ÚTON AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA FELÉ. Slow Food Policy Paper on CAP

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚTON AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA FELÉ. Slow Food Policy Paper on CAP"

Átírás

1 ÚTON AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA FELÉ Slow Food Policy Paper on CAP HU

2 Úton az új közös agrárpolitika felé Kialakítása és eddigi története alapján a közös agrárpolitika (továbbiakban KAP) számos kritikus pontot tartalmaz, amely negatív következményekkel járhat mind a termelők, mind a fogyasztók szempontjából. Először is a KAP-ra erőteljes társadalmi egyenlőtlenség jellemző, hiszen az első pilléresnek nevezett pénzügyi források (amelyek a termelőknek történő közvetlen, területalapú kifizetések útján támogatják az agrárpiacot) a meglévő (területalapú) egyenlőtlenségeket újratermelve kerülnek szétosztásra a különböző (kis, közepes, nagy) birtokméretű termelők és az egyes tagállamok között. Másodszor a KAP egy alapjaiban fenntarthatatlan fogyasztói életvitel támogatására jött létre: az EU 500 millió lakosából 250 millió túlsúlyos, 42 millió nyomorban él, mialatt évente 90 millió tonna ehető élelem kerül kidobásra (Eurostat 2010). Tény, hogy mára élelmünk nagy része elveszítette valódi értékét, és a vásárlói döntések során kizárólag a fogyasztói ár vált meghatározóvá. Harmadszor a KAP hatására csökkent a mezőgazdasági szektorban a munka értéke: egy közelmúltban publikált felmérés szerint egész Európát tekintve a munkavállalók száma kevesebb, mint egy évtized alatt 25%-kal csökkent, és összességében 3,7 millió állás szűnt meg a mezőgazdasági szektorban (Eurostat 2010). A munkavállalók számának ilyen mértékű csökkenése ugyanakkor nem járt együtt a bérek olyan mértékű növekedésével, ahogy az más szektorokban jellemző; hanem épp ellenkezőleg a jövedelmek és ezzel együtt a szektor szakmai színvonala fokozatosan csökkentek. A gazdálkodók elégtelen bevétele az egyik fő oka a mezőgazdasági termékek eltűnésének. Az emberiséget sújtó környezeti és klímaválság jellemzően az elmúlt ötven évben dominánssá vált iparszerű agrárélelmiszer modellre vezethető vissza. Egyrészről mivel eddig kifogyhatatlanként kezeltük természeti erőforrásainkat, a vizeket, a földet; és az erdőket valamint a fákat megkülönböztetés nélkül kitermeltük vagy visszafordíthatatlanul károsítottuk. Másrészről az iparszerű mezőgazdaság egyre féktelenebbül használ fel olyan fosszilis eredetű anyagokat, mint a kémiai úton előállított műtrágyák, rovarirtók és műanyagok. 2 Az utóbbi években a KAP egy széleskörű reform folyamat létrehozását tűzte ki célul. Ez az időszak, amely az új KAP életbe lépésével 2014 elején véget ér, vízválasztó az EU jövője szempontjából. Az új KAP-nak számos kihívással kell szembenéznie: gondoskodnia kell az élelmiszerbiztonságról és az élelmiszer önrendelkezésről, választ kell nyújtania korunk környezeti és klíma válságára, életre kell keltenie mind gazdasági értelemben, mind a munkavállalók számára a mezőgazdálkodást. A Slow Food mozgalom úgy döntött, hogy kapcsolódva a KAP-ról szóló társadalmi vitához, eddigi mozgalmi tapasztalatai és megkülönböztetett látásmódja érvényesítésével szeretné elősegíteni egy igazságosabb, fenntarthatóbb KAP kialakítását.

