Műsor március 15-re. Szereplők: 2 narrátor, 7 versmondó tanuló, Petőfi, énekkar.

Átírás

1 Műsor március 15-re Szereplők: 2 narrátor, 7 versmondó tanuló, Petőfi, énekkar. Jelmezek: Korhű ruhák, vagy ezek stilizált változatai. Díszlet: A színpad hátsó függönyén nagyméretű kokárda, kivetítőn képek a március 15-i eseményekről Zene: Himnusz A színpad két oldalán állnak a narrátorok, amikor felgyúlnak a fények. Narrátor 1: A. évvel ezelőtti dicső nap történései a magyar történelemnek legrészletesebben ismertetett eseményei közé tartoznak. Azon a napon, melyet többek között Vajda János Petőfi napjának, Petőfi ünnepének nevezett, a halhatatlan költő ezt írta naplójába: Ma született a magyar szabadság Március 17-én így emlékezett a 15-re virradó éjjelre: Bejön a Petőfit alakító szereplő, izgatottan, lelkesen mondja a szöveget, miközben fel-alá járkál, a színpadon marad. Petőfi: Az éj nagy részét ébren töltöttem feleségemmel együtt. ( ) Azon tanácskoztunk mit kellene tenni? Mert az határozottan állt előttünk, hogy tenni kell, de mindjárt holnap hátha holnapután már késő lesz ( ) Holnap ki kell vívni a sajtószabadságot! És ha lelövöldöznek? Isten neki, ki várhat ennél szebb halált? (Faggyas Sándor: A szabd sajtó születése c. írása nyomán) Narrátor 2: Hogyan jutott el Magyarország népéhez, a vidéken élőkhöz 1848 március 15-e híre? Narrátor 1: Súlyos terhek alatt nyögött a nép.

2 Énekkar: Felszántom a császár udvarát Narrátor 2: A magyar nép sok tehertől, igazságtalanságtól szenvedett. Petőfi minden szava igaz volt: (Ezt a verset mondhatja a Petőfit alakító szereplő is.) 1. versmondó: Egyik kezében eke szarva, Másik kezében kard, Így látni a szegény jónépet Így ont majd vért, majd verítéket, Amíg csak élete tart. Miért hullatja verítékét? Amennyit ő kíván Az eledelbül és ruhábul Hisz azt az anyaföld magátul Megteremné talán. S ha jő az ellen, vért miért ont? Kardot miért foga? Hogy védje a hazát?... valóban! haza csak ott van, hol jog is van. S a népnek nincs joga. Szóló: Álld meg isten császár fölségét Ne sanyargassa magyar népét. Narrátor 1: A robotot megtagadók nyakára pandúrokat küldtek, így azok a felséges parancsolatoknak engedelmeskedtek.

3 A parasztok elkeseredetten tiltakoztak a katonaállítás ellen is. A nemesekhez hasonlóan adó- és robotmentességet akartak élvezni. Énekkar: Szegénylegénynek olcsó a vére A dal alatt bejön a 2. versmondó, a Petőfit alakító kissé háttérbe húzódik. 2. versmondó Arany János: A szegény jobbágy Széles országúton andalog a jobbágy, Végzi keservesen vármegye robotját. Kavicsos fövennyel rakta meg szekerét, Annak terhe alatt nyikorog a kerék. Tántorogva ballag a két kajla söre, Alig tetszik rajt, hogy mozog előre, Méla mind a kettő, mintha gondolkoznék: Hány ízben hozott már, és hány ízben hoz még? Ott ül a szegény pór az első saroglyán, Elkopott ostorát a kezében fogván: Szomorú képére rőtkalapja alá Hullana, ha négy-öt szál madzag nem tartaná. Néha megszakítja hosszú hallgatását, Biztatja két hű igavonó társát, De azok nem bírnak lépni sebesebben, Talpok a kőúttól ég eleven seben. Széles országúton, mint az ég morgása, Hallik a távolban hintó robogása. Csak imént dördült meg messzi földön, és lám, Percek alatt elétűnt, mint a fényes villám. A négy szürke lónak a két kajla söre Nagykeservesen tud kitérni előle: Pedig félni félnek: mert az istenadták Bírnák csak a jármot, mindjárt elragadnák.

4 Dölyfös úri kocsis ül a hintó bakján Félkezében cifra ostort suhogtatván: Jobban esik neki, a kényes lelkének, Ha nyakába sújt a két szegény sörének: Jobban esik neki, ha egyet kiálthat: Földi, a kerékagy siratja a hájat! Kár volt annak árát a csapszéken hagyni, Szegény tengelyedet siralomnak adni. Föltekint a jobbágy, szomorúan felel: Hej, bizony az árát nem kocsma nyelte el, Ami volt körültem, egy kevés zsiradék, Gyors hintóitokba mind felkenegeték. De a hintó népe nem hallotta e szót: Szegény ember! és ez így talán jobb is volt. Másképp ki áll jót, hogy e gyámságos kezek Nyers- nyakasságodért meg nem fenyítenek! Narrátor 2: Ismét hallgassuk Petőfit! A két szereplőhelyet cserél. Petőfi: Oh hazám, mikor fogsz ismét Tenni egy sugárt, egy kis fényt Megrozsdásodott nevedre? Mikor ébredsz önérzetedre? Narrátor 1: 1848 március közepe táján izgató hírek jutnak el Veszprém megyébe is. Mit beszélnek a vásárosok? Mit mond a Pest felől érkező vándorember? Pesten kitört a forradalom! A zene alatt minden szereplő a színpadra jön, lendületesen mozognak. Néhányan kokárdát tűznek fel társaik ruhájára.

5 Zene: Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger (Kicsit elhalkul, nem áll le a zene!) Narrátor 2: A márciusi ifjak lefoglalják a Landerer- Hekenast nyomdát. A 12 pont és Petőfi Nemzeti dalának kinyomtatása határoztatik el. A népnek képviselői a műhelybe lépnek. Ezek voltak Magyarország legelső népképviselői! A zene elhalkul, majd leáll. A versszakok refrénjét közösen mondják a színpadon állók, erőteljesebben. egyre 3. versmondó Petőfi Sándor: Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! A magyarok istenére hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére hogy rabok tovább Nem leszünk!

6 Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez, Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellet Mondják el szent neveinket. A magyarok istenre hogy rabok tovább

7 Nem leszünk! 4. versmondó Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés! 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését! 2. felelős minisztériumot Buda-Pesten! 3. Évenkénti országgyűlés Pesten! 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben! 5. Nemzeti őrsereget! 6. Közös teherviselés, képviselet egyenlőség alapján! 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk! 11. A politikai státuszfoglyok szabadon bocsáttassanak! 12. Unió, vagyis Erdélynek Magyarországgal való egyesítése! Egyenlőség, szabadság, testvériség! Énekkar: Kecskemét is kiállítja 5. versmondó Arany János: Lóra Lóra, magyar, lóra! most ütött az óra, Nem is óra ütött, vészharangot vernek: Tűz van, ég a házad! a világ fellázadt.

8 Most kell talpon állni a magyar embernek! Énekkar: Most szép lenni katonának Narrátor 1: A pozsonyi és a pesti események híre március 16-án késő délutáni órákban érkezett el Pápára. A forradalom kitörésének hallatára mintegy 400 lelkes fiatal vonult a piactérre nemzeti színű szalagokkal, kokárdákkal. Este 9 órakor már 6000 ember tolongott a város központjában. A források szerint Veszprémben csak március 19-én szereztek tudomást a pesti forradalomról. Ezekben a napokban a megye több más településén is örömmel ünnepelték a szabadság hajnalát. Narrátor 2: Mintha a költő szavai irányítanának: 6. versmondó: (Petőfi: Föl, a szent háborúra!) Föl hazámnak valamennyi Lakója, Ideje, hogy tartozását Minden ember lerója Ki a házból, ki a síkra Emberek, Most az egész Magyarország legyen egy nagy hadsereg!

9 Énekkar: Kossuth Lajos, Kossuth Lajos azt írta a levélbe 7. versmondó: (Arany János: Egyesülés) Élni fog a nemzet, Amely összetart: Kit önvétke meg nem hódít, Nem hódítja a kard. Megbűnhődtük ősapáink Vétkét súlyosan: Napjainknak, a jelenben, Csak erénye van, S ez erényes nemzet jutalma nem égi: Földön jut dicső és hosszú élet néki. Narrátor 1: A nagy lelkesedés, a hazaszeretettől fűtött tettek sora mégsem hozta meg a rég várt szabadságot. győzött a túlerőben levő császári és cári hadsereg. Énekkar: Kossuth Lajos azt izente Narrátor 2: Hiába indult el március 15-én reggel a lelkesülés szent dühében az ifjak csapat Petőfiékkel? Hiába özönlött a nép Kossuth szavára háromszínű lobogó alá?

10 Narrátor 1:Igaz, hogy a szabadságharc elbukott, de a harc, a sok áldozat nem volt hiábavaló. Hősei örök példaként élnek az utókor szívében: Nagy 48, s Petőfi forradalma örökéletű magyar diadal. Erőteljesen, hittel mondják. Mind: Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! Zene: Szózat