TARTALOM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...

Átírás

1 TARTALOM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 2 A rendelet hatálya... 2 Az előírások alkalmazása... 2 A terv területének felhasználása... 3 A telekalakítás általános szabályai... 3 Beépítésre szánt terület átmeneti szabályozása az átminősítésig... 3 II. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK... 4 Kertvárosias lakóterület... 4 A kertvárosias lakóterület övezeti tagozódása... 4 Az Lke-1 jelű építési övezet részletes előírásai... 4 Az Lke-2 jelű építési övezet részletes előírásai... 5 Az Lke-3 jelű építési övezet részletes előírásai... 5 Az Lke-4 jelű építési övezet részletes előírásai... 5 Az Lke-5 jelű építési övezet részletes előírásai... 5 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre vonatkozó általános előírások... 6 A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeti tagozódása... 6 A Gksz-1 jelű építési övezet részletes előírásai... 6 A Gksz-2 jelű építési övezet részletes előírásai... 6 Zöldfelületek... 7 Környezetvédelem... 7 Zajvédelem:...7 Talajvédelem:...8 Levegőtisztaság-védelem:...8 Vízvédelem:...9 A hulladék kezelése és tárolása:...9 Közlekedési területek...10 Közműlétesítmények...10 Értékvédelem...11 III. A RENDELET HATÁLYBALÉPÉSE...12 Záró rendelkezések...12 ZÁRADÉK /2004. (II. 25) SZÁMÚ RENDELET MELLÉKLETE: SZABÁLYOZÁSI TERV (M=1:5000)...12

2 SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004.(II.25.) SZÁMÚ RENDELETE SZIGETSZENTMIKLÓS, PETŐFI UTCA ÉS KÖRNYÉKE CSEPEL- SZIGETI GERINCÚT KÖZPONTI BELTERÜLET MEZŐGAZDA- SÁGI TERÜLETEK ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Étv. 12. (6) bek., valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) és az évi LXXVIII. törvény 14. (3) bek. alapján az alábbi rendeletet alkotja meg és elfogadja a szabályozási tervet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. A rendelet hatálya (1) Jelen rendelet hatálya Szigetszentmiklós, 0234/20-29, 0234/45, 0234/61-74, 0239/2, 0248/2, 0268/22-24, 0297/2 és 0297/22-25 hrsz-ú ingatlan területére terjed ki. (2) Jelen szabályozási előírás csak a mellékelt szabályozási tervvel együtt érvényes. 2.. Az előírások alkalmazása (1) Az 1.. (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, építési telket kialakítani, építményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek és az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak a megtartása mellett csak a szabályozási tervben és a jelen előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. (2) A helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: a) a tervezési terület határát, a szabályozási vonalat, b) a terület-felhasználási egység határát, c) a kialakítandó legkisebb telekméreteket, d) az építési övezetek paramétereit, és határát, valamint e) a közterületek kialakítására és használatára, f) a zöldfelületek kialakítására, g) a telepítendő fasorokra vonatkozó előírásokat. 2

3 (3) A kötelező jelleggel szabályozott elemeket csak a szabályozási terv módosításával lehet megváltoztatni. 3.. A terv területének felhasználása (1) A terv területe jellemző rendeltetésének megfelelően - beépítésre szánt területekre, és - beépítésre nem szánt területre tagolódik. (2) Beépítésre szánt területek: - lakóterület, ezen belül - Kertvárosias lakóterület (Lke) - gazdasági terület, ezen belül -Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) besorolásúak. (3) Beépítésre nem szánt területek: -közlekedési terület besorolásúak. (4) Az egyes övezeteket csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni, művelni, azokon építési tevékenységet folytatni. 4. A telekalakítás általános szabályai (1) A területen építési telket alakítani csak a részletes szabályozásban rögzítettek szerint, övezeti előírásokban meghatározott minimális teleknagyság és egyéb jogszabályi előírások figyelembevételével lehet. (2) A terven feltüntetett új telekhatárok irányadó jellegűek. (3) Telken, földrészleten az övezeti előírások betartása mellett beépítés, telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a telek, földrészlet rendelkezik az előírt út- és közműkapcsolatokkal. 5. Beépítésre szánt terület átmeneti szabályozása az átminősítésig (1) Beépítésre szánt, de az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott területen az övezeti előírások szerinti épületre építési engedélyt csak a terület belterületbe csatolását követőn lehet kiadni. A belterületbe csatolás feltételeiről és időpontjáról az önkormányzat külön határozatban dönt. (2) A telekalakítás és útkialakítás vonatkozásában az új terület-felhasználáshoz kapcsolódó övezeti előírásokat kell figyelembe venni. 3