3 A Slow Food filozófiája A Slow Food egy nemzetközi szövetség, amelynek célja, hogy megváltoztassa élelemhez való viszonyunkat, széles körben megismertesse az élelmiszer önrendelkezés elvét, vagyis azt az emberi jogot, hogy mindenki eldönthesse, mit termel és fogyaszt. A Slow Food mozgalom a mezőgazdaság esetében egy teljességre, eddig egymástól függetlenként kezelt alapszempontok összehangolására törekvő látásmód elterjedését sürgeti, amely a társadalmi (például a termelő és a fogyasztó közötti társas kapcsolat), környezeti (a biodiverzitás, a vízkészletek, az egészséges, termékeny talaj megőrzése, az élelmiszerellátás biztonsága, a környezetkímélő csomagolás és a felhasznált anyagok újrahasznosítása) valamint kulturális (a tradicionális tudás megőrzése) tényezők egyidejű érvényesülését tartja szem előtt. Szoros kölcsönhatás érvényesül az egyes közösségek között, befolyásolják egymás termelői és fogyasztói viselkedését, kultúráját és környezetét. A Slow Food kívánatosnak tartja a termelést a fogyasztástól szétválasztó szemlélet megváltoztatását, az élelmiszerekhez és a környezethez kapcsolódó tanulás és más figyelemfelkeltő tevékenységek révén. Ezen túl tenni kíván a helyi gazdaságok támogatása, a termelők helyhez kötött tudásának terjesztése és a kulturális örökségvédelem területén is. A Slow Food kiemelt törekvése a fogyasztók és termelők közötti kapcsolat megerősítése, amely méltósággal ruházhatja fel az előbbit, és felkeltheti az utóbbi figyelmét a tekintetben, hogy felismerje, milyen eszközökre van szüksége ahhoz, hogy tudatos döntést hozzon. A jövő KAP-ja a Slow Food szerint 3 Új minta és a fenntarthatósághoz valamint a vidéki élethez szükséges feltételek A KAP a jövőben nem kötelezheti el magát kizárólagosan a termelékenység mellett. Egy pusztán agrárgazdasági irányelveket tartalmazó intézkedés létrehozásánál többet kell tennie, egyesítve a mezőgazdasági tevékenységet a táplálkozással. Annak érdekében, hogy hatékonyabban és eredményesebben közelíthessék meg az olyan összefüggő problémákat, mint a környezet-, a táj és a természeti erőforrások védelme, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem, szükségessé vált az egyes közösségi irányelvek összehangolása. A két makro összefüggés, amely mentén a KAP-ot a jövőben szociális, gazdasági és környezeti szempontok alapján ki kellene alakítani: a fenntarthatóság és az új vidéki élet, hogy ennek megfelelően a jövő társadalma a vidéki helyszínekre koncentrálódhasson.

