ÚTON AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA FELÉ. Slow Food Policy Paper on CAP

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚTON AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA FELÉ. Slow Food Policy Paper on CAP"

Átírás

1 ÚTON AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA FELÉ Slow Food Policy Paper on CAP HU

2 Úton az új közös agrárpolitika felé Kialakítása és eddigi története alapján a közös agrárpolitika (továbbiakban KAP) számos kritikus pontot tartalmaz, amely negatív következményekkel járhat mind a termelők, mind a fogyasztók szempontjából. Először is a KAP-ra erőteljes társadalmi egyenlőtlenség jellemző, hiszen az első pilléresnek nevezett pénzügyi források (amelyek a termelőknek történő közvetlen, területalapú kifizetések útján támogatják az agrárpiacot) a meglévő (területalapú) egyenlőtlenségeket újratermelve kerülnek szétosztásra a különböző (kis, közepes, nagy) birtokméretű termelők és az egyes tagállamok között. Másodszor a KAP egy alapjaiban fenntarthatatlan fogyasztói életvitel támogatására jött létre: az EU 500 millió lakosából 250 millió túlsúlyos, 42 millió nyomorban él, mialatt évente 90 millió tonna ehető élelem kerül kidobásra (Eurostat 2010). Tény, hogy mára élelmünk nagy része elveszítette valódi értékét, és a vásárlói döntések során kizárólag a fogyasztói ár vált meghatározóvá. Harmadszor a KAP hatására csökkent a mezőgazdasági szektorban a munka értéke: egy közelmúltban publikált felmérés szerint egész Európát tekintve a munkavállalók száma kevesebb, mint egy évtized alatt 25%-kal csökkent, és összességében 3,7 millió állás szűnt meg a mezőgazdasági szektorban (Eurostat 2010). A munkavállalók számának ilyen mértékű csökkenése ugyanakkor nem járt együtt a bérek olyan mértékű növekedésével, ahogy az más szektorokban jellemző; hanem épp ellenkezőleg a jövedelmek és ezzel együtt a szektor szakmai színvonala fokozatosan csökkentek. A gazdálkodók elégtelen bevétele az egyik fő oka a mezőgazdasági termékek eltűnésének. Az emberiséget sújtó környezeti és klímaválság jellemzően az elmúlt ötven évben dominánssá vált iparszerű agrárélelmiszer modellre vezethető vissza. Egyrészről mivel eddig kifogyhatatlanként kezeltük természeti erőforrásainkat, a vizeket, a földet; és az erdőket valamint a fákat megkülönböztetés nélkül kitermeltük vagy visszafordíthatatlanul károsítottuk. Másrészről az iparszerű mezőgazdaság egyre féktelenebbül használ fel olyan fosszilis eredetű anyagokat, mint a kémiai úton előállított műtrágyák, rovarirtók és műanyagok. 2 Az utóbbi években a KAP egy széleskörű reform folyamat létrehozását tűzte ki célul. Ez az időszak, amely az új KAP életbe lépésével 2014 elején véget ér, vízválasztó az EU jövője szempontjából. Az új KAP-nak számos kihívással kell szembenéznie: gondoskodnia kell az élelmiszerbiztonságról és az élelmiszer önrendelkezésről, választ kell nyújtania korunk környezeti és klíma válságára, életre kell keltenie mind gazdasági értelemben, mind a munkavállalók számára a mezőgazdálkodást. A Slow Food mozgalom úgy döntött, hogy kapcsolódva a KAP-ról szóló társadalmi vitához, eddigi mozgalmi tapasztalatai és megkülönböztetett látásmódja érvényesítésével szeretné elősegíteni egy igazságosabb, fenntarthatóbb KAP kialakítását.

