között kísért. BECKÓ VÁRA Beckó falu fölött, egy hetvenméteres mészkőszirten magasodik a Vág mente egy további, 13. századból származó vára (Hrad Beckov). Az építmény konzervált romjai a palota attikafala, az ablakrámák fragmentumai, a boltozat maradványai sejteni engedik a hajdani bevehetetlen erődítmény architektonikus erejét. A valamikori őrvár pazar nemesi fészekké való átalakításába Stibor vajda, a vár legismertebb ura fogott bele a 14. század végén. Az építmény 1715-ben tűz martalékává vált, azóta romos állapotban van. SZTRECSNÓ VÁRA A várat említő első iratok a 14. század közepéről datálódnak, de a várdomb sokkal koraibb időszakból származó település nyomait is őrzi. A 14. századot követő nem egészen négy évszázad alatt a várnak jó néhány tulajdonosa volt, majd a 17. század végén Lipót császár parancsára lerombolták. A Vág folyó kék szalagja felett magasodó vadregényes várromot napjainkra részlegesen rekonstruálták és konzerválták. Falai között állandó történeti tárlatot rendezett be a Vág Menti Múzeum (Považské múzeum). A nyári hónapokban váriskola működik itt, valamint különböző gyermek- és felnőtt programokat is szerveznek. A várkápolnában esküvőket tartanak. Sztrecsnó (Hrad Strečno) és a szemközt található Óvár (Starhrad) romjai a Vág jobb partján a középkori erődítmények egyedülálló párosát alkotják. SZTRECSNÓ VÁRA 6

7 A TRENCSÉNI VÁR A trencséni vár (Trenčiansky hrad) a legnagyobb és legfestőibb szlovákiai várépítmények közé tartozik. A Nagymorva Birodalom várterületének helyén építették a 11. században. Egyik jellegzetessége a lakótornya, amelyet a Tátra és a Vág urának is nevezett Csák Máté uralkodása idején, a 13. században emeltek. A várat későbbi urai méltóságteljes gótikus palotákkal és kis kápolnával bővítették ki. A században Szapolyai János egy további várpalotát építtetett hozzá. A városban 1790-ben kiütött tűzvész a várat is elérte. Széles körű helyreállítását és konzerválását a 20. század ötvenes éveiben kezdték meg. A fellegvárat a Szapolyaiak palotája, a Borbála-, a Lajos-palota együttese, valamint a látványos, 39 méter magas Máté-torony alkotja. Ritka, becses emlék a vár egyik sziklájába vésett, az i.sz. 179-ből származó római felirat, amely szerint ezen a helyen teleltek a II. római légió katonái. A vár falai között a Trencséni Múzeum (Trenčianske múzeum) kiállításai tekinthetők meg a Máté-toronyban a vár urainak címerei kaptak helyet, a Lajos-palotában történelmi fegyverek és napjaink címerkészítőinek alkotásai, a Szapolyaiak palotájában a nemzetség képtára, valamint a vár hajdani urai, az Illésházyak székhelyeinek képei, a nyári teraszon pedig a szkalkai (Skalka) benedekrendi kolostort bemutató kiállítás. A várprogramok közül a legérdekeseb- TRENČÍN bek a középkori, lovagi tornával színesített várjátékok, valamint a titokzatos éjszakai várséták. A TRENCSÉNI VÁR 7