4 Négy alapvető változás Ennek elérése érdekében négy alapvető szempontból kell megváltoztatni a KAP struktúráját. 1. A kis- és közepes méretű gazdaságok támogatása Az, hogy az európai mezőgazdaság irányítását ugyanazon szempontok szerint alakították ki, mint az ipari szektort, mára drámai helyzetet eredményezett. E helyett támogatni kellene, hogy a mezőgazdaság harmóniába kerüljön az ökoszisztémával összehangolva az innovációt és a hagyományos tudással annak érdekében, hogy fenntartható módon, jó minőségű élelmiszereket állítsunk elő. A KAP kiemelten kell, hogy kezelje a fenntartható, kis- és közepes méretű termelők minőségi, emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékeit. A jövőben a kihívást már nem a nagymennyiségű mezőgazdasági termék előállítása jelenti, hanem a hatékonyabb és fenntarthatóbb termelés, amely a kis- és közepes léptékű minőségi termelés keretében, erősen kötődve a földhöz, alacsony környezeti hatással jár együtt. A kisléptékű, nagyobb munkaigényű élelmiszer előállítás, a kis- és közepes méretű cégekben munkahelyeket generál. Energiafelhasználás tekintetében hatékonyabb, a helyi gazdaságot fejleszti a kevésbé frekventált területeken, és csökkenti a demográfiai feszültséget a városokban. 2. Helyi termékek támogatása A kisléptékű élelmiszer előállítás nem old meg minden problémát. A termelés fenntarthatóságának döntő tényezője a termelés és az adott táj közötti megerősödő kapcsolat (amelyet legegyszerűbben a környezet iránti elhivatottságként azonosíthatunk). A tájjellegű és hagyományos termékek (zöldség- és állatfajták, feldolgozott élelmiszerek) illenek a leginkább a helyi klimatikus és talaj adottságokhoz, és helyi munkaerő segítségével hozzák ki a legjobbat az adott térségből. Ennak az oka az, hogy ellenállóbbak és kevésbé igénylik a külső inputokat. Így mind környezeti, mind gazdasági szempontból fenntarthatóbbak. Ezzel komoly szerepet játszanak a biodiverzitás megőrzésében, támogatva a helyi gasztronómiai kultúrát és hagyományokat. 3. A helyi élelmiszer rendszerek támogatása 4 A globalizált élelmiszergazdaság mára megmutatta korlátait, látszik, hogy a feleslegtermelés milyen mértékben terheli a környezetet. A helyi termékek beszerzését, terjesztését és fogyasztását támogató rendszerek csökkenthetik a környezeti terhelést azáltal, hogy csökkenti az élelmiszerek szállításának (élelmiszerkilométer) hosszát, és gondoskodik a fogyasztók friss, szezonális, helyi termékekkel való ellátásáról. Csak azáltal, hogy kivágnak néhány közvetítőt a fogyasztókat a termelőkkel összekötő láncból új kapcsolat alakulhat ki a mezőgazdasággal foglalkozók és a városi fogyasztók között. Az oktatásnak döntő szerepe van a helyi élelmiszer rendszerek felépítésében, de ezeknek nem kizárólag az iskolákban kell megvalósulniuk, hanem a gazdaságokban és az értékesítési pontokon is. Ennek értelmében alapvetően fontos lesz egy információcserén és szolidaritáson alapuló rendszer kialakítása a termelők és a városlakók között. 4. Környezetkímélő mezőgazdálkodási rendszerek támogatása Könnyebb a kis- és közepes méretű termelési rendszereken keresztül megvalósítani az agroökológia alapelveit, mint más méreteknél. Ezek az alapelvek a következőket foglalják magukban: a természeti erőforrások (biodiverzitás, talaj, víz, táj) helyes felhasználását, a helyi mezőgazdasági ismereteket, a hagyományos