3 A Slow Food filozófiája A Slow Food egy nemzetközi szövetség, amelynek célja, hogy megváltoztassa élelemhez való viszonyunkat, széles körben megismertesse az élelmiszer önrendelkezés elvét, vagyis azt az emberi jogot, hogy mindenki eldönthesse, mit termel és fogyaszt. A Slow Food mozgalom a mezőgazdaság esetében egy teljességre, eddig egymástól függetlenként kezelt alapszempontok összehangolására törekvő látásmód elterjedését sürgeti, amely a társadalmi (például a termelő és a fogyasztó közötti társas kapcsolat), környezeti (a biodiverzitás, a vízkészletek, az egészséges, termékeny talaj megőrzése, az élelmiszerellátás biztonsága, a környezetkímélő csomagolás és a felhasznált anyagok újrahasznosítása) valamint kulturális (a tradicionális tudás megőrzése) tényezők egyidejű érvényesülését tartja szem előtt. Szoros kölcsönhatás érvényesül az egyes közösségek között, befolyásolják egymás termelői és fogyasztói viselkedését, kultúráját és környezetét. A Slow Food kívánatosnak tartja a termelést a fogyasztástól szétválasztó szemlélet megváltoztatását, az élelmiszerekhez és a környezethez kapcsolódó tanulás és más figyelemfelkeltő tevékenységek révén. Ezen túl tenni kíván a helyi gazdaságok támogatása, a termelők helyhez kötött tudásának terjesztése és a kulturális örökségvédelem területén is. A Slow Food kiemelt törekvése a fogyasztók és termelők közötti kapcsolat megerősítése, amely méltósággal ruházhatja fel az előbbit, és felkeltheti az utóbbi figyelmét a tekintetben, hogy felismerje, milyen eszközökre van szüksége ahhoz, hogy tudatos döntést hozzon. A jövő KAP-ja a Slow Food szerint 3 Új minta és a fenntarthatósághoz valamint a vidéki élethez szükséges feltételek A KAP a jövőben nem kötelezheti el magát kizárólagosan a termelékenység mellett. Egy pusztán agrárgazdasági irányelveket tartalmazó intézkedés létrehozásánál többet kell tennie, egyesítve a mezőgazdasági tevékenységet a táplálkozással. Annak érdekében, hogy hatékonyabban és eredményesebben közelíthessék meg az olyan összefüggő problémákat, mint a környezet-, a táj és a természeti erőforrások védelme, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem, szükségessé vált az egyes közösségi irányelvek összehangolása. A két makro összefüggés, amely mentén a KAP-ot a jövőben szociális, gazdasági és környezeti szempontok alapján ki kellene alakítani: a fenntarthatóság és az új vidéki élet, hogy ennek megfelelően a jövő társadalma a vidéki helyszínekre koncentrálódhasson.

4 Négy alapvető változás Ennek elérése érdekében négy alapvető szempontból kell megváltoztatni a KAP struktúráját. 1. A kis- és közepes méretű gazdaságok támogatása Az, hogy az európai mezőgazdaság irányítását ugyanazon szempontok szerint alakították ki, mint az ipari szektort, mára drámai helyzetet eredményezett. E helyett támogatni kellene, hogy a mezőgazdaság harmóniába kerüljön az ökoszisztémával összehangolva az innovációt és a hagyományos tudással annak érdekében, hogy fenntartható módon, jó minőségű élelmiszereket állítsunk elő. A KAP kiemelten kell, hogy kezelje a fenntartható, kis- és közepes méretű termelők minőségi, emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékeit. A jövőben a kihívást már nem a nagymennyiségű mezőgazdasági termék előállítása jelenti, hanem a hatékonyabb és fenntarthatóbb termelés, amely a kis- és közepes léptékű minőségi termelés keretében, erősen kötődve a földhöz, alacsony környezeti hatással jár együtt. A kisléptékű, nagyobb munkaigényű élelmiszer előállítás, a kis- és közepes méretű cégekben munkahelyeket generál. Energiafelhasználás tekintetében hatékonyabb, a helyi gazdaságot fejleszti a kevésbé frekventált területeken, és csökkenti a demográfiai feszültséget a városokban. 2. Helyi termékek támogatása A kisléptékű élelmiszer előállítás nem old meg minden problémát. A termelés fenntarthatóságának döntő tényezője a termelés és az adott táj közötti megerősödő kapcsolat (amelyet legegyszerűbben a környezet iránti elhivatottságként azonosíthatunk). A tájjellegű és hagyományos termékek (zöldség- és állatfajták, feldolgozott élelmiszerek) illenek a leginkább a helyi klimatikus és talaj adottságokhoz, és helyi munkaerő segítségével hozzák ki a legjobbat az adott térségből. Ennak az oka az, hogy ellenállóbbak és kevésbé igénylik a külső inputokat. Így mind környezeti, mind gazdasági szempontból fenntarthatóbbak. Ezzel komoly szerepet játszanak a biodiverzitás megőrzésében, támogatva a helyi gasztronómiai kultúrát és hagyományokat. 3. A helyi élelmiszer rendszerek támogatása 4 A globalizált élelmiszergazdaság mára megmutatta korlátait, látszik, hogy a feleslegtermelés milyen mértékben terheli a környezetet. A helyi termékek beszerzését, terjesztését és fogyasztását támogató rendszerek csökkenthetik a környezeti terhelést azáltal, hogy csökkenti az élelmiszerek szállításának (élelmiszerkilométer) hosszát, és gondoskodik a fogyasztók friss, szezonális, helyi termékekkel való ellátásáról. Csak azáltal, hogy kivágnak néhány közvetítőt a fogyasztókat a termelőkkel összekötő láncból új kapcsolat alakulhat ki a mezőgazdasággal foglalkozók és a városi fogyasztók között. Az oktatásnak döntő szerepe van a helyi élelmiszer rendszerek felépítésében, de ezeknek nem kizárólag az iskolákban kell megvalósulniuk, hanem a gazdaságokban és az értékesítési pontokon is. Ennek értelmében alapvetően fontos lesz egy információcserén és szolidaritáson alapuló rendszer kialakítása a termelők és a városlakók között. 4. Környezetkímélő mezőgazdálkodási rendszerek támogatása Könnyebb a kis- és közepes méretű termelési rendszereken keresztül megvalósítani az agroökológia alapelveit, mint más méreteknél. Ezek az alapelvek a következőket foglalják magukban: a természeti erőforrások (biodiverzitás, talaj, víz, táj) helyes felhasználását, a helyi mezőgazdasági ismereteket, a hagyományos