4 II. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES ELŐ- ÍRÁSOK 6. Kertvárosias lakóterület (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: 1. legfeljebb négylakásos lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület (3) A kertvárosi lakóterületen kivételesen az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével elhelyezhető: 1. legfeljebb hatlakásos lakóépület, 2. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, 3. sportépítmény, 4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. 7. A kertvárosias lakóterület övezeti tagozódása (1) A lakóterület, ezen belül a kertvárosias lakóterület két építési övezetbe tartozik: Jele: Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4, Lke Az Lke-1 jelű építési övezet részletes előírásai (1) Az építési telkeken az épületek szabadon állóan helyezhetők el. (2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %. (3) Az építési övezet területén minden 275 m2 telekterület után helyezhető el egy db lakás, de maximum a 6.. (2)-(3) bekezdés szerinti lakásszám. (4) Az övezetben az építmény magasság nem lehet nagyobb, mint 4,50 m. (5) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (6) A telken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a. (7) A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 0,6. (8) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 700 m². 4

5 9. Az Lke-2 jelű építési övezet részletes előírásai (1) Az építési telkeken az épületek szabadon állóan helyezhetők el. (2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %. (3) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 6.00 m. (4) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (5) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a. (6) A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 0,6 (7) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 700 m². 10. Az Lke-3 jelű építési övezet részletes előírásai (1) Az építési telkeken az épületek szabadon állóan helyezhetők el. (2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %. (3) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 7,50 m. (4) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (5) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a. (6) A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 0,75. (7) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 800 m². 11. Az Lke-4 jelű építési övezet részletes előírásai (1) Az építési telkeken az épületek csoportos módon helyezhetők el. (2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %. (3) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 9,00 m.. (4) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (5) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a. (6) A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 0,9 (7) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 2000 m². 12. Az Lke-5 jelű építési övezet részletes előírásai (1) Az építési telkeken az épületek csoportos módon helyezhetők el. 5

6 (2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %. (3) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 9,00 m.. (4) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (5) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a. (6) A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 0,9 (7) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 2000 m². 13. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre vonatkozó általános előírások (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: 1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, 2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 3. igazgatási, egyéb irodaépület, 4. parkolóház, üzemanyagtöltő, 5. sportépítmény. 14. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeti tagozódása (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület két építési övezetbe tartozik. Jele: Gksz-1, Gksz A Gksz-1 jelű építési övezet részletes előírásai (1) Az építési telkeken az épületek szabadonállóan helyezhetők el. (2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 1000 m2. (3) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 40 %. (4) Az építménymagasság max. 10,50 m lehet. (5) Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (6) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 20 %-a. (7) A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 1, A Gksz-2 jelű építési övezet részletes előírásai (1) Az építési telkeken az épületek szabadonállóan helyezhetők el. 6