5 és modern agrotechnikák ötvözését. Tapasztalataink szerint leginkább ezek illeszkednek a helyi klimatikus és talajadottságokhoz, feleslegessé teszik a génmódosított termékeket, a monokultúrát és az intenzív állattenyésztést, erőteljesen csökkentik vagy teljesen elkerülik az ember által készített kemikáliákat, megvédik a mezőgazdasági tájat és a társadalmi méltányosságot. A jövő KAP-jának nem egyszerűen az a feladata, hogy csökkentse a mezőgazdasági vállalkozások méretét, hanem ezzel párhuzamosan el kell ismernie azokat, akik megvalósítják az argoökológiai alapelveket úgy, hogy a helyi közösségeket környezeti szolgáltatások nyújtásával támogatják (a KAP zöldítése ). Ezen túl azokat is támogatnia kell, akik marginális területeken, például hegyvidékeken élnek és dolgoznak. A hegyekről való elköltözés ugyanis komoly hidrogeológiai nehézségeket jelent, hátráltatja a helyi gazdaság fejlődését, társadalmi és környezeti terheket róva az adott helyi közösségekre. Azok az emberek, akik vállalják, hogy az ilyen hátrányos területeken maradnak, komoly szerepet vállalnak az adott táj fenntartásában. A jövő KAP-jának eszközei Annak érdekében, hogy megvalósuljanak a kijelölt célok és végbemenjenek a szükséges változások, a KAPnak a következő gazdasági intézkedésekre van szüksége. A költségvetés A tagállamoknak és a közösségi intézményeknek nem szabad a már most elérhető költségvetést csökkenteniük, és a jövő KAP-ját el kell látniuk a megfelelő pénzügyi forrásokkal. Ezeket olyan módon kell újraosztani, hogy az erősítse a második pilléres kifizetéseket, amely a vidéki élet és a környezet védelmét támogatja különböző intézkedéseken keresztül. 5 Támogatás a zöld mezőgazdaságnak: közpénz a közjavakra A KAP első pillére, tehát a közvetlen kifizetések jelentik a legfontosabb gazdasági ösztönzést. Legfőbb funkcióját azon gazdálkodók támogatása kell, hogy jelentse, akik a környezeti szempontok érvényesítésével munkájukkal a helyi közösséget szolgálják. A szükséges megközelítés lényege: közpénz a közjavakra. Ennek értelmében a legtöbb támogatást azoknak kellene folyósítani, akik a környezet szempontjából helyes gyakorlatokat alkalmaznak, védve ezáltal környezetüket és az olyan közjavakat, mint a talaj és a víz, valamint azoknak, akik a marginális területeket védik. A közvetlen kifizetések mellett szükséges az egyedi termelők helyi akciókon és összefogások támogatásán keresztül történő segítése. Annak érdekében, hogy elterjedjenek a fenntarthatóságra törekvő termelői és fogyasztói magatartásformák, alapvetővé válik túllépni az elszigeteltségen és előmozdítani a fogyasztókat a termelőkkel összekötő hálózatok kiépítését. Támogatni a mezőgazdaságból élő termelők jövedelemszerzési lehetőségeit A jövő KAP-jának keresnie kell a megfelelő formát arra, hogy növelhetné azon kis- és közepes méretű termelők jövedelmét, akik fenntartható módon dolgoznak. Közpénzekből kizárólag aktív termelőket kellene támogatni, kiemelten kellene kezelni a marginális területeken dolgozókat. E cél elérése lehetővé válhatna úgy is, ha konkrét lépéseket tennének a mezőgazdasági termékek árváltozásának keretek közé szorításáért.

6 A Slow Food tapasztalata a holnap KAP-jának szolgálatában A mezőgazdasági szektorban összegyűjtött tapasztalatai alapján a Slow Food javaslatot tesz néhány konkrét lépésre, amelyek a jövő Európa mezőgazdaságának alapjait érintik: a fiatalságot és a kis- és közepes méretű gazdálkodókat. FIATALSÁG A KAP középpontjába a fiatalokat kell állítani; Ha nem tesznek határozott lépéseket a legfiatalabb életkori csoportok felé, az európai mezőgazdaságnak nem lesz jövője. A vidék jelenleg fokozatosan elnéptelenedik, a lakosság átlagéletkora folyamatosan emelkedik. A mezőgazdasági munka egyre kevésbé keresett, és az e területen dolgozó fiatalok száma folyamatosan csökken. A jelenlegi becslések szerint a gazdálkodóknak mindössze 7%-a fiatalabb 35 évesnél, minden ötödik összesen 4,5 millió 65 évesnél is idősebb. (Eurostat 2009) Konkrét javaslatok 1. Vissza kell állítani a gazdálkodó munka tiszteletét, hogy az újra vonzó életcéllá váljon. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a fiatal generáció megfelelő bevételekre tegyen szert (például közvetlen kiegészítő kifizetéseken vagy adócsökkentésen keresztül) ezáltal biztosítva jövőjüket. 3. Támogatni kell a fiatalokból álló hálózatok fejlesztését és ez a gazdálkodókon túl vonatkozik az élelmiszerlánc többi tagjára is úgy, mint kézműves élelmiszertermelők, éttermesek, oktatók, fogyasztók, stb. oly módon hogy helyet, lehetőséget és eszközöket kell biztosítani számukra a kapcsolattartáshoz (rendezvények, internet, szociális hálózatok), egyúttal megszűntetni azokat az okokat, amelyek gyakran elszigeteltséghez vezetnek a mezőgazdasági szektorban Segíteni kell a fiatalokat a tovább tanulásban továbbképzések vagy tanfolyamok formájában, arra bátorítva őket, hogy egymás között cseréljék ki tudásukat és tapasztalataikat. 5. Erősíteni kell a generációk közötti tapasztalatcserét. 6. Meg kell könnyíteni az olyan új vállalkozások indulását, amelyet fiatalok vezetnek, leegyszerűsítve és felgyorsítva a bürokratikus folyamatokat, és olyan juttatások biztosításával, mint a közvetlen finanszírozás, a költségvetési könnyítések, az alacsony kamatozású hitelek vagy a kedvező biztosítási lehetőségek. 7. Államilag támogatott technikai segítségnyújtás például olyan területeken, mint agrotechnikák, üzletvezetés.