5 és modern agrotechnikák ötvözését. Tapasztalataink szerint leginkább ezek illeszkednek a helyi klimatikus és talajadottságokhoz, feleslegessé teszik a génmódosított termékeket, a monokultúrát és az intenzív állattenyésztést, erőteljesen csökkentik vagy teljesen elkerülik az ember által készített kemikáliákat, megvédik a mezőgazdasági tájat és a társadalmi méltányosságot. A jövő KAP-jának nem egyszerűen az a feladata, hogy csökkentse a mezőgazdasági vállalkozások méretét, hanem ezzel párhuzamosan el kell ismernie azokat, akik megvalósítják az argoökológiai alapelveket úgy, hogy a helyi közösségeket környezeti szolgáltatások nyújtásával támogatják (a KAP zöldítése ). Ezen túl azokat is támogatnia kell, akik marginális területeken, például hegyvidékeken élnek és dolgoznak. A hegyekről való elköltözés ugyanis komoly hidrogeológiai nehézségeket jelent, hátráltatja a helyi gazdaság fejlődését, társadalmi és környezeti terheket róva az adott helyi közösségekre. Azok az emberek, akik vállalják, hogy az ilyen hátrányos területeken maradnak, komoly szerepet vállalnak az adott táj fenntartásában. A jövő KAP-jának eszközei Annak érdekében, hogy megvalósuljanak a kijelölt célok és végbemenjenek a szükséges változások, a KAPnak a következő gazdasági intézkedésekre van szüksége. A költségvetés A tagállamoknak és a közösségi intézményeknek nem szabad a már most elérhető költségvetést csökkenteniük, és a jövő KAP-ját el kell látniuk a megfelelő pénzügyi forrásokkal. Ezeket olyan módon kell újraosztani, hogy az erősítse a második pilléres kifizetéseket, amely a vidéki élet és a környezet védelmét támogatja különböző intézkedéseken keresztül. 5 Támogatás a zöld mezőgazdaságnak: közpénz a közjavakra A KAP első pillére, tehát a közvetlen kifizetések jelentik a legfontosabb gazdasági ösztönzést. Legfőbb funkcióját azon gazdálkodók támogatása kell, hogy jelentse, akik a környezeti szempontok érvényesítésével munkájukkal a helyi közösséget szolgálják. A szükséges megközelítés lényege: közpénz a közjavakra. Ennek értelmében a legtöbb támogatást azoknak kellene folyósítani, akik a környezet szempontjából helyes gyakorlatokat alkalmaznak, védve ezáltal környezetüket és az olyan közjavakat, mint a talaj és a víz, valamint azoknak, akik a marginális területeket védik. A közvetlen kifizetések mellett szükséges az egyedi termelők helyi akciókon és összefogások támogatásán keresztül történő segítése. Annak érdekében, hogy elterjedjenek a fenntarthatóságra törekvő termelői és fogyasztói magatartásformák, alapvetővé válik túllépni az elszigeteltségen és előmozdítani a fogyasztókat a termelőkkel összekötő hálózatok kiépítését. Támogatni a mezőgazdaságból élő termelők jövedelemszerzési lehetőségeit A jövő KAP-jának keresnie kell a megfelelő formát arra, hogy növelhetné azon kis- és közepes méretű termelők jövedelmét, akik fenntartható módon dolgoznak. Közpénzekből kizárólag aktív termelőket kellene támogatni, kiemelten kellene kezelni a marginális területeken dolgozókat. E cél elérése lehetővé válhatna úgy is, ha konkrét lépéseket tennének a mezőgazdasági termékek árváltozásának keretek közé szorításáért.

