ÚTON AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA FELÉ. Slow Food Policy Paper on CAP
|
|
- Zsombor Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÚTON AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA FELÉ Slow Food Policy Paper on CAP HU
2 Úton az új közös agrárpolitika felé Kialakítása és eddigi története alapján a közös agrárpolitika (továbbiakban KAP) számos kritikus pontot tartalmaz, amely negatív következményekkel járhat mind a termelők, mind a fogyasztók szempontjából. Először is a KAP-ra erőteljes társadalmi egyenlőtlenség jellemző, hiszen az első pilléresnek nevezett pénzügyi források (amelyek a termelőknek történő közvetlen, területalapú kifizetések útján támogatják az agrárpiacot) a meglévő (területalapú) egyenlőtlenségeket újratermelve kerülnek szétosztásra a különböző (kis, közepes, nagy) birtokméretű termelők és az egyes tagállamok között. Másodszor a KAP egy alapjaiban fenntarthatatlan fogyasztói életvitel támogatására jött létre: az EU 500 millió lakosából 250 millió túlsúlyos, 42 millió nyomorban él, mialatt évente 90 millió tonna ehető élelem kerül kidobásra (Eurostat 2010). Tény, hogy mára élelmünk nagy része elveszítette valódi értékét, és a vásárlói döntések során kizárólag a fogyasztói ár vált meghatározóvá. Harmadszor a KAP hatására csökkent a mezőgazdasági szektorban a munka értéke: egy közelmúltban publikált felmérés szerint egész Európát tekintve a munkavállalók száma kevesebb, mint egy évtized alatt 25%-kal csökkent, és összességében 3,7 millió állás szűnt meg a mezőgazdasági szektorban (Eurostat 2010). A munkavállalók számának ilyen mértékű csökkenése ugyanakkor nem járt együtt a bérek olyan mértékű növekedésével, ahogy az más szektorokban jellemző; hanem épp ellenkezőleg a jövedelmek és ezzel együtt a szektor szakmai színvonala fokozatosan csökkentek. A gazdálkodók elégtelen bevétele az egyik fő oka a mezőgazdasági termékek eltűnésének. Az emberiséget sújtó környezeti és klímaválság jellemzően az elmúlt ötven évben dominánssá vált iparszerű agrárélelmiszer modellre vezethető vissza. Egyrészről mivel eddig kifogyhatatlanként kezeltük természeti erőforrásainkat, a vizeket, a földet; és az erdőket valamint a fákat megkülönböztetés nélkül kitermeltük vagy visszafordíthatatlanul károsítottuk. Másrészről az iparszerű mezőgazdaság egyre féktelenebbül használ fel olyan fosszilis eredetű anyagokat, mint a kémiai úton előállított műtrágyák, rovarirtók és műanyagok. 2 Az utóbbi években a KAP egy széleskörű reform folyamat létrehozását tűzte ki célul. Ez az időszak, amely az új KAP életbe lépésével 2014 elején véget ér, vízválasztó az EU jövője szempontjából. Az új KAP-nak számos kihívással kell szembenéznie: gondoskodnia kell az élelmiszerbiztonságról és az élelmiszer önrendelkezésről, választ kell nyújtania korunk környezeti és klíma válságára, életre kell keltenie mind gazdasági értelemben, mind a munkavállalók számára a mezőgazdálkodást. A Slow Food mozgalom úgy döntött, hogy kapcsolódva a KAP-ról szóló társadalmi vitához, eddigi mozgalmi tapasztalatai és megkülönböztetett látásmódja érvényesítésével szeretné elősegíteni egy igazságosabb, fenntarthatóbb KAP kialakítását.