7 (2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 6000 m2. (3) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 40 %. (4) Az építménymagasság max. 12,00 m lehet. (5) Az övezetben épületet csak telje közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (6) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 20 %-a. (7) A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 1, Zöldfelületek (1) Az Lke kertvárosias lakóterületeken a telken belül kialakítandó kötelező betartandó minimális zöldfelületi arány: 50 %. (2) Az Gksz kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken a telken belül kialakítandó kötelező betartandó minimális zöldfelületi arány: 20 %. (3) Az építési övezetben a zöldfelület 100 m2-ként 1-1 közepes lombkoronájú díszfa telepítése kötelező. (4) A zöldfelületek kialakítása során nagyobbrészt honos, a helyi ökológiai viszonyokhoz alkalmazkodó fajokat kell használni. A zöldfelületeket többszintűen, intenzíven kell kialakítani. (5) A zöldfelületi kialakítású telekrészek növényzettel betelepítendők, szakszerű ápolásukról a terület tulajdonosának gondoskodni kell. (6) Az utcák mentén egyoldali fasor telepítése kötelező. A fasorok telepítésénél iskolázott, faiskolában előnevelt, környezettűrő fákat kell telepíteni. (7) A kötelező legkisebb zöldfelület számításnál a térszíni parkoló-felület amennyiben a szilárd burkolat a parkoló-felület 1/3 része vagy annál kevesebb és három gépkocsi parkolónkként 1 db fatelepítésre kerül területének 1/3-a zöldfelületként beszámítható. Zajvédelem: 18.. Környezetvédelem (1) Zajvédelem vonatkozásában a Zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) Minisztertanácsi rendelet rendelkezései érvényesek új üzemi létesítmények, berendezések, technológiák tervezésekor, telepítésekor. (2) A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. KÖM-EÜM sz. Zajvédelmi rendelet határértékei a területen betartandók. (3) Azon ingatlanok esetében, amelyek közlekedési eredetű zajterhelése nagy, vagy várhatóan növekedni fog, akusztikai védelmet kell biztosítani. (4) A 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet B fejezetének 84; 129; illetve 138. pontjaiba tartozó tevékenységek, építmények környezeti hatástanulmány kötelesek. 7

8 Talajvédelem: (5) A 33/2000. (III. 17.) Kormány rendelet 2/1. sz. melléklete alapján a terület A kiemelten érzékeny terület kategóriájába tartozik, melynek megfelelően a talaj, vagy talajvíz elszennyeződése esetén, az intézkedési szennyezettségi határérték Ci = C1. A terület funkcióját ennek megfelelően kell meghatározni. A terület talajának, talajvízének szennyezettsége esetén kármentesítést kell végezni (6) A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja. (7) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni. (8) A termőföldön történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 7. (1) bek. alapján a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, deponálás és felhasználás módjával. (9) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani. (10) Földmozgatással járó munkavégzések esetén - a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni; - a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel); - az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni; - a feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. (11) A területen fellelhető humusz legalább 25 cm vtg-ban beépítés előtt letermelendő, parkosításra felhasználandó. A szennyezések és szennyezett talajok eltávolításáról a terület tulajdonosainak gondoskodni kell. (12) Tekintettel arra, hogy a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001 (IV. 3.) Korm. r. értelmében Szigetszentmiklós a nitrát érzékeny kategóriába sorolt települések közé tartozik, a szerves trágyával történő tápanyag utánpótlás során ügyelni kell arra, hogy a kijuttatott szerves nitrogén mennyisége ne haladja meg a 170 kg/ha/év határértéket. Levegőtisztaság-védelem: (13) A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. -ba meghatározottak alapján a 4/2002. (X. 7. ) KvVM rendelet szerint a település légszennyezettség tekintetében az 1. sz. és 2. sz. mellékletben foglaltak alapján agglomerációba van sorolva, ami azt jelenti, hogy kén-dioxid tekintetében E, nitrogén-oxidok esetén B, szén-monoxid szempontjából D, és szálló por tekintetében C zóna csoportba tartozik. A felosztás értelmezése a 14/2001. (V. 9.) KÖM-EÜM- FVM együttes rendelet 4. sz. mellékletében, illetve a 17/2001. (VIII. 3.) KÖM rendelet 1. és 2. sz. mellékletében található. 8