7 KIS- ÉS KÖZEPES MÉRETŰ GAZDÁLKODÓK Fontos célkitűzés az erkölcsös elvek szerint működő gazdák támogatása és a termékeik széles körben történő bemutatása (eredetvédelem, védett feldolgozó technológiák, stb.), a fogyasztói tudatosság növelése és a termelőkkel való kapcsolattartás erősítése. Konkrét javaslatok 1. Újragondolni a földrajzi elnevezések rendszerét, úgy hogy abban erőteljes szerepet kapjon a fenntarthatóság, a tájjal, a történelemmel és a biodiverzitással való kapcsolat. Ezen lépések ugyancsak lehetővé tennék azon kistermelők védelmét, akik kiemelt jelentőséggel és egyediséggel bírnak az európai kultúrában. 2. A bürokratikus adminisztratív feltételek egyszerűsítése a kis- és közepes méretű gazdálkodók számára. 3. Megjutalmazni azon termelőket, akik védik a helyi, hagyományos biodiverzitást (helyi növény- és állatfajták megőrzésén keresztül), fenntartják a hagyományos mezőgazdasági tájképet (például öreg szőlő- és olívaültetvények által) és a hagyományos építményeket (vízi malmok, kunyhók, öreg, fatüzelésű kemencék, stb.), akik marginális területeken dolgoznak és így különös jelentőségre tesznek szert az adott földterület megőrzésében, és azokat, akik a hagyományos termelési rendszereket tiszteletben tartó különböző együttműködési formákat indítanak. 4. Információ és tapasztalatcsere támogatása a kistermelők és a különböző generációk között. 5. Képzések szervezése, amelyek optimalizálhatják a termelői és feldolgozói technológiákat, erősíthetik a termelők szervezettségét, valamint javíthatják a piacon való megjelenési képességüket (helyes címkézés, egyszerű és fenntartható csomagolás stb.) Az étkezést és a környezetet érintő programok szervezése az iskolákban, elősegítve például az iskolakertek terjedését. Figyelemfelkeltő és információs programok szervezése, amelyek a mezőgazdaság rendszerét, a fenntarthatóságot vagy az étkezést érintik. A termelők és fogyasztók közötti folyamatos információcsere támogatása. 7. Piaci csatornák létesítése kis- és közepes méretű termelők áruinak; a termelői piacok, helyi vásárlói csoportok, a helyi alapanyagok közösségi étkeztetésben történő használata, vagy egyéb értékesítési módok támogatásával. Azon csoportok segítése, akik ilyen munkát végeznek. 8. Megjutalmazni azokat, akik megkülönböztetik kínálatukat azzal, hogy a termelő funkción túl szerepet töltenek be az oktatás, turizmus, kultúra területén vagy részt vesznek a környezettel, földdel, mezőgazdasági kultúrával kapcsolatos ismeretek terjesztésében.

8 Financed by the European Union The contents of this publication are the sole responsibility of the author and the European Commission is not responsible for any use that may be made of the information contained therein. w w w. s l o w f o o d. c o m

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A mórahalmi Fenntartható Fejlődés Háza Pályázati azonosító: KEOP-6.2.0/B-2008-0007 Projekt gazda: Mórahalom Város Önkormányzata A fenntartható életmódot és az ehhez

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

ENELFA PROJEKT. (Entrepreneurship by E-Learning For Adults) Dr. PUCSEK JÓZSEF BGF Tanszékvezető-helyettes