6 A Slow Food tapasztalata a holnap KAP-jának szolgálatában A mezőgazdasági szektorban összegyűjtött tapasztalatai alapján a Slow Food javaslatot tesz néhány konkrét lépésre, amelyek a jövő Európa mezőgazdaságának alapjait érintik: a fiatalságot és a kis- és közepes méretű gazdálkodókat. FIATALSÁG A KAP középpontjába a fiatalokat kell állítani; Ha nem tesznek határozott lépéseket a legfiatalabb életkori csoportok felé, az európai mezőgazdaságnak nem lesz jövője. A vidék jelenleg fokozatosan elnéptelenedik, a lakosság átlagéletkora folyamatosan emelkedik. A mezőgazdasági munka egyre kevésbé keresett, és az e területen dolgozó fiatalok száma folyamatosan csökken. A jelenlegi becslések szerint a gazdálkodóknak mindössze 7%-a fiatalabb 35 évesnél, minden ötödik összesen 4,5 millió 65 évesnél is idősebb. (Eurostat 2009) Konkrét javaslatok 1. Vissza kell állítani a gazdálkodó munka tiszteletét, hogy az újra vonzó életcéllá váljon. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a fiatal generáció megfelelő bevételekre tegyen szert (például közvetlen kiegészítő kifizetéseken vagy adócsökkentésen keresztül) ezáltal biztosítva jövőjüket. 3. Támogatni kell a fiatalokból álló hálózatok fejlesztését és ez a gazdálkodókon túl vonatkozik az élelmiszerlánc többi tagjára is úgy, mint kézműves élelmiszertermelők, éttermesek, oktatók, fogyasztók, stb. oly módon hogy helyet, lehetőséget és eszközöket kell biztosítani számukra a kapcsolattartáshoz (rendezvények, internet, szociális hálózatok), egyúttal megszűntetni azokat az okokat, amelyek gyakran elszigeteltséghez vezetnek a mezőgazdasági szektorban Segíteni kell a fiatalokat a tovább tanulásban továbbképzések vagy tanfolyamok formájában, arra bátorítva őket, hogy egymás között cseréljék ki tudásukat és tapasztalataikat. 5. Erősíteni kell a generációk közötti tapasztalatcserét. 6. Meg kell könnyíteni az olyan új vállalkozások indulását, amelyet fiatalok vezetnek, leegyszerűsítve és felgyorsítva a bürokratikus folyamatokat, és olyan juttatások biztosításával, mint a közvetlen finanszírozás, a költségvetési könnyítések, az alacsony kamatozású hitelek vagy a kedvező biztosítási lehetőségek. 7. Államilag támogatott technikai segítségnyújtás például olyan területeken, mint agrotechnikák, üzletvezetés.