9 (14) A 14/2001. KÖM-EÜM-FVM sz. rendelet légszennyezési határértékei betartandók. A területen üzemi gazdasági jellegű levegőszennyező forrás (emissziós pont) csak a környezetvédelmi hatóság engedélye alapján létesíthető. (15) Új gazdasági tevékenység telepítése esetén figyelembe kell venni, hogy a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. alapján a 2. sz. mellékletben felsorolt tevékenységek esetén védelmi övezet kialakítása szükséges. Vízvédelem: (16) A területen új épület csak teljes közművesítéssel, a szennyvízcsatorna hálózatra csatlakoztatva helyezhető el, közműpótló építése a területen nem fogadható el. (17) A terület szennyeződésérzékenység szerinti besorolása a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2/1 melléklete értelmében A fokozottan érzékeny terület. (18) A terület Kiemelten Védett kategóriába sorolt a felszíni vizek és a talajvédelem szempontjából. (19) A területen a 123/1997. Korm. rendelet előírásait be kell tartani. (20) A 9/2002. KÖM-KÖVIM sz., a szennyvíz kibocsátó határértékeiről szóló rendelet előírásai betartandók. Összefüggő parkoló területek víztelenítése csak olaj és zsírfogó műtárgyak közbeiktatásával alakítható ki. (21) Az esetleges szennyezésnek nagy valószínűséggel kitett csapadékvizek nem szikkaszthatók el, a 33/2000. (III. 17.) Kormány rendelet 10. (3) bekezdés szerinti elővizsgálat elvégzése szükséges. (22) A 203/2001. (X. 26.) a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a csapadékvíz szennyeződését el kell kerülni, befogadóba kizárólag tiszta csapadékvíz vezethető. (23) Magasabb fekvésű területeken a tiszta csapadékvíz nagy hányadának helyben tartása (beszivárogtatása) környezetvédelmi szempontból kívánatos: a csapadékvíz-elvezető csatornát nyílt földárokként kell kialakítani. Új lakóterületek kialakítása során a környezetbarát típusú nyílt árkok, medrek kialakításának lehetőségeit fenn kell tartani. A hulladék kezelése és tárolása: (24) A területen keletkező hulladékok kezelése, tárolása és szállítása során biztosítottak legyenek a évi XLIII. hulladékgazdálkodásról szóló törvényben foglaltak. (25) Bármely terület hulladéknak minősülő anyagokkal történő feltöltése a HGT. 14. (2) bekezdés alapján kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. (26) A területen keletkező hulladékok kezelése, tárolása és szállítása során biztosítottak legyenek a évi XLIII. Hulladékgazdálkodásról szóló törvényben (továbbiakban: HGT.) foglaltak. Különös tekintettel a lakóöveztek kialakítása során az önkormányzatokat terhelő feladatokra (HGT , ); az elhagyott hulladékokra vonatkozó rendelkezésekre (HGT. 30. ), valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló, 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet rendelkezéseire. (27) A veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a HGT. 32. és a 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet rendelkezései az irányadók 9