ENELFA PROJEKT. (Entrepreneurship by E-Learning For Adults) Dr. PUCSEK JÓZSEF BGF Tanszékvezető-helyettes ENELFA PROJEKT (Entrepreneurship by E-Learning For Adults) Dr. PUCSEK JÓZSEF BGF Tanszékvezető-helyettes Együtt a vállalkozásokkal, együtt a vállalkozásokért ELŐZMÉNYEK Igények felismerése más képzések

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

ÚTI JELENTÉS Külföldi hivatalos tartózkodásról

ÚTI JELENTÉS Külföldi hivatalos tartózkodásról Szervezeti egység neve: MNVH nevében utazó külsős szakértő ÚTI JELENTÉS Külföldi hivatalos tartózkodásról FVM VKSZI Résztvevő neve: Weisz Miklós Résztvevő beosztása: szakértő A kiküldetés helye (ország,

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Kistermelői és helyi termékek jelentősége a közétkeztetésben

Kistermelői és helyi termékek jelentősége a közétkeztetésben Kistermelői és helyi termékek jelentősége a közétkeztetésben Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Budapest, 2014. október 17. Kormányprogram a magyar mezőgazdaság

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

www.starseurope.org Az Európai Unió Intelligens energia Európa programja által társfinanszírozott projekt

www.starseurope.org Az Európai Unió Intelligens energia Európa programja által társfinanszírozott projekt www.starseurope.org Az Európai Unió Intelligens energia Európa programja által társfinanszírozott projekt Várható eredmények Kilenc város részvétele a STARS programban Legalább 180 általános iskola részvétele

Részletesebben

Fiatal Gazda Konferencia - 2011. Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály

Fiatal Gazda Konferencia - 2011. Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály Az agár-és vidékfejlesztés jövőképe NVS 2020 Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály Keretstratégiák Az előadás vázlata 1. A stratégia peremfeltételei 2. A stratégiakészítés menete a)

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

OTESHA ACTION PLAN. helyi szervezetek és a civil társadalom helyi önkormányzatok/helyi döntéshozók európai döntéshozók

OTESHA ACTION PLAN. helyi szervezetek és a civil társadalom helyi önkormányzatok/helyi döntéshozók európai döntéshozók illustration illustration why? what? OTESHA ACTION PLAN Az Otesha Akció Terv az európai polgárok közös cselekvési terve, hogy miként támogatható a felelős fogyasztás a mindennapi életben. : Összefogást,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Öko munkaterv 2015-2016. tanév

Öko munkaterv 2015-2016. tanév Öko munkaterv 2015-2016. tanév Az Ökoiskola munkacsoport tagjai: Nagy Sándor, földrajz-történelem tanár, a munkacsoport vezetője Szűcsné Csontos Katalin, földrajz-német tanár, intézményvezető-helyettes

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék védjegy használatához

Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék védjegy használatához Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék védjegy használatához A védjegy A Duna-Ipoly nemzeti parki védjegyet az 1. számú melléklet tartalmazza. A védjegy célja (1)

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére. Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért

A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére. Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért p1 Történet - Japán: 1965 /1970 - Európa: 1970-től Svájcban - USA : CSA-k 1986 óta

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

AZ LCA JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERIPARBAN. Gyuró Ágnes Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

AZ LCA JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERIPARBAN. Gyuró Ágnes Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. AZ LCA JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERIPARBAN Gyuró Ágnes Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. TARTALOM Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Hazai fenntarthatóság javításának lehetőségei az élelmiszer-előállításban

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si INSIGHT (élesl( leslátás, bepillantás) - pályázat a Hargita megyei gazdák k informáci ció-ellátására a mezőgazdas gazdaság és s vidékfejleszt kfejlesztés s fellendítéséé éért - Európai Bizottság, Mezőgazdas

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Világprogram az emberiség fennmaradásáért magyar hozzájárulás

Világprogram az emberiség fennmaradásáért magyar hozzájárulás Világprogram az emberiség fennmaradásáért magyar hozzájárulás (alcím: Fenntarthato Fejleszteśi Ceĺok (FFC) Zöld OT, TOKAJ, 2015 Rohonyi Péter HAND szakpolitikai munkatárs Amit ígértünk: a szekcio ban a