8 A KISTAPOLCSÁNYI KASTÉLY A NYITRAI VÁR A KISTAPOLCSÁNYI KASTÉLY A KISTAPOLCSÁNYI KASTÉLY A szabálytalan alaprajzú, árkádos udvarú, klasszicista homlokzatú, nagyszabású reneszánsz építmény a 15. századból származik. Hatalmas angolpark veszi körül, melybe hajdani tulajdonosai értékes egzotikus fásnövényeket telepítettek. A kistapolcsányi kastély (Zámok Topoľčianky) a Habsburgok, később a csehszlovák köztársasági elnökök ( ) kedvelt nyaralója volt. Ma az építmény déli szárnyépületében korabeli bútor- és porcelángyűjtemény látható, valamint itt található a kastély értékes, 14 ezer kötetet számláló könyvtára. A kastély többi része szállodaként működik. A NYITRAI VÁR Nyitra vára (Nitriansky hrad) azon szlovákiai erődítmények egyike, amelyeket korai írásos emlékek említenek. A hajdani nagymorva fejedelemség (9 11. század) várterületén emelték. A várdombot a Nyitra folyó vize folyta körül, ezért a múlt- ban elegendő volt árkokkal összekötni a meandereket, és e stratégia szempontból jelentős hely természetes védelme biztosított volt. A vár legrégibb fennmaradt építménye a 11. századból NITRA TOPOĽČIANKY A NYITRAI VÁR A KISTAPOLCSÁNYI KASTÉLY származó román stílusú Szent Emmeraus-körtemplom, amely a később épült gótikus templom része lett. A várnegyed 1642-ben az Alsótemplommal bővült. A három összekapcsolt szakrális építmény alkotja a vár székesegyházát. Védőszentjei Szent Svorad és Szent Benedek, akiknek földi maradványai a katedrális román stílusú részében vannak elhelyezve. A várat erős várfal veszi körül, amelyet a 15. században emeltek a török veszedelem ellen. Az épületegyüttest ben új várkapukkal és három bástyával bővítették ki. Mai alakját a vár a 17. század második felében nyerte el. A várnegyed fő látnivalója a székesegyház és az között épült püspöki palota, A NYITRAI VÁR SZÉKESEGYHÁZA amelyhez gazdasági épületek csoportja tartozik. A várban található a nyitrai püspökség székhelye is. A KISTAPOLCSÁNYI KASTÉLY 8

9 A BAJMÓCI VÁR Szlovákia leglátogatottabb várai közé tartozik. A ma látható építmény egy középkori, valószínűleg fából készült vár helyén áll, amelyet már ban okiratok említenek. A favár helyére a 13. században gótikus kővárat emeltek, amelynek élén mivelhogy királyi birtok volt több várúr váltotta egymást. A Thurzók reneszánsz székhellyé alakították át, a Pálffyak pedig, akiknek 1644-től volt a birtokában, folytatták az építészeti módosításokat. A vár mai, egységes építészeti stílusa utolsó tulajdonosának, gróf Pálffy Jánosnak köszönhető. Ő volt az, aki 1889 és 1910 között méltóságteljes, romantikus rezidenciává építtette át a Loire menti francia kastélyok által ihletve. A vár legjelentősebb értéktárgyai közé tartozik Nardo di Cione tíz képből álló oltára, amely a 14. század második harmadában készült. A bajmóci oltár a firenzei festő egyetlen teljesen épen maradt munkája. Értékes az Aranyteremben látható faragott angyalos mennyezet is, amelynek aranyozására valódi aranyat használtak, valamint az 1662-ben épült, stukkós boltívű, freskókkal díszített várkápolna és a századi európai mesterek alkotásait őrző képtár. Érdekes látnivaló a 26 méteres mélységben található földalatti barlang, továbbá Pálffy gróf rejtélyes, könnyező szarkofágja. A grófot, utolsó kívánságát teljesítve, a kastélyban helyezték örök nyugalomra. A bajmóci vár (Bojnický