I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya

Átírás

1 SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 5/2005./III.30./ sz. r e n d e l e t e Szigetszentmiklós, CSEPELI ÚT MENTI 0173/13 hrsz TERÜLET és KÖRNYÉKE SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL és HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ============================================== Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Étv. 12. (6) bek., valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) és az évi LXXVIII. törvény 14. (3) bek. alapján az alábbi rendeletet alkotja meg és elfogadja a szabályozási tervet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya (1) Jelen rendelet hatálya Szigetszentmiklós, Csepeli út mentén elhelyezkedő 0173/13, 0192/33-34, 0192/57-58 helyrajzi számú területekre terjed ki. (2) Jelen szabályozási előírás csak a mellékelt szabályozási tervvel együtt érvényes. 2. Az előírások alkalmazása (1) Az 1.. (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, építési telket kialakítani, építményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek és az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak a megtartása mellett csak a szabályozási tervben és a jelen előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. (2) A helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: a) a terület rendeltetését és annak határát, b) az építési övezet határát és beépítési paramétereit, c) a szabályozási vonalat, valamint d) a zöldfelületek kialakítására, vonatkozó előírásokat. (3) A kötelező jelleggel szabályozott elemeket csak a szabályozási terv módosításával lehet megváltoztatni. (4) Az irányadó jelleggel szabályozott, valamint a (2) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek, ezért azok a jelen rendelet módosítása nélkül is változtathatók.

2 2 3. A terv területének felhasználása (1) A terv területe jellemző rendeltetésének megfelelően - beépítésre szánt területre, és - beépítésre nem szánt területre tagolódik. (2) Beépítésre szánt terület: - gazdasági terület, ezen belül - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) (3) Beépítésre nem szánt terület: - közlekedési terület - közúti (KÖu) (4) Az egyes övezeteket csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni, művelni, azokon építési tevékenységet folytatni. 4. Beépítésre szánt terület átmeneti szabályozása (1) Beépítésre szánt, de az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott területen az övezeti előírások szerinti épületre építési engedélyt csak a terület művelési ág változását követően lehet kiadni. (2) A telekalakítás és útkialakítás vonatkozásában az új terület-felhasználáshoz kapcsolódó övezeti előírásokat kell figyelembe venni. 5. Engedélyhez kötött építési munkák (1) Az országos szabályozás tartalmán túl az alábbi építési munkák is engedélykötelesek. a). 120 m 2 -t meghaladó ponyvaépítmény, amennyiben az tartósan, 30 napnál hosszabb ideig áll az ingatlanon; b.) lakókocsi, konténeres épület, pavilon jellegű építmény, mobil épület, amennyiben az tartósan, 30 napnál hosszabb ideig áll az ingatlanon; c.) az építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása, amely a homlokzat megjelenését, színezését, textúráját jelentősen megváltoztatja. (2) Hirdető berendezések és reklámok elhelyezésénél mindenkor az érvényes külön jogszabályként megalkotott önkormányzati rendelet vonatkozó előírásait kell betartani. Ennek hiányában az épületeken csak a funkciónak megfelelő, magyar nyelvű cégfelirat, reklámhordozó helyezhető el, aminek méret meghatározása, kialakítása része az engedélyezési dokumentációnak.

3 3 6. A telekalakítás általános szabályai (1) A területen építési telket alakítani csak a részletes szabályozásban rögzítettek szerint, övezeti előírásokban meghatározott minimális teleknagyság és egyéb jogszabályi előírások figyelembevételével lehet. (2) Telken, földrészleten az övezeti előírások betartása mellett beépítés, telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a telek, földrészlet rendelkezik az előírt út- és közműkapcsolatokkal. (3) A terv területén nyeles telek nem alakítható ki. 7. Magánút (1) Közterület-kapcsolat hiányában az építési telek megközelítésére magánutat kell kialakítani. (2) Telkek vagy épületek megközelítésére magánutat lehet kialakítani, ha a magánút az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra. II. RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK 8. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésre szolgál. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: a). mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b). a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c). igazgatási, egyéb irodaépület, d). parkolóház, üzemanyagtöltő, e). sportépítmény. (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a). egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b). egyéb közösségi szórakoztató épület.