3 A Slow Food filozófiája A Slow Food egy nemzetközi szövetség, amelynek célja, hogy megváltoztassa élelemhez való viszonyunkat, széles körben megismertesse az élelmiszer önrendelkezés elvét, vagyis azt az emberi jogot, hogy mindenki eldönthesse, mit termel és fogyaszt. A Slow Food mozgalom a mezőgazdaság esetében egy teljességre, eddig egymástól függetlenként kezelt alapszempontok összehangolására törekvő látásmód elterjedését sürgeti, amely a társadalmi (például a termelő és a fogyasztó közötti társas kapcsolat), környezeti (a biodiverzitás, a vízkészletek, az egészséges, termékeny talaj megőrzése, az élelmiszerellátás biztonsága, a környezetkímélő csomagolás és a felhasznált anyagok újrahasznosítása) valamint kulturális (a tradicionális tudás megőrzése) tényezők egyidejű érvényesülését tartja szem előtt. Szoros kölcsönhatás érvényesül az egyes közösségek között, befolyásolják egymás termelői és fogyasztói viselkedését, kultúráját és környezetét. A Slow Food kívánatosnak tartja a termelést a fogyasztástól szétválasztó szemlélet megváltoztatását, az élelmiszerekhez és a környezethez kapcsolódó tanulás és más figyelemfelkeltő tevékenységek révén. Ezen túl tenni kíván a helyi gazdaságok támogatása, a termelők helyhez kötött tudásának terjesztése és a kulturális örökségvédelem területén is. A Slow Food kiemelt törekvése a fogyasztók és termelők közötti kapcsolat megerősítése, amely méltósággal ruházhatja fel az előbbit, és felkeltheti az utóbbi figyelmét a tekintetben, hogy felismerje, milyen eszközökre van szüksége ahhoz, hogy tudatos döntést hozzon. A jövő KAP-ja a Slow Food szerint 3 Új minta és a fenntarthatósághoz valamint a vidéki élethez szükséges feltételek A KAP a jövőben nem kötelezheti el magát kizárólagosan a termelékenység mellett. Egy pusztán agrárgazdasági irányelveket tartalmazó intézkedés létrehozásánál többet kell tennie, egyesítve a mezőgazdasági tevékenységet a táplálkozással. Annak érdekében, hogy hatékonyabban és eredményesebben közelíthessék meg az olyan összefüggő problémákat, mint a környezet-, a táj és a természeti erőforrások védelme, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem, szükségessé vált az egyes közösségi irányelvek összehangolása. A két makro összefüggés, amely mentén a KAP-ot a jövőben szociális, gazdasági és környezeti szempontok alapján ki kellene alakítani: a fenntarthatóság és az új vidéki élet, hogy ennek megfelelően a jövő társadalma a vidéki helyszínekre koncentrálódhasson.
4 Négy alapvető változás Ennek elérése érdekében négy alapvető szempontból kell megváltoztatni a KAP struktúráját. 1. A kis- és közepes méretű gazdaságok támogatása Az, hogy az európai mezőgazdaság irányítását ugyanazon szempontok szerint alakították ki, mint az ipari szektort, mára drámai helyzetet eredményezett. E helyett támogatni kellene, hogy a mezőgazdaság harmóniába kerüljön az ökoszisztémával összehangolva az innovációt és a hagyományos tudással annak érdekében, hogy fenntartható módon, jó minőségű élelmiszereket állítsunk elő. A KAP kiemelten kell, hogy kezelje a fenntartható, kis- és közepes méretű termelők minőségi, emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékeit. A jövőben a kihívást már nem a nagymennyiségű mezőgazdasági termék előállítása jelenti, hanem a hatékonyabb és fenntarthatóbb termelés, amely a kis- és közepes léptékű minőségi termelés keretében, erősen kötődve a földhöz, alacsony környezeti hatással jár együtt. A kisléptékű, nagyobb munkaigényű élelmiszer előállítás, a kis- és közepes méretű cégekben munkahelyeket generál. Energiafelhasználás tekintetében hatékonyabb, a helyi gazdaságot fejleszti a kevésbé frekventált területeken, és csökkenti a demográfiai feszültséget a városokban. 2. Helyi termékek támogatása A kisléptékű élelmiszer előállítás nem old meg minden problémát. A termelés fenntarthatóságának döntő tényezője a termelés és az adott táj közötti megerősödő kapcsolat (amelyet legegyszerűbben a környezet iránti elhivatottságként azonosíthatunk). A tájjellegű és hagyományos termékek (zöldség- és állatfajták, feldolgozott élelmiszerek) illenek a leginkább a helyi klimatikus és talaj adottságokhoz, és helyi munkaerő segítségével hozzák ki a legjobbat az adott térségből. Ennak az oka az, hogy ellenállóbbak és kevésbé igénylik a külső inputokat. Így mind környezeti, mind gazdasági szempontból fenntarthatóbbak. Ezzel komoly szerepet játszanak a biodiverzitás megőrzésében, támogatva a helyi gasztronómiai kultúrát és hagyományokat. 3. A helyi élelmiszer rendszerek támogatása 4 A globalizált élelmiszergazdaság mára megmutatta korlátait, látszik, hogy a feleslegtermelés milyen mértékben terheli a környezetet. A helyi termékek beszerzését, terjesztését és fogyasztását támogató rendszerek csökkenthetik a környezeti terhelést azáltal, hogy csökkenti az élelmiszerek szállításának (élelmiszerkilométer) hosszát, és gondoskodik a fogyasztók friss, szezonális, helyi termékekkel való ellátásáról. Csak azáltal, hogy kivágnak néhány közvetítőt a fogyasztókat a termelőkkel összekötő láncból új kapcsolat alakulhat ki a mezőgazdasággal foglalkozók és a városi fogyasztók között. Az oktatásnak döntő szerepe van a helyi élelmiszer rendszerek felépítésében, de ezeknek nem kizárólag az iskolákban kell megvalósulniuk, hanem a gazdaságokban és az értékesítési pontokon is. Ennek értelmében alapvetően fontos lesz egy információcserén és szolidaritáson alapuló rendszer kialakítása a termelők és a városlakók között. 4. Környezetkímélő mezőgazdálkodási rendszerek támogatása Könnyebb a kis- és közepes méretű termelési rendszereken keresztül megvalósítani az agroökológia alapelveit, mint más méreteknél. Ezek az alapelvek a következőket foglalják magukban: a természeti erőforrások (biodiverzitás, talaj, víz, táj) helyes felhasználását, a helyi mezőgazdasági ismereteket, a hagyományos
5 és modern agrotechnikák ötvözését. Tapasztalataink szerint leginkább ezek illeszkednek a helyi klimatikus és talajadottságokhoz, feleslegessé teszik a génmódosított termékeket, a monokultúrát és az intenzív állattenyésztést, erőteljesen csökkentik vagy teljesen elkerülik az ember által készített kemikáliákat, megvédik a mezőgazdasági tájat és a társadalmi méltányosságot. A jövő KAP-jának nem egyszerűen az a feladata, hogy csökkentse a mezőgazdasági vállalkozások méretét, hanem ezzel párhuzamosan el kell ismernie azokat, akik megvalósítják az argoökológiai alapelveket úgy, hogy a helyi közösségeket környezeti szolgáltatások nyújtásával támogatják (a KAP zöldítése ). Ezen túl azokat is támogatnia kell, akik marginális területeken, például hegyvidékeken élnek és dolgoznak. A hegyekről való elköltözés ugyanis komoly hidrogeológiai nehézségeket jelent, hátráltatja a helyi gazdaság fejlődését, társadalmi és környezeti terheket róva az adott helyi közösségekre. Azok az emberek, akik vállalják, hogy az ilyen hátrányos területeken maradnak, komoly szerepet vállalnak az adott táj fenntartásában. A jövő KAP-jának eszközei Annak érdekében, hogy megvalósuljanak a kijelölt célok és végbemenjenek a szükséges változások, a KAPnak a következő gazdasági intézkedésekre van szüksége. A költségvetés A tagállamoknak és a közösségi intézményeknek nem szabad a már most elérhető költségvetést csökkenteniük, és a jövő KAP-ját el kell látniuk a megfelelő pénzügyi forrásokkal. Ezeket olyan módon kell újraosztani, hogy az erősítse a második pilléres kifizetéseket, amely a vidéki élet és a környezet védelmét támogatja különböző intézkedéseken keresztül. 