7 KIS- ÉS KÖZEPES MÉRETŰ GAZDÁLKODÓK Fontos célkitűzés az erkölcsös elvek szerint működő gazdák támogatása és a termékeik széles körben történő bemutatása (eredetvédelem, védett feldolgozó technológiák, stb.), a fogyasztói tudatosság növelése és a termelőkkel való kapcsolattartás erősítése. Konkrét javaslatok 1. Újragondolni a földrajzi elnevezések rendszerét, úgy hogy abban erőteljes szerepet kapjon a fenntarthatóság, a tájjal, a történelemmel és a biodiverzitással való kapcsolat. Ezen lépések ugyancsak lehetővé tennék azon kistermelők védelmét, akik kiemelt jelentőséggel és egyediséggel bírnak az európai kultúrában. 2. A bürokratikus adminisztratív feltételek egyszerűsítése a kis- és közepes méretű gazdálkodók számára. 3. Megjutalmazni azon termelőket, akik védik a helyi, hagyományos biodiverzitást (helyi növény- és állatfajták megőrzésén keresztül), fenntartják a hagyományos mezőgazdasági tájképet (például öreg szőlő- és olívaültetvények által) és a hagyományos építményeket (vízi malmok, kunyhók, öreg, fatüzelésű kemencék, stb.), akik marginális területeken dolgoznak és így különös jelentőségre tesznek szert az adott földterület megőrzésében, és azokat, akik a hagyományos termelési rendszereket tiszteletben tartó különböző együttműködési formákat indítanak. 4. Információ és tapasztalatcsere támogatása a kistermelők és a különböző generációk között. 5. Képzések szervezése, amelyek optimalizálhatják a termelői és feldolgozói technológiákat, erősíthetik a termelők szervezettségét, valamint javíthatják a piacon való megjelenési képességüket (helyes címkézés, egyszerű és fenntartható csomagolás stb.) Az étkezést és a környezetet érintő programok szervezése az iskolákban, elősegítve például az iskolakertek terjedését. Figyelemfelkeltő és információs programok szervezése, amelyek a mezőgazdaság rendszerét, a fenntarthatóságot vagy az étkezést érintik. A termelők és fogyasztók közötti folyamatos információcsere támogatása. 7. Piaci csatornák létesítése kis- és közepes méretű termelők áruinak; a termelői piacok, helyi vásárlói csoportok, a helyi alapanyagok közösségi étkeztetésben történő használata, vagy egyéb értékesítési módok támogatásával. Azon csoportok segítése, akik ilyen munkát végeznek. 8. Megjutalmazni azokat, akik megkülönböztetik kínálatukat azzal, hogy a termelő funkción túl szerepet töltenek be az oktatás, turizmus, kultúra területén vagy részt vesznek a környezettel, földdel, mezőgazdasági kultúrával kapcsolatos ismeretek terjesztésében.

8 Financed by the European Union The contents of this publication are the sole responsibility of the author and the European Commission is not responsible for any use that may be made of the information contained therein. w w w. s l o w f o o d. c o m

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban

URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban www.urbact.hu www.urbact.eu Az AGRI-URBAN projekt 11 partnerváros európai hálózata spanyol (Baena) vezetéssel. Újító szerepet kívánnak betölteni a helyi

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

ADAPTYKES A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA 2012-2015

ADAPTYKES A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA 2012-2015 ADAPTYKES A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA 2012-2015 Csillag Sára PhD (tanszékvezető, BGF) Ordódy Viktória (értékesítési és marketing vezető, Főnix-MED Zrt) Együtt

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si INSIGHT (élesl( leslátás, bepillantás) - pályázat a Hargita megyei gazdák k informáci ció-ellátására a mezőgazdas gazdaság és s vidékfejleszt kfejlesztés s fellendítéséé éért - Európai Bizottság, Mezőgazdas

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A MEGFIZETHETŐ ENERGIA

A MEGFIZETHETŐ ENERGIA A MEGFIZETHETŐ ENERGIA MEE Vándorgyűlés 2012.09.05. Dr. Marie-Theres Thiell ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport 1. oldal Tartalom Társaságcsoportunk Hozzájárulás a gazdasághoz A fenntartható energiaárak Az árképzés

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Kistermelői termékelőállítás szerepe Magyarország vidékfejlesztési. stratégiájában

Kistermelői termékelőállítás szerepe Magyarország vidékfejlesztési. stratégiájában Kistermelői termékelőállítás szerepe Magyarország vidékfejlesztési stratégiájában dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár Helyi termékek Foglalkoztatás,

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére. Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért

A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére. Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért p1 Történet - Japán: 1965 /1970 - Európa: 1970-től Svájcban - USA : CSA-k 1986 óta

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának

Részletesebben

HELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben

HELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben HELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben Újszászi Györgyi Védegylet Mi a méltányos kereskedelem, vagyis a FAIR

Részletesebben

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés beszámoló a szekció munkájáról Czene Zsolt, Vidékfejlesztési Minisztérium Czippán Katalin, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Pannonhalma 2011.09.17.