4 4 9. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági Gksz jelű terület építési övezetének részletes előírásai (1) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 4000 m 2. (2) Az építési telken az épületek szabadon állóan helyezhetők el. (3) A telek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 35 %. (4) A megengedett legkisebb építménymagasság 6,00 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság 12,0 m lehet. (5) Az övezetben épületet csak teljes közművesítettséggel rendelkező telken szabad elhelyezni. (6) A telken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 20 %-a. (7) A telek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 1,2. (8) Az építési telkeken az előkert min. 15,0 m, az oldalkert min. 6,0 m, a hátsókert min. 12,0 m Zöldfelületek (1) A tervezési területen a telken belüli kötelezően betartandó minimális zöldfelületi arány: 20 %. (2) Zöldfelület 100 m 2 -ként 1-1 közepes lombkoronájú díszfa telepítése kötelező. (3) A 0173/13 hrsz-ú telken belül a 0173/43 hrsz-ú út felé eső telekhatár mentén védő fasor kialakítása szükséges. A fasort termőhelyi és táji adottságoknak megfelelően, őshonos fafajok felhasználásával, legalább a telek beépítésének befejezéséig el kell ültetni. (4) Parkoló területek csak 4-4 beálló helyenként 1-1 közepes lombkoronájú díszfa telepítésével, árnyékoltan létesíthetők. (5) A telepítendő díszfák őshonos, a helyi ökológiai viszonyokhoz alkalmazkodó fajok lehetnek. (6) A zöldfelületi kialakítású telekrészek növényzettel betelepítendők, szakszerű ápolásukról a terület tulajdonosának gondoskodni kell.

5 5 Zajvédelem: 11.. Környezetvédelem (1) Zajvédelem vonatkozásában a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 4. -ban foglaltakat figyelembe kell venni, be kell tartani. (2) A 8/2002. KÖM-EÜM sz. Zajvédelmi rendelet határértékei a területen betartandók. Talajvédelem: (3) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni. (4) A termőföldön történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 7. (1) bek. alapján a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, deponálás és felhasználás módjával. (5) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani. (6) Földmozgatással járó munkavégzések esetén - a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni; - a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel); - az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni; - a feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. (7) Tekintettel arra, hogy a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001 (IV. 3.) Korm. r. értelmében Szigetszentmiklós a nitrát érzékeny kategóriába sorolt települések közé tartozik, a szerves trágyával történő tápanyag utánpótlás során ügyelni kell arra, hogy a kijuttatott szerves nitrogén mennyisége ne haladja meg a 170 kg/ha/év határértéket. (8) A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja. (9) A terület Kiemelten Védett kategóriába sorolt a felszíni vizek és a talajvédelem szempontjából. Levegőtisztaság-védelem:

6 6 (10) A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. -ba meghatározottak alapján a 4/2002. (X. 7. ) KvVM rendelet szerint a település légszennyezettség tekintetében az 1. sz. és 2. sz. mellékletben foglaltak alapján agglomerációba van sorolva, ami azt jelenti, hogy kéndioxid tekintetében E, nitrogén-oxidok esetén B, szén-monoxid szempontjából D, és szálló por tekintetében C zóna csoportba tartozik. A felosztás értelmezése a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. sz. mellékletében, illetve a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 1. és 2. sz. mellékletében található. (11) A 14/2001. KÖM-EÜM-FVM sz. rendelet légszennyezési határértékei betartandók. A területen üzemi ipari jellegű levegőszennyező forrás (emissziós pont) csak a környezetvédelmi hatóság engedélye alapján létesíthető. (12) Új légszennyező tevékenység telepítése esetén figyelembe kell venni, hogy a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. alapján a 2. sz. mellékletben felsorolt tevékenységek esetén védelmi övezet kialakítása szükséges. Vízvédelem: (13) A területen új épület csak teljes közművesítéssel helyezhető el. (14) A terület szennyeződésérzékenység szerinti besorolása a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet értelmében - a felszín alatti vizek és a talaj védelme szempontjából - A Kiemelten Érzékeny kategóriába sorolt, melynek megfelelően a talaj, vagy talajvíz elszennyeződése esetén, az intézkedési szennyezettségi határérték C i = C 1. A terület funkcióját ennek megfelelően kell meghatározni. A terület talajának, talajvízének szennyezettsége esetén kármentesítést kell végezni. (15) Az esetleges szennyezésnek nagy valószínűséggel kitett csapadékvizek nem szikkaszthatók el, a 33/2000. (III. 17.) Kormány rendelet 10. (3) bekezdés szerinti elővizsgálat elvégzése szükséges. (16) A 203/2001. (X. 26.) a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a csapadékvíz szennyeződését el kell kerülni, befogadóba kizárólag tiszta csapadékvíz vezethető. (17) A 9/2002. KÖM-KÖVIM sz., a szennyvíz kibocsátó határértékeiről szóló rendelet előírásai betartandók. (18) Összefüggő parkoló területek víztelenítése csak olaj és zsírfogó műtárgyak közbeiktatásával alakítható ki. A hulladék kezelése és tárolása: (19) A területen keletkező hulladékok kezelése, tárolása és szállítása során biztosítottak legyenek a évi XLIII. Hulladékgazdálkodásról szóló törvényben (továbbiakban: HGT.) foglaltak. Különös tekintettel a lakóöveztek kialakítása során az önkormányzatokat terhelő feladatokra (HGT , ); valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló, 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet rendelkezéseire.