Részletesebben

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzetközi előzmények (WHO, EU) Európai Elhízás-ellenes Charta WHO Európai

Részletesebben

Pályázati feltételek és bírálati szempontok a Duna-Dráva Nemzeti Parki Termék védjegy használatához

Pályázati feltételek és bírálati szempontok a Duna-Dráva Nemzeti Parki Termék védjegy használatához Pályázati feltételek és bírálati szempontok a Duna-Dráva Nemzeti Parki Termék védjegy használatához 1. A védjegy A Duna-Dráva Nemzeti Parki Termék védjegyet az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. A védjegy

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Közösségi kezdeményezések

Közösségi kezdeményezések Közösségi kezdeményezések Város és a nők 2015. március 9. SIMON ILDIKÓ CIVIL NŐI KORMÁNY CROMO ALAPÍTVÁNY SIMON.ILDIKO@CROMO.HU Társadalmi innováció A társadalmi innovációk mind céljukat, mind eszközeiket

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés

Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés Helyi piacok és kisléptékű élelmiszerrendszerek védelme Magyarországon Szabadkai Andrea

Részletesebben

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

ünnepélyes avatása és megnyitására

ünnepélyes avatása és megnyitására Sajtóanyag sajtóanyag a Kistermelők Háza ünnepélyes avatása és megnyitására SZENTLŐRINC KIÁLLÍTÁSI CENTRUM 2015. április 16. 11 00 2 KISTERMELŐK HÁZA Az ötlet Egy speciális piac és közösségi tér létrehozása

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

I. Falusi Vendégasztal Konferencia MUOSZ Székház 1064 Budapest, Vörösmarty u. 47.

I. Falusi Vendégasztal Konferencia MUOSZ Székház 1064 Budapest, Vörösmarty u. 47. I. Falusi Vendégasztal Konferencia MUOSZ Székház 1064 Budapest, Vörösmarty u. 47. Szabadkai Andrea Kistermelői termékértékesítés, magán háznál, termelői piacon rendezvényen Kisléptékű Termékelőállítók

Részletesebben

Tisztelt Úr/Hölgy! A kezdeményezésünket támogatja: - Az ENSZ illetékes képviselete, - Az UNESCO Magyarországi képviselete,

Tisztelt Úr/Hölgy! A kezdeményezésünket támogatja: - Az ENSZ illetékes képviselete, - Az UNESCO Magyarországi képviselete, Tisztelt Úr/Hölgy! Kérem, engedje meg, hogy Szurdokpüspöki Község Önkormányzata, a Gyermekekkel a Természetért Egyesület és az Egererdő Zrt. figyelmükbe ajánlja közös kezdeményezését a Források Világnapját.

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU A KAMARÁK ÚJ SZEREPKÖRE, ZÖLD KÖZBESZERZÉS A GYAKORLATBAN ELŐADÓ: DR. BARNA ORSOLYA FÜGGETLEN HIVATALOS KÖZBESZERZK ZBESZERZÉSI SI TANÁCSAD CSADÓ

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A civil társadalom erősítése. A civilbarát önkormányzatok és. kapacitásépítése és helyi szintű együttműködések fejlesztése

A civil társadalom erősítése. A civilbarát önkormányzatok és. kapacitásépítése és helyi szintű együttműködések fejlesztése A kedvezményezett neve 1. Aranyeső 2. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 3. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 4. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 5. MAGOSFA Környezeti nevelési és Ökoturisztikai 6. DemNet

Részletesebben

Palotai Péter Vezető tanácsos Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Palotai Péter Vezető tanácsos Nemzeti Munkaügyi Hivatal Palotai Péter Vezető tanácsos Nemzeti Munkaügyi Hivatal Tartalom BUSH projekt Útitervének indokoltsága Általános következtetések az Útiterv kidolgozásához Intézkedési javaslatok az Útitervhez Tartalom

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30.

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális

Részletesebben