zámok) rejtelmeiről még többet árulnak el az éjszakai, fáklya- és gyertyafényes várséták, az évente megrendezett kísértet- és boszorkányfesztivál, a gyermekek számára szervezett mesevárséták, a lovagi tornák vagy a nemesi karácsonyestek. A bajmóci várban Bálint-napi hétvégét is eltölthetnek a szerelmesek, a boldogító igent pedig a vár kápolnájában mondhatják ki a párok. A házasságkötést követően hamisítatlan korabeli esküvői lakomán vehet részt a vendégsereg, az ifjú pár pedig a kastély mesés apartmanjában töltheti a nászéjszakát. A vár reprezentációs és társadalmi rendezvények színhelyeként is nagyon kedvelt. BOJNICE A BAJMÓCI VÁR A BAJMÓCI OLTÁR 9

10 A ZÓLYOMI VÁR A ZÓLYOMI VÁR A ZÓLYOMI VÁR A gótikus várat 1370-ben kezdte építtetni Nagy Lajos király, aki vadászatai alkalmával itt szállt meg. A méltóságteljes építmény, amelynek négy szárnyépülete, belső várudvara és érdekes építészeti megoldású várkápolnája van, a 16. századtól a Thurzó nemzetség tulajdonában volt. A gazdag, bányászattal foglalkozó kereskedőcsalád fényűző, saroktornyos reneszánsz kastéllyá alakíttatta át, és védelmi szempontból is megerősíttette. A látogatók figyelmét főként az első emeleten található, kazettás famennyezetű barokk terem vonja magára, amelyet 78 római, illetve német-római uralkodó arcképével díszítettek. A zólyomi várban (Zvolenský zámok) ma a Szlovák Nemzeti Múzeum (Slovenské národné múzeum) kiállításai láthatók, a királyi teremben hangversenyeket rendeznek, a várkápolnában katolikus istentiszteleteket, a lovagteremben esküvőket tartanak, a várudvar pedig a nyári hónapokban várjátékok színhelyeként szolgál. A KÖRMÖCBÁNYAI VÁRNEGYED A körmöcbányai várnegyed (Mestský hrad v Kremnici) középkori építmények együttese, kettős várfal veszi körül, várkapuval és három bástyával, melyek fokozatosan, a század folyamán keletkeztek. Legöregebb objektuma a román stílusú Szent András-körtemplom, amely a 13. században épült. Leglátványosabb építménye a festői Szent KREMNICA ZVOLEN A ZÓLYOMI VÁR A KÖRMÖCBÁNYAI VÁRNEGYED Katalin-vártemplom, amely a város védőszentjéről kapta a nevét. A kéthajós, későgótikus építmény, déli és északi kápolnájával a 15. század közepe táján épült ből származó, reneszánsz erkélyes tornya a város jellegzetes sziluettjének alkotóeleme. A templom berendezése a 19. század végén készült. A várfalak között eredetileg négyszintes városháza állt, amelyet azonban statikai problémák miatt két szinttel csökkenteni kellett. A várnegyed 1976 és 1996 között építészeti felújításon ment keresztül. Az érmemúzeumban (Múzeum mincí a medailí) a vár történetéről, a város védelmi rendszeréről, a körmöcbányai harangokról és harangöntőkről látható kiállítás, a körtemplom pincéjében pedig csontház található. KÖRMÖCBÁNYA A SZENT KATALIN-VÁRTEMPLOM KÖRMÖCBÁNYA

11 A BETLÉRI KASTÉLY A SZECESSZIÓS MAUZÓLEUM A BETLÉRI KASTÉLY Jó állapotban maradt fenn a Krasznahorka szomszédságában található reneszánsz-barokk stílusú betléri kastély (Betliar), amely az Andrássy család egyik ágának birtokában volt között pompázatos vadászkastélylyá alakították át. Pazar, kazettás mennyezetű belépőcsarnoka, fényűzően berendezett szalonjai, értékes, 20 ezer kötetből álló könyvtára, jelentős európai festők műveit őrző képtára van, és falai között a hajdani tulajdonosok egzotikus vadászatokon gyűjtött trófeáit is meg lehet csodálni. A betléri kastélyt 80 hektáros angolpark veszi körül, amelyben további 16 védett objektum áll. A kastély 1989 és 1990 közötti, példaértékű felújításáért a Szlovák Nemzeti Múzeumot Europa Nostra-díjjal jutalmazták. KRASZNAHORKA VÁRA KRASZNAHORKA Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) község felett magasodik a legjobb állapotban fennmaradt középkori várak egyike: Krasznahorka (Krásna Hôrka). Építését a Bebek család kezdte meg a 14. század elején. A 16. században az Andrássyak szerezték meg, akik aztán négy évszázadon keresztül birtokolták. A reneszánsz erődítményt az 1817-es pusztító tűzvész után részlegesen felújították. A vár utolsó ura, Andrássy Dénes gróf 1906-ban családi múzeumot rendezett be falai között. Krasznahorka különleges értékei közé tartozik korabeli bútorgyűjteménye, az eredeti várkonyha, a tekintélyes fegyvergyűjtemény, valamint a ritkaságszámba menő basset kürtök, amelyekből Európában mindöszsze nyolc darab maradt fenn, s ezekből három a várban található. A vár fő látványosságai közé tartozik a család egyik tagjának, a 18. században elhunyt gróf Andrássy Istvánné Serédy Zsófiának természetes úton mumifikálódott, üvegkoporsóban nyugvó holtteste, valamint az egyik legnagyobb ágyúgyűjtemény, melynek legrégibb darabjai 1547-ből származnak. A múzeum része a gyönyörű szecessziós mauzóleum, amelyet felesége, Franciska emlékére építtetett Andrássy Dénes gróf, aki maga is ebben a mauzóleumban nyugszik. ROŽŇAVA BETLIAR KRASZNAHORKA VÁRA KRASZNAHORKA VÁRA 11

12 A BUDATINI VÁRKASTÉLY ÁRVA VÁRA A BUDATINI VÁRKASTÉLY A Vág és a Kiszuca folyó által védett budatini várkastély (Budatínsky zámok) impozáns épülete a 13. század második felében őrvárként épült, amelynél vámot szedtek. Zsolna város legrégibb jó állapotban fennmaradt műemlékei közé tartozik. Napjainkban a Vág Mente Múzeumának (Považské múzeum) ad otthont, itt látható a világ legnagyobb, mintegy 1200 darabból álló, drótosipari termékeket bemutató kiállítása. ÁRVA VÁRA Az árvai régió egyik legnagyobb látványossága Árva vára (Oravský hrad). Árvaváralja (Oravský Podzámok) község felett, egy 112 méter magas, meredek mészkősziklán emelkedik, a várszikla sziklateraszain épült. A felső-, középső és alsóvárból álló, unikumnak számító építményegyüttes a 13. század elejétől a 17. század elejéig épült ből származó írásos források királyi várként említik. A következő évszázadok során gyakran változott a tulajdonosa a Balázsok, Csák Máté, Korvin Mátyás és a Szapolyaiak után 1556-tól Thurzó Ferenc birtokában volt, aki reneszánsz palotával bővíttette ki ban a vár leégett. Mai alakját a 20. század elején nyerte el, amikor a vár egy részét gróf Pálffy József romantikus stílusban építtette át. Fennmaradt a gótikus és reneszánsz berendezés egy része is. A vár széles körű felújítása ma is folyik. Az 1752-ben épült Szent Mihály-kápolnát teljes felújítását követően csupán a közelmúltban nyitották meg a nyilvánosság előtt. Az árvai vár területén 1868 óta látogathatók Szlovákia legrégibb múzeumának, a Pavol Országh Hviezdoslav Árvai Múzeumnak (Oravské múzeum P. O. Hviezdoslava) a tárlatai. ÁRVA VÁRA ÁRVA VÁRA ŽILINA DOLNÝ KUBÍN A BUDATINI VÁRKASTÉLY ÁRVA VÁRA