7 7 (20) Bontási és építési hulladékok keletkezése esetén gondoskodni kell arról, hogy ezeket szelektív gyűjtés után (HGT. 5. ) csak engedéllyel rendelkező szállító/újra hasznosító/lerakó vehesse át (HGT. 14. ). (21) Figyelembe kell venni az elhagyott hulladékokra vonatkozó rendelkezéseket (HGT. 30. ) valamint azt, hogy bármely terület hulladéknak minősülő anyagokkal történő feltöltése a HGT. 14. (2) bekezdés alapján kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. (22) A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos bármely tevékenység szigorú korlátozások alá esik, ebben a tekintetben a HGT. 32. és a 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet rendelkezései az irányadók Közlekedési területek (1) Az sz. út csomópontjához csatlakozó út és a belső úthálózat minimális útpályaszélessége 6,00 m. (2) A közlekedési területeket, valamint a gyalogos közlekedést szolgáló járdákat (azok burkolatát, berendezését) egységes koncepció alapján kell kialakítani. (3) Az sz. út védőtávolsága az út tengelyétől mért méter. (4) Az j. út védőtávolságán belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, ill. külterületen a közút területének határától számított 10 m-es távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. Az út tengelyétől számított m-en belül magas építményt, m-en belül kerítést elhelyezni nem lehet. (5) A 0192/58 hrsz.-ú terület megosztásából keletkező ingatlanok megközelítése történhet a 0192/24 hrsz.-ú útról abban az esetben, ha a vonatkozó műszaki előírások betartásával biztosítható. (6) A területen az új funkcionális egységekhez tartozó gépkocsik elhelyezéséről az ingatlanokon belül kell gondoskodni. (7) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek a rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. -ában előírtak szerint biztosítható Közműlétesítmények (1) A területen a közműhálózatokat és a közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani. (MSZ 7487/2)

8 8 (2) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozó ágazati előírásokat a telepítés esetén figyelembe kell venni. Ezek a következők: - tűzrendészet: az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, - vízvédelem: a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet és az évi I. VII. vízgazdálkodásról szóló törvényt kell betartani. (3) A közműlétesítmények elhelyezése és biztonságos védőtávolságai tekintetében az MSZ 7487/1-3 számú szabvány előírásai az irányadók. (4) A gázvezeték elhelyezését és védőtávolságait az MSZ 7084 sz. szabvány határozza meg. (5) A meglévő közműlétesítmények biztonsági védőtávolságait figyelembe kell venni. (6) Be kell tartani a 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet előírásait. A területen bármilyen épület, építmény, új létesítmény csak közcsatornával ellátva építhető. (7) Közcsatornába a vízminőséget illetően kizárólag a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő minőségű szennyvíz vezethető, amennyiben ez nem teljesülne, a csatornára való csatlakozás előtt előkezelő berendezést kell elhelyezni. (8) A közműbekötéseket telkenként, külön-külön kell kialakítani. (9) A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. (10) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35/1996.(XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49.. (5) bek. szerint, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen (11) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a 35/1996.(XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzrendészeti Szabályzat 22.. (1) bek. szerint biztosítsa a tűzoltási útvonalat. (12) Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel kiadott OTÉK (1) bek. szerint a vonatkozó külön jogszabályok és a kötelező szabványok előírásainak megfeleljen. (13) A 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében ivóvíz készlet minőség megóvása, kül- és belterületi vízelvezető rendszerek kiépítése, befolyásolja a település katasztrófák elleni védekezési rendszerét. (14) Biztosítani kell a lakosság légi és katasztrófa riasztásának feltételeit Értékvédelem

9 9 (1) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 24. -ában foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát. (2) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázsépítés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 63.. (4) bekezdése alapján. III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15.. A rendelete hatálybalépése (1) Ez a rendelet lép hatályba, mely időponttól induló ügyekben az 1. -ban meghatározott területre ezen rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. (2) A szabályozási előírások térképi és rajzi melléklete: - Szabályozási terv M=1: 2000 A szabályozási előírások és a rajzi melléklet csak együttesen alkalmazhatók! Szigetszentmiklós, március 29. Vargáné dr. Pető Terézia Fodor Antalné dr. jegyző polgármester ZÁRADÉK Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete ezen rendeletét március 29-i ülésén alkotta, március 30-án kihirdetésre került. Vargáné dr. Pető Terézia jegyző