5 Támogatás a zöld mezőgazdaságnak: közpénz a közjavakra A KAP első pillére, tehát a közvetlen kifizetések jelentik a legfontosabb gazdasági ösztönzést. Legfőbb funkcióját azon gazdálkodók támogatása kell, hogy jelentse, akik a környezeti szempontok érvényesítésével munkájukkal a helyi közösséget szolgálják. A szükséges megközelítés lényege: közpénz a közjavakra. Ennek értelmében a legtöbb támogatást azoknak kellene folyósítani, akik a környezet szempontjából helyes gyakorlatokat alkalmaznak, védve ezáltal környezetüket és az olyan közjavakat, mint a talaj és a víz, valamint azoknak, akik a marginális területeket védik. A közvetlen kifizetések mellett szükséges az egyedi termelők helyi akciókon és összefogások támogatásán keresztül történő segítése. Annak érdekében, hogy elterjedjenek a fenntarthatóságra törekvő termelői és fogyasztói magatartásformák, alapvetővé válik túllépni az elszigeteltségen és előmozdítani a fogyasztókat a termelőkkel összekötő hálózatok kiépítését. Támogatni a mezőgazdaságból élő termelők jövedelemszerzési lehetőségeit A jövő KAP-jának keresnie kell a megfelelő formát arra, hogy növelhetné azon kis- és közepes méretű termelők jövedelmét, akik fenntartható módon dolgoznak. Közpénzekből kizárólag aktív termelőket kellene támogatni, kiemelten kellene kezelni a marginális területeken dolgozókat. E cél elérése lehetővé válhatna úgy is, ha konkrét lépéseket tennének a mezőgazdasági termékek árváltozásának keretek közé szorításáért.
6 A Slow Food tapasztalata a holnap KAP-jának szolgálatában A mezőgazdasági szektorban összegyűjtött tapasztalatai alapján a Slow Food javaslatot tesz néhány konkrét lépésre, amelyek a jövő Európa mezőgazdaságának alapjait érintik: a fiatalságot és a kis- és közepes méretű gazdálkodókat. FIATALSÁG A KAP középpontjába a fiatalokat kell állítani; Ha nem tesznek határozott lépéseket a legfiatalabb életkori csoportok felé, az európai mezőgazdaságnak nem lesz jövője. A vidék jelenleg fokozatosan elnéptelenedik, a lakosság átlagéletkora folyamatosan emelkedik. A mezőgazdasági munka egyre kevésbé keresett, és az e területen dolgozó fiatalok száma folyamatosan csökken. A jelenlegi becslések szerint a gazdálkodóknak mindössze 7%-a fiatalabb 35 évesnél, minden ötödik összesen 4,5 millió 65 évesnél is idősebb. (Eurostat 2009) Konkrét javaslatok 1. Vissza kell állítani a gazdálkodó munka tiszteletét, hogy az újra vonzó életcéllá váljon. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a fiatal generáció megfelelő bevételekre tegyen szert (például közvetlen kiegészítő kifizetéseken vagy adócsökkentésen keresztül) ezáltal biztosítva jövőjüket. 3. Támogatni kell a fiatalokból álló hálózatok fejlesztését és ez a gazdálkodókon túl vonatkozik az élelmiszerlánc többi tagjára is úgy, mint kézműves élelmiszertermelők, éttermesek, oktatók, fogyasztók, stb. oly módon hogy helyet, lehetőséget és eszközöket kell biztosítani számukra a kapcsolattartáshoz (rendezvények, internet, szociális hálózatok), egyúttal megszűntetni azokat az okokat, amelyek gyakran elszigeteltséghez vezetnek a mezőgazdasági szektorban Segíteni kell a fiatalokat a tovább tanulásban továbbképzések vagy tanfolyamok formájában, arra bátorítva őket, hogy egymás között cseréljék ki tudásukat és tapasztalataikat. 5. Erősíteni kell a generációk közötti tapasztalatcserét. 6. Meg kell könnyíteni az olyan új vállalkozások indulását, amelyet fiatalok vezetnek, leegyszerűsítve és felgyorsítva a bürokratikus folyamatokat, és olyan juttatások biztosításával, mint a közvetlen finanszírozás, a költségvetési könnyítések, az alacsony kamatozású hitelek vagy a kedvező biztosítási lehetőségek. 7. Államilag támogatott technikai segítségnyújtás például olyan területeken, mint agrotechnikák, üzletvezetés.