13 SZEPES VÁRA A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE A szepesi vár (Spišský hrad) romjai a legnagyobb és legkiterjedtebb középkori erődítményrendszerek közé tartoznak Közép-Európában. Négy hektárnyi területen húzódnak, és öt várudvarán a századból származó romok maradtak fenn napjainkig. A vár legöregebb részét a háromszintes román stílusú palota, valamint a travertin várszikla legmagasabb pontján emelkedő robusztus, henger alakú torony alkotja. Eredetileg királyi vár volt, később, a 15. század második felében nemesi családok birtokába került, és ettől a korszaktól kezdve kezdett növekedni a területe. Későgótikus kápolnáját és a nyugati későgótikus palotákat a Szapolyaiak építtették, a Thurzók reneszánsz stílusban alakíttatták át, a Csákyak pedig egészen 1945-ig birtkolták ban az akkor már csupán részlegesen lakott vár leégett. A várrom konzerválását csak a múlt század hetvenes éveiben kezdték meg. Az építményegyüttes területén kaptak helyet a Szepesi Múzeum (Spišské múzeum) kiállításai, a nyári hónapokban pedig vívótornák, színházi előadások és hangversenyek lenyűgöző kulisszájaként szolgál. SPIŠSKÉ PODHRADIE SZEPES VÁRA 13

14 LUBLÓ VÁRA A Szepesség északi részének egyik nevezetessége az Ólubló (Stará Ľubovňa) városa felett magasodó Lubló vára (Ľubovniansky hrad). A hajdani királyi végvárat 1311-ben említi először írott forrás. A 14. század folyamán koronás uralkodók gyakori találkozóhelye volt. Itt kötött szerződést 1412-ben Zsigmond király Jagelló Ulászlóval, amelynek értelmében a vár tizenhárom szepességi várossal együtt 360 évre a lengyel uralkodó igazgatása alá került és 1661 között a lublói várban rejtegették a lengyel koronázási ékszereket is. Az építmény legkorábban épült részei közé tartozik a henger alakú torony és a gótikus palota. A 16. és 17. században végzett átépítések nyomán reneszánsz erődítménnyé alakult át. Restaurált részeiben vártörténeti és kézműves-kiállítás, antik bútorgyűjtemény, valamint a vár utolsó tulajdonosait, a lengyel Zamojszky családot bemutató kiállítás kapott helyet. A vár alatt kiépített skanzenben egyebek mellett egy értékes, Máté (Matysová) községből származó, 18. századi fatemplom is látható. Nyáron a vár életét színházi előadások, solymász- és vívóbemutatók, valamint a Szepességben élő nemzetiségek folklórünnepsége teszi színesebbé. STARÁ ĽUBOVŇA LUBLÓ VÁRA 14