10 (28) Bontási és építési hulladékok keletkezése esetén gondoskodni kell arról, hogy ezeket szelektív gyűjtés után (HGT. 5. ) csak engedéllyel rendelkező szállító/újra hasznosító/lerakó vehesse át (HGT. 14. ) Közlekedési területek (1) A közlekedési területeket, valamint a gyalogos közlekedést szolgáló járdákat (azok burkolatát, berendezését) egységes koncepció alapján kell kialakítani. (2) A kiszolgáló utak szabályozási szélessége 12,00 m. A belső kiszolgáló úthálózat minimális útpályaszélessége 5,50 m. (3) A gyűjtő útszabályozási szélessége 12,00 m, a minimális útpályaszélessége 6,50 m. (4) A Csepel szigeti gerincút szabályozási szélessége 40,00 m, védőtávolságán belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, ill. külterületen a közút területének határától számított 10 m-es távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. 100 m-es védősáv esetén a tengelytől számított m-en belül magas építményt, m-en belül kerítést elhelyezni nem szabad. (5) A területen az új funkcionális egységekhez tartozó gépkocsik elhelyezéséről az ingatlanokon belül kell gondoskodni. (6) Minden beépítésre szánt területen az OTÉK 42. -ában előírt mennyiségű és fajtájú járművek részére járműtároló épületeket, nem tárolás célját szolgáló várakozó, parkoló helyeket rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyeket kell az ingatlanon belül létesíteni. (7) Az OTÉK pontja szerint épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek a rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. -ában előírtak szerint biztosítható. (8) Szint alatti gépkocsi tároló vagy parkoló létesítése csak abban az esetben engedélyezhető, ha az építési telek előkertjének mérete min. 8,00 m. (9) A szabályozási tervben a közlekedési létesítmények számára meghatározott területsávban kizárólag a közlekedés, valamint a közművek és a hírközlés létesítményeit szabad elhelyezni. (10) Az út mintakeresztszelvények elemei közül a forgalmi sávok száma és szélessége kötelező jellegű, az elemek egymáshoz viszonyított elrendezése és a többi méret irányadó jellegű Közműlétesítmények (1) A területen a közműhálózatokat és a közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani. (MSZ 7487/2) (2) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozó ágazati előírásokat a telepítés esetén figyelembe kell venni. Ezek a következők: - tűzrendészet: az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, 10

11 - vízgazdálkodásról szóló törvényt kell betartani. (3) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő szabványokat kell figyelembe venni. (4) A közműlétesítmények elhelyezése és biztonságos védőtávolságai tekintetében az MSZ 7487/1-3 számú szabvány előírásai az irányadók. (5) A gázvezeték elhelyezését és védőtávolságait az MSZ 7084 sz. szabvány határozza meg. (6) A meglévő közműlétesítmények biztonsági védőtávolságait figyelembe kell venni. (7) A területen bármilyen épület, építmény, új létesítmény csak közcsatornával ellátva építhető. (8) A csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Kormányrendelet előírásai be kell tartani. (9) Közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető, amennyiben ez nem teljesülne, a csatornára való csatlakozás előtt előkezelő berendezést kell elhelyezni. Egyéb esetekben egyedi szennyvíztisztító telepítése nem engedélyezhető (10) A közműbekötéseket telkenként, külön-külön kell kialakítani. (11) A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. (12) A védőövezetekre a 123/1997. (VII. 18) kormányrendelet előírásait be kell tartani. (13) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35/1996.(XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49.. (5) bek. szerint, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen. (14) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a 35/1996.(XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzrendészeti Szabályzat 22.. (1) bek. szerint biztosítsa a tűzoltási útvonalat. (15) Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel kiadott OTÉK (1) bek. szerint a vonatkozó külön jogszabályok és a kötelező szabványok előírásainak megfeleljen. (16) A 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében ivóvíz készlet minőség megóvása, külés belterületi vízelvezető rendszerek kiépítése, befolyásolja a település katasztrófák elleni védekezési rendszerét. (17) Biztosítani kell a lakosság légi és katasztrófa riasztásának feltételeit Értékvédelem Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény ában foglaltak szerint kell eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát. 11

12 III. A RENDELET HATÁLYBALÉPÉSE 22.. Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet február 25- lép hatályba, mely időponttól induló ügyekben az 1. -ban meghatározott területekre ezen rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. (2) A szabályozási előírások térképi és rajzi melléklete: - Szabályozási terv M=1: A szabályozási előírások és a rajzi melléklet csak együttesen alkalmazhatók! Szigetszentmiklós, február 24. Vargáné dr. Pető Terézia jegyző ZÁRADÉK Fodor Antalné dr. polgármester Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete ezen rendeletét február 24-i ülésén alkotta, február 25-én kihirdetésre került. Vargáné dr. Pető Terézia jegyző 6/2004. (II. 25) számú rendelet melléklete: Szabályozási terv (M=1:5000) 12