7 KIS- ÉS KÖZEPES MÉRETŰ GAZDÁLKODÓK Fontos célkitűzés az erkölcsös elvek szerint működő gazdák támogatása és a termékeik széles körben történő bemutatása (eredetvédelem, védett feldolgozó technológiák, stb.), a fogyasztói tudatosság növelése és a termelőkkel való kapcsolattartás erősítése. Konkrét javaslatok 1. Újragondolni a földrajzi elnevezések rendszerét, úgy hogy abban erőteljes szerepet kapjon a fenntarthatóság, a tájjal, a történelemmel és a biodiverzitással való kapcsolat. Ezen lépések ugyancsak lehetővé tennék azon kistermelők védelmét, akik kiemelt jelentőséggel és egyediséggel bírnak az európai kultúrában. 2. A bürokratikus adminisztratív feltételek egyszerűsítése a kis- és közepes méretű gazdálkodók számára. 3. Megjutalmazni azon termelőket, akik védik a helyi, hagyományos biodiverzitást (helyi növény- és állatfajták megőrzésén keresztül), fenntartják a hagyományos mezőgazdasági tájképet (például öreg szőlő- és olívaültetvények által) és a hagyományos építményeket (vízi malmok, kunyhók, öreg, fatüzelésű kemencék, stb.), akik marginális területeken dolgoznak és így különös jelentőségre tesznek szert az adott földterület megőrzésében, és azokat, akik a hagyományos termelési rendszereket tiszteletben tartó különböző együttműködési formákat indítanak. 4. Információ és tapasztalatcsere támogatása a kistermelők és a különböző generációk között. 5. Képzések szervezése, amelyek optimalizálhatják a termelői és feldolgozói technológiákat, erősíthetik a termelők szervezettségét, valamint javíthatják a piacon való megjelenési képességüket (helyes címkézés, egyszerű és fenntartható csomagolás stb.) Az étkezést és a környezetet érintő programok szervezése az iskolákban, elősegítve például az iskolakertek terjedését. Figyelemfelkeltő és információs programok szervezése, amelyek a mezőgazdaság rendszerét, a fenntarthatóságot vagy az étkezést érintik. A termelők és fogyasztók közötti folyamatos információcsere támogatása. 7. Piaci csatornák létesítése kis- és közepes méretű termelők áruinak; a termelői piacok, helyi vásárlói csoportok, a helyi alapanyagok közösségi étkeztetésben történő használata, vagy egyéb értékesítési módok támogatásával. Azon csoportok segítése, akik ilyen munkát végeznek. 8. Megjutalmazni azokat, akik megkülönböztetik kínálatukat azzal, hogy a termelő funkción túl szerepet töltenek be az oktatás, turizmus, kultúra területén vagy részt vesznek a környezettel, földdel, mezőgazdasági kultúrával kapcsolatos ismeretek terjesztésében.
8 Financed by the European Union The contents of this publication are the sole responsibility of the author and the European Commission is not responsible for any use that may be made of the information contained therein. w w w. s l o w f o o d. c o m
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenURBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban
URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban www.urbact.hu www.urbact.eu Az AGRI-URBAN projekt 11 partnerváros európai hálózata spanyol (Baena) vezetéssel. Újító szerepet kívánnak betölteni a helyi
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenAz EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós
Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenNemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenVidékfejlesztési Program 2014-2020
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU
RészletesebbenKAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer
A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenTanyapedagógia Mezőgazdálkodási gyakorlat a magyar iskolai oktatásban
Tanyapedagógia Mezőgazdálkodási gyakorlat a magyar iskolai oktatásban 2013. február 04. Budapest A mai gyerekek Elszakadtak az élettől, a valódi dolgoktól; Nem valódi a közösség (közösségi oldalak), az
RészletesebbenGlobális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?
Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési
RészletesebbenA versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt
A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Közgazdasági Társaság
RészletesebbenEngedjék meg, hogy a következőkben sajátosságról is említést tegyek a témához kapcsolódóan.
Fenntartható élelmiszer-rendszerek az egészséges táplálkozásért Európában és Közép-Ázsiában FAO-WHO regionális szimpózium megnyitó Budapest, 2017. december 4. 9:00-9:30 Tisztelt FAO Főigazgató-helyettes
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenSzaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
RészletesebbenFöldi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenADAPTYKES A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA 2012-2015
ADAPTYKES A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA 2012-2015 Csillag Sára PhD (tanszékvezető, BGF) Ordódy Viktória (értékesítési és marketing vezető, Főnix-MED Zrt) Együtt
RészletesebbenPannon Helyi Termék Klaszter:
Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.
Részletesebben20 pontos akcióterv. Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető
20 pontos akcióterv Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető 2017.09.14. Az élelmiszeripar helyzete Az élelmiszeripart a Kormány stratégiai ágazattá nyilvánítja. 2015 20 pontos akcióterv
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenA NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A HELYI ERŐFORRÁSOK HÁLÓZATBA SZERVEZÉSÉBEN
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A HELYI ERŐFORRÁSOK HÁLÓZATBA SZERVEZÉSÉBEN Ifj. Hubai Imre Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnök Mezőtúr, 2017.04.26. A Nagykunság kézműves
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára
A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó
RészletesebbenAz Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban
Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos
RészletesebbenFenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum
Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
RészletesebbenA magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd
RészletesebbenÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA
ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet
RészletesebbenA Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)
A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenTematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok
Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró
RészletesebbenTematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok
Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró
RészletesebbenINSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si
INSIGHT (élesl( leslátás, bepillantás) - pályázat a Hargita megyei gazdák k informáci ció-ellátására a mezőgazdas gazdaság és s vidékfejleszt kfejlesztés s fellendítéséé éért - Európai Bizottság, Mezőgazdas
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenTermelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása
Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. vándorgyűlése Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október
RészletesebbenA társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon
A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő
RészletesebbenPannon Helyi Termék Klaszter:
Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december
RészletesebbenŐri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű
RészletesebbenA legjobb gyakorlati példák a CSR alkalmazására
A legjobb gyakorlati példák a CSR alkalmazására 7.2. Praktiker Magyarország Videó: CSR a piacon Rövid összefoglalás: A Praktiker Magyarország Kft. a németországi székhelyű Praktiker Bau- und Heimwerkermärkte
RészletesebbenVidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenZempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának
RészletesebbenEsélyegyenlőségi terv 2011.
Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november
RészletesebbenTermészeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505
A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:
RészletesebbenHELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben
HELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben Újszászi Györgyi Védegylet Mi a méltányos kereskedelem, vagyis a FAIR
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke
RészletesebbenAz Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai
Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Lízing Szakmai Napok Mátraháza - 2017. november
RészletesebbenHiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március
Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, 2014. március 20-21. Kolumbán Gábor Székelyudvarhely Civitas Alapítvány, Élő Szövet Alapítvány, MÜTF www.civitas.ro,
RészletesebbenKistermelői termékelőállítás szerepe Magyarország vidékfejlesztési. stratégiájában
Kistermelői termékelőállítás szerepe Magyarország vidékfejlesztési stratégiájában dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár Helyi termékek Foglalkoztatás,
Részletesebbenaz európai mezőgazdasági politika reformja www.greens-efa.eu
az európai mezőgazdasági politika reformja M O S T vagy S O H A www.greens-efa.eu IGAZSÁGOS KAP 1 Továbbra is a mezőgazdasági üzemek 20%-a kapja a KAP-ból származó közvetlen kifizetések 80%-át. Valamennyi
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenBardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
RészletesebbenA természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere
A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási
RészletesebbenA MEGFIZETHETŐ ENERGIA
A MEGFIZETHETŐ ENERGIA MEE Vándorgyűlés 2012.09.05. Dr. Marie-Theres Thiell ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport 1. oldal Tartalom Társaságcsoportunk Hozzájárulás a gazdasághoz A fenntartható energiaárak Az árképzés
RészletesebbenIskolai közétkeztetés környezeti nevelés
Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés beszámoló a szekció munkájáról Czene Zsolt, Vidékfejlesztési Minisztérium Czippán Katalin, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Pannonhalma 2011.09.17.
RészletesebbenVidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER)
ZEMPLÉNI TÁJAK VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET Vidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) 2015.12.15. Jogszabályi szint Kormányrendeleti szintű szabályozás (272/2014. (XI. 5.) Korm.
RészletesebbenA HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK
Bükkösd, 2015.02.16. A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Kujáni Katalin szakreferens Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztály Email: olga.katalin.kujani@fm.gov.hu
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra
A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenKözösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet
Közösség által támogatott mezőgazdaság Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet A közösség által támogatott mezőgazdaság egy olyan mezőgazdasági kezdeményezés, melyben a közösség átvállalja a gazdálkodótól a gazdálkodással
RészletesebbenVidékfejlesztési Program bemutatása
A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Vidékfejlesztési Program bemutatása Pannon Térségfejlesztő
RészletesebbenKÖZJAVAK, SZÖVETKEZET
KÖZJAVAK, SZÖVETKEZET Dr. Szabó Zoltán HANGYA ügyvezető titkár Budapest 2013. április 4. Az agrár- közjavak elvi alapjai A közjavak sajátosságai Magánjószág- közjószág Közjavak az új KAP-ban Közösség,
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenSzervezeti innovációk a kis- és középvállalati szektorban A BGF és a BKIK "ADAPTYKES" címmel megvalósuló közös nemzetközi projektjének bemutatkozása
ADAPTYKES - Adaptation of trainings based up on the Finnish Szervezeti innovációk a kis- és középvállalati szektorban A BGF és a BKIK "ADAPTYKES" címmel megvalósuló közös nemzetközi projektjének bemutatkozása
RészletesebbenA Közös Halászati Politika (KHP) megreformálása
A Közös Halászati Politika (KHP) megreformálása Fényesebb jövőt építünk a halaknak és a halászoknak A Bizottság javaslata röviden Lépjünk fel a túlhalászat ellen és a halakkal való fenntartható gazdálkodás
RészletesebbenA.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére. Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért
A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért p1 Történet - Japán: 1965 /1970 - Európa: 1970-től Svájcban - USA : CSA-k 1986 óta
RészletesebbenFenntartható Fejlődési Célok (SDG)
Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) 2. cél: az éhezés megszüntetése (Véget vetünk az éhínségnek, élelmezésbiztonságot és javuló táplálékellátást teremtünk és előmozdítjuk a fenntartható mezőgazdaságot.)
RészletesebbenAz európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató
Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések
RészletesebbenFenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest
Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek
RészletesebbenA VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS
Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenA BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő
RészletesebbenA Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport
RészletesebbenÉletkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012
Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen
RészletesebbenKörkörös gazdaság? Életciklus szemlélettel az éttermek hulladékmentességéért. XIII. LCA Konferencia november 21.
Körkörös gazdaság? Életciklus szemlélettel az éttermek hulladékmentességéért Péterné Dr. Baranyi Rita, egyetemi adjunktus, BME GTK Környezetgazdaságtan Tanszék Vidéki Márta, nemzetközi gazdálkodás szakos
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
Részletesebben