15 AZ ŐRMEZŐI KASTÉLY AZ ŐRMEZŐI KASTÉLY AZ ŐRMEZŐI KASTÉLY Az őrmezői kastély (Kaštieľ v Strážkach), a Szent Annatemplommal és a haranglábbal együtt Szepesség építészeti gyöngyszemei közé tartozik. A kastély eredetileg későgótikus stílusban épült, majd reneszánsz stílusban építették át, s végül barokk és klasszicista átalakításokat végeztek rajta mai alakja ezt az építészeti fejlődést őrzi. A Szlovák Nemzeti Galéria (Slovenská národná galéria) korabeli bútorkiállítást, nemesi családok portréit bemutató tárlatot, és a múlt századforduló jelentős közép-európai festőjének, Mednyánszky Lászlónak a kiállítását rendezte be falai között. A Mednyánszky család a kastély egyik tulajdonosa is volt egyúttal. Az építményt angolpark veszi körül, melynek végében a Poprád folyó kanyarog. A MÁRKUSFALVI KASTÉLY A MÁRKUSFALVI KASTÉLY A Hernád folyó partján fekvő szepesi falu a Máriássyak tulajdonában volt, a nemesi család a 13. század második felében várat építtetett itt, 1643-ban pedig befejeződött a reneszánsz kastély építése is, amelyet később rokokó stílusban alakítottak át. Helyreállított helyiségeiben ma az iglói (Spišská Nová Ves) Szepesi Múzeum (Múzeum Spiša) gazdag antik bútorkiállítása látható. A márkusfalvi kastélyt (Kaštieľ v Markušovciach) teraszos franciapark veszi körül, melynek egyik dísze a Dardanellák nevet viselő nyári lak. A kis kastélyban kapott otthont Szlovákia egyetlen, régi billentyűs hangszereket bemutató tárlata. A ROKOKÓ DARDANELLÁK KASTÉLY KEŽMAROK SPIŠSKÁ NOVÁ VES AZ ŐRMEZŐI KASTÉLY A MÁRKUSFALVI KASTÉLY

16 A SZLOVÁK IDEGENFORGALMI HIVATAL KIRENDELTSÉGEI KÜLFÖLDÖN SLOVENSKÁ AGENTURA PRO CESTOVNÍ RUCH JILSKÁ 16, PRAHA 1, ČESKÁ REPUBLIKA TEL.: , FAX: SACRPRAHA@SEZNAM.CZ SZLOVÁK IDEGENFORGALMI HIVATAL SLOVENSKÁ AGENTÚRA PRE CESTOVNÝ RUCH NÁM. Ľ. ŠTÚRA 1, P.O.BOX BANSKÁ BYSTRICA, SLOVENSKÁ REPUBLIKA TEL: , FAX: SACR@SACR.SK, NARODOWE CENTRUM TURYSTYKI SLOWACKIEJ UL. KRAKOWSKIE PRZEDMIESCIE 13 POK WARSZAWA, POLSKA TEL.: , FAX: SACR@POCZTA.ONET.PL SLOWAAKS VERKEERSBUREAU WTC AMSTERDAM, STRAWINSKYLAAN XX AMSTERDAM, NEDERLAND TEL.: , FAX: INFO@SLOWAAKS-VERKEERSBUREAU.NL СЛОВАЦКОЕ УПРАВЛЕНИЕ ПО ТУРИЗМУ ПОСОЛЬСТВО СЛОВAЦКОЙ РЕСПУБЛИКИ УЛ. ФУЧИКА 17/19, МОСКВА, РОССИЙСКАЯ ФЕДЕРАЦИЯ ТЕЛ.: , ФАКС: SACRMOW@COMAIL.RU POZSONYI KIRENDELTSÉG ZÁHRADNÍCKA 153, P.O. BOX BRATISLAVA 25, SLOVENSKÁ REPUBLIKA TEL: , FAX: SACRBA@SACR.SK, REGIONÁLIS KIRENDELTSÉG REIMANNOVA PREŠOV TEL./FAX: PRESOV@SACR.SK, SZERKESZTŐBIZOTTSÁG AGNESA KLIMOVÁ (ELNÖK) KAMILA HANÁKOVÁ DANIEL KOLLÁR VIERA DVOŘÁKOVÁ GABRIELA UŽOVIČOVÁ ROMAN PIKALY SLOVAKISCHE ZENTRALE FÜR TOURISMUS PRINZ-EUGEN-STR. 70, STIEGE 2, 1.STOCK 1040 WIEN, ÖSTERREICH TEL.: , FAX: SACR-WIEN@AON.AT SLOWAKISCHE ZENTRALE FÜR TOURISMUS VERTRETUNG DEUTSCHLAND V VÁRAK, VÁRKASTÉLYOK, KASTÉLYO YOK SZLOVÁKIÁBAN ZIMMERSTRASSE 27, BERLIN, DEUTSCHLAND TEL.: , FAX: SACR-BERLIN@BOTSCHAFT-SLOWAKEI.DE TOURISMUS@BOTSCHAFT-SLOWAKEI.DE GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM AZ ÁGAZATI OPERÁCIÓS PROGRAM IRÁNYÍTÓ SZERVE IPAR ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK MIEROVÁ BRATISLAVA SLOVENSKÁ REPUBLIKA SOPER@ECONOMY.GOV.SK VEZETŐ SZERKESZTŐ BEDRICH SCHREIBER FOTÓK BOART, K. DEMUTH, A. JIROUŠEK, Š. KAČENA, L. STRUHÁR, A. VOJČEK GRAFIKAI DIZÁJN ÉS REALIZÁCIÓ REMARK/CMA S.R.O. ROZMARÍNOVÁ 31, BRATISLAVA TEL.: , FAX: FORDÍTÓ MISLAY EDIT EZ A PUBLIKÁCIÓ AZ EURÓPAI UNIÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL JELENT MEG