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program bemutatása

Vidékfejlesztési Program bemutatása A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Vidékfejlesztési Program bemutatása Pannon Térségfejlesztő

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Keressük a fekete macskát egy sötét szobában innovációs lehetőségek a magyar mezőgazdaságban. adó: Kapronczai István um: Agrya, február 26.

Keressük a fekete macskát egy sötét szobában innovációs lehetőségek a magyar mezőgazdaságban. adó: Kapronczai István um: Agrya, február 26. Keressük a fekete macskát egy sötét szobában innovációs lehetőségek a magyar mezőgazdaságban adó: Kapronczai István um: Agrya, 2016. február 26. lyet keressünk? Egy ilyen pici, mondjuk mikrocicá y nagyobbacska,

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

az európai mezőgazdasági politika reformja www.greens-efa.eu

az európai mezőgazdasági politika reformja www.greens-efa.eu az európai mezőgazdasági politika reformja M O S T vagy S O H A www.greens-efa.eu IGAZSÁGOS KAP 1 Továbbra is a mezőgazdasági üzemek 20%-a kapja a KAP-ból származó közvetlen kifizetések 80%-át. Valamennyi

Részletesebben

A legjobb gyakorlati példák a CSR alkalmazására

A legjobb gyakorlati példák a CSR alkalmazására A legjobb gyakorlati példák a CSR alkalmazására 7.2. Praktiker Magyarország Videó: CSR a piacon Rövid összefoglalás: A Praktiker Magyarország Kft. a németországi székhelyű Praktiker Bau- und Heimwerkermärkte

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság Európai Parlament 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2016/2024(BUD) 26.5.2016 MÓDOSÍTÁS: 1-19 Liisa Jaakonsaari (PE580.791v01-00) A 2017. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú

Részletesebben

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Bükkösd, 2015.02.16. A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Kujáni Katalin szakreferens Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztály Email: olga.katalin.kujani@fm.gov.hu

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet Közösség által támogatott mezőgazdaság Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet A közösség által támogatott mezőgazdaság egy olyan mezőgazdasági kezdeményezés, melyben a közösség átvállalja a gazdálkodótól a gazdálkodással

Részletesebben

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU A KAMARÁK ÚJ SZEREPKÖRE, ZÖLD KÖZBESZERZÉS A GYAKORLATBAN ELŐADÓ: DR. BARNA ORSOLYA FÜGGETLEN HIVATALOS KÖZBESZERZK ZBESZERZÉSI SI TANÁCSAD CSADÓ

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Szervezeti innovációk a kis- és középvállalati szektorban A BGF és a BKIK "ADAPTYKES" címmel megvalósuló közös nemzetközi projektjének bemutatkozása

Szervezeti innovációk a kis- és középvállalati szektorban A BGF és a BKIK ADAPTYKES címmel megvalósuló közös nemzetközi projektjének bemutatkozása ADAPTYKES - Adaptation of trainings based up on the Finnish Szervezeti innovációk a kis- és középvállalati szektorban A BGF és a BKIK "ADAPTYKES" címmel megvalósuló közös nemzetközi projektjének bemutatkozása

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Húsok és húskészítmények iránti kereslet módosulása, avagy mire kell felkészülnie a húsiparnak

Húsok és húskészítmények iránti kereslet módosulása, avagy mire kell felkészülnie a húsiparnak Húsok és húskészítmények iránti kereslet módosulása, avagy mire kell felkészülnie a húsiparnak Éder Tamás Az iparszerűen előállított húsok és húskészítmények PR problémái (I.) A tevékenységi specializáció

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez Budapest, 2013.04.08. Dr. G. Fekete Éva A szolidáris gazdaság (SSE) háttere Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése

Részletesebben

A közétkeztetés, mint piaci és stratégiai lehetőség az agrárium számára

A közétkeztetés, mint piaci és stratégiai lehetőség az agrárium számára A közétkeztetés, mint piaci és stratégiai lehetőség az agrárium számára Dr. Oravecz Márton NÉBIH elnök 2016. május 24. A közétkeztetési piac dimenziói és jellemzői Összetett, többszereplős, szerteágazó

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben